Az ingatlan-nyilvántartási alapelvek érvényesülése a gyakorlatban
|
|
- Júlia Renáta Horváthné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 INGATLANNYILVÁNTARTÁS Balogh Eszter Az ingatlannyilvántartási alapelvek érvényesülése a gyakorlatban A jogi alapelvek olyan általános érvényű tételek, amelyek átfogják az adott jogintézmény jelen esetben az ingatlannyilvántartás egészét, meghatározzák annak célját, tárgyát és a cél megvalósításának módszerét. A körültekintően megválasztott alapelvek irányt mutatnak az ingatlannyilvántartással összefüggő kérdések további szabályozásához, a szabályok helyes alkalmazásához, valamint a nem szabályozott kérdésekben a jogszabályalkalmazásra irányt mutathatnak. Az ingatlannyilvántartás alapelveit az ingatlannyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény (Inytv.) első része tartalmazza: a bejegyzés és annak hatálya nyilvánosság elve közhitelesség elve kérelemhez kötöttség elve rangsor elve okirat elve A bejegyzés és annak hatálya Az Inytv. 3. ában foglalt rendelkezések értelmében egyes jogokat az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzés keletkeztet, így az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, valamint a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és használat jogát, valamint a telki szolgalmi jogot, és a jelzálogjogot (önálló zálogjogot). A bejegyzés elvéhez szorosan kötődik az a polgári jogi anyagi jogszabály, mely szerint az ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozás ingatlannyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. 1 A fentiek értelmében a bejegyzés elve tágabb értelemben azt is jelenti, hogy az ingatlanügyi hatóság az Inytv. 17. ában felsorolt egyes jogokat az ingatlannyilvántartásba egyszerűen csak feltünteti (deklarálja), másesetben magával a bejegyzéssel létesíti, keletkezteti azokat (konstituálja). Az Inytv. 3. (1)(2) bekezdése tételesen sorolja fel azon jogokat, amelyek az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek. A törvény ezen bekezdése kétséget kizáróan bizonyítja, hogy az átruházáson, illetve szerződésen alapuló, a törvényben tételesen meghatározott jogváltozásokat, hanem az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés nem követi, hanem keletkezteti. A bejegyzés elve azonban nem jelenti azt, hogy az az ingatlanra vonatkozó sza 1 Ptk (3) bekezdése
2 46 RES IMMOBILES bályszerű adásvételi szerződés, mely alapján nem kérik a tulajdonjog bejegyzését az ingatlannyilvántartásba, ne lenne hatályos és a tulajdonjogszerzés ne lenne érvényes. Jelentős különbség van az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogszerzés, és a be nem jegyzett között. Az ingatlannyilvántartásba be nem jegyzett jogszerzés mindössze kötelmi hatályú, mely azt jelenti, hogy a jogszerzés csak a szerződő felek, például az eladó és a vevő között hatályos, azaz joghatás kiváltására nem érvényes harmadik személyekkel szemben nem alkalmas. Ezzel szemben az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogszerzés dologi hatályú, tehát nemcsak a szerződő feleket kötelezi, hanem mindenki mással, így harmadik személyekkel szemben is hatályos. Az ingatlannyilvántartás jogkeletkeztető, vagyis konstitutív hatálya ezen a ponton kapcsolódik a közhitelesség elvéhez, amely védi azon jóhiszemű harmadik személyeket, akik az ingatlannyilvántartás adataiban bízva, ellenérték fejében szereznek jogot. Meg kell jegyezni azonban, hogy mivel az ingatlanra nemcsak szerződés alapján lehet jogot szerezni, a bejegyzési elv nem általános érvényű és nem érvényesül töretlenül. Ezt támasztja alá az Inytv. 3. ának (4) bekezdésében foglaltak, mely szerint az ingatlannyilvántartási törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények, illetőleg hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. A kivételek közé tartoznak az olyan ingatlanra vonatkozó jogváltozások, amelyek nem szerződés alapján következnek be, ilyenek például az öröklésen, hatósági intézkedésen, törvényi rendelkezésen, továbbá elbirtokláson alapuló jogváltozások. Ezekben az esetekben a jogi jelentőségű tény (halál, hatósági határozat, törvényi rendelkezés stb.) alapján a jogváltozás attól függetlenül bekövetkezik, hogy azt bejegyzike az ingatlannyilvántartásba, vagy sem. Nyilvánosság elve A nyilvánosság elve azt szolgálja, hogy az ingatlannyilvántartás tartalma az érdekeltek számára hozzáférhető, és megismerhető legyen. Ezen alapelv az ingatlanügyi hatóság szolgáltatási szerepét juttatja kifejezésre. Az Inytv. 18. (1) bekezdésében foglaltak alapján az ingatlannyilvántartás az erre meghatározott számítógépes adathordozón rögzített, olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak jegyzékéből, továbbá az ingatlannyilvántartási térképből és az okirattárból áll. Az Inytv. 4. (1) bekezdése szerint az ingatlannyilvántartás az e törvényben meghatározottak szerint nyilvános. A gyakorlatban is nagy szerepe van ezen alapelv érvényesülésének, hiszen például: ha egy ingatlant meg kívánnak vásárolni, akkor még a szerződés megkötése előtt lehetőség nyílik arra, hogy az ingatlan tulajdoni lapját megtekintsék, arról hiteles tulajdoni lap másolatot kérjenek, és ezáltal meg lehessen bizonyosodni arról, hogy az eladó által közölt tények pl. az ingatlan területének nagysága, tehermentessége, valamint az eladó bejegyzett tulajdonjoga valóban megfelelnek a valóságnak. Sőt ez nemcsak lehetőség, hanem az Inytv. 66. (1) bekezdés alapján mintegy kötelezettség is, hiszen az ingatlannyilvántartás tartalmát kötelezően kell használni. Ebből következik, hogy egy adásvétel során nem csak
