IX. LÖVÉSZFEGYVEREK FŐ RÉSZEI Az aktív és reaktív rendszerű lőfegyverek rendszerbe sorolása után vizsgáljuk meg a fegyverek általános felépítését, a szerkezeti elemek funkcióit. Egyes szerkezeti elemek konkrét kialakítását a "Típusismeret" résznél fogjuk tárgyalni. A) A CSŐ A tűzfegyverek alapvető része. A csőfuratban megy végbe a lövés folyamata és a lövedék indulóirányát adja meg. Megkülönböztetünk huzagolt (129. ábra) és sima furatú csöveket. 129 ábra 1. Csőfar; 2. Töltényűr; 3. Átmeneti kúp; 4. Huzagolás: 5. Csőtorkolat; 6. Huzagolt rész A csőfurat töltényűr részébe kerül a lőszer, a lövedéket vezető felület az átmeneti kúpba sajtolódik. A nagy szilárdságú acélból készített cső lehet un. monoblokk szerkezetű, ez esetben a csövet egyetlen acélrúdból sajtolják ki. A cső szilárdságát önfeszítéssel un. autofrettálással növelni kell. A béléscsövezés szintén növeli a cső szilárdságát, ilyenkor a lőporgázok nyomását két vagy több egymásba dugott cső veszi fel. A cső furatának erős szennyezettsége, alakváltozata vagy meghibásodása miatt megtorpanó lövedék csődudort (130. ábra), súlyosabb esetben csőrobbanást okozhat. 130 ábra 1. Cső; 2. Lövedék; 3. Idegen tárgy
Ilyenkor a hirtelen megnövekvő gáznyomás keltette feszültség a cső szilárdságát lényegesen meghaladja. Csőrobbanást a lőpor szabálytalan égése is előidézhet. A töltényűr a csőfar felöli oldalon elhelyezkedő kúpos (hengeres) kialakítású üreges rész, amelynek alakja és mérete a fegyvernél alkalmazott lőszer betöltését és lövés alatti megfelelő helyzetben való megtartását biztosítja. A töltényűr követi a hüvely kontúrját és megfelelően kialakított kúpossággal rendelkezik. Ez a kúposság biztosítja a hüvelyfal megfelelő tapadását, lövés után a hüvely lassításához és kivonásához szükséges minimális erőkifejtést. A töltényűr kúpos részét egy hüvelynyak kialakítás követi a csőtorkolat irányába, amelyet az átmeneti kúp követ. Az átmeneti kúp feladata, hogy elősegítse a lövedék fokozatos besajtolódását a huzagolt részbe. A töltényűr felülete tükrösített, hogy elősegítse a hüvellyel való tapadást, és csökkentse a súrlódást a kivonásnál. Lövésnél ugyanis a gázok a hüvely falát tágítják, ezáltal a töltény nekifeszül a töltényűrnek, így akadályozza meg a gázok hátraáramlását. Ha töltényűr felülete megsérül, a hüvely anyaga kitölti a sérült részt, ami hüvelyszakadáshoz vezet. Töltényűr kialakítását mutatja a 131. ábra. Az átmeneti kúpot a csőtorkolat irányába a huzagolás (csavarzat) követi, ami nem más, mint a fegyvercső furatának felületére munkált, csavarvonal mentén elhelyezkedő hornyok összessége. A kiemelkedések neve: ormózat, a hornyoké: barázda (132. ábra). A huzagolás feladata, hogy a barázdákba besajtolódó lövedéket hossztengelye körüli, percenként 15.000-20.000 forgásra kényszerítse. Ez a forgás a huzagemelkedés, a lőporgázok tolóerejének hatására jön létre. A huzagolás a forgatás mellett tömít is: megakadályozza a lőporgázok lövedék körüli előreáramlását. Lövéskor a felülete összetett igénybevételt szenved: mechanikai, hő és vegyi hatások együttesen kopást okoznak. 131 ábra 1. Töltényűr kúpos része; 2. Hüvely nyakrészének helye; 3. Átmeneti kúp; 4. Huzagolás; 5. Hüvelyfészek A huzagok számát és méreteit az űrméret (kaliber) alapjában meghatározza. Kiterített csőfelület látható a 133. ábrán. A huzagolás emelkedését a csavarzat hossz adja meg, ez nevezetlen szám, amelynek az űrmérettel való szorzata az a hosszúság, amelyen a lövedék az alapkör (űrméret) mentén egyszer körbefordul (134. ábra).
