BELÜGYMINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM BM/4911/2016. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5) (7) bekezdésének rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2016. március 4-én E L Ő T E R J E SZ T É S a Kormány részére a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról Budapest, 2016. március
2 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja 2. Az egyeztetésben részt vevők E G Y E Z T E T É S I L A P 2.1. A Kormány ügyrendje / jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnökség Emberi Erőforrások Minisztériuma Földművelésügyi Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Igazságügyi Minisztérium Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyetért nem ért egyet nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek intézmény egyetért nem ért egyet Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Országos Környezetvédelmi Tanács Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Faluszövetség Megyei Jogú Városok Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Budapesti Önkormányzatok Szövetsége Budapest Főváros Önkormányzata 2.3. Társadalmi, érdekvédelmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nem adott véleményt nem adott véleményt észrevétele maradt fenn észrevétele maradt fenn
3 1. Az előterjesztés célja V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az előterjesztés elsődleges célja a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) módosítása a 2014-2020 közötti források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott, a víz szektort érintő előzetes feltételek teljesítéséről szóló 1121/2014. (III. 6.) Korm. határozat 1. d) pontjával összhangban, a hatékony, ösztönző jellegű víz-ár politika kialakítása, valamint a környezeti és erőforrásköltségek megtérülése érdekében. 1.2. Az előterjesztés szükségességének okai A Vgtv. módosítására a 2014-2020 közötti források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott, a víz szektort érintő előzetes feltételek teljesítéséről szóló 1121/2014. (III. 6.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kormányhatározat) 1. d) pontjával összhangban kerül sor, amely szerint a hatékony, ösztönző jellegű víz-ár politika kialakításának, valamint a környezeti és erőforrásköltségek megtérülésének érdekében a jogszabályi módosításoknak ki kell terjednie az öntözővíz szolgáltatás térítés-mentességének megszüntetésére és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjak bevezetésére; az öntözés, halgazdaság és rizstermelés vonatkozásában a vízkészletjárulék fizetése alóli kivétel megszüntetésére, illetve az ösztönző vízkészletjárulék bevezetésére. A feketegazdaság visszaszorítása és a fenntartható vízgazdálkodás érdekében a törvénymódosítás egyben elősegíti a jelenleg vízjogi engedély nélkül üzemeltetett sekély mélységű, talajvízből történő mezőgazdasági öntöző kutak fennmaradásának (legalizálásának) bírságmentes engedélyeztetését egy meghatározott időintervallumon (türelmi időn) belül. Egyben pontosításra kerülnek a víziközmű társulatok szakmai ellenőrzésének tartalmára vonatkozó szabályok, a társulati intézőbizottság, valamint az ellenőrző bizottság tagjával és elnökével szemben kizárási okok lesznek meghatározva, egyben rögzítésre kerül a társulat megszűnésének esetére az elszámolási eljárás tartalma. Az Igazságügyi Minisztérium korábbi jelzése alapján pontosításra kerülnek a miniszteri felhatalmazó rendelkezések, valamint több jogtechnikai pontosításra is javaslatot teszünk. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az előterjesztéssel elérni kívánt cél törvénymódosítással érhető el. 2.2. Egyéb intézkedés Egyéb intézkedés nem szükséges. 2.3. Alternatívák Egyéb alternatíva nem áll rendelkezésre.