3 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 47 a tulajdoni lapot kell megtekintetni, hanem a térkép tartalmáról is meg kell győződni. A törvény 4. ának (2) bekezdése alapján: az ingatlannyilvántartási tulajdoni lap korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles másolatok állíthatók ki, valamint az Inytvben meghatározottak szerint elektronikus dokumentumként az alábbi hiteles és nem hiteles másolatok szolgáltathatók: teljes másolat amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint, szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. A nyilvánosság elve csak a tulajdoni lap tartalmának megismerése tekintetében korlátlan, és a tulajdoni lapot igénylőnek, vagy a betekintőnek ekkor is igazolnia kell személyazonosságát, ezáltal is a tulajdonost igyekszik védeni a törvény, hogy a későbbiek során visszakereshető legyen, hogy ki érdeklődött az ingatlan után. Az okirattárban lévő, illetve a széljegyzett magán és közokiratok, hatósági határozatok tartalmának megismerése, amelyek a jogosult, illetőleg a kötelezett felek bejegyzése vagy törlése alapjául szolgáltak, vagy szolgálhatnak, valamint a tulajdonosok jegyzékének (névmutató) megismerése csak kivételesen, szigorú feltételek érvényesülése mellett lehetséges. A fenti dokumentumok tartalma az ingatlannyilvántartás, illetve a széljegyzett okirat szerinti jogosult, illetőleg kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhetők meg, 2 továbbá akkor is megismerhetőek, ha a kérelmező írásban igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. 3 Felmerül azonban a kérdés, hogy az iratbetekintés iránti kérelem esetén mit fogadhat el az ingatlanügyi hatóság igazolásként, mi lehet azaz irat, amely kétséget kizáróan igazolja, hogy az irat tartalmának megismerése valóban a kérelmezőnek joga érvényesítéséhez szükséges? E kérdésre vonatkozóan sajnálatos módon sem az ingatlannyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény, sem pedig ezen törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet nem tartalmaz rendelkezést. Így az ingatlanügyi hatóság egyedi elbírálási körébe tartozik, hogy mit fogad el igazolásként. Példaként említhetjük azt az esetet, amikor az eladó eladja az ingatlanát vevőnek, de az érvényes adásvételi szerződést nem nyújtják be a földhivatalhoz, ezért a vevő tulajdonjoga nem kerül bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba. Ezután az eladó mivel még mindig az ő nevén van az ingatlant ismételten adásvételi szerződést köt egy harmadik személlyel, mint vevővel, akinek a tulajdonjoga bejegyzésre kerül az ingatlannyilvántartásba. Miután az ingatlannyilvántartáson kívüli vevő tudomást szerez arról, hogy az eladó ismételten eladta az ingatlant, és a harmadik személy tulajdonjoga bejegyzésre került az ingatlannyilvántartásba, pert kíván indítani az eladó ellen. Az előzőekre tekintettel az elsőként szerződő vevő felkeresi a földhivatalt és iratmásolatot kér az eladó és 2 Inytv. 4. (3) bekezdése 3 Inytv. 4. (4) bekezdése
4 48 RES IMMOBILES a harmadik személy, mint vevő között kötött, és a földhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződésről. Az ingatlannyilvántartáson kívüli vevő iratmásolat iránti kérelmében a fenti tényállást előadva, és az általa kötött érvényes adásvételi szerződést bemutatva igazolni tudja, hogy az irat megtekintése valóban joga érvényesítéséhez szükséges. Abban az esetben, ha az irat megismerését jogszabályon, vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettség teljesítése teszi szükségessé, akkor a kérelemben azt a vonatkozó jogszabály helyet kell megjelölni, vagy az iratbetekintési kérelemmel egyidejűleg benyújtani azon hatósági határozatot, mely alapján a kérelmezőnek ezen hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges megismernie az okirat tartalmát. Korlátozás nélkül ismerhető meg továbbá az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma. 4 Például egy vezetékjog fennállásánál a bejegyzés alapjául szolgáló okiratból kitűnik, hogy az ingatlan mekkora területét érinti a vezetékjog, és az is megállapítható, hogy a vezeték/kábel az ingatlan mely részén helyezkedik el. Közhitelesség elve A közhitelesség elve alapján az ingatlannyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. 