FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Hasonló dokumentumok
FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ALLIANZ Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt.

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.

2011. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt.

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M)

III. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

A Random Capital Zrt március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek:

Nyilvánosságra hozandó információk Június 30.

Nyilvánosságra hozatal

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban Pénzeszközök MTB-nél lévő elszámolási számla

FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Közzététel. c) Alkalmazott informatikai rendszerek és kockázatkezelési alkalmazásuk

OTP Bank Nyrt. egyedi és csoportszintű, adatai

Lamanda Gabriella március 28.

A VM és VM Befektetési Tanácsadó Zrt. (2000 Szentendre, Mandula u. 8.) kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk közzététele

Tőkekövetelmények és azok. szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők. PSZÁF november 24.

DUNAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt.

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Az ICAAP felülvizsgálati folyamat bemutatása

KÖZZÉTÉTEL évi kockázatkezelési nyilvánosságra hozatali kötelezettség

Javadalmazási politika

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Féléves Nyilvánosságra hozatal az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének követelményei alapján. MKB Bank Zrt

A Hartai Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztatója

Nyilvánosságra hozatal

Szavatoló tőke. Magyar Nemzeti Bank. Bihari Patrícia, felügyelő Hitelintézeti felügyeleti igazgatóság

A tőkemegfelelés és szabályrendszere A BIS és a CRD

Az UNICREDIT BANK HUNGARY Zrt harmadik negyedévre vonatkozó konszolidált kockázati jelentése

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL a évi auditált adatok alapján. (a 234/2007. (IX.4) Kormányrendelet alapján nyilvánosságra hozandó információk)

A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.

Változások az uniós szabályozásban: Az új tőkeszabályozás (CRD IV/CRR) hazai bevezetése

A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM.

A MAGYAR CETELEM BANK ZRT évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése

A MAGYAR CETELEM BANK ZRT évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése

Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.

Nyilvánosságra hozatal Kockázatkezelési elvek, módszerek

A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM.

A könyvvizsgálók által a PSZÁF részére évente készítendő külön kiegészítő jelentésre vonatkozó ajánlásban bekövetkező 2008.

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján

KDB Bank Európa Zrt.

2008. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok. Erste Bank Hungary Nyrt.

III. pillér szerinti közzététel. Kockázati Jelentés. K&H Bankcsoport és K&H Bank Zrt as pénzügyi év második negyedév

Konszolidált IFRS Millió Ft-ban

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató

A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.

Nyilvánosságra hozatal

Könyvvizsgálói különjelentések feldolgozásának tapasztalatai a évi beszámolók tükrében

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

CAA1 HITELINTÉZETEK SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA (CA) SOR MEGNEVEZÉS HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

T/5299. számú. törvényjavaslat. egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról. Előadó: Budapest, március

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

Nyilvánosságra hozatal

VÖLGYSÉG-HEGYHÁT TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei

A DÉL-PEST MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET LÉNYEGES INFORMÁCIÓINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A DECEMBER 31. ADATOK ALAPJÁN

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.

Mérleg. Szolvencia II. szerinti érték Eszközök

Nyilvánosságra hozatal


Lamanda Gabriella április 21.

Kis intézmények SREP kérdőíve

KOCKÁZATI ELVEK, MÓDSZEREK

1. Kockázatkezelési célok és elvek. 1.1 Kockázati stratégia szabályozás

Előadó: Juhász Csaba. Budapest, november 14.

Nyilvánosságra hozatal

KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Hatályos: május 31.

az alkalmazás köre, a nyilvánosságra hozatal gyakorisága (negyedéves, féléves, éves)

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok)

Bankmérleg jellegzetességei

KDB Bank (Magyarország) ZRt

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL Kockázatkezelési elvek, módszerek

Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2009.

Nyilvánosságra hozott

Nyilvánosságra hozatal

Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató

OTP BANK NYRT. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT KÉSZÍTETT NEM KONSZOLIDÁLT SZŰKÍTETT BESZÁMOLÓ

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL év

A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT. ÖSSZEFOGLALÓ KOCKÁZATI NYILATKOZATA

Változások a nagykockázatvállalás

Átírás:

FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság A 2010. december 31-i beszámolóhoz kapcsolódó nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről Budapest, 2011. április 8.

Az FHB Bank Zrt. jelen dokumentummal a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A -a által előírt nyilvánosságra hozatali követelménynek kíván eleget tenni azáltal, hogy a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) kormányrendelet előírásait figyelembe véve 2010. december 31-re vonatkozóan számot ad a Bank kockázatkezelési tevékenységéről, illetve tőkekövetelményének alakulásáról. A dokumentumban található adatok minden esetben magyar számviteli szabályok szerint (MSZSZ) kalkulált értékeket jelentenek. A kitettség értéke - a Hpt. 76/C (4) bekezdésének megfelelően - a mérlegen belüli eszköz esetében a bekerülési értéknek a törlesztésekkel csökkentett, az elszámolt értékvesztések és visszaírások figyelembevétele nélkül vett (bruttó) értékének az elszámolt értékelési különbözetekkel korrigált értéke, - kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalásnál a képzett céltartalék figyelembevétele nélküli nyilvántartási érték ügyletkockázati súllyal vagy hitelegyenértékesítési tényezővel számított értéke, - származtatott ügylet esetében pedig a 381/2007. (XII.23.) kormányrendeletben meghatározott módon számított érték. PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA Az FHB Bank Zrt. (továbbiakban a Bank) a PSZÁF E-I-1146/2006. számú határozata szerint az FHB bankcsoport tagjaként az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel összevont alapú felügyelet alá tartozik. Az FHB Bankcsoporton belül a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének akadálya nincsen. Az FHB Bankcsoport 2010. december 31-én fennálló struktúrája, működési modellje a következő: Az FHB Bankcsoport összevont felügyelet alá tartozó tagjai 1