4 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Kormányprogrammal összhangban van. 4. Előzmények, kapcsolódások A vizekre vonatkozó tematikus ex-ante feltétel a PM elfogadásának időpontjában nem teljesült. A teljesülésének követelményeit, mint akciótervet a Kormányhatározat tartalmazza. Az akcióterv teljesítéséről a tagállamoknak legkésőbb a 2017. évi végrehajtási jelentésben vagy a 2017. évi előrehaladási jelentésben kell beszámolnia. Jelen előterjesztés a Kormányhatározat 1.d) pontjának teljesülését szolgálja. 5. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások A 2014-2020 közötti uniós támogatások tagállami megítéléséhez a víz szektort érintő beruházásokra a Víz Keretirányelv előírásai közül a hatékony víz-ár politika kialakítására vonatkozó a Közös Stratégiai Keretrendszerről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapról (EMVA) szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben is szereplő tematikus ex-ante feltétel teljesítése szükséges. Az előterjesztés a vízre vonatkozó tematikus ex-ante feltétel teljesülésének törvényi szintű fázisát mutatja be. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk A tervezet Országgyűlés előtti képviseletét a belügyminiszter látja el. 7. Társadalmi egyeztetés A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 7. (1) bekezdés a) pontban foglaltaknak megfelelően a társadalmi egyeztetésre a honlapon történő közzététel (általános egyeztetés) formájában kerül sor. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató nem Tárcaközlemény nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató nem 3. Fő üzenet: A Vgtv. módosítására a 2014-2020 közötti források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott, a víz szektort érintő előzetes feltételek teljesítéséről szóló 1121/2014. (III. 6.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kormányhatározat) 1. d) pontjával összhangban kerül sor, amely szerint a hatékony, ösztönző jellegű víz-ár politika kialakításának, valamint a környezeti és erőforrásköltségek megtérülésének érdekében a jogszabályi módosításoknak ki kell terjednie az öntözővíz szolgáltatás térítés-mentességének megszüntetésére és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjak bevezetésére; az öntözés, halgazdaság és rizstermelés vonatkozásában a vízkészletjárulék fizetése alóli kivétel megszüntetésére, az ösztönző vízkészletjárulék bevezetésére.
5 A feketegazdaság visszaszorítása és a fenntartható vízgazdálkodás érdekében a törvénymódosítás egyben elősegíti a jelenleg vízjogi engedély nélkül üzemeltetett sekély mélységű, talajvízből történő mezőgazdasági öntöző kutak fennmaradásának (legalizálásának) bírságmentes engedélyeztetését egy meghatározott időintervallumon (türelmi időn) belül. Egyben pontosításra kerülnek a víziközmű társulatok szakmai ellenőrzésének tartalmára vonatkozó szabályok, a társulati intézőbizottság, valamint az ellenőrző bizottság tagjával és elnökével szemben kizárási okok lesznek meghatározva, egyben rögzítésre kerül a társulat megszűnésének esetére az elszámolási eljárás tartalma. Az Igazságügyi Minisztérium korábbi jelzése alapján pontosításra kerülnek a miniszteri felhatalmazó rendelkezések, valamint több jogtechnikai pontosításra is javaslatot teszünk. 4. Részletes kommunikációs terv: Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2016. március. Dr. Trócsányi László Dr. Pintér Sándor
6 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. mellékletében szereplő tervezetnek törvényjavaslataként az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány a belügyminisztert jelöli ki.
7 1.melléklet a BM/4911/2016. számú előterjesztéshez 2016. évi törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról 1. (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 7. (2) bekezdése a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: (Az (1) bekezdésben megjelölt feladat) a) vízbázisvédelem ellátása; (2) A Vgtv. 7. (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Az (1) bekezdésben megjelölt feladat) h) a vízkészletek átcsoportosítását szolgáló vízelosztó rendszerek ideértve a csatornákat is létesítése, fenntartása és üzemeltetése, a többes rendeltetésű rendszerek fenntartása és üzemeltetése, valamint a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztosítása. (1) A Vgtv. 15/C. (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 2. (Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie) c) a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedélyben szereplő vízmennyiség után, valamint a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedélyenként évi 500 m 3 -t meg nem haladó vízmennyiség után, (2) A Vgtv. 15/C. (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1) bekezdés a következő m) és n) pontokkal egészül ki: (Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie) l) az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében mezőgazdasági üzemenként az évi. m 3 -t meg nem haladó vízmennyiség után, m) a 15/C. (9) bekezdése szerinti tartósan vízhiányos időszakban az öntözési halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után, n) a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedélyben megadott vízmennyiségből a tél végi többletvizek felszíni vizek, ár- és belvizek visszatartásából és tározásából származó vízkészlet után, amennyiben a vízügyi igazgatási szerv igazolja, hogy a vízkivételi ponton a többlet felszíni víz mennyisége rendelkezésre áll.
