Jelen munkában arra vállalkozom, hogy jelentősen rövidítve, részben szintetizálva és kiegészítve idézzek fel néhány, a vízenergia kérdéskörben összegyűjtött dolgozatot, érintve a magyarországi potenciális vízenergiát és vízenergia hasznosítást, továbbá a vízenergia hasznosításának szerepét és helyzetét. Az alábbi összefoglaló készítésekor felhasználtam Kerényi A. Ödön, Kozák Miklós, Mosonyi Emil, Szeredi István publikációit, az Országos Vízgazdálkodási Kerettervek adatait, a Magyar Energia Hivatal kiadványait valamint egy a megaweb.uw.hu honlapon elérhető, szerző megnevezése nélküli dokumentumot. 1. VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON Magyarországon a vízenergia felhasználás a múlt század végéig az egyik alapvető energiatermelési mód volt, különösen a malomiparban. 1885 ben Magyarország akkori területén 22647 vízkerék és 99 turbina üzemelt, 56 MW teljesítménnyel. A századfordulón néhány vízimalmot törpe vízerőművé alakítottak, amelyek csak elektromos energiát termeltek. Ilyenek voltak a Gyöngyösön, a Pilinkán, a Kis Rábán, később pedig a Répcén a Lajtán és a Sédén. A ma üzemelő 100 kw nál kisebb teljesítményű vízerőművek több, mint fele a második világháború előtt épült. Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőpotenciálja kb. 1000 MW, amely természetesen jóval több a valóban villamosenergia termelésre hasznosított vagy hasznosítható vízerőpotenciálnál. A százalékos megoszlás megközelítőleg az alábbi: Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába, Hernád 5%, egyéb 4%. Az elméleti vízerőkészlet jelenlegi kihasználását az alábbi táblázat szemlélteti Vízfolyás T50 (MW) Beépített (MW) E50 (GWh/év) 2006. év (GWh) Duna 707 2 5348 0,001 Tisza 99 40 708 135 40% 19% Dráva 88 680 Egyéb 95 14 708 44 15% 6%
A teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia tehát közel 27 PJ, azaz mintegy 7500 millió kwh évente. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Dunán gyakorlatilag nincs és várhatóan a közeljövőben nem is lesz villamosenergia termelésre szolgáló létesítmény, a Tiszán a hazai viszonyok között nagynak számító Tiszalöki Vízerőmű és a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MW beépített teljesítménnyel, a Dráván jelenleg nincs erőmű, a Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kis és törpe vízerőművek döntő többsége, egyéb vizeinken működő energiatermelő berendezés nincs üzemben. A hazai kis és törpe vízerőműveink nagy része a kedvező hidrológiai és topográfiai adottságokkal rendelkező vidékeken üzemel. A működő erőművek mindegyike rekonstrukcióra szorul. Van, ahol kisebb nagyobb munkák már megtörténtek, de a teljesítménynöveléssel és modernizációval is együttjáró teljes rekonstrukció még várat magára. Észak Magyarország területén a Hernádból kiágazó Bársonyos csatornán öt törpe vízerőmű van. Mindegyik a huszadik század elején létesült, helyi energiaforrásként, egy egy 40 kw os Francis turbinával. Összteljesítményük 200 kw, éves átlagos energiatermelésük 0,5 millió kwh lenne, de kettő már üzemképtelen közülük. Rajtuk kívül három közepes teljesítményű vízerőmű hasznosítja még a Hernád vízerőkészletét. 2. A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK SZEREPE ÉS HELYZETE A magyar villamosenergia rendszerben a vízenergia szerepe jelenleg tehát nem jelentős és lényegi változás nem is várható. A hiányzó rendszerszabályozási kapacitás következtében növekvő rendszerszabályozási költségek jelentkeznek, irreálisan magas terheket hárítva a fogyasztókra. Az üzembiztos és rugalmas rendszerműködéshez, a különböző termelő típusok rendszerbe illesztéséhez, valamint a rendszerirányítás költségeinek stabilizálásához energiatározó rendszerek létesítése (pl. szivattyús