EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/122/27/2012 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A. B. kérelmezőnek a Bőcsi Általános Iskola és Szakiskola, Alapfokú Művészeti Intézménnyel (3574 Bőcs, Munkácsy u. 7.), szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi hozta. H A T Á R O Z A T O T Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy a Bőcsi Általános Iskola és Szakiskola, Alapfokú Művészeti Intézmény kérelmezővel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, azzal, hogy A. B. védett tulajdonságával (más véleménye) összefüggésben 2011 szeptemberében nem kapott minőségi bérpótlékot, illetve 2011 decemberében csak illetménye 50%-ának megfelelő jutalmat kapott, szemben az iskola azon alkalmazottaival, akik nem vettek részt a volt iskola igazgatót támogató szimpátiatüntetésen, és így minőségi bérpótlékban, valamint minimum egy havi illetményüknek vagy munkabérüknek megfelelő jutalomban részesültek. A hatóság a határozat kézhezvételétől a jogsértő magatartás jövőbeni folytatását megtiltja, egyúttal elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát a www.egyenlobanasmod.hu, valamint a Bőcsi Általános Iskola és Szakiskola, Alapfokú Művészeti Intézmény hivatalos működő honlapján a kezdőlapról közvetlenül elérhető módon, továbbá a Bőcsi Általános Iskola és Szakiskola, Alapfokú Művészeti Intézmény hirdetőtábláján jól látható helyen. A közigazgatási eljárásban 7.315,-Forint, azaz Hétezer-háromszáztizenöt forint eljárási költség (15 db tértivevény posta költsége) merült fel, amely eljárási költséget a Bőcsi Általános Iskola és Szakiskola, Alapfokú Művészeti Intézmény a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00288413-00000000 számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot kell fizetnie, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Törvényszéknek címzett, de a hatóságnál benyújtott keresettel. INDOKOLÁS A. B. (továbbiakban: kérelmező) 2012. január 16-án kérelemmel fordult a hatósághoz, mivel álláspontja szerint a Bőcsi Általános Iskola és Szakiskola, Alapfokú Művészeti Intézmény (továbbiakban: iskola) megsértette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

(Ebktv.) 5. d), 22. f) pontjában foglalt egyenlő bánásmód követelményét az Ebktv. 8. j) pontjában foglalt tulajdonsága (politikai vagy más véleménye) miatt. Kérelmező 37 éve dolgozik az iskolában, 2000 és 2011 között igazgató-helyettes volt. 2011 augusztusában az intézmény élére új külsős igazgató került. Kérelmező a tanári kar több tagjával egyetemben kiállt a korábbi igazgató mellett, aki a pályázaton szintén elindult, de nem kapott bizalmat. A kérelem szerint az igazgatóválasztás után a nevelőtestület kettészakadt, a régi igazgatót támogató csoport a helyzetről kialakult véleményét nem titkolta. 2011. november 23-án a községi önkormányzat képviselő-testülete határozatot hozott, melyben javasolta, hogy az iskola minden dolgozója 1 havi illetményének, munkabérének megfelelő jutalmat kapjon. A határozatban foglaltakkal szemben az iskola néhány dolgozója köztük kérelmező is csak 50% jutalomban részesült, kérelmező álláspontja szerint azért, mert a régi igazgatót támogatták és ennek hangot is adtak, aláírásgyűjtéssel, csendes szimpátia tüntetetés szervezésével. A kérelem szerint céljuk, a régi igazgató melletti kiállással az iskola hagyományainak, eszmeiségének megmentése volt. Kérelmező álláspontja szerint az iskola vezetésének célja, eltávolítani az iskolából a korábbi igazgatót pártolókat, illetve munkájukat ellehetetleníteni. A hatóság a becsatolt iratanyagok alapján eljárást indított az iskolával szemben, és egyben az eljárás alá vontat nyilatkozattételre hívta fel. Lipták Zsolt az iskola igazgatója érdemi nyilatkozatában előadta, hogy Bőcs Községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) Képviselő-testületének 407/2011. (XI.23.) K.T. határozata javasolta, hogy minden dolgozó egy havi illetményét kapja jutalomként, ennek ellenére a differenciálásba az önkormányzat nem szólt bele, így a jutalom tényleges mértékét közvetlen, vezető munkatársaival történő egyeztetés után határozta meg. A jutalmazáskor a Minőségirányítási program teljesítményértékelésre vonatkozó előírásait vette figyelembe. Kérelmező jutalmazásával kapcsolatban eljárás alá vont előadta, hogy kérelmező az igazgató-helyettesi munka folytatását kérése ellenére visszautasította, így az új tanévben ellentétben a korábbiakkal lényegesen több tanórát kapott, mely számára új helyzet volt. Eljárás alá vont kérelmező munkájával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy több alkalommal a munkakezdésre késve érkezett, óráin fegyelmet tartani nem tudott, a tanulóknak kevés érdemjegyet adott, az új kinevezett igazgató-helyettesnek a szakterületek iratait nem adta át, a 9. osztály osztályfőnökségét pedig visszautasította. Kérelmezőt eljárás alá vont megbízta továbbá a magántanulók konzultációjának vezetésével, melyből egy alkalmat dokumentált, azt is hiányosan. A csoportos környezetvédelmi vetélkedőn való részvétel megszervezését kérelmező azzal utasította vissza, hogy azt alsósokkal nem lehet megcsinálni, végül az alsós tanítók maguk oldották meg a feladatot. Eljárás alá vont kérte továbbá, hogy a községben található tanösvényen valamennyi általános