SOILUTIL. Hulladékok kockázatmenedzsmentje, talajromlás és hulladékgazdálkodás: a SOILUTIL szakértıi rendszer. Készítette: Gruiz Katalin

Hasonló dokumentumok
SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin

(SOILUTIL) Nemzeti Technológiai Program

Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

Gruiz Katalin, Vaszita Emese és Siki Zoltán. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. zat- menedzsmentje

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO

LCA - életciklus felmérés

Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat

Vízgyőjtıszintő kockázatmenedzsment Vaszita Emese Gruiz Katalin Siki Zoltán

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010

Név: Poli-Farbe Vegyipari Kft. Cím: 6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: Fax:

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK

SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

No Change Service! Verzió Felülvizsgálat dátuma Nyomtatás Dátuma

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán

Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben

2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek

Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78/ , 78/ Fax: 78/

Szabadföldi kísérletek

Kiadás: Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: Változatszám: 2

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája

A Gyöngyösoroszi Pb-Zn Bánya által okozott környezetszennyezés kockázatfelmérés és remediáció Esettanulmány, 1. rész

Biztonsági adatlap az 1907/2006/EK rendelet szerint Kiadva: JP Green + nyári szélvédımosó

Talaj - talajvédelem

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Mannheim Viktória, egyetemi docens Hulladékhasznosítási konferencia szeptember Gyula, Cívis Hotel Park

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.

Környezeti kármentesítések mőszaki tervezése

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Hulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

A tej életciklus elemzése (+ ) Dr. Tamaska László.

Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

Feigl Viktória, Klebercz Orsolya, Ujaczki Éva, Fekete Kertész Ildikó, Molnár Mónika, Koch Dániel, Siki Zoltán, László Péter, Szabó József, Erdélyi

A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás

Dr. Horváth Amanda emlékére

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP A-11/1/KONV SZEPTEMBER 26.

Környezetkímélı technológiák

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető

KÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, május 30.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs,

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN

ESEMTAN Waschíotion Verzió 01.00

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Dr Szabó Imre GEOSZABO Mérnöki Iroda Bt. MISKOLC XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás SIÓFOK, 2003.

A programban együttm KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ANYAGGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI IRODA

Természetes folyamatok szervetlen szennyezıanyagokkal szennyezett területen Gruiz Katalin

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Borsodi Szénbányák Vállalat jogutód nélkül megszőnt 2. Kapcsolattartó neve

ÉPÜLET FALSZERKEZETEK KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSE ÉLETCIKLUS ELEMZÉSSEL. Simon Andrea

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok

QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A évi program rövid ismertetése

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül

Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Mikroműanyagok az EU-ban

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

TALAJJAVÍTÁS HULLADÉKOKKAL

A TERMÉKEK ÉS TECHNOLÓGIÁK VERIFIKÁLÁSA

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések

Biztonsági adatlap Azonosító: 0591 az 1907/2006/EK rendelet szerint. Kiadás dátuma: Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat:

DUNA-DRÁVA CEMENT KFT.

Szennyvíziszapártalmatlanítási. életciklus elemzése

POL-HUN M. Bielska Sp.J. ul. 11-Listopada 65, Koluszki, tel/fax , ,

: art.no /-356/-357/-358 Skin Protection Set Pro-Tec G290

Átírás:

SOILUTIL Hulladékok kockázatmenedzsmentje, talajromlás és hulladékgazdálkodás: a SOILUTIL szakértıi rendszer Készítette: Gruiz Katalin

KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT GAZDASÁG KÖRNYEZETPOLITIKA POLITIKA JOG KOCKÁZATMENDZSMENT MONITORING KOCKÁZAT FELMÉRÉSE 1. VESZÉLY AZONOSÍTÁSA 2. KOCKÁZAT FELMÉRÉSE 3. FELMÉRÉS PONTOSÍTÁSA KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSE 1. MEGELİZÉS 2. KORLÁTOZÁSOK 3. REMEDIÁCIÓ

VESZÉLY AZONOSÍTÁSA A hulladékok veszélyessége attól függ, hogy van-e bennük veszélyes anyag KOCKÁZAT FELMÉRÉSE A környezeti kockázatfelmérés alkalmas a hulladékok talajjavításra való alkalmazásának, alkalmazhatóságának felmérésére és más alternatív hulladékkezelési vagy hasznosítási technológiákkal történı összehasonlításra.