132 ábra 1. Űrméret; 2. A barázda szélessége; 3: Az ormózat szélessége; 4. A barázda mélysége 133 ábra 1. A huzagok száma (4 db); 2. A huzagolt rész hossza; 3. Az átmérő; 4. A varozat hossz 134. ábra α/ Csavarzat szöge; D/ Űrméret; k/ Együttható
A 134. ábra egy kiterített barázdát ábrázol, ami a síkban egy derékszögű háromszöget ad. E háromszög befogója k D nagyságú távolság, amelyen a barázda éle egy teljes fordulatot tesz meg, ami pedig egyenlő D π szorzattal. A közbezárt szög α, a huzagolás jellemzője, amelyet a csavarzat szögének nevezzük. A "k" értéke együttható, amely típustól függően határozza meg, hogy az űrméret hányszoros hosszán kell a lövedéknek egy körülfordulást végezni. A csőfuratot érő mechanikai igénybevétel egyenletesebbé tételét szolgálja az un. progresszív huzagolás. Ez a huzagolásnak az a fajtája, amelynél a csavarzat menetemelkedése nem állandó, hanem a csőtorkolat felé haladva egyre csökken (135. ábra). 135. ábra Emiatt a lövedék fordulatszáma gyorsabb ütemben növekszik, mint állandó menetemelkedésű huzagolás esetén. A torkolatrészen a kilépő huzagokat meghatározott szög alatt lemunkálják (136. ábra), hogy az esetleges sérülések, szennyeződések, lerakódások ne akadályozzák a lövedéket a csőtorkolat elhagyásában. 136. ábra
A tartósabb tüzelés folyamán a lövészfegyverek az üzem- és kezelési biztonságot veszélyeztető módon felhevülnek. Ez természetes, de hatékony tüzelés szempontjából a káros jelenség csökkentése végett hűtik. Régebben a géppuskák vízhűtéses rendszerűek voltak, itt a csőhűtésre a fegyver. csövét körülvevő henger alakú tartályban tárolt víz szolgált. A mai sorozatlövő fegyverek (golyószóró, géppuska) léghűtéses üzemben dolgoznak. Csövük cserélhető, s a megengedettnél jobban felmelegedett csöveket csőcsere után hagyják kihűlni, esetleg erre a célra rendszeresített tartályban vízzel hűtik. A csövek külső felületét a jobb hő leadás végett hűtőbordákkal is ellátják egyes fegyvertípusoknál. A csövek vizsgálatánál szükségszerű foglalkozni a csövek élettartaméval. A cső élettartama a lőfegyverek csövének lövésszámban meghatározott szolgálati ideje, amelyet szórásának és kezdősebességének az adott űrméretre meghatározott határokon belüli megőrzésével teljesít. Függ az űrmérettől, a lövedék kezdősebességétől, a tűzgyorsaságtól és a tűzütemtől, a cső anyagától és megmunkálásától, a töltényűr alakjától, a lőpor tulajdonságaitól és a cső karbantartottságától. Az űrméret és az igénybevétel növelésével a cső élettartama csökken. Kis űrméretű fegyvereken a csőfurat elektrolitos krómozása elősegíti a fokozott igénybevételek elviselését is. A sorozatlövő kézi fegyverek csőélettartama meghaladja a 20 ezer lövést. 1. Az űrméret fogalma golyós fegyvereknél Űrméret vagy kaliber: a fegyvercső belső, illetve a lövedék külső átmérője. Nálunk mm-ben, Nyugat-Európában általában cm-ben, az angolszász országokban hüvelykben ( 25,4 mm ) mérik. Golyós fegyverek esetében megkülönböztetünk ormózati (furat) és huzagkalibert (137. ábra). A furatkaliber (ormózati kaliber) a csőfurat két egymással szemben fekvő ormózata közötti átmérőt jelenti, míg a huzagkaliber a huzagok közötti távolságot. Ez utóbbi csak speciális eszközzel (kalibráló) vagy mikrométerrel mérhető (Hátulról a huzagok közé préselt 137. ábra és a furaton keresztülvezetett ólomlövedék a 1. Ormózati kaliber (furatkaliber); 2. Huzagkaliber huzagkaliber hozzávetőleges méretét adja). Az ormózati és huzagkaliber közötti különbség acélköpenyes és vastag falú tombakköpenyes lövedékekhez alkalmas csövek esetében 0,20-0,35 mm, míg ólomlövedékek és vékony rézköpenyes lövedékek esetében 0,30-0,50 mm lehet. A méretkülönbség felét a huzagmélység - barázda mélysége - adja. (Ha tehát az ormózati és a huzagátmérő között különbség 0,30 mm, akkor a huzagmélység 0,15 mm.) Az acélköpenyes lövedékek vezető részének átmérője kb. megfelel a huzagátmérőnek, míg az ólomlövedékekét és a vékony rézköpenyes lövedékekét valamivel nagyobbra méretezik. Az angolszász kaliberjelölésnél a szám hüvelykben (inch vagy Zoll) adja meg a golyós kaliberek méretét. Pl..308 Winchester. A számadat után a konstruktőr vagy a lőszert először bemutató cég neve van jelölve. Az előtte levő pont tizedespont, a nullát az egyszerűség kedvéért nem jelölik. Angol nyelvterületen a kaliberméret az inch tört részét (1/100 vagy 1/1000) jelenti. A számadatok körülbelül megfelelnek az ormózati kalibernek, azonban kivételek is ismertek. Az angolszász kaliberek átszámítása metrikus méretre a következőképpen történik: 1 inch = 25, 399 mm 25,4 mm.308 inch = 7, 8 mm Az átszámítás eredményeként kapott szám csak matematikai érték, s nem mindig egyezik a tényleges kalibermérettel. Csak a szabványokban meghatározott méretek az irányadók.