iskolai osztály menjen végig, ez azonban nem történt meg. Az iskola igazgatója előadta, hogy az iskolában lefolytatott fegyelmi vizsgálat eredményeként a vizsgáló biztos javaslatot tett kérelmezővel szemben fegyelmi vizsgálat lefolytatására, melytől ő eltekintett. Eljárás alá vont nyilatkozatában a hatóság felhívására közölte további 7 pedagógus nevét, akik nem kapták meg 2011 decemberében az egy havi illetményüknek megfelelő jutalmat. A minőségi bérpótlék szétosztásával kapcsolatosan eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy szintén a Minőségirányítási program teljesítményértékelésre vonatkozó előírásait vette figyelembe, két helyettes kollégája bevonásával, kérelmező a fent ismertetett indokok miatt nem kapott minőségi bérpótlékot. Eljárás alá vont nyilatkozott továbbá abban a tekintetben, hogy hány fő jogviszonya, vagy munkaviszonya szűnt meg 2011. szeptember 1-je óta az iskolában, valamint, hogy az álláshelyeket betöltötték-e. Eljárás alá vont nyilatkozatához csatolta, név szerinti bontásban, hogy a 2011/2012-es tanév kezdetekor ki kapott minőségi bérpótlékot, valamint, hogy 2011 decemberében az egy havi illetményhez, munkabérhez viszonyítva milyen arányú jutalmak kerültek kiosztásra. Kérelmező eljárás alá vont érdemi nyilatkozatával kapcsolatban előadta, hogy a jutalom elosztásával kapcsolatosan az önkormányzat álláspontja a korábbi években is mindig az volt, hogy a jutalmat egyenlően osszák szét, ne legyen differenciálás mindenkinek egyformán karácsony a karácsony A vizsgált időszakban 2011 decemberében az iskolán kívül máshol nem került sor differenciálásra, és 2011 júniusában még az előző igazgató irányítása alatt az iskolában sem differenciálták a jutalmakat. Kérelmező nyilatkozata szerint valóban visszautasította az igazgató-helyettesi posztra való felkérést, mivel az előző igazgatót teljes mértékben támogatta, így etikátlannak tartotta volna, ha elfogadja azt. Kérelmező előadta továbbá, hogy igazgató-helyettesként tanítani nem felejtett el, a 9. osztály osztályfőnökségére történő 2

felkérésre pedig azt válaszolta, hogy ha van fiatalabb kolléga, aki szívesen elvállalná, akkor ő legyen az osztályfőnök, amennyiben ilyen kolléga nincs, akkor elvállalja. Az igazgató-helyettesi szakterület iratait átadta, arról jegyzőkönyv készült. Kérelmező a fegyelmezéssel kapcsolatosan előadta, hogy matematika és magyar órákon az 5. osztály csoportbontásban tanul, három csoportból a leggyengébb csoport létszáma 23 fő, melyből 7 tanuló sajátos nevelési igényű, a többiek valamilyen magatartási vagy tanulási problémával küzdenek. A csoportból 21 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Ebben a csoportban adódtak fegyelmezési problémák (még további 7 csoportban tanít), kérése ellenére azonban az igazgató a csoport kialakításon nem változtatott. A magántanulók konzultációjának vezetésével kapcsolatosan kérelmező előadta, hogy a tanulókat összesen kétszer hívták be, azonban az egyik alkalommal a pedagógusoknak nem szólt senki, így ő sem tudott róla, egy másik alkalommal pedig a tanulókat nem értesítették a konzultációról. Kérelmező megjegyzi, hogy írásbeli felkérést a konzultáció vezetésére nem kapott. A csoportos környezetvédelmi vetélkedő (Ökonapló) szervezésével kapcsolatban kérelmező előadta, hogy az alsó tagozatos osztályoknak szólt, ahol ő nem tanít, a gyerekkel nincs kapcsolata, ezért mondta az igazgatónak, hogy azt az alsós osztályfőnökök tudnák megvalósítani, akiknek szívesen segít ebben. A késéseket számára senki nem jelezte, bár megjegyezte, hogy a 2011/12-es tanévben a portás feljegyezte, hogy ki mikor érkezett az iskolába, melyet a pedagógusok aláírásukkal nem ellenjegyezhettek. A kevés érdemjegy kapcsán kérelmező úgy nyilatkozott, hogy 7. osztályban kémiából ami új tantárgy december elején valóban kevés osztályzat volt, ami heti egy órás tantárgynál 30 fős osztálylétszámnál mással is előfordul, ráadásul a cél új tantárgy esetén annak megszerettetése, hozzátette továbbá, hogy amint az a csatolt naplóbejegyzésből is kitűnik testnevelés és ének-zene tantárgyból is kevés érdemjegy volt. A tanösvény látogatással kapcsolatosan kérelmező előadta, hogy ilyen irányú kérése az igazgatónak felé nem volt, azonban az érdemi nyilatkozatában leírtakat azért tartja különösnek, mert a tanösvény megálmodója ő volt. Az előző években a tanösvényt minden tanuló és pedagógus megismerte, több verseny, és a községi egészségnap helyszíne is ez volt. Kérelmező nyilatkozatában hiányolta, hogy eljárás alá vont nem említette, hogy a tanév folyamán több versenyre, vetélkedőre készítette föl a gyermekeket, szervezte a csapatokat, és szerepelt a pedagógusok adventi hangversenyén is. Kérelmező ezt követően tételesen reagált azon pedagógusok vonatkozásában, akik eljárás alá vont nyilatkozata alapján nem kaptak 1 havi illetményüknek megfelelő jutalmat, és cáfolta azokat az indokokat, melyeket eljárás alá vont a csökkentett mértékű jutalom indokaként felhozott: E. F-fel kapcsolatban előadta, hogy résztvett a korábbi igazgatót támogató csendes szimpátiatüntetésen, az igazgatóhelyettesi felkérést ő is visszautasította, azonban nem csak lelkiismereti okok, hanem férje betegsége miatt is. Minden iskolai rendezvényen részt vesz, vezetői felkérésre bekapcsolódott az Integrációs-és