Az FHB Kereskedelmi Bankra vonatkozóan ennek megfelelően tőkövetelmény számítás 2 szinten történik: egyrészt egyedi alapon, másrészt pedig az FHB Bankcsoport tagjaként a konszolidációba teljes mértékben bevont hitelintézetként. Megjegyezzük, hogy a PSZÁF engedélyével az Allianz Bank 2011. március 31. napjával beolvadt az FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságba. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK Az FHB Kereskedelmi Bank kockázatkezelési elvei és módszerei teljes mértékben harmonizálnak az anyabanknak, az FHB Jelzálogbank Nyrt-nek az összevont felügyelet alá tartozó bankcsoportra vonatkozóan kialakított irányelveivel. A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok: Kockázati stratégia A kockázatkezelés elsődleges célja a Bankcsoport pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme, és a hozzájárulás a tőkének olyan versenyképes üzleti tevékenységekre való felhasználásához, amellyel a részvényesi érték növekszik. A pénzügyi erő és a jó hírnév védelme azt jelenti, hogy a kockázatok kezelése korlátozza a kedvezőtlen események hatását a Bankcsoport tőkéjére és eredményére. A Bankcsoport kockázatvállalási hajlandóságának összhangban kell lennie azokkal a pénzügyi erőforrásokkal, amelyek a lehetséges veszteségek fedezésére rendelkezésre állnak. Ennek érdekében a kockázatkezelés a számszerűsíthető kockázat típusokra vonatkozóan kalkulálja a jelenlegi és a jövőbeni gazdasági tőkeszükségletet, valamint az 1. pillér alatti tőkeszükségletet. A Bankcsoport alapvető értéknek tekinti a prudens kockázatvállalást. A kockázatkezelés céljai elérése érdekében méri és elemzi a Bankcsoport és tagjainak kockázati kitettségeit, az így nyert információkat feldolgozza, kockázatvállalási szabályokat alkot, kockázatkezelési rendszereket működtet. A Bankcsoport kockázatkezelési politikája az alábbi fő pilléreken nyugszik: a kockázatkezelés során a piaci gyakorlatban elfogadott legjobb megközelítések, módszerek alkalmazása a kockázatkezelési folyamat a bankcsoport átfogó irányítási rendszerének része, szempontjai beépülnek a stratégiai- és éves tervezésbe üzletágak, termékek, kockázati pozíciók kockázat- és hozam profiljának feltárása és folyamatos monitoringja a kockázatok figyelembe vétele az üzleti döntéseknél a kockázatkezelési szervezet elkülönülése az üzleti területtől a kockázatkezelési folyamat minden fázisának fontossága 2

A kockázatkezelési folyamatot négy lényeges szakaszra bontja a Bankcsoport: o o o o Kockázatok azonosítása Kockázatok mérése Kockázatok kezelése Ellenőrzés, visszacsatolás Az azonosítás az üzleti folyamatot, ügyleteket és a mindennapi működést érintő lényeges kockázatok lehetőség szerint teljes körű feltárását jelenti. A feltárt kockázatok mérésére különböző mutatószámokat, statisztikákat, elemzéseket és teszteléseket alkalmaz a Bankcsoport. A módszertan kialakítása során törekszik a kockázatok valódi mértékét legjobban megragadó eszköztár kiválasztására. A módszerek rendszeres felülvizsgálata elengedhetetlen az eredményes kockázatkezelési tevékenységhez. A hatékony kockázatkezelés biztosítja, hogy a kockázatok vállalása az üzleti siker érdekében meghozott tudatos vezetői döntés legyen. A folyamat kiterjed az üzleti sikerhez szükséges elfogadható kockázatvállalási mérték meghatározására, a kitűzött határok betartásához szükséges limitrendszer felállítására, valamint az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható eszközök, kiválasztására, a kockázatcsökkentő instrumentumok, intézkedések alkalmazására. Minden kockázattípus esetében rendkívül fontos a kockázatok kezelését jelentő intézkedések, ügyletkötések hatékonyságának vizsgálata. A visszacsatolások célja rövidtávon az adott kockázati potenciálhoz a lehető legmegfelelőbb kezelési mód megtalálása, hosszú távon pedig a szervezeti tanulás révén történő kockázatkezelési eredményesség növelése. Kockázattípusokkénti irányelvek Hitelkockázat Az FHB Kereskedelmi Bank üzleti stratégiájának megfelelően alapvetően az alábbi ügyféltípusokkal szemben vállal kockázatot: Magánszemélyek Vállalkozások, vállalatok Hitelintézetek A kockázatvállalást megelőzően a Bank elvégzi az ügyfelek, partnerek minősítését (rating, scoring). A minősítő rendszerek a magánszemély (lakossági) ügyfeleket 5 jelentkezési scoring kategóriába, a vállalatokat 7 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriába, a különleges vállalati kitettségeket 5 kategóriába, a hitelintézeteket 9 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriába sorolják be. A minősítés eredménye alapján dönt a Bank a kockázatvállalásról, annak feltételeiről (folyamat, biztosítékok, árazás). A minősítésre legalább évente egyszer sor kerül, ill. minden olyan esetben, amikor a monitoring folyamán olyan információ jut a Bank tudomására, amely az adósminősítési kategória változásával járhat. 3

