A komplex szóbeli záróvizsgát az alábbi kereskedelmi szakmai tárgyak alkotják:



Hasonló dokumentumok
ZÁRÓVIZSGA TÁJÉKOZTATÓ kereskedelmi szakos hallgatók részére

Záróvizsga témakörök a kereskedelem szakirányos üzleti szakoktatók záróvizsgájára

KSZM OKJ 55-ös Vizsgatételek. Tájékoztató A kereskedelmi Szakmenedzser szakmai záróvizsga Gyakorlati részéhez június (OKJ )

BSc Kereskedelem és Marketing szak záróvizsga témakörök A. tételsor témakörei (minden szakirány számára):

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők.

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

ZÁRÓVIZSGA TÁJÉKOZTATÓ Kereskedelem és marketing FOSZK képzés végzős hallgatói számára 2014/2015. tanév 2. félév

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: Szolnok

A tételekhez segédeszköz nem használható!

A vállalti gazdálkodás változásai

TÁJÉKOZTATÓ a Vendéglátó és szálloda szakirány hallgatói részére a záróvizsga szakmai tárgyait átfogó komplex szóbeli témakörökről

SOPRONI SZC FÁY ANDRÁS KÖZGAZDASÁGI, ÜZLETI ÉS POSTAI SZAKGIMNÁZIUMA Osztályozóvizsga tematikák kereskedelem szakközépiskolai ágazat

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: Szolnok

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

Marketing alapjai tantárgy

Foglalkozási napló. Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző. a 20 /20. tanévre. (OKJ száma: ) szakma gyakorlati oktatásához 13.

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget!

Információtartalom vázlata

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

- Milyen információk szükségesek a marketing döntések megalapozásához?

Féléves beszámoló témakörei 13/EL logisztikai és szállítmányozási ügyintézők számára

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Kereskedelem és marketing szak Felsőoktatási szakképzés részére (2018-tól visszavonásig)

KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE, GAZDÁLKODÁSA

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY

KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK

Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar. Műszaki Menedzsment Intézet TANTÁRGYI ISMERTETŐ

A vizsgafeladat ismertetése:

MARKETING- ÉS REKLÁMÜGYINTÉZŐ (középfokú szakképesítés) TANTÁRGYI FELÉPÍTÉS ÉS ÓRATERV

TÁJÉKOZTATÓ a vendéglátás-szálloda szakirány hallgatói részére a záróvizsga szakmai tárgyait átfogó komplex szóbeli témakörökről

Ellátási Lánc Menedzsment

RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT

EUROLOGISZTIKA c. tantárgy 2006/2007. tanév I. félév gépészmérnöki szak, főiskolai szint levelező tagozat

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

A 2018/19-es tanévben ezt a szakképzést nem tervezzük indítani!

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK

Gyakorlati oktatás tematikája (kerettanterv alapján) 2/14. évfolyam Logisztikai ügyintéző

A kereskedelem helye, szerepe

FOSZK Kereskedelem és marketing alapszak projektmunka témakörök

A kereskedelem. A kereskedelem tevékenység elemzési sajátosságai. Nagykereskedelem. Vendéglátás. Kiskereskedelem

Kereskedelmi Szakmenedzser

KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK 2015-

Az áruforgalom lebonyolítása modul A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalati gazdaságtan. tanulmányokhoz

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei március

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS TANMENET. KÖVETELMÉNYMODUL Marketing

Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés. Tematika. Gazdálkodás modul. Marketing alapjai

Dr. Fodor Zita egyetemi docens

PSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca / 1426 Budapest Pf.:35 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ.

Logisztika A. 2. témakör

Foglalkozási napló. Kereskedő

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

KERESKEDELEM ÉS MARKETING FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Kereskedelem és Marketing Tanszék

A vizsgafeladat ismertetése: A tételekhez segédeszköz nem használható!