Képességkibontakoztató Programba, 12 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fejlesztését végzi, melyért bérpótlékot nem kap, ellentétben más pedagógussal, aki egy gyermek fejlesztéséért 68.000,-Ft összegű bérpótlékban részesül. G.H. résztvett a korábbi igazgatót támogató csendes szimpátiatüntetésen, a közösségi életben részt vesz, feladatokat nem utasít vissza. I. J. résztvett a korábbi igazgatót támogató csendes szimpátiatüntetésen, aktív szerepet vállal a Bőcsi Gyermekekért Alapítvány kuratóriumában. K.L. résztvett a korábbi igazgatót támogató csendes szimpátiatüntetésen, a késések miatt őt sem figyelmeztették, egyetemi tanulmányai miatt szívességi helyettesítésekre kért több alkalommal lehetőséget, az iskolában drogprevenciós foglalkozást tart. M. N. résztvett a korábbi igazgatót támogató csendes szimpátiatüntetésen, nem jelezték számára, hogy dokumentációi pontatlanok lettek volna. O. P. résztvett a korábbi igazgatót támogató csendes szimpátiatüntetésen, az iskolai rendezvényeken részt vesz, a feladatokat nem utasítja vissza. R. S. a jutalomelosztás előtt két héttel került az iskolába, mégis kapott 1 havi illetménye 50%-ának megfelelő jutalmat. A minőségi bérpótlékkal kapcsolatosan kérelmező előadta, hogy T. U. részesül a pedagógusok minőségi bérpótlékából, annak ellenére, hogy nem pedagógusként foglalkoztatják. A hatóság 2012. március 12-én tárgyalást tartott, ahol az idézett felek megjelentek. Kérelmező a tárgyaláson előadta, hogy az iskolában folyamatosan fenyegetve, megalázva érzi magát. A 2011/2012-es tanévben új igazgató került az iskola élére, aki szeptemberben kérelmezőtől és még néhány kollégától álláspontja szerint azoktól, akik a korábbi igazgatót támogatták, mellette kiálltak a minőségi bérpótlékot megvonta, azzal, hogy még bizonyítaniuk kell, holott az igazgatónak nem lehetett tapasztalata arról, hogy ki hogyan dolgozik. Kérelmező állítása szerint kizárólag olyan kollégák nem kaptak minőségi bérpótlékot, akik a régi igazgatót támogatták, illetve nem tud olyanról, aki az új igazgatót támogatta és ne kapott volna. A következő konfliktusforrás a jutalomelosztás volt. A korábbi tanévekben az iskola nem 3

differenciálhatott, ebben az évben azonban hátrányba kerültek azok, akik a korábbi igazgatót támogatták, bár - kérelmező megjegyezte - nem mindenki. A nevelő-testületen belül nyílt titok volt, hogy ki támogatta a korábbi igazgatót, ez sokszor elkülönülésben is észrevehető, mivel az új igazgatót támogatók a tanáriban töltötték az óraközi szüneteket, a korábbi igazgatót támogatók pedig a tanulók között. Kérelmező előadta továbbá, hogy a korábbi alakuló nevelő-testületi értekezleten az önkormányzat részéről nem jelent meg senki, ellentétben a 2011/2012. tanévi alakuló üléssel, ahol megjelent a polgármester és a jegyző, akik kijelentéseinek hatására fenyegetve érezte magát. Eljárás alá vont igazgatója a tárgyaláson előadta, hogy az iskolában dolgozó pedagógusokat korábban nem ismerte, de fogadtatása nem volt kedvezőtlen. A pedagógusok közötti ellentéteket nem észlelte, azokról nem tudott, a szimpátiatüntetést látta, de az azokon résztvevő embereket nem ismerte akkor még. Visszautasítja, hogy a korábbi igazgatót támogató csoportot hátrányosan megkülönböztette volna, mert róluk neki nem volt tudomása. A jutalomosztással kapcsolatban elmondta, hogy az elosztás a tanév első felében elért eredmények alapján történt, két igazgató-helyettes kollégája véleményét is meghallgatva. Álláspontja szerint a minőségi bérpótlék és a jutalom elosztása között nincs összefüggés abban a tekintetben, hogy aki nem kapott minőségi bérpótlékot, az egyben egy havi illetménye 100%-ánál kevesebb jutalmat kapott. T. U. minőségi bérpótlékával kapcsolatban elmondta, hogy azért kapott, mert bár iskola titkárként foglalkoztatják, eredetileg pedagógiai asszisztens a végzettsége, és tudomása szerint a korábbi években is részesült ilyen juttatásban. Az Integrációs és Képesség-kibontakoztató Programban résztvevő pedagógusok közül, E. F. azért nem kapott bérpótlékot, mert nem jelezte időben a vállalását ellentétben a többi kollégával, akik időben jelentkeztek. A késésekkel kapcsolatosan eljárás alá vont bemutatott egy nyilvántartást, mely az iskolába érkezés időpontját mutatta, amely szerint kérelmezőnél előfordultak késések, olyan esetek, amikor reggel 8 óra után érkezett be az iskolába. Kérelmező elmondta a nyilvántartást látva, hogy aszerint mindig hétfőn érkezett reggel 8 óra után az iskolába, ekkor azonban nem volt első órája. Eljárás alá vont M. N. a szimpátiatüntetésen résztvett határozott idejű szerződéssel rendelkező zenepedagógus szerződésének megszűnésével kapcsolatosan előadta, hogy a szerződést a pedagógus nem kívánta meghosszabbítani, csak fél évre vállalta el a tanítást az iskolában. Eljárás alá vont megjegyezte, hogy tanítványai sem igazolták vissza, hogy M. N. jó szakmai munkát nyújtott volna. Kérelmező a tárgyaláson vitatta, hogy eljárás alá vont ne tudott volna arról, hogy kik vettek részt a szimpátiatüntetésen, mivel az átadás-átvételkor, illetve az évnyitón is rendőröket hívott valaki az iskolába. Eljárás alá vont előadta, hogy a rendőröket az igazgató-helyettes hívta ki, a magas tanulói létszám miatt. A tárgyaláson megjelent M. N. tanú, aki korábban szintén