A Bank a hitelek megtérülését elsősorban az adósok jövedelméből, cash-flow-jából várja, emellett a követelések megtérülésének biztosítására, azaz a hitelkockázat csökkentésére általában fedezetet is kér. A biztosítékok meghatározó hányadát az ingatlanok alkotják, azonban növekvő az egyéb biztosítékok szerepe is. Az ingatlan fedezeteket a Bank hitelbiztosítéki értéken (a forgalmi érték csökkentve a kockázati tényezők hatásával) veszi figyelembe, a vállalható kockázat mértékét ehhez méri. A megalapozott kockázatvállalási döntés érdekében ügyfél-, termék- ill. összeg függő döntési hatásköri rendszer került kialakításra. A kockázatkezelési szakterületek a rendszer szabályai szerint vesznek részt a kockázatvállalási döntések meghozatalában. A monitoring folyamat során a Bank ellátja az ügyletek és ügyfelek folyamatos nyomonkövetését, az ügyfél fizetőképességének, a szerződésben rögzített feltételek teljesítésének alakulását, ellenőrzi a fedezetek meglétét, értékének változását, érvényesíthetőségét annak érdekében, hogy biztosítsa a Bank számára a gyors reakció lehetőségét mind a portfolió negatív irányú elmozdulása esetén, mind a további üzleti lehetőségek, termékfejlesztés területén. A minősített hitelkezelés feladata a problémás követelések behajtása, költséghatékony módon, a Bank veszteségeinek minimalizálása mellett. Piaci és likviditási kockázat Az FHB Kereskedelmi Bank növekvő ügyfélforrásai mellett a Bankcsoport egészének és a bankcsoporti tagoknak, így a Kereskedelmi Banknak szükséges finanszírozási források biztosítása elsősorban a bankcsoportot vezető FHB Jelzálogbank feladata. A likviditási és piaci kockázatok (kamatláb-, deviza) tekintetében ezért a Kereskedelmi Bank kitettsége alacsony szintű, mivel pozícióit döntően fedezi az anyabankkal. 2010. márciusában a Felügyelet engedélyezte a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését és a Bank ennek keretében saját számlás kereskedést is folytat, jelentősen korlátozott mértékben. Az ügyfelek szerződés szerinti hitellejáratot megelőzően kezdeményezett előtörlesztését a Bankcsoport folyamatosan elemzi, és hatását figyelembe veszi a piaci és likviditási kockázatok kezelésénél. Működési kockázat A működési kockázatok kezelését elsősorban a belső szabályzatok, eljárásrendek tökéletesítése, a munkafolyamatokban résztvevő alkalmazottak megfelelő képzése, illetve a beépített kontrollmechanizmusok továbbfejlesztése jelenti. A működési kockázatkezelés tekintetében fontos szerepe van a visszacsatolásnak, azaz a kockázatok csökkentésére költség-haszon elemzés alapján tett intézkedés hatékonysága ellenőrzésének. Egyéb kockázatok A Bankcsoport felméri és rendszeresen felülvizsgálja egyéb kockázatait, s amennyiben szükséges, kezeli azokat. A megfigyelt kockázatok körébe tartoznak így az országkockázat, az elszámolási-, a stratégiai, a koncentrációs-, illetve a reputációs kockázat. 4

A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírása: Az FHB Bankcsoportban a csoportszintű kockázatkezelés irányításának feladatát az FHB Jelzálogbank Nyrt. látja el. Az FHB Bankcsoport központi kockázatkezelési szakterülete az FHB Jelzálogbank Kockázatkezelési Főosztálya és az FHB Jelzálogbank Kockázatelemzési és ellenőrzési Főosztálya. Kockázatkezelési Főosztály: fő feladata a csoportszintű kockázatkezelési alapelvek kidolgozása és kockázatok tervezése mellett a Bankcsoport prudens működését biztosító követelmények meghatározása, a Bankcsoport összevont csoportszintű és az egyes csoporttagokra vonatkozó kockázatvállalás szabályainak kialakítása, a hitel- és működési kockázatot érintő limitek felállítása, a hatáskörébe tartozó kockázati döntések meghozatala Kockázatelemzési és -ellenőrzési Főosztály: a csoport szintű független hitelkockázat ellenőrzési funkció ellátása során méri és elemzi az összevont csoportszintű és az egyes csoporttagokat érintő portfolió szintű hitelkockázatokat, fejleszti, karbantartja, validálja a minősítési rendszereket, továbbá fejleszti a belső tőkeigényt számító modelleket, méri és elemzi a likviditási-, kamat-, devizaárfolyam kockázatokat, figyelemmel kíséri, a felállított limitek betartását. Mindazonáltal az FHB Jelzálogbank mellett az FHB Kereskedelmi Bank is rendelkezik elkülönült kockázatkezelési szervezettel: Kockázatkezelési Osztály: fő feladata a bank kockázatvállalásaihoz betartandó, a bank prudens működését biztosító követelmények meghatározása és a csoportszintű kockázatkezelési elvek banki implementálása mellett a döntés-előkészítés során a Bank egyedi hitel ügyleteinek kockázati szempontból történő értékelése, a hatáskörébe tartozó kockázati döntések meghozatala, valamint a Bank piaci, működési és egyéb kockázatai kezelésének koordinálása a csoportszintű piaci kockázatkezelés elvei alapján. A Bank a kockázatok kézbentartása érdekében a belső védelmi vonal elemeit működteti, a vonatkozó jogszabályok és felügyeleti ajánlások figyelembevételével. Ennek keretében a kockázatkezelési szervezeteken túl: A Compliance Officer útján biztosítja, a Bankcsoporton belül a jogszabályokban, belső szabályzatokban, egyéb szakmai szokványokban és gyakorlatban, hatósági ajánlásokban, irányelvekben és határozatokban lefektetett elvek és előírások betartását, azok megsértésének, megszegésének megelőzését, megakadályozását, illetve be nem tartás esetén a megfelelő állapot helyreállítását, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálását. Működteti a belső ellenőrzési rendszert, melynek elemei (folyamatba épített, vezetői ellenőrzés, vezetői információs rendszer, valamint független belső ellenőrzési szervezet) a bank/bankcsoport minden szervezetére tevékenységére kiterjednek, a napi tevékenységbe beépülnek és nyomon követhető, illetve rendszeres visszacsatolást adnak a megfelelő vezetési, irányítási szintre. A kockázatmérési és jelentési rendszerek: Az FHB Kereskedelmi Bankban a kockázatok alakulásáról, a tőkekövetelmény és a tervezett tőkeigény tendenciájáról, illetve a portfolió-minőségről a menedzsment számára rendszeres (havi illetve negyedéves) beszámolók készülnek. 5

