1

Körösladány 2

3

Tartalom Helyzetelemzés... 6 Mit mutatnak a számok?... 6 Körösladány a számok tükrében... 7 A Körösladányon élő mintavételbe került személyek jellemzői... 8 Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban?... 9 Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével?... 9 Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért?... 10 Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat?... 10 Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról?... 10 Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást?... 11 Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres?... 11 Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez?.. 12 Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért?... 12 Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember?... 13 Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon?... 14 Fejlesztési javaslatok... 15 4

Ezen helyzetelemzés és fejlesztési javaslat, terv a TÁMOP 1.4.3-10/2-2F-2011-0004 pályázat lezárásaként jött létre. A szervezetünknek a projektben vállalt feladata volt, a térségben lévő 12 településen lévő vállalkozók és a bevont célcsoport tagok együttműködésének, foglalkoztatási lehetőségeinek, véleményeknek felmérése. A projektmunkatársakkal feltérképeztük 12 település lehetőségeit, az ott élő lakosság véleményére és az ott lévő vállalkozók és önkormányzati vezetőktől származó információkra építve. Az itt felmért kutatási adatok alapján vállalásunk egy-egy településenkénti helyzetbemutatással, tervvel segíti a település vezetőségét a hatékony foglalkoztatás kiépítésében. A projekt megvalósítása két szakmai szervezet, a Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete és a Szent Lázár Alapítvány közös együttműködésében ment végbe, Viharsarok kincsét kinccsé tesszük néven. Körösladány Ez a szép természeti környezetben fekvő város közel ezer éve lakott. A település a XIII. sz. elejétől 500 éven keresztül a Nadányi család birtoka volt. A törökök kiűzése után a Harruckern család, s ezt követően a Wenckheim család tulajdonába került. Körösladány város a Kelet-Magyarország északi és déli részét összekötő 47-es főút és a Sebes-Körös találkozásánál fekszik. A város területének északi részén torkollik a Sebes-Körösbe a Berettyó. Miután keresztülszeli a várost, Hármas-Körösként folytatja útját a Tisza felé. Tiszta vizű folyók kiváló élőhelyet teremtenek a halállomány számára. Az apróvadban és természeti értékekben gazdag határ sok hazai és külföldi turista számára jelent gondtalan kikapcsolódást és szórakozási lehetőséget. A város legfontosabb látnivalói: Wenckheim kastély (1803); Református templom (1776); Római katolikus templom (1822); I. világháborús emlékmű, Kallós Ede alkotása, 1928-ban avatták fel, ahol a díszvendég József főherceg volt; Wenckheim család sírboltja; Körösladányi duzzasztómű. 1998-tól folyamatossá vált az utcák szilárd burkolattal való ellátása. Ugyanekkor létesült a Boksz Print Csomagolóeszköz-gyártó és Nyomdaipari Kft. 2006-ban egy újabb nagyvállalat kezdte meg a 5

működését, az Alpla Műanyagcsomagolóipari Kft. üzeme. 2007-ben Körösladányt várossá nyilvánították. 1 Helyzetelemzés A foglalkoztatási kérdőívezés kapcsán a bevont 12 település polgármesteri hivatalait, az illetékes szakembereit, a vállalkozóit és a foglalkoztatásban jártas civil szervezeteit kerestük meg, hogy szakszerű válaszokat kapjunk Mit mutatnak a számok? A közfoglalkoztatás egy jól összehasonlítható adat. A közfoglalkoztatásban lévők száma hónapról hónapra változik, a táblázatban szereplő adatok az interjú időpontjában voltak helytállóak, akkor is lehet, hogy kerekített számokban kaptunk választ. Ezeket a számokat összevetettük az adott település lélekszámával, és megkaptunk egy mutatót: minden x-edik ember közmunkából él azon a helyen. Például Muronyban 50 közmunkás van, a település lélekszáma 1300 fő, ebből adódik, hogy minden 26-odik ember közmunkából tartja fenn magát és családját. Természetesen minél alacsonyabb ez a szám, annál magasabb a közmunkások aránya a településen, míg minél magasabb, annál kevesebben kénytelenek ezt a megélhetési formát választani, mint például Gyulán vagy Békéscsabán. Település Közmunkások száma Település lélekszáma Arányszám, minden hányadik ember él közmunkából? Murony 50 1300 26 Békés 700 19763 28 Csárdaszállás 38 456 12 Doboz 140 3800 27 Gyula 368 31679 86 Körösladány 188 4800 25 Köröstarcsa 70 2640 38 Mezőberény 500 11000 22 1 Forrás: http://www.korosladany.hu/varosunkrol.html 6