B ) A TOK A fegyverek szerkezeti részeinek és alkatrészeinek összefogására szolgál. Vezeti a zárkeretet (zárvezető) vagy szánt, és biztosítja a csőfuratnak a zárszerkezettel történő reteszelését. Felülről a tokot fedél zárja le, védi az alkatrészeket a külső behatásoktól és szennyeződésektől. Anyaga lehet acél vagy könnyűfém (pl. alumínium), kialakítást végezhetik forgácsolással vagy sajtolással. Pisztolyoknál a tokfedél szerepét a szán biztosítja. C) AZ ELSÜTŐ SZERKEZET A lövés kiváltását végző szerkezeti elem. Lövés előtt a zárszerkezetet (a kakast) felhúzott helyzetben tartja, valamint a fegyver biztosítását végzi. Elhelyezését tekintve mindig a tokhoz csatlakozik, azzal egybeszerelt. De van olyan megoldás, ahol az elsütő szerkezetet külön egységként a fegyverből ki lehet emelni. Az elsütő szerkezeteknek két típusa ismert: a mechanikus, illetve az elektromos kivitelű, attól függően, hogy milyen energia működteti. 138. ábra 1. Ütőszeg; 2. Elsütő emelő; 3. Ütőszegház; 4. Ütőszegrugó; 5. Az elsütés iránya A mechanikus elsütő szerkezetek lehetnek ütőszeg típusúak 138. ábra (más néven közvetlen típusú), vagy kakas típusú 139. ábra (közvetett típusú). 139. ábra 1. Ütőszegház; 2. Ütőszegrugó; 3. Ütőszeg; 4. Elsütő emelő; 5. Kakas; 6. Kakasrugó
A kakasos típusú szerkezetek attól függően, hogy a kakas kívül helyezkedik el, vagy belül a fegyveren, megkülönböztetünk külső illetve belsőkakasos fegyvereket (gyakorlati jelentősége a pisztolyoknál van). Elektromos elsütő szerkezet vázlatát ábrázolja a 140. ábra. 140. ábra 1. Elsütőkar; 2. Elsütőkar-rugó; 3. Nagykar; 4. Kisakr; 5. Mozgórész; 6. Tolórúd; 7. Ház; 8. Vezeték; 9. A kiskar tengelye; 10. Az elsütőkar tengelye; 11. A nagykar tengelye; 12. Biztosító tengelye; 13. A biztosító rugója; 14. Biztosító; 15. A nagykar rugója; 16. Nagykar rögzítőszeg; 17. Az elektromágnes tekercse; 18. Himba; 19. Elsütő emelő
Az elektromos elsütő szerkezet házában helyezkedik el az elektromágnes, a mozgórész, a tolórúd, a kiskar, a nagykar a rugóval, az elsütő kar a rugóval és a biztosító. Az elektromos áram hatására a mozgórész mozgásba hozza a tolórudat, amely a kiskart elfordítja. A kiskar hatására a nagykar alsó vége felfelé mozdul, megemeli a himba feléje eső végét. A himba tengelye körül elfordul, az elsütő emelővel kapcsolódó vége az elsütő emelőt lefelé kényszeríti, így a zárkeret felszabadul és a helyretoló hatására előremozog. Kézi úton történő lövés kiváltásához a biztosítót az elsütő kar irányába kell elmozdítani, ezáltal az elsütő kar felszabadul. Az elsütő kar lefelé mozgatásakor nyúlványával nyomást gyakorol a nagykarra, amelye a tengelye körül előrebillen. A mozgások többi része a fenti elektromos működésnél leírtakkal egyezik. Beszerelésre kerülnek olyan elektromos elsütő berendezések is, amelyek lövésszámlálóval vannak ellátva, üzem közben a jelzőlámpájuk ég és számlálják a leadott lövéseket. Nagy előnye az elektromos elsütő berendezésnek, hogy lehetővé teszi a fegyver távolról történő üzemeltetését. A mechanikus elsütő szerkezeteket úgy tervezik, hogy biztosítják a korai és a véletlen elsülés elleni védelmet. A véletlen elsülés elleni védelemre külön szerkezeti elemet - biztosító szerkezetet - építenek be. A biztosító az elsütő szerkezet idő előtti működését, valamint az elsütő billentyű elhúzását gátolja, eközben megakadályozza a zárkeret, egyes pisztolyoknál a szán hátrafelé mozgását, ennél fogva kizárja a véletlen elsülés lehetőségét, a lövő akaratától független lövés leadását. A vegyes üzemmódú (sorozat és egyeslövés) fegyvereknél ez az alkatrész egyben a tűzváltó is, ami az állástól függően (biztosított, egyeslövés és sorozat) határozza meg a fegyver üzemmódját. Kialakításra kerültek olyan pisztolyok, ahol biztosítószerkezetet külön nem alakítottak ki. Ilyen volt a 7,62 mm-es TT pisztoly, ahol a kakason két feszítőnyugaszt képeztek ki (141. ábra). 141. ábra 1. Kakas; 2. Elsütő emelő; 3. Felhúzónyugasz; 4. Biztosítónyugasz; 5. Kakasrugó A biztosítás itt úgy történik, hogy az elsütő billentyű elhúzásakor a hüvelykujj támasztotta a kakas fejrészét és lassan engedte azt előre. Mikor az elsütő emelő levált a kakas felhúzónyugaszáról a kakas lassan mozgott az ütőszeg irányába mindaddig, amíg az elsütő emelőre a biztosítónyugasz feltámaszkodott. Ekkor nem lehetett lövést leadni. Újabb lőszer felhasználásához a kakast hátra kellett húzni, hogy az elsütő emelő a feszítő nyugaszra kerüljön. Nem volt külön biztosító szerkezete a régi 37 M. 9 mm-es FÉG pisztolynak sem. A biztosítóelem a markolat hátsó részén volt kialakítva, ami. kissé hátraállt.