Az elemzések és beszámolók az alábbi szinteken kerülnek bemutatásra és elfogadásra: 1. Igazgatóság, Felügyelő Bizottság: negyedévente 2. Eszköz-Forrás Bizottság: havonta A belső tőkemegfelelés értékelési folyamata (ICAAP): A Bank a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának részeként évente legalább egyszer felülvizsgálja kockázati stratégiáját, felméri, azonosítja a mindenkori és a jövőben felmerülő kockázatait, s meghatározza, hogy mely kockázati típusok ellen kíván tőkeképzéssel, és melyek ellen kockázatkezelési folyamatok kialakításával védekezni. Az így kialakított és évente felülvizsgált ICAAP módszertan alapján pedig havonta meghatározza a kockázatok fedezésére szükséges nagyságú belső gazdasági tőkeigényét. A Bank jelenleg a hitel-, a működési-, a deviza-, kamat-, kereskedési könyvi illetve az országkockázat vonatkozásában képez tőkét. Hitelezési kockázat: Az FHB a hitelkockázati tőkéjének gazdasági szemléletű mértékét CreditRisk+ módszertan segítségével számítja. A módszertan a várható veszteség eloszlásának segítségével határozza meg adott konfidenciaszint mellett a tőkével fedezendő nem várt veszteség mértékét. Működési kockázat: A működési kockázat tekintetében az alkalmazott módszertan a veszteségeloszlás alapú megközelítés (Loss distribution approach - LDA). Az LDA módszer során a realizált veszteségadatokból kiindulva gyakorisági és súlyossági eloszlást becsülünk, majd ez alapján kerül sor aggregált eloszlás készítésére. Banki könyvi kamatkockázat: A banki könyvi kamatkockázatra vonatkozó tőkekövetelményt a Bank az éven belüli cash flow-k nettó jelenértékének kamatérzékenysége alapján határozza meg. Deviza-árfolyamkockázat: A deviza árfolyamkockázat meghatározására a Bank az ún. parametrikus VaR módszert használja. Országkockázat: Az országkockázat tőkekövetelményét a Bank a PSZÁF ICAAP útmutatóban meghatározott módszerével számítja. Kereskedési könyvi kockázatok: Az FHB a kereskedési könyvi tőkekövetelményt az első pillérben alkalmazott módszerrel azonos módon számítja. A Bank a tőkével fedezett és a tőkével nem fedezett kockázatok esetén is ha indokolt a stressz tesztek eredményeinek függvényében többlettőkét képez. A stressz teszt keretrendszerében a legtöbb kockázati típus esetén indikátorok követése került előírásra, s ha ezen indikátorok relevánssá válnak, úgy egy szakértői tőkepuffer képzése válik kötelezővé, amelynek hatására a tőkével fedezett kockázatok által számszerűsített normál belső tőkeszint megemelkedik. 6

1. HITELEZÉSI KOCKÁZAT TŐKEMEGFELELÉS A PSZÁF E/I-598/2008. számú határozatának értelmében az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2008. július 1. napjától jogosult a hitelezési kockázatra, a kockázattal súlyozott kitettség érték számításánál a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazására és annak a bankcsoportban való fokozatos bevezetésére. A fokozatos bevezetés keretében az FHB Kereskedelmi Bank 2010. január 1-től alkalmazza az IRB módszert a lakossági jelzáloghitelekre, az alap IRB módszert a hitelintézeti, a slotting eljárást pedig a vállalati különleges hitelezési kitettségekre. A vállalati, valamint a további lakossági (folyószámlahitel, hitelkártya, személyi hitel) kitettségekre tekintettel az Allianz Bank beolvadásával a Bank eszközei közé bekerülő portfoliókra is - 2015.04.01-vel bezárólag tervezi bevezetni az IRB módszert. A Bank hitelkockázati kitettségei kitettségi osztályonként: Kitettségi osztály Hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összes - szavatoló tőkéből le nem vontkitettség érték Hitelezésikockázatmérséklés figyelembevétele utáni összes -szavatoló tőkéből le nem vont- kitettség érték Szavatoló tőkéből levont kitettség érték Összesen Átlagos Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 9,197 575 9,259 - Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 100,297 2,786 100,297 - Vállalkozással szembeni kitettség 47,463 80 41,551 - Lakossággal szembeni kitettség 123,585 3 123,051 - Részesedések 21 10 21 - Értékpapírosítási pozíciók - - - - Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök 2,228 38 2,228 - Összesen 282,790-276,406 0 A Bank hitelkockázati kitettségei földrajzi megoszlás szerint: Kitettségi osztály Magyarország Földrajzi megoszlás Belgium Hollandia Franciaország Németország Svájc Amerikai Egyesült Államok Svédország Olaszország Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 7,649 83.2% - - - - - - 1,548 16.8% - - - - - - - - Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 96,436 96.2% - - 143 0.1% 1,583 1.6% 1,102 1.1% 51 0.1% 116 0.1% 308 0.3% 558 0.6% Vállalkozással szembeni kitettség 46,723 98.4% 740 1.6% - - - - - - - - 0 0.0% - - - - Lakossággal szembeni kitettség 123,585 100.0% - - - - - - - - - - - - - - - - Részesedések 21 100.0% - - - - - - - - - - - - - - - - Értékpapírosítási pozíciók - - - - - - - - - - - - - - - - - - Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök 2,215 99.4% 13 0.6% - - - - - - - - - - - - - - Összesen 276,628 97.8% 753 0.3% 143 0.1% 1,583 0.6% 2,650 0.9% 51 0.0% 116 0.0% 308 0.1% 558 0.2% 7

A Bank hitelkockázati kitettségei hátralévő futamidő szerinti bontás a végső lejárat alapján: Kitettségi osztály Éven belüli Hátralévő futamidő 1 éven túl és 5 5 éven túl Lejárat nélküli éven belül Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 2,614 6,558-25 Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 56,260 43,841-196 Vállalkozással szembeni kitettség 4,078 23,299 7,974 12,112 Lakossággal szembeni kitettség 989 3,569 117,789 1,238 Részesedések - - - 21 Értékpapírosítási pozíciók - - - - Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök - - - 2,228 Összesen 63,941 77,266 125,763 15,820 Késedelmes tételek és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek: A Bank a kintlévőségeit belső szabályzatai és a vonatkozó törvényi szabályozás szerint értékeli. Az értékvesztés, a céltartalék meghatározása a kihelyezések teljesítésével, veszteségével kapcsolatos korábbi tapasztalati adatok felhasználásával, a törlesztéseknél keletkezett tőke és kamattörlesztési késedelmek, az ügyfelek pénzügyi gazdasági helyzetében bekövetkezett változások és egyéb kockázati tényezők, a fedezetként felajánlott biztosítékok figyelembe vétele mellett történik. A kintlevőségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy az fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított, mind a portfólió szinten várható veszteségekre. Értékvesztés és céltartalék 2010.12.31 napon kizárólag magyarországi adósokkal szemben állt fenn. Ügyfél-kategória Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Értékvesztett/ céltartalékolt állomány Értékvesztés/ célt Bruttó kitettség* Nettó kitettség* artalék 6,807 253 6,554 49,882 10,358 39,524 Mérlegen kívüli tételek ügyletkockázati súlyozás (CCF) nélkül 8

