A kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés helyzete, jövőbeli lehetőségei Szomi Edina Szentlőrinc, 2016. augusztus 12.
Kistermelői termék előállítás és értékesítése Jogszabályi háttér: 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, - előállítás és -értékesítés feltételeiről
A kistermelő fogalma természetes személy, aki saját gazdaságából származó alapterméket és abból általa előállított termékét, mennyiségi és területi korlát betartásával értékesítheti Közvetlenül a végső fogyasztónak a gazdasága helyén, piacon, vásáron, rendezvényeken, illetve Olyan helyi kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek részére, amelyek közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik a termékeiket. Ki a természetes személy? Őstermelő Egyéni vállalkozó X Társas vállalkozás (Kft., Bt., Rt.) X Szövetkezet, Alapítvány
Az őstermelő fogalma Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) nem egyéni vállalkozó magánszemély, őstermelői igazolvánnyal rendelkezik saját gazdaságában az Szja tv. 6. sz. mellékletében felsorolt termék előállítását végzi, Őstermelői tevékenység az Szja tv. 3. és 6. sz. melléklet szerint: Saját gazdaságban történő növénytermesztés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás saját gazdaságában előállított alapanyag felhasználásával A) Állat, állati termék B) Növény, növényi termék C) Tevékenységek (külön jogszabályban 52/2010. FVM r.)
A kistermelői regisztráció A kistermelőnek a gazdaság helye szerint illetékes járási hivatalnak a következő adatok feltüntetésével: a. kistermelő neve, címe; b. a gazdaság, vagy élelmiszer-előállítás helye; c. az értékesíteni kívánt élelmiszerek megnevezése írásban be kell jelentenie a tevékenységének megkezdését a tevékenységében bekövetkezett lényeges változásokat, szüneteltetését és megszűnését. A területileg illetékes járási hivatal a kistermelőt nyilvántartásba veszi és kistermelői regisztrációval látja el.
A kistermelői tevékenység A rendelet 1. melléklet A része szerinti kis mennyiséggel ellátni közvetlenül a végső fogyasztót ill. a régión belül vagy legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi, vendéglátó, közétkeztetési létesítményt (Mo.-on) kistermelő által megtermelt alaptermékkel vagy betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel illetve általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel Falusi vendégasztal üzemeltetés: Falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra a gazdaság helyén
Mennyiségi korlát az értékesítés során 1. melléklet az 52/2010. (IV.30.) FVM rendelethez A. rész Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában Kistermelő többféle terméket is előállíthat, így a megadott mennyiségek egymás mellett is érthetőek.
A kistermelői szolgáltatások 1. melléklet az 52/2010. (IV.30.) FVM rendelethez B. rész A kistermelő magánszemélyek és más kistermelők részére végezhet szolgáltatásokat, mint füstölés, aszalás, szárítás. Az élelmiszer előállítás valamely részfolyamata a nyomon követhetőség biztosítása mellett más élelmiszervállalkozással (kivéve az engedélyezett létesítményeket pl. tejüzem, húsfeldolgozó) és más kistermelővel is elvégezhető. Az így előállított terméket a kistermelő saját termékként értékesítheti. A kizárólag szolgáltatást végző kistermelő nem értékesíthet, saját alapanyag hiánya miatt!
Az értékesítés területi lehetőségei Nem állati eredetű alapterméket (pl: nyers zöldség és gyümölcs), mézet, méhészeti terméket és élő halat értékesíthet: saját gazdaságában, valamint országosan valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen végső fogyasztónak, és régión belüli (saját megyében és Budapesten), vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.
Az értékesítés területi lehetőségei Állati eredetű alapterméket (pl: tej, tojás, hal), és az általa előállított élelmiszert (sajt, gyümölcslé, szalámi, kolbász, lekvár) értékesíthet: saját gazdaságában, valamint régión belüli (saját megyében és Budapesten), vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő piacon, vásáron, rendezvényen a végső fogyasztónak, illetve kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.
Az értékesítés területi lehetőségei Saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát saját gazdaságában végső fogyasztónak, régión belüli (saját megyében és Budapesten), vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet. Vásáron, piacon kistermelőként húst értékesíteni nem lehet!
Az értékesítés lehetőségei Az értékesítés a vásárló kérésére, a kistermelő által, házhoz szállítással is történhet, a területi korlátok betartásával. Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény kistermelői árut kizárólag a végső fogyasztó részére értékesíthet. Helyi termelői piacon kizárólag kistermelők értékesíthetnek: saját gazdaságukból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, piac fekvése szerinti megyében, illetve 40 km-es körzetében gazdálkodó kistermelők, kivétel Budapest, ahová a kistermelők az egész országból érkezhetnek termékeikkel.