Lövést csak úgy lehetett leadni a fegyverrel, ha a biztosító markolatszintig süllyedt és ezáltal az elsütő emelő el tudott mozdulni, tehát a lövő biztonságosan tartotta a fegyvert. Minden fegyvert biztosítanak korai elsülés ellen. Célja, hogy megakadályozzák az idő előtti lövést, mindaddig, amíg a csőfar nem zárt teljes egészében. Működésük teljesen automatikus, nem kell külön műveletet végezni működésbe hozásukhoz. A géppisztolyok és golyószórók korai elsülés elleni biztosítását már korábbi részben tanulmányoztuk, most nézzük meg egy félautomata súlyzáras, revolverező pisztoly biztosítását. (Revolverezőnek nevezzük azt a pisztolyt, ahol a lövések leadásához nem kell mindig külön megfeszíteni a kakast, hanem elég az elsütő billentyű elhúzása hozzá, hogy a kakas hátsó helyzetbe kerüljön.) A Walther-rendszerű pisztoly korai elsülés elleni biztosítása úgy van kialakítva, hogy az elsütőrúdon egy vese alakú szemölcs (un. megszakító) van, ami a szán jobb oldalán levő kimarásba illeszkedik, akkor ha a csőfar zárt, tehát a szán mellső helyzetben van. Lövés után a szán hátrafelé indul, a szemölcs kikerül fészkéből, lenyomja az elsütőrudat. Ekkor megszakad az elsütőrúd és az elsütő emelő kapcsolata, nem lehet lövést kiváltani a fegyverrel. Előresiklásnál mindaddig nincs kapcsolat az elsütőrúd és az elsütő emelő között, míg a szán le nem zárta a csőfart, mert a szemölcs csak így tudja helyét elfoglalni a szánban. D ) A TOKFEDÉL A fegyverek tokrészét zárja le felülről, óvja az alkatrészeket a külső behatásoktól, szennyeződéstől. E) A SZÁN A kakas megfeszítésére, a töltények tárból a töltényűrbe történő juttatására és lövésnél a csőfar reteszelésére szolgál a súlyzáras pisztolyoknál a szán. A szán tömegének növelése céljából a zárat és a szánt egy anyagból alakítják ki, forgácsolással. Pisztolyoknál a biztosítószerkezetet a szánban helyezik el. Néhány típusba beépítésre került az un. töltésjelző, ami a fegyver csőretöltöttségét jelzi. Arra jó, hogy tapintással meg tudunk győződni a pisztoly töltöttségéről. Kialakítását a 142. ábra mutatja. 142. ábra 1. Cső; 2. Lőszer; 3. Jelző; 4. Szán; 5. Kakas; 6. Zár Ha a szán lezárta a csőfart, a fegyver töltve van. A szánba szerelt kijelző zár peremágya felé eső vége felütközött a hüvely peremén, rugó ellenében hátranyomta a kijelző csapot, ami a szán testéből kiemelkedett. Lövés után a hüvelykivetést követően a kijelző vége rugó hatására a töltényűrbe csúszik, a szán kakas felé eső furatába visszahúzódik a csap.
