BEOSZTÁSA, SA, TÁJAK

Átírás

1 A TÁJ T J TÍPUSAI, T BEOSZTÁSA, SA, VILÁGÖRÖKS KSÉGI TÁJAK

2 TÁJTÍPUSOK KIALAKULÁSA Táj j használata során Időben ben-területileg eltérő Területhaszn lethasználattal lattal lehet számszer mszerűsíteni

3 A TÁJFEJLT JFEJLŐDÉS S TÖRTT RTÉNETE 1) Első szakasz: első társadalmak kialakulása XIX. sz. eleje 1) Termékeny félholdf lhold 2) Európa Kr.e neolitikum 3) 4km 2-1km 2 (ma főf km 2 ) - Nomád állattenyésztés - Földművelés s (vízgazd zgazdálkodás, 3nyomásos rendszer) - Ipar-kereskedelem fejlődése Ökológiai adottságok megváltoznak

4 2) Második szakasz: ipari forr. XIX. sz. vége Természeti kincsek gátlástalan kitermelése Munka lakóhely elkülönülése Mellékterm ktermékek kek felhalmozódása

5 3) Harmadik szakasz - napjainkig Természeti kincsek kimeríthet thetőségének felismerése se Tájváltozásnak a távolabbi t jövőre j is kiható változása idegen anyagok óriási méretm retű felhalmozódása Fokozott urbanizáci ció Fő tájtípusok méginkább elkülönülnek lnek

6 A TÁJ T J TÍPUSAIT I. Mőcsény M. (1994) beosztás s szerint Termelőtáj, ezen belül termesztőtáj (mező-,, kert vagy erdőgazdas gazdasági) gi) vagy ipari tájt Lakó (települési) tájt Üdülőtáj

7 Tehát t a táj t j a természeti adottságokat jellegzetesen tükrt kröző társadalmi és s törtt rténeti folyamatokban kialakult munkamegosztás eredmények nyeképpen differenciálódott. dott. természetes és kultúrtáj nincs csak TÁJ!

8 II. Ghymessy J. beosztása, sa, 1978 TERMÉSZETI TÁJT Az a meghatározott nagyságrend grendű térrész, amely terület letének meghatározott domináns ns részr szén n az eredeti ökoszisztéma él, illetve ennek elpusztulása sa nyomán n azon jelentősebb külső beavatkozás s nélkn lkül új ökoszisztéma alakul ki.

9 KULTÚRT RTÁJ Az ember által használt és s meghatározott nagyságú térrész, amelynek elsődleges rendeltetése az ember fizikai, szellemi és pszichikai igényeinek kielégítése. Eredeti ökoszisztémája az emberi tevékenys kenység során n a használati intenzitást stól l függf ggően a pufferképess pességét meghaladó mértékben, részben r vagy egész szében a teljes megsemmisülésig sig átalakult, s rár a természeti erőknek csak oly nagyságrend grendű tényezői i hatnak, amelyeket az ember nem tud vagy nem akar befolyásolni. solni.

10 III. UNESCO meghatároz rozása november 16-án született meg az ezidáig ig legjelentősebb eszköz földünk egyetemes természeti és kulturális lis értékeinek megőrz rzésére: re: az UNESCO Világöröks kség Egyezménye. Az Egyezmény olyan egyedüláll lló jogi eszköz, z, amely globális lis felelőss sségvállalást tesz lehetővé a világ g kulturális lis és természeti értékeinek megóvásáé áért.

11 Világöröks kségi kategóri riák (kulturális, lis, természeti) A Világöröks kségi Listára kiemelkedő jelentőségű és s egyetemes értéket képviselő kulturális lis és s természeti örökségi helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak egy adott ország, hanem az egész emberiség g számára egyedi jelentőséggel bírnak. b

12 I. Természeti örökség esztétikai tikai vagy tudományos szempontból rendkívüli értékű fizikai és s biológiai képződmények vagy képződménycsoportok; nycsoportok;-a tudomány vagy a megőrz rzés s szempontjából l rendkívüli értékű geológiai giai és fiziográfiai fiai képződmények, a kihalást stól l fenyegetett állat- és s növényfajtn nyfajták lakó- ill. termőhely helyéül l szolgáló,, pontosan körülhatárolt területek; letek;-természeti tájakminősülhetnek,, amelyek megfelelnek az integritás s (érintetlens( rintetlenség, sértetlenss rtetlenség) kritérium riumának és s a következk vetkező négy kritérium rium legalább egyikének:

13 (i) egy fontos, nagy földtörténeti korszak megtestesítője, beleértve földünk kialakulásának és fejlődésének geológiai folyamatait (pl. az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai) (ii)meglévő ökológiai rendszer, amely végigkíséri a földi, vízi, partmenti és tengeri állat- és növényvilág kialakulását és fejlődését (pl. a Hawaii Vulkánok Nemzeti Park (iii)rendkívüli természetes szépségű és esztétikai jelentőségű természeti jelenség vagy terület (pl. a nepáli Sagarmatha Nemzeti Park a Mount Everesttel); (iv)a biológiai sokrétűség in situ megóvása szempontjából legjellegzetesebb, legjelentősebb természeti lelőhely (pl. a Galapagos-szigetek).

14 Magyarországon gon Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995) A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülő Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggő barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára. A felvétel mellett szóló legfőbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megőrzése garantálható. Természeti értékként egyébként eddig mindössze négy föld alatti barlangrendszer került fel a Listára; a legtöbb barlangot kultúrtörténeti értéke révén - ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek - nyilvánították a világörökség részévé.

15

16 A földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg 712 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 273 nyílik a magyar állam területéről. A mintegy millió éves közép-triász korú mészkőben 2 millió évvel ezelőtt kialakult barlangok méretüket, formájukat és ökológiai állapotukat tekintve is sokszínűek.

17 II. Kulturális lis örökség Kultúrtáj- amelyek az ember és a természet kölcsönhatása révén alakultak ki az ember által tudatosan megtervezett és kialakított tájképek, beleértve az épületekhez vagy épületegyüttesekhez kapcsolódó kerteket és parkokat is

18 olyan tájak, t amelyek fejlődőképesek és egy fejlődési folyamatot tükrt kröznek, amelyek jelenlegi formája természetes környezetükhöz z való kapcsolódásuk suk vagy arra való reagálásuk révén r n alakult ki (pl. a rizsteraszok Ázsiában, és s ide tartozik hazánk háromh kultúrt rtája,, a Hortobágy, Fertő kultúrt rtáj és s a Tokaji történelmi borvidék k is);

19 1. Hortobágy (1999) A Hortobágy egy olyan, a pásztorkp sztorközösségek által megművelt kultúrt rtáj,, mely az ember és s a természet kétezer k éves, hagyományos és kíméletes földhasznf ldhasználaton laton alapuló,, harmonikus együttm ttmőködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő,, természetes füves f pusztája, mely nem az erdők k kiirtása eredmények nyeként nt jött j létre, l hanem emberi tevékenys kenység g révén, r és s képes k volt megőrizni biológiai sokféles leségét.

20 2. Fertő kultúrt rtáj A tó környéke 8000 év óta különböző kultúrák találkozópontja, melyen az emberi tevékenység és a földrajzi környezet evolúciós szimbiózisának eredményeként egy egyedi kulturális tájegység alakult ki. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete, több jelentős századi kastélya pedig jelentős kulturális látnivalót jelent. A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyre nincs nagy hatással a földrajzi megosztottság.

21

22 3. Tokaj-Hegyalja A kultúrtáj hűen mutatja be az ebben a régióban meghonosodott bortermelés, egy borspecialitás készítésének történelmi hagyományait - hiszen ezek a speciális igények formálták a pincék és pincészetek formai megjelenését, mely eltér Magyarország más tájaitól. A Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította.