Hogyan számítjuk ki a hulladék kockázatát? Csak akkor használható, ha ismerjük a veszélyes vegyi anyagokat a hulladékban RCR = PEC / PNEC A veszélyes összetevıkön kívül ismerni kell környezet jellemzıit is: víz- és területhasználat módját, receptorokat

Több komponens együttes kockázata Hulladék összetevők Kockázat felmérés Kockázat összegzés Kockázat a környezetre és annak használóira Komp n RCRn Komp 4 RCR4 Komp 3 RCR3 ΣRCR1 n ΣRCR1 n ΣRCR1 n Komp 2 RCR2 Komp RCR1 Veszélyes anyag kockázat a receptorokra az összes komponens összes kockázata

INTEGRÁLT KOCKÁZATI MODELL TERJEDÉSI MODELL Hulladék Hulladékban lévı veszélyes anyag(ok) talaj üledék levegı felszíni víz talajvíz Környezeti elemek ember ökoszisztéma lebontók EXPOZÍCIÓS MODELL EXPOZÍCIÓS MODELL fogyasztók termelık receptorok

Veszély és kockázat megkülönböztetése Ugyanaz a veszélyes hulladék kis kockázatot jelent a szántóföldön, de nagyot az óvodában. Nem kockázatos egy bányaterületen, de kockázatos kirándulóhelyen. Nem jelent kockázatot ha a talajvizet nem használják, de kockázatos ivóvízbázisok területén. Kis kockázatot jelent az utak mentén, a lerakókon, de nagy kockázata lehet mezıgazdasági területen. Nem kockázatos meszes talajban, de az lehet savanyú talajban, stb. ELİRE MEGHATÁROZOTT VESZÉLYESSÉG ALAPJÁN (PL. BESOROLÁS) NEM LEHET JÓL DÖNTENI, CSAK A KÖRNYZETI KOCKÁZAT ALAPJÁN! IDİSOR IS KELL!

HULLADÉKMENEDZSMENTİL FÜGGİ KOCKÁZAT MÉRTÉK Hulladék Nagy kockázat levegıre, vízre, talajra, emberre, ökoszisztémára Kockázat levegıre feszín alatti és felszíni vízre, higiénés kockázat Globális kockázatok: CO 2, SOx, NOx Újrahasznosítás Technológiára és környezetre károsan ható szennyezıanyag Rejtett hibákból, nem adekvát használatból adódó kockázatok Nincs kockázat Minimális kockázat

VESZÉLY ÉS KOCKÁZAT A hulladékok talajjavításra történı használatának kockázatmenedzsmentje során különbséget kell tenni a hulladék veszélyessége és a hulladék talajra alkalmazásának területhasználat-specifikus kockázata között. A hulladékok kockázatának megítélése a bennük lévı vegyi anyagok veszélyességébıl l kiindulva történik. (Nem csak a veszélyes hulladékoknál!) A vegyi anyag kockázata a hulladékalkalmazási helyszínt használók kitettségétıl függ. Az pedig a talajtípustól, a területhasználattól, a klimától, idıjárástól, stb. Az alkalmazás akkor környezethatékony, ha a kockázat az elfogadható mértéken belül marad, azaz RQ<1.

