A CSOMAGOLÁS, MINT INFORMÁCIÓ FORRÁS Készítette: Dömölki Marianna II. BSc levelezı Dátum: 2008. május 21.
l. Bevezetés Bármilyen termék vásárlásakor automatikus reakció, hogy ránézünk az adott termék címkéjére. Más kérdés, hogy el is olvassuk-e, vagy csak ellenırizzük, hogy rajta van-e a terméken. Pedig egy jó címke nagyon fontos információkkal szolgálhat a fogyasztóknak. Különös jelentısége van a címkéknek az élelmiszeripari termékek esetében. Törvény szabályozza a kötelezıen feltüntetendı adatokat (pl. termék megnevezése, mennyisége, gyártója, és nem utolsó sorban összetétele), más kérdés azonban, hogy ezek az adatok, illetve azok feltüntetési módja mennyire nevezhetık fogyasztóbarátnak. A BEUC (Bureau Européen des Unions de Consommateurs), az Európai Fogyasztók Szervezete 2005-ben tanulmányt készített arról, hogy a fogysztók mennyire olvassák el, értik és értelmezik az élelmiszereken található feliratokat, címkéket. 5 országban összesen 3000 embert kérdeztek meg, és az eredmények alapján javaslatot készítettek az Európai Bizottság részére a szükséges változtatásokról. A felmérés egyik alapkérdése az volt, hogy a fogyasztók honnan szerzik információikat az adott termékkel kapcsolatban. A mi szempontunkból talán meglepı eredmény született: a magyar fogyasztók több, mint 60%-a az élelmiszer csomagolásáról tájékozódik. Táplálkozási információk fı forrásai országonként 70% 60% 50% 40% 30% 20% Lengyelo. Spanyolo. Németo. Magyaro. Dánia 10% 0% TV újság, magazin csomagolás, címke család/ barátok szakértık könyvek orvos Fogysztói tanácsadó szervezet Internet Ingyenes telefonszám A fenti eredmény felhívja a figyelmet arra, milyen jelentısége van a címkéken történı tisztességes, kielégítı és elsısorban érthetı tájékoztatásnak.
2. Elmélet és gyakorlat Elméletileg egy élelmiszeren található címkének a teljesség igénye nélkül a következıket kell tartalmaznia: - a termék megnevezése mennyisége minıségmegırzési ideje gyártó / forgalmazó felhasználási javaslat összetevık (mennyiség szerint csökkenı sorrendben) tápérték táblázat szükség esetén táplálkozási ajánlás Mindezt pedig látható helyen, olvashatóan és érthetıen kellene feltüntetni a termékeken, hogy a szorgalmas fogyasztók, akik valóban elolvassák a címkéket, használható információkhoz jussanak. Ehhez képest mit mutat a gyakorlat? A felmérésben megkérdezettek több, mint fele szerint nehéz megtalálni az egészséges táplálkozáshoz szükséges információkat, ha pedig meg is találják, az nehezen olvasható és még nehezebben értelmezhetı. Ez konkrétan a következıket jelenti: sokszor az élelmiszerek címkéjét apró betővel, rossz színöszeállításban nyomtatják azaz pl. fehér alapon sárgával, kék alapon fehérrel, stb.
A lényeges információkat gyakran szakzsargonba bugyolálva próbálják megetetni a fogyasztóval pl. nátrium tartalom feltüntetése a só helyett. Sokszor olyan táplálkozási ajánlásokkal látják el az élelmiszereket, amelyek félrevezetik a fogyasztót felhívja a figyelmet valamire (pl. zsírtartalom), amiben az adott termék jó, de nem tesz említést valami másról (pl. cukor), amibıl jóval többet tartalmaz az ajánlottnál: Ennél is nehezebben érthetıek az átlagos fogyasztó számára a tápérték táblázatok már ha megtalálta és el is tudta olvasni.
