A KORMÁNYZAT ENERGIAPOLITIKÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1
Az energiapolitika fő jellemzői Biztosítja az energiaigények és források összhangját (ellátásbiztonság) Kialakítja a piackonform jogi és közgazdasági szabályozást Biztosítja a fogyasztók érdekeinek, valamint a társadalmi érdekeknek az érvényesülését Előtérbe helyezi a környezetvédelmet, a nemzetközi kötelezettségvállalásokat Érvényesíti a parlamenti demokrácia szabályait Megteremti az összhangot az EU szabályozásával 2
A magyar energiapolitika alapelvei 1993. GYAKORI KÉRDÉS: VAN ENERGIAPOLITIKA? Az energiaellátás biztonsága, az egyoldalú import függőség mérséklése, megfelelő stratégiai készletek és tartalék kapacitások Környezetvédelmi szempontok érvényesítése Energiahatékonyság növelése, energiatakarékosság Megújuló energiahordozó felhasználás növelése Legkisebb költség elve a versenyelemek bővítésével A szénbányászat helyzetének rendezése nemzetgazdasági szempontok figyelembevételével Nyivánosság, demokratizmus Piackonform és EU csatlakozást elősegítő szabályozási környezet megteremtése 1995. és 2000. OGY felé jelentés, 1999. üzleti modell, 2001 OGY jelentés, 2003 OGY Bizottságok 3
Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / I. Ellátásbiztonság, egyoldalú importfüggőség-mérséklés, stratégiai készletezés Jelentős mértékű (56%, illetve 73%) importfüggőségünk ellenére az ország energiaellátása stabil Földgáz ellátásunkban: 1995-ben megépült a HAG-vezeték Földgáztároló kapacitásunk 3,38 Mrd m 3 Kőolaj ellátásunkban: 1993. évben készletezési törvény (stratégiai készlet 20 naprólb 90 napra nő) Szénellátás: bánya-erőmű integrációk gazdaságtalan bányák bezárása 4
Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / II. Ellátásbiztonság, egyoldalú importfüggőség mérséklés, stratégiai készletezés Villamosenergia-ellátás: 1990 óta szükséges import 11,12 TWh-ról (28%) 3,44 TWh-ra (9%) mérséklődött 1993-ban üzembe lépett a 400 KV-os Győr-Bécs vezeték Beépített erőmű kapacitásunk 8345 MW (2003. évi), csúcsterhelés 6140 MW (biztonság 27% tartalék + import kapacitás) Szekunder tartalékkapacitások Litér és Sajószöged 120-120 MW, Lőrinci 160 MW csúcskapacitás 2000-ben üzembe lépett a 400 kv-os horvát-magyar vezeték 1992. CENTREL, 2001. január 1. UCTE tagság Jelenlegi probléma: PA Rt 5
A KÖZÉP- KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSÁNAK JELLEMZŐI Magas energia-intenzitás Alacsony energia-hatékonyság Magas emissziós értékek Magas energia-intenzív ipari részarány Alacsony GDP 6
Főbb mutatók nemzetközi összehasonlítása 2002. Egy főre jutó GDP Vásárlóerő Egy főre jutó energiafelhasználás Egy főre jutó vill.en.felh. MAGYARORSZÁG 3,50 paritáson mérve MAGYARORSZÁG 2,50 MAGYARORSZÁG 3,75 EU átlag 20,67 Olaszország 2,97 Olaszország 5,16 Olaszország 21,04 Ausztria 3,60 Hollandia 6,55 IEA átlag 21,58 Németország 4,13 Németország 6,72 Hollandia 22,25 EU átlag 3,86 Ausztria 6,92 Németország 22,96 Hollandia 4,67 EU átlag 6,96 Ausztria 23,38 IEA átlag 5,15 IEA átlag 9,24 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 1000 USD (1990) /fő 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 0,00 2,00 4,00 6,00 8,00 10,00 toe/fő MWh/fő Energiaigényesség Villamos energia igényesség Olaszország 0,14 Olaszország 0,25 Ausztria 0,15 Hollandia 0,29 Németország 0,18 Németország 0,29 EU átlag 0,19 Ausztria 0,29 Hollandia IEA átlag 0,20 0,23 Vásárlóerő paritáson mérve EU átlag IEA átlag 0,34 0,43 Vásárlóerő paritáson mérve MAGYARORSZÁG 0,69 MAGYARORSZÁG 1,07 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 toe/1000 USD (1990) GWh/1000 USD (1990) Vásárlóerő paritáson Magyarország gazdasági teljesítménye és energiaigényességei kedvezőbb képet mutatnak. USD 1990. évi összehasonlító áron 7 4
