Alapfogalmak Anatómiailag felosztható Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András központi idegrendszerre, melynek része az agy és a gerincvelő. Mindkettő szürke- és fehérállományra tagolódik. A szürkeállomány főleg sejttesteket, míg a fehérállomány pályákat tartalmaz. A környéki (perifériás) idegrendszer részei: agy- és gerincvelői idegek, melyek idegrostok tömegei kötőszövetes pólyával borítva. Dúcok, melyek idegsejt csoportosulások a központi idegrendszeren kívül. Idegsejtcsoportok lehetnek: az agyban és a gerincvelőben: agyi magvak. az agyon és gerincvelőn kívül: idegdúcok. Idegrostok lehetnek: a központi idegrendszerben, akkor pályákat képeznek. o Periféria felől a kp. felé felszálló vagy érzőpálya. o Kp.-ból a periféria felé leszálló vagy mozgató pálya. Környéki idegrendszerben, akkor idegeket alkotnak, amelyek lehetnek o agyidegek (12 pár), o gerincvelői idegek (31 pár). Funkcionálisan felosztható szomatikus idegrendszerre, amely többnyire akaratlagos és a vázizmokkal kapcsolatos, ill. vegetatív idegrendszerre (autonóm), amely többnyire akaratunktól független, simaizmokkal, mirigyekkel kapcsolatos (zsigeri idegrendszer). Továbbá lehet: o szimpatikus, o paraszimpatikus. Az idegrendszer működése lehet: érző (szenzoros), mozgató (motoros). Mindkettő lehet szomatikus és vegetatív is. 1
A központi idegrendszer burkai A központi idegrendszer Az egész kp.-i idegrendszert 3 burokrendszer határolja: 1. kemény agyhártya dura mater, amely a csonthártyával határos, 2. pókhálóhártya arachnoidea, 3. lágyagyhártya pia mater, amely közvetlenül az agy, ill. a gerincvelő felszínéhez tapad. A pókhálóhártya és a lágyagyhártya lemeze közötti teret agy-gerincvelői folyadék tölti ki. Itt futnak a központi idegrendszert tápláló erek. Az agy-gerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis) Összetétele: vérplazma szűrlet és speciális sejtek váladékának keveréke. Tartalmaz a vízen kívül szőlőcukrot, ásványi sókat, fehérjét és kevés limfocitát. Termelődése és áramlása: speciális érfonatok termelik, amelyek a III. és IV. agykamrákat szegélyezik. A központi idegrendszer üregrendszerének minden részébe eljut, állandó lassú mozgásban van, végül a vénás rendszerbe szívódik fel. Felszívódásának zavara az oka a vízfejűségnek. Különféle kórképekben a liquor összetevőinek aránya megváltozik, ill. kóros tartalom jelenik meg benne, ezért vizsgálata az idegrendszert érintő betegségek fontos diagnosztikai módszere (agyhártyagyulladás). A liquor cerebrospinalis mennyisége kb. 8 óránként újratermelődik (120-250 ml). A liquor jelentősége: 1. benne az agy úszó testként viselkedik és a kb. 1350g tömegű agy csak kb. 50g súllyal nehezedik a koponyaalapra, 2. minden, a koponyát ért kisebb trauma következtében létrejövő lökéshullám egyenletesen terjed szét a folyadékban, ami mechanikusan védi az agyszövetet. 3. Részt vesz a központi idegrendszer anyagcsere-transzport folyamataiban. Az agyi kamrarendszer kóros tágulatának elvileg a következő okai lehetnek: Túlzott liquor termelés. Elfolyási akadály, valamely fiziológiás szűkület helyén (aqueductus cerebri). Az akadály lehet veleszületett, ill. szerzett: gyulladás, tumor, vérzés. Felszívódási akadály. 2
Az akut eseteknél a gyorsan növekvő koponyaűri nyomás sürgős beavatkozásra szorul. A heveny kamratágulat gyorsan fokozódó nyomással társul: a hányinger, hányás, kínzó fejfájás, átmeneti látásvesztés, felfelé tekintési gyengeség, gyorsan romló tudatállapot, és ha késik az egyszerű idegsebészeti segítség (furatlyuk, kamrapunctio, liquor lebocsátás), beáll a halál. A fokozódó nyomás az alsó agytörzsi területeket a vitális központokkal együtt az öreglyukon keresztül a gerincvelő felé átpréseli. Az agyi szövetközti folyadék összetétele azonos az agy-gerincvelői folyadék összetételével. A központi idegrendszer üregrendszere Gerincvelői csatorna (central canal). IV. agykamra a nyúltvelő-híd-kisagy szögletében. Felfelé a középagy területén található agykamra-csatornában folytatódik. Ezután a köztiagy ürege, a III. agykamra következik, amelyből a féltekék oldalkamrái nyílnak (I. és II. agykamrák). Az üregrendszert agy-gerincvelői folyadék tölti ki. Az agyvelő főbb részei Agytörzs (brain stem) Nyúltvelő (medulla oblongata) Híd (pons) Középagy (midbrain) Köztiagy Talamusz Hipotalamusz Kisagy (cerebellum) Nagyagy Kéreg (cerebral cortex) Kérgestest (corpus callosum) Törzsmagvak 3