8 (3) A Vgtv. 15/C. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdés f), g), l)-n) pontjában foglalt esetben, továbbá a c) pontban foglalt azon esetben, ha az engedélyes a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedéllyel rendelkezik, a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesség nem érinti a vízhasználatra vonatkozó, 15/E. szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségeket. (4) A Vgtv. 15/C. -a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: (9) A tartósan vízhiányos időszak kezdetét és végét a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével a vízgazdálkodásért felelős miniszter állapítja meg, és erről szóló döntését a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. 3. (1) A Vgtv. 29. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a vízimunka, vízi létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, a létesítő és a kivitelező vízgazdálkodási bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. Természetes személy esetében a bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. (2) A Vgtv. 29. -a a következő (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki: (4) Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság a) a vizeket érő balesetszerű szennyezés azonnali elhárításához kapcsolódó, valamint b) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendkívüli védekezés műszaki feladataihoz kötődő, vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények, vagy végzett vízimunka esetében. (5) Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki e rendelkezés hatálybalépését megelőzően létesített vízjogi engedéllyel nem rendelkező, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkutat, ha vízjogi engedélyezését öntözési vízhasználat céljára, 2018. szeptember 30-ig kérelmezi. 4. A Vgtv. 32/A. (1) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: (1) Aki a 29. (3) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, beleértve a vízgazdálkodási adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési kötelezettséget
9 is, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1000000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. Természetes személy esetében a bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. 5. A Vgtv. 33/B. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül köteles megadni. 6. A Vgtv. 36. -a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: (6a) Az intézőbizottság, valamint az ellenőrző bizottság tagja és elnöke nem lehet: a) a beruházással érintett önkormányzat alkalmazottja, tisztségviselője, valamint nem állhat a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozói viszonyban a felsoroltakkal, b) a beruházás kivitelezésében közreműködő vállalkozó vagy vállalkozás vezető tisztségviselője. 7. A Vgtv. 37. -a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Az elszámolási eljárás keretében a víziközmű társulatnak el kell számolnia a működésére fordított összeggel, valamint a tagok vonatkozásában a beszedett érdekeltségi hozzájárulással, figyelembevéve az időközben elnyert önerő támogatást. A támogatási többletből eredő fennmaradó összeg tagoknak történő visszafizetésének módját a víziközmű társulat alapszabályában kell rögzíteni. 8. A Vgtv. 39. (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) A víziközmű társulatnak a 38. szerinti közfeladat teljesítésére irányuló szakmai ellenőrzését a társulat székhelye szerinti vízügyi igazgatási szerv látja el. (3) A vízügyi igazgatási szerv a szakmai ellenőrzés keretében: a) tagja a szervezőbizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a taggyűlésen, b) a víziközmű, valamint a belterületi vízrendezést és csapadékvíz-elvezetést szolgáló vízilétesítmény létrehozásával, illetve a fejlesztés szükségességével kapcsolatban előzetesen nyilatkozik, hogy a tevékenység mennyiben jelenti a 38. -ban foglalt közfeladat ellátását, továbbá javaslatot adhat a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény tervezéséhez és a kivitelezés ütemezéséhez, c) közvetlenül kezdeményezi a víziközmű társulat működésével kapcsolatban feltárt szakmai hiányosságok megszüntetését, d) figyelemmel kíséri a 38. szerinti közfeladat teljesítésének végrehajtását,