Az MLE és az MLBKT Tanúsított Logisztikai Szakértői:

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI

Logisztikai ügyintéző

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

ÚJ SZEREP: LOGISZTIKAI MEDIÁTOR A VEVŐI IGÉNYEKRE ÉPÜLŐ FOLYAMATOK

MLBKT OKTATÓI TAGOZAT Logisztikai szakirányú BSc képzés a BME-n

Felsőfokú (C1) KITEX nyelvvizsga - Vizsgatémák

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz

GLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel:

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)!

SZAKDOLGOZATI CÍMEK II. ÉVFOLYAM 4. FÉLÉVES HALLGATÓK RÉSZÉRE

Kereskedő Kereskedő

LOGISZTIKA. Logisztikai rendszerek. Szakálosné Dr. Mátyás Katalin

Logisztikai módszerek

LOGISZTIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ

Tételsor 1. tétel

1. A mellékelt újságcikk (szemelvény, esettanulmány) alapján mutassa be a marketing fejlődési szakaszait, a marketing jellemzői tendenciáit

Szakképesítés: Logisztikai ügyintéző Szóbeli vizsgatevékenység B) A vizsgafeladat megnevezése: A logisztikai rendszer

RAKTÁROZÁSI ISMERETEK

Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens

A logisztika feladata, célja, területei

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Országos Képzési Jegyzék

1.) A beszerzés és az áruátvétel helye, szerepe az áruforgalomban

Beszerzési logisztikai folyamat

5. előadás: Magasraktárak, raktári folyamatok irányítása, készletezés

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga fogalmai március

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Mérnök-közgazdász képzés TÉMA 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy

Szállítási rendszerek. Áruszállítás

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalati gazdaságtan. tanulmányokhoz

M SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG Üzletviteli tanácsadás PR, kommunikáció tanácsadás PR, kommunikáció tanácsadás

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz

A 296. sorszámú Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

Átírás:

A komplex szóbeli záróvizsgát az alábbi kereskedelmi szakmai tárgyak alkotják: A B C Tantárgy neve Kereskedelmi vállalkozások gazdaságtana I.-II. Kereskedelemszervezés és technológia I.-II. Szállítmányozás és fuvarozás Kereskedelmi marketing I.-II. Szolgáltatás- és termékmenedzselés Összes kreditérték: A komplex szóbeli vizsgára történő sikeres felkészüléshez javasoljuk az alábbi ismeretkörök áttanulmányozását, a kapcsolódó gyakorlati megoldások áttekintését. A komplex szóbeli vizsga a következő témaköröket öleli fel: A. Kereskedelmi vállalkozások gazdaságtana I.-II.: 1. A kereskedelmi vállalat jellemzői. A kereskedelmi vállalat, mint gazdálkodási, vezetési, szervezeti egység. A kereskedelmi vállalat sajátosságai a más profilú gazdasági ágakban dolgozó vállalatokhoz képest. 2. A gazdasági verseny és az együttműködés jellemzői a kereskedelemben és szerepük egy kereskedelmi vállalkozás életében. 3. A kereskedelmi ágazat nemzetgazdasági- illetve a kereskedelmi vállalat vállalatgazdasági teljesítménye. A teljesítmény mérésének, megítélésének lehetőségei és korlátjai. A teljesítmény elemzésének és minősítésének vállalatgazdasági módszerei. 4. A kereskedelmi vállalkozások környezeti feltételei. A környezet és a vállalat kölcsönhatása. A vállalat lehetséges reakciói a gazdasági környezet változásaira. 5. Az állami gazdaságirányítás hatása a kereskedelmi vállalatokra. A kereskedelmi vállalkozások piaci lehetőségei. 6. Az állami gazdaság- és kereskedelempolitika lényege, általános és konkrét céljai, eszközei és módszerei. 7. A vállalati üzletpolitika és az üzleti terv szerepe a kereskedelmi vállalkozások működtetésében, az üzleti terv tartalma. 8. A kereskedelmi vállalkozások üzleti tervezésében használatos mutatószám csoportok közgazdasági tartalma, jelentősége és szerepe a tervezés folyamatában. 9. A stratégiai tervezés és az üzleti taktika jelentősége a döntések meghozatalában és a vállalati célok megvalósításában.

