Növényrendszertan gyakorlatok 6. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2013 Magnoliopsida: Nymphaeaidae (Nymphaeaceae) Magnoliidae (Aristolochiaceae) Rosopsida: Ranunculidae (Ranunculaceae, Papaveraceae, Fumariaceae), Caryophyllidae (Phytolaccaceae, Amaranthaceae, [Chenopodiaceae])
Az alapi helyzetű zárvatermők o. Magnoliopsida rendszere Őslágyszárúak alo. Nymphaeidae Tündérrózsa-virágúak r. Nymphaeales Tündérrózsfélék cs. Nymphaeaceae (Nuphar, Nymphaea) Magnóliaalkatúak alo. Magnoliidae Borsvirágúak r. Piperales Farkasalmafélék cs. Aristolochiaceae (Aristolochia, Asarum)
Tündérrózsafélék - Nymphaeaceae
Sárga vízitök Nuphar lutea Az iszapban kúszó gyöktörzsű, a víz színén úszó levelű hínárnövény (HH). Levelei oválisak, válluk bevágott. Az oldalerei fácskaszerűen elágazóak, a levélszél közelében nem érnek egymásba. A virágtakaró sárga, a szirmok mézfejtőkké alakultak. Virágzás VI-VIII. Termése megnyúlt, sokmagvú, körte alakú tok Álló vagy lassan folyó, eutróf vizekben fordul elő. Tavak, holtágak, lassan áramló csatornák növénye, az Alföldön és egyes alacsonyabb dombvidékeken (pl. Belső-Somogy) gyakori. Hidatohelofiton (HH): Vízinövények
Sárga vízitök Nuphar lutea
Sárga vízitök Nuphar lutea
Sárga vízitök Nuphar lutea
Farkasalmafélék Aristolochiaceae
Farkasalma Aristolochia clematitis 40-100 cm magas, felálló, egyszerű szárú, tarackos évelő. Levelei nyelesek, háromszögűek, vesés vállúak, tompa csúcsúak. Virágai kétoldalian részarányosak, hosszú csövűek, sárgák; a 6 porzó a bibeszállal összenőtt. Rovarcsapda. Virágzás V-VI. Termése lecsüngő, húsos falú, körteszerű tok. Fényigényes, tápanyagban gazdag, bolygatott, üde, nedves talajokon. Eredetileg ártéri ligeterdők növénye volt, ma ezen kívül kultúrerdőkben, árokpartokon országosan elterjedt, leginkább a síkvidéken. Geofiton (Ge)
Farkasalma Aristolochia clematitis
Farkasalma Aristolochia clematitis
Vékony, kúszó gyöktörzses, 5-15 cm, kevés levelet viselő szárú évelő (Ge) Levél: hosszú nyelű, vesés, sötétzöld, a hazánkban gyakori törzsalaknál (ssp. europaeum) fénylők és áttelelők Magános virágai levélhónaljiak, háromtagú forrt leplűek, vöröses sötétbarnák. III-V. Termése kerekded tok Árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken Üde lomberdők, ritkábban ligeterdők faja. Hegy- és dombvidékeinken elterjedt, az Alföldön igen szórványos Kapotnyak Asarum europaeum Geofiton (Ge)
Kapotnyak Asarum europaeum
Kapotnyak Asarum europaeum
A valódi kétszikűek o. Rosopsida rendszere Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. Rosidae Forrtszirmúak alo. Asteridae
Az alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. Ranunculidae rendszere Boglárkavirágúak r. Ranunculales Boglárkafélék cs. Ranunculaceae (Aconitum, Caltha, Isopyrum, Helleborus, Adonis, Anemone, Clematis, Ficaria, Hepatica, Pulsatilla, Ranunculus, Actea) Mákfélék cs. Papaveraceae (Chelidonium, Papaver) Füstikefélék cs. Fumariaceae (Corydalis)
Boglárkafélék Ranunculaceae lágyszárúak, kevés faj fás szárú (pl. Clematis) szórt, ritkán keresztben átellenes (pl. Clematis) levélállás virágképlet: P 3+3 v. 2+2 ill. K 5 C 5 A G spirociklikus virágok aktinomorf, ritkán zigomorf (pl. Aconitum) virág a virágtakaró egynemű (P) csészeszerű lepel: Helleborus sziromszerű lepel: Aconitum, Actaea, Anemone, Caltha, Clematis, Hepatica, Isopyrum, Pulsatilla különnemű (K és C): Adonis, Ficaria, Ranunculus tüsző, aszmag vagy bogyó termés