Pedig ez az a táblázat, amely a leglényegesebb információkat szolgáltatná a fogyasztóknak. Mivel sajnos napjainkra népbetegség lett az elhízás (a magyar lakosság 2/3-a túlsúlyos illetve elhízott!), sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy érdeklıdést ébresszünk az emberekben az egészséges táplálkozás iránt és segítsük ıket abban, hogy ehhez megfelelı mennyiségő, érthetı információhoz jussanak. 3. Jelenlegi irányzatok Az Európai Unió egy munkacsoportot hívott életre abból a célból, hogy egy Unióra érvényes, egységes, mindenki számára érthetı egyszerősített címkézési rendszert dolgozzanak ki. Tagjai egyrészt az egyes nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetek képviselıi, másrészt nemzetközi vállalatok munkatársai, akik majd a gyakorlatban is megvalósíthatják a csoport által elfogadott célokat. Az egységesítésre valóban szükség van, hiszen pillanatnyilag az Unión belül az egyes országok/vállalatok különbözı rendszereket használnak. Ez a sokszínőség szép, de komoly fejtörést okoz a fogyasztóknak. A cél az lenne, hogy a fogyasztó egy pillantás alatt el tudja dönteni, hogy az adott élelmiszer beleillik-e az egészséges táplálkozásba vagy sem. 4. A szomorú jelen és az idealista jövı Könnyő dolgunk van, ha a jelenlegi csomagolások, címkék mellett be szeretnénk mutatni néhány rossz példát (és még szomszédolni sem kell érte): A fenti müzli szelet állítólag tartalmaz mindent, ami az egészséges táplálkozáshoz kell. Ugyanakkor tápértéke hihetetlenül alacsony... Tartalmaz 100 g-onként 14 g zsírt és 56 g szénhidrátot (hogy abból mennyi a cukor, ki tudja...).
Ezen a terméken pedig jól láthatóan fel van tőntetve, hogy hozzáadott kálciumot és vitaminokat tartalmaz, ugyanakkor semmi információnk nincs a zsír és cukortartalomról. A szomorú jelenhez hozzá tartozik az a tény is, hogy Magyarországon a civil érdekvédıkön kívül (OFE, TÉT Platform) senki nem foglalkozik a témval. A kormányzat szemmel láthatóan arra vár, hogy az Európai Unió végre elfogadjon valamit ezzel kapcsolatban, és akkor majd az kerül bevezetésre nálunk is. A TÉT Platform kezdeményezésére viszont egyre több terméken jelenik meg egy új jelülés, mégpedig az INBÉ (Irányadó Napi Beviteli Érték), amely néhány alapvetı tápanyagról ad tájékoztatást az adott termékre vonatkozóan. Ezt a rendszert az Európai Unió élelmezésipari konföderációja (CIAA) dolgozta ki, és eddig számos országban sikerrel vezették be. A csoport célja tehát egy olyan jelölési rendszer kidolgozása, amely segíti a fogyasztókat döntésükben. Ehhez az új jelöléseknek ki kell elégíteniük néhány fontos kritériumot: - a csomagolás elılapján szerepeljen (kiegészítve a hátoldaláon található tápérték adatokat) - olvashatóan, megfelelıen nagy betőkkel - kevés tápanyagra vonatkozóan nyújtson információt (a legfontosabbak: só, cukor, összes zsír, telített zsír) - több legyen azért egy egyszerő kalóriatartalom feltüntetésnél - nyújtson segítséget a fogyasztónak ahhoz, hogy megértse a számszerő adatokat.
Néhány példa arra, hogy hogyan is nézhet ki egy ilyen egyszerősített címke: A fentiek megvalósításhoz természetesen szükséges a hatóságok, illetékes szervezetek és a vállalatok szoros együttmőködése még annak árán is, hogy a megfelelı információk birtokában egyes termékek eladása jelentısen visszaeshet. Irodalom: www.beuc.org / BEUC Black Book www.beuc.org / Simpler labelling for healthier choices www.beuc.org / An EU wide simplified labelling scheme www.beuc.org / Pan-European study about labelling www.fvm.hu / 19/2004 (II.26.) FVM-EszCsM-GKM Együttes rendelet az élelmiszerek jelölésérıl www.mitiseszemiszom.hu / AZ INBÉ jelölésrıl