HULLADÉKHASZNOSÍTÁS TALAJRA 1. Hulladék elıkezelés: aprítás, bizonyos szemcsemére-frakció elıállítása 2. Geotechnikai elemek: víztartó kapilláris réteg kapilláris gát 3. Talajjavítás: homokos talaj 4. Talajjavítás: terméketlen talaj 5. Talajremediáció: szennyezett talaj 6. Erózióra hajlamos talaj textúrájának javítása 7. Talaj fizikai stabilizálás: eróziógátlás 8. Talaj kémiai stabilizálása: fémekkel szennyezett talaj 9. Termesztıkızeg elıállítása 10. Tápanyagpótlás: speciális tápanyagigényő növények termesztésére 11. Degradálódott, rossz textúrájú talaj: szervesanyag (humusz) pótlás 12. Hulladék megsemmisítése (kezelése, tárolása) a talajban CO 2 többlet termelése nélkül

TALAJRA ALKALMAZÁS: KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG MÉRTÉKE Hulladék talajra alkalmazása Nagy kockázat levegıre, vízre, talajra, emberre, ökoszisztémára óriási bizonytalanság Kockázat levegıre, vízre, higiénés kockázat nagy bizonytalanság Túl általános, alá- és fölébecslés kockázata és a bizonytalanság nagy Konkrét összetevık ve eszélyessége Általánosságban, elsı fokozatként alkalmazható, nagy bizonytalanság A helyszín variabilitásától függı bizonytalanság Megelızhetı minimális kockázat, nincs bizonytalanság Minimális kockázat minimális bizonytalanság

Hulladékok talajra hasznosításának környezeti kockázatmenedzsmentje Rendelkezésre álló és szükséges információ Információ hulladékról, hulladékhasznosítási technológiáról és terület/ talaj-használatról Felmérések / elırejelzések Veszélyfelmérés (PNEC/DNEL) Expozició felmérése (PEC) Kockázat jellemzése Nem Veszélyes? CMR/PBT? igen RCR iteráció Kockázat-alapú döntéshozatal Hulladék /hasznosítási adatlap igen Kockázat kontrollált? nem Kommunikáció Kommunikációs e-adatbázis

Több káros hatás összegzése Veszélyeztetett régió A hulladék hatásai Hatások mértéke Hatások relatív értéke Összes hatás a régióra Hatásn % Hatásn Hatás4 % Hatás4 Hatás3 % Hatás3 Σ%IHatás1 n Hatás2 % Hatás2 Hatás1 % Hatás1 Vízgyűjtő hulladék hatásainak leltára hatások relatív mértéke összes hulladékhatás

A KOCKÁZATALAPÚ MEGÍTÉLÉS ÉS DÖNTÉS ELİNYEI A hulladékok kockázat alapú megítélése, kockázatuk számszerősítése, hasznosítható tulajdonságaik, értékeik figyelembevétele és számszerősítése lehetıvé teszi a hulladékok felhasználását pl. leromlott vagy rossz minıségő talajok javítására, szennyezett talajok remediálására ezzel párhuzamosan a hulladéklerakók fenntartható és öko-hatékony csökkentésére, ill. megszüntetésére. (SOILUTIL, 2010).

VESZÉLY ÉRTÉK felmérése VESZÉLY ÉRTÉK

KOCKÁZAT HASZON felmérése TermészetI és társadalmi környezet KOCKÁZAT HASZON

KOCKÁZAT ÉS HASZON A hulladékok nem megfelelı kezelésébıl és elhelyezésébıl, valamint a talaj degradációjából eredı rövid- és hosszútávú kockázatok kvantitatívvá tehetıek (mérıszámmal jellemezhetıek) és ezek a mérıszámok összehasonlíthatóak a hulladékok talajra történı hasznosításának kockázataival. Ugyanakkor az értékekbıl adódó hasznok és elınyök is kvantitatívvá tehetıek és felmérhetıek technológiai, valamint társadalmi-gazdasági felmérési és értékelési eszközökkel. A kockázat és a haszon együtt képezi a hulladékok talajjavításra történı alkalmazását érintı döntéshozás alapját (Gruiz, 2009).