Más megoldást mutat a 143. ábra, itt a jelzőcsap függőlegesen mozog. 09. Lövészfegyverek fő részei.doc 143. ábra 1. Cső; 2. Lőszer; 3. Kijelző; 4. Szán a zárral F) HELYRETOLÓ SZERKEZET A mozgó alkatrészek helyretolására szolgál. A zárat és zárkeretet (szánt) tolja mellső helyzetbe és tartja meg. Legegyszerűbb formája a helyretoló rugó. Készülhet szerelt kivitelben, ahol a rugót még külön vezetőrúd vezeti. Csak automata üzemű fegyvereknél az ütőszegnek megadja a lőszer indításához szükséges energiát. G) A ZÁRKERET (ZÁRVEZETŐ) A zár vezetésére, működtetésére és a helyretoló szerkezet vezetésére szolgál. Hosszú gázdugattyú hátrasiklásos fegyvereknél a gázdugattyúval egybeépítik. A csak sorozatlövő fegyvereknél vezérli a zár nyitását és reteszelését, megadja az ütőszegnek a csappantyú beindításához szükséges erőt és működteti az adogatószerkezetet. H ) A ZÁR A töltényt betolja a töltényűrbe, reteszeli a csőfart, lövés után kihúzza a töltényűrből az üres hüvelyt. Részei: a zártest, az ütőszeg és a hüvelyvonó a rugóval. A töltényűr felőli részét peremágynak nevezzük, a hüvelyfenék befogadására szolgál. I) ADOGATÓSZERKEZET Sorozatlövő fegyvereknél a tűzgyorsaságnak megfelelő mennyiségű lőszernek a töltényűrbe juttatására szolgáló berendezés.
Szűkebb értelemben adogatószerkezetnek csak a hevederből tüzelő fegyverek adogatóberendezését nevezik, amelyben az adogatást a zár mozgása vezérli. Az adogatószerkezettel ellátott fegyvereken a heveder továbbítását, a töltényeknek a hevederből való kivonásét és a töltést is az adogatószerkezet végzi. Tölténytárakat alakjuk szerint osztjuk fel, így lehetnek: szekrénytárak (ívelt vagy egyenes) (144. ábra), csigatár (145. ábra), dobtár (146. ábra). A szekrénytár a legegyszerűbb szerkezetű. A lőszerek egy vagy két sorban helyezkednek el egymás felett. 144. ábra 1. Tárfenék; 2. Tártest; 3. Adogatórugó; 4. Adogatólemez; 5. Lőszerek; 6. Tárajak; 7. Tárrögzítő; 8. Rögzítő lemez A lőszereket a társzekrény aljában egy lemez alá helyezett rugó ereje továbbítja felfelé, a tárajak irányába. A tárajak kialakítása olyan kiképzésű, hogy a zár csak egy töltényt adogathat a töltényűrbe. A szekrény alakja lehet teljesen egyenes, de a hüvelyek alakja lehetővé teszi, hogy - lövedék felé eső központú - körív formájú legyen. Ez utóbbit nevezik íves vagy ívelt tárnak. A csigatár felépítését a 145. ábra mutatja. A csigatár nevét onnan kapta, hogy a töltények csigavonal mentén helyezkednek el és mozognak. A tár közepén erős acéllemezből készült spirálrugó van, ezt a tár töltése előtt fel kell húzni az órarugóhoz hasonlóan.
A tár henger alakú, a lőszerek a henger alkotójával párhuzamosan helyezkednek el benne. A tár megtöltése után a rugót ráengedik a lőszerekre, ilyenkor a rugó ereje a töltényvezető csigák forgatása közben a lőszereket a zár elé adogatja. Az ilyen kialakítású táraknak nagy a befogadó képessége. 145. ábra Tártest; 2. Lőszer; 3. Spirálrugó; 4. Fedél Dobtár látható a 146. ábrán. Dobtárban, a lőszerek sugárirányban helyezkednek el, mégpedig úgy, hogy a lövedékek csúcsa a lapos henger alakú tár hossztengelye (egyben a tár belső szerkezetének forgástengelye) felé néz. A tárajak sugárirányú horony, amely egyenként adogatja a zár utjába a töltényeket.
A lőszereket a tárrugó ereje mozgatja. A tárakat acél lemezből gyártják, de az utóbbi időben egyre inkább teret hódítanak a különféle műanyagokból és könnyűfémlemezekből készített tárak is. 146. ábra 1. Tártest; 2. Spirálrugó; 3. Lőszerek; 4. Tárajak Csak sorozatlövésre képes fegyvereknél a nagy lőszerigény miatt a lőszerek tárolására hevedereket alkalmaznak, melyek befogadóképessége 50-250 db lőszer. A hevedereket rakaszokban tárolják. A fegyverben a hevedert a zár által vezérelt adogató-berendezés továbbítja. A zár hátramozgása közben az adogató-berendezés a zár utjába tereli a következő lőszert. A hátramozgó zár a lőszert a hevederből kihúzza, előremozgásnál pedig betölti a cső töltényűrébe. A hevederek készülhetnek fémből és szövetből, ma azonban kizárólag fémhevederek vannak rendszeresítve a hadseregekben. A fémhevedereknek két típusa létezik: Széteső tagú heveder (148. ábra). Minden egyes tag egy-egy lőszert fogad be. A tagokat a heveder töltése közben a lőszerek kapcsolják egymáshoz, majd lövés után a hevedertagok külön-külön kiesnek a fegyverből. Egyben maradó heveder (147. ábra) Ennél a hevederkialakításnál a tagok töltve és üresen is állandóan össze vannak kötve a hevederspirál segítségével.
