ipari balesetből szociális válság: a vörösiszap katasztrófa 3 éve a médiában Sarlós Gábor PeppeR 21 PR Ügynökség, ügyvezető igazgató IBS Budapest, tanár ELTE Szociológia Doktori Iskola, PhD hallgató Budapest, 2013. október 4.
... és számokban PONTOSAN MA 3 ÉVE 2010. október 4-én bekövetkezett Magyarország egyik legnagyobb ipari katasztrófája 700.000 m3 vörösiszap ömlött ki (az aluminium előállításának egyik melléktermékéről van szó) 10 ember meghalt, töb mint 200-an megsérültek 3 falut teljesen, további 7-t részlegesen elöntött az ár, hatalmas terület vált mezőgazdaságra alkalmatlanná
a kutatás fókusza milyen kulcs témák dominálták a médiát a krízis különböző szakaszaiban? a média tükrében melyek a domináns érintetti csoportok és milyen krízis kommunikációs stratégiákat követnek? szükség van-e a klasszikus krízis kommunikációs elméletek módosítására ahhoz, hogy egy elhúzódó szociális válságra is releváns keretezést tudjon adni?
elméleti alapok krízis: egy társadalmi rendszer alapvető struktúráit és normáit fenyegető jelentős veszély (Rosenthal et al, 1989) az ipari baleseteket gyakran a technológia kríziseinek tekintik (Ulmer et al, 2007; Lerbinger, 1997, Zaremba, 2010) Fink (1986) 4 lépcsős és Barton (1993), Mitroff (1996) 5 lépcsős krízis modellje Ullberg (2001) lényeges megjegyzése: egy környezeti krízis esetében nehéz megállapítani, mikor is van vége Situational Crisis Communication Theory (SCCT) (Coombs, Holladay, 2002) fontos keretezést ad
módszertan 21 hónap / 2152 cikk és riport tartalomelemzése kódolás a következő szempontrendszer szerint: kulcstéma, keretezés, hangvétel, információ forrása, média és érintetti csoport jelenléte
A média megjelenések intenzitása
A fókusz időszakonként változik fókusz 2010 okt-dec 2011 jan-jún 2011 júl-dec 2012 jan-jún TOTAL helyi kezdeményezés 2 2-3 7 turizmus vonatkozások 2-6 - 8 közlekedés, szállítás 5 - - 7 12 egyéb 1-23 1 25 iszap kémiai összetétele,hatása 28 4 4 1 37 MAL vállalati kommunikáció 10-21 15 46 visszaélések 1 4 40 2 47 jővőre vonatkozó feladatok 4 9 31 9 53 mezőgazdasági vonatkozások 4 3 22 34 63 egyéni sorstörténet 26 11 19 9 65 jövőre vonatkozó konkrét tervek 3 25 19 22 69 egészségügyi vonatkozások 20 4 12 40 76 tapasztalatok és következtetések 16 19 37 4 76 mentés 72 4 7 4 87 kármentesítés 62 5 36 7 110 újjáépítés 3 11 76 29 119 más, közösségi kezdeményezés 45 23 68 3 139 anyagi kár és megtérítés 33 32 83 22 170 környezeti vonatkozások 31 9 55 90 185 nyomozás 21 22 156 134 333 általános, komplex, sok témájú 95 62 120 148 425 TOTAL 484 251 835 584 2152
érintetti csoport reprezentáció: a kormánytagok interjúi dominálnak érintetti csoport interjúk száma interjúalany pozíció interjúk száma kormány 20 Orbán Viktor miniszterelnök 9 Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár 8 Pintér Sándor belügyminiszter 3 katasztrófavédelem 2 Bakondi György kormánymegbízott 2 más politikusok 4 Jávor Benedek LMP, fenntartható fejlődés biz eln 2 Lajos Kepli Jobbik, vizsgálóbizottság elnök 2 helyi közösségek 11 Toldi Tamás polgármester, Devecser 5 Tili Károly polgármester Kolontár 4 Kerezsi Loránd alpolgármester, Gulács 2 civilszervezetek 4 Szegfalvi Zsolt igazgató, Greenpeace 2 Simon Gergely mcs vezető, Greenpeace 2 szakértők 4 Farkas Béla igazgató, Tatai Környezeti ZRt. 2 Turi Attila építész 2 TOTAL 45 45