5 A nyilvánosság és a közhitelesség elvének összefüggéséből adódóan a tulajdoni lap tartalma bárki számára korlátozásmentesen megismerhető, valamint mivel az ingatlannyilvántartás a bejegyzett jogok, feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja, így ha valamely jogot az ingatlannyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, akkor senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. 6 Az előzőekből egyértelműen következik az a tény, mely szerint az ellenkező bizonyításig az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlannyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg, valamint a jogok, tények törlése esetén pedig szintén az ellenkező bizonyításig azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. 7 A közhitelesség elvéhez kapcsolódóan kerül meghatározásra az is, hogy kit terhel a bizonyítás, ha az ingatlannyilvántartásban szereplő adatok fennállását vagy azok helyességét vitatják. Érdemes kiemelni, hogy a közhitelesség elve csak az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogokra, illetve feljegyzett tényekre terjed ki, az ingatlannyilvántartásban feltűntetett adatokra (pl. a jogosult lakcíme, terület, művelési ág) azonban nem Az Inytv. 5. (6) bekezdése alapján az ingatlannyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. Azon körülmény mellett, hogy az ingatlannyilvántartás a bejegyzett jogokat, illetve a feljegyzett tényeket hitelesen tanúsítja, igen lényeges elemként kapcsolódik a közhitelesség elvéhez a jóhiszeműség vélelmezése, és ezáltal a jóhiszemű jogszerző javára bejegyzett jogok, feljegyzett tények vonatkozásában az ingatlannyilvántartás helyességének, teljességének kérdése. 4 Inytv. 4. (5) bekezdése 5 Inytv. 5. (1) bekezdése 6 Inytv. 5. (1) bekezdése 7 Inytv. 5. (2) bekezdése
5 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 49 A törvény meghatározza a jóhiszemű jogszerző fogalmát is, mely szerint az ingatlannyilvántartási eljárásban jóhiszemű jogszerzőnek minősül az, aki az ingatlannyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. 8 Tehát a jóhiszemű jogszerzést a bizalom és az ellenérték együttes fennállása alapozza meg. Továbbá az Inytv. 5. (3) bekezdésének első fordulata kimondja a jóhiszemű szerző javára, hogy az ingatlannyilvántartást az ellenkező bizonyításig az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér. Az ellenérték fejében jogot szerző személy tehát bízhat abban, hogy az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogok azt illetik, akit a nyilvántartás feltűntet, továbbá, hogy a nyilvántartás tartalmával szemben más jogok nem állnak fenn, ezáltal védi a törvény a jóhiszemű jogszerző érdekeit. Az Inytv. 5. ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés az ingatlannyilvántartáson kívül jogot szerző személyek jogérvényesítésének emel gátat a nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg az őt rangsorban megelőző jóhiszemű jogszerző érdekében. A rendelkezés tulajdonképpen a bejegyzett jogosultat, illetve a rangsorban előrébb álló jóhiszemű jogszerzőt részesíti védelmében. A közhitelesség elvéhez kapcsolódik a következő példa. Abban az esetben, ha az ingatlanügyi hatóság eljárása során az ingatlannyilvántartás és a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmából megállapítja, hogy az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogosult adataiban valamilyen változás történt (pl. lakcíme változott), akkor azt hivatalból kijavítja. A közhitelesség elvének meghatározása keretében került szabályozásra az a kérdés is, hogy miként kell eljárni abban az esetben, ha a tulajdoni lapon feltüntetett terület mértéke eltér az ingatlannyilvántartási térképen ábrázolt határvonal alapján számított területtől. A fenti esetben tehát, ha az ingatlannak a tulajdoni lapon átvezetett és az ingatlannyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján a földmérésről szóló jogszabályok szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó. 9 Megállapítható tehát, hogy a közhitelesség az ingatlannyilvántartás egyik legalapvetőbb jellemzője, amely nélkül képtelen lenne betölteni azt a funkciót, amelyre hivatott. A közhitelesség mértéke és terjedelme megállapítható a törvényben foglalt rendelkezésekből. A közhitelesség tartalmát alkotó joghatások iránya pedig lényegében kettős: egyrészt (megdönthető) vélelmet állít fel abban a vonatkozásban, hogy a bejegyzett jog azt a személyt és olyan tartalommal illeti meg, amiként az a nyilvántartásban szerepel, másrészt vélelmezi azt is, hogy az ingatlanra vonatkozóan más jog/tény, mint amely az ingatlannyilvántartásban be van jegyezve/fel van tüntetve, nem áll fenn. 10 Kérelemhez kötöttség elve A kérelemhez kötöttség elve az egyik legfontosabb az ingatlannyilvántartási alapelvek közül. Ezen alapelv szerint az ingatlannyilvántartási eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlannyilvántartásba csak az a jog, jogi 8 Inytv. 5. (3) bekezdése 9 Inytv. 5. (7) bekezdése 10 Fenyő György.Hidvéginé Erdélyi Erika Papp Iván.: Az ingatlannyilvántartás alapelvei. NyugatMagyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar főiskolai jegyzete o.