energiatározó) szükséges. A vízenergia hasznosítása a világon jelenleg a villamos energia termelés egyötöd egyhatod részét teszi ki, a termelés vagy a beépített teljesítmény arányában. A beépített teljesítmény 2007 ben elérte a 850 000 MW ot és a termelt villamos energia 3032 TWh volt. A világon rendelkezésre álló vízerő készletek jelentősek. A jelenleg hasznosított vízenergia kb. a fele a gazdaságilag hasznosítható mennyiségnek és egyharmada a műszakilag hasznosíthatónak. Hozzávetőleg a meglévő kapacitás és a termelés fele Európában és Észak Amerikában van. Az arányok folyamatosan változnak az Ázsiában és Dél Amerikában üzembe helyezett nagy vízerőművek miatt. A vízenergia a jelenleg legnagyobb mértékben hasznosított megújuló villamos energia forrás. A világ több mint 150 országában játszik meghatározó szerepet a villamos energia szolgáltatás terén. A nemzetközi felmérések szerint a világ több mint hatvan országban a szolgáltatott villamos energia több mint felét biztosítja és legalább húsz országban a vízenergia, meghaladja az összes energia kilencven százalékát. Néhány országban a 2
vízenergia jelenti az egyetlen belföldi vagy egyetlen hasznosított energiaforrást (pl. Norvégia). Egyes országokban a vízenergia hasznosítás kiemelt ütemű fejlesztésével más energiahordozók kiváltását biztosítják, mint pl. Ausztria a nukleáris energiát, illetve Norvégia a földgáz villamos energia termelési célú használatát helyettesíti. A világ vízenergia termelésének több mint felét öt ország Brazília, Kanada, Kína, Oroszország és az USA állítja elő. A magyarországi vízerőművek összes beépített teljesítménye kereken kb. 50 MW és az éves termelésük kevesebb mint 200 GWh. A villamos energia szolgáltatás szempontjából szerepük nem jelentős és a sajátosságaik (évi 90 110 nap üzemszünet vízjárási okokból) még azt is kizárják, hogy a rendszer szolgáltatások biztosításában (pl. black start) részt vállalhassanak. A vízerőhasznosítással szemben jelentős környezeti és egyéb érvek állíthatók, azonban nemzetközi méretekben növekvő szerepüket a vízerőhasznosítás fejlesztésének hosszú távú előnyei jelentik, melyek elsősorban a következők: A vízenergia hasznosítás eszközei kiforrottak és sokszorosan kipróbáltak. Megvalósításának műszaki kockázati nem jelentősek. A vízerőmű üzeme gazdasági szempontból stabil, termelési költségei alacsonyak és az éves üzemköltségek nem jelentősek a beruházási költségekhez képest. A villamos energia termelés gazdasági kockázata alacsony, az üzem független a tüzelőanyag ármozgásoktól. A létesítmények és berendezések élettartama más erőmű típusoknál hosszabb élettartam és az élettartam egyszerű eszközökkel és viszonylag alacsony költségekkel megnövelhető. A vízenergia tiszta, megújuló, természeti erőforrás és önmagában mentes a számottevő környezeti hatásoktól (emissziókat illetve hatásokat a hasznosítás módja okozhat). A vízenergia hasznosítás jelentős mértékben részt vesz az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésében. A magyarországi vízerőkészlet hasznosíthatóságát az alábbi körülmények jellemzik: A vízenergia természeti erőforrásként az állam tulajdona és a hasznosításához szükséges területek (pl. a vízfolyások medre, parti területi, hullámtere) általánosságban az állam tulajdonában vannak. Sem az állam, sem a tulajdonost megszemélyesítő szervezet, sem pedig a kezelési feladatokat ellátó vízügy nem döntött a tulajdonában lévő értékek hasznosításáról és nem rendelkezik tervekkel. A jogszabályok az adott szakterületet nem fedik le teljes körűen és nem alakultak ki a nemzetközi gyakorlatban szokásos koncesszió alapfeltételei. Így ahol megpróbálkoznak bármilyen kis léptékű vízenergia hasznosításának engedélyeztetésével akadályokba ütköznek. A jogszabályok hiányában nem védhetők azok a döntések sem, melyeket esetenként a vízügyi szervezet valamelyik perifériális egysége saját hatáskörében hoz. Magyarország vízerő hasznosítási lehetőségeinek kb. háromnegyedét (70 75%) a Duna jelenti. Azonban a magyarországi Duna szakasz jelentős része (kb. fele) közös Szlovákiával. Ezen a szakaszon a szlovák hozzájárulás nélküli vízenergia hasznosítás eleve kizárt, illetve a Bős Nagymaros vízerőmű rendszer vitás 3