23

24 TERÜLETFELOSZT LETFELOSZTÁS, S, OSZTÁLYOZ LYOZÁS, TÁJBEOSZTÁS

25 Táj területis letiség!!! ÉLŐVILÁG ZONALITÁSÁT VESZI FIGYELEMBE GEOFAKTOROK KÖLCSÖNÖS EGYMÁSRA HATÁSA SZERINT

26 A tájak t tagolása és hierarchiája A táj t j tagolását t sokféle tényezt nyező nehezíti: átmeneti sávok besorolása társadalmi (történeti-néprajzi-politikai) szempontok. pl. Annak a természeti tájnak, melyet Magyarországon Északi-középhegységnek neveznek, északi vonulatai és medencesora mélyen benyúlnak Szlovákia területére, ahol a hegységdarabokat Mátra Szalánci vonulatnak, a medencéket Dél-szlovákiai-medencesornak nevezik. A természeti és a történeti tájak több esetben nem felelnek meg egymásnak. Pl. Tokaj-hegyalja, Őrség

27 A tájakat méreteik, valamint hasonlóságuk és eltérésük foka alapján alá-fölérendelt rendszerbe (kistájrészlet-kistáj-középtájnagytáj nagytájcsoport) foglalják. 1. Kistájr jrészlet: minden tényezt nyezőjében elvileg homogén, de a heterogenitás s egy bizonyos szintje jellemzi. Mérete M természetesen igen változv ltozó lehet. pl.: Déli-Bükk, Tiszazug stb. 2. Kistáj: : több t kistájr jrészlet összessége. pl.: Bükk = Északi-Bükk kk + DéliD li-bükk + BükkB kk-fennsík Gerecse = Keleti-Gerecse + Nyugati-Gerecse + KözpontK zpont- Gerecse Nagykunság = Tiszazug + Szolnok-Túri ri-sík + Tiszafüred red- Kunhegyesi-sík stb.

28 3. KözéptK ptáj: kistájak együttese. pl.: Bükk-vidék = Bükk + Bükkalja + Bükkhát Dunazug-hegyvid hegyvidék = Gerecse + Zsámb mbéki- medence + Budai-hegys hegység g + Pilis 4. Nagytáj: : több t középtk ptáj j együttese pl.: Dunánt ntúli-középhegység = Dunazug- hegyvidék k + Velencei-hg. + Vértesvidék + MóriM riárok + Bakonyvidék stb.

29 Méretük NAGYTÁJAK: méretm retük k km 2 nagyságrend grendű; Középtájak: méretm retük k 1000 km 2 nagyságrend grendű; Kistájak: méretm retük k néhány n ny 100 km 2 ;. Kistájr jrészletek: : a kistájak további tagolásával körvonalazhatk rvonalazhatók. <100 km 2

30 A KárpK rpát-medence tájbeosztt jbeosztásasa Forrás: Pannon Enciklopédia A Kárpát-medence tájbeosztása

31 1. NAGYALFÖLD LD 2. GYŐRI RI-MEDENCE (Kisalföld ld és peremvidéke) 3. DUNA MORVA MORVA-MEDENCE MEDENCE 4. NYUGAT-DUN DUNÁNTÚL 5. DÉL-DUND DUNÁNTÚL 6. DRÁVA VA SZÁVA VIDÉK 7. BAKONYERDŐ (Dunánt ntúli-középhegység) g) 8. ÉSZAKNYUGATI-KÁRPÁTOK 9. ÉSZAKKELETI-KÁRPÁTOK 10. BIHARERDŐ (Erdélyi lyi-középhegység) g) 11. ERDÉLYI MEDENCE 12. KELETI-KÁRP RPÁTOK TOK 13. DÉLID LI-KÁRPÁTOK 15. SZUBKÁRP RPÁTOK (Elő-Kárp rpátok)

32 MAGYARORSZÁG G TÁJAIT 1. Alföld 2. Kisalföld 3. Nyugatmagyarországi peremvidék 4. Dunántúli-dombság és a Mecsek 5. Dunántúliközéphegység 6. Északi-középhegység Forrás: Pannon Enciklopédia Magyarország tájbeosztása

33 Magyarország g tájtt jtípusai Forrás: Pannon Enciklopédia Magyarország tájtípusai

34 Tájtípus Tájtípus: önmagukban is heterogén földfelszíni egységekb gekből l tevődnek össze. Mozaikszerű megjelenésűek. ek. Nagytájaink több t tájtt jtípust is magukba foglalnak. Magyarország g tájai t 14 tájtt jtípusba sorolhatók.