2 10. A kereskedelmi vállalatok szerepe az életszínvonal alakításában. Az életszínvonal mérése, megítélése. Az életszínvonal kereskedelmi teljesítményt befolyásoló elemei. A kereskedelmi dolgozók életszínvonala. 11. A lakosság fogyasztása és a kiskereskedelmi áruforgalom kapcsolata. A fogyasztás és a forgalom alakulásának legfontosabb tendenciái. 12. A kereskedelmi vállalatok értékesítési munkája. Az értékesítés elemzésének és tervezésének vállalatgazdasági módszerei. Az értékesítés megszervezésének pénzügyi összefüggései. 13. A kereskedelmi vállalatok piaci kapcsolatai. A kapcsolatok megszervezése a szállítókkal. A partnerek kiválasztásának szempontjai. 14. A beszerzés szerepe a kereskedelmi vállalkozás gazdálkodásában, a beszerzési pozíciók megítélésének és erősítésének lehetőségei. A horizontális és a vertikális piaci kapcsolatok. Az árubeszerzés pénzügyi feltételei és lehetőségei. 15. Az áruforgalmi munka készletigényessége. A kereskedelmi vállalatok feladatai és lehetőségei az árukészletek biztosításában. A készletek elemzésének és tervezésének vállalatgazdasági módszerei. A készletezés kapcsolata az értékesítéssel és a beszerzéssel. A készletgazdálkodás pénzügyi összefüggései. 16. A kereskedelmi tevékenység élőmunka igényessége. A foglalkoztatottság helyzete hazánkban. A kereskedelem munkaerő utánpótlásának forrásai, a munkaerő gazdálkodás lehetőségei és korlátjai. A létszámelemzés és tervezés módszerei. A munkateljesítmény mérésének vállalatgazdasági lehetőségei. 17. A lakosság jövedelmeinek nagysága és szerkezete. A jövedelempolitika és a szociálpolitika kapcsolata. A jövedelmek elköltésének kereskedelmi összefüggései. 18. A kereskedelmi dolgozók jövedelmi viszonyai. Az anyagi érdekeltség biztosítása és az anyagi ösztönzés alkalmazása a kereskedelmi vállalatoknál. A kereskedelmi vállalat bérgazdálkodásának elemzése és tervezése. 19. A kereskedelmi tevékenység eszközigényessége. A tárgyi eszközök szerepe a kereskedelmi vállalatok életében. Az eszközökkel való ellátottság és az eszközhasznosítás hatékonyságának mérése. A vállalati eszközgazdálkodás elemzése. 20. A kereskedelmi beruházások előkészítésének és megvalósításának folyamata, a beruházások gazdaságosságának mérése. A kiskereskedelmi hálózat elemzése és tervezése. 21. Az ár, mint piaci kategória. Az ár egyensúly teremtő, jövedelem elosztó, orientáló és ösztönző szerepe. A fogyasztói árak felépítése, képzése a kereskedelemben. 22. A kereskedelmi vállalatok árrés-politikája. Az árrés tömegének és szerkezetének alakulására ható tényezők elemzése és tervezése. Az egyes termékek, termékcsoportok ármenedzselése. Ártaktika és áralku.