6 50 RES IMMOBILES lag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy a megkeresés megjelöl. 11 A fentiekre tekintettel a gyakorlatban nagy jelentősége van annak, hogy az ingatlannyilvántartási kérelmet, mint a jogszabály által kötelezővé tett formanyomtatványt az ügyfél helyesen töltse ki, abban pontosan megjelölje azon jogot vagy tényt, amelynek a bejegyzését, illetve feljegyzését vagy törlését kéri. Ugyanis a földhivatal csak azt a jogot vagy tényt jegyezheti be, vagy törölheti az ingatlannyilvántartásból, amit a kérelemben megjelöltek. Sokszor merül fel problémaként, hogy az ingatlannyilvántartási kérelemben nem jelölik meg pontosan a bejegyeztetni/töröltetni kívánt jogot, tényt, vagy éppenséggel az ingatlannyilvántartási kérelemben nem az összes bejegyeztetni/töröltetni kívánt jog vagy tény kerül megjelölésre. Azaz ilyen esetben a földhivatalnak nem áll módjában olyan kérdésben jog, vagy tény vonatkozásában dönteni, melyet a kérelem nem tartalmaz. Ezt példázza az az eset is, amikor tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet nyújtanak be a földhivatalhoz és a bejegyzés alapjául szolgáló okirat és az ingatlannyilvántartás adataiból megállapítható, hogy az érintett ingatlanra holtig tartó haszonélvezeti jog van bejegyezve az egyik szerződő fél javára, aki a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban ezen jogáról lemond, és hozzájárul a jog törléséhez. Mivel az ingatlannyilvántartási kérelemben csak a tulajdonjog bejegyzését kértek, a földhivatalnak nem áll módjában egyidejűleg törölni a bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jogot, tekintettel arra, hogy a kérelemhez kötöttség elve szerint a kérelemben foglaltakhoz kötve van. Fontos kihangsúlyozni tehát, hogy az ingatlannyilvántartási kérelmet mindig körültekintően és pontosan kell kitölteni, és abban az összes bejegyeztetni/töröltetni kívánt jogot, tényt meg kell jelölni, mert a földhivatal csak ebben az esetben tudja teljeskörűen teljesíteni az ügyfél kérelmét. Az Inytv. 6. (2) bekezdésében foglaltak szerint a bejegyzés, feljegyzés, illetőleg az erről szóló határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint javítható, illetőleg egészíthető ki. A fenti rendelkezés értelmében azért is van nagy jelentősége annak, hogy az ingatlannyilvántartási kérelemben helyesen és pontosan kerüljön megjelölésre a bejegyezni/törölni kívánt jog vagy tény, mert amenynyiben a bejegyzésben vagy feljegyzésben hiba lenne, akkor csak a kérelem szerint javítható, illetve egészíthető ki a bejegyzésről/ feljegyzésről rendelkező határozat. Azonban a kérelemhez kötöttség elve alól is létezik kivétel, melyek az alábbiak: az ingatlan vagy a jogosult adataiban bekövetkezett változás, névelírás hivatalból történő bejegyzés, törlés az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jog/tény megszűnt nyilatkozattételre felhívás. Az ingatlan vagy a jogosult adataiban bekövetkezett változásról az Inytv. 27. (1) bekezdése rendelkezik. Ennek értelmében az ingatlan adatainak, valamint az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhely 11 Inytv. 6. (1) bekezdése
7 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 51 ének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból (helyszíni ellenőrzés, adatátvétel hatósági nyilvántartásból, különösen a személyiadat és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel) vezeti át az ingatlannyilvántartásban. A kérelemhez kötöttség elvét áttörve a fenti jogszabályhelynek megfelelően a földhivatal hivatalból akkor is átvezeti az ingatlan, illetve a jogosult adataiban bekövetkezett változást, ha azt az ügyfél nem jelenti be a földhivatalhoz. A földhivatal akkor is kijavítja a jogosult nevében történt elírást, ha azt eljárása során egyébként észleli. A földhivatal az ügyfél kérelme nélkül is hivatalból bejegyezheti, illetve törölheti azokat a jogokat és tényeket, amiket az Inytv. 50. (1) és (2) bekezdései felsorolnak. Az Inytv. 50. (1) bekezdésében foglaltak szerint a földhivatalnak hivatalból be kell jegyeznie a tulajdonjog átruházására irányuló okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát, tartási vagy életjáradéki jogot, elő vagy visszavásárlási jogot, telki szolgalmi jogot, vételárhátralék biztosítására alapított jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat akkor is, ha az akire a tulajdonjogot átruházták csak a tulajdonjog bejegyzését kéri. 12 Az Inytv. 50. (2) bekezdése alapján a földhivatalnak hivatalból törölnie kell az ingatlannyilvántartásból: a kisajátítási, illetőleg a telekalakítási eljárás megindítására vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat alapján történt tulajdonváltozás, a jelzálogjog ranghelye előzetes biztosításának tényét az ezen alapuló jelzálogjog, önálló zálogjog, a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen alapuló jelzálogjog, önálló zálogjog, továbbá az elő és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, valamint a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést az ezeken alapuló tulajdonszerzés bejegyzésével egyidejűleg, továbbá az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat a szerződési örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg Továbbá a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét akkor is törölni kell az ingatlannyilvántartásból, ha a tény feljegyzését meghatározott időtartamra kérték, és ez letelt. Az Inytv. 50. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a földhivatal, az ügyfél kérelme nélkül, hivatalból törli azt a jogot vagy tényt, melynek megszűnése az ingatlannyilvántartásból kétségtelenül megállapítható. Hivatalból történő bejegyzés esetei Inytv. 50. (1) alapján haszonélvezeti jog használat joga tartási vagy életjáradéki jog elő és visszavásárlási jog telki szolgalmi jog vételárhátralék biztosítására alapított jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom Hivatalból történő törlés esetei az Inytv. 50. (2) bekezdése alapján kisajátítás telekalakítási eljárás megindítására vonatkozó bejegyzés jelzálogjog ranghelye fenntartásának ténye elő és visszavásárlási jog vételi jog tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom 12 Inytv. 50. (1) bekezdése