kérdéseinek megfelelő, kétoldalúan elfogadott kompromisszummal való lezárásáig még arra sincs lehetőség, hogy a Magyarország megkaphassa a több mint tíz éve üzemelő Bősi Vízerőmű termeléséből az országot megillető részt. A Dunakanyar és a déli országhatár közötti Duna szakasz hasznosíthatóságát nem korlátozza más országok joga. Valamilyen szintű kötöttséget a Duna Bizottság terve jelent, melyben Adonynál és Fajsznál jelölték ki a hajózási szempontból szükségesnek ítélt vízlépcsők helyét. Ezek mindegyike egy egy 150 170 MW teljesítményű kiegészítő vízerőmű létesítését tenné lehetővé. A kapcsolódó infrastruktúra fejlesztési igény volumene miatt úgy ítélhető, hogy ilyen projekt gazdaságilag akkor válhat megvalósíthatóvá, ha az infrastruktúra fejlesztés költségeit az érintett gazdasági ágak felvállalják, vagy a projekt megfelelő gazdasági támogatásban részesül. Az adott kérdésben példa értékű lehet az, hogy Bulgária és Románia kormánya milyen eredményt ér el a bolgár román közös Duna szakasz hasznosításának támogatásához. A becslések szerint a Tisza Magyarország vízerő hasznosítási lehetőségeinek kb. 10 15% át teszi ki. A Kiskörei Vízerőmű beépített teljesítményének éves kihasználása alapján ez némiképp túlzottnak ítélhető. A korábbi tervek egyrészt a vízi út paraméterek biztosításához igazodtak, ami a Kisköre alatti szakaszon jelenleg sincs meg, másrészt pedig a Hármas Kőrös torkolata feletti vízhiányos szakasz öntözővíz ellátási gondjai próbálták enyhíteni. Gyakorlati szempontból Csongrád térségében tervezhető a vízi közlekedés és az öntözési vízkészlet gazdálkodás fejlesztését kiegészítő vízerőmű kb. 20 25 MW teljesítménnyel. Távlatban Tisza felső, Tiszalök feletti szakaszán a vízi út biztosítása indokolhatja olyan létesítmény kialakítását, amit maximum 10 15 MW teljesítményű vízerőmű egészíthet ki. A Dráva határszakasza Magyarország vízerő hasznosítási lehetőségeinek kb. 8% át teszi ki. A tárgyban kialakult feszültségek miatt ma nem látható a közös hasznosítás előtérbe kerülésének valószínűsége. A vízerőkészlet fennmaradó részét a kisebb folyók Maros, Hernád Rába, Sajó, Kőrösök illetve a kisebb patakokon, folyókon elképzelhető törpe vízerőművek jelentik. Ezek megvalósításának költségszintje olyan magas, hogy még a támogatási rendszerek alkalmazása esetén sincs számottevő esély a megvalósításukra. A Magyarországon reálisan megvalósíthatónak ítélhető vízenergia hasznosítási lehetőségek a meglévő létesítmények kiegészítésével irányozhatók elő. A leglényegesebbek ezek közül a következők: A szigetközi Duna ágrendszer vízpótlására üzembe került Dunakiliti Duzzasztómű hozzávetőleg 20 25 MW teljesítmény beépítését teszi lehetővé lényegében új építmény nélkül és a jelenleg átfolyó (nemzetközi egyezményben garantált mennyiségű) vízből 150 180 GWh/év villamos energia nyerhető. A Paksi Atomerőmű hűtővizének visszavezetése a Dunába 7 8 MW teljesítmény beépítését és a jelenlegi hűtővíz forgalomból kb. 50 55 GWh/év villamos energia visszanyerését teszi lehetővé. A Dunamenti Erőmű I. melegvíz csatornájából a vizet a Dunába visszavezető kiserőmű revitalizálása kb. 1,5 MW teljesítményt képvisel. A Hármas Kőrösön kb. 65 70 éve üzemelő Békésszentandrási Duzzasztómű hozzávetőleg 4 MW teljesítmény beépítését teszi lehetővé lényegében új építmény nélkül és a jelenleg átfolyó vízből kb. 12 14 GWh/év villamos energia nyerhető. 4