igazgató-helyettes volt az iskolában, és a régi igazgatót támogatta. Elmondása szerint az iskolában fagyos volt a hangulat, és álláspontja szerint az igazgató számára nyilvánvalónak kellett lennie, hogy kik állnak hozzá közelebb, kik azok, akik keresik a társaságát, és kik azok, akik a régi igazgatót támogatják, máskülönben milyen alapon differenciált a jutalmazásnál, és a minőségi bérpótlék elosztásánál. O. P. tanú, aki egyik szervezője volt a korábbi igazgató melletti szimpátiatüntetésnek, elmondta, hogy az új tanévben a nevelő-testület három részre szakadt, volt 8-9 pedagógus, aki az új igazgatót, volt több, mint 10 személy, aki a véleményét vállalva a régi igazgatót támogatta, a többiek pedig nem hangosan, ugyan de a régi igazgató mellett álltak ki. Tanú elmondása szerint az iskolában egyértelmű, hogy ki kit támogatott, ha az új igazgató számára ez a tanév kezdetén azonnal nem is derült ki, a régi kollégák, akik változást szerettek volna, minden bizonnyal felvilágosíthatták őt. Ezek a személyek a polgármester felesége és lánya, az egyik alpolgármester felesége, a másik alpolgármester élettársa, valamint az új igazgató-helyettes. Tanú 2011 szeptemberében minőségi bérpótlékot nem kapott, álláspontja szerint a tanév elején valaki súghatott az igazgatónak, mivel a korábbi évben részesült minőségi bérpótlékban. Tanú 2011 decemberében egy havi illetménye 56%-ának megfelelő jutalmat kapott. E. F. tanú, aki szintén a régi igazgatót támogatta elmondta, hogy az iskolában komoly klikkesedés volt, de mindenki próbált beilleszkedni, feladatát ellátni. Az első problémák a minőségi bérpótlék szeptemberi szétosztásánál kezdődtek, majd decemberben a jutalmazással, és januárban a bérpótlék megállapításával folytatódtak. Álláspontja szerint az iskolában egyértelmű, hogy ki kit támogat, aki a jelenlegi igazgatót az a tanáriban tartózkodik, aki nem, az oda be sem megy. A pénzek elosztása alapján az igazgatónak nyilvánvalónak kellett legyen, hogy ki támogatja őt. A tanú álláspontja szerint azért nem kapott minőségi bérpótlékot és azért csak egy havi illetménye 50%-ának megfelelő jutalmat kapott, mert a volt igazgatót támogatta. Az Integrációs-és Képesség-kibontakoztató Programmal kapcsolatban elmondta, hogy év elején valóban nem jelezte, hogy részt kívánna benne venni, azonban, amikor időközben kiderült, hogy az osztályában 18-ból 17 gyermek hátrányos helyzetű, akkor az igazgató felkérte a programban való 4

részvételre, azonban bérpótlékot nem kapott érte. Eljárás alá vont elmondta, hogy tanú azért nem kap a programban való részvételéért bérpótlékot mivel, nem volt biztos, hogy az iskola a pályázati pénzt megkapja, végül, amikor 2011 decemberében kiderült, hogy megkapták az összeget, akkor bízta meg az egyik igazgató-helyettest, hogy kérje föl tanút a programban való részvételre. Bérpótlékot azért nem fizet számára, mert nem jelentkezett időben, és amikor mégis bevonásra került visszafelé kellett volna megcsinálniuk az egész programot, így tanú hiába végzi a feladatot nem tudta betenni. Tanú úgy reagált erre, hogy bár valóban nem jelentkezett szeptemberben, de a fejlesztési naplókat szeptembertől vezette. Tanú szerint kérelmező azért nem kapott minőségi bérpótlékot, illetve 1 havi illetményének megfelelő jutalmat, mert a régi igazgatót támogatta. Tárgyaláson a jelenlévő felek úgy nyilatkoztak, hogy 8 napon belül nyilatkoznak, arról, hogy kérik-e az eljárás felfüggesztését egyezségkötés céljából. 2012. március 22-én kérelmező úgy nyilatkozott, hogy nem kíván egyezséget kötni, és megnevezte azt a 17 személyt, akik részt vettek a volt igazgató melletti szimpátiatüntetésen. A kérelmező által 2012. március 27-én csatolt iratokból kitűnik, hogy eljárás alá vont három tanú és egy diktafon jelenlétében úgy nyilatkozott 2012. március 20-án, hogy egyezséget kívánt kötni, azzal az indokkal, hogy a hatóság kérelemnek helyt adó döntése esetén az Integrációs-és Képesség-kibontakoztató Programban az iskola nem vehet részt a jövőben. A hatóság eljárás alá vontat 2012. április 6-án a tárgyaláson kért iratok csatolására szólította föl, aki azokat 2012. április 19-én részben csatolta és egyben összefoglalta kifogásait a 2012. márciusi tárgyalással kapcsolatban. Többek között előadta, hogy álláspontja szerint a tárgyalás elején hatóság nem oktatta ki őt, az ügyintézők kiléte a jegyzőkönyvből nem derül ki, az általa az eljárás során megküldött iratokat a hatóság a kérelmezőnek továbbította, sérelmezte továbbá, hogy az ügyintéző a jegyzőkönyvben egy helyen megjegyezte, hogy a kérelmező állításainak valóságát, vagy valótlanságát neki kell bizonyítania, továbbá sérelmezte, hogy az eljáró ügyintéző nem ismeri a becsatolt iratanyagok tartalmát. A hatóság 2012. április 26-án kelt levelében tájékoztatta kérelmezőt, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv melyet aláírt tételesen tartalmazza a felek kioktatását, a jegyzőkönyv mind az ügyintéző, mind a jegyzőkönyvvezető nevét tartalmazza, azt kézjegyükkel mindketten ellátták, az iratbetekintési jog vonatkozásában a hatóság tájékoztatta eljárás alá vontat, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján, a hatóságnak kötelessége megküldeni a becsatolt iratanyagokat az ellenérdekű feleknek, ettől eltérni csak külön kérelemre lehet, a bizonyítási