Misszió a Tellusra T E L L U S T E L L U S JEAN-MARC DUBOIS Készítette a Fiatal Gazdák Európai Szövetsége Az Európai Bizottság támogatásával A magyar nyelvû változat az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült
Franz Igazi haspók, ô az expedíció szakácsa, emellett szakképzett ûrhajós is. Maria Négyük közül ô a legbátrabb. Ô a csapat nem hivatalos vezetôje. Mindent tud a zöldségekrôl, amit tudni lehet. Misszió a Tellusra a résztvevők Erik Állatspecialista. Célja az, hogy egyszer állatorvos lehessen és gazdasági állatokkal foglalkozhasson. Néha kicsit ügyetlen, és a hibák, amiket okoz, gyakran sodorják bajba a társait is. Suzy A szerszámosládájával mindenre képes. Egy picit nyafogós, tudja, mit szeret és mit nem. L.E.D. Az ûrhajózási központban fejlesztés alatt álló Y5OP Robot prototípusa. Egyetlen célja: az ûrbe utazni. A Tellus misszió túl jó alkalom ahhoz, hogy elszalassza. 2
Két év telt el azóta, hogy Procyon Professzor felfedezte a naprendszerünk tizedik bolygóját. Ez a bolygó, amit Tellusnak neveztek el, ideális távolságra van a Földtôl ahhoz, hogy a nagyobb távolságra történô ûrutazások közbensô állomásaként szolgáljon. A hômérséklet a Telluson -100 C körül van. Az elsô felfedezôcsapat egy évvel a Tellus felfedezése után repült a bolygóra feltérképezni azt. Az expedíciójuk során hatalmas kupolákat építettek, amik belsejében a földihez hasonló klímát hoztak létre, talajjal, vízzel és oxigénnel. Felszereltek világító- és fûtôrendszereket is. Most Eric, Franz, Maria és Suzy azért indultak útnak, hogy növényekkel és állatokkal népesítsék be ezeket az építményeket. A leszállás estéjén csatlakozunk barátainkhoz Oh, nézzétek! Itt egy cikk rólunk!? B EEP B E E P Maria, mi ez a zaj? Mi folyik itt? 3
Két embernek le kell menni és kideríteni, mi folyik a raktérben. A másik kettô bármikor kapcsolatba tud lépni a Földdel, ha valami baj történne. Ô szerintem én inkább szeretnék itt maradni! Suzy? Franz? Miért mindig én?! Gyerünk Franz! Hagyjuk itt ezt a két mihasznát, had bámulják a képernyôket! Várj! Vigyetek magatokkal egy adóvevôt! Jó ötlet! Így kapcsolatban tudunk maradni! Semmi szokatlan nincs itt lenn! OH! RÍZS KUKORICA ÁRPA ÁRPA BÚZA 4
Maria? Franz? Mi van? Néhány doboz felborult! Hogy történhetett ez meg? Talán a kötelek elszakadtak a repülés közben! RÍZS CUKORRÉPA Vétel, Suzy! Nincs más jelenteni valónk! Tovább megyünk lefelé! Nézd! A traktor lámpái be vannak kapcsolva! REPCEMAG BÚZA Senki sincs itt! most! Vétel, Suzy! Még lejjebb megyünk! Vigyázzatok magatokra! Az már a legalsó szint! 5
Nézd a borjakat! Hát nem édesek? Nincs idônk most erre! Készenlétben kell állnunk!? Maradj mindig mögöttem! Maria Franz mi ez a zaj? Oh! Nézd! Mi a csuda lehet ez? L.E.D.* Én L.E.D. vagyok. Elszöktem az ûrközpont laboratóriumából, hogy segíthessek nektek. Itt a Föld! Föld a hajónak! Földetérés 30 perc múlva! Végezzétek el az utolsó ellenőrzéseket és tájékoztassatok a manőver után! Jajj ne! Leszállás! Majdnem elfelejtettem! Vétel, Suzy és Erik! Állítsátok be a leszállási koordinátákat a robotpilótába! Elindulunk vissza! Már csak 650 méter van hátra! Nézzétek a kupolákat, hát nem gyönyörûek? Stabilizáló karok kiengedve! Még 220 méter! Ez az! Lenn vagyunk! 6 *L.E.D.: a robot kifejlesztôi neveinek kezdôbetûi: Leena, Edward, Dimitri