Békabogyó Actea spicata Közepes termetű, felálló, elágazó szárú évelő (He) Levél: 2-3-szorosan összetettek, a levélkék élesen, durván fogazottak Virág: szártetőző, kevés virágú fürt, korán lehulló fehér szirmok. V-VII. Termés: fekete bogyó Üde-félnedves, humuszban gazdag, árnyékos termőhelyen Üde lomberdők (bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szurdokerdők, keményfás ligeterdők), domb- és hegyvidéken, Alföldön ritka Hemikriptofiton (He)
Békabogyó Actaea spicata
Békabogyó Actaea spicata
Békabogyó Actea spicata
Kisvirágú hunyor Helleborus dumetorum 20-45 cm magas évelő (He) Tőlevelek/alsó szárlevelek ölbefogottak, a szeletek keskenylándzsásak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek. A levél nem áttelelő, kopasz Virágtakarója zöld, a lepel átmérője 2-5 cm, nem fedik egymást. III-IV. Termés: tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusának tagja; Dt.-i khg.- ben és a Dt. dombvidékein Hemikriptofiton (He)
Kisvirágú hunyor Helleborus dumetorum
Kisvirágú hunyor Helleborus dumetorum
Illatos hunyor Helleborus odorus 20-50 cm magas évelő (He) Levelei áttelelők, fonákukon az erek mentén szőrösek. A tőlevelek és alsó szárlevelek ölbefogottak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek Virágtakaró: zöld, a lepel átmérője 5-7 cm. II-IV Termés: tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken. Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában; D-Dt. (Mecsek, Villányihg., Külső-Somogy, Völgység, Drávamenti-sík) Hemikriptofiton (He)
Illatos hunyor Helleborus odorus
Illatos hunyor Helleborus odorus
Illatos hunyor Helleborus odorus
Illatos hunyor Helleborus odorus
Illatos hunyor Helleborus odorus
Pirosló hunyor Helleborus purpurascens 20-50 cm magas szárú évelő (He) A tőlevelek és alsó szárlevelek ölbefogottak, a szeletek keskenylándzsásak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek. Levelei részben áttelelnek Virágtakaró: vöröses-ibolyás, a virág átmérője 4-7 cm. III-V. Termés: tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, félszáraz v. üde, humuszban gazdag termőhelyeken. Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában; Északi-khg. (Bükk, Börzsöny), Visegrádi-hg., Pilis Az É-i és K-i Kárpátok endemikus faja, védett. Hemikriptofiton (He)
Pirosló hunyor Helleborus purpurascens
Pirosló hunyor Helleborus purpurascens
Helleborus sp. virág keresztmetszet
Horizontális földrajzi vikariálás: a Helleborus nemzetség fajai hazánkban Helleborus dumetorum (kisvirágú hunyor) Helleborus purpurascens (pirosló hunyor) Helleborus odorus (illatos hunyor)
Mocsári gólyahír Caltha palustris 20-80 cm magas, elágazó szárú évelő (He) levél: tagolatlan, nagy, szíves-vese alakú, csipkés v.fogas, fényes, sötétzöld Lepel: fénylő élénksárga. III-V. Termés: tüszőkből álló tüszőcsokor Félárnyéktűrő; nedves, tápanyagban gazdag talajon Liget- és láperdők, nedves rétek, mocsarak, országosan elterjedt több alfaj Hemikriptofiton (He)
Gólyahír Caltha palustris
Gólyahír Caltha palustris
Gólyahír Caltha palustris
Sisakvirág fajok - Aconitum spp. Közepes vagy nagy termetű évelők (He) Leveleik tenyeresen szeldeltek vagy osztottak Virág: zigomorf, sisak formájú, mézfejtő van Termés: felfelé álló tüszőcsokor Virágzás nyár közepén Hegyvidéki fajok, az összes hazai faj védett!
