Környezetgazdaságtan 2. előadás: A természet-társadalom kapcsolat, a környezetgazdaságtan ökológiai alapjai 1. rész: A természet-társadalom kapcsolat jellegzetességei 2012 BME Környezetgazdaságtan Tanszék Társadalom (gazdaság) és környezet kapcsolódási pontjai 1. Az atlanti tőkehal halászat fogási eredményei (tonna) Newfoundland keleti partjainál Természeti környezet inputok Társadalom (Gazdaság) Mi az erőforrások felhasználásának optimális szintje? szennyezések, hulladékok Ez vajon optimális eredmény?
Társadalom (gazdaság) és környezet kapcsolódási pontjai 2. A világ szén-dioxid kibocsátása Forrás: www.climatedata.info 2010 (Tényadatok 2010-ig, onnan becslés) inputok Természeti környezet Társadalom (Gazdaság) Vajon az optimum felé tartunk? Mi a szennyezéskibocsátás, hulladékképződés optimális szintje? szennyezések, hulladékok Hogyan használja a társadalom a természeti javakat? Gazdasági tevékenységek hatása a talajok ökoszisztéma szolgáltatásaira Forrás: Pálvölgyi etal, 2011 1) Inputként: ásványkincsek, energiahordozók, élelmiszerek, stb. 2) A szennyezések és a hulladékok befogadójaként Mindkét használati mód megváltoztatja a természeti készletek mennyiségét és/vagy minőségét. A mennyiségében vagy minőségében megváltoztatott természeti erőforrások már nem szolgáltatnak annyi inputot vagy csökken a további terhelhetőségük az ezeket kihasználó gazdasági tevékenységek szűkülnek negatív visszacsatolási hatás A természeti erőforrások tőkeként viselkednek KIVÁLTÓ OKOK, HAJTÓERŐK - ipari tevékenységek - bányászat - beépítettség - közlekedés - turizmus - helytelen agrotechnika - agrokemikáliák - illegális hulladéklerakás - szennyvíz szikkasztás FIZIKAI, KÉMIAI HATÁSOK A TALAJBAN - talaj termékenységének csökkenése - széntartalom, szerves anyag csökk. - kisebb vízmegtartó kapacitás - anyagkörforgalom változása - szennyezőanyagok feldúsulása - növekvő víz- és szélerózió - talajtömörödés, savanyodás - talaj puffer-hatásának csökkenése KÖVETKEZMÉNYEK AZ ÖKO- SZISZTÉMA SZOLGÁLT.-OKBAN - biodiverzitás csökkenése - élelmiszerbiztonság veszélyezt. - kockázat emberi egészségre - mezőgazd. termelési ktsg. növ. - növekvő aszályérzékenység - vizek, ivóvízbázisok elszennyeződ.
A társadalom és a természet rendszereinek kölcsönhatásai és azokat vizsgáló tudományok Forrás: Costanza-Daly-bartholomew, 1991 a kölcsönhatást fogadó rendszer a kölcsönhatást indító rendszer társadalom természeti környezet társadalom hagyományos közgazdaságtan környezetgazdaságtan: erőforrásgazdaságtan természeti környezet környezetgazdaságtan: szennyezések gazdaságtana hagyományos ökológia 2. rész: A természeti tőke fogalma, az ökológiai szolgáltatások Tőke- (termelési tényező) típusok - gazdasági vagy fizikai tőke, Km: a tőke klasszikus értelmezése, a későbbi termelési célból előállított jószágok (az esztergagép, a szobafestő pemzlije, a taxis gépkocsija, a szoftveríró számítógépe, stb.) tartoznak ide; - emberi erőforrások, Kh: munkaerő mennyisége (munkára fogható népesség nagysága, munkaórák száma) és a munkát vállaló emberek tudása, képességei, egészségi állapotuk; - a társadalmi tőke, Ks: az emberek értékrendje, a közöttük lévő kapcsolatok egyes jellemzői (például a bizalom) és az általuk létrehozott intézmények minősége; valamint - a természeti erőforrások, Kn: az ásványkincsek, az energiahordozók és az ökoszisztéma-szolgáltatások. Tehát a rendelkezésünkre álló teljes tőkeállomány: K = Km + Kh + Ks + Kn A természeti tőke hozamai a négy alapvető erőforrás funkció anyagi jellegű inputok gazdasági tevékenységekhez (termeléshez, fogyasztáshoz) befogadó, puffer funkció (pl. hulladékok, szennyezőanyagok asszimilációja) alapvető ökoszisztéma szolgáltatások (pl. létfenntartó funkciók, tápláléklánc, biodiverzitás) kulturális, táji, esztétikai funkció (pl. rekreáció, oktatás, művészeti inspiráció stb.)
