Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

Hasonló dokumentumok
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az útvagyon hasznosításából származó bevételek növelésének lehetőségei

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

A Víz Keretirányelv végrehajtása

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

Víz az élet gondozzuk közösen

Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról.

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

Vizeink állapota 2015

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. egy hidrogeológus. szemével

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

Általános tájékoztatás a Vízgyűjtő-gazdálkodás Terv felülvizsgálata feladat állásáról

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Gondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

"A A Dunántúli-középhegységi

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Az állami vagyonpolitika kialakult irányai, eredmények dr. Tóth Ernő közigazgatási tanácsadó Vagyongazdálkodásért Felelős Helyettes Államtitkárság

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton-részvízgyűjtőn

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Ivóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, AZ ÉRINTETT EMBEREK LEHETŐSÉGEI

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A Duna-vízgyűjtő magyarországi része háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

- A környezetvédelem alapjai -

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek,

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Általér (1-6 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

A VGT3 kidolgozásának ütemterve és munkaprogramja; Tájékoztató az 1382/2013. (VI.27.) Korm. határozat változásáról

VGT intézkedések végrehajtása

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól

Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai

Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A vizek és vízilétesítmények tulajdona

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket ( )

Országos Vízgazdálkodási Tanács i ülése. Tahy Ágnes

Vízgyűjtő-gazdálkodás

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot

Az Országos Környezetvédelmi Tanács január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Velencei-tó (1-14 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely

Átírás:

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. XX. cikk szerint Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Magyarország az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 4. (1) Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik a) a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények, b) az Országház, c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön, d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre, víztest e) az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek

Az ÁLLAM és MINDENKI ÁLLAM JOGSZABÁLY ALKOTÓ MINDENKI Lakosság Ipar Mezőgazdaság Szolgáltatás Hatóság Engedélyes (tulajdonos, üzemeltető) Vagyonkezelő Tervező, szakértő

A VKI és a VGT kapcsolata A 2000/60/EK Víz Keretirányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén (VKI) A VKI átültetésre került a hazai jogszabályokba a napi gyakorlatot közvetlenül befolyásolják a szabályozás változásai A Víz Keretirányelv célja 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re) a vizek jó állapotának elérése, illetve megőrzése Az ehhez vezető utat (stratégiát) határozza meg a Vízgyűjtőgazdálkodási Terv A VGT2 kormányhatározattal lesz kihirdetve, ezért csak közvetetten befolyásolja a jövőt: VGT2 alapján módosulnak jogszabályok VGT2-ben megállapítások, módszertani és cselekvési iránymutatások (intézkedési program)

Hol? Mi? VGT2 1. fejezet: Víztestek és vízgyűjtők leírása Térképek Referencia értékek VGT2 2. fejezet: VKI Védett területek leírása Térképek Speciális követelmények VGT2 3. fejezet: Terhelések és hatások Terhelések számbavétele Hatásbecslés és módszere VGT2 4. fejezet: Monitoring program Kijelölt monitoring helyek listája Program követelmények (elemek és módszerek)

Hol? Mi? VGT2 6. fejezet: Állapotértékelés Értékelés eredménye Módszertan VGT2 7. fejezet: Környezeti célkitűzések Célkitűzés és ütemezés (VKI 4. cikk) Kivételek (VKI 4.4, 4.5, 4.6, 4.7 cikk) VGT2 8. fejezet: Intézkedési program Intézkedések, ütemezés, forrás o Átfogó (nem szerkezeti) intézkedések» Szabályozás módosítása» Gazdasági ösztönzők» Jó gyakorlatok» Monitoring fejlesztése, módosítása. o Műszaki intézkedések (víztestenként)

JELENTŐS TERHELÉS és HATÁS Terhelés Hatás Jelentős: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. és 2. számú melléklet szerint Fontos: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet szerint Jelentős: Terhelés önmagában megakadályozza a jó állapotot/potenciált Fontos: Több terhelés együtt megakadályozza a jó állapotot/potenciált Egyéb jogszabály szerint küszöbértéket meghaladó méretű (pl. veszélyes üzem) Szakértői becslés Modellezés Monitoring kiértékelés

ÁLLAMIÁGAZGATÁSI FELADAT Szabályozás a VGT2-ben kialakított koncepció alapján Terhelések nyomonkövetése (engedélyezés, nyilvántartás, ellenőrzés) Hatások nyomonkövetése érdekében az enegedélyezés során hatásvizsgálat elrendelése (engedélyes, tervezői feladat) és az eredmény ellenőrzése, értékelése megfelelő (szükséges és elégséges) monitoring feladatok ellátása és a vízhasználóknál monitoring elrendelése adatbázis fenntartása beleértve a vízhasználók adatszolgáltatásának kezelését vizek állapotának értékelése, illetve állapotértékelés elrendelése a vízhasználattal érintett környezetre

VGT2 a napi gyakorlatban Módszertani háttéranyagok: hatásbecslés és állapotértékelés A hatás nem mindig azon a víztesten jelentkezik, mint ahol a terhelés történik Állapotértékelés 2010-2013 közötti időszakra készül(t)!! Engedélyezés az aktuális állapotra és jövőben várható hatásra történik, ezért a VGT2 6. fejezete alapnak jó, de a hatáselemzés ettől még szükséges (tervezői feladat) Útmutatók: jó gyakorlat útmutató (pl. csapadékvíz-gazdálkodás) és tervezési, eljárási útmutató (pl. terhelhetőségi vizsgálat) Útmutatók célja, hogy a hatóság, a vagyonkezelő, a tervező és az engedélyes azonos nyilvántartásból, egyforma információkkal rendelkezzen és hasonló metodikát alkalmazzon