Farkasölő sisakvirág (A. vulparia) 60-120 cm magas, levelei tenyeresen osztottak, virágai vajsárgák. Méregölő s. (A. anthora) alacsonyabb, levelei tövig szeldeltek, virágai halványsárgák, a többi faj (karcsú s. A. variegatum, kárpáti s. A. moldavicum) virágai sötétlilák. Fényigényes, szárazságtűrő (A. anthora), hűvös, párás klímát igénylő, árnyéktűrő, üde talajokat kedvelő (többi faj) Száraz erdők (A. anthora), szurdokerdők, hegyvidéki bükkösök, égerligetek (többi faj) Előfordulás: A. anthora: ÉK, Mecsek; A. vulparia: magasabb dombés hegyvidékeinken; Másik két fajuk az Északi-középhegység legmagasabb részeinek növényritkasága Igen mérgezőek (akonitin)!
Sisakvirág Aconitum spp.
Sisakvirág Aconitum spp.
méregölő sisakvirág Aconitum anthora karcsú sisakvirág Aconitum variegatum
farkasölő sisakvirág Aconitum vulparia
Galambvirág Isopyrum thalictroides Kis termetű vékony gyöktörzsű évelő (Ge) Tőlevél: 1-2x hármasan összetett, szárlevelek egyszerűek Virág: murvalevelek hónaljában magánosan áll, fehér sziromszerű leplű. III-V. Termés: 1-3 tagú tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, üdefélnedves, humuszos termőhelyen Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában, elsősorban a domb- és hegyvidékeken Geofiton (Ge)
Galambvirág Isopyrum thalictroides
Galambvirág Isopyrum thalictroides
Galambvirág Isopyrum thalictroides
Bogláros szellőrózsa Anemone ranunculoides 10-20 cm magas kúszó gyöktörzses évelő (Ge) Száron a virág alatt három, örvösen álló, ülő, hármasan szeldelt, fogas szélű gallérozó levél Virágtakaró: 5 tagú aranysárga lepel. III-V. Termés: szőrös aszmagcsoport Árnyéktűrő, üde és nedves, humuszos talajokon. Koratavaszi aszpektusban, üde lomberdők nedvesebb részein, ligeterdőkben, hegy- és dombvidékeinken gyakori Geofiton (Ge)
Bogláros szellőrózsa Anemone ranunculoides
Bogláros szellőrózsa Anemone ranunculoides
Berki szellőrózsa Anemone nemorosa 15-25 cm, kúszó gyöktörzses évelő (Ge) Száron a magános virág alatt 3, örvösen álló, 1-3cm-es nyelű, hármasan szeldelt, fogas szélű gallérozó levél Virágtakaró: 5 tagú fehér lepel. III-V. Termés: szőrös aszmagcsoport Árnyéktűrő, üde és nedves, humuszos talajon Koratavaszi aszpektusban, üde lomberdők nedvesebb részein, ligeterdőkben, hegy- és dombvidékein elterjedt Geofiton (Ge)
Berki szellőrózsa Anemone nemorosa
Berki szellőrózsa Anemone nemorosa
Erdei szellőrózsa Anemone sylvestris 25-45 cm-es, kúszó gyöktörzsű évelő (Ge) Nyeles, tenyeresen szeldelt tőlevél, a virág alatt 2-3 kisebb ülő levél. Szár gyapjas. Virágtakaró: 5 tagú fehér lepel. IV-V. Termés: aszmagcsoport Napsütéses, meleg domboldalak, száraz, meszes, sekély termőrétegű talajokat kedvelő erdőszegély-faj. Hegy- és dombvidéki (ritkán síkvidéki) száraz tölgyesek, erdőszegélyek, gyepek visszaszorulóban lévő növénye. Védett! Geofiton (Ge)
Erdei szellőrózsa Anemone sylvestris