Szeghalom 400 9700 24 Békéscsaba 1535 61046 39 Gyomaendrőd 600 13674 22 Kamut 54 1102 20 A táblázat adataiból is (még ha azok néhol kerekített értékek is) kitűnik, hogy Gyulán és Békéscsabán élnek a legkevesebben közmunkából. Gyula város közfoglalkoztatási szintje hasonlít a Dunántúli települések szintjéhez. Oka, hogy itt több a nagyobb gyár, vállalkozás, munkavállalási lehetőség, nagyobb a képzettebb és munkavállalás szempontjából motiváltabb emberek száma. Míg az egészen kicsi, hátrányos helyzetű településeken, ahol nincs munkavállalási lehetőség és az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ott élnek a legtöbben közmunkából, mint például Csárdaszálláson, a bevont legkisebb település, ahol minden 12-edik embernek ez a megélhetési forrása. Majd a lakosság 10 %-a, ami családokra vetítve, 4 tagú átlagos család létszámmal számolva, a lakósság 40 %-nak a közmunka program nyújt megélhetési forrást. Körösladány településen minden 25 embernek a közmunka a megélhetési formája. A teljes lélekszámhoz képest ez a lakosság 3, 9 %, családokra vetítve 15, 6 % él közmunkából a városban. Körösladány a számok tükrében A lakossági lekérdezésünk reprezentatív felmérés volt. A felmérésbe bekerülő lakosokat véletlenszerű mintavétellel választottuk ki települési lélekszám arányosításával. A települési koordinátorok által lekérdezett kérdőíves kutatási formában személyesen. A kutatás kiterjedt a projektben vállalt 12 településre. A mintavétel a lakosság 16-65 éves, aktív korú népessége körében történt 1200 kérdőív lekérdezésével. Első lépésként a reprezentatív mintavétel hátterének kidolgozása történt, a véletlenszerű mintavétel előkészítése. Meghatároztuk, hogy a településeken a lakosságszámhoz arányosítva pontosan hány kérdőívet kell kitöltetni az 1200-ból. Ezek után minden település közigazgatási térképét kinyomtattuk A3-as méretben, és felosztottuk annyi lekérdezési egységre, ahány kérdőív lekérdezésére volt szükség adott településen ügyelve arra, hogy lehetőleg azonos számú lakás/ház legyen minden lekérdezési egységben. Megvizsgáltuk, hogy átlagosan egy-egy lekérdezési egységben mennyi házszám található, és az így kapott számból random számgenerátorral megkaptuk, hogy hányadik 7

háznál/lakásnál kezdik a lekérdezést a biztosok. Megegyeztünk, hogy minden esetben a térképen berajzolt lekérdezési egység jobb alsó sarkából indulnak, az óra járásával ellenkező irányba. Amennyiben a kisorsolt számú háznál nem járnak sikerrel, az azt követő első és második háznál próbálkoznak. Ha ott is sikertelen a kérdőív kitöltése, a kérdőívet ki kell ejteni. Ezen módszer segítségével lehetőségünk volt a véletlenszerű mintavételre és ténylegesen elértük azt a réteget, akit megcéloztunk kutatásunkkal. A kérdőív kérdéseit úgy állítottuk össze, hogy a lehető legtöbb féle szempontból választ kapjunk a lakosság szemszögéből fontos foglalkoztatást akadályozó vagy segítő gondokra. A Körösladányon élő mintavételbe került személyek jellemzői Férfi 52, 1% Nő 47, 8% 8 általánosnál kevesebb - 8 általános 8, 3% Szakmunkás (szakiskola, OKJ-s tanfolyam 41, 6% érettségi nélkül) Szakközépiskola, gimnázium érettségi 33, 3% (középfokú) Szakközépiskola, gimnázium érettségi + OKJ 4, 1% bizonyítvány Felsőfokú (főiskola, egyetem, tudományos 12, 5% fokozat) A válaszadók többsége férfi volt. Iskolai végzettség szempontjából az érettségi nélküli szakmunkás végzettségűek voltak többségben, viszont nem volt olyan, aki 8 általánosnál kevesebb végzettséggel rendelkezne. Leszázalékolt 8, 3% Nincs leszázalékolva 91, 6% Nem válaszolt - Jelenleg munkaviszonyban áll 62, 5% Nem áll munkaviszonyban 37, 5% Nem válaszolt - A válaszadók jelentős többsége nem leszázalékolt és több mint fele jelenleg munkaviszonyban áll. 8

Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban? Nemek közötti különbségek 3, 2% Életkor 11, 2% Iskolai végzettség 9, 6% Szakmai gyakorlat hiánya 9, 6% Akadályozottság (anyagi, egészségügyi) 1, 6% Kiskorú gyermek nevelése 6, 4% Idős, beteg hozzátartozó gondozása - Megváltozott munkaképességű 4, 8% (leszázalékolt) Kevés a munkahely a térségben 33, 8% Alacsony hajlandóság az ingázásra 1, 6% Nincs megfelelő tömegközlekedés 3, 2% Kevés felnőttképzési lehetőség - Túlképzettség 3, 2% Motiválatlanság 3, 2% Egyedülálló szülő - Egyéb 6, 4% Nem tudja/nem válaszolt 1, 6% A legtöbben úgy gondolják, hogy kevés a munkahely a térségben, illetve az életkor lehet az annak, hogy nehéz munkát találni. A felnőttképzési lehetőség mennyisége, az idős, beteg hozzátartozó gondozása vagy az egyedülálló szülő, mint hátráltató tényező egyáltalán nem fogalmazódott meg. A legkevesebben a bármilyen akadályozottságot vagy az ingázásra való alacsony hajlandóságot fogalmazták meg. Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével? Egyáltalán nem elégedett 8, 3% Inkább elégedetlen 16, 6% Közepesen elégedett 41, 6% Inkább elégedett 16, 6% Teljesen elégedett 16, 6% A legtöbben közepesen elégedettek jelenlegi helyzetükkel. Összességében azonban többen van azok, akik inkább vagy teljesen elégedettek, mint azok, akik egyáltalán nem vagy inkább elégedetlenek az életminőségükkel. 9

Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért? Család 50% Barát 10% Szomszéd - Civil szervezet 3, 3% Egyház 3, 3% Munkahely 3, 3% Humán segítő intézmény (pl. családsegítő 3, 3% szolgálat, amely nem civil) Önkormányzat - Pénzintézet - Média - Egyéb 26, 6% Nem tudja/nem válaszolt - A válaszadók fele elsősorban a családtól kérne segítséget, a második a sorban valamilyen egyéb lehetőség lenne. Néhány lehetőség egyáltalán nem szerepel a felsorolásban, azonban amik mégis, azok közül egyenlő arányban a legkevesebben civil szervezetekhez, egyházhoz, munkahelyhez, humán segítő intézményhez fordulnának Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat? Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról? Családtagoktól, ismerősöktől 16, 6% Intézményektől 10% Önkormányzattól 16, 6% Kiadványból 10% 10

Médiából 10% Internetről 13, 3% Civil szervezettől - Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt 23, 3% Az emberek több mint fele ismeri a szociális szolgáltatásokat. Információikat a legtöbben nem tudják, hogy honnan szerzik. Azonban, akik mégis meg tudták fogalmazni, azok közül a legtöbben családtagoktól és az önkormányzattól tájékozódnak. Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást? Lakásfenntartási támogatás (lakbér vagy 16, 6% albérleti díj céljára, gázszámlára) Egyéb célra adósságcsökkentési támogatás - Lakhatással kapcsolatos egyéb támogatás 4, 1% Rendszeres pénzbeli támogatások 12, 5% Pénzügyi támogatás rendkívüli esetben - Nem igényeltem még szociális támogatást, 58, 3% ellátást Egyéb 4, 1% Nem tudja/nem válaszolt 4, 1% A legtöbben még nem igényeltek semmilyen támogatást, akik mégis, azok közül a legtöbben valamilyen lakásfenntartási támogatást vettek igénybe. Senki nem vett igénybe adósságcsökkentő hitelt vagy rendkívüli pénzügyi támogatást. Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres? Családtagok/ismerősök 11, 1% Korábbi munkatársak 6, 6% Munkaügyi központ, kirendeltség 13, 3% Munkaerő-közvetítő iroda 2, 2% Internet 24, 4% Újsághirdetés 11, 1% Fejvadászcég - Civil szervezetek 2, 2% Szociális intézmények 2, 2% Egyéb 6, 6% Nem tudja/nem válaszolt 20% A legtöbben az interneten keresnek/keresnének munkát, a második a sorban nem tudja, hogy milyen módon keresne munkát. Senki nem venne igénybe fejvadászcéget, legkevesebben 11

munkaerő-közvetítő irodához, civil szervezetekhez vagy szociális intézményekhez fordulnának. Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez? A legtöbben úgy gondolják, hogy természetbeni támogatásokkal járulnának hozzá a rászorulók szociális segítéséhez, a második pedig az önkéntes munka a sorban. Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért? Szociális ellátórendszer 6% Társadalom egésze - Politikai rendszer 39, 3% Önkormányzat - Származás, neveltetés - Otthoni viszonyok, családi helyzet - Munkáltató 3% Egészségügyi ellátórendszer 3% Foglalkoztatási rendszer 3% Pénzintézetek 9% Az egyén maga 18, 1% Egyéb 12, 1% Nem tudja/nem válaszolt 6% A legtöbben a politikai rendszert okolják helyzetük rosszabbodásáért, második helyen az egyén maga szerepel okként. Néhány lehetőség egyáltalán nem jelenik meg a sorban, azonban 12