Összességében a kormányzati döntés nélkül is megvalósítható és gazdasági szempontból reálisnak ítélhető kiegészítő hasznosítási lehetőségek nagyságrendileg maximum 40 MW teljesítmény beépítését és 250 280 GWh/év villamos energia termelését teszik lehetővé. A magyar villamosenergia rendszer működése és szabályozási igénye szempontjából az elmúlt évek során több körülmény egybeesése lényeges változásokat hozott. Elsődleges ezek közül a rendszer üzeme szempontjából a kötelező átvétel hatálya alá tartozó termelés arányának változása illetve a megújuló energia hasznosítás részarányának növekedése. A szükséges szabályozási nem áll rendelkezésre és a rendszerszintű szolgáltatások piacán pl. szekunder szabályozási teljesítmény jelentős hányadára ajánlat sem volt. Ennek az oka, hogy a magyar villamos energia rendszer erőművei csak kevéssé alkalmasak a termelésük változtatására, szabályozására. A rendszer szolgáltatások piacának felszabadítása exponenciálisan növekvő árszinteket eredményezett olyan monopolhelyzetbe került, kiöregedett egységek bevonásával, melyek a szolgáltatásra maradéktalanul nem is alkalmasak. A szolgáltatásban való benntartásuk tetemes költség többleteit a fogyasztóknak viselnie kell, de ezzel szemben semmilyen távon nem látható az, hogy a problémák maradéktalan kezelése kialakulhat és a rendszerirányítás költségei stabilizálhatók illetve a reális szintre visszatéríthetők lennének. A probléma gyors eszkalálódását mutatja, hogy egy év alatt 150 MW tal nőtt a szekunder szabályozásra igénybevett maximális teljesítmény, ami 2008 januárjában elérte a 671 MW nagyságot, szemben a megfelelőnek tartott 150 MW teljesítménnyel. Ehhez kapcsolódva egy év alatt 131 millió kwh val (kb. 27% kal) növekedett a szekunder szabályozáshoz felhasznált kiegyenlítő energia mennyisége, aminek eredményeként a kiegyenlítő energia éves költségének növekedése egy év alatt 3,5 milliárd Ft. Hasonló dinamika tapasztalható a szekunder teljesítmény lekötési díjaiban is. Az előbbi hatások alapján, együttesen 2008 ban a szekunder szabályozás költségeiben több mint 10 milliárd Ft nagyságú a probléma megoldás egyéves halasztásának többlet költsége. Az összes rendszerszolgáltatás költségei együtt pedig ezt meghaladó növekedést mutatnak és 2009 ben az éves növekedés meghaladja a 20 milliárd Ft nagyságot. A rendszerérdekű gyorsszabályzó erőmű szivattyús energiatározó belépése hatékony eszköz lehet a villamosenergia rendszer szabályozásában jelentkező és növekvő mértékű problémák feloldásához, a villamosenergia rendszer üzembiztonsága növeléséhez. A villamos energia szolgáltatás biztonsága közérdek és EU direktívában rögzített követelmény. A lefolytatott vizsgálatok azt mutatják villamosenergia rendszer üzeme által meghatározott igények teljesítése legnagyobb komplexséggel és legnagyobb hatékonysággal szivattyús energiatározó beléptetésével biztosítható. Szolgáltatásainak egésze nem helyettesíthető más megoldással, és csak egyes rész szolgáltatások terén lehetnek versenytársai. A műszaki és gazdasági egyenértékűség azonban ezekben a szolgáltatásokban sem áll fenn. A szabályozásra jelenleg alkalmas földgáztüzelésű blokkok többségükben kiszorultak a merevvé vált rendszer üzeméből. Ahhoz, hogy a földgáztüzelésű blokkok visszakerüljenek a rendszer üzemébe (függetlenül attól, hogy a meglévőkről vagy újakról van szó, a szivattyús energiatározó terhelés kiegyenlítő és főként a napi minimum terheléseket megemelő hatása lenne szükséges. A nemzetközi gyakorlatban jelentős számú vizsgálat készült az energia management és villamos energia minőség komplex szolgáltatási rendszerének biztosítására a lehetséges alternatív megoldások alkalmazásával. A vizsgálatok eredményei egybehangzóan azt mutatják, hogy műszaki és gazdasági szempontból egyaránt a szivattyús energiatározó alkalmazása jelenti a legkedvezőbb és egyben legkiforrottabb megoldást. 5