Erdei szellőrózsa Anemone sylvestris
Májvirág Hepatica nobilis 10-15 cm, tőkocsányos évelő (He) Levél: hosszú nyelű, bőrnemű, áttelelő, három karéjú, ép szélű Virágtakaró: 6-8 tagú kék lepel, csészeszerű fellevelekkel. III-IV. Termés: aszmagcsoport Árnyéktűrő, üde-félszáraz talajokon, mészkedvelő erdei faj Hegy- és dombvidéki bükkösök, gyertyános-tölgyesek növénye, a Dél- Dunántúlon gyakori, a Dunántúliközéphegységben ritka. Védett! Hemikriptofiton (He)
Májvirág Hepatica nobilis
Májvirág Hepatica nobilis
Leánykökörcsin Pulsatilla grandis 8-20 cm magas, sűrű szőrű évelő (He) Levél: 2-3x páratlanul szárnyasan szeldelt, dúsan selymesen szőrös Virág: tőálló, a 6 tagú lepel ibolyáskék, elvirágozva hosszú szárú. III-IV. Termés: aszmagcsoport, repítőszőrös aszmagokkal (megnyúlt bibeszálból alakul) Erősen fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő Száraz gyepek (sziklagyepek, sztyeprétek) főleg a középhegységekben és dombvidékeken. Védett! Az év vadvirága 2011-ben Hemikriptofiton (He)
Leánykökörcsin Pulsatilla grandis
Leánykökörcsin Pulsatilla grandis
Leánykökörcsin Pulsatilla grandis
Egyenes (felálló) iszalag Clematis recta Magas termetű, felálló szárú évelő (He). Levél: keresztben átellenes, páratlanul szárnyaltan összetett, ép szélű Virágzat: bogernyő, a lepel fehéres. V-VII Termés: aszmagcsoport, tollas repítőkészülékkel Fény- és melegigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő Hegy- és dombvidéki száraz tölgyesek, bokorerdők, erdőszegélyek. Néha ligeterdők szélein és nedves réteken. Szórványos vagy ritka (Alföld), kímélendő Hemikriptofiton (He)
Felálló iszalag Clematis recta
Felálló iszalag Clematis recta
Kúszó boglárka Ranunculus repens Legyökerezően indás, felálló virágos szárú évelő (He) Levél: hármasan összetett, durván fogazott vagy karéjos Virág: élénksárga sziromlevelek, a szőrös csészelevelek a szirmokra simulnak. IV-IX. Termés: aszmagcsoport Nyílt és félárnyékos helyeken él, nedvességigényes, erősen bolygatástűrő Liget- és láperdők, árkok, nedves gyomtársulások, közönséges. Hemikriptofiton (He)
Kúszó boglárka Ranunculus repens
Kúszó boglárka Ranunculus repens
Gyapjas boglárka Ranunculus lanuginosus Magas, évelő (He), erőteljesen ágas, felálló szárral. Levél: karéjos/hasadt, bozontos-szőrös, gyakran sötéten foltozott Virág: nagy (2-3cm átmérőjű), élénksárga V-VI. Aszmag terméscsoportjában a terméskék horgasan bekunkorodtak Nedvesség- és tápanyagigényes, árnyéktűrő Égerligetek, keményfás ligeterdők, bükkösök, sziklaerdők Hemikriptofiton (He)
Gyapjas boglárka Ranunculus lanuginosus
Gyapjas boglárka Ranunculus lanuginosus
Rövid gyöktörzses évelő (He), a szár kopasz v. rövid rásimuló szőrű Levél: tőálló, hosszú nyelű, tenyeresen osztott Virág: sárga, a szőrös csészelevelek a szirmokra simulnak. IV-VIII(-X). Aszmag terméscsoportjában a termések oldalról összenyomottak, rövid csőrben végződnek Fényigényes, de tág tűrésű, üde és nedves termőhelyeken Elterjedt, gyakori. Nedves-üde rétek, de nyílt erdők, árokpartok, hegyi kaszálók is Réti boglárka Ranunculus acris Hemikriptofiton (He)