ahol mégis ott a munkáltató, az egészségügyi ellátórendszer és a foglalkoztatási rendszer kapta a legkevesebb százalékot. Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember? Saját háztáji gazdálkodás 16, 3% Feketemunka 3, 2% Új szakma tanulása 3, 2% Fejlesztő foglalkozásokon való részvétel (konfliktuskezelés, kommunikáció 2, 1% fejlesztése) Átképzés használható szakmákra 5, 4% Érettségi vagy felsőfokú oklevél megszerzése 1% Társas kapcsolatok erősítése 3, 2% Káros szenvedélyektől való mentesség 7, 6% Saját fizikai környezetem rendben tartása 6, 5% Pénzbeli és természetbeni juttatások ismerete, igénylése (önkormányzat, családsegítő) Önkéntes munkavégzés ( bedolgozni magam 2, 1% egy munkahelyre ) Tevékenység csere (segítek másoknak, ők is 6, 5% segítenek nekem) Szűrővizsgálatokon való rendszeres 5, 4% megjelenés Mentális állapotom megőrzése, lelki 6, 5% problémáim esetén szakmai segítséget kérek Rendszeres sportolás, testmozgás 8, 6% Rendszeres olvasás 4, 3% Istenben való hit, hitközösséghez való 4, 3% csatlakozás Önképzés 4, 3% Egyéb 6, 5% Nem tudja/nem válaszolt 2, 1% A legtöbben a saját háztáji gazdálkodást látják megoldásnak, a második a sorban a rendszeres testmozgás, majd a káros szenvedélyektől való mentesség következik. Senki nem jelölte meg a bármilyen jellegű juttatásokat, a százalékok közül viszont a legkevesebbet a magasabb fokozatú oklevél megszerzése kapta. - 13

Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon? Távoli, tömegközlekedéssel nem elérhető 5, 1% munkahely Nincs tömegközlekedés - Van tömegközlekedés, de nem megfelelő 5, 1% időben Nincs akadálymentesített közlekedési - lehetőség Kevés a munkahely a térségben 15, 3% Nemi megkülönböztetés 2, 5% Életkor 2, 5% Iskolai végzettség 2, 5% Szakmai gyakorlat hiánya 2, 5% Félelem attól, hogy úgysem felelne meg - Tartós betegség 5, 1% Kiskorú gyermek nevelése 2, 5% Egyedülálló szülő - Idős, beteg hozzátartozó gondozása 2, 5% Túlképzettség - Motiválatlanság - Alacsony hajlandóság az ingázásra - Megváltozott munkaképesség (leszázalékolt) 2, 5% Kevés átképzési lehetőség - Pénzügyi gondok (nem tud bérletet venni, 5, 1% albérletet fizetni) Egyéb 5, 1% Nem tudja/nem válaszolt 41% A legtöbben nem tudják, hogy mi akadályozza őket abban, hogy munkát vállaljanak, aki igen, azok viszont úgy gondolják, hogy kevés a munkahely a térségben. Sok lehetőség nem is jelent meg százalékokban, amit viszont meg tudtak határozni, azok közül a legkevesebb arányban a nemi megkülönböztetés, az életkor, az iskolai végzettség, a szakmai gyakorlat hiánya, kiskorú gyermek nevelése, idős hozzátartozó gondozása és a megváltozott munkaképesség szerepel. 14

Fejlesztési javaslatok Munkahelyteremtő beruházások támogatása; Új befektetők, foglalkoztatók számára vonzó környezet kialakítása; Infrastruktúra fejlesztése; A vállalkozások foglalkoztatási szerepének erősítésében legfontosabb eszköz a kedvező szabályozási feltételek biztosítása, ami elejét veszi a fekete foglalkoztatásnak; Ki kellene jobban használni Békés megye természeti adottságait: a kiváló adottságú termőföldet; Jobban ki kellene használni a turizmus, az idegenforgalom előnyeit; Ingyenes, kedvezményes sportolási lehetőség: kedvezményes uszodabérlet, nyitott sportpályák, tornatermek. Sportnapok szervezése; Ingyenes szűrővizsgálatok, egészségnapok szervezése; Ingyenes, információs zöld vonal fenntartása, ahol akár anonim módon is nyújtanak tájékoztatást a szociális szolgáltatásokról; Személyes támogatásra épülő közvetítőiroda működtetése, ahol az egyéneknek nemcsak a munkakeresésben, hanem némileg életvezetésben is segítséget nyújtanak a szakemberek; Képzések szervezése, ami segíthet a háztáji gazdálkodás sikerességében, kiterjesztésében; Kedvezményes vetőmaghoz, takarmányhoz való hozzájutási lehetőség biztosítása; Legális gazdasági forma együttműködésének elősegítése; Kedvezményes, rendszeres, biztos helyi vásárok, piacok szervezése, ahol az emberek értékesíthetik saját termékeit, de az asztalbérlet kedvezményes áron elérhető. 15