147. ábra 1. Hevedertag; 2. Lőszer; 3. Spirál 148. ábra J) AZ ISMÉTLŐ-BERENDEZÉS (FELHÚZÓKAR) A fegyver töltésekor a zárvezető (zárkeret) hátrahúzására szolgál. Géppisztolyok zárkeretén csak egy ismétlőkart (felhúzó fogantyút) helyeztek el. A pisztolyoknál nincs külön kialakított ismétlő-berendezés.
K) A GÁZHENGER (GÁZKAMRA) A cső furatából elvezetett lőporgázoknak a gázdugattyúra való irányítására - és ahol kialakítást nyert - a gázszabályozó elhelyezésére szolgál. A 149. ábrán láthatunk gázhenger kialakítást gázszabályzó nélkül. 149. ábra 1. Cső; 2. Gázkamra; 3. Rögzítő csapok; 4. Átömlő furat Ezt a szerkezeti elemet a cső külső palástján felül helyezték el (szoros illesztéssel melegen rásajtolva) és helyzetét rögzítőkúpos csapokkal stabilizálják. A henger tengelye párhuzamos a cső tengelyével. Az átömlő furat ferdén helyezkedik el, szöget zár be a cső tengelyével. Ha a gázhenger megsérül, elmozdul, akkor az átömlő furat a csőfurattól eltér, megváltoznak az átömlési - áramlási viszonyok, káros turbolens áramlások keletkeznek, amelyek a lövésszámot befolyásolják. Hátránya a rendszernek, hogy nehezen hozzáférhető, ami tisztítás szempontjából nem jó. Géppuskáknál, golyószóróknál a gázhenger, gázszabályozó és az átömlő nyílás összekapcsolásával egy szabályozott rendszer jön létre (150. ábra). 150. ábra 1. Cső; 2. Gázkamra; 3. Gázszabályozó; 4. Gázdugattyú
A henger kialakítása hasonló az előbbihez, de a gázátömlő furatot a csőtengelyre merőlegesen fúrták, ezért tisztítása és az élettartama is sokkal hosszabb. Gázhenger kialakítása gázszabályozóval, a 151. ábrán látható. 151. ábra 1. Gázszabályzók A csőből a gázhengerbe áramló gázok mennyisége függ a keresztmetszettől, és az áramló gáz sebességétől. Tudott, hogy egy adott térfogaton a gáz nyomása egyenes arányban az átömlő keresztmetszettől függ. Tehát, ha változtatjuk az átömlő-keresztmetszetet, változik a dugattyúra ható erő. Ezt a tényt gyakorlatban ki is használják. Sorozatlövő fegyvereknél az átömlő furat és a gázhenger közé egy olyan szabályozó tagot helyeztek be, amellyel változtatni lehet az átömlő-keresztmetszetet. Ez a gázmennyiség-változtatás nem a tűzgyorsaság változtatását célozta, hanem olyan természetes folyamatot próbált kompenzálni, mint a fegyverek kopása, kormozódása. Az automata fegyvereknél az a cél, hogy minél kevesebb gázfelhasználással lehessen végrehajtani az ismétlési folyamatot. Ez azonban a súrlódás függvénye. Nem lehet az állandó tűzgyorsaságot biztosítani, ha használatban vizsgáljuk a fegyvereket. Egy gyári új fegyvernél az alkatrészek felülete még nem kopott össze. Ezért a működtetéséhez azonos tűzgyorsasághoz nagyobb energiát kell felhasználni. Amikor egy bizonyos lövésszámot leadtunk a csúszófelületek súrlódása kisebb, kevesebb energia kell. Ezt legegyszerűbben a dugattyúra ható lőporgázok mennyiségével lehet szabályozni. A 151. ábrán a legáltalánosabban használt gázszabályozó típusokat láthatjuk. Az első két típusnál a gázszabályozó tengelye, a csőtengelyre merőleges gázhengercsatornába vezeti a gázokat. Mélysége állandó, de szélességük három fokozatban változik. A harmadik kialakításnál a szabályozó tengelye párhuzamos a cső tengelyével, radiális irányban a gázokat a központi csatornába vezeti, innen kerül a gázhengerbe. A gázok nyomását a gázhenger térfogatának változtatásával is tudjuk változtatni (152. ábra).