Réti boglárka Ranunculus acris
Réti boglárka Ranunculus acris
Réti boglárka Ranunculus acris
Salátaboglárka Ficaria verna Alacsony évelő (He), gyökérágai gumósan megvastagodtak. Két alfaj (ssp. calthifolia és ssp. bulbifera) Levél: hosszú nyelű, szíves-kerekded, fénylő, ép szélű v. hullámos Virág: aranysárga. III-V. Termés: aszmagcsoport, gömbös, csőrtelen aszmagokkal Félárnyéktűrő, üde-nedves, tápanyagokban gazdag talajon, bolygatástűrő Gyakori üde lomberdőkben, ligeterdőkben nedves réteken, parkokban, akácosokban Geofiton (Ge)
Salátaboglárka Ficaria verna
Salátaboglárka Ficaria verna
Tavaszi hérics Adonis vernalis 10-30 cm magas, elágazó szárú évelő (He). Levél: sallangosan szeldelt, kopasz Virág különnemű: nagy aranyságra szirmok, szőrös csészelevelek III-V. Aszmag terméscsoportjában a részterméskék szőrösek, horgas csőrűek Fényigényes, szárazságtűrő, meszes, laza alapkőzeten Száraz gyepek (sziklagyepek, sztyeprétek), néha száraz lomberdők (főleg bokorerdők) tisztásain. Védett! Az év vadvirága 2012-ben Hemikriptofiton (He)
Tavaszi hérics Adonis vernalis
Tavaszi hérics Adonis vernalis
Tavaszi hérics Adonis vernalis
Mákfélék Papaveraceae Lágyszárú növények Szórt levélállás, pálhák nincsenek Tejnedvet tartalmazhatnak Termés: tok v. makkocska A csésze virágnyíláskor gyakran lehull Magvaikat hangyák terjesztik (elaioszóma / hangyakalács) Nemzetség: Chelidonium, Papaver
Vérehulló fecskefű Chelidonium majus Magas, elágazó, elállóan szőrös szárú évelő (He). Megtörve sárga tejnedvet ereszt Levél: elálló finom szőrű, szárnyalt, a levélkék szabálytalan alakúak Virág: laza bogernyőkben, a 4 szirom mélysárga. V-VIII(-X) Termés: becőszerű, keskeny, nyeles tok. Félárnyéktűrő, tápanyag- és nitrogénigényes, üde talajokon, bolygatástűrő Gyakori akácosokban, gyomtársulásokban, parkokban, bolygatott lomberdőkben Hemikriptofiton (He)
Vérehulló fecskefű Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű Chelidonium majus
Pipacs Papaver rhoeas Kis v. közepes termetű, 20-80 cm felálló szárú, mindenütt serteszőrös, egyéves faj (Th). szárlevelek szárnyasak, a szárnyak durván fogasak vagy karéjosak, a felső levelek egyszerűek. Virágai magánosak, hosszú kocsányúak, 4 sziromlevele égő vörös, tövén fekete folttal. A csésze korán lehull. Termése visszás-tojásdad tok, tetején 10 karéjú bibepajzzsal. Virágzás V-X, termésérés VI-X. Az árnyékolást nem tűrő, száraztól az üde termőhelyekig előforduló, egyébként a talaj iránt nem igényes faj. Gyomtársulások, szántók, parlagok, útszélek növénye, az ország egész területén gyakori. csak TVMH Therofiton (Th)
Pipacs Papaver rhoeas
Pipacs Papaver rhoeas