10 e) a víziközmű társulattól a d) ponthoz kapcsolódóan személyes adatot nem tartalmazó adatszolgáltatást kérhet, f) ellenőrzi a víziközmű társulati tevékenység műszaki előkészítésének folyamatát, ezen belül különösen a víziközmű megvalósítására, létesítésre vonatkozó pályázatokat, az engedélyezési és a kiviteli terveket (műszaki dokumentációkat), g) értékeli és ellenőrzi a víziközmű társulat által megvalósítandó fejlesztéseket, terveket. (4) Ha a vízügyi igazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés során szakmai hiányosságot, szabálytalanságot tapasztal, felhívja a víziközmű társulatot a hiányosság, szabálytalanság megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a vízügyi igazgatási szervet tájékoztatni. Ha a víziközmű társulat a megadott határidőn belül a hiányosságot, szabálytalanságot nem szünteti meg, a vízügyi igazgatási szerv a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében kezdeményezi a vízügyi hatóságnál, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági eljárás megindítását. A Vgtv. 42. -a következő (8) és (9) bekezdésekkel egészül ki: 9. (8) A víziközmű társulat érdekeltségi egységei számának megváltoztatásához az alapszabály módosítása szükséges. (9) Amennyiben a) az érdekeltségi területen belül az érdekeltségi egységek számában következik be változás, a módosításra a 42. (6) bekezdése az irányadó, b) az érdekeltségi területhez újabb terület kíván csatlakozni, ahhoz a víziközmű társulat tagjainak több mint 50%-a, és a csatlakozni kívánó érdekeltségi egységek tagjai 2/3-ának hozzájárulása szükséges, egyben szükséges elfogadni az alapszabály ennek megfelelő módosítását, valamint az újonnan csatlakozóknak a már megválasztott ügyvezetőt és ellenőrző szerveket. 10. (1) A Vgtv. 45. (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter) a) az ár- és belvízvédekezésre való felkészülés, a készültségi fokozatban történő védekezés és a védekezést követő intézkedések szakmai szabályainak, valamint a védelmi szakaszoknak; (rendeletben történő megállapítására). (2) A Vgtv. 45. (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter) c) a vízrajzi feladatok ellátása szakmai szabályainak;
11 (rendeletben történő megállapítására). (3) A Vgtv. 45. (8) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter) i) a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és vízkútfúrás szakmai követelményeinek, valamint a fúrt kutakra vonatkozó vízjogi engedélyezési eljárás szabályainak; (rendeletben történő megállapítására). (4) A Vgtv. 45. (8) bekezdés n) és o) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter) n) a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítési szabályainak; o) a közcélú ivóvízművek, illetve a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetési szabályainak, valamint az üzemeltetést végzők szakmai képesítési követelményeinek; (rendeletben történő megállapítására). 11. A Vgtv. 45. -a következő (12) bekezdéssel egészül ki: (12) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy a helyi víziközmű társulat alapszabálya szerinti érdekeltségi területre kiterjedő hatállyal önkormányzati rendeletben vagy egyedi határozatban állapítsa meg az utólagos csatlakozás feltételeit abban az esetben, ha a víziközmű társulat megszűnt. 12. A Vgtv. 45/A. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) c) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) és (2) bekezdése, 6. cikk (2) bekezdése, 9. cikke és 14. cikk (1) bekezdése; 13. A Vgtv. a) 28. (5) bekezdésének számozása (3) bekezdésre módosul, b) 31/A -ában az a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint szövegrész hatályát veszti, c) 29. (5) bekezdése hatályát veszti.