A gázhengert elől-hátul nyitottnak készítették el. A hátsó részén finom menettel ellátott szabályozótag van elhelyezve, amelynek mozgatásával kis intervallumban a henger térfogatát változtatni lehet. 152. ábra 1. Gázhenger; 2. Cső; 3. Szabályozótag L) A gázdugattyú A lőporgázok hatására a gázdugattyú lövéskor mozgásba hozza a zárvezetőt (zárkeretet). Kialakításának olyannak kell lenni, hogy a gázhenger és a gázdugattyú között a gázkifúvást a minimálisra csökkentse, ugyanakkor illesztésének nem szabad szorosnak lennie, hogy az előresiklás alkalmával ismét a helyére tudjon menni. Nem lehet érzékeny hőhatásokra; deformációja bizonyos határokon belül kis mértékben megengedhető (153. ábra). 153. ábra 1. Dugattyúfej; 2. Dugattyúrúd
Az ábrán egy dugattyúfej és rúd látható. A dugattyú palástján körbefutó hornyok biztosítják az un. labirint tömítést. Ez a tömítési módszer a gázok örvénylő (turbulens) áramlását használják fel. (154. ábra) A hengerpalást és a gázdugattyú külső felülete között távolság van. 154. ábra 1. Henger; 2. Dugattyú; 3. Hengerpalást és a dugattyú közötti távolság Ez megengedi a gázok kifutását a hengerből. Az áramlás megindulásakor azonban a körbefutó horonynál a gázok mozgásba kezdenek és kialakul az un. gáztömítés. Ha több ilyen horony van elhelyezve a dugattyúfejen, 70-80 %-os tömítést lehet elérni, ugyanakkor a dugattyúfej tág tűréssel készül, nem érzékeny a hőhatásokra. Tömör gázdugattyúk mellett készült üreges gázdugattyú is, amelynél a dugattyú állt és a henger siklott hátra (155. ábra). 155. ábra 1. Gázdugattyú; 2. Gázhenger; 3. Szabályozó csavar A gázátömlő furat a hengeren vezet végig, kiömlő nyílása a gázdugattyú belsejébe torkollik, és lövéskor ez a gázdugattyú siklott hátra. Előnye és hátránya, hogy a palástfelületek hosszan illeszkedtek. Jó volt a tömítés, amit még az is fokozott, hogy a gázszökés ez eredeti gázáramlással ellentétes, tehát fő energiájukat vesztett gázok áramolnak ki nem nagy sebességgel. A szabályozó csavarral lehetett állítani az átömlő furat keresztmetszetét, egészen a teljes lezárásig.
M) GÁZDUGATTYÚ-VEZETŐ A gázdugattyúval szerelt zárvezető (zárkeret) mozgásának irányítására szolgál. A gázdugattyúvezető gázhengerrel csatlakozó végén nyílásokat helyeznek el a nagy gáznyomás gyors elvezetésére. N) A TUSA, A VÁLLTÁMASZ ÉS A MARKOLAT A fegyver vállhoz való támasztására szolgálnak, megkönnyítik a célzást és a célontartást. Anyagukat tekintve általában fából készülnek, de tért hódítanak a műanyagok és a fémek is. A fegyver hosszméretének csökkentése érdekében néhány típusnál mozgatható válltámaszt szerelnek a géppisztolyokra. Ezt a válltámasz-típust a fegyver alá és fölé, vagy a fegyver mellé lehet behajtani, majd rögzíteni. Készültek olyan fegyvertípusok, ahol a válltámaszt a fegyver tokrészére lehet rácsúsztatni és használatkor onnan kihúzni. Tuskialakításokat mutat a 156-157. ábra. Könnyített kivitelű tusatípus a 157. ábrán látható. 156. ábra 1. Tusarögzítő; 2. Tusa; 3. Kimunkálás a tisztító szerelék részére; 4. Tusaborító-lemez; 5. Fedél A kihajtható válltámasz a géppuska vállon való tartását könnyíti meg. Oldalra hajtható válltámasz (158. ábra) Nyitott helyzetben (a) Zárt helyzetben (b) 157. ábra 1. Tusa; 2. Furat a tisztító szerelék részére; 3. Olajzótartály; 4. Átvezető-kimunkálás; 5. Tusaborító lemez; 6. Válltámasz
158. ábra 1. Tok; 2. Rugós rögzítőcsavar; 3. Forgófej; 4. Válltámasz-rúd; 5. Válltámasz-lemez; 6. Gumibetét Mellső és hátsó markolat kialakítása a 159. ábrán. látható. 159. ábra 1. Hátsó markolat; 2. Mellső markolat; 3. Tok O ) IRÁNYZÓ BERENDEZÉS