Hulladékhasznosítási technológiák összehasonlító értékelése és verifikációja Technológiai hatékonyság Környzeti / ökológiai hatékonyság Társadalmi-gazdasági hatékonyság MCA Multikritérium analízis Anyagmérleg Lokális kockázatfelmérés Regionális kockázatfelmérés Globális hatások Életciklus felmérés Idı és energiaigény felmérés Költséghatékonyság felmérés Költség-haszon felmérés Az összes jellemzı aggregálása

Fizikai kémiai jellemzők Biológiai, ökotox hatások Környezeti viselkedés, sors Integrált értékelés

HULLADÉK MENDZSMENT ÉS A TELJES ÉLETCIKLUS Hulladék alkalmazás LCA Felhasznált források leltára Kibocsátáso k leltára Hatások mértékének jelemzése Határok súlyozása és összegzése A környzetrekáros potenciál mennyiségi jell. Hulladék Használat Szállítás anyag energia anyag energia anyag energia kibocsátás hatás hatás Összegzett hatás a Globális felmelegedésre kibocsátás hatás hatás eutrofizációra savanyodásra Források terhelése ózonrétegre kibocsátás hatás hatás stb. Termelés anyag energia kibocsátás hatás hatás Nyers anyag anyag energia kibocsátás hatás hatás Életciklus hatás a forrásokra kibocsátás relativ hatás hatás összegzése interpretáció

Talajromlási folyamatok leírása, konkrét érték megadása Talaj javítási célok, problémák neve Javítandó talaj/konstrukció konkrét céltényezı paraméter anyagtartalom terméktartalom Hulladék hasznosítandó céltényezı paraméter anyagtartalom terméktartalom Hasznosítandó céltényezı haszna relatív és abszolút Területhasznála ttól függı konkrét és mérhetı hasznok Hulladék egyéb nem hasznosuló értékei (összhasonlító elemzésekhez) Hulladék veszélyei (konkrétan) Korl tény (által para anyagt termék m neve A terület a korábbi ányászati terülen átfolyó Toka-patak által szállított émtartalmú hulladék által az áradások során elszennyezıdött. Összes émtartalmak (királyvizes kivonat): Cd: 4,1-11,1 mg/kg; Zn: 871-1863 mg/kg; Pb: 227-1589 g/kg; As: 57,0-330 mg/kg. obilis fémtartalom (vizes kivonat, az összes ázalékában megadva) Cd: 15,5%-ig, Zn: 10,8%-ig. Toxikus fémszennyezet t-ség kockázatának elfogadható szintre csökkentése Mobilis fémtartalom csökkentése. A Toka-patakra javasolt, kockázat alapú határérték: Cd: 1 µg/l, Zn: 100 µg/l, Pb: 10 µg/l, As: 10 µg/l. Tatabányai erımővi pernye, puzzolán aktivitás, fémmegkötı hatás, mikroelemtartalom, talaj vízháztartására gyakorolt pozitív hatás Irreverzibilis fémmegkötı hatás, mobilis fémmennyiség csökkentése a talajban, a lefolyó és átfolyó vizekben, a növényekben és a teljes ökoszisztémáb an Növények fémtartalmának csökkenése növényeket fogyasztó állatok és emberek által felvett fémmennyiség csökkentése, Toka-patak fémtartalmának csökkentése Építési alapanyag, talajszilárdítás, szintézisek alapanyaga Mobilis Mo és Se tartalom (Vízzel kioldható Mo: 0,314 mg/kg, Se: 0,250 mg/kg), kis szemcseméret Mo fémta por

Pernyével kezelt meddıkızet: vízoldható fémkoncentráció és a növények fémfelvétele Vizes kivonat (mg/kg soil) Növényi bioakkumuláció bioteszttel mérve (mg/kg száraz növ.) Természetes növényzet (fő) fémfelvétele (mg/kg száraz növ.) Cd Zn Pb As Cd Zn Pb As Cd Zn Pb As Kontroll Nem kezelt 5% pernye 0.24 25.7 0.56 132 1.9 345 11.3 0.8 2.8 561 117 13.0 0.01 0.06 0.06 40.5 0.3 85 3.5 0.8 0.5 190 2.0 0.8

Holt szerves anyag: lehullott levél, komposzt, megsemmisítendı hulladék, stb. CO 2 Kevesebb vagy semmi CO 2 talajfelszín Mikroorganizmusok mineralizációja Humuszképzıdés = CO 2 trapping (1) normál alternatív Mész+CO 2 = CO 2 trapping (2)