eljárással kapcsolatosan a hatóság tájékoztatta eljárás alá vontat a hatóság bizonyítási eljárására vonatkozó speciális szabályokról (osztott bizonyítás elve). Azzal kapcsolatosan, hogy az eljáró ügyintéző nem ismeri a becsatolt iratanyagokat, a hatóság tájékoztatta eljárás alá vontat, hogy az általa becsatolt iratanyag azon része melyet kifogásolt nem az iskolával, hanem Bőcs Község Önkormányzatával szemben folytatott eljárásnak képezi anyagát, mely külön ügyszámon van iktatva, és más ügyintéző jár el benne. A hiányzó iratokat egy kivételével eljárás alá vont 2012. május 15-én csatolta, azzal a megjegyzéssel, hogy az iratok személyes adatokat tartalmaznak, azok kezeléséért felelősséget nem vállal. A hatóság ezt követően felszólította eljárás alá vontat, nyilatkozzon, kéri-e az iratbetekintési jog korlátozását. Eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy a csatolt iratokba harmadik fél betekintéséhez nem járul hozzá. A hatóság 2012. július 6-án kelt EBH/122/22/2012. számú végzésével az iratbetekintést korlátozta. Ezt követően eljárás alá vont a hatóság felhívására csatolta a korábban bekért, de be nem csatolt jutalmazási listákat név szerinti bontásban, a 2008/2009-es a 2009/2010-es, valamint a 2010/2011-es tanév vonatkozásában. Kérelmező a hatóság felhívására 4 pedagógus vonatkozásában nyilatkozott, akik nem kaptak minőségi bérpótlékot, hogy mióta, heti hány órában tanítanak az iskolában. A nyilatkozat szerint 3 pedagógus fél 5

állásban dolgozik az iskolában, X. Y. pedig kinevezett pedagógusként, azonban ő is részt vett a szimpátiatüntetésen, de neve a becsatolt 17 fős listáról lemaradt, mivel a fényképeken nem szerepelt. A benyújtott nyilatkozatokból megállapítható, hogy kérelmező beadványa az alábbiak szerint alapos: Az Ebktv. alapján az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valamely személyt vagy csoportot a törvény 8. -ában felsorolt ún. védett tulajdonságok valamelyike (nem, faj, bőrszín, nemzetiség, anyanyelv, fogyatékosság, politikai vagy más vélemény, családi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, életkor, társadalmi származás stb.) miatt más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek. Az Ebktv. 5. d) egyenlő bánásmód követelményét a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő egyéb jogviszony tekintetében köteles megtartani. Az Ebktv. 21. -ának f) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. (3) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában. Az Ebktv. 22.. (1) bekezdés a) pontja szerint nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. Az osztott bizonyítás Ebktv. 19. -ban foglalt szabályai szerint az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett személynek (kérelmezőnek) kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és hogy rendelkezett az Ebktv. 8. -ában meghatározott valamely védett tulajdonsággal. A másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Kérelmező a hatóság előtt valószínűsítette, hogy politikai vagy más véleményével összefüggésben hátrány érte a 2011.szeptemberi minőségi bérpótlék, és a 2011. decemberi jutalom elosztásánál. A hatóság álláspontja szerint az Ebktv. 8. j) pontja szerinti politikai vagy más vélemény, mint tulajdonság, olyan álláspontot, véleményt megfogalmazó személyt részesít védelemben, aki akár egy konkrét esetre, szituációra vonatkozóan, akár általánosságban, mások számára is érzékelhető módon fejezi ki, nyilvánítja ki belső meggyőződését. A hatóság elfogadta más véleményként, hogy kérelmező korábbi igazgatóhelyettesként kiállt az előző igazgató mellett, és igyekezett azt a szellemiséget tovább vinni, melyet az iskolában a korábbi években kialakítottak, a hagyományokat megőrizni. Az eljárás alá vontat terhelte annak bizonyítása, hogy a kérelmező által valószínűsített körülmények nem állnak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetőleg az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles azt megtartani. A hatóság erre figyelemmel az alábbiak szerint értékelte a kifogásolt intézkedéseket, illetve a becsatolt iratokat: A hatóság kérte becsatolni Bőcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 407/2011. (XI.23.) K.T. határozatát, az iskolában dolgozó valamennyi alkalmazott nevét annak megjelölésével, hogy részesültek-e 2011 szeptemberében minőségi bérpótlékban, illetve decemberben illetményük, munkabérük hány százalékát kapták jutalomként, kimutatást arról, hogy a 2009/2010-es, valamint a 2010/2011-es tanévek vonatkozásában, az iskola pedagógusai milyen összegű bérpótlékban, illetve minőségi bérpótlékban részesültek. A hatóság kérte csatolni továbbá 2008-tól kezdődően az alkalmazottak számára kifizetett 6

