A s o p r o n y i m a g y a r k i r. áami főreáiskoa 0-ik évi ' ' ' ' ER TES T O J E 99/95. Köz i : kir. igazgató. Sop:ro::t.'\.y, N yo m a i: ott. Li tfa :> :'> K ú r o y u <i L 885.
TARTALOM: I. II. III. IV. v. VI. VII. VIII. IX. K.öpe Dezső ehunyt tanárró vaó megemékezés. A reáiskoa tan te rve. Tanodai ünnepéyek. Adatok a tanoda történet éhez. A tanári kar müködésé nek kimutatása. A z ön k é pző ovasókör. A jövő tanév kezdetérö. Az ifjuság érdemsorozata az 88-85. tanév végén. Statistikai tábázatok.
:E: ö p e D e z s ő. 86-885. Aig kezde hegedni a seb, meyet feejtheteten kartársunk Moer Ede ehunyta szivünkön ejtett, máris ujabb csapás-okozta fájdaom:. K.ö p e Dezső tragikus sorsa facsarja szivünket. Erdéyi fiú vot ő, ki Bécsen át jött Sopronyba, hogy sorsát: a czinfavai temetőt ki ne kerüje! Egy kis óomdarabka, mey véetenü taáta, kiotá éet ét, véget vetvén mind ama bodogító r eményeknek, meyeknek tejesütét a köze j övőtő várta. Aig-aig, hogy az éet tavaszát éceni kezdé, midön a k éreheten haá rá tette csontkezét, meynek érintésére ezárunak a piák, kiapad a sziv patakja, s kiszabadu födi hüv e y ébő a éek. Az a gyászobogó ott az áami főreái s ko!tn azt jeenté, hogy Köpe Dezső nincs többé! A kik ismerték, tudjá k, hogy mit jeentenek e szavak; mert Köpe Dezső fiata kora: huszonnégy éve daczára nem tartozott azon közönséges fiata emberek közé, a kiknek ehunytát közömbösen veszszük. Ées ész, kiapadhatan tudásvágy s kitartó szorgaom vezérete őt a tudományok forrásához, meybő annyi igazat, szépet merített, hogy tudományos képzettségeért nemcsak tanártársai és növendékei, hanem i smerőse i is ehamozták dicséretekke. Ámbár szakját: a chemiát és természetrajzot kitünőerr értette s abbó tanári okeveet is nyert, hogy tudományszomját kieégítse, oy buzgóságga átott hozzá a mathematikai tudományok esajátításához, hogy május havában ebbő is szándékozott okeveet szerezni s bizonyára szerzett vona is a koozsvári egyetemen, meynek jees növendéke vot. Szorgamának gyümöcse: az örök nyugaom. Minden fiata embernek vannak ámai, ábránd jai. Köpe sem vot ment azoktó. tit ámodhatott vona magának egyebet egy tudományo
san képzett, jó neveésü, nemes eküetü ifju, mint múvetségi fokának megfeeö áást s bod o g csaádi éetet? Emezt csak úgy érhette e, ha eőbb megveti jóvöje aapját. Mind en törekvése oda irányut tehát, hogy magának m eg feeő áást szerezzen. A csaádi éetben a bodogság netovábbját átta s b ármit is mondjanak az emberek, s bárhogy is gúnyoják a z ideaistáka t, egyedü a csaádi kör az, meyben az ember a küviág rágamai s üdöztetései een menedéket, megnyugvást és vigasztaást e. Napró-napra közeedett reménye megvaósításához. Már-már győztesnek s bodognak hihett e magát, midőn a sors egy csapássa véget vetett reménynek, vágynak s bodogságnak egyaránt. Szerette az éetet S miért is ne szerette vona? Szép a haá ; de én még fiata vagyok! így sóhajtott fe haáos ágyán. Szegény sorsunak szüetve, Önszorgamának kifejtéséve nemcsak szép müvetségre tett szert, hanem tekintéyes áást is vivott vona ki magának. S ő nem vágyott többre. Páyáját, meyre önként épett, szive méyébő szerette s n em egyszer mondá e sorok írójának: n Ha még egyszer szüetném, m eg int csak tanár ennék! Bodognak érezte magát, ha n övendékei ek ébe a tudomány igéit c :cepegtethette, az erény magvát hinthette. Az iskoai csengetytyü sza vára egész testében megrándu va nyut kaapja után. Midön tréfábó marasztottuk, azt feete: De mikor én úgy szeretem tanítani azokat a gyermekeket! de aztán növendékei is szerették ám. Nagyrabecsüték aapos tndományát, szép és értemes magyarázatát, humánus bánásmódját s mérséket szigoruságát, mey sem e nem k eserít, sem ebizakodottá nem tesz. Ameett igen eőz é keny s önérzetes bár, mégis szerény vot; szerény annyira, hogy sohasem merte egy tanártársát sem coegájának mondani, bármennyire unszoták rá s bármennyire magyarázták is neki, hogy arra t ejes joga