DOMBORZAT- TÁJ TERÜLETHASZN LETHASZNÁLATLAT (és s konfliktusok )
TÁJTÍPUSOK KIALAKULÁSA Táj j használata során Időben ben-területileg eltérő Területhaszn lethasználattal lattal lehet számszer mszerűsíteni
A TÁJFEJLT JFEJLŐDÉS S TÖRTT RTÉNETE 1) Első szakasz: első társadalmak kialakulása XIX. sz. eleje 1) Termékeny félholdf lhold 2) Európa Kr.e. 7000-5000 neolitikum 3) 4km 2-1km 2 (ma 800-2000 főf km 2 ) - Nomád állattenyésztés - Földművelés s (vízgazd zgazdálkodás, 3nyomásos rendszer) - Ipar-kereskedelem fejlődése Ökológiai adottságok megváltoznak
2) Második szakasz: ipari forr. XIX. sz. vége Természeti kincsek gátlástalan kitermelése Munka lakóhely elkülönülése Mellékterm ktermékek kek felhalmozódása
3) Harmadik szakasz - napjainkig Természeti kincsek kimeríthet thetőségének felismerése se Tájváltozásnak a távolabbi t jövőre j is kiható változása idegen anyagok óriási méretm retű felhalmozódása Fokozott urbanizáci ció Fő tájtípusok méginkább elkülönülnek lnek
AZ EMBER ÉS S A TÁJ T J KAPCSOLATA - TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK
Milyen jelentős s változv ltozásokat hozott létre az ember a szférákban? LITOSZFÉRA HIDROSZFÉRA RA ATMOSZFÉRA PEDOSZFÉRA BIOSZFÉRA TÁRSADALMI SZFÉRA
A A világ g különleges k és s bonyolult akárcsak egy pók p k hálója. h Ha megérinted egy fonalát t remegése végigfut v az összes többi szálon. Mi nemcsak megérintj rintjük k a hálót, hanem bele is szakítunk. tunk. Gerald Durell
AZ ÉLŐ FÖLD RENDSZERMODELLJE VISSZASUGÁRZOTT ENERGIA VILÁGŰR A NAPSUGÁRZÁS ENERGIÁJA ATMOSZFÉRA HIDROSZFÉRA BIOSZFÉRA PEDOSZFÉRA LITOSZFÉRA A FÖLD BELSŐ SZFÉRÁI
A TÁRSADALMAST RSADALMASÍTOTT FÖLD F HOMOMORF RENDSZERMODELLJE VISSZASUGÁRZOTT ENERGIA VILÁGŰR A NAPSUGÁRZÁS ENERGIÁJA ATMOSZFÉRA HIDROSZFÉRA EMBER BIOSZFÉRA LITOSZFÉRA PEDOSZFÉRA A FÖLD BELSŐ SZFÉRÁI
I. A TÁJHASZNÁLATI - DOMBORZATI KONFLIKTUSOK A szélesk leskörű szüks kségleteket elégít t ki!!!!! Termelő (gazdasági) gi) funkció Szabályoz lyozó (ökológiai) funkció TÁJ!!!! Társadalmi térfunkcit rfunkciók k (lakó,, rekreáci ciós, humánökol kológiai stb.) Változatos igények Szakértelem hiánya
Összefüggések a tájhasznt jhasználati konfliktusok jellege közöttk
FUNKCIONÁLIS TÁJÖKOLÓGIAI Pl. szennyezés, s, erózi zió,, biocönózis zisnövényzet nyzet (akác, erdeifenyő) ) stb.