CO 2 termelés és sejtszám olajos hulladék talajban történı megsemmisítése során Kezelés CO 2 termelés (mmol) Sejtkoncentráció (sejt/g talaj) Fajlagos CO 2 termelés (mmol/sejt 10 10 ) kontroll 1.0 9.0 x 10 6 2.0 5% olajos hulladék 1.9 7.5 x 10 7 0.5 5% olajos hulladék +mész 1.2 2.3 x 10 8 0.1

Fahamu optimális mennyisége

Konkrét talajromlási eset földrajzi helye, kiterjedése ASA Gyál hulladéklerakó nyugati oldal. GPS: E: 663931 N: 224075 Talajro mlási folyama tok miatti károk, kockáza tok Kis humusz tartalom Kisfosz fortartalom Talajromlá si folyamatok leírása, konkrét érték megadása Humusz tar-talom 1,38% AL-P 2 O 5 % 9,42 Textúra Erısen problém kötött, a agyagos K(A)>60 Talajjavítás célja problémák Táp humusz növelése Növények számára hozzáférhet ı P növelése textúra javítása Táp humusz 2,5% célértékre növelés és évente pótlás egy állandó szint tartása céljából AL-P 2 O 5 100 célértékre évente pótlás szervetlen és szerves adalékokk al elérni a 45 alatti Arany-féle kötöttséget Hulladék hasznosítan dó céltényezı paraméter anyagtartal om terméktarta lom Nyers szennyvíz iszap szerves anyag tartalom: 19,8% P 2 O 5 :8356 mg/kg K: 5610 mg/kg Javítandó talaj/konstrukció konkrét céltényezı paraméter anyagtartalom terméktartalom Hasznosítandó céltényez ı haszna relatív és abszolút N, P, K kiváltás, szervesanyagpótlás, mikroele m, élıhely, textúra lazítása Területh asználatt ól függı konkrét és mérhetı hasznok Növény növeked és, beltartal om, talajmikr oflóra aktivitás Hulladék egyéb nem hasznosuló értékei (összhasonlí tó elemzésekh ez) Komposz tálás Hulladék veszélyei (konkréta n) Nincs patogén, nem toxikus (növényi mikrobiál is tesztorganizm u-sokra) Korlátozó tényezı (általában) paraméter anyagtartal om terméktarta lom neve, értéke Bekeverhe tıség: 10% felett nehezen bedolgozha tó. Kockázat a célhelyen (konkrét terület/talajh asználat mellett neve, értéke Rossz elkeveredés esetén az adalékanyag lemosódik a rézsőrıl, a kívánt hatást nem éri el. Kockázatkeze lés a célhelyen Több ütemben történı bekeverés, erózióvédele m (növényzet, erózióvédı háló) alkalmazása

Köszönöm a figyelmet!

A talaj és a hulladék paramétertípusok párosítása Talaj paramétertípus (adatlapról) MU Hulladék paramétertípus (adatlapról) MU Megjegyzések Térfogattömeg g/cm 3 Sőrőség g/cm 3 Humusztartalom=Szervesanyagtartalom (%) %, mg/l, mg/kg Szervesanyag-tartalom vagy izzítási veszteség, TOC %, mg/l, mg/kg számított szerves C-bıl (TOC x 1,72) Mésztartalom (karbonátok) % CaCO 3 % ph - ph - Szemcseméret-eloszlás (%) (3 frakció: homok (0,02-2 mm) iszap (0,002-0,02 mm), agyag (<0,002 mm) % Szemcseméret-eloszlás (%) (3 frakció: homok (0,05-2 mm) iszap (0,002-0,05 mm), agyag (<0,002 mm) % Atterberg-féle/ USDA Arany-féle kötöttség (KA) Toxikus elemek (Határértékek) mg/kg Toxicitás (fémtartalom hozzáférhetıség) mg/kg Puzzolánaktivitás