8 52 RES IMMOBILES Rangsor elve A rangsor elvének lényege, hogy az egymást kizáró bejegyzések közül csak a későbbi hatályos, míg az egymással összeférő jogok közül pedig a korábbi rangsorban szerzett jog megelőzi a későbbit. 13 A rangsor elve alapján az ingatlannyilvántartásban egyegy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. 14 A beadványok rangsorát tehát a bejegyzésre, feljegyzésre irányuló ingatlannyilvántartási kérelemnek a földhivatalhoz történt benyújtásának időpontja határozza meg. Ebből következően fontos ügyviteli szabály, hogy a földhivatal a beadványokat még a benyújtásuk napján iktatja, és az érintett tulajdoni lapon a széljegyet feltűnteti. Kivételt képez az előzőek alól az az eset, amikor egy ingatlanra vonatkozóan egyidejűleg több kérelmet nyújtanak be, ilyenkor a bejegyzés alapjául szolgáló okirat keltezése határozza meg a beadványok rangsorát. Az Inytv. 7. (2) bekezdésében foglaltak alapján a kérelmezőnek lehetősége nyílik a ranghely előzetes biztosításának, illetve a ranghely fenntartás tényének feljegyeztetésére az ingatlannyilvántartásba legfeljebb egy évi időtartamra. A ranghely fenntartására, illetőleg az azzal való rendelkezésre a jelzálogjoggal kapcsolatban kerülhet sor. Ranghely azonban csak olyan kérelemmel alapítható, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is benyújtották. Fontos kitételt fogalmaz meg az Inytv. 7. (3) bekezdése, mely alapján a bejegyzések ranghelyével való rendelkezés, harmadik személyeknek a ranghely módosítása időpontjában bejegyzett jogai sérelmével nem járhat. A fenti rendelkezés érvényre juttatásához az ingatlannyilvántartási törvény végrehajtásáról rendelkező 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet további szabályként fogalmazza meg, hogy a bejegyzések ranghelyének megváltoztatása tényét az összes érdekelt fél okiratba foglalt nyilatkozata alapján lehet az ingatlannyilvántartásba feljegyezni. 15 Okirat elve Az Inytv. 8. alapján az ingatlannyilvántartásban jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény feljegyzésére vagy adatok átvezetésére ha törvény másként nem rendelkezik csak az e törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor. A fentiekre tekintettel az ingatlannyilvántartásba változást csak megfelelő okirat alapján szabad bejegyezni, amely lehet az ingatlannyilvántartási törvényben foglaltaknak megfelelő okirat, jogerős hatósági, illetve bírósági határozat. A jogszabályi rendelkezésből egyértelműen kitűnik, hogy az ingatlannyilvántartásba, ha nem az Inytvben meghatározott okirat, akkor csak jogerős hatósági vagy jogerős bírósági határozat alapján lehet jogot vagy tényt bejegyezni, illetve adatot átvezetni. 13 Fenyő György Hidvéginé Erdélyi Erika Papp Iván: Magyar ingatlannyilvántartási jog. NyugatMagyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar főiskolai jegyzete oldal 14 Inytv. 7. (1) bekezdése /1999. (XII.29.) FVM rendelet 38.
9 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 53 Összegzés Az alapelvek áttekintését követően megállapítható, hogy az ingatlannyilvántartási alapelvek alapjaiban határozzák meg az ingatlannyilvántartási eljárást, szabályozva a bejegyzés, feljegyzés, átvezetés hatályát és módját, a bejegyzések alapjául szolgáló okirati formákat. Továbbá az alapelvek az ingatlannyilvántartás nyilvánosságának és közhitelességének szükségességét és fontosságát is hangsúlyozzák, hiszen csak egy hiteles és bárki számára megismerhető nyilvántartás biztosíthatja a tulajdonjogi biztonságot. * * *
10
AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI
AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások
RészletesebbenIratbetekintés az okirattárba
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hernádi László Iratbetekintés az okirattárba A nyilvánosság az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb alapelve, kulcsfontosságú jogintézmény. Szorosan összefügg a közhitelesség
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi
RészletesebbenAZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK különös tekintettel a vagyonkezelői jogra Vagyongazdálkodási napok Siófok, dr. Tóth Balázs osztályvezető, Fm Ingatlan-nyilvántartási Osztály Ingatlan-nyilvántartást
RészletesebbenFöldhivatali Ügyintézés
Földhivatali Ügyintézés I. Jogszabályok 1. 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 2. 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet II. Alapelvek 1. A bejegyzés és annak hatálya (Inytv. 3. ) - Egyes jogok
Részletesebben1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1
1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13052. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Előadó:
RészletesebbenBevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem
Bevezetés A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem csak a tulajdoni viszonyok hiteles igazolásában, hanem az egész nemzetgazdaság működése szempontjából
RészletesebbenAGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont)
Ingatlan-nyilvántartás AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Melyek az ingatlan-nyilvántartás alapelvei? (6 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 3. Soroljon
RészletesebbenA társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Szabó Adrienn A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Ttv.) lehetőséget biztosít a társasház közösség
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ. a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz. Verzió: 1.0. Alkalmazandó: 2017.
ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz Verzió: 1.0 Alkalmazandó: 2017. október 24-től 1 7. A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek Nem
RészletesebbenA haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Szabó Linda Zsófia A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban A haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének, keletkezésétől függetlenül meghatározó jelentősége
RészletesebbenFöldhivatali szolgáltatások
Földhivatali szolgáltatások 1. Betekintés a tulajdoni lap tartalmába: Az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés céljából az érintett tulajdoni lap tartalmát számítástechnikai eszközzel, olvasható formában
RészletesebbenAz ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatvány alkalmazása
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hernádi László - dr. Mód Péter Az ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatvány alkalmazása Az ingatlan-nyilvántartási eljárások döntő többsége az ügyfelek kérelmére indul, amely
RészletesebbenMagyar joganyagok - 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet - a közúti közlekedési nyilvá 2. oldal (5) Ha a magánokirat nem felel meg az e rendeletben meg
Magyar joganyagok - 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet - a közúti közlekedési nyilvá 1. oldal 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának,
RészletesebbenINGATLAN-NYILVÁNTARTÁS AZ ÚJ PTK. TÜKRÉBEN
KUSTYÁN GEORGINA Agrárjogi Tanszék Témavezető: dr. Kurucz Mihály PhD, egyetemi docens INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS AZ ÚJ PTK. TÜKRÉBEN Az ingatlan-nyilvántartás első megjelenési formái a 12. századra tehetők
RészletesebbenAz elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Huszár Eszter Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban Az elbirtoklás jogintézményével amely már a római jogban is megtalálható volt az ingatlan-nyilvántartás
RészletesebbenVégrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra A Res Immobilies 2007.