Gazdasági fejlődés és energiafelhasználás Magyarországon ( valós helyzet ) 140% 130% 120% Maximális értékek: GDP: 116,1%, 1989-ben Energia: 1356 PJ, 1987-ben Vill. en.: 40,7 TWh, 1989-ben 1980=100% 110% 100% GDP 90% Összenergia 80% Villamos energia 70% 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 8
ENERGIA IMPORT FÜGGŐSÉGÜNK Szén (lignitet is tartalmazza) 25% Kőolaj és termékek 86% Földgáz 81% Villamos energia 17% ÖSSZESEN 100% 9
Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / III. környezetvédelmi kötelezettségvállalások SO 2 kibocsátás mérséklése 1980-hoz képest a Kén II. Egyezmény alapján 2000-re -45% 2005-re -50% 2010-re -60% CO 2 kibocsátás mérséklése 1992 Rio de Janeiro 1985-87-hez képest nem lehet nővekmény 2000-ig 1997 Kyoto: korábbi vállalás 6%-os mérséklése 2010-ig Energiatakarékossággal, illetve a megújuló energiahordozó felhasználás növelésével a vállalás teljesíthető 10
Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / IV. Az energiatakarékosság szükségességének a szempontjai Környezetvédelem EU felzárkózás Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) Külkereskedelmi mérleg Gazdaság világpiaci versenyképessége Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) Költségvetési ráfordítás mérséklés (intézmények) Költségvetési bevétel növelés (ÁFA, SZJA, TB) Munkanélküliség csökkentése Nemzetközi elvárások 11
Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / IV. Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének a szempontjai Környezetvédelem Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) Külkereskedelmi mérleg Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) Munkanélküliség csökkentése Vidék népességmegtartó képességének a növelése Optimális földhasználat Nemzetközi elvárások 12
2010-ig szóló Energiatakarékossági Program és Cselekvési Program (1107/1999(X. 8. ) Korm. Hat. A program számszer mszerűsített célkitc lkitűzései 3,5%-os hatékonyságnövelés évente 75 PJ/év (1,8 Mtoe) megtakarítás évente CO 2 csökkenés 5 Mtoe/év, min 6% Megújuló en. Felh. növelése A program eszközei zei Pénzügyi támogatás (Széchenyi Terv, Nemzeti Energiatakarékossági Program, nemzetközi források) Integrált intézményi háttér 13
Energiatakarékosságmegújuló támogatások 2010-ig szóló energiatakarékossági program( SZT, NEP ) NFT (KIOP, AVOP) EHA PHARE Készülő MEP, 2005 gondja 14
Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek 2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint) Fehér Könyv: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3%-os részarányát 2010-re 12%-ra növelni Magyarország felé elvárás: a jelenlegi 3,5%-os megújuló energiahordozó részarány 5%-ra növelése (hosszú távú energiatakarékossági program) a megújulókkal termelt villamos energia 0,7%-os részarányának 3,6%-ra történő növelése MINDEN EU ORSZÁG TÁMOGAT, KÉSŐBB KÖZÖSSÉGI KERET 15
Bio motorhajtóanyagok az EU-ban a 2003/30 EK direktíva alapján Biodízel és bioetanol gyártás az EU országaiban az összes motorhajtóanyag felhasználás 0,3 %-át fedezi. 2005 végéig 2 %-ra, 2010-ig évi 0,75 %-kal kell növelni a közlekedési bioüzemanyagok arányát. biodízel bioetanol Ausztria 27.600 t Belgium 20.000 t Franciaország 328.600 t 91.000 t Németország 246.000 t Olaszország 78.000 t Spanyolország 80.000 t Svédország 20.000 t Többi tagország 49.800 t 15.000 t Összesen 750.000 t 206.000 t Magyarország 2010-ig 2 % elérését tervezi 2233/2004.(IX.22.) Korm. rendelet 16
A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600 1400 Energiafogyasztás (Exajoule/év) 1200 1000 800 600 400 egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kőolaj szén 200 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 Év 17
Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 70 60 50 40 30 20 50 58 28 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított 10 0 3,2 4 0,01 7,2 5 0,006 0,7 Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia 18
