A hagyományos aratás és gépi cséplés Hetésben

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hagyományos aratás és gépi cséplés Hetésben"

Viktória Sipos
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A hagyományos aratás és gépi cséplés Hetésben A múlt felidézésének kísérlete Göntérháza, TÁMOGATÓ: Készítette dr. Halász Albert a Lendva-vidék néprajza c. projekt keretében Lendva, 2013

2 Az aratás, időjárástól függően, június 15-e körül kezdődött. Reggel kezdtek, amikor már nem volt harmat, akár hat órakor is. 2

3 A kaszás aratás előtt kaszájára takarittufát helyezett. Ez döntötte el egyenletesen a levágott búzát. 3

4 A marokszedő kétszer fél markot vett fel, az volt egy kéve. 4

5 A kötélvető elkészítette a kötelet és letette a földre. 5

6 A kéveszedő beletette a kévét, a kévekötő pedig összekötötte. 6

7 Elöl a marokszedő, mögötte a kötélvető, hátul a kévekötő. 7

8 Mindegyik kaszáshoz egy marokszedő, egy kötélvető és egy kötöző tartozott. 8

9 Aratáskor egy, vagy két kaszás aratott általában. 9

10 10

11 A kötélvetőnek ügyesen kellett megtekernie a kötelet. 11

12 Több napig is arattak. A búzát csak utána szállították el, akár hetek múlva. 12

13 13

14 Attól függően, milyen állapotban volt a búza, a kaszás egy suhintással 1-1,5 m széles rendet vágott. 14

15 A kaszás a kaszáját már otthon kikalapálta, aratás közben gyakran megfente. 15

16 A kaszások a biztonság miatt egymást 3-5 m távolságban követték. 16

17 21 kéve az 1 kereszt. 4 x 5 kévét raktak kereszt formába, a tetejére került a pap. 17

18 18

19 Munka közben uzsonnáztak is. Házi kenyeret, hagymát, füstölt túrót, szalonnát. 19

20 Bort ittak, ahol nem volt, ott pedig vizet. 20

21 Ott volt a tejfölös uborka, a vágottzsír, a lekváros bukta. 21

22 Mert nagy volt a meleg, 11, 12 órakor abbahagyták a munkát. Haza mentek ebédelni, pihenni, majd három órakor folytatták az aratást. 22

23 23

24 24

25 A learatott búzát általában tehenes fogattal szállították el, lovat ritka helyen tartottak. 25

26 26

27 Fontos volt, hogyan rakják a kévét a szekérre, mert ledőlhetett. 27

28 28

29 29

30 A megrakott szekeret rúddal szorították le. 30

31 31

32 A búzát a pajtába, vagy az udvarra szállították. 32

33 Ha elfogyott a liszt, a faluban placc-cséplést tartottak. 1 szekérrel csépelhetett magának mindenki előzetesen is, hogy legyen kenyér aratásra. 33

34 A cséplés előtt a gépészek előkészítették a gépet. 34

35 Felrakták és beállították az aprószíjakat. 35

36 Beékelték a cséplőgép kerekeit. 36

37 A cséplőgép szája, benne a szalmarázó. 37

38 Az etetőn kettőre volt szükség. 38

39 A kévevágók vágták el a kötelet. 39

40 A géphez egy gépész és két etető tartozott. A két etető fizetése egy szezonban szerény két mázsa, azaz kg búza volt. 40

41 A búza a cséplőgépen a felvonóba került, onnan vissza fel a finom tisztításra. 41

42 42

43 A gépészgazda gondoskodott a két etetőről. A többi munkást a gazda biztosította. Általában szükség volt még 2 kévevágóra, 1 zsákolóra, 2 pelyvahordóra, 4 szalmahordóra, szalmakazal májszterre, 6 szalmakazal rakóra, 2 kéverakóra, akik a pajtából a gépre rakták a kévét. Összesen általában 18 főből állt a csapat. 43

44 A pelyvát összeszedték és a pajtában tárolták. Ősszel répával vagy más takarmánnyal összekeverték, kevés darát adtak hozzá és az állatokkal megetették. 44

45 A zsákoló gondoskodott a búza zsákba töltéséről. 45

46 A gépészeknek külön, a szerszámaik javítására szolgáló satupadon terítettek meg. Amíg a gép csépelt, ők ehettek, mert utána siettek a másik helyszínre. 46

47 47

48 A zsákoló. 48

49 Mázsán lemérte a búzát. 49

50 Utána bevitte a kamrába. 50

51 51

52 A gépésznek kiemelkedő státusza volt a munka során. Könyvet vezetett a keresetéről, felelt a hatósági gépellenőrnek. 52

53 53

54 A búzát és a rozst általában egy napon csépelték. Amikor végeztek a búzával, szünetet tartottak, ettek, majd folytatták a rozzsal. 54

55 A rozs után a munkásokat megkínálták ebéddel. A faluban mindenki hívás nélkül ment egymásnak segíteni, fizetség nélkül. 55

56 A cséplés az egyik legfontosabb munkaalkalom volt az év során. 56

57 Amíg gőzgép hajtotta a cséplőgépet, a gépésznek gondoskodnia kellett a fűtővizsgáról. A gazda pedig adózás miatt beszerezte a hatósági engedélyt. A gépet egyik háztól a másikig általában kézzel húzták el, távolabbra tehenekkel. 57

58 Amennyiben gőzgéppel csépeltek, a gépész előzőleg megalkudott a faluban: a búza 6-8 százaléka lett az övé, a gazda biztosította a fát. Ha traktorral, akkor 8 százalék búza illette meg a gépészt. 58

59 59

Hasonló dokumentumok

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE Manapság is tapasztalhatjátok azt, hogy ha nincs otthon kenyér, akkor az emberek úgy érzik, hogy nincs otthon étel. Pedig a hűtőszekrény roskadozik a finomságoktól, de ha