jutalmak összegét, valamint az Integrációs és Képesség-kibontakoztató Programban résztvevő pedagógusokat, bérpótlékuk összegének megjelölésével, és az iskolatitkár munkaköri leírását. A hatóság eljárásában kizárólag azt vizsgálta, hogy kérelmezőt védett tulajdonságával összefüggésben a 2011. szeptemberi minőségi bérpótlék, és a 2011. decemberi jutalmak megállapításánál érte-e hátrány. Kérelmező kérelmét egyénileg nyújtotta be, azonban magát az eljárás során végig úgy határozta meg, mint akit egy adott csoporthoz való tartozása miatt ért hátrányos megkülönböztetés, ezért a hatóság bekérte azon személyek listáját, akik 2011 augusztusában részt vettek a volt igazgató melletti szimpátiatüntetésen. A hatóság ezen a listán szereplő (valamint az utólag bejelentett) nevek, a becsatolt minőségi bérpótlék, valamint jutalmazási listák összevetésével kívánt következtetéseket levonni annak vonatkozásában, hogy a korábbi igazgatót támogató, az iskola korábbi szellemiségét tovább vinni kívánó csoporttal, és ennek tagjaként kérelmezővel összefüggésben, kimutatható-e valamilyen különbség (minőségi bérpótlék, illetve a jutalom vonatkozásában) azokhoz képest, akik a régi igazgató mellett nem álltak ki. A hatóság megállapította, hogy a kérelmező által becsatolt listán 17 név szerepelt, melyből a 2011/12-es tanév kezdetén három személy már az első félévtől kezdődően, további egy személy a második félévtől kezdődően nem dolgozott az iskolában. Így a hatóság - az utólag becsatolt név után - 15 fő vonatkozásában végezte el az összehasonlításokat a jutalmazási, illetve minőségi bérpótlék listák alapján. Eljárás alá vont által 2012. február 24-én csatolt listán 63 név szerepelt ebből 48 személy volt pedagógus, 37 fő kinevezett pedagógus (ebből egy tartós táppénzen), 11 pedagógus pedig részmunkaidőben, megbízással, vagy határozott idejű szerződéssel látta el munkakörét. (Az utóbbi adatokat a 2012. április 19- én becsatolt lista alapján állapította meg a hatóság) A csatolt kimutatások alapján megállapítható volt, hogy a 15 fő nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatott személy (takarító, portás stb.), valamint a nem kinevezéssel foglalkoztatott 11 pedagógus, nem kapott minőségi bérpótlékot. Minőségi bérpótlékot tehát kizárólag a kinevezett pedagógusok kaphattak. A hatóság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a kinevezett pedagógusok közül kik kaptak minőségi bérpótlékot. A lista alapján a 37 kinevezett pedagógusból 28 pedagógus részesült minőségi bérpótlékban. 9 pedagógus nem. A 9 pedagógusból 7 személy vett részt a szimpátiatüntetésen, egy pedagógus tartós táppénzen volt, egy személy pedig a megelőző 2010/2011-es tanévben részmunkaidőben rendszergazdaként dolgozott, a 2011/2012-es tanévben pedig félállásban rendszergazdaként, félállásban pedig pedagógusként foglalkoztatták az iskolában. Összességében tehát megállapítható volt, hogy aki a szimpátiatüntetésen nem vett részt bizonyosan kapott minőségi bérpótlékot, aki nem kapott - köztük kérelmező -, az résztvett a szimpátiatüntetésen, vagy valamilyen fent felsorolt konkrét indok miatt nem részesült benne (tartós táppénz, előző tanévben nem pedagógusi munkakörben került foglalkoztatásra). A minőségi bérpótlékokkal kapcsolatosan a hatóság bekérte az iskolatitkár munkaköri leírását, mivel kérelmező elmondása szerint az említett személy annak ellenére részesült minőségi bérpótlékban, hogy nem pedagógus. Az iskolatitkár 2011. október 1-jén kelt munkaköri leírásának fejlécén pedagógiai asszisztens szerepel, azonban a munkakör megnevezésénél már iskolatitkárként került megnevezésre, csakúgy ahogy a részletes feladat meghatározásokból is az tűnt ki, hogy T. U-t az iskolában nem pedagógiai asszisztensként, hanem iskolatitkárként foglalkoztatják. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 110. (12) bekezdése szerint kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre A hatóság a 2011. decemberi jutalmak kifizetésénél szintén a 2012. február 24-én csatolt listát vette alapul. Itt viszont a listán szereplő valamennyi (63) személyt vizsgálta, mivel jutalomban nem csak a kinevezett pedagógusok, hanem az egyéb munkakörben, illetve a részmunkaidőben, megbízással, vagy határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott pedagógusok is részesülhettek. A 63 főből 54 fő részesült minimum egy havi illetményének, vagy munkabérének megfelelő juttatásban, 9 fő jutalma azonban nem érte el havi illetménye 100 %-át, jellemzően 50%-80% között mozgott. A 9 személyből, aki nem kapta meg az egy havi illetménye 100%-ának megfelelő jutalmat 7 fő vett részt a volt igazgató melletti szimpátiatüntetésen, további két személy aki a szimpátiatüntetésen nem vett részt egy havi illetménye 50%-ának megfelelő jutalmat kapott, úgy hogy ebből egyikőjük a jutalom kifizetése előtt két héttel érkezett az iskolába. 7

Abból a 7 főből (szimpátiatüntetésen résztvevők) aki, nem kapta meg az egy havi illetménye 100%-ának megfelelő jutalmat egyetlen fő sem részesült minőségi bérpótlékban, bár közülük egy fő látszólag azért nem kapott, mert nem főállásban foglalkoztatta az iskola. Az a két személy, aki kinevezett pedagógus volt és mégsem kapott minőségi bérpótlékot, (a korábbi rendszergazda, és a tartós táppénzen lévő) mind egy havi illetménye 100%-ának megfelelő vagy afölötti jutalmat kapott. Fentiek alapján megállapítható, hogy nem állja meg a helyét eljárás alá vont 2012. március 12-én kelt tárgyalási jegyzőkönyv 4. oldalán tett kijelentése, mely szerint a 2011 szeptemberében szétosztott minőségi bérpótlékok és a 2011 decemberében elosztott jutalmak között nincs összefüggés, hiszen a becsatolt iratanyagokból megállapítható volt, hogy 2011 decemberében összesen 9 személy részesült egy havi illetménye 100 %-ánál kevesebb jutalomban, melyből 7 fő a szimpátiatüntetésen is részt vett és az is, hogy ez a 7 személy nem részesült