van. Ö csak ok. próba éves tanár vot s szerénységéné fogva a viágért sem akart többnek átszani. De Köpe nemcsak taná r vot, hanem a Patzenhofer-csaád két fisarjadékának n eveője is. Soha csaádapa jobb váasztást nem tett, mint P atzenhofer ur, midőn fiainak t esti-eki javát ö reá bizta. Neve ői t isztét épen ügy rnint a tanárit, ideáisan fogta fe. Fiait úg y szóván túzott ekiismeretességge vezette az egyes tudományszakok abyrinthjaiban; szargamasan eenőri zte öket t anuásukban s egy kínákozó akamat sem hagyott fehasznáatanu, hogy növend é keibő nemcsak tudományosan képzett, hanem a hazának és emberiségnek egykor hasznára váandó embereket is nevejen. É s e tekintetben ö maga szagáhatott nekik egyszerü, de tiszt a, szinte kifogásobatatan jeeméve, pédányképü. Főtörekvése oda irányut, hogy növendékeit minden szép és nemes eszme iránt fogékonynyá tegye; p édá t nyujtott nekik ki tartó szorgaomra; rátanította őket a jótékonyság nemes erényére s hazafias buzgaomma szította szivökben a hazaszeretet ángját. Szavainak oy súyt tudott köcsönözni, oktatás aiva a nnyira hozzá tudott férni növen-
5 dékei zsenge szivéhez, hogy nem egyszer könnyekre fakasztotta őket. it veszítettek neveöjökbe n, bi zonyára ők mag uk érezték egjobban, mikor a fájdaomtó megtörten kisérték örök nyugaomra. K.öpe Dezső neve néh ányszor a soproni irodami kör e őadásai n is fetünt. emc s ak g ondos szavaata, hanem kiséretekke összekapcsot vegyt ani eőadás ai is mindenkor kivivtá k számára a közönség eismerését, tetszés-nyiváüítását. É énk e őadá sa, szép nyevezete, mey áta a tudomány száraz styusába üde frisess éget s oykor kötői sége t is ehet, -nemküönben magyaros kiejtése, keemes organuma, piros-pozsgás, majdnem nőies vonásu s foyton mosoygó arca oy harmonikussá tevék eőadásait, hogy azok mindig k eemes benyomást t ettek a k özönség kedéyére. És most? Az arc pirját haotti haaványság vátotta fe. Az ées ész, a ekes sziv munkája megszünt. A tudomány és ismeret, a szereern és remény sirba szát a hideg tetemme, meyet az e őtt tápát és étetett. A sir öébe?árja ő t; ott ámodik ö majd örökké szép ámokat az e nem ért... bodogságró. Szemünkbő az igaz fájdaom k önynye csordut frisen hantot sírjára. Egy köny: záog a iránta vaó igaz szetetetünknek s záoga annak, hogy drága emékét megőrizzük szivünkben. Dr. Kárpáti Károy.
:r. A reáiskoák tanterve. I. A vaás tan. I--VIII. OSZTÁLYBAN, hetenkint - óra. A vaásoktatás a hitfeekezetek tanterve szerint történik. II. Magyar nyev és irodaom. Czé: a) A nyevtan a apos ismerete és azon k épzettség megszerzése, hog y a tanuó oy tárgyakró, meyek ta pasztaatainak és tanumányainak körébe esnek, szabatosan és heyesen tudjon b eszéni és írni. b) A kötői és prózai müfajok ismerete, továbbá az éetben gyakrabban e őforduó pogári ügyiratok hasznáata. c) Irodami müvek ovasásán, az aesthetikai aapfogamak fejtegetésén és müveődéstört é n e ti készütségen aapuó ismerete a magyar irodaom fejődés én ek A tananyag feosztása. I. OSZTÁLY, hetenkint 5 óra. a) N y e v t a n. Egyszerü mondat és mondatrészek, fő- és meékmondat meg küönböztetése, az egész aaktan, tekintette a hangtani módosuásokra. S zóképzés szócsoportok egybeáitásáva, az é ő képzők. b) O v as mán y ok. E beszé ő prózai és kötői szemevények, küönösen a népmesék, a magyar történeti monda, a nép és természetr ajz körébó, továbbá gondos és a gyermek erköcsi érzetére te kint ő szemevények a kassikus h ős i mythos k ö rébő; mesék és eírások a magyar n é p é etb ő L Értemes és keő en hangoztatott ovasás. Az ovasmányok tartami meg magyarázása sa tar taomnak szabadon emondatása, a köny vb ő kiszemet versek betanutatása és eszavatatása. c) I r ás b e i d o g o z a t ok havonkint k étszer; még p edig eg y iskoai és egyházi dog ozat, meyek a nyev ta n és heyesirás begyakor-