Az inputok csoportosítása a természeti erőforrások típusai Nem megújuló inputok szervetlen anyagok: kőzetek, ásványok (vasérc, kőolaj, dolomit, stb.) Feltételesen megújuló erőforrások szervetlen és szerves anyagok: pl. termőföld, erdő Megújuló inputok nap, szél, víz, stb. A természeti tőke hozamainak monetizálása - A teljes gazdasági érték teljes gazdasági érték = használati érték (közvetlen és közvetett) + + opciós érték + kváziopciós érték + létezési érték + hagyatéki érték A használati érték azt a hasznosságot fejezi ki, amit az emberek az adott természeti érték közvetlen vagy közvetett használatából nyernek. A létezési érték azt fejezi ki, hogy az emberek hasznossági érzetét növeli csupán annak tudata is, hogy az adott természeti érték valahol létezik. A hagyatéki érték abból származik, hogy sokak számára megelégedést jelent az, hogy tudják, hogy a természeti érték a jövő generációk számára is fennmarad. Az opciós érték fejezi ki azt, hogy az emberek értékelik, ha fennmarad annak a lehetősége, hogy egy természeti jószágot a jövőben használjanak, még akkor is, ha a jelenben ezzel a lehetőséggel nem élnek. A kváziopciós érték azzal függ össze, hogy a természeti javakkal kapcsolatosan nem rendelkezünk tökéletes információval, ezért, főleg egy irreverzibilis döntés meghozatala esetében érdemes lehet a döntéssel várni, amíg pontosabb információ nem áll rendelkezésre arról, hogy az adott jószág hogyan hasznosítható, milyen funkciókat lát el az ökoszisztémában. A természeti tőke meghatározásának céljai beruházások költség-haszon elemzése természeti értékváltozások becslése nemzeti elszámolásokban való figyelembevétel külső gazdasági hatások nagyságának értékelése környezeti szabályozás tervezése A természeti tőke meghatározásának szükségessége A gazdasági tevékenységek során sokszor természeti tőkét áldozunk fel. A feláldozott természeti tőke értékét a beruházási döntés tervezésekor a költségek között kell beszámítanunk. A természeti tőke értéke közvetlenül nem megfigyelhető, mert nem piaci javakról van szó (amiknek van megfigyelhető piaci áruk) A természeti tőke értékét kerülő úton tudjuk kiszámítani = természeti tőke értékelési módszertan szerint
Természeti tőke értékelési módszerek Feltételes értékelés (CVM) Választási modellezés (CM/CE) Utazási költség módszer (TCM) Hedonikus ár értékelés (HPM) Ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése (ESVM) További módszerek is léteznek 3. rész: A környezeti károk, a szennyezési lánc modell Károk kialakulása Igény egy termékre, szolgáltatásra >>> Terméktervezés >>> A termék előállítása (technológia) >>> Melléktermék jut a környezetbe (emisszió) >>> Terjedés a környezetben >>> Koncentráció a környezetben (kitettség) >>> Koncentráció a szervezetben (dózis) >>> Hatás a szervezetre >>> A hatás gazdasági értéke (kár) = SZENNYEZÉSI LÁNC MODELL Szennyezési lánc modell - példa Igény >>> Termék >>> Technológia >>> Emisszió >>> Terjedés >>> Kitettség >>> Dózis >>> Hatás >>> Kár mobilitás gépkocsi belső égésű motor szénhidrogén emisszió kipufogógázok terjedése koncentráció a városi levegőben szénhidrogének a tüdőben asztma egészségügyi és gazdasági károk
Károk típusai (általában) Emberi egészségkárosodás Társadalmi egészségügyi károk A termelésre gyakorolt hatások Az épített környezet károsodásai A természeti erőforrásokat érő károk (Nem használati értékek kárai) A természeti környezet terhelhetősége Asszimilációs kapacitás: a szennyezés egy meghatározott nagyságát a természet képes ártalmatlanítani (pl. az erdő szén-dioxidot alakít szénhidrogénekké a fotoszintézis révén) Reziliens rendszer: ha a főbb rendszerfunkciók (pl. az anyagáramlások fenntartása, struktúrák és az információ megőrzése) fennmaradnak külső "sokkok" ellenére is. Következmény: bizonyos mértékű erőforrás-felhasználás vagy szennyezés még nem feltétlenül okoz kárt a használat növelésével azonban nem lineáris, akár visszafordíthatatlan változások állhatnak elő PÉLDA: Az asztma költségei (USA, 1990) PÉLDA: A közlekedés társadalmi költségei Költség tétel Költség millió dollárban Közvetlen orvosi költségek Kórházi ápolás 2044.9 Egyéb kezelések 493.0 Gyógyszerek 1099.7 Közvetett költségek Iskolai mulasztott napok 899.7 Munkából való távollét 849.3 Halálozás 819.3 TELJES KÖLTSÉG 6205.9 Az externália nagysága közúti közlekedés esetén (EU, 2000) torlódás (dugó) 0-6 /km zaj 0-13 ct/km levegőszennyezés 0-38 ct/km éghajlatváltozás 0-3 ct/km Egy budapesti csúcsforgalomban közlekedő, balestet nem okozó gépkocsi esetén: kb. 0,32 /km 85 Ft/km
Becslések a környezeti károk nagyságára A beavatkozás lehetőségei A GDP 5,8%-ával megegyező károk Kínában a levegő- és vízszennyezés miatt (World Bank, 2007) A GDP 8%-ával megegyező károk Indiában a levegő- és vízszennyezésből, talajdegradációból és erdőirtásból eredően (Tata Energy Resources Institute) Igény >>> Termék >>> Technológia >>> Emisszió >>> Terjedés >>> Kitettség >>> Dózis >>> Hatás >>> Kár várostervezés közelebbi munkahelyek gépkocsi helyett tömegközlekedés üzemanyagcellás autók katalizátor több méter magas kipufogócsövek (???) szénhidrogén-elnyelő növények ültetése gázálarc gyógyszeres kezelés kártérítés Környezetpolitikák Igény >>> Termék >>> Technológia >>> Emisszió >>> Terjedés >>> Kitettség >>> Dózis >>> Hatás >>> Kár szerkezetváltó / megelőző forrásorientált hatásorientált gyógyító