Budai István: A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben alkalmazott reintegrációs módszerek az intézményi együttműködések tükrében. A büntetés-végrehajtási tevékenység végső célja a szabadulást követő időszakra, a sikeres társadalmi beilleszkedésre irányul. Az utógondozás, a szabadságvesztés büntetést követő időszak nem a büntetés-végrehajtás feladata, abban az állami, civil, különböző karitatív és egyházi szervezetek kell, hogy részt vállaljanak. Fontos, hogy a szabadulás után ne következzen be éles törés a fogvatartott életében, ezért még a szabadságvesztés ideje alatt szélesíteni kell az elítélt és a társadalom kapcsolatát. A reszocializáció gyakorlata nem nélkülözheti a társadalomban jelenlévő, működő és ható szerveződések bekapcsolódását az elítéltekkel való foglalkozásba. 1 A különböző társadalmi, karitatív és egyházi szervezetek együttműködése különösen indokolt az elítéltek oktatása, képzése során, valamint az utógondozás előkészítésében. Feladataik részben pedagógiaiak, részben szociálisak, aktivitásuk során erkölcsi, morális mintát adnak a fogvatartottaknak. Szerencsés, ha a fogvatartottak szabadulásukat követően nem ellenséges, vagy egy közömbös társadalmi közegbe, hanem megértő, segíteni kész emberi közösségbe kerülnek, akik ismerve problémáikat, és körülményeiket, támogatást nyújthatnak számokra. A visszailleszkedés feladata nem valósítható meg a társdalomtól elszigetelten. Több féle szocializációs, illetve reszocializációs eszköz áll a bv. intézetek rendelkezésére. Ilyen eszköznek tekinthető magának a börtönnek a környezete, mert gondolatokat, érzelmeket, kételyeket ébreszthet a fogvatartottakban. Feltételezhető, hogy az elítéltek többsége nagyrészt ismerik az általuk megsértett normákat, szabályokat, ráadásul gyakran tudatosan követik el a bűncselekményeket és számolnak a következményekkel is. Így az elzárás elősegítheti a társadalmi együttlét írott és íratlan szabályait és ezeknek elfogadását is. Nagyon fontos és egyben hatásos eszköz a büntetés-végrehajtási intézet egész személyzetének a magatartása, a megfelelő emberséges bánásmód, személyközi kommunikáció és a fogvatartottak egyéni sajátosságainak a figyelembe vétele. A nevelés egyik kiemelkedően fontos területe a foglalkoztatás. Ebbe a fogalomba nem csak a célszerű munkáltatás tartozik, hanem az alapfokú iskolai oktatás, a szakirányú képzés, a terápiás foglalkoztatás, a művelődési, szabadidős, sport, személyiségfejlesztő, gyógyító, 1 Módos, 1998. 55. p.
2 rehabilitációs programokon való részvétel is. A foglalkoztatás a testi és mentális egészség fenntartásán túl a szabad társadalomban is felhasználható alap- és szaktudás megszerzését is biztosítja, normális életvitelhez szoktat, segít elkerülni a kényszerű semmittevés okozta agressziót vagy depressziót. A balassagyarmati intézet általános iskolai oktatását 8. osztályig a Kiss Árpád Általános Iskola végzi, a 9. 10. osztály képzését pedig a Szondy György Szakiskola ez már kimondottan építőipari orientációjú, mert Nógrád megyében egyedül az építőiparban van esélyük elhelyezkedni a szabaduló elítélteknek, így a szakképzéseket is ez alapján tervezzük. Együttműködési megállapodás alapján a Nógrád megyei Munkaügyi Központtól rendszeresen megkapjuk a hiányszakmákat, illetve a munkaerő keresletet. Érettségire felkészítő oktatást a Montessori Alapítvány tanárai végzik. Feltehetően a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a sport, a testnevelés, mely az egészségi, fizikai állapot javítására, az erőnlét fenntartására, de ugyanakkor kikapcsolódásra, szórakozásra is szolgál, segít a mozgási energiák levezetésében, s gyakran szociális tulajdonságok fejlesztésében játszik szerepet (csapatjáték, szabálykövetés, rendelkezésre álló terület és sportszerek megosztása). A művelődési lehetőségek közé lehet sorolni a tömegkommunikációs eszközök használatát, mint a televízió vagy a rádió, az ismeretterjesztő előadásokon és a szakkörökön való részvételt. A művészet olyan eszköz lehet, ami átsegít a nehéz időkön. A büntetésüket töltő elítéltek jelentős részénél megfigyelhető az érdeklődés valamely művészeti ág iránt. A fogvatartottak nemcsak olvasnak, de szívesen írnak is verseket, olykor leveleiket is versben fogalmazzák meg. Az ország legtöbb büntetésvégrehajtási-intézetében működnek ipar- és képzőművészeti szakkörök, amelyekben a fogvatartottak különböző