RészletesebbenA végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,
Részletesebben1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan nyilvántartásról
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan nyilvántartásról Az ingatlan-nyilvántartás tartalma Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott
Részletesebben1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
HATÁLYOS: 2008. augusztus 31. 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. (1) Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan
RészletesebbenBUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Tulajdonosi jogok
BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK TULAJDONOSI JOGOK Tulajdonosi jogok birtoklás - jogcímtől függetlenül, akaratlagos uralom egy
RészletesebbenCompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota
Részletesebben2. oldal (2) Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földh
1. oldal 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás 1. (1) Ez a törvény a gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás
Részletesebben38298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 183. szám
38298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 183. szám A Kormány 429/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
RészletesebbenNYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1
TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók
RészletesebbenT/1489. számú. törvényjavaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.
RészletesebbenDokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez
Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez A megtakarítás kifizetéséhez, illetve a kifizetést követő lakáscél igazoláshoz szükséges dokumentumok lakáscélonként Általános
RészletesebbenAz ingatlan-nyilvántartás elvei az új Polgári Törvénykönyvben. Szerző: dr. Pósa Gergely
Az ingatlan-nyilvántartás elvei az új Polgári Törvénykönyvben Szerző: dr. Pósa Gergely Debrecen 2016. június I. BEVEZETÉS Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójáról szóló 1003/2003. (I. 25.) Kormány határozat
RészletesebbenA közhitelesség elvével kapcsolatos elméleti megközelítések a magánjogi irodalomban. Szerző: dr. Pósa Gergely
A közhitelesség elvével kapcsolatos elméleti megközelítések a magánjogi irodalomban Szerző: dr. Pósa Gergely Debrecen 2016. június I. BEVEZETÉS A közhitelesség elvével kapcsolatban számtalan publikáció
RészletesebbenA bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes
RészletesebbenEZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS
EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS (A KORÁBBI HATÁLYOS SZÖVEGBİL AZ ÁTHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK HATÁLYON KÍVÜL KERÜLTEK, MÉG AZ ALÁHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK ÚJ RENDELKEZÉSEK) 109/1999. (XII.
RészletesebbenADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK
Tisztelt Ügyfelünk! ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK H I R D E T M É N Y A KDB Bank Európa Zrt. (a továbbiakban: Bank) csak a megfelelő jogi formában, az alábbi kötelező tartalmi elemeket
RészletesebbenELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Page 1 of 36 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 2014.07.16 2014.10.31 55 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. (1) Ez a törvény az 1972.
RészletesebbenTulajdonjog bejegyzésének törlése és az eredeti ingatlannyilvántartási
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hansági-Haydn Nóra Tulajdonjog bejegyzésének törlése és az eredeti ingatlannyilvántartási állapot helyreállítása A tulajdonjog törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási
Részletesebben2012. évi... törvény
2012. évi... törvény Érkezett : 20'2 MARC Z e. a külföldiek term őföldön történő zálogjog alapításának megakadályozása érdekébe n szükséges törvények módosításáró l 1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.
RészletesebbenZsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról
Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak. Nappali és Levelező tagozat
NYUGAT MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:
RészletesebbenVáltozások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában
Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások
RészletesebbenA ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Frang Éva A ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási bejegyzése Az alábbiakban a ráépítés lehetséges jogkövetkezményeinek ismertetésére kerül
RészletesebbenA felszámolási- és végelszámolási eljárás tényének feljegyzése a tulajdoni lapra
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A felszámolási- és végelszámolási eljárás tényének feljegyzése a tulajdoni lapra A hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban:
Részletesebben1997. évi CXLI. törvény
1997. évi CXLI. törvény Hatályos: 2015.01.01-2015.03.31 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. 2 (1) 3 Ez a törvény az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel
RészletesebbenKÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT. (projekt megnevezése) Neve: Levelezési címe: címe: Telefonszáma:
Kormányhivatal (település) (utca/tér)..(ir.sz.) KÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT (projekt megnevezése) I. KÉRELMEZŐ Neve: Címe / Székhelye: Bankszámlaszáma Képviselőjének Neve: Levelezési
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:
RészletesebbenA kötelező jogi képviselet
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező 2003. évi XI.
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:
RészletesebbenMagyar joganyagok - 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet - az ingatlan-nyilvántartásról 2. oldal o) kiegészítő szöveges bejegyzés A tulajdoni lap I
Magyar joganyagok - 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet - az ingatlan-nyilvántartásról 1. oldal 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról
RészletesebbenAz illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS - ADÓELJÁRÁS Dr. Huszár Eszter - dr. Keindl László Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján Az egyes adó- és járuléktörvények
RészletesebbenAz eljárás felfüggesztése az ingatlan-nyilvántartási eljárásban
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Szabó Adrienn Az eljárás felfüggesztése az ingatlan-nyilvántartási eljárásban Az ingatlanügyi hatóság elsődleges feladata, hogy a bejegyzési kérelmek tárgyában megalapozott döntést
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város polgármestere. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére
Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere Szám: 20657-2/2016. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére Tisztelt Közgyűlés! German János 3100 Salgótarján Béke krt. 86. sz.
