INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hernádi László Iratbetekintés az okirattárba A nyilvánosság az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb alapelve, kulcsfontosságú jogintézmény. Szorosan összefügg a közhitelesség elvével, voltaképpen a nyilvánosság elvének érvényesülése teszi lehetővé, hogy a közhitelesség jogkövetkezményeit komolyan vehessük. A közhitelesség egyik fő következménye, hogy senki nem hivatkozhat arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog fennállásáról nem tudott. Ezt akkor várhatjuk el, ha az ingatlan-nyilvántartás tartalmát elsősorban a tulajdoni lapot bárki számára megismerhetővé tesszük. A nyilvánosság elvének azonban nem az egyetlen összetevője a tulajdoni lap tartalmának megismerésére vonatkozó jog. Ide tartozik azon okiratok tartalmának megismeréséhez való jogosultság is, amelyek bejegyzés vagy törlés alapjául szolgáltak, vagy szolgálhatnak, továbbá a jogosultak személyi azonosítójának, illetve a tulajdonosok jegyzékének (névmutató) megismeréséhez való jog. Lényeges különbség azonban, hogy míg a tulajdoni lap tartalmának megismerését bárki számára lehetővé teszi a törvény, addig utóbbiak szigorú feltételek mellett ismerhetők meg. A vonatkozó tételes rendelkezéseket az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 4. -a tartalmazza: 4. (1) Az ingatlan-nyilvántartás az e törvényben meghatározottak szerint nyilvános. (2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles vagy nem hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles és nem hiteles másolatok adhatók ki: a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint, b) szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. (3) Az ingatlan-nyilvántartás, illetve a széljegyzett okirat szerinti jogosult, illetőleg kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg: a) minden olyan magán- és közokirat, hatósági határozat tartalma, amely a jogosult, illetőleg a kötelezett bejegyzése vagy törlése alapjául szolgált, vagy szolgálhat, b) a jogosult személyi azonosítója, c) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató). (4) A (3) bekezdés a) és c) pontja szerintiek megismerhetők akkor is, ha a kérelmező www.resimmobiles.hu
78 RES IMMOBILES írásban igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. (5) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető. A tulajdoni lap másolatok szolgáltatásán felül a törvényben felsorolt iratok, adatok közül számottevő igény az okiratmásolatok szolgáltatása iránt létezik. Az idézett rendelkezésből következően az (5) bekezdéstől eltekintve a (3) bekezdés a)-c) pontjában felsoroltak köztük az okiratok megismerésére jogosultak köre hármas csoportra bontható: 1 - az okirat szerinti jogosult/kötelezett, - a jogosult/kötelezett okiratba foglalt engedélyével rendelkező személyek, - azok, akik írásban igazolják, hogy joguk érvényesítéséhez vagy kötelezettségük teljesítéséhez szükséges megismerniük az adott dokumentumot. Míg a tulajdoni lap tartalmába történő betekintés, valamint a tulajdoni lap másolatok kiadásának szabályairól részletesebben is rendelkezik az Inytv. 2, addig az okiratokba történő betekintésről, s a róluk készült másolatok szolgáltatásáról nem tartalmaz részletszabályokat. Ezért a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) erre vonatkozó általános szabályai szerint kell eljárniuk a földhivataloknak ilyen igény esetén. A Ket. rendelkezésein felül meg kell említeni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó központi és területi közigazgatási szervezetek iratkezelési szabályzatáról szóló 3/1999. (FVM É. 8.) FVM utasítás (Utasítás) 3 elsősorban technikai jellegű szabályait is. A Ket. az eljárás irataiba való betekintés alcím alatt, két szakaszban (68-69. -ok) tárgyalja a kérdést. A 68. az ügyfél, a 69. pedig az eljárásban részt nem vevő harmadik személyek betekintési jogáról rendelkezik. A Ket. 68. (1) bekezdése értelmében az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője útján a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Ez a jog akkor is megilleti, ha korábban nem vett részt az eljárásban. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyfél fogalmát az Inytv. tartalmazza: Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit (amelyet) az ingatlan-nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, illetve aki (amely) a bejegyzés folytán jogosulttá, illetve kötelezetté válna, a feljegyzés rá nézve előnyt vagy terhet jelentene, továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a javára, illetve terhére feljegyzett tény megváltozását vagy törlését eredményezné. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az eljárást megindító hatóság, valamint az adatváltozást bejelentő személy. 4 1 Nem említjük a bíróságokat, ügyészségeket, valamint a különböző hatóságokat, amelyeket külön törvények jogosítanak fel az ingatlan-nyilvántartási adatok, okiratok megismerésére. 2 Inytv. 67-69. -ok 3 A hatályos utasítást felváltani készül a jogalkotó, előreláthatólag 2009. januártól új iratkezelési szabályzat lép hatályba. 4 Inytv. 25. (2) bekezdés