HATÓSÁGI ELJÁRÁS A jó állapot eléréséhez szükséges hatósági intézkedés VGT2 alapján nem jó állapotú víztesteknél a problémát okozó engedélyek felülvizsgálata alapvető feladat Új fejlesztések esetén a VGT2-ben megadott környezeti célkitűzés meghiúsulási kockázatának vizsgálata Vízhasználónak figyelembe kell vennie, hogy új fejlesztés se okozza a víztestek állapotának romlását (de VKI megengedi kivételek alkalmazását) Tervező, szakértő feladata a víztest csoportra a tesztek megismétlése friss adatokkal (különösen a problémásnak jelzett elem vizsgálata), környezeti szempontból megfelelő megoldás tervezése, szükség szerint hatás mérséklő intézkedés tervezése Hatóság feladata: terv ellenőrzése, döntéshozatal

FAV Állapotértékelés 6. fejezet Kémiai állapot Mennyiségi állapot J R J R TESZT Sósvíz, vagy egyéb benyomulása TESZT Felszíni víz J R J R J R TESZT Felszín alatti víztől függő élőhely J R J R TESZT Ivóvízkivétel védőterület J R TESZT Általános kémiai vizsgálat J R TESZT Vízmérleg J R JÓ ROSSZ JÓ ROSSZ

Víztest ami megjavult VGT1 k.1.2+kt.1.2 DTKH Tatai- és Fényes-források vgy. + ÉDU termálkarszt Gyenge mennyiségi állapot oka: vízmérleg és FAVÖKO forráshozam (2007 előtt elapadva) Vforg: 95 ezer m 3 /nap Javul: emelkedő vízszint VGT1 Intézkedés: engedélyek felülvizsgálata KörCél: Jó állapot elérése 2027-re VGT2 k.1.2+kt.1.2 DTKH Tatai- és Fényes-források vgy. + ÉDU termálkarszt Jó mennyiségi állapot oka: vízmérleg és FAVÖKO források megjelentek Vforg: 185 ezer m 3 /nap Javul: emelkedő vízszint VGT2 Intézkedés: - KörCél: Jó állapot fenntartása

k.1.2 monitoring idősorok referencia időszak VGT1 teszt VGT2 teszt

VGT Célkitűzés elérése várható új engedély kiadása nem kockázatos Becsültnél gyorsabb javulás

Víztest ami leromlott VGT1 k.1.6+kt.1.6 Szabadbattyányi-karsztrögök + termálkarszt Jó mennyiségi állapot oka: 1 db monitoring kút alapján lokális hatásnak értékelve Vforg: 2 ezer m 3 /nap Romlik: süllyedő vízszint VGT1 Intézkedés: engedélyek felülvizsgálata KörCél: Jó állapot fenntartása VGT2 k.1.6+kt.1.6 Szabadbattyányi-karsztrögök + termálkarszt Gyenge mennyiségi állapot oka: süllyedés 1 db monitoring kút és modell alapján! Vforg: 1,2 ezer m 3 /nap Romlik: süllyedő vízszint VGT2 Intézkedés: engedélyek felülvizsgálata KörCél: Jó állapot elérése 2027-re

k.1.6 monitoring idősor Ha süllyedés >10 cm/év akkor gyenge 20 cm/év referencia időszak 90 cm/év VGT2 teszt VGT1 teszt 80 cm/év

Aquifer Kft. (2011): Hatásvizsgálat, modellezés Modellel számított vízszintváltozás Seregélyes térségében 4 változatra Ha süllyedés >10 cm/év akkor gyenge mért időszak Becsült időszak Tervező: vizsgált, bemutatott, javasolt Hatóság: értékelt, döntött VGT2 feladat: ellenőrzés, felülvizsgálat

És még a VKI 4.7 cikkely is alkalmazható a FAV vízszintjét változtató tevékenység (illetve FEV hidromorfológiai beavatkozás), amely állapotromlást okozhat Vizsgálni kell jelentős-e a hatás (jelentős: környezeti célkitűzések elérése, illetve megtartása meghiúsul, állapot romlik) VKI 4.7 cikkely szerinti mentesség közérdekű-e társadalmilag, illetve gazdaságilag előnyös-e káros környezeti hatások csökkentésére mindent megtettek-e, nincs jobb megoldás 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet a VKI környezeti célkitűzéseinek teljes körű átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról (hatályos 2014.04.03-tól)

FELSZÍNI VÍZ TERHELHETŐSÉGI VIZSGÁLAT Befogadó felszíni víz adatai - víztest típusa (1. fejezet) Típusara vonatkozó vízminőségi határértékek (1. fejezet) Jelenlegi terhelések (3. fejezet) Jelenlegi hatások értékelése (3. fejezet) Befogadó állapota VGT2-ben elemcsoportonként (6. fejezet: terhelés típusától függően megfelelő elemek figyelembe vétele) Befogadó vízminőségi adatai a beruházás megvalósulása előtt, befogadó háttér koncentrációja Leggyakrabban előforduló vízhozam (és Q aug80 a kisvizes időszak jellemzésére) Új terhelés mennyiségi és minőségi adatai Új terhelés hatásbecslése (elkeveredés számítás, modellezés ) Befogadó becsült minősége a beruházás megvalósítása után víztest várható állapota Ha nem jó, leromlik a becsült állapot akkor vagy más megoldást kell keresni, vagy a meglévő engedélyeket kell felülvizsgálni attól függően hol hatékonyabb a beavatkozás

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!