12 14. (1) Ez a törvény a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) E törvény 1 és 2. -a, valamint 12. és 15. -a 2016. október 1-jén lép hatályba. (3) E törvény 13. c) pontja 2018. október 1-jén lép hatályba. 15. E törvény 1. és 2. -a a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
13 Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S A 2014-2020 közötti uniós támogatások tagállami megítéléséhez a víz szektort érintő beruházásoknál a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Víz Keretirányelv) előírásai közül a hatékony víz-ár politika kialakítására vonatkozó tematikus ex-ante feltétel teljesítése szükséges. A Víz Keretirányelv az árakban nemcsak a vízszolgáltatások pénzügyi költségeivel, hanem a vízhasználatokkal járó környezeti hatásokhoz kapcsolódó költségekkel (környezeti költségek), valamint a vízkészletek túlhasználatához, vízhiányhoz kapcsolódó ún. készlet (erőforrás) költségekkel - mint az elmaradt alternatív vízhasználati lehetőségek költségeivel - is számol. Az ex-ante feltétel és az irányelvi előírás teljesítése érdekében általánosan megszűnik az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatok vízkészlet járulék mentessége, amely alól a módosítás kivételeket is meghatároz. A vízgazdálkodási bírsággal kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozóan összhang megteremtése szükséges Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény bírságfizetésre vonatkozó rendelkezéseivel. A feketegazdaság visszaszorítása és a fenntartható vízgazdálkodás érdekében szükséges elősegíteni a jelenleg vízjogi engedély nélkül üzemeltetett sekély mélységű, talajvízből történő mezőgazdasági öntöző kutak jogszerű fennmaradásának (legalizálásának) bírságmentes engedélyeztetését egy meghatározott időintervallumon (türelmi időn) belül, ezért a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) módosítási javaslata ezt is tartalmazza. Egyben pontosításra kerülnek a víziközmű társulatok szakmai ellenőrzésének tartalmára vonatkozó szabályok, a társulati intézőbizottság, valamint az ellenőrző bizottság tagjával és elnökével szemben kizárási okok kerülnek meghatározásra, egyben meghatározásra kerül a társulat megszűnésének esetére az elszámolási eljárás tartalma. Az Igazságügyi Minisztérium korábbi jelzése alapján pontosításra kerülnek a miniszteri felhatalmazó rendelkezések, valamint több jogtechnikai pontosításra is javaslatot teszünk.
14 R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S Az 1. -hoz Egyértelműen, törvényi szinten állami feladatként kerül nevesítésre az állami tulajdonú csatornák, többes rendeltetésű művek fenntartása és üzemeltetése, azokon a mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatok ellátása. Az üzemeltetéssel, fenntartással, vízszolgáltatással kapcsolatos feladatellátás költségeinek megosztását nem a törvény, hanem a felhatalmazása alapján kiadott 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet fogja meghatározni. A 2. -hoz A módosítás célja a hatékony, ösztönző jellegű víz-ár politika kialakításának, valamint a környezeti és erőforrás költségek megtérülésének érdekében az öntözés, halgazdaság és rizstermelés vonatkozásában a vízkészletjárulék (a továbbiakban: VKJ) fizetése alóli általános kivétel megszüntetése. A tervezet javaslatot tesz az öntözési-, halgazdálkodási- és rizstermelési használat VKJ fizetési kötelezettségére, bizonyos kivételekkel: meghatározott küszöb felett, valamint tartósan vízhiányos időszakban mentességet biztosít a fizetés alól. Továbbá azon öntözési-, halgazdálkodási- és rizstermelési célú vízhasználatok is mentesülnek a VKJ fizetése alól, ahol a téli felszíni vizeket, ár- és belvizeket, mint többletvizeket betárazzák, így a természetes vízvisszatartással nyert többletvíz hazánkban hatékonyan hasznosulhat, nem hagyja el az országot. A tartósan vízhiányos időszakot a vízgazdálkodásért felelős miniszter állapítja meg. A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás és vizeink állapotértékelése érdekében a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség előírása szükséges a VKJ mentes vízhasználatok esetében is, ezért kerül a 15/C. (2) bekezdése módosításra. A emellett pontosítást is tartalmaz: az 500 m3/év-ig terjedő jelenleg