Ügyfél-kategória Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Nyitó állomány 2009.12.31. Tárgyévi értékvesztés képzés Előző évi értékvesztés visszaírása (-) Átértékelési árfolyamkülönbség Záró állomány 2010.12.31. 22 269 38 0 253 5,101 8,237 4,740 1,035 9633 Lakosság (minden kitettségi osztályban) Nyitó állomány 2009.12.31. Tárgyévi céltartalék képzés Tárgyévi céltartalék visszaírás (-) Átértékelési árfolyamkülönbség Záró állomány 2010.12.31. 276 1,085 703 67 725 1.1. SZTENDERD MÓDSZER Az FHB Bankcsoport 2008. július 1-jével tért át a Belső minősítésen alapuló módszer alkalmazására. Mindazonáltal a Bankcsoport portfoliójában találhatóak tartósan, illetve a fokozatos bevezetés következményeként átmenetileg sztenderd módszer alatt tartott portfoliók. Az FHB Kereskedelmi Bank a belső minősítésen alapuló módszer mellett kitettségeinek egy részére tartósan ill. a fokozatos bevezetés következményeként átmenetileg sztenderd módszert használ a tőkekövetelmény meghatározására. A Hpt. 76/D. (1) bekezdése alapján a Felügyelet engedélyével tartósan sztenderd módszerrel számítja a tőkekövetelményt a következőkre: - a központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségek (76/D. (1) a) alapján), - vállalatokkal szembeni egyéb rövid lejáratú kitettségek (kényszerhitelek) (76/D. (1) c) alapján) - egyedi szinten a bankcsoporton belüli követelések (76/D. (1) f) alapján) és a bankcsoporti tagokban lévő részesedések (76/D. (1) c) alapján). A sztenderd módszerű portfoliók vonatkozásában az FHB a kockázati súlyok meghatározásakor a Moody s Investors Service, mint elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítéseit használja. Mivel a Bank vállalkozásokkal szembeni jelenlegi kitettségeinek adósai Moody s hitelminősítéssel nem rendelkeznek, így a Moody s minősítései a tőkekövetelmény számítása során a központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek esetén relevánsak. A 2010. december 31-én alkalmazott hitelminősítések a következőek voltak: Moody's minősítés Hitelminősítési besorolás Magyarország Baa3 3 Németország Aa1 1 Az FHB Kereskedelmi Bank sztenderd módszer alatt tartott kitettségei 2010. december 31-én: 9

Kitettségi osztály Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.) Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 9,197 - Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség - - Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség - - Multilateriális fejlesztési bankkal szembeni kitettség - - Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség - - Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 82,824 - Vállalkozással szembeni kitettség 39,112 - Lakossággal szembeni kitettség 1,980 - Ingatlannal fedezett kitettség 3,635 - Késedelmes tétel 1,570 - Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség - - Értékpapírosítási pozíció - - Kollektív befektetési formában fennálló kitettség - - Egyéb tétel 21 - Összesen 138,339 0 *Az IRB portfolióval történő könnyebb összehasonlítás érdekében bruttó értéken Szavatoló tőkéből le nem vont kitettség érték* 1.2. BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (IRB) Szavatoló tőkéből levont kitettség érték Az FHB Kereskedelmi Bank 2010. december 31-én a tőkekövetelmény számítása során a következő portfoliói tekintetében alkalmazta a belső minősítésen alapuló módszert: - lakossági jelzáloghitelek: fejlett IRB módszer (saját nemteljesítési valószínűség, saját nemteljesítéskori veszteségráta és saját hitelegyenértékesítési tényező becslés) - a hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szemben fennálló követelések: alap IRB módszer (saját nemteljesítési valószínűség becslés) - vállalkozással szembeni különleges hitelezési kitettségek: slotting módszer - az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök 1.2.1. A belső minősítési rendszer struktúrája - A tőkekövetelmény számítása során a belső minősítésű portfoliókra vonatkozóan külön minősítési rendszert működtet az FHB Kereskedelmi Bank a lakossági jelzáloghitelek minősítésére, a hitelintézetekkel szembeni kitettségek, valamint a vállalkozásokkal szembeni különleges hitelezési kitettségek osztályozására. Az ügyfelek és ügyletek minősítési rendszerbe történő besorolásának feltételeit és az alkalmazandó eljárások rendjét a Partner- és Ügyfélminősítési szabályzat egyértelműen meghatározza. A lakossági jelzáloghitel minősítő rendszer struktúráját tekintve az ügyfeleket 13 teljesítő és egy nemteljesítő kategóriába, a hitelintézeti minősítő rendszer a partnereket 9 teljesítő és egy nemteljesítő kategóriába, a különleges vállalati kitettségeket minősítő rendszer pedig 5 kategóriába sorolja be. 10