minőségi bérpótlékban (ebből 1 személy foglalkoztatásának jellege miatt nem kapott minőségi bérpótlékot) A hatóság a 2011 decemberében kiosztott jutalmak vonatkozásában megállapította továbbá, hogy azokat - ellentétben a 2008., a 2009., valamint a 2010. évi decemberi (karácsonyi) jutalmakkal - differenciáltan osztotta szét az iskola vezetése. Az iskolában 2008 decemberétől 2011 decemberéig 7 alkalommal került sor jutalomosztásra, ebből a korábbi igazgató irányítása alatt csak 2 alkalommal (2009 és 2010 júniusában) pedagógusnapkor differenciálták a jutalmak mértékét, azonban 4 alkalommal, (három karácsonyi, valamint egy 2010 szeptemberében kiosztott jutalomnál) nem. 2011 decemberében, a korábbiaktól eltérően eljárás alá vont karácsonykor a jutalmak differenciálása mellett döntött, ellentétben a korábbi évek gyakorlatával, és a község más önkormányzati fenntartású intézményeivel. Eljárás alá vont a jutalmak differenciálásnak indokát nem adta, de azt megjegyezte, hogy a fenntartó önkormányzat nem emelt szót ellene A hatóság a csatolt adatokból összegezve megállapította, hogy a szimpátiatüntetésen résztvevők közül 15 főből 8 nem kapott minőségi bérpótlékot (ebből egy személy azonban nem volt kinevezett pedagógus) tehát 14 főből 7 személy nem részesült minőségi bérpótlékban, ami azt jelenti, hogy a szimpátiatüntetésen résztvevők 50%-a nem kapott minőségi bérpótlékot, szemben azokkal, akik nem vettek részt (30 fő) a szimpátiatüntetésen mivel azok ~94%-a kapott. Az a két fő, aki nem volt ott a szimpátiatüntetésen és nem kapott minőségi bérpótlékot, azok közül az egyik tartós táppénzen volt, a másik pedig az előző tanévben félállásban rendszergazdaként került foglalkoztatásra. A 2011. évi jutalmak elosztásakor a hatóság összegezve megállapította, hogy a szimpátiatüntetésen résztvevő 15 főből 7 személy nem részesült 1 havi illetményének megfelelő jutalomban, ami 46,66% (~ 47%), szemben azokkal, akik a szimpátiatüntetésen nem vettek részt (48 fő), mivel azok 96%-a (46 fő) részesült egy havi illetményének megfelelő jutalomban. A két személyből az egyik, aki nem vett részt a szimpátiatüntetésen és mégsem kapott 1 havi illetményének megfelelő jutalmat két hete volt az iskola állományában jutalomosztáskor. Külön fontos kiemelni, hogy a 7-ből ugyanaz a 6 személy nem kapott minőségi bérpótlékot, mint aki nem kapta meg az egy havi illetményének megfelelő jutalmat sem, holott eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy nincs összefüggés a minőségi bérpótlékok és a jutalmak között. A hatóság a fenti adatok összehasonlítása után eljárás alá vont azon kimentéseit vizsgálta melyben tételesen felsorolta, hogy kérelmező miért nem kapott minőségi bérpótlékot, illetve miért nem részesítette 1 havi illetményének megfelelő jutalomban. Kérelmező jutalmazásával kapcsolatban az eljárás alá vont előadta, hogy kérelmező az igazgató-helyettesi munka folytatását - kérése ellenére - visszautasította, így az új tanévben ellentétben a korábbiakkal lényegesen több tanórát kapott, mely számára új helyzet volt. A hatóság nem fogadta el kimentésként, hogy kérelmező számára az új helyzet, amelyben megemelkedett óraszámmal tanított, számára olyan mértékű terhet jelentett volna, amely miatt feladatát ne tudta volna megfelelően ellátni és ezért jutalmát egy havi illetménye 50%-ában állapította meg a munkáltató. Különös tekintettel arra is, hogy eljárás alá vont a jutalomosztáskor újonnan érkezett kollégának is bizalmat szavazott az új helyzetben, és őt is egy havi illetménye 50%-ának megfelelő jutalomban részesítette. Eljárás alá vont nem cáfolta, hogy kérelmező fegyelmezési problémái olyan csoportban adódtak, ahol a 23 tanulóból 21 halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási vagy magatartás problémával küzdő, 7 pedig sajátos nevelési igényű gyermek volt, így indokként a hatóság ezt sem fogadta el különös tekintettel arra is, hogy kérelmező további 7 tanulócsoportban tanít, 8

mellyel kapcsolatban eljárás alá vont nem tett kifogást. A kevés osztályzattal kapcsolatosan megállapítható volt, hogy kérelmezőn kívül még másik két kolléga neve mellé került oda ez a bejegyzés, de ők mindketten részesültek minőségi bérpótlékban és minimum egy havi illetményüknek megfelelő jutalomban is. A késésekkel kapcsolatosan a tárgyaláson megállapításra került, hogy kérelmező valóban hétfőnként nem ért be 8 órára az iskolába, egyúttal azonban az is kiderült, hogy ezen a napon első órája nem volt, melyet eljárás alá vont nem cáfolt. A magántanulók konzultációjának vezetésével kapcsolatosan, melyből kérelmező egy alkalmat dokumentált, azt is hiányosan, eljárás alá vont nem igazolta, hogy valóban több alkalom lett volna, melyeket kérelmező a felkérés ellenére ne dokumentált volna. Eljárás alá vont a minőségi bérpótlék vonatkozásában úgy nyilatkozott, hogy azokat kérelmező ugyanazon indokok miatt nem kapta meg, amelyekért nem részesítette őt egy havi illetményének megfelelő jutalomban sem. A hatóság a minőségi bérpótlék vonatkozásában eljárás alá vont kimentéseit teljes egészében értékelhetetlennek tekintette, figyelemmel arra, hogy a minőségi bérpótlékok megállapítása a tanév elején szeptemberben történt, és elmondása szerint az elmúlt évet értékelték ilyen módon, a helyettesek bevonásával. Az eljárás alá