7 ásá t tartsák szem eőtt. A dogozat fefogására a tanuót az isk oában ke gondosen eőkészíteni. II. OSZTÁLY, hetenkint 5 óra. a) N y e v t a n. Összetett szerkezetü mondatok tagaása ; a meéés aárendet mondatok viszonya ; a szókötés, szóképzés, szórend, synonimák összeáitása és magyar ázata az ovasmányok aapján. b) O v as m á n y ok \..\ I, b. d k J mmt az I. osztáyban. c./ r a s e o g o z a t o,.. A feadvány itt már kiterjed az ovasmány egyes részetenek, vagy eg-y-egy kötői ebeszéés ta rtamának irásba fogaására is, miután azt a tanuók az iskoába n szabadon emondták III. OSZTÁLY, hetenkint óra. a) N y e v t a n rendszeres áttekintése és az éetben gyakrabban e őford uó pogári ügyiratok ismertetése. b) 0 v as m á n y o k kötöiek és prózaiak a görög -római és a magyar t örténe emb ő, egendá k, kisebb jeemrajzok, történeti k épek, ügyira tok. c) I r ás b e i d o g o z a t ok, havonként egy házi és egy iskoai, az ovasmánynya kapcsoatban.. IV. OSZTÁLY, hetenkint óra. a) St i is t ik a. Az iráy á taános törvényei (tüzetesen a prózai és k ö t ői irá y küönbsége) a hangsúyos és id őmért ékes vers Ismert etése. b) O v as mán y ok: nagyobb ovasmányu: Arany T o d i-ja. Az ovasmán y tartami mag yarázatán és megértésén kivü a mü szerkezete s a k ö t ő i irti y sajátsága is megviágítandó. Prozai ovasmányu: eírások, k önnyebb éet- és jeemrajzok, eveek, kisebb értekezések. c) I r ás b e i d o g a z ok mint a III. osztáyban. V. OSZTÁL Y, hetenkint óra. a) 0 v as mán y ok a kü ömböző prózai. müfajok fejtegetése czéjábó, de kötőiek is, a mennyiben a prózaiakka közös t örvények aá vonhatók, vagy az etérések megmagyarázására szogáhatnak. Saamon : Tö rök hódotságoe czimü munkájábó a Hunyad iak kora; IZemény Zsigmond : Zorc idő czimü regényébő Buca efogaása; Pázmány vaameyik beszéde; Köcsey szónoki munkái; Shakespeare Juius Caesar-ja vagy Corioanu.s-a. Értekezések, eírások, ebeszéések. Tinódinak egy históriás éneke. b) R h e t o r ik a. A prózai müfajok ismertetése. c) I r ás b e i d o g o z a t ok, havonkint egy házi dogozat kapcsoatban az iskoai vagy kijeöt magán ovasmánynyal A feadvány dispositiója az iskoában megbeszéendő, de a födog ozás e h ető eg a tanuó szabad munkája egyen.
8 V. OSZTÁI.JY, hetenkint óra. a) O v as mán y ok. A Zrinyiász, Arany uaacái és Ars poéticája' Vörösmarty Két szomszédvá,ra, szemevények yrai kötőkbő (Baassa Csokonai, Berszenyi, Tompa, Petőf Sophoces Oedipus kiráy-a vagy más tragédiája: {isfauy IZ. Kérő i. b) P o é t ik a. A kötői müfajok ismertetése. c) I r ás b e i d o g o z a t ok mint az V. osztáyban. VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. a) O v a s mán y ok. A tárgyat irók és kötők nevezetesebb müvei otthon és az iskoában. A rájuk s korukra vonatkozó müveőd és történeti és aeshetikai tanumányok. b) I r o d a om t ö r t é n e t. A magyar nemzeti irodaom fejődésének ismertetése 80-ig. A régibb korok összefogaó áttekintése után r észetesebben tárgyaandák : I{azinczy és a nyevujítási harcz, Berzsenyi, Csokonai IZármán, K.öcsey és I{isfaudy S. c) I r ás b e i d o g o z a t ok. Havonkint egy házi dogozat, tekintette az irodaomnak nemcsak történeti, hanem rethorikai és poétikai odaára is. VIII. OSZTÁLY, hetenkint óra. a) I r o d a om t ö r t é n e t. A magyar nemzeti irodaom fejődé sének ismertetése 80-tó. Részetesebben tárgyaandák: K.isfaudy IZ Vörösmarty.. Eötvös, Kemény, Szigigeti, Tompa, Petőfi, és Arany. A magyar nyev rendszerének áttekintése. u) o v as mán y ok \..,,, I, b. d c/ r a s e o g- o z a t o k J mmt a VII. oszta y ban. Jegyzet. A styus fejesztésére a négy fe ső osztáyban küön ös gond fordítandó. III. Német nyev és irodaom. Czé: a) Biztos nyevtani ismereten aapuó megértése az ujabb német irodaom kiváóbb müveinek. u) Azon képesség-, hogy a tanuó vaamey az oktatás körébő vett t árgyró német nyeven heyesen írni és beszéni tudjon. A tananyag feosztása. T. OSZT\LY, hetenkjnt 5 óra. Egyszerü mondat, mondatr0szek, decinatio, a conjugatiobó a főigp- aakok é!:> azoknak ragozása. Szótanuás, főeg tárgyi csoportokban.