alkotásokat készítenek, így például festményeket, szobrokat, kerámiákat, grafikákat, kézimunkákat. Fontos feladat, hogy az oktatással, neveléssel a bűnismétlést is megpróbáljuk megelőzni. A fogvatartottak többségénél a szocializációs folyamatok nem a normális mértékben illetve minőségben történtek meg, ezért oktatásukkal, a hiányzó műveltség pótlásával is elő lehet segíteni a társadalmi beilleszkedésüket. A bv. intézetekben működő iskolák jelentősen hozzájárulnak, a hiányos iskolai végzettséggel rendelkező elítéltek ismereteinek pótlásához, az analfabetizmus, valamint a funkcionális analfabetizmus csökkentéséhez. Elgondolkodtató, hogy minden évben 50-70 főt iskolázunk be általános iskolába. Az oktatási programok egyik
3 alapvető célja a sikeres társadalmi beilleszkedés esélyeinek, az elítéltek erkölcsi magatartásának és önbecsülésének a javítása. A vallásgyakorlás a neveléssel, az oktatással együtt szolgálja a büntetés-végrehajtás reszocializációs tevékenységeit. A börtönökben dolgozó lelkész, nemcsak lelkipásztor a szó szoros értelmében, hanem hivatásos segítő, oktató, adminisztrátor, közvetítő, tanácsadó, próféta, költő, toborzó és koordinátor is. A pasztoráció közvetlen célja a fogvatartottak hitéletének rendezése, illetve az erkölcsi konfliktusok kezelése, s ezáltal a bv. intézet légkörének a javítása. A büntetés-végrehajtás feladatai a reintegráció területén: - a büntetőjogi szankciók hatékonyságának erősítése, - a kisebbségi kultúrák sajátosságainak figyelembe vétele a büntetés- végrehajtás integrációs törekvéseiben, - drog- és alkoholelvonó kezelés, mint szolgáltatás biztosítása, - a szabadságvesztés tartama alatti álláskereső tréning, mint szolgáltatás biztosítása, - önismereti csoport, konfliktus-kezelő tréning mint szolgáltatás felajánlása, - szakmai képzési és foglalkoztatási programok együttműködési megállapodáson alapuló megszervezése, Annak érdekében, hogy a költségvetésből felhasználható szűkös források ellenére minél több lehetőséget tudjunk biztosítani, folyamatosan keressük a különféle pályázati lehetőségeket civil szervezetekkel (pl. Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület, Ipoly-menti Népfőiskolai Társaság, Váltó Sáv Alapítvány, Magyar Máltai Szeretetszolgálat) és más együttműködő partnerekkel (Igazságügyi Hivatal, Polgármesteri Hivatal, oktatási intézmények, Polgárőrség, Városi Rendőrkapitányság) közösen. A hatékony költségvetési és pályázati források felhasználása érdekében még szorosabb együttműködésre, -közösen használható adatbázisra- lenne szükség az Igazságügyi Hivatalokkal. Az IH tudná teljesíteni azokat a visszacsatolásokat, amelyek jeleznék egy-egy program hatását, illetve segítene eldönteni olyan kérdéseket, mint:
4 - költséges programok esetében is biztosítsunk mindenki számára hozzáférést, vagy kizárhatunk bizonyos személyeket (pl. többszörös visszaeső), - a racionális, és ésszerű költségfelhasználás azt kívánja, hogy csak olyan személyeket vonjunk be a programba, akik esetében valóban elősegíti a beilleszkedést, - egy-egy régió esetében milyen munkaerőpiaci helyzet alakult ki, mi várható, milyen képzéseket indítson az intézet. Kísérleti jelleggel ebben az évben elkezdtük annak a kérdőívnek az alkalmazását, amely visszajelzést ad az intézetnek a programokról, a büntetés-végrehajtási tevékenységről. A kérdőívet a pártfogó felügyelők fogják visszaküldeni az intézetnek hat hónappal a szabadulást követően. Az elmúlt években fokozott figyelmet szentelt az Intézet annak, hogy együttműködő partnereinkkel (Balassagyarmat Város Önkormányzata, TVSE, Kiss Árpád Általános Iskola, Polgárőrség, Rendőrkapitányság) közösen minél inkább beintegráljuk a börtönt a városba, a lakóközösségbe, egyrészt a társadalmi jóvátételt is szolgáló pályázati programok megvalósításával (2007-2008: Adj esélyt, hogy jóvátegyem!, 2008-2009: Együtt, közösen a Palóc liget természeti környezetének megóvásáért ), másrészt a fogvatartottak felajánlásaival rászorulók támogatásával (adománygyűjtés a Reménysugár Gyermekotthon, valamint Böjte Csaba árvaotthonai számára, Szent Dávid intézeti zenekar fellépése az Idősek Otthonában és a Reménysugár Gyermekotthonban, a váci egyházmegye V. találkozóján, Ludányhalásziban, valamint a galgahévízi egyházközségi napon, egyéb munkavégzés a város területén), a fogvatartottak képzőművészeti alkotásaiból kiállítást szerveztünk a Művelődési Központban, illetve a katolikus egyház által elsősorban civilek számára kiírt rajzpályázaton az egyik fogvatartott előkelő helyezést ért el (alkotása kiállításra került a katolikus templomban összeállított kiállításon) Ha a megtorlás eszméjén alapuló modell helyett egy, a helyreállító igazságszolgáltatás eszméjén alapuló modellt kívánunk megvalósítani, akkor a szükséges változtatásokat az alábbi négy pillér mentén kell kezdeni: Új típusú kapcsolatrendszer létrehozása a börtön és a helyi közösség között,