Fumariaceae Füstikefélék cs. lágyszárú szórt, p- zigomorf, sarkantyús virág tok v. makkocska myrmekochor
Odvas keltike Corydalis cava 20-30 cm magas, egyszerű szárú évelő, üreges, föld alatti gumóval (Ge) Levél: kékeszöld, kétszeresen hármas, a levélkék tagoltak, épek Virágzat: fürt, a murvák épek. A virág hosszú sarkantyús, bíboroslila/ rózsaszínű/fehér. (II-)III-V. Termés: becőkeszerű, lapított tok Árnyéktűrő; üde, humuszos erdőtalajokon Üde lomberdők és keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában, domb- és hegyvidékeken, gyakran tömeges. Geofiton (Ge)
Odvas keltike Corydalis cava
Odvas keltike Corydalis cava
Ujjas keltike Corydalis solida 10-20 cm magas, egyszerű szárú évelő, tömör föld alatti gumóval (Ge) Levél: szürkészöld, kétszeresen hármas, a levélkék tagoltak, épek Virágzat: fürt, a murvák ujjasan tagoltak. A virágok hosszú sarkantyúsak, kékeslilák. (II-)III-V. Termés: becőkeszerű, lapított tok Árnyéktűrő; félszáraz-üde, humuszos talajokon, inkább mészkerülő Üde lomberdők és keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában, domb- és hegyvidékeken, gyakran tömeges Geofiton (Ge)
murvalevelek! Odvas keltike (Corydalis cava) és ujjas keltike Corydalis solida
Ujjas keltike Corydalis solida
A szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae rendszere Szegfűvirágúak r. Caryophyllales Karmazsinfélék cs. Phytolaccaceae (Phytolacca) Disznóparéjfélék cs. Amaranthaceae (Amaranthus, Camphorosma, Chenopodium) Szegfűfélék cs. Caryophyllaceae Habszagfűfélék alcs. Silenoideae (Dianthus, Lychnis, Melandrium, Silene, Viscaria) Lúdhúrfélék alcs. Alsinoideae (Moehringia, Stellaria) Keserűfűvirágúak r. Polygonales Keserűfűfélék cs. Polygonaceae (Bilderdykia, Polygonum, Reynoutria, Rumex) Istácfélék cs. Plumbaginaceae (Limonium)
Alkörmösfélék cs. Phytolaccaceae főleg trópusi növények, fás- és lágyszárúak szórt levélállás, pálhák nincsenek P 4-5 A 8 v. 10 G bogyótermés nemzetség: Phytolacca (alkörmös, karmazsinbogyó)
Amerikai alkörmös (karmazsinbogyó) Phytolacca americana Magas, ágas szárú évelő (He) Levél: nagy (-20-25cm) ép szélű, tojásdadlándzsás, felfelé kisebbednek Virágzat: hengeres fürtökben állnak, a lepel zöldesfehér, a termésen megpirosodik. V-IX. Termés: 10 rekeszű, vöröses-fekete bogyó Laza talajt, félárnyékot kedvel, tápanyagigényes, bolygatástűrő Adventív (észak-amerikai), dísz- és festéknövényként használták. Homokterületeken, zavart erdőkben (pl. kultúrfenyvesek) erősen terjedő özönnövény Hemikriptofiton (He)
Alkörmös Phytolacca americana
Alkörmös Phytolacca americana
Phytolacca americana és Ph. esculenta
Alkörmös Phytolacca americana
Alkörmös Phytolacca americana
Disznóparéjfélék - Amaranthaceae főleg lágyszárú növények szórt levélállás, pálha nélküli levelekkel egylakiak: P 3-5 A 5 ill. P 3-5 G (2-3) tok termés (egymagvú) a virágtakaró hártyás, murvalevelei fejlettek nemzetsége (Th): Amaranthus