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 79 Ezt a rendelkezést összevetve az Inytv. 4. (3) bekezdésével megállapíthatjuk, hogy aki az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfélnek minősül, az többnyire a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat korlátozás nélkül 5 megismerheti, s erre másoknak is meghatalmazást adhat. Az Inytv. azonban az okirat szerinti jogosult/kötelezett meghatározást használja, így ez a kör szűkebb is lehet az ügyfél fogalmánál. Hozzátehetjük még, hogy a Ket. 68. (1) bekezdése alapján nem kizárólag a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok ismerhetőek meg, hanem az eljárás egyéb iratai is. Az ügyfél sem ismerheti meg azonban a Ket. 68. (2)-(3) bekezdésében felsoroltakat: a határozat (végzés) tervezetét; a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvet; a tanú vagy a bejelentő természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvet (iratot), ha a hatóság a tanú, illetve a bejelentő természetes személyazonosító adatait zártan kezeli; betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratot; a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratot, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Emellett az ügyfél az adatok konkrét megjelölésével kérheti az ellenérdekű ügyfél iratbetekintési jogának kizárását személyes adatainak, valamint üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. A jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél az iratbetekintési jog kizárását csak az üzleti érdekei védelmében kérheti. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a felsorolt iratok közül a gyakorlatban jellemzően csak a határozatok, végzések tervezete jön szóba. Az ügyfélen kívüli más személy a Ket. 69. (1) bekezdése értelmében akkor tekinthet be az iratokba, ha igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratokra vonatkozóan mint láttuk hasonló szabályt tartalmaz az Inytv. 4. (4) bekezdése. A Ket. 68. (2) bekezdésében foglalt, fent felsorolt iratokat, adatokat egyáltalán nem, vagy igen korlátozott feltételek között ismerheti meg harmadik személy. 6 Rendelkezik még a Ket. a szakértő, a tanú és a hatósági közvetítő betekintési jogáról, valamint lehetővé teszi, hogy törvény szabályozza egyes ügyfajtákban a betekintésre jogosult harmadik személyek körét, továbbá felsorolja azon hatósági döntés típusokat, amelyek bárki számára hozzáférhetők. 7 Ezek ingatlan-nyilvántartási szempontból nem relevánsak. Az Utasítás 2. számú melléklete lényegében megismétli a törvényekben is lefektetett szabályokat. 8 Látható, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyfél és a harmadik személyek iratbetekintési joga közötti fő különbség az, hogy míg az ügyfél szűk kivétellel az ügy bármely iratát megismerheti, addig harmadik személy csak az ügyfél teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyének birtokában, illetve annak írásbeli igazolása esetén, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. 5 Kivételt képez a személyi azonosító, ld. Inytv. 15. (2) bekezdés 6 Ket. 69. (2) bekezdés 7 Ket. 69. (3), (5)-(6) bekezdés www.resimmobiles.hu 8 Utasítás 2. sz. melléklet 25.4., 25.4.1., 25.4.2. pontok
80 RES IMMOBILES Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyféli jogállás eldöntése általában nem jár nehézséggel, nagy többségben egyébként is az okiratok jogosultjai, kötelezettjei kérnek iratmásolatot egy-egy bejegyzés alapjául szolgáló okiratról. Ha pedig valamely személy a jogosult megfelelő alakiságokkal írásba foglalt meghatalmazásával rendelkezik, szintén egyértelmű a helyzet, ahogyan a jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettség írásbeli igazolása is egyszerűen megoldható. Ezzel szemben annak megítélése, hogy mely tényeket fogadhat el az ingatlanügyi hatóság a jogérvényesítés igazolásául, s mindezek a körülmények hogyan bizonyíthatók írásban, már okozhat némi nehézséget. Egyszerű példaként említhetjük azt a szituációt, amikor egy harmadik személy jogérvényesítéséhez valamely ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló szerződés bíróság előtti megtámadása szükséges. 