A szivattyús energiatározó hagyományos funkciója a rendszer napi terheléseinek kiegyenlítése a minimumok megemelésével és a csúcsok csökkentésével. Az üzeme eredményeképp előálló terhelési menetrend kiegyenlítés visszahat a rendszer szabályozási feltételeire és gazdaságos működésére. Különösen fontos ezek közül a magyar rendszerben hiányzó minimális terhelés emelési lehetősége, ami az üzemviteli kényszerek jelentős hányadát megszünteti. A rendszer szabályozási igényének csökkentése egyben mérsékli a rendszer többi erőművére háruló szabályozási követelményeket, eszközül szolgál a rendszer tüzelőanyag fogyasztás és az emissziók mérsékléséhez, illetve költséghatékonyság növeléséhez. A leállításra kerülő drágán termelő, elavult, környezetszennyező és kis hatásfokú alaperőműveket pótolni kell. A pótlásra kis szennyező anyag kibocsátású, nagy hatásfokú és korszerű alaperőműveket kell építeni, amelyek akkor tudják a szigorú környezetvédelmi előírásokat teljesíteni, és olcsó villamos energiát előállítani, ha magas évi kihasználással és közel állandó terhelésen üzemelnek. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a rendszerben elegendően nagy energiatározó kapacitás van. A jelenlegi nemzetközi gyakorlatban a szivattyús energiatározó leglényegesebb funkciója a szabályozó teljesítmények biztosítása a rendszer működéséhez a folyamatos üzembiztonság megfelelő szintjéhez. A más alternatíváknál kedvezőbb dinamikai tulajdonságokkal, rövidebb mobilizálási időkkel képes a rendszerszintű szolgáltatások, köztük a szabályozó teljesítmények biztosítására. Gyors mobilizálhatósága alapján alkalmas a szekunder és perces szabályozási teljesítmények biztosítására, de számításba vehető az üzemzavari illetve (n 1) tartalék biztosítása is. A szivattyús energiatározó kiegészítő funkciójaként említhető, hogy lehetővé teszi a megújuló energiát hasznosító és más menetrendi kényszereket jelentő projektek illesztését a villamosenergia rendszer üzeméhez és biztosítja az ahhoz szükséges gyorsan igénybevehető tartalékot. Növelheti a villamos energia kereskedelem rugalmasságát és biztonságát az olcsó források használatának lehetővé tételével. A szivattyús energiatározó a rendszer rugalmasságának növelése révén esélyegyenlőséget biztosít a különböző fejlesztési lehetőségeknek, ideértve a megújuló energiaforrások növekvő mértékű felhasználását. A tiszta forrásból termelt villamos energia növelése kiemelt fontosságú közérdeknek minősül és EU direktívában rögzített követelmény az emberi egészség védelme, fenntartása, valamint a környezet szempontjából egyaránt. A szivattyús energiatározó globális környezetre gyakorolt pozitív hatásaként megemlítendő, hogy segítségével csökkenthető a légkörbe kibocsátott üvegház hatású CO 2 és NO x mennyisége, hiszen jellemzően e légszennyezőanyagok kibocsátásától mentes, pl. atomerőműből vagy megújuló forrásokból származó energiát használhat a feltöltéshez. Ezen kívül a szivattyús energiatározó kiegyenlítő funkciójával segítheti a megújuló energiaforrások (pl. szélenergia) kiaknázására történő beruházásokat is. Ezen tényezőknek köszönhetően a szivattyús energiatározó hozzájárulhat a globális felmelegedés elleni küzdelemhez. A beépített teljesítmény szükséges nagyságát elsődlegesen a tervezett funkció határozza meg. A változó piaci környezetben a létesítmény tervezhető élettartamára, vagy annak jelentős hányadára nem prognosztizálható, hogy a lehetőségek közül mi