Energiapolitikai alapelvek megvalósítása / V. Legkisebb költség elvének érvényesítése A korábbi villamos energia törvény és gáztörvény előírta a legkisebb költség elvének alkalmazását Villamosenergia-rendszer fejlesztésére kiírt tender a legkisebb költség elvére alapozódott A VET is tartalmazza a legkisebb költség elvét a következő területeken: o 14. (3) a szabályzatok kidolgozásánál o 43. (3) a közüzemi nagykereskedő működésénél o 50. (3) a hivatali engedélyek kiadásánál o 96. a hivatali árképzés szabályainál o 97. a hatósági ármegállapításba tartozó engedélyes működésénél 19
Energiapolitikai alapelvek megvalósítása / VI. Nyilvánosság, demokratizmus érvényesítése Előzmény:Bős- Nagymaros A 146/1992. (XI. 4.) Korm. rend. megteremtette a közmeghallgatás intézményét, a 73/1996. (V. 22.) Korm. rend. újraszabályozta A közmeghallgatással lebonyolított erőművi engedélyezések: 1993. Dunamenti Erőmű gáztárbina 1993. TITÁSZ Debreceni Erőmű gázturbina 1993. Bakonyi Erőmű Inota szenes erőmű 1993. BERT Újpesti Erőmű gázturbina 1994. Tiszai Erőmű Kazincbarcika szenes erőmű 1995. Algyői Erőmű gázturbina 1996. Sajószöged, Litér szekunder tartalékok 1997. Lőrinci Erőmű csúcstartalék 1997. Csepeli Erőmű gázturbina 1997. Mátrai Erőmű retrofitok 1997. IN-ER Erőmű 1999. Kispesti Erőmű 2002. Pannonpower Erőmű AES Ajka 20
Energiapolitikai alapelvek megvalósítása / VII. Piackonform szabályozás kiépítése 1993: Készletezési törvény 1993-1994: 1995-1996: Ágazati törvények (Bányatörvény, Gáztörvény, Villamos energia törvény) Privatizáció 1996: Atomtörvény 1998: Távhőtörvény 2001.: 2001.: 2003 : Villamos energia törvény Kőolaj készletezési törvény Gáztörvény 21
Nemzetközi együttműködési elvárások, piacnyitás előzményei Európai Közösség energia szektorra kiterjedő irányelvei 96/92/EK irányelv a villamos energia piacról- VET Monopóliumokon alapuló vill. energia piac fokozatos megnyitásának szabályai A verseny bevezetése 98/30/EK irányelv a földgáz piacról- GET Monopóliumokon alapuló földgázenergia piac fokozatos megnyitásának szabályai A verseny bevezetése 22
Villamosenergia piac megnyitása 2001. decemberében a Parlament elfogadta a VET-et A villamosenergia piac megnyílt 2003. Január 1.-től Kezdetben a 6,5 GWh-nál nagyobb fogyasztók léphettek ki, majd jogszabály változással 2004 júliusától minden nem lakossági fogyasztó 2004 május végéig 85 fogyasztó lépett ki a szabad piacra (ez 20%, a jogi lehetőség 70%) 23
A villamosenergia piac megnyitás felgyorsulása 2004 júliusát követően felgyosult a szabad piac növekedése: kilépett fogyasztók száma piaci db részaránya(%) Július 76 1,91 Augusztus 44 0,34 Szeptember 41 0,28 Október 247 0,40 November 570 0,95 December 22 0,15 A szabad piac részaránya 2005 január elsején 24,84% volt, a kilépett fogyasztók száma meghaladta az 1170-et. 24
Gázpiac megnyitása 2003. Június 25 : a Parlament elfogadta a GET-et A gázpiac megnyílt 2004. január 1-től A gázpiacra minden nem lakossági fogyasztó kiléphet 2004 július 1-ig 23 fogyasztó lépett ki a szabad piacra, a II. félévben további kilépés nem volt. A nyitás jogi lehetősége 67%, a kilépett fogyasztók felhasználása kb. 750Mm 3 ( ez a 2003. évi országos felhasználáshoz viszonyítva 5,15%, a várható 2004. évihez viszonyítva kb. 6% ). 25
Lakossági energiahordozók egységárai Magyarországon 2002. (adókkal) (tüzeléstechnikai hatásfokkal módosítva) 10 Ft/MJ 8 7,82 7,2 6,73 6 4 4,49 3,55 3,34 3,08 2,46 2,43 2 2,19 1,88 1,59 0 Tüzelőolaj El.áram PB palackos PB tartályos Brikett német 22,5 MJ/kg El.áram éjszakai Koksz fekete szén Koksz barna szén Tüzifa Távhő Szén lengyel fekete 26 MJ/kg Földgáz Hatásfokok az ETE tanulmány alapján 26
Kedvezményes lakossági gázellátási rendszer Kapja a lakosság közvetlen felhasználásnál, illetve távhőnél Sávos kompenzáció (0-1500 m 3 /év, 1500-3000 m 3 /év) PB ára a vezetékes gáz árának 120%-a (alsó sávban) Forrása: Energiagazdálkodási Célelőirányzat (bányajáradék) Alkalmazása 2003. október 1-től 27