9 Ilyen helyzetben kézenfekvő írásbeli igazolása lehet az iratbetekintéshez való jogosultságnak maga a keresetlevél. Megtörténhet azonban, hogy a megalapozott kereset benyújtásához a szerződés pontos ismerete nélkülözhetetlen. Adott esetben a szerződés ismeretében döntheti el az érdekelt, hogy jogai érvényesítéséhez szükséges-e pert indítania. Írásbeli igazolásul ekkor a harmadik személy erre vonatkozó nyilatkozata jöhet számításba, valamint az azt alátámasztó esetleges egyéb dokumentumok. Ezt azonban helytállóbb lenne az érdekeltség valószínűsítésének nevezni, mintsem igazolásának. Az ingatlanügyi hatóságnak kell mérlegelnie, hogy elégséges mértékben alátámasztja-e érdekeltségét a betekinteni vágyó. Amennyiben az érdekeltség igazolt, biztosítja a betekintést vagy kiadja a másolatot a jogszabályban meghatározott díj 10 ellenében. Ennek részletes szabályait az Utasítás 37. pontja tartalmazza. Eljárási szempontból érdekesebb azonban, ha a földhivatal úgy ítéli meg, hogy a kérelmező nem igazolta megfelelően az iratbetekintést megalapozó érdekeltségét. Erre vonatkozóan a Ket. tartalmaz szűkszavú szabályozást. A 68. (4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy Az iratbetekintési jog kizárása vagy korlátozása miatt önálló jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha az ügyfél azt az eljárás jogerős lezárását követően kéri, vagy a hatóság azt, aki iratbetekintést kér, nem tekinti ügyfélnek. A 69. (4) bekezdése pedig előírja, hogy Ha a harmadik személy az iratbetekintés kizárását vagy korlátozását nem veszi tudomásul vagy vitatja, a hatóság arról öt napon belül önálló jogorvoslattal támadható végzésben rendelkezik. Előbbi rendelkezés az ügyfélre vonatkozik, utóbbi a harmadik személyre. Az ügyfél esetében a Ket. kommentárja a következő magyarázatot fűzi az idézett szabályhoz: Az iratbetekintésről az ügyintéző - indokolt esetben a kiadmányozási jogkörrel felruházott vezetővel való konzultáció alapján - dönt. Ha a döntés a teljes iratanyag megismerését lehetővé teszi, ezt nem kell végzésbe foglalni. Amennyiben az ügy természete azt indokolttá teszi, az ügyintéző az ügyiratok borítólapján feltünteti, hogy ki, mikor és milyen iratokba tekintett be. Az iratbetekintés korlátozásáról szóló döntést akkor nem kell végzésbe foglalni, ha azt az ügyfél tudomásul veszi és a korlátozás miatt nem kíván jogorvoslattal élni (mert például nem rendelkezik 9 Tipikus példája ennek, amikor a kijátszott elővásárlásra jogosult kíván polgári pert indítani. 10 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. (6) bekezdése szerint: Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítetlen másolatért, illetőleg kivonatért oldalanként 100 forint díjat kell fizetni.
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 81 az államtitokba való betekintési engedéllyel). Egyéb esetekben az iratbetekintés kizárásáról, korlátozásáról és a (3) bekezdésben szabályozott kérelem elbírálásáról végzést kell hozni. 11 A végzés elleni jogorvoslati lehetőséget törvényszöveg egyértelműen rögzíti. A harmadik személy esetében követendő eljárást a kommentár nem részletezi, de a szöveg egyértelmű. Az iratbetekintés kizárását, korlátozását az érdekelt tudomásul veheti, ekkor nincs szükség alakszerű, írásbeli döntésre. Ha azonban vitatja ennek jogosságát, akkor a hatóság a betekintés megtagadásáról öt napon belül önálló jogorvoslattal támadható végzéssel dönt. Részletszabályok nincsenek lefektetve, mindazonáltal az ingatlanügyi hatóság iktatja a betekintési, illetve iratmásolat megrendelési kérelmeket. Keletkezik tehát egy ügy, amelynek ügyiratszámán meghozható a döntés, amelyben a tényállást előadva megindokolhatja a hivatal a betekintési, iratmásolat megrendelési kérelem elutasítását. Összegezve arra hívhatjuk fel a fi gyelmet, hogy akár az ügyfél, akár harmadik személy iratbetekintési jogát amennyiben azt nem veszi tudomásul az ingatlanügyi hatóság kizárólag alakszerű hatósági döntéssel korlátozhatja, zárhatja ki, amelyet vagy önálló, vagy az érdemi döntés elleni jogorvoslattal támadhat az érdekelt. * * * 11 Dr. Kilényi Géza (szerk.): A közigazgatási eljárási törvény kommentárja. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2005. 193-194. o. www.resimmobiles.hu