BUY SMART+ Zöld közbeszerzés Európában Beszerzés és klímavédelem Útmutató irodai berendezések beszerzéséhez energiahatékonysági és környezeti szempontokkal
Jelen irányelv az Intelligens Energia Európa program által finanszírozott Buy Smart+ Zöld közbeszerzés Európában EU-s projekt keretében készült. www.buy-smart.info Kiadja: Berliner Energieagentur GmbH Französische Straße 23, 10117 Berlin e-mail: office@berliner-e-agentur.de Honlap: www.berliner-e-agentur.de A tartalmat kidolgozta: Rhônalpenergie-Environnement Catherine Premat and Laurent Cogérino Dátum: 2012. június Nyilatkozat: Jelen útmutató tartalmáért kizárólag a szerzők felelnek. Az útmutató nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét. Sem az EACI, sem az Európai Bizottság nem vállalja a felelősséget a benne tartalmazott információ bármilyen felhasználásáért.
Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Berendezések és energiafogyasztási statisztikáik, környezeti hatásuk 4 3. Zöld közbeszerzés 4 4. Célzott termékek és a rájuk vonatkozó szempontok 6 5. A főbb energetikai és környezeti címkék 14 5.1 Energy Star (II. típus) 15 5.2 Európai Ökocímke (I. típus) 16 5.3 TCO (I. típus) 18 5.4 CE jelölés 20 5.5 Der Blauer Engel (Kék Angyal) (I. típus) 21 5.6 Nordic Swan (I. típus) 22 5.7 EPEAT (II. típus) 23 5.8 A magyar Környezetbarát Termék védjegy 24 5.9 RoHS irányelv 26 5.10 A címkék összehasonlítása 26 6. Gyakorlati beszerzési és felhasználási útmutató az irodai berendezésekre vonatkozó fenntartható fejlődési szempontok alkalmazásához 27 6.1 Irodai berendezések beszerzésének útmutatója 27 6.2 Gyakorlati irodai eszközbeszerzési útmutató 28 6.3 Eljárási javaslat: Hogyan folytassunk le környezetbarát és energiahatékony irodai eszközökre irányuló pályázati eljárást? 32 7. Rövidítések listája 34 8. Hivatkozások 35 1. melléklet 36 2. melléklet 37 3. melléklet 38 2
1. Bevezető A Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre, JRC) által kiadott jelentés szerint az EU egész területén emelkedik az összes áramfogyasztás. Az EU-s és tagállami szinten alkalmazott, az energiafogyasztás és az abból fakadó CO2-kibocsátás visszaszorítására irányuló miriádnyi intézkedés ellenére a lakossági szektor áramfogyasztása 1999 és 2004 között 10,8%-kal növekedett, ami ellensúlyozta az 5 év alatt elért összes haladást. Ugyanebből a jelentésből kiderült, hogy a szolgáltató szektor energiafogyasztása ennél is nagyobb mértékben (15,8%-kal) növekedett, míg az ipari fogyasztás növekedése 9,5% volt. Az elmúlt évek során a konkrétan az információs és kommunikációs technológiákhoz (ICT) kötődő energiafogyasztás is jelentős növekedést mutatott. A következő 10 évre újabb 40%-os emelkedést jeleznek előre [forrás: ISI, 2003]. Ez az érték ellentmond az Európai Unió klímaenergia csomagjának részeként vállalt céloknak, amely ellentmondás még szembetűnőbb, ha hozzávesszük a beépített energiát és a járulékos kibocsátásokat. Az irodai berendezések kategóriája lett tehát a szolgáltató szektor egyik legtöbb energiát fogyasztó szegmense, részesedése az összes áramfogyasztásban jellemzően 20% és 40% között mozog. A Gartner által végzett és a Greenit által aktualizált vizsgálat kimutatta, hogy a számítógépes berendezések 2008-ban a világon 830 TWh elektromos áramot fogyasztottak, és fogyasztásuk 2012-ben várhatóan meghaladja a 900 TWh értéket. A számítógépes konfigurációk és kommunikációs eszközök (telefonok, okostelefonok stb.) ennek a fogyasztásnak 60%-áért felelnek. A készenléti üzemmódban hagyott berendezések évi 47 TWh áramfogyasztásért felelősek; ez az összeg 6,4 millió eurós költséget és 19 millió tonna CO2-kibocsátást jelent. Szabályozási intézkedések nélkül ez az energiafogyasztás folyamatosan növekedne. Ezért az Ecodesign Bizottság (Eco-design Regulatory Committee) elfogadta az Európai Bizottság javaslatát arra nézve, hogy olyan jogszabályokat léptessenek hatályba, amelyek célja a háztartási és irodai eszközök készenléti áramfogyasztását csökkentése. Ez az Eco-design irányelv minden elektromos eszközre kitér; meghatározza a legmagasabb elfogadható áramfogyasztást, pl. készenléti állapotban hagyott irodai berendezésekre vonatkozólag. 2010 óta a kikapcsolt/készenléti módban levő eszközök energiafogyasztási célja 1 watt, 2013-ra ezt az értéket 0,5 wattra szeretnék csökkenteni. Az irányelv célja tehát évi 35 TWh energia megtakarítása 2020-ra [Ecodesign irányelv]. Ezen útmutató első része bemutatja az irodai berendezések valamennyi kategóriájának legjelentősebb energiával kapcsolatos technológiai fejlődését, valamint a standard éves 3