5 Lehetőség biztosítása a fogvatartottak számára, hogy mások javára hasznos munkát végezzenek, Tudatosítani kell a fogvatartottakban a bűncselekmények áldozatainak okozott szenvedést, Új alapokra kell helyezni a konfliktuskezelés formáit a börtönökön belül. A börtönnek ki kell szolgálnia a közösség érdekeit. Fel kell készíteni a fogvatartottakat a társadalomba való visszatérésre jogkövető állampolgárként. Lehetőség szerint a fogvatartottakat a lakhelyükhöz közeli intézetben kell elhelyezni. A börtönök falainak átjárhatóvá tétele a közösség, a közösségi szervezetek előtt. A börtön és a közösségek kapcsolata ne csak a fogvatartottak érdekeit szolgálja, hanem a börtön is nyisson a közösség felé, ajánlja fel a segítségét. Várható eredmények: Bűnözéstől való félelem csökkenése, Az elítéltekkel szembeni előítéletek csökkentése (hisz ők is emberek, akik a közösség hasznára is fordítható tulajdonságokkal rendelkeznek), A szemléletváltás sikeresebb re-integrációhoz vezethet, A nyilvánosság a megtorló jellegű büntetéseknél jobban elfogadja a helyreállító célú igazságszolgáltatás intézményét, A közösség és a bv. intézet közötti erősebb együttműködés, partnerkapcsolat, érdeklődés felkeltése a börtön falain belül zajló szakmai tevékenység iránt. Jelenleg futó, illetve megvalósításra váró programjaink: 1) Európai Bizottság által támogatott, a Foresee Kft. és az Országos Kriminológiai Intézet együttműködésével végrehajtandó Mediáció a büntetés-végrehajtásban című projekt tartalmi elemei a balassagyarmati intézet vonatkozásában: - börtön-mediációs programokat bemutató külföldi tanulmányút. - helyreállító igazságszolgáltatásról és mediációról szóló szemléletformáló tréning a személyi állomány részére,
6 - interjús kutatás az intézet dolgozóival (20 fő) és fogvatartottjaival (20 fő) a helyreállító igazságszolgáltatás és a mediáció iránti attitűdjeikről, - kísérleti börtön-mediációs program. 2) Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott műemlék börtön kápolna és könyvtár helyreállítása. A projektet 2007-ben kezdtük és 2010. március hónapban záródik. A kápolna felújítási és freskó-festési munkálataiba az elítélteket is bevontuk, és bennünket is meglepő eredményekről tudok beszámolni. A résztvevő elítéltek nagyon komoly szakmai fejlődésen mentek keresztül és tisztességes, komoly szakmai munkát végeznek, mert úgy érzik, hogy a kezük közül igazi szakmai érték kerül ki. A kápolna szentelése után (2009. december 13.) szabaduló elítélt részére a freskó-festést irányító művész munkát ajánlott. 3) A Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesülettel közösen sikeres pályázatot nyújtottunk be Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására kiírt TAMOP-5.3.1. pályázatra. A projekt célja a programba bevont célcsoport részére folyamatos mentális, pszichoszociális gondozás, illetve olyan viselkedéstudomány-alapú szolgáltatási rendszer biztosítása, amely a célcsoport tagjait egyéni, vezetett folyamaton keresztül készíti fel arra, hogy képes legyen a büntetés-végrehajtáson kívüli foglalkoztatási feltételrendszerhez magatartásában, önérvényesítő képességében, pszichológiai állóképességében, újratanulási és (re)szocializációs képességében alkalmazkodni. 4) Negrea Vidia ( (Klinikai szakpszichológus, A Közösségi Szolgáltatások Alapítványának vezetője ) és Katona Csilla pártfogó vezetésével családi csoportkonferenciát tartottunk egy olyan elítélt esetében, aki kétszer vett részt a Csilla által vezetett Zakeus programban. Olyan pozitív irányú változások következtek be az elítéltnél, hogy úgy gondoltam alkalmas arra, hogy az év végén egy rövidtartamú jutalom eltávozásba részesüljön, előtte viszont szerettünk volna képet kapni a családi körülményeiről, így került sor Videa részéről egy családlátogatásra, majd a családi konferenciára. Budai István bv. ezredes intézetparancsnok