A kormányt idézik legtöbbször, a MAL is megjelenik
érintetti csoportok és üzenetek kormány: szándékosság keretezés - a felelősség kizárólag a vállalatot terheli egy magántulajdonban lévő cég hanyagsága és felelőtlensége miatt következett be a súlyos baleset önkormányzatok: áldozat keretezés - más érintetti csoportok szimpátiáját és támogatását keresik egyensúlyozás a a különböző érintetti csoportok között, a fókusz a helyi közösségek szükséglegleteire irányul vállalat (MAL): baleset keretezés - a természeti katasztrófa fényében a vállalat nem tehetett volna többet vagy mást a vállalat mindig a lehető legkörültekintőbben járt el, követte a felelős vállalatirányítás szabályait, tevékenységét rend ellenőrizték a hatóságok
érintetti csoportok és üzenetek (2.) katasztrófavédelem: alacsony presztizsű hatóságból jelentős érintetti csoporttá és véleményformálóvá válik. Vezetőjének kettős szerepe megzavarja a helyzetet civilek: Az összes csoport közül ők már jóval az vörösziszap ömlés előtt felhívták a figyelmet a vezsélyekre. Forráshiány és a média jelenlét korlátai akadályozták ennek felszínre kerülését.
1 évvel később - a krízisnek nincs vége elvándorlás: 3-szorosára nőtt a régióból súlyos egészségügyi problémák jelentkeznek, különösen a gyerekek körében: az asztma 50%-kal, a mentális- és viselkedészavarok 75%-kal, a magas vérnyomás betegség és a keringési problémák 200%-kal növekednek a felnőttek körében az alkohollal összefüggő mentális- és vielkedészavarok 200%-kal, az endokrin megbetegedések pedig 250%-kal nőnek* * forrás:a vörösiszap-katasztrófa komplex társadalmi hatásvizsgálata Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településeken, Monitor Társadalomkutató Intézet, 2013. május
2 évvel később - a krízis súlyosbodik az elhúzódó perek következtében, a függőben lévő kártérítési és környezeti bírság összege meghaladja a 120 milliárd forintot, ami egyértelműen a MAL csődjét jelenti. A vállalat a régió legjelentősebb munkaadója. az aktuális időjárási viszonyok jelentős mértékben befolyásolják a levegő, talaj és víz szennyezettséget.
3 évvel később - az igazi krízis kitör (?) 2013. július 23: a gyár részleges bezárása, 400 munkahely megszüntetése. A munkanélküliség a régióban várhatóan 6,7%-ról 22%-ra ugrik mi lesz a megmaradt többszáz dolgozóval?
következtetések - a média és az érintettei csoportok között az erő dönt a napirend elméletnek megfelelően a média dönti el, mi válik az uralkodó narratívává a szereplők média befolyásolási képességétől függően dől el, melyik klaszter válik dominánssá. Ebben az esetben a kormányzati narratíva ( szándékosság klaszter)* válik elfogadottá * a kormányzati narratíva esélyeit növeli, ha a kormány amúgy is erős média befolyással bír
következtetések - egy elhúzódó krízis megváltoztathatja a formáját a krízis nem követi a klasszikus ciklikus modellt. A ciklus kiegészül az elhúzódó szakasszal az ipari / környezeti krízis szociális krízissé válik kitett technológiai körülmények között bármelyik krízis formát válthat
köszönöm a figyelmet Sarlós Gábor @ Linkedin SARLÓS GÁBOR gabor.sarlos@pepperpr.hu www.peppersauce.hu www.pepperpr.hu +36.30.941.5951