járulékmentes vízhasználatot két csoportra bontja aszerint, hogy ki az engedélyező hatóság. Ha a jegyző (ezek a házi vízigények, talajvíz igénybevételével) az engedélyező hatóság, akkor nincs nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség, ha a vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság az engedélyező hatóság (rétegvízből, esetleg termálvízből történő víztermelések, pl. ipari, üzemi felhasználásra), akkor a vízkészlet állapotértéke érdekében, az összes igénybevételek megállapíthatósága céljából van nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség. A 3. -hoz A módosítás a vízgazdálkodási bírsággal kapcsolatos rendelkezésekre tartalmaz pontosító előírást annak érdekében, hogy összhangba kerüljön Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény bírságfizetésre vonatkozó rendelkezéseivel, valamint a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet előírásaival, amikor kiterjeszti a kötelezetti kört a kivitelezőkre is. Szintén az összhang megteremtése érdekében törvényi szinten kerül felsorolásra a bírság alól mentesülő tevékenységek köre: nem szabható ki bírság a vizeket érő havária jellegű esemény
15 elhárítása-, vagy a rendkívüli árvízi védekezéshez kötődő vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények, vagy vízimunka végzése esetén. A módosítás utolsó bekezdése a feketegazdaság visszaszorítása és a fenntartható vízgazdálkodás érdekében elősegíti a jelenleg vízjogi engedély nélkül üzemeltetett sekély mélységű, talajvízből történő mezőgazdasági öntöző kutak fennmaradásának (legalizálásának) bírságmentes engedélyeztetését egy meghatározott időintervallumon (türelmi időn) belül. A mezőgazdasági öntözés terén országos szinten gyakorlattá vált az engedély nélkül létesített és üzemeltetett sekély mélységű kutak használata. A jelenség fő veszélye, hogy ezek a kutak nem szerepelnek a vagyonkezelői és hatósági nyilvántartásokban, így a gyakran igen jelentős mennyiségű felhasznált vízkészletekkel nem lehet gazdálkodni, vizeink állapotértékelése bizonytalanná válik. A jelenleg engedély nélkül üzemeltett kutak tisztességtelen előnyhöz juttatják üzemeltetőiket azokkal szemben, akik jogszabálykövető módon a kutakat az előírásoknak megfelelően üzemeltetik. A probléma megoldása érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy azok, akik a kutat jelenleg engedély nélkül üzemeltetik egy adott türelmi időn belül kedvezményesen legalizálhassák öntözőkútjaikat, és nem kelljen bírságot fizetniük. A 4. -hoz A módosítás a vízgazdálkodási bírsággal kapcsolatos rendelkezésekre tartalmaz pontosító előírást annak érdekében, hogy összhangba kerüljön Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény bírságfizetésre vonatkozó rendelkezéseivel, valamint a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet előírásaival. Meghatározza, hogy a vízgazdálkodási adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési kötelezettség is bírságolható. Az 5.- -hoz A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. (8) bekezdésének 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint az általános szakhatósági ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt csak törvény állapíthat meg. Ennek megfelelően a Vgtv. 33/B. (1) bekezdése a vízügyi hatósági eljárásba bevont szakhatóságok esetében - az általános 15 napos határidőhöz képest hosszabb - 21 napos határidőt állapít meg, ugyanakkor ennek párjáról, a más hatósági eljárásban való vízügyi szakhatósági közreműködés ügyintézési határidejéről nem rendelkezik. A törvényjavaslat jelen -a ezt kívánja pótolni. A korábbi szabályozás szerint a vízügyi szakhatósági állásfoglalást 30 napon belül kellett kiadni. Mivel az eljárások gyorsítása mindannyiunk közös érdeke, ugyanakkor a vízgazdálkodási, vízvédelmi követelményrendszer érvényesítése amely a vízkár-elhárítástól a vízbázis-védelmen keresztül az ívóvíz- és szennyvízellátást, nem egyesben a kibocsátási és szennyezettségi határértékek megállapítását is jelenti körültekintő és időigényes feladat, ezért a 2015. decemberi, más szakhatósági eljárásoknál bevezetett szabállyal összhangban a korábbi 30 napnál rövidebb, de az általánosnál hosszabb, 21 napos ügyintézési határidőre tesz javaslatot a törvénytervezet.