VIZUÁLIS LIS- ESZTÉTIKAI TIKAI KONFLIKTUS
1. LITOSZFÉRA Külszíni bányb nyászat Negatív v formák Tájsebek
Külszíni bányb nyászat Pozitív v formák
Mélyművelés Felszíni berogyások (nehezíthetik a művelést) Witwatersrand 3585 m
VÍZKÉSZLET FELSZÍNI 2. HIDROSZFÉRA RA
FELSZÍN N ALATTI
FELSZÍNI VIZEK SZENNYEZETTSÉGE SZENNYEZŐFORR FORRÁSOK SZERVES KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK IPARI KIBOCSÁJT JTÁS
Kelet-Eur Európa- max. 80-as évek eleje Dél-Európa-nincs jelentős s változv ltozás Észak-Európa- megfelelő Nyugat-Eur Európa- változás s 1980 után
SZERVETLEN NITRÁTOK TOK (mg - műtrágyák) FOSZFÁTOK (szennyvíz, z, mg, ipar) AMMÓNIUM
TAVAK SAVAS HATÁSÚ ANYAGOK Kén-dioxid Nitrogén-dioxidok ELSAVASODÁS
Foszforterhelés Kultúreutrofiz reutrofizáció Mg. szerepe Max. Hollandia
FOLYÓSZAB SZABÁLYOZÁSOK CÉL: ÚJ TERÜLETEK A MG SZÁMÁRA VÍZJÁRÁS KIEGYENLÍTÉSE
ALFÖLD LD - A TISZA VÍZRENDSZEREV A Tisza vízrendszerének nek jelentősége Szabályoz lyozások Mai állapotok
A tervezett vésztározók terület letének 34-35 35 %: gyenge, igen gyenge 32-33%: 33%: jó, j, igen jój agrártermel rtermelési adottságú. Földhasználatlat A termőterület: 75,3 % szántó, 9,9 % rét legelő, 8,8% erdő, 1,5% gyümölcsös.
TALAJVÍZ FELSZÍN N ALATTI VIZEK Mg- Műtrágyák bemosódása sa NITRÁTSZENNYEZÉS
15 324200 14 14 16 18 17 16 324000 19 27 25 13 500 13 323800 21 24 450 19 2 3 23 400 4 3 6 20 323600 40 8 350 300 250 11 5 7 323400 37 200 2 21 39 150 1 8 10 323200 35 31 100 50 9 323000 0 mg/l 33 34 12 811400 811600 811800 812000 812200 0 100 200 300 400 500
TOVÁBBI VESZÉLYFORR LYFORRÁSOK Növényvédő szerek Talajvizek savasodása Túlzott kitermelés
3. ATMOSZFÉRA
A LEGFONTOSABB SZENNYZŐ Kén-dioxid Energiatermelés Ipar ANYAGOK Aktív v vulkanizmus
Savas ülepedés Növényzet Talaj Élővizek Épületek Következmény:
Nitrogén-oxidok, oxidok, aeroszolok Közlekedés Ammónia mg. Ipar Közlekedés LÁTÓTÁVOLSÁG CSÖKKEN
TROPOSZFÉRIKUS RIKUS Közlekedés Olajipar ÓZON
SZTRATOSZFÉRIKUS RIKUS 3-4% 4%-os csökken kkenés 6-8% 8%-os növekedn vekedés
GLOBÁLIS LIS FELMELEGEDÉS üvegházi gázokg
ADATOK A szén-dioxid koncentrációjának változása az utolsó 160 000 évben, az Antarktiszról származó jégminták alapján Időpont Szén-dioxid Nitrogén-oxidok oxidok Freonok Ózon Iparosítás s előtt 290 0,28... 0,00 1980 339 0,30 0,0015 0,03 1993 363 0,31 0,0017-0,0030 0,035 Becslés s 2030-ra 450 0,50 0,0035-0,0060 0,04
ADATOK
ELSIVATAGOSODÁS
HURRIKÁNOK ÉS S A GLOBÁLIS LIS FELMELEGEDÉS
EL NINO
HATÁSAI A MEZŐGAZDAS GAZDASÁGRAGRA Csapadék csökken +1,5 C emelkedés Szárazgazdálkodás Szélerózió felerősödése
4. PEDOSZFÉRA Közép-Európa hegyvidéki területek Nyugat-Eur Európa- mérsékelt Dél-Európa-karsztok Kelet-Eur Európa csernozjom öv
TELEPÍTÉSEK - TOKAJ
KÖVETKEZMÉNYEK Növényzet leirtása Helytelen agrotechnika VÍZERÓZIÓ BADLAND TERÜLETEK ELSIVATAGOSODÁS
A VÍZERV ZERÓZIÓ KOCKÁZATA
Élővizek eutrofizáci ciója Talajtulajdonságok módosulm dosulásasa termőréteg teg elvékonyod konyodása Humusztartalom csökken Szerkezetromlás CSÖKKEN AZ ADSZORPCIÓS ÉS PUFFERKAPACITÁS SAVANYODÁS
Széler lerózió (DEFLÁCI CIÓ) 1/3-ad terület Homokos talajokon Mg. Talajszerkezet romboló hatása Kontinentális klíma VÉDEKEZÉS MEGFELEŐ AGROTECHNIKAI SOR MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁV
TALAJTÖMÖRÖDÉS Nehéz z mg-i i gépekg Taposás Turizmus - hágók állattartás
SAVASODÁS S / TALAJSZENNYEZÉS Savas esők Műtrágyák k (nitrogén) n) Erdőtelep telepítések (fenyves) Észak és s Nyugat- Európa Német-lengyel síkss kság
MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS Szemiarid klíma Öntözés Víztározók Talajvíz Sóösszetételetele helyzete
5. BIOSZFÉRA
Erdőpusztul pusztulás 3 ha<
Védett állatok
A mezőgazdas gazdaság g szerepe a biodiverzitás csökken kkenésében Kultúrt rtáj
TÁJI KONFLIKTUSOK A XX. SZÁZADBAN ZADBAN Üdülőtájak kialakulása Lakóparkok
Bős-Nagymarosi vízlv zlépcső Szigetköz
Duna meder Szabályozás (1880-as évek) előtt Szabályozás után
Dátum 1950-es évek eleje 1977. szeptember 16. 1980-as évek közepek 1983. december 1989. május m 13. 1989. október 1991. júliusj Esemény Tárgyalások megkezdése Magyarország és s Csehszlovákia között k a Dunára tervezett hidroelektromos erőmű közös s megépítéséről. Csehszlovákia és s Magyarország g aláí áírja a Szerződést a Bős B Nagymarosi VízlV zlépcsőrendszer közös k megépítésére és üzemeltetésére. A rendszer egy felső (Bős) és s egy alsó gátból l (Nagymaros) áll. Funkciói: i: elektromos áram termelése, a hajózás s javítása, árvízvédelem, regionális fejlesztés. s. Erőteljes tiltakozás s kezdete, illetve felerősödése se Magyarországon gon a gátrendszer g ellen. Legfőbb aggodalmak: Egy hatalmas ivóvízb zbázis zis potenciális károsodk rosodásának félelme f a felső víztározó megépítése miatt. Budapest ivóvízell zellátását t szolgáló jelentős s mennyiségű parti szűrésű kút t potenciális károsodk rosodása. sa. Egy Európában egyedüláll lló vízi, illetve vizes ökoszisztéma károsodk rosodása. sa. Megfelelő környezeti hatástanulm stanulmány ny hiánya miatt az MTA elnöks kségi állásfoglalása sa javasolta a munkák felfüggeszt ggesztését. t. A magyar kormány felfüggeszti a munkálatokat Nagymarosnál. Döntés s született arról, hogy a nagymarosi munkálatok felfüggeszt ggesztéséről l tárgyalt rgyalások kezdődjenek. djenek. Egy későbbi kormányhat nyhatározat, ökológiai aggályok miatt, bejelenti a nagymarosi munkálatok leáll llítását. t. A csehszlovák k hatóságok, a C variánsnak nevezett ideiglenes megoldás útján, a munkálatok folytatásáról l nyilatkoztak. A C variáns egyrészt a folyó egyoldalú elterelését t jelentette egy üzemvízcsatornába Csehszlovák k területen, másrm srészt szt egy csökkentett méretm retű tározótó létrehozását t szintén n Csehszlovák k területen. 1989 1992 Sikertelen tárgyalt rgyalások a nézeteltn zeteltérések megoldására a két k t ország g között. k 1992. május m 25. 1992. október 23. 1992. október 1992. október 28. 1994. májusm 1995. április Magyarország arra hivatkozva, hogy a terv környezeti k hatásai tisztázatlanok, zatlanok, valamint arra, hogy a Cseh és s Szlovák k KöztK ztársaság g kormánya folytatja a C variáns építkezéseit, illetve arra, hogy az ideiglenes megoldás s nemzetközi zi egyezményeket sért s kinyilvánította az 1977-es Szerződés egyoldalú megszüntet ntetését. t. Egy új j terelő gát építésével (Dunacs( Dunacsún) ) Csehszlovákia saját t terület letén n megkezdte a folyóvíz z nagyobbik