II. OSZTÁLY, hetenkint óra. Összetett mondatok. Az igeragozás tejesen. A partikuák. Szótanuás főeg etyrnoogikus csoportokban. III. OSZTÁLY, hetenkint óra. A mondattan befejezése behatóan, ameé-és aárendet mondatok, az igeidők és módok hasznáata. A szóképzés eemei. Sajátos német kifejezések és synonimák egybeáitása. eemei. IV. OSZTÁLY, hetenkint óra. A rendszeres nyevtan ismétő áttekintése. A n émet verstan J egyzet:. Mind a négy osztáyban havonkint egy házi és egy iskoai dogozat.. Mind a négy osztáyban szóbei fordítások magyarbó németre és viszont; kisebb, főeg k ö tői darabok betanutatása.. Nind a négy osztáyban, mig a g-ramatikai tanítás foy, a magyar ovasó könyvekke kapcsoatos, tartamiag rokon, de aakiag könnyebb iráyú német ovasókönyv hasznáandó. Ezenkivü ovasmányu ajánatos a IV. osztáyban váogatott darabok Hebbe Schatzvasteinébö és Herder Oic-jébő. V. OSZTÁLY, hetenkint óra. VI. OSZTÁLY, hetenkint óra. A nyevtani ismeretek szorgamas ismétése meett nagyobb prózai és kötöi szemevények ovasása, tekintettp- a magyar nyevi rethorikai és poétikai oktatásra. Havonkint - irásbei dogozat egy-egy házi és egy-egy iskoai. drámája. Nagyobb kötői ovasmányu: Schier vagy Shakespeare egyik J egyzet: A tanítás ehetőeg n émet nyeven is történik. VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. Les s iu g Goethe és Schier éetének és munkásságának ismertetése s evve kapcsoatban, egyes müveik részb en iskoai, részben h ázi ovasása ; p. Lessing: Emi-ia Gaotii, JJ!inna von Bcwuhem, a Hamburgische D? amatm gie-bó és a L aokoónbó (váogatott fejezetek). Goethe, Schier: románczak és baacák, Herm,ann mc D0 othea, Egmont, Dichtung und Wawheit, Te, Jungfrazt von Oreans, Waensteins Toc, JJiaria Stucvrt. iavonkint egy önáó irásbei házi dog ozat.
0 VIII. OSZTÁLY, hetenkint óra. Az eőbbi osztáy tananyagának foytatása és befejezese. A német tudományos (történeti, phiosophiai s természettudomány irodaombó vett ovasmányok, tekintette a reáiskoai tanumányok körére. Kötői ovasmány: Goethe: Iphigcnia vagy Schier: Braut von Messina..L német nyevtan összefogaó rendszeres tárgya!ása. -Iavonkint egy önáó házi irásbei dogozat. J egy zet. A tanítás a VII. és VIII. osztáyban tunyomóag német nyeven történik. IV. Franczia nyev s irodaom. Czé: a) B iztos nyevtani ismereten aapuó megértése az ujabb franczia irodaom müveinek. b) Azon képesség, hogy a tanuó vaamey az oktatás körébő vett tárgyró szóó magyar szöveget francziára heyesen fordítani tudjon és a franczia nyev szóbei hasznáatában eh ető jártasságat nyerjen. A tananyag feosztása.. OSZTÁL Y, hetenkint 5 óra. Ovasás, az egyszerü és bővitett mondat, a mondat aapján az aaktan eemei: a névszók; a segédigék, és a rendes rangozásu igék. Szótanuás tárgyi csoportokban. IV. OSZTÁLY, hetenkint 5 óra. Az összetett mondatok; a z aaktan foytatása; a rendhagyó igék. A módok és idők hasznáa ; a részesüök; a határozók; a partikuák; a szóképzés eemei. Szótanuás etymoogikus csoportokban. Synonimák és gaicismusok. J egy zet.. \/[ind a két osztáyban a grammatikai oktatássa kapcsoatos szóbei fordítások magyarbó francziára és viszont. Hetenkint egy házi vagy iskoai irásb ei dogozat (fordítás). Kisebb, főeg kötői darabok betanuása.. \[ig a grammatikai tanítás tar t, a magyar ovasókönyvve összefüggö, tartamiag rokon, de könnyebb iráyú franczia ovasókönyv hasznáandó. V. OSZTÁLY, hetenkint óra. Rendszeres franczia nyevtan. Ovasmány és tanuás: mint a meg osztáyokban. Az ovasmány aapján szó- és irásbei gyakoratok eőző