16 A 6. -hoz A visszaélések, összeférhetetlenségek megakadályozására a javaslat szabályozza a víziközmű társulat intézőbizottságának, ellenőrző bizottságának összetételére vonatkozó kizárási szabályokat. Közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Értelmező rendelkezéseiben 8:1. (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt fogalmat kell érteni, azaz közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostohaés a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. A 7. -hoz A javaslat kötelezi a víziközmű társulatot, hogy a lakosság felé számoljon el a befizetett érdekeltségi hozzájárulásokkal. Amennyiben a beruházás folyamán a támogatási arány megnőtt az önerő támogatás elnyerése miatt, a fennmaradó összeggel a lakosság felé el kell számolni, a fennmaradó összeget vissza kell fizetni. A javaslat célja megakadályozni, hogy a víziközmű társulat más beruházásra fordítsa a fennmaradó összeget, vagy a maradványösszeget az önkormányzatnak az elszámolás keretében átadhassa. A 8. -hoz A módosított rendelkezés a vízügyi igazgatóságok szakmai ellenőrzésének célját pontosítja, egyben ehhez illeszkedve a szakmai ellenőrzés tartalmi elemeit módosítja. A 9. -hoz A kiegészítés lehetővé teszi, hogy az érdekeltségi területen belüli változást az alapszabály módosításával lehessen végrehajtani, újabb terület utólagos csatlakozását az érdekeltségi területhez az alakulási feltételekkel megegyező módon, azaz az új területre eső tagok kétharmadának szavazatával és az alapszabály módosításával lehessen megvalósítani. A 10. -hoz Az Igazságügyi Minisztérium több ízben is jelezte vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításakor, hogy a Vgtv. 45. (8) bekezdése, a miniszteri felhatalmazó rendelkezések felülvizsgálatra szorulnak, mivel a felhatalmazás tartalma nem minden esetben kellően konkrét, túlságosan általános tartalmú, így a szabályozás határainak megállapítása és a kormányrendeleti szintű rendelkezésektől való elhatárolás jogbizonytalanságot eredményez. Ennek jó példája a Vgtv. 45. (8) bekezdés a) pontja, amelyre hivatkozással hat különböző miniszteri rendelet került kiadásra. A fentiekre tekintettel a vízgazdálkodásért felelős miniszterre vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket áttekintettük, és pontosabb, a szabályozási felhatalmazás tartalmát konkretizáló rendelkezéseket állapítottunk meg. Így a (8) bekezdés a) pontjába került az ár- és belvízvédekezés részletes szabályait rögzítő miniszteri rendelet, a c) pontba (amelynek hatályos szabályai időközben kormányrendeletben jelentek meg) a vízrajzi feladatok ellátása, az i) pontba a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és vízkútfúrás szakmai követelményei, az n) pontba (amelynek jelenlegi kérdéskörét nem jogszabály, hanem kormányhatározat tartalmazza, így ilyen felhatalmazás nem szükséges) a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítési szabályai, az o) pontba pedig a közcélú ivóvízművek, illetve a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetési szabályainak, valamint az üzemeltetést végzők szakmai képesítési követelményeinek meghatározására vonatkozó felhatalmazás. A többi felhatalmazás érdemileg nem változott.
17 A 11. -hoz A hatályos szabályozás szerint egyedi határozattal szedhető be a csatlakozás feltételeként megállapított összeg, amennyiben a víziközmű társulat megszűnt. Önkormányzati kezdeményezés alapján indokolt megteremteni annak lehetőségét is, hogy a víziközmű társulat alapszabálya szerinti érdekeltségi területen önkormányzati rendeletben szabályozhassák a fizetés módját. A 12. -hoz A módosítás pontosító rendelkezés. A jogharmonizációs záradék módosul a Víz Keretirányelv 9. cikkének megjelenítésével. A 13. -hoz Egyrészt jogtechnikai pontosítás, mivel a 28. sem jelenleg, sem korábban (3) és (4) bekezdést nem tartalmazott, így az (5) bekezdés számozása nem megfelelő. Másrészt a Vgtv. 31/A. -ában szereplő hivatkozás jelenleg már nem megfelelő, mivel a környezetvédelmi és természetvédelmi, illetve a vízügyi és vízvédelmi szakterültre különkülön igazgatási szolgáltatási díjrendelet vonatkozik. A vízügyi igazgatási szervek díjmentességét csak a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet tartalmazza, ezért a Vgtv. hivatkozását erre pontosítjuk. A vízgazdálkodási bírságfizetésre vonatkozó mentesség után, 2018. október 1-jével a vonatkozó szabály okafogyottá válik, ezért a törvény intézkedik hatályon kívül helyezéséről. A 14. -hoz Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz, figyelembe véve a gazdálkodókra vonatkozó öntözési időszak időtartamát. A 15. -hoz A jogharmonizációs záradék a Víz Keretirányelv 9. cikkének való megfelelésre utal.