A minősítési rendszerek felülvizsgálatára évente legalább egyszer sor kerül. A felülvizsgálat során statisztikai alapú kvantitatív és kvalitatív elemzés is történik. 1.2.2. Vállalatirányítás és ellenőrzés Az FHB-nál a minősítési rendszerek és a becslési eljárások fejlesztésének, módosításának jóváhagyása az Igazgatóság hatásköre. Ezen feladat minél teljesebb ellátása érdekében a bankcsoporti szinten felelős szervezeti egység, az anyabank, az FHB Jelzálogbank kockázatelemzési és ellenőrzési területe az Igazgatóság számára a minősítési rendszerek működéséről, felülvizsgálatáról, valamint a hitelkockázati profil elemzéséről rendszeres beszámolókat készít. A hitelkockázatot a teljes Bankcsoportban ellenőrző egység (CRCU: Credit Risk Control Unit) közvetlenül a Jelzálogbank üzleti vezérigazgatójának alá rendelten, az üzleti területtől és a döntésekben részt vevő kockázatkezelési területtől teljesen függetlenül látja el feladatát. Mindemellett a vállalatirányítási és ellenőrzési követelményeknek megfelelve a Bankcsoport belső ellenőrzése legalább évente felülvizsgálja mind a belső minősítési rendszerek működését, mind a kockázati paraméterek becslési eljárásait. 1.2.3. A minősítési folyamatok leírása Lakossági jelzáloghitelek: A kockázatvállalást megelőzően a Bank minden esetben elvégzi az ügyfelek minősítését (scoring), s a minősítés eredménye alapján dönt a kockázatvállalásról, annak feltételeiről (folyamat, biztosítékok, árazás). A minősítés során a legnagyobb súllyal az ügyfél viselkedési profilja, valamint az ügyfél szocio-demográfiai adatai és a termék jellemzői kerülnek figyelembe vételre. A minősítés automatizált módon történik a scoring rendszer segítségével. Hitelintézeti kitettségek: A hitelintézeti partnerek minősítését az FHB-ban a Kockázatkezelési Főosztály végzi. A minősítésre évente legalább egyszer sor kerül. A minősítés objektív, számszerűsíthető és szubjektív szempontok alapján történik. A figyelembe vett objektív tényezők az alábbi kategóriákba sorolhatóak: tőkemegfelelés, eszközminőség, likviditás illetve jövedelmezőség és hatékonyság. Különleges vállalati kitettségek: A kockázat vállalása ill. fennállása alatti minősítéseket az üzleti és a kockázatkezelési terület közösen végzi el. A minősítési modellek eltérőek a hitel célja, az ingatlan fejlesztésének, valamint a kockázatvállalásnak a szakaszai szerint. Az objektív szempontok pénzügyi mutatókat, a stressz elemzések eredményét, a pénzáramlás előrejelezhetőségét, viselkedési jellemzőket ölelnek fel. A szubjektív tényezők a piaci környezetet, eszközminőséget, a szponzort, fedezeti struktúrát stb. veszik számba. 1.2.4. A nemteljesítési valószínűség (PD) becslése Lakossági jelzáloghitelek: 11

Az FHB a nemteljesítési valószínűség becslését saját adatbázisán viselkedési scoring modell segítségével végzi. A viselkedési scoring egy időben előremutató elemzés, amelynek eredménye meghatározza az egyes ügyletekre a PD értékeket. Legnagyobb súllyal az ügyfélnek a viselkedési profilja, valamint az ügyfél szocio-demográfiai adatai és a termék jellemzői kerülnek figyelembe vételre. A módszertan segítségével meghatározható, hogy a következő időszakban mekkora a nemteljesítés veszélye. Nemteljesítőnek az olyan lakossági jelzáloghitel ügylet számít: - amelynél a 90 napon túl esedékes tőke- kamat- vagy egyéb díj- illetve kezelési költség összege meghaladja a 10 000 Ft-ot, vagy - amelynek az eszközminősítés szabályai alapján az elsődleges besorolása 4-es illetve 5-ös a hitelminőség romlásának következtében: Banki követelések: Az FHB a banki kitettségekre vonatkozóan a nemteljesítési valószínűség számítása során a Moody s hitelminősítési kategóriáinál megfigyelt nemteljesítési rátákat veszi alapul. Amennyiben a minősítési kritériumok nagyságrendileg azonosak egy nagy minősítő cég minősítő rendszerével, úgy a minősítő cég egyes rating kategóriájához tartozó PD értékek felhasználhatóak, mint saját PD becslés. Ennek érdekében az FHB hitelintézeti minősítő rendszere úgy került kialakításra, hogy annak minősítési kritériumai a lehető legjobban megfeleltethetőek legyenek a Moody s külső minősítő cég által használt minősítő rendszerhez, illetve megközelítőleg ugyanolyan sorrendbe sorolja a különböző bankokat, mint azt a Moody s minősítés rendezi. Ennek következtében egymásnak megfeleltethetővé vált a külső, illetve a belső minősítési kategória, amely így lehetővé tette, hogy az alkalmazott PD értékek számítása a külső intézmény által publikált default ráták alapján történjen. A Bank az intézményi ügyfelek esetén az alábbi nemteljesítési definíciót használja. Nemteljesítőnek számít a hitelintézeti ügyfél, ha: a 90 napon túl esedékes tőke- kamat- vagy egyéb díj- illetve kezelési költség tartozásainak összege meghaladja a 250.000 Ft-ot, a Banknak az ügyféllel szemben legalább kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló kamatkövetelése van, az ügyfél külső adósminősítési kategóriája egy év alatt több mint 4 minősítési kategóriával romlik, a Bank egyedi döntés alapján defaultosnak minősítette, a követelés peresítésre került és bírósági per tárgyát képezi, a PSZÁF korlátozó intézkedéseket hoz a hitelintézet ellen, és rendkívüli szabályokat vezet be, a hitelintézet ellen felszámolási eljárást indítottak, a hitelintézet Moody s általi minősítése alapján default kategóriába kerül. 12