A lőfegyver célra irányítását, irányzását szolgáló eszköz. Kisebb távolságokon egyszerű mechanikus (nyílt) irányzékot, nagyobb lőtávolságokon bonyolultabb optikai és mechanikai elemekből összeállított optikai irányzékot használunk. Tehát az irányzó szerkezetek típusai: mechanikus (vagy nyílt) irányzék, optikai irányzék. 1) Nyílt irányzék A nyílt irányzék a cső torkolati részére erősített célgömbből és a cső far részére erősített irányzékból áll. A fegyverek célgömb típusai a következők lehetnek alakjuktól függően (160. ábra): oszlop, tető (ék), gömb, gyűrű. Ezek lehetnek rögzített vagy oldal és magasság irányába állíthatóak. Sérülés, külsőmechanikus hatások ellen a célgömböt célgömbvédő védi (161. ábra). Az irányzék típusok a következők lehetnek: a) Lapirányzék (162. ábra) Ez többnyire kisméretű fémlap, amelynek felső szélén bevágás, un. irányzórés van. Az alsó szélén fecskefark van kialakítva, ez lehetővé teszi az oldalirányú állítási lehetőséget. Ezt a kialakítást pisztolyoknál gyakran alkalmazzák (163. ábra). A látható irányzékkialakítást un. törzsirányzéknak nevezik. A célgömböt a szán anyagából alakítják ki és a csőtorkolat felé lejt. A nézőke a szán megfelelően kialakított részében helyezkedik el, balra és jobbra állítható. Az irányzó éle a cső mellső vége felé lejt, ami a célzást segíti elő, mert jó céltartásnál a lövő csak egy vonalat lát. b) Billenő irányzék Egy vagy több lemezből álló lapirányzék, ahol a lemezlapok lehajthatóak. Több lemezlap alkalmazásánál mindegyik rugós nézőkét az adott távolságra állítják be. c) Íves csapó irányzék Ilyen kialakítású pl. az AK. rendszerű géppisztolyok irányzéka. Az irányzéktalpba szerelt rugós irányzékcsapó végén van kialakítva az irányzórés és az irányzó él. Külső síkján a lőtávolságoknak megfelelő számjelölések vannak. A nézőke magasságát - a távolságnak megfelelően - egy lejtős pályán mozgatott un. irányzéktolóval lehet beállítani (164. ábra). d) Érintő (tangenciális) irányzék Csak magassági állításra alkalmas hátsó irányzék. A rugós nézőke a vájatokkal, osztásokkal ellátott lejtős vezetősínen a kívánt magasságba állítható. e) Szupport irányzék Oldal és magassági beállításra alkalmas, szános irányzéktípus. Sportfegyvereken gyakran alkalmazzák. f)lyukirányzék vagy diopter (apertúra-irányzék) Az irányzékon egy kis lyuk az irányzórés, ami különböző átmérőjű lehet. g) Keretes irányzék (165. ábra) Az irányzékkereten van a távolságbeosztás, az irányzéktolón pedig az oldalbeosztás. A nézőke állító csavar segítségével tudjuk az irányzéktolóban oldalirányba mozgatni a nézőkét. Az irányzéktoló mozgatását függőlegesen - a távolságnak megfelelően - az irányzéknyomó és a finom irányzó csavar által lehet végrehajtani
160. ábra 161. ábra 1. Célgömbvédő; 2. Célgömbbilincs; 3. Célgömbtalp; 4. Célgömb
162. ábra 164. ábra 1. Irányzékív (lejtős pálya); 2. Laprugó; 3. Irányzéktoló; 163. ábra 4. Irányzékcsapó; 5. Fogazat az irányzéktoló rögzítésére 1. Célgömb; 2. Szán; 3. Irányzék
(2) AZ OPTIKAI IRÁNYZÉK Optikai irányzék a fegyverből történő, pontosan célzott lövések leadását teszi lehetővé különböző távolságokra. Ez az irányzék a mesterlövész fegyverek alapvető irányzéka. Felépítését tekintve optikai és mechanikai részekből áll. Mechanikai elemek: az irányzékház, a távolság és az oldal állítódobok, szállemez-megvilágító szerkezet, tárgylencse-védőhüvely, szemvédőgumi és a világításkapcsoló. Optikai berendezései: a tárgylencse-rendszer, a képfordító-rendszer, a szállemez, a szemlencserendszer és az infraérzékelő rendszer. Felépítését a 166. ábra mutatja. 166. ábra 1. Irányzékház; 2. Távolságállító-dob; 3. Oldalállító-dob; 4. Infraernyő; 5. Szállemez; 6. Objektív (tárgylencse); 7. Képfordító rendszer; 8. Okulár (szemlencse); 9. Gumi szemvédő; 10. Szállemez megvilágító; 11. Védőhüvely; 12. Fényszűrő üveg. A távcsövet a fegyvertok oldalán kialakított vezetősínen rögzítik alkalmazás esetén. Vegyük sorba a szerkezeti részeket és azok funkcióit: egységbe foglalja az alkatrészeket, védi a külső hatásoktól és a szennyeződé- Irányzékház: sektől. Távolságállító dob: Oldalállító dob: Infraernyő: Szállemez: Objektív: a szálkeresztet lehet vele a függőleges síkban mozgatni, a kívánt távolság beállítására. a szálkeresztet lehet vele oldalirányban mozgatni. infrasugarakat kibocsátó eszközök felderítésére szolgál. Speciális vegyi anyagból készül, amit két üveglemez között helyeznek el. A ház felső részén egy fényszűrő üveg van, ami az infraérzékelő feltöltésére szolgál. A lemezt egy kapcsolóval lehet mozgatni, töltési és üzemhelyzetbe állítani. a pontos célzást szolgálja, üvegből készül, amely egy csúszó keretben van elhelyezve (167. ábra). a figyelt tárgy képének előállítására szolgál. A tárgy kisebbített és fordított képét adja.