Kedvezményes lakossági villamos energia rendszer 1320 kwh alatti fogyasztókat érinti Társadalmi minimum 1235 kwh 2005 február 1-i átlagos lakossági áremelés 6,8% A szociális tömbtarifa emelése csak 4,3% (2,5 millió lakossági fogyasztó itt vételez ) 28
Az Európai Parlament és Tanács 2003/54 és 55 sz. Irányelvei a villamos energia és a földgáz piacnyitás üteméről Az áram- és gázpiac közös szabályait tartalmazó új irányelveket az Európai Parlament 2003. Június 6.-án fogadta el. Ebben a piacnyitás új ütemezése a villamos energia és a gáz-szektorban: 2004.-július 1-ig a nem háztartási fogyasztók 100% -a legyen feljogosított Átmeneti - max. 18 hónapos - mentesítés kérhető, ha egy fogyasztói csoportnál súlyos műszaki problémák gátolják a feljogosítás 2007. július 1.-ig minden fogyasztó legyen feljogosított Az új piacnyitási ütem tervezetének ismeretében nem kértünk átmeneti mentességet 29
A villamos energiáról szóló törvény módosítása ÚJ EU joganyag villamosenergia-piaci irányelv (2003/54/EK) cél: harmonizáció megteremtése a törvény és a Vhr. módosításán keresztül A fogyasztók piacra lépésének elősegítése Piacrnyitás jogi felgyorsítása rövidebb határidő a közüzemből való kilépésre Engedélyezés a kiserőművek engedélykötelesek kapcsolt irányelv (2004/8/EK) cél: teljes megfelelés a törvényben megjelenő alapvető szabályokon, illetve alsóbb szintű jogszabályokon keresztül 30
Gáztörvény módosítása Számviteli szétválasztási szabályok pontosítása(mintha önálló társaságok végeznék) MEH:engedélyesek közötti viták rendezése Feljogosított körbe történő átlépés és visszalépés könnyítése Új infrastruktura építés ösztönzése Vezetékekhez való hozzáférés szabályozásának a pontosítása Átállási költség megszüntetése EgC források bővítése A GET módosítása 2005 I. félévében kerül az Országgyűlés elé. 31
Klimaváltozás ténye és jövőbeli hatásai I. 2050-re földi fajok 17-35%-a kihalhat Nature 2004 Január 2060-ra károk nagyságrendileg azonosak a globális GDP-vel Münich Re. 32
Klimaváltozás ténye és jövőbeli hatásai III. 33
Klímaváltozás elkerüléséhez szükséges csökkentések Szén-dioxid min. 60% Metán 15-20% Dinitrogén-oxid 70-80% Óriási globális kihívást jelent, amire globális választ kell adni! 34
Klimaváltozás globális egyezményének a folyamata 1992 Rio de Janeiro : Klímaváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) 1997 Kiotói Jegyzőkönyv 2003 október EU ETS direktíva elfogadása 2005 január 1. EU ETS indul! 2005 február 16 Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépése 2005-2007 tanulási időszak, kisebb büntetések 2008-12 első teljesítési periódus 2013-2020? második teljesítési periódus 35
87/2003/EU irányelv Alapelvek Az érintett létesítmények csak engedély birtokában bocsáthatnak ki CO2-t Az állam kibocsátási egységeket oszt szét a létesítményeknek Év elején a létesítményeknek annyi kibocsátási egységet adnak át az államnak, amennyi az előző évi kibocsátásuk volt aki azt megsemmisíti A létesítmények adhatják-vehetik a kibocsátási egységeket 36
Büntetések 2005-2007: 40 EUR minden tonna visszaadott kvótával nem fedezett kibocsátás után( tanulási időszak ) 2008 után: 100 EUR/t 37
Hazai helyzet alapjai Magyarországon mintegy 160 vállalat vesz részt a kereskedelemben Körülbelül 260 berendezés esik az irányelv hatálya alá 2001-ben a magyar CO2 kibocsátás 60 Mt volt, ebből az érintett, kereskedő szektorban kb.30 Mt keletkezett A végrehajtást két minisztérium koordinálja: ---Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ---Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 38
Hazai bevezetés pillanatnyi helyzete NKT-et Kormány és az EU már elfogadta Engedélyek kiadva Jogszabályok folyamatban 39
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Gazdasági és Közlekedési Minisztérium www.gkm.hu 40