Késôbb A földetérés a tervek szerint sikerült. Suzy ellenôrizte az áram köreit! Tökéletesen mûködik. Épp a felszínt elemzi. Óvatosan, Erik, ô az utolsó. Picit izgága! Igenis, kapitány! És L.E.D.? Gyerünk kifelé! Hmmpf! Felszedtél egy keveset! Hé! Hé! Látod: nincs szüksége a segítségedre! Oké! Az összes állat a helyén! Meg kell tervezned, hogyan fogod etetni és gondozni ôket nem szabad elfelejtened a tehenek fejését és a kecskék elletését sem! Franz! Farkas éhes vagyok! Mi a kaja? Épp az utolsó tojásokat gyûjtöm össze, amiket az úton tojtak a tyúkok. Mit szólnátok egy jó kis rántottához? 7
Az elsô új csillagok alatt töltött éjszakájuk után barátaink mélyszántással és vetéssel folytatják a munkát. Maria! Hova tegyem ezeket a magokat? Ezeknek a magoknak melegre van szüksége a növekedéshez! Vidd ôket a narancsfadugványokkal együtt a mediterrán növények kupolájába!? Ugye nem felejtetted el feltölteni a halastavat? Dehogy! Elkezdtem feltölteni ôket Oh, ne! Túl fognak csordulni! Megyek és elzárom a csapot! Azt a fát egy kicsivel még inkább jobbra ültessétek, Franz!? Miért? Több helyre van szükségük egymás közt, hogy folyamatosan tudjanak növekedni! Ezen múlik a légkörünk! 8
Barátaink már 4 hónapja vannak a Telluson. Kemény munkájuknak köszönhetôen a magok kikeltek, és a növények is virágba borultak az állatok nônek és néhány hónapon belül megkezdôdik az elsô aratás. Egy kemény nap után Ki következik a répa locsolásban? Francba! Én jövök! Óvatosan! Ne pocsékold a vizet, mert a készleteink végesek! Oh! Ereszt!? Fúú! Kösz, L.E.D. Jó, hogy itt voltál! 9
Hé, L.E.D.! L.E.D! Mondj valamit! L.E.D.! Mi történt? Fogalmam sincs! Egyszer csak megállt. A víz valószínûleg rövidzárlatot okozott benne! Néhány nappal késôbb Mi lesz L.E.D.-del? A következő misszió visz nektek néhány pótalkatrészt. Csak egy hónapot kell várnotok A misszió sikerrel járt! A következô csapat hozza az aratógépeket. Utána az ültetvényeket megnövelik, és új növényeket és állatokat hoznak a régiek mellé. A Tellus készen áll majd arra, hogy bázisként szolgáljon a jövôbeli ûrutazások számára Micsoda kaland! Mi lettünk az legelsô ûr-gazdák! Vége 10
Álom vagy valóság? Az idôk kezdete óta vágyik az ember ismeretlen területek felfedezésére és meghódítására. Elindult az ûr meghódítására is. Ha a Tellus misszió valóban elindulna, te készen állnál rá, hogy részt vegyél a világegyetem felé vezetô úton? Az első repülések Az elsô ûrrepülésekre az 1950-es években került sor. Röviddel utánuk már élô szervezeteket is küldtek az ûrbe. Az elsô ûr-úttörôk egyike volt Lajka kutya! 