lesz tartósan domináns funkció. Az egyes funkciók iránti igények, valamint a projekt beépített teljesítménye és eredménytermelő képessége közötti összefüggés mérlegelésével alakítható ki a megfelelő stratéga. A gazdasági vizsgálatok alapján a szivattyús energiatározó teljesítményének kiválasztása két irányban mutat korlátot. Kis teljesítmények esetén a fajlagos beruházási költségek magasak, és ez a beépített teljesítménynek kb. 300 400 MW környezetében szab alsó gazdasági határt. A felső határt a piaci értékesíthetőség szabja meg, ami maximum 600 700 MW. Az első szakaszban 600 MW nagyságrendet lehet 6
előirányozni, biztosítva a későbbi bővítés lehetőségét. A kapacitás nagyság optimumát a piaci környezet várható alakulása mellett a kiválasztott telephely specifikus adottságai is befolyásolhatják A legkedvezőbbnek ítélhető potenciális hazai telephelyek azonosítására az elmúlt években készített vizsgálatok a korábbiakkal megegyezően azt mutatta, hogy a több követelmény közötti kompromisszum keresése a Dunakanyar és a Dél Zempléni térségében hozhat eredményt. A vizsgált belföldi helyszínek három csoportba sorolhatók a bővíthetőség és a fogyasztókra háruló legkisebb gazdasági teher alapján. Az atomerőmű bővítés, illetve új blokk létesítés szándéka miatt csak a bővíthető kapacitást biztosító helyszínek lehetnek perspektivikusak, és azok, ahol komoly gazdasági támogatás nélkül is lehetőség van projekt megvalósítására. Ezek a Keserűs hegy, Sima, Hideg völgy, Urakasztala. Az együttműködő villamosenergia rendszer szabályai szerint minden villamosenergiarendszernek önellátóan kell biztosítani a fogyasztás és a termelés egyensúlyát. Tehát a rendszer szabályozását a magyar villamosenergia rendszeren belül kell megoldani. Gyakorlati akadályai is láthatók pl. a szekunder szabályozás országhatáron túlról való biztosításának. Az elvégzett vizsgálatok szerint az országhatáron túli (Szlovákia, Románia, Ukrajna) lehetőségek az előbbiekkel azonos költség nagyságrendet mutatnak. Nem látható számottevő előnye az országhatáron kívüli megoldásnak. Ugyanakkor számolni kell a határkeresztező kapacitás allokációban való kötelező részvétellel. Nincs reális esélye annak, hogy a határkeresztező kapacitások tartósan leköthetők lennének. Ez finanszírozási problémákat vet fel. A határkeresztező kapacitás díja jelentős gazdasági terhet jelent, ezért az országhatáron túl elhelyezkedő erőművek gazdasági szempontból nem versenyképesek. Másik megoldási lehetőség a saját tulajdonú termelői vezeték. Ennek azonban számottevő beruházási többlet költség kihatása van. A jelenleg viszonyok között nem látszik célszerűnek a külföldi szivattyús energiatározó megvalósítását előtérbe helyezni. A szivattyús energiatározó engedélyeztethetősége terén a szűk keresztmetszetet az erdészeti és a természetvédelmi szempontok jelentették. Az MVM Zrt. által kezdeményezett szakmai együttműködés eredményeként az erdészeti és vízügyi szempontok és prioritások kezelhetők voltak. Az országos erdészeti hatóság a Dunakanyarban elhelyezkedő helyszíneket tartja engedélyezhetőnek. Javasolja a bányák, felhagyott katonai területek előtérbe helyezését. Az országos vízügyi hatóság állásfoglalásában vízkészlet használati szempontból kivette a szivattyús energiatározót az energetikai vízhasználat kategóriájából és vízerőműnek sorolta be. Ezzel lehetővé tette a Dunát használó létesítmény gazdasági megvalósíthatóságát, de támogatóan lépett fel a zempléni projekt engedélyezésében is. Egyelőre nyitott a természetvédelmi hatósággal való megegyezés kérdése, akik szerint a bányák és felhagyott katonai területek rehabilitációja nem fogadható el, és az egyes helyszínek között lényegi különbséget tenni nem tudtak. A közös, konszenzusos