fordítások magyarbó francziára és viszont. K ét hetenkint egy házi irásbei dogozat. VI. OSZTÁLY, betenkint óra. A nyevtani ismeretek szorgamas ismétése és kibővítése rneett, a franczia sty ismertetése megfe eő ovasmányok áta, tekintette a magyar nyevi rhetorikai és poétikai oktatásra. A franczia verstan eemei. Szó és irásbei gyakoratok, mint az V. osztáyba n. A tanítás ehető eg franczia nyeven is történik. VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. Az ujabb franczia irodaom főbb képvis eőinek ismertetése, müveikbő vett szemevények és egy-egy tejes rnünek ovasása á ta. Nagyobb kötői ovasmányu ajánitatik; Corneie-tő: Cid; Racine-tő: Brita;nnicus vagy.athaie; Moiere-tő: Les fcmrnes savantes vagy e Misanthrop e. Havonkint egy önáó irásbei doig ozat. VIII. OSZTÁLY, hetenkint M a. Az ujabb franczia irodaom főbb képviseőinek foytatóagos ismertetése, tekintette a tudományos (történeti, phiosophiai és természettudomány irodaomra is, havonkint egy önáó irásb ei dogozat. A franczia nyevtan összefogaó rendszeres ismétése. Jegyzet. A tanítás a VII. és VIII. osztáyban nagyobbára franczia nyeven történik. V. Böcsészeti eőtan. Czé: A b e nső tapasztaat közönséges tényeinek áttekintése és a gondokodás tőrv é nyeinek s módszereinek is mert etése, főtekint e tt e a bizonyító és fetaáó gondoatmenetre. VIII. OSZTÁLY, hetenkint óra. A psychoogia és og ika eemei. A testi és eki éet küönbsége. A eki jeenségek főbb csoportjai. Az értemi fejődés. A og ikai formák. A tudomá nyok föosztása és a fő bb módszerek. VI. Födrajz. Czé: A föd t ermészeti és áami viszonyainak á taános ismerete,
A tananyag feosztása. L OSZTÁL Y, hetenkint óra. A födg ömb megismertetése és azon a geographiai aapfogamak (viágtájak szárazfödek, tengerek, szigetek fészigetek stb.) megmagyarázása. Tájékoztatás a födgömbön és a térképen (térkép-ovasás). Európa áamai Magyarországbó kiinduva, kiváó tekintette természeti viszonyaira. II. OSZTÁLY, hetenkint óra. A többi födrész ismertetése, kiváó tekintette népeikre és termékeikre. IV. OSZTÁLY, hetenkint óra. Az osztrák-magyar monarchia poitikai födrajza és Európa főbb áamainak ismertetése. VII. Történeem. Czé : Az egyetemes t örténet összefüggő áttekintése és a magyar történetnek a m üveőd éstö rt é nett e egybekapcsot ismerete. A tananyag feosztása. III. OSZTÁTJ Y, hetenkint. óra. Niagyarország történet ének áttekintése. V. OSTÁ.LY, hetenkint óra. Az ó-kor t örténete, küönösen a gorog és római történet a nyugotrómai birodaom bukásáig. VI. OSZTÁLY, hetenkint óra. Az új-kor történ ete a fra nczia forradaomig. VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. A eguj abb-kor tör ténete a franczia forradaomtó, a poitikai födntjz ismertetéséve. VIII. OSZTÁLY, hetenkint óra. :agyarország története, tekintette a müvetségi és akotmányi v iszonyokra.
VIII. Mathematika. Cze : B iztosság a közönséges számokka vaó számoásb an. A math ematika eemeinek összefüggő ismerete és e h ető önnáóság azoknak ak a m a ás á ban. A tananyag feosztása. I. OSZTÁLY, hetenkint óra. A tizes számrendszer. A négy számoási müveet egész számokka. Az egész számok oszthat ósága. Számoás közönséges és tizedes t örtekke. A métermérték ismertetése. Időszámo ás. II. OSZTÁLY, hetenkint óra. Számoási r övidítések. Számtani müveetek k orát ot pont osságga Az a r ányosság fogama. Geometr iai viszonyok és arányoe Egyszerü há rmasszabáy. Az oasz szám.oásmód. Százaékszámoás. Ii. OSZ''ÁLY, hetenkint óra. Összetett h ármasszab áy. IZamatszámoás köznapi és keresk edemi akamazásokka ; h a t áridő - számo ás; ánczszabáy; az arányos osztás; egyszerübb eegyitési feadatok megfejtése; a eg fontosabb küfödi pénzn emek megismertetése és átszámitása; a vátók eszámito ása. IV. OSZTÁLY, hetenkint óra. Bevezetés az agebrába. Összeadás és kivonás eg.ész zámokka; sokszor ozás egész számokka, kiterjeszkedve a kéttaguak négyzetének és köbének képzésér e. Osztás egész számokka ; a geometria i haadvány mint osztási ered mény; ugyanazon müveetsorozat tört számokka. Az e ső fok u egyenetek egy ismeretenne, ki terjeszked ve a z arányok t an ára. V. OSZ''ÁLY, hetenkint 5 óra. a) E ső foku egyenetek két és h ár om ismeretennel Kéttaguaknak magasabb p ositi v egész hatványi (Pasca-fée háromszög). Számtan i h aa dvány. Négyzetgyök és az ismeretennek kiszámítása másodfoku egyenetekben; köbgyök; számoás gyökje ekkel b) P animetria. VI. OSZTÁLY, hetenkint óra. a) A hatvá nyozás áta ánositá:.;a (neativ ki t e vők és akamazásuk a tizes sárnre n dsz<-;r ben. Számrendszerek: t ört k i tevők.) A ogarithmu.