vont által felvonultatott kimentések mindegyike azonban a minőségi bérpótlék megállapításának idején túlra vonatkozott, így kimentésként a hatóság nem fogadta el. Eljárás alá vont nem mentette ki magát abban a vonatkozásban sem, hogy mi volt az indoka annak, hogy új igazgatóként 2011 decemberében nem az elmúlt három év karácsonyán szokásos differenciálás nélküli rendszert alkalmazta, hanem néhány ember vonatkozásában a jutalmak elosztásánál differenciált. Bár kérelmező kérelmét egyénileg nyújtotta be, így a hatóság döntése csak rá vonatkozik, azonban a hatóság itt jegyzi meg, hogy eljárás alá vont semmilyen indokát nem adta annak, hogy miért mutatkozik szignifikáns különbség a minőségi bérpótlék, és a jutalom tekintetében azon csoport között, akik részt vettek a korábbi igazgatót támogató szimpátiatüntetésen, és akik nem. Mivel kérelmező egyértelműen azon csoporthoz tartozónak vallotta magát, akik a korábbi igazgatót támogatták, ezért a hatóság vizsgálta ezen csoport többi tagját is, és így vont le következtetéseket, bár velük kapcsolatban döntést nem hozott. Az eljárás során meghallgatott tanúk akik a szimpátiatüntetésen szintén részt vettek egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy annak oka, hogy ők maguk, illetve kérelmező minőségi bérpótlékot nem kaptak, illetve 1 havi illetményüknél kevesebb jutalomban részesültek az volt, hogy a korábbi igazgatót támogatták. A hatóság a bekért iratok közül az Integrációs és Képesség-kibontakoztató Programban szereplő adatokat a döntéséhez nem használta fel, mivel azok kérelmezőre nézve információkat nem tartalmaztak. A hatóság a rendelkezésre álló iratok kimutatások a bérpótlékokról, minőségi bérpótlékról, jutalmakról, a tanúk nyilatkozatai, a tárgyalási jegyzőkönyv alapján megállapította, hogy eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét kérelmező védett tulajdonságával összefüggésben. A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességében értékelte ezekből egyértelműen megállapítható volt, hogy a korábbi igazgatót támogató csoportból, melynek kérelmező meghatározó tagja volt, szignifikánsan kevesebben kaptak minőségi bérpótlékot, illetve egy havi illetményt elérő jutalmat. Az eljárás alá vont kérelmező jutalmára és különös tekintettel minőségi bérpótlékára vonatkozó kimentésének cáfolata, az elmúlt évek (karácsonyi) jutalmazási rendszere az iskolában, a tanúk egybehangzó nyilatkozata, mely szerint az iskolában a klikkesedés egyértelmű volt, továbbá, hogy ők, illetve kérelmező azért nem kaptak minőségi bérpótlékot, és egy havi jutalmat, mert a korábbi igazgatót támogatták. A hatóság mindezekre tekintettel aggálymentesen megállapította, hogy eljárás alá vont kérelmezőt más véleményével összefüggésben hátrányosan megkülönböztette, amikor számára nem állapított meg minőségi bérpótlékot, valamint egy havi illetményének 50%-át kapta jutalomként. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 169/I. (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket a 94/A. (1) bekezdése alapján az eset összes körülményeire, így különösen az érintettek körére, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságára, a sérelem következményeire tekintettel kell meghatározni. 9

A szankciók alkalmazásával kapcsolatban a hatóság mérlegelte azt a tényt, hogy eljárás alá vont nyitott lett volna egyezségkötésére ezért bírságot nem állapított meg. A szankció megállapítása körében a hatóság a jogsértő magatartás megállapításán, illetőleg a jogsértő magatartás további folytatásától való eltiltáson túl a Ket. 169/I. (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásáról határozat nyilvánosságra hozatala döntött 60 napra. A hatóság megállapította, hogy jelen esetben a megelőző, visszatartó hatás eléréséhez a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltásán túl, szükséges a határozat nyilvánosságra hozatala is, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a nevelő-testület kettészakadt, és sok, a valóságnak meg nem felelő információ látott napvilágot. A nyilvánosságra hozatallal kérelmező helyzete tisztázódhat az iskolában úgyis, mint az iskola volt igazgató-helyetteséé, úgyis mint a tantestület jelenlegi tagjáé. A hatóság honlapján való nyilvánosságra hozatal célja, más hasonló esetben a megelőzéshez és visszatartó hatáshoz fűződő célok, melyek csak a határozat nyilvános közzétételével érhetők el. A hatóság ezért az eljárás alá vonttal szemben a Ket. 169/I. (1) bekezdés b), c) pontjaiban meghatározott szankciókat alkalmazta. A hatóság a már végrehajtható, jogerőre emelkedett határozatot elektronikus úton megküldi eljárás alá vontnak - anonimizált formában - nyilvánosságra hozatal céljából. A Ket. 157. (2) bekezdés b) pontja alapján a hatóság az eljárás alá vontat a rendelkező részben leírtak szerint kötelezte az eljárási költségek (postai küldemények költsége Ket. 153. 11. pont) viselésére. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 169/C. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozat elleni fellebbezést a Ket. 169/J. (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 96. és 109. (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2012. július 25. Dr. Honecz Ágnes elnök S. K. 1024 Budapest Margit krt. 85. 10

Tel.: (1) 336-7615; 336-7843; Fax: (1) 336-7445 11