szakmai álláspont kialakítására irányuló munkát az MVM Zrt. folytatja. Az elmúlt években az engedélyezés terén szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a kialakult jogszabályi feltételek nehézséget eredményeznek az engedélyezés terén, és megnehezítik a beruházások gyors hatékony lebonyolítását. A probléma általános jellegű, más gazdasági területeken is jelentkezik. Az engedélyezhetőség hatékony lefolytatása megfelelő beavatkozás nélkül kétséges, ezért a rendszer szabályozási problémák megoldását célszerű nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági eljárások hatálya alá helyezni. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a beruházás költségeinek megfelelő határok között tartásával (a megfelelő helyszín kiválasztásával) a szivattyús energiatározó projekt 7
megvalósítása a rendszer szolgáltatások szempontjából versenyképes, jelentősen csökkentheti a rendszerszintű szolgáltatások árait. A szivattyús energiatározó belépésével a rendszerirányító csökkentheti az általa igénybevett rendszerszintű szolgáltatások költségeit egyrészt az árak stabilizálásában másrészt pedig a projekt megfelelő használata esetén a rendszerszintű szolgáltatások iránti igény mérséklődésével. A projekt megvalósítása a villamos energia szolgáltatás költségeit mérsékli, és a biztonságát növeli, tehát a villamos energia fogyasztók érdekét szolgálja. VÍZERŐMŰVEK MAGYARORSZÁGON Adatok: H = Esés (m); Q = Víznyelés (m 3 /s); P = Teljesítmény (kw); W = Termelés (kwh/a). TISZA FOLYÓ TISZALÖK (TISZA I.) Üzembe helyezés: 1954 duzzasztó; 1958 hajózsilip; 1959 erőmű 5.0 m; 300 m 3 /s, 12.500 kw; 45,0 millió kwh/a 3 db KAP turbinavert (4,8 m átm; 75 ford/min; 100 m 3 /s) Üzemelés 1,5 7,5 m esésnél 3 db 4800 kva generátor külön gerjesztő gépcsop. Csatlakozás: 120 kv és 20 kv Duzzasztózsilip: 3 db 37 m kapu Hajózsilip: 1 db 12 85 m Hordkép: 1200 t Öntözés: 400e ha Keleti Főcsatorna max 60 m 3 /s KISKÖRE (TISZA II.) Üzembe helyezés: 1975 6,27 m; 560 m 3 /s; 28 000 kw; 104,0 millió kwh/a (80 110) 4 db csőturbinahor (4,3m átm; 107 ford/min; 140 m 3 /s; 7 MW). Üzemelés 2,0 10,7 m esésnél Trafo: 2 db 2,5 / 20 / 120 kv; 14 MVA + 2 db 2,5 / 0,4 kv Duzzasztó: 5 db 24 m billenő szegmens. Hajózsilip: 1 db 12 85 m; Hordkép: 1350 t Tározó: 128 km 2 ; 253 millió m 3 (hasznos 132 millió) Öntözés: 400 e ha Nagykunsági Főcsatorna max. 80 m 3 /s Jászsági Főcsatatorna max. 48 m 3 /s Halvonuláskor halzsilip TISZAÚJVÁROS Tisza II. Hőerőmű hűtővíz visszavezetése a Tiszába 7 m; 9 m 3 /s Önfogyasztás csökkenés: 4.5% > 3.5% 2 db hor. csőturbina kúpkerék aszinkron generátor 8
HERNÁD FOLYÓ (esése Magyarországi szakaszán 41m) GIBÁRT Üzembe helyezés: 1908 4,4 m; 18 m 3 /s; 500 kw; 2,5 millió kwh/a 2 db FR turbina hor. Duzzasztó: 2 db 13,5 m Felvízcsatorna: 240 m. Hasznosítja 64 73 fkm szakaszt FELSŐDOBSZA Üzembe helyezés: 1912 Felújítva: 1964 4,0 m; 22 m 3 /s; 510 kw; 2,8 millió kwh/a 2 220 kw + 2 55 kw FRA turbinavert Duzzasztó: 2 db 9 m önműködő billenőtáblás Üzemvízcsat: Felvíz 1000 m; Terelőgát 80 m. Hasznosítja: 52 62 fkm szakaszt KESZNYÉTEN Üzembe helyezés: 1943 13,5 m; 40 m 3 /s; 4.400 kw; 23.5 millió kwh/a 2 db KAP turbina vert. Üzemvízcsat: Felvíz 7300 m (Hernádból BŐCS nél); Alvíz: 2500 m (Sajóba) BÁRSONYOS PATAK Hernád malomcsatornája Sum: kb. 200 kw HERNÁDVÉCSE 1,8 m; 3 m 3 /s; 52 kw Aszinkron gen. FELSŐMÉRA 3 m 3 /s; 33 kw ALSÓMÉRA 1,5 m; 3 m 3 /s; 39 kw; 1958 63 FORRÓ 1,8 m; 3 m 3 /s; 44 kw 65/min HALMAJ 3 m 3 /s; 40 kw Leállítva RÁBA FOLYÓ ALSÓSZÖLNÖK Indult: 1960 (1950 acs vízkerékkel AC) 3,0 m; 8 m 3 /s; 200 kw; 435 e kwh/a 4 db 50 kw GANZ turb. CSÖRÖTNEK Indult: 1919 (1990 től áll) 3,5 m; 9,6 m 3 /s; 245 kw; 710 e kwh/a 1 db 60 kw + 1 db 100 kw + 1 db 85 kw FRA turbina vert. 9