sok. A Drigg fée ogarithmus<>k; müveeti szabáyok; Jogarithmusok kiszámítása és számoás ogarithmusokka. A geometriai h aadványok eméete és akamazásai; kamatos kamatszámítás ; köcsönök töresztése. b) Trigonometria, stereometria, (a szögetes testek ismertetése). VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. n) A másocfo\:u egyenetek t ejes eméete: a harmacfoku egyenet ek megodása. V égteen geometriai haad ván y. Határozatan esöfoku egyenetek. A kapcsoástan eemei és a binomi téte positív egész hatvány-kitevökre. v) Stereometria (a gömböyü testek ismertetése). A spüirikus trigonometria. Agebrai kifejezések graphikus ábrázoása. A pont koordinútái. Az egyenes és a kör egyenetei. VIII. OSZTÁLY, hetenkint óra.. Anaytika geometria. Az egyenes és a kör részetesebb tárgyaása; geometriai heyek; a kúpszeetek egyenetei. A mathemathika rendszeres ismétése. IX. Természetrajz. Czé: A természet tárgyainak szernéése és az éet jeenségeinek meg-fig-yeése aapján azon törvények. ismerete, meyek a természet három orszt'lgáb.an fő eg szerepene k. Niagyarország egközönségesebb úsványainak, növényeinek és á atainak, vaamint egyes viágrészek jeemző áatainak és növényeinek is mertetése. Födünk sziárd kérgének akotása, vátozásai és a szerves éet fokozatos fejődésének korszakai, A tananyag feosztása. I. OSZ'rÁLY, hetenkint óra. Az e ső harmadban a fontosabb gyümöcsfák és a házi áatok szemétető ismertetése. A II. harmadban a téi zöd fen yők ; az emberi akások közeében és a mezőkön tartózkodó emős áatok. A tavasz kezd etén a viritó növények ismertetéséve a virágos növények testrészei. A III. harmadban a virágos növények foytatása; az erdei áatok és a házi szárnyasok. A födrajzi oktatás szempontjábó a me g feeő áatok és novények..
5 IL OSZTÁLY, hetenkint óra. Majmok, tengeri emősök, erszényesek. Madarak, tartózkodáshey szerint csoportosítva rokonaikka együtt. Teknős béka, krokodi, gyik, kigyók, béka, haak, csiga, kagyó, rovarok, pók, rák, százábu, g iiszta, korá, csiagáat. Tavaszkor a virító fák és bokrok ismert etése. A födrajzi oktatás kiegészitéseü a megfeeő áatok és növények. V. OSZTÁLY, hetenkint óra. N ö v é n y t a n. A virágos növények morphoogiája; a gyümöcsformác A mikroskop akamazása a növények szerkezetének tanumányozásában; a sejt, a szövetek, az ed ényee A növény éete. Az osztáyozás és csoportosítás e vei; a kettós nomencatura. A virágtaan növények egfontosabbjai. Linné rendszere (Jussieu, De Candoe, Endicher rendszerének vázata). A virágos növények főbb csoportjai, kiváó tekintette a magyarors.zágiakra. Az egyes növényregiók vázata. VI. OSZTÁLY, hetenkint óra. A a t t a n. Az áatok testének szerkezete és éete a szervek Jeirásáva az ember megfee ő szerveinek bőv eb b tárgyaása aapján. Az á attörzsek (typus) főbb csoportjai, küönös tekintette a Magyarországon é ő közönségesebb áatfajokra. A gerinczesek tárgyaásának aapját az ember képezi; az emősök s küönösen a főemősök (primates) csoportjában az ember t estviszonyai anthropoogiai szempontbó tárgyaandók, vonatkozássa az emberfajtákra és a hozzá egközeebb eső áatokra. VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. As v á n y t a n. A krystaographia rövid ismertetése. J e emző physikai és chemiai sajátságok. Az iparban és a közéetben eőford uó fontosabb ásványok ismertetése, küönös tekintette a hazai és más ország i nevezetesebb eőheyekre. A geoogiábó: a föd rnint boygó, a feüetéw:k vátozására befoyó tény ezők. A közetee A szerves éet fejődés é nek korszakai a j eemző áatok és növények szerint. X. Természettan. Czé: A természeti tünemének k iséretek aapján feismerh ető és az eemi mathematika segitségéve formuázható törvényeinek ismerete, kiterjeszkedve a kosmikus tüneményekre. A tananyag feosztása. III. OSZTÁLY, hetenkint óra. a) A physika azon fejezetei, meyek a physikai és rnath ematikai födrajznak és a chérniának megérthetésére szükségesek. A főbb erők :
6 nehézség, cohaesio és afinitas fogama. A hamazáapotok jeemzése és a sziárd, foyós gáznemü testek tuajdonságai. A hő tüeményel A fény visszaverődése és törése. A d eejesség és viamosság tüneményei. b) A mathematikai és physikai födrajzbó a egszükségesebb eemi ismeretek. VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. IZiséreti aapon és eemi mennyiségtani bizonyitásokka: a mechanika> a hangtan és a fénytan. VIII. OSZTÁLY, hetenkint 5 óra. Kiséreti aapon és eemi mennyiségtani bizonyitásokka: a hőtan, a deejesség és viamosság tana. A kosmographia eemei. XI. Vegytan. Czé: Bemutatott kiséretek aapján az eemeknek, a fontosabb vegyüeteknek, vaamint a nevezetesebb chemiai fogamaknak és tüneményeknek ismertetése. A tananyag feosztasa. IV. OSZTÁLY, hetenkint óra. Bevezető rész. A közéetben eőforduó ismeretesebb anyagokbó mint a evegő, viz. konyhasó, mészkő, agyag, bor, eczet, vérugsó stb kiinduva a fontosabb szerveten és szerves vegyüeteknek megismertetése. V. OSZTÁLY, hetenkint óra. A gáz n emű vegyüetekné mutatkozó t érfogati és súyviszonyoknak kiséretek áta vaó bemutatása, a vegysuy. a chemiai vaentia és aequivaentia, vaamint a vegyüet, eegy és keverék fogamainak megáapitása, a chemiai formuáknak megismertetése. A bázis, sav és só fog arna. A minőeges és szinképee rnzés módszereinek vaamint a tér.. fogat és súyeemzés ényegének megismertetése. VI. OSZTÁLY, hetenkint óra. Az -úgynevezett szerves vegyüetek közü a cyánvegyüetek, a nevezetesebb szénhydrogének, akohook, savak, aetherek, akaodák, a cserző és proteinanygok. Az égés és erjedés tüneményei.