1.2.5. Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) és hitelegyenértékesítési tényező (CCF) becslés Az FHB saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést kizárólag a lakossági jelzáloghitelek vonatkozásában végez. Az FHB saját portfóliójára a historikus becslést, annak is a strukturális változatát találta alkalmazhatónak. A strukturális historikus módszer lényege, hogy a tényleges realizált megtérülések, illetve az ügyletparaméterek segítségével határoz meg ügyletenként egyedi LGD értéket. Feltételezi, hogy a veszteség a behajtási folyamat eredményességétől függ. Mindezek alapján a Bank különféle behajtási kimeneteket határozott meg, és kimenetenként állított fel kisebb modelleket a veszteség becslésére. Az egyes kimenetre kerülések valószínűségeit inkább rövidebb, míg az egyes kimenetek modelljeit inkább hosszabb időtávon lehet megbecsülni. A hitelegyenértékesítési faktor (CCF) egy olyan szorzószám, mely a bank kitettségeinek mérlegen kívüli részére mondja meg, hogy egy éven belül a nemteljesítő partnerek várhatóan mennyit hívnak le ebből a mennyiségből, azaz mennyivel nő az érték, amit a Bank elveszíthet. Az FHB mérlegen kívüli tételei között nagyon alacsony azon ügyfelek száma, akikkel szemben a Banknak függő vagy jövőbeni kötelezettsége állt fenn a nemteljesítést megelőző 12 hónapban. Ezek vizsgálata azt mutatta, hogy ezen függő kötelezettségeket a legtöbb esetben le is hívják, s csak a lehívás után kerül sor az adós nemteljesítésére. Megfigyelhető továbbá, hogy sok olyan ügylet van, ahol a normál hitelnyújtási folyamat során az induláskor még függővé tett összeg rögvest mérlegtétellé is válik. Mindezek következtében a függő kötelezettségeket a Bank 100%- ban mérlegesíti, azaz a tőkekövetelmény számítása során minden esetben 100%-os hitelegyenértékesítési tényezőt használ. 1.2.6. A belső becslések egyéb alkalmazási területei A tőkeszámításhoz használt minősítések, a nemteljesítésre és a veszteségre vonatkozó becslések meghatározó szerepet játszanak a kockázatkezelési, döntéshozatali és hitelezési folyamatokban egyaránt. Lakossági jelzáloghitelek tekintetében: Az FHB a lakossági jelzáloghitelek kockázatvállalása során elsősorban a nyújtható hitelnagyság meghatározásában veszi figyelembe a minősítést, míg más területeken, mint például az értékvesztés meghatározásában és a problémás ügyek kezelésében kiegészítő információként használja fel a minősítést. A belső becslések a legnagyobb hatással a következő területeken jelennek meg: - a nyújtható maximális hitelnagyság meghatározása - default információk beépülése a minősítésbe és ezáltal a teljes hitelezési folyamatba - árazás - értékvesztés képzés - direkt marketing kampányok szűrési folyamata - tervezés 13

Hitelintézeti kitettségek esetében: Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.) A banki követelések esetén a belső minősítés közvetlenül meghatározza a vállalható kockázat nagyságát, hiszen a globál limit megállapítás kiindulási alapja maga a minősítés. 1.2.7 Az IRB-s portfoliók adatai Nem lakossági portfólió Kitettségi osztály Összes kitettség Mérlegen belüli tételek Kitettség értékek Partner-kockázati kitettségek Mérlegen kívüli kötelezettségvállalások Kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súly Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 17,473 14,106 22 3,345 23.1% Vállalattal szembeni kitettség 4,730 4,616-115 93.3% Különleges hitelezési kitettség 4,730 4,616-115 93.3% Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök 2,228 2,228 - - 34.5% Összesen 24,431 20,949 22 3,459 - Lakossági portfólió Lakossági kitettségek EL szerinti kategóriái Összes kitettség Kitettség értékek Mérlegen belüli tételek Mérlegen kívüli kötelezettségvállalások 0%-1% között 61,752 61,608 144 1%-10% között 35,084 34,023 1,061 11%-30% között 10,187 9,751 436 31%-70% között 8,598 8,125 472 70%-100% között 4,400 4,208 192 Összesen 120,021 117,715 2,305 A lakossági portfólió több, mint 80%-a az alacsony, 10% alatti várható veszteség kategóriába tartozik, 30% feletti sávba eső aránya 10,8%. A lakossági portfólióra a saját nemteljesítéskori veszteségráta közel 30% (29,9%), míg az alkalmazott saját hitelegyenértékesítési tényező értéke 100%. 2. HITELEZÉSIKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS A Bank a követelések visszafizetését elsődlegesen az ügyfelek jövedelméből, pénzforgalmából, árbevételéből várja, azonban a jogszabályi előírásoknak megfelelően a hitelezési kockázatok mérséklése és a hitelek megtérülésének biztosítása érdekében az adósoktól fedezetet is kér. A Bank kockázatvállalásainak fedezetéül szolgáló biztosítékok elfogadhatóságának, a hitelbiztosítéki érték, a fedezettségi mértékek megállapításának, a fedezetek folyamatos figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának rendjét a Bank Fedezetértékelési és Minősítési Szabályzata szabályozza. Ennek alapján a Bank számára elfogadható fedezet elsősorban az ingatlanon alapított jelzálogjog, önálló jelzálogjog, az óvadék, a Magyar Állam készfizető 14

kezességvállalása, a bankgarancia, illetve harmadik fél (a Magyar Államon kívül) kezességvállalása lehet. A hitelkockázati tőkekövetelmény számszerűsítése során 2010. december 31-én a Bank az ingatlanon alapított bejegyzett zálogjoggal, állami kezességvállalással, óvadékkal kalkulált hitelezésikockázat-mérséklő tételként. Az FHB Kereskedelmi Bank hitelkockázati tőkekövetelmény számszerűsítésénél figyelembe vett fedezetei 2010. december 31-én: Fedezet típus Fedezet értéke Felhasznált fedezet értéke Fedezetek megoszlása a felhasznált fedezetek értékén belül Ingatlan 7,010 3,634 37.50% Lakóingatlan 965 535 5.52% Kereskedelmi ingatlan 6,045 3,100 31.98% Állami készfizető kezesség 68 62 0.64% Óvadék 7,053 5,996 61.86% Összesen 14,130 9,692 100% A lakossági jelzáloghitelekre a Bank fejlett IRB módszert alkalmaz, a fedezetek figyelembevétele a saját nemteljesítéskori veszteségráta becslésénél történik. Az ingatlanfedezetek értékelése: Az ingatlanfedezetek értékelése a Bankban négy lépésben történik: 1. az elfogadhatóság megítélése (jogszabály, belső szabályzat tiltja-e, jogilag érvényesíthető, kikényszeríthető-e, forgalomképes-e, értéke függ-e az adós hitelképességétől); 2. biztosítéki/fedezeti érték független ingatlanvagyon-értékelő általi meghatározása; 3. realizálhatóság kockázati szintjének megállapítása (mobilizálhatóság becsült időtartama); 4. ingatlanminősítési kategória megállapítása. Az ingatlanfedezetek monitoringja: Az ingatlanfedezetek rendszeres ellenőrzése az alábbi alapelvek figyelembe vételével történik: A kereskedelmi ingatlanfedezetek esetében legalább évente, míg lakóingatlanok esetén háromévente, illetve amennyiben a piaci feltételek lényeges változásainak van kitéve, akkor ennél gyakrabban az ingatlan értéke felülvizsgálatra kerül. A Bank ellenőrzi a jelzálogjog bejegyzés megtörténtét. A biztosítékként szolgáló ingatlanok vagyonbiztosításának vagy a biztosításra vonatkozóan a Bank kedvezményezettségének bármely oknál fogva történő megszűnése esetén a Bank intézkedik a vagyonbiztosítás, illetve a kedvezményezettség visszaállítása érdekében. 3. PIACI KOCKÁZATOK Az FHB Kereskedelmi Bank kereskedési könyvet vezet és 2010-ben megindította befektetési szolgáltatási tevékenységét. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak tőkekövetelményét a sztenderd módszerrel határozza meg. 15