KÖRMEND Indult: 1930 4,1 m; 8,8 m 3 /s; 240 kw; 931 e kwh/a 1 db 140 kw + 1 db 100 kw FRA turbinavert IKERVÁR Épült: 1985 (585 kw DC); Bőv: 1989 (1000 kw DC); Felúj: 1923 25 AC 8,0 m; 28 m 3 /s; 1540 kw; 7,0 millió KwH/A 2 db 220 kw + 2 db 550 kw FRA turbina Hasznosítja 85 130 fkm ÚJJÁÉPÍTVE: 1995 4 db 520 kw FRA vert. csőturbina + 1 db 200 kw iker FRA hor. turbina 4 db aszinkron gen (csőben) + kondenzátor telepek. (+1db szinkron gen. a csarnokban szeml.) 7,6 m; 4 8+4,3 m 3 /s; 4 520+200 = 2280 kw; 14,5 millió kwh/a Felvízcsat: 5390 m; 30 m 3 /s vízkiv. mű Rábából; Alvízcsat: 3550 m Herpenyő patakba KISRÁBA FOLYÓ NICK Kis Rába beeresztő zsilip Indult: 1932 Rába 65,5 fkm 3 24 m nyerges gát és 1 10 m kettős táblás nyílás. Jobb gátfőben 10 kw háziüzemi vízerőmű KAPUVÁR Indult: 1968 1 db FRA turbina vert 2,7 m; 2,7 m 3 /s; 50 kw; 156 e kwh/a PINKA FOLYÓ FELSŐCSATÁR Indult: 1950 (1918: 35 LE; 220 V DC) 3,5 m; 2,0 m 3 /s; 40 kw; 175 e kwh/a. 1 db FRA turbina vert. VASKERESZTES Indult: 1954 (1917: 18 LE; 220 V DC) 2,1 m; 2,1 m 3 /s; 40 kw; 98 e kwh/a. 1 db FRA turbina vert. 10
PORNÓAPÁTI Indult: 1951; Bővítve: 1989; (1920: 110 LE; 3150 V AC) 4,2 m; 5,6 m 3 /s; 113 kw; 393 e kwh/a; 1 db 67 kw FRA turb, vert. + 1 db 46 kw FRA turbina hor. SZENTPÉTERFA Indult: 1951 (1939: 115 LE; 3 400 V AC) 3,7 m; 3,1 m 3 /s; 50 kw; 345 e kwh/a; 1 db FRA turbina hor. RÉPCE FOLYÓ DAMONYA Indult: 1951 (1927: 25 LE; 220 V DC 1,8m; 1,5 m 3 /s; 25 kw; 77 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. GYÖNGYÖS FOLYÓ LUKÁCSHÁZA Indult: 1952 3,2 m; 1,5 m 3 /s; 26 kw; 134 kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. GENCS FELSŐ Indult: 1952 2,4 m; 1,6 m 3 /s; 25 kw; 142 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. GENCS ALSÓ Indult: 1954 2,4 m; 1,5 m 3 /s; 18 kw; 38 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. GYÖNGYÖSHERMÁN Indult: 1952 1,9 m; 1,9 m 3 /s; 13 kw; 41 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. BOGÁT Indult: 1952 1,6 m; 1,8 m 3 /s; 13 kw; 47 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. TANAKAJD 11
Indult: 1950 (1920: 30 LE; 220 V DC) 2,2m; 0,9 m 3 /s; 13 kw; 53 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. VASSZÉCSENY Indult: 1959 (1919 1929 220 V. DC) 3,0m; 1,6 m 3 /s; 25 kw; 81 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. SÁRVÁR ÚJMAJOR Indult: 1960 1,8 m; 1,9 m 3 /s; 18 kw; 44 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. LAJTA FOLYÓ MÁRIALIGET Indult: 1950 2,4m; 6,6 m 3 /s; 93 kw; 390 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. + 1 db 35 kw FRA vert. turbina SÉD FOLYÓ HAJMÁSKÉR KREMÓ MALOM Indult: 1939 4,4 m; 1,5 m 3 /s; 40 kw; 106 e kwh/a; 1 db FRA. turbina hor. JÓSVA PATAK JÓSVAFŐ DUNA FOLYÓ SZÁZHALOMBATTA Dunai Hőerőmű hűtővíz visszavezetése a Dunába SOROKSÁR RÁCKEVE DUNAÁG vízszintjének tartására két vízlépcső: H = 4,6 m max, Nagyvíznél Bp en, kisvíznél Tassnál jelentkezhet; Q = 30 m 3 /s (max.50) BUDAPEST KVASSAY HAJÓZSILIP 1911; Beeresztő 1926; Erőmű 1960 2 db Kaplan vert. alternatív vízgép (turbina <=> kisvíznél szivattyú), kúpkerék, vert. generátor Hajózsilip: 1 db 75 10 m, 12
1000 to. Beeresztőzsilip 3 db 3,2 m á 2db tábla Kisvíznél az ág vízszintjének tartása céljából főágból vizet szivattyúznak át. TASS Indult: 1927. Hajózsilip osztósziget erőmű (1956 ban tönkrement) leeresztő zsilip 2 db vert. propellerturbina, kúpkerék. Hajózsilip: 1 db 85 12 m, 1000 to. Leeresztőzsilip 3 db 3m, táblás. Egyik elválasztó pillérben hallépcső (halhágcsóval) A két erőmű együttes telj.: 670 1600 kw; Termelés: 5,9 millió kwh/a; gen. fesz.: 3 kv Budapest, 2009. június 18. Mayer István Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet Budapest 13