3 23. A kereskedelmi tevékenység költségérzékenysége. A kereskedelmi vállalkozás szabadsága, ill. determináltsága a költséggazdálkodásban. A költségek különféle csoportosítása és ennek indokai a kereskedelemben. A kereskedelem speciális költségei. 24. A költségek csoportosításának, elemzésének és tervezésének lehetőségei és módszerei a kereskedelemben. A kereskedelmi vállalat költséggazdálkodásának minősítése. 25. A kereskedelmi vállalkozás célja és feladata. A tulajdonosi felelősség. A menedzserek lehetőségei és korlátjai a vállalkozás nyereséges működtetésében. A tulajdonosok és az alkalmazottak érdekeinek összehangolása. 26. A kereskedelmi vállalat nyereségének képzése és felhasználása. A fedezeti pont és a fedezeti hozzájárulás. A vállalati működés hatékonyságának elemzése a kereskedelemben. 27. A kereskedelmi vállalkozás indításának társadalmi, piaci és gazdasági feltételei. Az induló vállalkozás tőkeszükségletének megállapítása. A pótlólagos tőkeszükséglet okai és kiszámításának lehetősége. 28. A kereskedelmi vállalkozás folyamatos működtetésének és fejlesztésének finanszírozása. A vállalati likviditás és a jövedelmezőség sokoldalú összefüggései. 29. Tulajdonváltás a kereskedelemben, a tulajdonosi kör jellemzői. A kereskedelmi ágazat vállalati szerkezetének eddigi, és a jövőben várható változási tendenciái. 30. A kereskedelmi vállalat vagyona, értéke és ára közötti összefüggések. A vállalati vagyon értékelésének módszerei. A vállalkozás adásvételének technikai, adminisztratív és piaci összefüggései. B. Kereskedelemszervezés és technológia I.-II., Szállítmányozás és fuvarozás: 1. A kereskedelmi vállalatok disztribúciós logisztikájának időszerű tendenciái. A logisztika feladata, funkcionális elhatárolása. Az elosztási logisztika és a bolti (áruházi) technológia összefüggései. 2. Globalizáció és logisztika. Késleltetés a gyártásban (kötegelt gyártás), valamint késleltetett célpiac-megjelölés. Késleltetett összeszerelés és csomagolás. 3. Az értékesítési csatornák, értékesítési döntések. Vállalatközi együttműködés, ellátási láncok versenye. 4. A bolti áruutánpótlás, az áru átvételének, tárolásának és mozgatásának megszervezése és lebonyolítása. 5. A kiskereskedelmi értékesítés megszervezése, az áru ellenértékének elszámolása. Az egyes értékesítési módok felhasználási területei. 6. A tradicionális és a gyors adatátvitelt biztosító kártyaleolvasó pénztárterminálok alkalmazása, az elektronikus pénztárca. Az RF/ID technológia.

4 7. A vevők és a személyzet mozgási útvonalának megszervezése. Az elektronikus áruvédelmi rendszerek, videomegfigyelés és pénztárbiztonság 8. A bevásárlóközpontok kialakulása, jellemzői, fajtái, telepítésük. A bevásárlóközpontok létesítésének előkészítése, építése és üzemeltetése. 9. Alternatív értékesítési formák a kereskedelemben: a csomagküldő kereskedelem, a kereskedelmi automaták és automata boltok, az elektronikus (interaktív) kiskereskedelem. 10. Üzlettípusok a kereskedelemben: a szaküzletek, a hipermarketek, az áruházak sajátosságai és a várható fejlődési tendenciák 11. A csomagolás szerepe az értékesítésben, a logisztikában, a fogyasztói csomagolás, mint eladási egység. Rakodólapos egységrakományok a raktározásban és a szállításban. A csomagolás környezetvédelmi aspektusai. 12. A raktározás és a szállítás, mint a logisztikai rendszer része, a logisztikai szolgáltatási színvonal. A készletezési döntések hatásai az alkalmazott technológiai megoldásokra. 13. A készletezés szükségessége, jelentősége, a készleteket befolyásoló tényezők. A készletek raktári elhelyezése, a raktári tároló- és áteresztőképesség. 14. A korszerű automatikus azonosítási rendszerek, szerepük a logisztikában, különös tekintettel a raktározásra. 15. A raktárak szerepe, sajátosságai, a komissiózó raktárak és az egyéb raktárfajták. Az áruáramlás megszervezése a raktárakban. 16. Az áruelhelyezés elvei és gyakorlati megoldásai a kereskedelmi raktárakban. Az élő és a tartalékkészletek elhelyezése, a FIFO elv, preferenciák az áruelhelyezésben, kötött és szabad helyfoglalás. 17. Az alkalmazandó raktári technológia kiválasztását befolyásoló tényezők. Tárolási módok a komissiózó raktárakban. Az egységrakományos tárolás, a tároló állványzat és a gépi berendezések kiválasztása. 18. A magasraktárak speciális technológiai megoldásai; magasraktári berendezések és gépek, a munkaszervezés sajátosságai a magasraktárakban. 19. A komissiózás, mint a raktározás legösszetettebb folyamatmodulja. A komissiózás előkészítésének és lebonyolításának változatai a raktárakban. Komissiózási stratégiák. Papír alapú és számítógéppel irányított komissiózás. 20. A kereskedelmi áruszállítások sajátosságai. A komissiózó raktárakból induló bolti áruterítés megszervezése. Fuvarozók és szállítmányozók bevonása az áruterítésbe.