7 XII. Rajzoó és ábr. geometria. Czé: A egfontosabb geometriai téteek ismerete és akam azása a geometriai rajzoásná módszeresen vezetett szeméet és constructiv rajz aapján;, az ábrázoó geometria aapvető feadatainak biztos ismer ete és akamazása egyszerü müipari tárgyak ábrázoásáná és árnyékaik meghatározásánál A tananyag feosztása. A) Rajzo a geometria. L OSZTÁLY, hetenkint 5 óra. P a n im e t r i a i a ak t a n. A egegyszerübb síkidomok u. m. a három-, négy-, és sokszögek és a kör ei.rása. A congruentia, symmetria és hasonóság fogamának megáapítása. Az egy enes vonau idomok terüete. Geometriai díszítmények a tábákra rajzot mintá k után adott méretek szerint körzőve és vonazóva ; - utóbb meg feeó szabadkézirajz. II. OSZTÁL Y, hetenkint 5 óra. Stereometriai aaktan. A egegyszerübb testek u. m.: a koczka, hasáb, gua, henger, kúp, g ömb eírása. Az egyenes testek h áóinak készítése. A congruentia, symmetria és hasonóság fogamának megáapítása. A síkapu testek feüete és köbtartama. Az egyszerübb sikapu test ek és combinátióiknak távati vagy axonometriai ábrázoása. A geometriai díszítményrajz foytatása rendszeresen haadó tábái rninták után adott méretek szerint körzőve és vonazóva, utóbb szabad kézze; nevezetesen az egyenes és ferdeszögü rnaeander egyszerüh b aakzatai. A középpanti sugárrencszerbe fogat symmetrikus idomok. {örives combinatiok a négyzetben és körben. III. OSZTÁLY, hetenkint óra. C o n st r c t i v p a n i m e t r i a. a) E g y e n e s v o n a u i d o m ok. Az egyenes vonaira és a szögre vonatkozó a apvető szerkeszt ések. Egyenes vonau idomok sze r esz t ése és másoása a congruentia és hasonóság aapján. A geometriai díszítményrajz foytatása. IV. OSZTÁLT, hetenkint óra. Constructiv panimetria b) GörbG vonau idomok. A körre vonatkozó a apv ető feadatok, körívekbő aakuó vonaak és
8 díszítmények. A kúpszeetek, cycoisokés az Archímedes-fée csigavona rajzoása. A gyakorati femérés egyszerübb feadatai. A heyszinrajzoás eemi. B) Ábrázoó geometria. V. OSZTÁLY, hetenként óra. A szükséges stereometriai téteek esetrő -esetre szeméeti aapon vaó tárgyaása. a) O r t h o g o n a is v e t i t és t a n. A pont, határot egyenes, sikidomok és sikapú testek (koczka. hasáb, gua) egy és két képsíkon vaó ábr ázoása könnyebb heyzeteikben. Idevágó egyszerübb épüetrészek ábrázoása. VI. OSZTÁLY, hetenként óra. A téreemek ábrázoása és viszonyagos vonatkozásaik, tekintette a megfe eő árnyékszerkesztésekre. A képsikok és téraakok heyzetvátoztatásal VII. OSZTÁLY, hetenként óra. Sikapu t estek ábrázoása, sikka és egyenes vonaa vaó átmetszéseik, kifejtésük; megfeeő árnyékszerkesztések. Görbeapu testek (kúp. _henger, gömb es forgó test) ábrázoása, sikka és egyenes vonaa vaó átmetszéseik; érintő sikjaik, megfe eő árnyékszerkesztések. Akamazások a gyakorat köréből VIII. OSZTÁLY, hetenkent óra. d) P e r s p e c t i v a. A forgási testekre vonatkozó árnyékszer kesztések; az axonométrikus képek szerkesztései. Az eddig tárgyat idomok ábrázoások az egyszerübb módszerek szerint. Akamazások a gyakorat köréből A egegyszerübb geographiai fokháózatok szerkesztése. XIII. Szabadkézi rajz. III. OSZTÁLY, hetenként óra. C z é : A szép iránti érzék feébresztése és müveése. A térbei szeméet és szemmérték ejesztése. A müszaki ügyesség és ábrázoó képes sr'-g fejesztése és gyarapítása. A tananyag feosztása. JI. OSZT.ÁJJY, hetenként óra. bis z i tm é n y i a ak t a n. K.örives combinátiók a négyzetbe n és J.c[)rb c>. n, uám-, kigyó-, csig avonaak és combinatióik. Az óváis. Sty-