Az értékesítés feltétele Kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül vele egy háztartásban élő személy, valamint kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti. Jegyzői igazolás a kereskedelmi tevékenység végzéséről A kistermelőnek a kereskedelmi tevékenység megkezdését a tevékenység helye szerint illetékes jegyzőnek kell bejelentenie, melyről a jegyző igazolást ad ki. (210/2009. Korm. rend)
Csomagolatlan kistermelői élelmiszer árusítása A gazdaság helyén, piacon, vásáron, rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusító helyen a kihelyezett termék előtt a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaság helyének címét, valamint a termék nevét kell feltüntetni. Kiskereskedelmi, vagy vendéglátó létesítmény részére történő értékesítésnél a kiskereskedelmi létesítménynek az árusítás helyén fel kell tüntetni a kistermelő nevét és a termék nevét. A termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a kistermelői jelzőt. A kistermelő dokumentált módon köteles tájékoztatni a kereskedőt és a vendéglátót az élelmiszer fogyaszthatósági vagy a minőség-megőrzési időtartamáról, valamint a szükséges tárolási hőmérsékletről.
Csomagolt kistermelői élelmiszer árusítása A gazdaság helyén, piacon, vásáron, rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusító helyen, és házhozszállítással, a termék csomagolásán fel kell tüntetni: a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaságának címét, a termék nevét és a minőség-megőrzési időtartamát vagy fogyaszthatósági idejét, a fogyaszthatósági időtartammal rendelkező termékek esetében a tárolási hőmérsékletet, a termék tömegét. Kiskereskedelmi, vagy vendéglátó létesítmény részére történő értékesítésnél a csomagoláson az élelmiszerek jelöléséről szóló rendeletben meghatározott jelölést és a termék megnevezése előtt a kistermelői jelzőt kell feltüntetni.
Nyilvántartások, dokumentációk A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa termelt, illetve előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről, az értékesítés helyéről és idejéről. A nyilvántartást, vagy annak másolatát az árusítás helyén kell tartani és hatósági ellenőrzéskor köteles bemutatni. 2 évig meg kell őrizni.
Nyilvántartások, dokumentációk A kistermelő által előállított élelmiszerről adatlapot kell készíteni, melynek tartalmaznia kell kistermelő nevét, címét, az élelmiszer előállításának helyét, az élelmiszer megnevezését, az összetevők felsorolását csökkenő sorrendben, a minőség-megőrzési időtartamot, és a tárolási hőmérsékletet.
Nyilvántartások, dokumentációk Állati eredetű alap-, feldolgozatlan és feldolgozott termék csak hatósági állatorvosi bizonyítvány birtokában hozható forgalomba, melyet a kistermelő kérelmére a hatósági állatorvos állít ki. A hatósági állatorvosi bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig hatályos, és a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható. Az évente megújított hatósági állatorvosi bizonyítványt, vagy annak másolatát az árusítás helyén kell tartani.
Nyilvántartások, dokumentációk A gazdaság helyén levágott baromfi és nyúlfélék húsvizsgálatát a hatósági állatorvos a gazdaság helyén végzi el, hússzállítási igazolást állít ki. A vágás időpontját be kell jelenteni. Az igazolást az árusítás helyén kell tartani és 2 évig meg kell őrizni. Kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény részére csak húsvizsgálaton átesett és hússzállítási igazolással rendelkező hús értékesíthető. Sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu csak engedélyezett vágóhídon kerülhet levágásra, a hatósági állatorvos hússzállítási igazolást állít ki.
Nyilvántartások, dokumentációk A takarmány-adalékanyagokat, az állatgyógyászati készítményeket és a növényvédő szereket az előírásoknak megfelelően kell használni, felhasználásukról és az élelmezés-egészségügyi várakozási időről, valamint az előforduló betegségekről, a növények esetében kártevőkről, a kistermelőnek nyilvántartást kell vezetni, melyet 5 évig köteles megőrizni.
Élelmiszer előállítás higiéniai követelményei Az általános higiéniai követelményeket a rendelet 4. számú mellékletének I. szakasza határozza meg: Helyiség lehet magánlakóház része, időben elkülönítve. Kézmosási lehetőség, ivóvíz minőségű víz. A berendezéseket, eszközöket, tárolókat kizárólag az élelmiszer kezelésére, előállítására lehet használni, tisztítani, szükség szerint fertőtleníteni kell. Élelmiszer csomagolására megfelelő csomagolóanyag, edényzet. Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény részére újrafelhasznált csomagolóanyag nem alkalmazható. Állati kártevők elleni hatékony védekezés. Hulladék, szennyvíz tárolása és kezelése nem okozhat szennyeződést.
Élelmiszer előállítás higiéniai követelményei A különleges higiéniai követelményeket a rendelet 4. számú mellékletének II. szakasza részletezi Fejés, nyers tej kezelése, értékesítése Tojás tárolása, értékesítése A baromfi és nyúlfélék vágására vonatkozó különleges követelményeket a rendelet 5. számú melléklete részletezi. Tartás helyén levághatja, külön helyiség biztosításával Húsvizsgálat a levágás helyén Hűtési lánc fenntartása a tárolás, szállítás és árusítás idején
Nyomonkövethetőség biztosítása Saját alapanyag azonosítás, nyilvántartás Nem saját, kiegészítő alapanyag számla, nyugta Előállított termék adatlap, nyilvántartás A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a nyomonkövethetőség biztosításáért és dokumentálásáért.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!