5 21. A raktárfejlődés útja a hagyományos rendszerektől a logisztikai központokig. A logisztikai központok szerepe, jelentősége, telepítésük szempontjai, szolgáltatásaik. Hazai tervek és eredmények a logisztikai központok létesítésével kapcsolatban. 22. Adásvétel és szállítás, szerződések az árutovábbításban. Szállítás, fuvarozás és szállítmányozás. Fuvarozási módok és partnerek, együttműködés a fuvarozásban. 23. A külkereskedelmi szerződésben szabályozott kérdések, a külkereskedelmi szerződés lényeges feltételei, a fuvarparitás. A fuvarparitás szabályozására kiköthető INCOTERMS-klauzulák, a teljesítés, a kockázat- és a költségmegosztás helye. 24. A vasúti árufuvarozás jellemzői, szabályozása. A vasúti fuvarozási szerződés. Szállítmányozási feladatok a vasúti árufuvarozásban. Az európai közlekedéspolitika és a vasúti árufuvarozás. 25. A közúti árutovábbítás jellemzői, szabályozása. A nemzetközi közúti árufuvarozás előkészítése és végrehajtása. Közlekedéspolitika az EU-ban. 26. A nemzetközi gyűjtőszállítmányozás lényege, folyamata, szerepe a logisztikában. Futárszolgálatok a gyűjtőszállítmányozásban. 27. A légi árufuvarozás szerepe az áruszállításokban. A folyami és a tengeri árufuvarozás szabályozása, előkészítése és lebonyolítása. 28. A kombinált fuvarozás kialakulása, fejlődésének feltételei, napjaink kombinált fuvarozási technikái. A kombinált fuvarozás szerepe az európai közlekedéspolitikában. 29. A konténeres árufuvarozás kialakulása, szerepe az áruszállításokban. A konténerek típusai, a nemzetközi konténerforgalom járművei, konténerkezelő és tárolóhelyek. A kontinentális és a tengerentúli konténerforgalom megszervezése és lebonyolítása. 30. A folyami és a tengeri árufuvarozás szerepe az áruszállításokban. A folyami és a tengeri árufuvarozás szabályozása, előkészítése és lebonyolítása. C. Kereskedelmi marketing I.-II.: 1. A marketing információs rendszer lényege, szerepe a vállalkozás irányításában. A MIR alrendszerei. 2. A piackutatás lényege. A piackutatás, mint a gazdasági előrelátás eszköze. A piackutató piac nagysága, területei. 3. Az információ fogalma, szerepe. Az információval szembeni elvárások. A piackutató vizsgálat két nagy területe. A szekunder és a primer piackutatás. 4. A szekunder piackutatás fogalma. A szekunder kutatás külső és belső adatbázisa. A szekunder kutatás előnyei-hátrányai.