1961- ben utazott elôször ember az ûrbe. Egy Jurij Gagarin nevû férfi hagyta el elôször a Föld légkörét. Körülbelül 100 percig tartott az út. Ez bizonyította, hogy az ember képes megélni az ûrben, noha egyelôre csak az ûrhajó biztosította mesterséges körülmények között. Az európai Columbus laboratórium az ISS fedélzetén Űrmisszió földi életet kémiai, fizikai, technológiai valamint állattenyésztési és növénytermesztési kísérletek segítségével; Európa mûholdas képe Miért menjünk az űrbe? Az ûrbe lenni annyit jelent: kívül lenni a Földet körülvevô légkörön, azaz az atmoszférán. Ezáltal lehetôvé válik: q felfedezni a napot, a bolygókat és a csillagokat, megtalálni az üstökösöket; q feltérképezni a csillagokat; q felfedezéseket és vizsgálatokat végezni a Föld felszínén anélkül, hogy szükség lenne egy pilótára, vagy üzemanyag utántöltésre (ahogy az a repülôknél szokásos), hogy idôjárás elôrejelzéseket, környezettanulmányokat készíthessünk, segélycselekmények véghezvitelét segíthessük krízishelyzetekben, és hogy információkat gyûjthessünk harcászati és személyi védelmi célokra egyaránt; q közvetíteni telefonos kommunikációt, rádió és televízió programokat az egész világon, még a sivatagok és óceánok közepére is; q megfigyelni a Föld egyszerre több pontját, még ha nagyon messze vannak is egymástól; q tudományos kutatás végzése gravitáció mentes környezetben, hogy ezáltal jobban megérthessük a Az európai ûrrakéta, az Ariane 5 Visszatérés a Föld légkörébe egy európai mentôjármû által végrehajtott próbaleszállás q mûholdak fellövése céljából ez a célja az Arienanek, az európai rakéta kilövônek; q olyan technológia kifejlesztésének céljából, amit utána a Földön használhatunk. (például az ûrjármûvek leszállás közbeni ellenállásáról készített tanulmányokat használták fel ahhoz, hogy úgy tudják belerakni a kekszeket a csomagjukba, hogy ne törjenek össze közben. A néhány sportcipôn megtalálható Velcro vonalakat is az ûrben használták eredetileg: mivel az ûrben minden lebeg, az ûrhajósoknak szükségük volt valamire, amivel a tárgyaikat megtalálhatták (tollakat, notebokot, stb.) A Föld (és a tengerek) megfigyelése A Földet vizsgáló mûholdak lehetôvé teszik, hogy a Földrôl minden irányból folyamatosan képeket készítsünk. Így lehetôvé válik A Föld, az ûrbôl nézve a megfigyelése a növények növekedésének, a tengerek áramlatainak, az óceánok szennyezettségének és földrajzi munkálatok végzése is. A radarérzékelôkkel felszerelt mûholdak akkor is dolgozhatnak, mikor az eget felhôk borítják. 11
Mûholdas kép az európai Etna tûzhányó kitörésérôl Egyszerûen átlátnak rajtuk! A gazdák ellenôrizhetik a földjeiket, a halászok informálódhatnak a tengerfelszín hômérsékletérôl, a planktonok jelenlétérôl (általában a planktonok jelenléte a halak jelenlétét jelzi), és a jéghegyek helyzetérôl azok, akik a távoli északon halásznak. Űrutazás A jármû, ami az ûrbe utazik, tökéletesen le van zárva. Az ûrhajósoknak minden a túlélésükhöz szükséges dolgot magukkal kell vinniük az útra és a visszaútra is, miközben meg kell szabniuk a rakomány súlyát: szárított élelmiszereket, vizet, üzemanyagot és levegôt is kell vinniük. (A vizet újra tudják hasznosítani az ûrállomáson, az ûrben pedig a hajtómûvek szolgáltatják. Ezért nem kell extra vízkészleteket magukkal vinniük.) Az