Az FHB Kereskedelmi Bank számára materiális piaci kockázat a banki könyv kamatkockázata, a teljes üzleti tevékenység tekintetében felmerült devizaárfolyam-kockázat, valamint a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció piaci kockázata. A piaci kockázatokat elsősorban az anyabank Jelzálogbankkal fedezi, amely a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak és a követett óvatos kockázatvállalási politikának megfelelően bankcsoporti szinten is eljár a kockázatok csökkentése, semlegesítése érdekében. Kereskedési könyvi tőkekövetelmény mft partnerkockázat 0.0 pozíciókockázat 38.0 devizakockázat 0.0 Nem kereskedési könyvi részvényekben lévő kitettségek: A Banknak 2010. december 31-én két, működéséhez kapcsolódó befektetése volt: 1db SWIFT részvény, amelynek megvétele a rendszerhez való csatlakozási feltétel volt. Értéke: 2540.- EUR (708.025.-HUF) 2009-ben a Bank együttműködési megállapodást kötött a Hitelgarantiqa Zrt-vel és egy darab 10.000.000 Ft névértékű Hitelgarantiqa részvényt vásárolt 20.000.000 Ft bekerülési értéken. Banki könyvi kamatkockázat: A kamatlábkockázat a piaci kamatlábak változásának a Bank pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatlábkockázat lehetséges forrásai: újraárazási kockázat, hozamgörbe kockázat, bázis kockázat és opciós kockázat. Az FHB Kereskedelmi Bank kamatkockázata eszköz-forrás struktúrájából adódóan elsősorban az alábbi tényezőkből ered: - A hitelek és a források eltérő árazódási struktúrája, vagy eltérő kamatperiódusa. - Opciós kockázat, azaz a hitel előtörlesztésekből felszabaduló források újra-befektetésekor elérhető hozam és az eredeti hitelkamat közötti eltérés. - A fix kamatozású eszközök és források eltérő lejárati struktúrája és ebből eredő átárazódási idő eltérése. A kamatkockázat mérésére alkalmazott módszerek: - Kamatérzékenység vizsgálat hozamgörbe változásának várható hatása a potenciális eredményre (P/L). A bank a gazdasági tőke szempont alapján megvizsgálja a kamatváltozásoknak azon hatását, amely közvetlenül hathat az eredmény terv teljesítésére, s amelynek az eredménye rövidtávon is jelentkezhet szavatoló tőkéjének a változásában. - Stressz Teszt A hozamgörbén érvényesülő elmozdulás hatására bekövetkező negatív nettó eszközérték változást méri. - Kockáztatott Érték számítás (VaR) 16

Értékpapírosítás: Mutató Érték (millió Ft) Rövid távú kamatérzékenység -41 Stressz teszt -835 Kockáztatott érték (VaR) 1,720 A Banknak értékpapírosítási ügylete nincsen. Partnerkockázat: A partnerkockázati kitettség a kereskedési könyvben jellemzően a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik. A Bankra jellemző típusai az értékpapír forward ügyletek partnerkockázata és a nyitva szállítás. A banki könyvi partnerkockázat minimális, mivel a likviditás menedzsment, eszköz-forrás gazdálkodás miatti piacra lépés alapvetően csoportszinten, a Jelzálogbank által történik. A hitelintézetekkel szembeni kitettség döntő része a Jelzálogbankkal szemben áll fenn. 4. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT A működési kockázat tőkekövetelményének meghatározására az FHB Kereskedelmi Bank a Felügyelet engedélyével 2008. január 1. napjától a sztenderdizált módszert alkalmazza. 17

5. SZAVATOLÓ TŐKE - TŐKEKÖVETELMÉNY Rendelkezésre álló szavatoló tőke: Megnevezés 2010.12.31 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN 26,866 ALAPVETŐ TŐKE 27,983 ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK 35,846 Befizetett jegyzett tőke 4,328 Visszavásárolt saját részvények névértéke 0 Tőketartalék 31,518 ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK -7,863 Számviteli lekötött tartalék 0 Visszavásárolt saját részvények könyv szerinti érték és névértékének különbözete Általános tartalék 0 Eredménytartalék -6,756 Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív Könyvvizsgáló által nem hitelesített évközi eredmény, ha negatív Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-áig 0 0 0-1,107 1,575 ALAPVETŐ KÖLCSÖNTŐKE teljes összege 0 EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL 0 Immateriális javak 0 JÁRULÉKOS TŐKE 0 LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL ÉS A JÁRULÉKOS TŐKÉBŐL -1,117 PIBv-ben lévő tőbefektetések korlátozása miatt 0 IRB szerinti értékvesztés és céltartalék hiány, valamint IRB részesedések várható vesztesége -1,117 Befektetési korlátozások miatti limittúllépések összege 0 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉSZÍTŐ TŐKE 26,866 0 26,866 0 18

Tőkekövetelmény: Az FHB Bank Zrt. 2010. december 31-re vonatkozó tőkekövetelménye a fenti módszerek alkalmazásával a következőképpen alakult: Kitettségi osztály Hitelezési és partnerkockázat tőkekövetelménye Kereskedési könyvi pozíció- és nagykockázat Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 0 - Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 323 - Vállalkozással szembeni kitettség 1,797 - Lakossággal szembeni kitettség 7,896 - Részesedések 2 - Értékpapírosítási pozíciók 0 - Piaci kockázat (a tevékenység egészében felmerülő Működési kockázat Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök 61 - Összesen 10,080 38 0 1,159 19