A gerincvelő Az idegrendszer ősi része, a gerinccsatornában helyezkedik el. Nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti szakaszokra osztjuk. Kisujjnyi vastagságú, fehér, hengeres, agyhártyák borítják. Kb. 0,5 m, az öreglyuktól kezdődően az első ágyékcsigolya magasságáig húzódik. Ettől lefelé a gerinccsatornát a gerincvelőből kilépő idegrostok kötege tölti ki (lófarok). A gerincvelő keresztmetszete Kétféle rész. Kívül fehérállomány, belül szürkeállomány. Szürkeállomány Pillangóalakú. Neuronok sejttestjei alkotják. Közepén a központi csatorna. Részei: Hátsószarv: asszociációs neuronok. Oldalsószarv: vegetatív neuronok. Mellső szarv: motoros neuronok. Fehérállomány Pályák alkotják. A gerincvelő szelvényezettségét a belőle kilépő, ill. belépő idegrostok, az ún. gerincvelői gyökerek okozzák. Mellső gyökér: idegrostjai kizárólag mozgató rostokat tartalmaznak. Hátsó gyökér: külső részén egy duzzanatot, az ún. csigolyaközti dúcot találjuk, benne érző idegsejteket, a hátsó gyökérben kizárólag érző rostok futnak a receptorok felől a központok felé. A két gyökér a gerinccsatornából való kilépés előtt gerincvelői ideggé egyesül, amely már kevert, érző és mozgató rostokat egyaránt tartalmaz (31 pár). 4
A gerincvelő működése: a gerincvelői reflexek A gerincvelő feladata kettős: Közvetíti az agy utasításait a periféria felé és vissza, felszálló érzőpályákat és leszálló mozgató pályákat tartalmaz. Reflexközpont, önálló működése van. A gerincvelői reflexek Reflex: a környezet külső, belső ingereire szervezett válaszreakció. Reflexív: Receptor a periférián. Bevezetőszár: érző idegsejt a csigolyaközti dúcokban. Asszociációs neuron: a hátsó szarvban, összekapcsolja az érző- és a mozgatósejtet. Motoros neuron: a mellső szarvban, axonja a végrehajtó szervben végződik. A gerincvelői reflexek típusai: Szomatikus: a végrehajtó szerv valamilyen vázizom. A receptor helye szerint: o Izomeredetű. o Bőreredetű. Vegetatív: a végrehajtó egység zsigerekben található simaizom, ill. mirigyszövet. Izomeredetű reflex: feszítő reflex vagy nyújtási reflex Ilyen a térd-, ill. a könyökreflex. Amennyiben reflexkalapáccsal a combfeszítő izom térdkalács alatti ínára ütést mérünk, a lábszár kilendül. Az ütés következtében mivel az inak nem nyújthatók - a combfeszítő izom megnyúlik, aminek hatására a reflexkörnek köszönhetően az izom aktív összehúzódással válaszol. A reflex vizsgálata tájékoztatást nyújt a gerincvelő állapotáról. Receptor: az izomorsó a combfeszítő izomban, amely az izomrostokra csavarodott idegvégződés, ingere az izommegnyúlás (inakban az ínorsó). Bevezetőszár: érző idegsejt centrális nyúlványa 3 felé ágazik: 1. felszállópályán az agyvelőbe tart, ill. 2. a hátsószarvi asszociációs gátló neuronnal képez szinapszist, amely az alatta lévő gerincvelői szelvényben található hajlítóizom elernyedését váltja ki (elkerülendő az izomszakadást, gátolja a mozgató neuron működését). 3. Mozgató neuron a mellsőszarvban, rostjai az elülső gyökéren keresztül érik el ugyanazt az izmot (combfeszítő izmot), kiváltva annak összehúzódását (a láb kilendül). 5
A nyújtási reflex feladata: Védi az izmot a túlzott passzív megnyúlástól, így az izomszakadástól. Jelentős a testtartási, azaz az antigravitációs izmok működésében, testtartási reflex. Alapvető az izomtónus fenntartásában. Bőreredetű reflex, keresztezett hajlító reflex Feladata: a fájdalmas ingerektől a végtagok elhajlítása. Védekező reflex. A fájdalomérző receptorok a bőrben vannak. A reflex működése során a veszélyeztetett végtag hajlító izmainak összehúzódása mellett, a másik oldali végtag feszítő izmainak összehúzódása történik. A reflex feladata a védelem a károsító (fájdalmas) ingerek ellen. Kisugárzó fájdalom A gerincvelő asszociációs neuronjain nem csak a bőrből jövő fájdalomérző neuronok végződnek, hanem a zsigerekből jövők is ide tartanak. A központi idegrendszer nem tudja elkülöníteni, melyik inger jön a bőrből, melyik a zsigerekből, így pl. a zsigeri fájdalom adott bőrterületre, vagy a szív ischemiás fájdalma (ischaemiás szívbetegségnek nevezzük a koszorúér szűkületből származó szívizom vérátáramlási zavart) a bal kar felső részébe sugárzik. A vegetatív reflexek Fontos különbség a szomatikus reflexhez képest: a mozgató neuron nem a gerincvelőben található, hanem a testben elhelyezkedő perifériális vegetatív dúcokban. Zsigerekben található simaizmokra, mirigyekre hat. A receptorok szintén a zsigerekben találhatók. Ilyen pl. a vizelet- és székletürítés, erekció, ejakuláció, bélmozgások reflexei. Az agy vérellátása Az agy két irányból kap vért: a kétoldali belső feji verőér és a kétoldali gerinc menti verőér felől. Az artériák az agyalapon a pókhálóhártya alatti térben helyezkednek el, és egymást összekötő ágaikkal alkotják az agyalapi artériás gyűrűt. 6
A tanulást segítő ábrák 7