Amaranthus clorostachys karcsú disznóparéj T 4 15-150 cm, erős karógyökerű, a szár nagy része kopasz hosszú nyelű, tojásdad, ép, kopasz, fénylő június-november, sárgászöld, karcsú, alul szaggatott virágzat, az előlevelek a lepelleveleknél hosszabbak kupakkal nyíló tok savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében
Amaranthus clorostachys karcsú disznóparéj T 4
Amaranthus clorostachys karcsú disznóparéj T4
Amaranthus retroflexus Szőrös disznóparéj
[Libatopfélék Chenopodiaceae] újabban a családot az Amaranthaceae családba olvasztják főleg lágyszárú növények szórt levélállás, pálha nélküli levelek P 5 A 1-5 G (2) egymagvú toktermés virágtakaró zöldes, sárgás v. fehéres nemzetségek (Th): Camphorosma, Chenopodium
Fehér libatop Chenopodium album 30-200 cm magas, erőteljes, egyéves (Th) Levél: különböző alakú, ép vagy fogas; fonákuk lisztes bevonatú Virág: ágvégi, sűrű gomolyos fürtökben állnak, leplei aprók, zöldek. VI-X. Termés: tok, magvai lapos lencse alakúak Fény- és meleg-, tápanyag- és nitrogénigényes gyom Gyomtársulások, törmelékes, szemetes helyek, árokpartok, kertek, közönséges Terofiton (Th)
Chenopodium album fehér libatop 20-150 cm, erős karógyökerű, sűrűn ágas T 4 nyeles, ékvállú, lándzsás, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott,, a felsők keskenyek, épek, a levélfonák lisztes június-november, lisztes, gomolyos fürt növényenként 200 000 magot is hozhat (barna és fekete magvak) országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek levélalakja, virágzata változatos
Chenopodium album fehér libatop T 4
Chenopodium album fehér libatop T 4
Chenopodium sp. Libatop faj
Chenopodium sp. Libatop faj
Camphorosma annua - Bárányparéj Földön szétterülő, elágazó egyéves (Th) Levél: szálas v. fonalas, fiatalon szürkészöld, kissé pozsgás, szőrös, később lekopaszodik, vörösödik Virág: levélhónalji, apró, csontfehér leplű. VIII-IX. Termés: lapított tok. Fényigényes, a szélsőségesen száraz, erősen szikes talajfelszínek specialistája Alföldi szikesek legszélsőségesebb termőhelyei ( vakszik ), szórványos Therofiton (Th)
Camphorosma annua - Bárányparéj
Camphorosma annua Bárányparéj élőhelye
Szántóföldjeink gyakorlatilag jelentős gyomfajai (I.-V. Országos Gyomfelvételezések eredményei) 1947-53 1969-71 1987-88 1996-97 2007-08 parlagfű 21 8 4 1 1 köz. kakaslábfű 9 1 1 2 2 fehér libatop 3 3 2 4 3 mezei aszat 2 7 8 5 4 fakó muhar 7 4 7 19 5 apró szulák 1 2 5 7 6 szőrös disznóparéj 17 5 3 3 7 ebszékfű 66 26 6 6 8 csattanó maszlag 177 59 19 8 9 termesztett köles 199 192 23 13 10 karcsú disznóparéj 105 18 13 9 11 nagy széltippan 56 36 14 17 12 közönséges taratckbúza 27 12 20 12 13 fenyércirok 94 18 11 14 ragadós galaj 137 50 12 10 15 szulákkeserűfű 14 6 11 16 16 lapulevelű keserűfű 29 16 10 15 17 napraforgó 206 119 16 18 18 varejúmák 25 11 17 22 19 mezei szarkaláb 19 23 40 31 20