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Miskolc. Készítette: Konzili Petra IGI 2017.
SZAKDOLGOZAT Készítette: Konzili Petra IGI Miskolc 2017. MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS KÖZHITELESSÉGE SZAKDOLGOZAT Konzulens: Gondosné Dr. Pusztahelyi
RészletesebbenA TULAJDONSZERZÉSRŐL ÁLTALÁBAN, A JOGCÍM ÉS A SZERZÉSMÓD KAPCSOLATA (A/19, 1. oldal)
A TULAJDONSZERZÉSRŐL ÁLTALÁBAN, A JOGCÍM ÉS A SZERZÉSMÓD KAPCSOLATA (A/19, 1. oldal) TULAJDONSZERZÉS ÉS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más
RészletesebbenIngatlannyilvántartás, ingatlanjog
Ingatlannyilvántartás, ingatlanjog 2015. március 27. Dr.Fónyiné dr.kazareczki Andrea Csoportvezető bíró PKKB I. 2013.évi V. törvény az új Ptk TULAJDONJOG 5:13. (1) bek. meghatározza a tulajdonjog fogalmát:
RészletesebbenAz ingatlan-nyilvántartási jog változásai az új Ptk. tükrében
86 MAGYAR JOG 2015. 2. szám Hajdú Gergely Az ingatlan-nyilvántartási jog változásai az új Ptk. tükrében 1. Az ingatlan-nyilvántartási jog és az új Ptk.; az ingatlan-nyilvántartás története A Polgári Törvénykönyvről
Részletesebben1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. 2 (1) 3 Ez a törvény az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra
Részletesebben2. oldal Az ingatlan-nyilvántartás elvei Közhitelesség 5. 3 (1) Az ingatlan-nyilvántartás - az ingatlanok e törvényben meghatározott adatai
1. oldal 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. (1)2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi
RészletesebbenT/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Előadó: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Budapest,
Részletesebben2. oldal Az ingatlan-nyilvántartás elvei Közhitelesség 5. 3 (1) Az ingatlan-nyilvántartás - az ingatlanok e törvényben meghatározott adatai
1. oldal 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. (1)2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi
RészletesebbenA kiskorúak jognyilatkozatai
1 Ptk. 12. www.resimmobiles.hu INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika A kiskorúak jognyilatkozatai Jogrendszerünk hatályos rendelkezései fokozottan védik a kiskorúak érdekeit, szigorúan szabályozva az általuk,
RészletesebbenA tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés A tartási, életjáradéki és az öröklési szerződés jogintézményét alapvetően a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza.
Részletesebben1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma. Az ingatlan-nyilvántartás elvei
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK 1. (1) Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerej ű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra
RészletesebbenRENDELETTERVEZET. a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló 7/2008. (II.21.) Kt. sz. rendelet módosítására
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER RENDELETTERVEZET a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló 7/2008. (II.21.) Kt. sz. rendelet módosítására Készítette: Kernné dr.
Részletesebben1. A földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet módosítása
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 39. szám 3971 az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. e) és n)
RészletesebbenAGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS
1 a) AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS (Az egyes tételeknél a felsorolásokból a lényeget és az összefüggéseket kell ismertetni!) A magánjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló
Részletesebben1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma
Hatály: 2019.I.2. - 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában
RészletesebbenAz ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve
Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Dr. Pusztahelyi Réka Miskolc, 2015. május 8. Bevezetés Átruházás feltételei ingatlan esetében Az elkötelező és a rendelkező ügylet A jogosult
RészletesebbenIngatlanokhoz kapcsolódó elővásárlási jog alapvető szabályai
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Veréb Viktória Ingatlanokhoz kapcsolódó elővásárlási jog alapvető szabályai Az elővásárlási jog mint a tulajdonos rendelkezési szabadságát korlátozó jogintézmény gyakorlati jelentősége
RészletesebbenIngatlan-nyilvántartási jog II. 2014. október 11.
Ingatlan-nyilvántartási jog II. 2014. október 11. Az ingatlan-nyilvántartás részei 4 részből áll: Tulajdoni lap Okirattár Törölt bejegyzések jegyzéke Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis Okirattár
Részletesebben1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról
ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. (1) Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza
Részletesebben1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma
Hatály: 2016.I.1. - 2017.VI.30. 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan
Részletesebben198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet. az úszólétesítmények lajstromozásáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet az úszólétesítmények lajstromozásáról A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás
RészletesebbenIngatlan-nyilvántartási kérelem I.
Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. IKTATÓ BÉLYEGZŐ HELYE A vékony vonallal bekeretezett rovatokat a kérelmező vagy a nevében eljáró képviselő tölti ki. A kérelem kitöltésével kapcsolatban a kérelmező/
RészletesebbenEGYÉNI VÁLLALKOZÁS. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÍGY JÁR JÓL:
EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Kisajátítási eljárás
TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az
RészletesebbenA vételi jog bejegyzésének és érvényesítésének ingatlan-nyilvántartási kérdései, különös tekintettel a bírói gyakorlatra
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. László Tamás A vételi jog bejegyzésének és érvényesítésének ingatlan-nyilvántartási kérdései, különös tekintettel a bírói gyakorlatra Jelen írás arra tesz kísérletet, hogy megvilágítsa
RészletesebbenPOLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. szeptember 10. Dr. Pavlek Tünde
RészletesebbenTájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról
1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
Részletesebben1. Eladó kijelenti, hogy 1/1 részbeni kizárólagos tulajdonát képezi az alábbi ingatlan:
Ikt.sz.: PVV Zrt. ADÁSVÉTELI ELŐSZERZŐDÉS B-10-00-01 VERZIÓ: 3.0 mely létrejött egyrészről a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: Pécs, Búza tér 8/b. szám,
Részletesebben1997. 109/1999. (XII. 29.) FVM
13664 A földművelésügyi miniszter 13/2014. (IX. 25.) FM rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról Az ingatlan-nyilvántartásról
Részletesebbeningatlan elidegenítése vagyoni értékű jog alapítása művelési ág alóli kivonás vagyoni értékű jog megszűnése
Vonyarcvashegyi Közös Önkormányzati Hivatal Balatongyöröki Kirendeltség ADATBEJELENTÉS A TELEPÜLÉSI ADÓRÓL (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat adóhatóságához.) Helyrajzi számonként
RészletesebbenA jelzálogjog ranghelyének megváltoztatása
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Mód Péter A jelzálogjog ranghelyének megváltoztatása A ranghely változás jelentősége ritkán kerül felismerésre az abban érdekeltek és érintettek részéről, holott a ranghelyek
RészletesebbenEmber, Drabos és Szarvas Ügyvédi Iroda A Deloitte Magyarország együttműködő partnere. Az ingatlanfinanszírozás. gyakorlati kérdései Jogi hírlevél
Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi Iroda A Deloitte Magyarország együttműködő partnere Az ingatlanfinanszírozás 1 gyakorlati kérdései Jogi hírlevél 1. A törlési kereset megindítására nyitva álló határidő
RészletesebbenPénzmosás elleni szabályzat
Pénzmosás elleni szabályzat A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben foglaltak értelmében az Euro Quattro Bróker Kft. köteles ügyfeleit
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2018.(IV.27.) önkormányzati rendelete Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata önkormányzati lakásvagyon kezelésével megbízott gazdasági társasága által
RészletesebbenA tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése ajándékozás visszakövetelése jogcímén
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése ajándékozás visszakövetelése jogcímén Az ingatlan-nyilvántartásba való tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmek,
RészletesebbenA szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalom tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése jelzáloghitelek biztosítékaként
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hansági-Haydn Nóra A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalom tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése jelzáloghitelek biztosítékaként A Polgári Törvénykönyvről
RészletesebbenKönyvek
EH 2016.10.K29 A bejegyzési kérelmet benyújtó ügyvéd nem minősül az 1997. évi CXLI. tv. 26. (7) bekezdése szerinti jogosultnak. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező,
RészletesebbenIngatlannyilvántartás 6.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Hidvéginé dr. Erdélyi Erika Ingatlannyilvántartás 6. INY6 modul Az ingatlan-nyilvántartási eljárás SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői
RészletesebbenAdásvételi szerződés
1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:
RészletesebbenÜgytípus megnevezése. Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése. A hirdetmény kifüggesztésének menete
Ügytípus megnevezése Az ügy leírása Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése A hirdetmény kifüggesztésének menete Haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak
RészletesebbenA Ket. jogorvoslati rendszerének alkalmazása az ingatlannyilvántartási
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hansági-Haydn Nóra A Ket. jogorvoslati rendszerének alkalmazása az ingatlannyilvántartási eljárásban Jelen cikksorozattal az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe tartozó eljárások
RészletesebbenKözbeszerzési Hatóság közleménye
Közbeszerzési Hatóság közleménye A Közbeszerzési Hatóság - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 187. (2) bekezdésének ab) alpontjával, valamint az r) ponttal összhangban
Részletesebben2013. évi V. tv. (a továbbiakban: új Ptk.) 5:165. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TÁRGYA ÉS TARTALMA
1 A Az agrárjog fogalma, tárgya, rendszere uniós tagságunk és a KAP reformjai alapján. 2 A Az ingatlannyilvántartás tárgya A magánjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló sajátos jogterület,
RészletesebbenTakarNet hálózat igénybevételéről szóló szabályzata
Csobánka Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal TakarNet hálózat igénybevételéről szóló szabályzata Csobánka, 2011. július 29. Majorné dr. Stahácz Éva jegyző Csobánka Község Önkormányzat Polgármesteri
RészletesebbenAdatkezelési Szabályzat
Adatkezelési Szabályzat 1. Adatkezelő megnevezése : Adatkezelő megnevezése: KOMO - SKY Kft. Adatkezelő cégjegyzékszáma:13-09-091653 Adatkezelő székhelye: 2317 Szigetcsép, Szabadság u.7 Adatkezelő képviselője:
RészletesebbenEDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata
EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata M10. számú melléklet Az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozása Elosztói üzletszabályzat M10.
Részletesebben1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel ELSŐ RÉSZ
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel [Vastag betűvel szedve az 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban:
Részletesebben356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet. a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól. A földhasználati nyilvántartás tartalma
356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól A Kormány az Alkotmány 35. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében, továbbá a termőföldrő l szóló
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP
Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó 1v. számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az 1. számú
RészletesebbenA vezetékjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hernádi László A vezetékjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése A vezetékjog a dologi jogok körében helyezhető el a jogrendszerben. A dologi jogokon belül az ún. korlátolt idegen
Részletesebben