részének elterelését t az üzemvízcsatornába. Tárgyalások a probléma megoldására az Európai KözössK sség g Bizottságának bevonásával. val. Londoni Jegyzőkönyv nyv : : egyezség g született abban, hogy feláll llítanak egy háromoldalh romoldalú tényfeltáró bizottságot és s hogy a vitás ügyet a hágai h nemzetközi zi Bíróság B g elé viszik. A Keresetek beadása a hágai h Nemzetközi zi Bíróságra. B Köztes megállapod llapodás s a mellékágrendszert érintő időszakos kárenyhk renyhítő intézked zkedésekről l (fenékk kküszöb) és s egy közös k s monitoring rendszer fölállf llításáról és s működtetm dtetéséről. 1997. szeptember 25. A Bíróság B ítéletének kihirdetése. 1997. október 1998. márciusm 2004. április 13. 2005. április-május Sikertelen tárgyalt rgyalások a két k t kormány delegáci ciói i között k a Bíróság B ítéletének végrehajtv grehajtásáról. Egy olyan Keretmegállapod llapodás tervezet elkész szítése, se, amelyet a kormány nem fogadott el. A kétoldalk toldalú tárgyalások folytatódnak. A munkacsoportok megtartották k első közös üléseiket és s ezzel a szakért rtői i szintű érdemi tárgyalt rgyalások megkezdődtek, dtek, amelyek jelenleg is folynak.
Táji konfliktusok az elterelés következtében 1. A főmeder f vízszintje v 3-44 m-rel m csökkent középvíznél 2. A mellékágak 1993 nyaráig kiszáradtak 3. Talajvíz z szintje csökkent -1-44 méterm
1. Középvízi meder összeszűkül 2. Ideiglenes zátonyok beerdősödtek dtek
Állat-és s növényviln nyvilág g változv ltozásai 1. Halveszteség g 200 tonna 2. Kagylók, csigák k pusztulása sa 3. 2 szitakötőfaj kipusztult! 4. Növényzet degradálódik dik
A FELSZÍNT FORMÁLÓ FOLYAMATOK TÍPUSAI: T 1. Gravitáci ció hatására közvetlenk zvetlenül, l, száll llító közeg nélkn lkül l lejátsz tszódó folyamatok TÖMEGMOZGÁS LEJTŐS S TÖMEGMOZGT MEGMOZGÁS
A mozgás s mechanizmusa Omlás szabadesés Csuszamlás csúsz szó pálya Folyás a lejtő anyaga képlk plékeny Kúszás lejtő felső rétegében
A tömegmozgt megmozgások feltételei telei 1. Domborzati feltételek telek 1. Lejtőtípus lejtősz szög 2. Lejtő magassága nő a valósz színűség 3. Litológiai feltételek telek Nyírási ellenáll llás 1. Ny 1. Merev kőzetekk zetek- külső súrlódás 2. Laza kőzetekk zetek- belső súrlódás 2. Kohézi zió
Omlás Hirtelen oldódik dik ki Típusai Partomlás Kőlavina
Szabályos periódus dusú omlások -kőpergés Epizodikus- hegyomlás
Csuszamlások sok SUVADÁS
Talppont feletti lejtőcsuszaml csuszamlás Talpponti szeletes csuszamlás
Köpenycsuszamlás Szőnyegcsuszaml nyegcsuszamlás
A csuszamlások sok szerepe és jelentősége Magyarországon gon 230 hazai kistájb jból 107 terület letén fordul elő
A csuszamlások sok szerepe és jelentősége Magyarországon gon Harmadidőszaki laza üledékből felépülő dombsági területeken Vulkanikus hegységek gek Folyó-tóperemi magaspartok
Társadalmi hatás Bányászat Útépítés Település Mezőgazdas gazdaság CSUSZAMLÁSOS FOLYAMATOK GYAKORISÁGA ÉS VESZÉLYESSÉGE FOKOZÓDIK
Védekezés Megelőzés Drénez nezés Erdőtelep telepítés Megfelelő agrotechnika
Szállítóközeggel: 2. Sz 1. Levegő EOLIKUS FOLYAMATOK 2. Víz: 2. Jég GLACIÁLIS LIS FOLYAMAT 3. Cseppfolyós s víz v ERÓZI ZIÓ 1. Meghatározott pályp lyán FLUVIÁLIS LIS 2. Oldó hatás s révén r KARSZTOS FOLYAMAT