élelmiszereknek a lehetô legkevesebb hulladékot kell maguk után hagyniuk és magas ásványi anyag tartalmúnak kell lenniük. Élet az űrben Az élet az ûrben nem egyszerû. A tudósok orvosi kísérletek igyekszenek mind jobban megismerni az ûrutazások emberi szervezetre gyakorolt hatásait. A felszálláskor például az ûrhajósok hatalmas nyomásnak vannak kitéve, a gyorsulási erô miatt. Ezért aztán szorosan rögzítve vannak az üléseikhez a gyorsulási hatások minimalizálása végett. Repülés közben Umberto Guidoni, egy olasz ûrhajós, ûrmisszión néhány ûrhajós émelyeg és megbetegszik: ezt nevezik ûrbetegségnek is. Az ûrhajósok teste a hajóval együtt kering a Föld körül, ezért súlytalan, emiatt a szervezete néhány változáson megy keresztül. Az ûrhajósok komoly ellenôrzés alatt állnak. A testükre helyezett érzékelôk teszik lehetôvé adatok gyûjtését és vizsgálatok elvégzését a fizikai jóllétükkel kapcsolatosan. Kutatók figyelik a vérnyomásukat és a szívverésüket a tudomány ezen ágát nevezik ûrorvoslásnak. Ez teszi lehetôvé az emberi test mûködésének pontosabb megismerését, és hozzájárul a földi élet javításához is. Például az ûrhajósok csontjainak szerkezete megváltozik kinn a világûrben. A Földön a lábaink folyamatosan segítenek minket, és a lábcsontjaink azért erôsödnek meg, hogy a testünket stabilizálni tudjuk. Viszont az ûrben, mivel az ûrhajós lebeg, a lábcsontjai törékenyebbé válnak. Az ûrhajós élete igencsak meleggé válik, ha a nap felé fordul, és meg kell magát védenie a Nap káros sugarai ellen. Másrészrôl viszont igencsak hideg is lehet, ha a Nap nincs a látóterében. Űrállomások Űrmisszió Az ûrállomások teszik lehetôvé, hogy az emberek huzamosabb ideig is tudjanak élni az ûrben a csapatok folyamatosan kapnak látogatókat, és cserélôdnek 3-6 havonta. Ez lehetôvé teszi, hogy hosszabb kutatásokat is tudjanak végezni, hogy elôkészíthessenek jövôbeli ûrkutatásokat, és hogy jobban megérthessük a Földet és a világegyetemet. Számtalan tudományos munkát készítettek az orosz MIR ûrállomáson például. A MIR fedélzetén egy ûrhajós akár egy évet is eltölthetett. Ma már a MIR-t lecserélték az ISS-re (International Space Station Nemzetközi Ûrállomás) ami több ország, köztük tíz európai ország közös projektje. Az ISS néhány száz tonnás súlyú és a Az ISS ûrállomás Föld körül, attól körülbelül 400 kilométeres távolságban kering. Az állomás maga akkora, mint egy futballpálya. 2005/2006 táján válik majd lehetôvé, hogy egy 7 fôs különbözô országokból összeválogatott csapat utazzon a fedélzetére, amiben európai ûrhajós is lesz. Ma csak 3 ûrhajósnak szolgál ideiglenes lakhelyéül az állomás. Amikor az ISS készen lesz, tartalmazni fog sok laboratóriumot, egy házat az ûrhajósok számára, erômûvet (ami napelemeket használ), kommunikációs eszközöket, fûtôtesteket, hogy kiegyenlítsék az ûr szélsôséges hômérsékletét az állomáson belül, motorizált karokat, hogy könnyebben tudjanak nagy rakományokkal bánni, dokkot az üzemanyagért jövô hajóknak és egy mentôjármûvet is. 12 ISBN 963 87022 8 1 Photo : ESA/D.Ducros, J.L.Atteleyn. ESA/NASA/CNES.