9 izát eveek és virágok, meyek diszítményi motivumok gyanánt szogának, mint a borostyán, tögyfa, szőő, akanthus, páma evee, a Iotos virága stb.. Egyszerü görög síkdíszítmények: pametta stb. A stynek és styisationak a tanuók képességéhez mért magyarázata. Egyszerübb aakoknak emékezetbő vaó rajzoása. IV. OSZTÁLY, hetenkint óra. Dis z í tm é n y i a ak t a n. Szinezésre akamas síkdíszítmények rajzoása és szinezése; görög, arab, pompéji, renaissance styben. A maeander összetettebb aakzataiban; fonadékdíszek, evé- és virágszaagok. Egyszerü domború ékítmények körrajzban. A styfajok foytatóagos magyarázata. A szintan és szinbei összhang eemeinek fejtegetése. Emékezetbő vaó rajzgyakoratok. V. OSZTÁLY, hetenkint óra. T e r m és z e t u t á n i r a j z. Mértani testminták és testmintacsoportok tavati rajzoása, szemétető módon eóbb körrajzban utóbb árnyéko va. Egyszerü domború édtményminták. rajzoása körrajzban és egyszerüen árnyékova. Szemétető magyarázatok a távattan és árnyéktan körébó. Em é kezetbő vaó rajzgyakoratok. VI. OSZTÁLY, hetenkint óra. Domború ékítmények rajzoása tejes árnyékoássa. A.z emberi fejek rajzoása jó apmintákró a szokásos feosztássa, a részek arányainak magyarázata kiséretében. VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. Gazdagabb domború ékítmények, styszerü o s z opfők, piérek, párkányok, konsook ábrázoása küönfée rajzmodorban. Közben az emberi fejnek váogatott rajzminták (eseteg jó mesterek reprodukát rajza nyomán vaó másoása. VITT. OSZTÁLY, hetenkint óra. A VII. oszt. tananyagának foytatóag-os gyakorása, fédomború és domború fejek r ajzoása eőbb körrajzban, utóbb tejes árnyékoássa stb. Foyó magyar és német irás. XIV. Szépirás. OSZTÁLY, hetenkint óra. II. OSZTÁLY, hetenkint óra. Foyó magyar irás, tervi irás (ronde- és bockirás).
0 XV. Tornázás. Czé: Rendszeres gyakoratok áta az ifjúság testi erejének, ügyességének összha ngzatos fejesztése és egészségének fentartása. A tananyag feosztása. V. OR:t;TÁLY, hetenkint - óra. A tanítás az osztáytornázás r endszere szerint vezete nd ő. A) R. e n d g y ak o r a t ok. a) katonai rendgyakoratok a m. k. honvédségi,;gyakorati szabáyzat' szerint: sorfeáitás, igazodás, fedezés, forduatok heyben és járás közben, rendek- és kettős rendekbe fej ődés, kanyarodás. b) t ornázási r endgy akoratok: sornyitások, meé-, eéés mögésorakoztatás, k örzések, kör-, szög-, csiga - kigyó- és een vonuások) kanyaradások ('/ - / és a közép k örü). B) Sz a b a d g y ak o r a t ok. ) Az áások (kivéve a vivóáást és a fekvések; ) a tag-szabadgyakoratokbó az egyszerü és könnyebb összetett mozgások. E g-yakoratok könnyu k ézi szerekke is végzeneök (fa bot, rúd, súyzók,); ) tovább haadási gyakoratok : a járások (küönös tekintette a katonai járásr a) müjárások, futás (fokozatosan 5-0 p er czig) és egyszerü szökdeések; ) a birkozási gyakoratokbó : az eökészitö birkózás és végre 5) t á rsas szabadgyakoratok ketteséve és hármasáva. c) Sz e r g y ak o r a t ok. \d:agas- és t ávougrás, méyugrás (egy test magasságnyirc'>). P oharnug-rás, e n g.ő kötóugrások, bakugrás (III. IV. oszt.), vegyes ugrások a kápttkka eátott tárnaszfán. Mászás függéyes és rézsútos póznán: köteen és árboczon. Gyakoratok függésben a r ézsútos és víszintes étrán, fokos ár boczon fe- és emenésben, aacson y nyujtón vegyes függésben és támaszban, koráton csak feszitö támaszban és függ-ésben, gyürűhintán függésben. D) J á t é k ok. Labdázás, farkas és bárány, körfutás, szökdeőkör stb. V- VT. OSZT.t\LY, hetenkint óra. A t anitás csapatokban (crö és ügyesség szerint beoszt va) törté n ik. A cs apatvezetők h etenkint egyszer küön k épe.ztetnek. A) R e n d g y ak o r a t ok. a) A katonai rendgyakoratokbó a szakasz feáitása és egyszerü mozduatai gyors épés és futás közben is gyakorandó. (L. gyak. szabú.yz. II. fej. b) A tornázási 'r endg-yakoratokbó az I -IV. osztáyban fesorot rendgyakoratok eh e tő vátozatos összetéteei, meyek mint fevonuások a sortest aakitására s küönösen a szabadgyakoratok kiviteére akamasak. B) Sz a b a d g y ak o r a t ok. ) Áások és taggyakoratok küönfée összet éteekben, szigoru tekintetté a pastikai aakzato \ ra. a gyors