6 5. A primer piackutatás fogalma, szerepe a vállalkozás információigénye kielégítésében. A szekunder adatok elemzéséből következő primer információs igény meghatározása. Primer adat felvételezési eljárások. 6. Megkérdezéses vizsgálatok lényege, szerepe, formái. Szóbeli, írásbeli, telefonos, számítógépes megkérdezéses eljárások (jellemzői, előnyök és hátrányok.) 7. Csoportos adatfelvételi eljárás lényege. Fókuszcsoportos vizsgálat lényege, lebonyolításának módszere. A vizsgálat alkalmazásának korlátai. Egyéni interjús módszerek (interjú, mélyinterjú). Megfigyelés és kísérletezés fogalma, szerepe, használhatósága. 8. A kérdőív szerkesztés menete. A jó kérdőív ismérvei. Kérdésfajták szerepe a piackutatásban. 9. A minta kiválasztás szempontjai. A minta nagyságának meghatározása. A minta nagysága, a kapott adatok pontossága, megbízhatósága. A három elem összefüggései. 10. Hibajavítás, feldolgozás, adatértékelés. A tanulmány elkészítésének a menete, a megbízó részére történő átadás előírásai. 11. A kommunikáció fogalma, elemei. Az egyes kommunikációs területek lényege, kapcsolata a marketing elmélettel. A piacbefolyásolás lényege. Kapcsolat a piacbefolyásolás, és a marketing kommunikáció között. Kommunikatív és a nem kommunikatív elemek rendszere. 12. A vállalati image fogalma, szerepe, fajtái, és azok jellemzői. Az image kapcsolata a marketingkommunikáció egyéb elemeivel. Az image és a vállalati arculat viszonya. A CI lényege. A CI, a CD, és a CC fogalma, kapcsolatuk jellemzői. 13. A PR fogalma, jellemzői, szükségessége. A PR két iránya, illetve két területe. A PR eszközei. 14. A szponzorálás fogalma, szerepe. A szponzorálás területei. Szponzorálandó esemény választásának szempontjai. 15. Vásárlásösztönzés fogalma, szerepe, fajtái. A Személyi jövedelem adóról szóló, illetve a Szerencsejáték törvény szerepe. 16. A direkt marketing fogalma, kialakulásának okai. A jó címlista ismérvei. Személyes eladás lényege, szerepe, kialakulásának okai. 17. Reklám fogalma, szerepe. Reklám fajtái különféle szempontok szerinti bontásban. A reklám és a PR kapcsolata. Eltérések és hasonlóságok a két nagy kommunikációs területen. 18. A márka, és a védjegy fogalma, kapcsolatuk fontossága. Tilalmak a védjegyeztetésben.

7 19. A reklámeszközök fogalma, felosztásuk különféle szempontok alapján. Köz- és zártterületi, valamint az eladáshelyi reklámeszközök fogalma, jellemzőik, fajtáik. 20. TV, mozi, rádió, mint reklámeszközök jellemzői. 21. Óriásplakát, plakát, sajtó, mint reklámeszközök jellemzői 22. Egyéb reklámeszközök (nyomdai termékek, reklámajándékok, Internet, stb.) jellemzői 23. A reklámetika, és a reklámjog fogalma, kapcsolatuk egymással. Reklámetikai kódex főbb előírásai. ÖRT. MRSz. tevékenysége e területen. 24. Reklámtervezés fogalma. A reklámterv kettős jellege. Reklámköltség tervezés fajtái. A marketingkommunikáció tervezése. C. Szolgáltatás- és termékmenedzselés: 1. A minőség fogalma és szintje, minőségiskolák jellemzői. Minőségmodellek: TQM, PDCA, BPR, FMQM jellemzése és ezek összehasonlítása 2. A szolgáltatás fogalma, típusai és speciális jellemzői. Termék és szolgáltatás jellemzőinek összehasonlítása. 3. A 7P érvényesülése a szolgáltatásban 4. A termékmenedzserek feladatai a termékéletgörbe különböző szakaszaiban. 5. Termékmenedzser feladatai a csomagolástervezés munkájában. A korszerű és optimális csomagolás ismérvei. A csomagolás általános és speciális hatósági követelményei. 6. A termékhagyma, termékkép típusai és szerepük a termékmenedzser munkájában.