energiafogyasztási értékeket, amelyek alapján a potenciális megtakarítások mérhetőek. Az utána következő rész a különböző energia- és környezeti címkéket mutatja be, összehasonlítja szempontjaikat és felméri az alkalmazásukkal elérhető megtakarításokat. Ezek az ajánlások funkcionális útmutatást is adnak irodai berendezések beszerzéséhez, valamint gyakorlati javaslatokat nyújtanak arra nézve, hogyan kell beépíteni az energiahatékonysági szempontokat a pályázati kiírásokba és beszerzési eljárásokba. Az útmutató célkitűzései: A jelen útmutatóban megadott ajánlások célja az, hogy segítsék ésszerű és hatékony beszerzési politikák létrehozását, amelyek segítségével tovább csökkenthetőek az energiaköltségek irodai berendezések beszerzési eljárása során. Az energia-erőforrások ésszerű használata a klíma és a környezet védelméhez is hozzájárul, így téve lehetővé a fenntartható gazdaság bevezetését. Magától értetődő, hogy a szektor által elérhető pozitív eredmények üdvös hatását a nagyobb népesség is szélesebb körben érezheti. 2. Berendezések és energiafogyasztási statisztikáik, környezeti hatásuk Az ITC szektor legtöbb energiát fogyasztó kategóriáját a szerverek, adatközpontok, fénymásoló gépek, számítógépek és monitorok képezik. Ráadásul egyes eszközök még több energiát fogyasztanak készenléti módban (ilyenek a nyomtatók és faxkészülékek), míg mások kikapcsolás után is fogyasztanak áramot (kikapcsolás/készenléti üzemmód). Az ICT jelentős elterjedése a világon komoly környezetvédelmi kihívásokat okoz, amelyeket gyakran nem vesznek elég komolyan: az energiafogyasztást és az üvegházgáz-kibocsátásokat említeni se kell, de ezeken felül komoly problémát jelent a nem megújuló erőforrások kimerítése és a mérgező anyagok keletkezése, a megnövekedett hulladéktermelés és sok más is. 3. Zöld közbeszerzés A zöld közbeszerzés (GPP) definíciója szerint olyan folyamat, amely során hatóságok olyan árukat, szolgáltatásokat és munkákat szereznek be, amelyek életciklusuk teljes időtartama alatt kevésbé ártalmasak a környezetre, mint az egyéb módon beszerzett, azonos fő funkciót betöltő áruk, szolgáltatások és munkák. A 20-20-20 EU-s energiapolitika 2020-ig a következők elérését tűzi ki célul: 20%-kal alacsonyabb CO2-kibocsátás, 20%-kal alacsonyabb energiafelhasználás és a megújuló energiaforrások részesedésének 20%-os növekedése az energiamixben. Az energiahatékonyság növelése az egyetlen nem kötelező cél EU-s szinten, és ennek teljesülése a legkevésbé valószínű 2020-ig. A legújabb becslések szerint a megvalósítás jelenlegi üteme mellett csak a célkitűzés fele érhető el. Az energiahatékonyság céljának eléréséhez hatályba léptették az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK irányelvet, amelynek 5. cikke előírja, hogy a közigazgatási szektor ajánlatkérői energiahatékony termékeket és szolgáltatásokat vásároljanak. 4
Forrás: 2012, CEPS, A zöld közbeszerzési feltételek alkalmazása a 27 EU-tagországban Az Európai Bizottság azóta több zöld közbeszerzési kezdeményezést is indított. 2008-ban kiadott egy zöld közbeszerzésről szóló kommünikét, amelyben a zöld közbeszerzés arányát 50%-ra célozta meg 2010-re, kiadták a zöld közbeszerzési eszköztárat (GPP Toolkit) és több jogszabályi követelményt is meghatároztak: 106/2008/EK rendelet: Energy Star címkézés (2008) 2009/33/EK irányelv: Tiszta és energiahatékony közúti járművek (2009) 2010/30/EU irányelv: Energiahatékonysági címkézés (2010) 2010/31/EU irányelv: Épületek energiahatékonysága (2010) Az Európa 2020 stratégia a közbeszerzést határozta meg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésének egyik kulcsfontosságú platformjaként. 2011 októberében az EU Bizottsága kiadta a Zöld közbeszerzés! című kézikönyvet, amely betekintést nyújt a zöld közbeszerzés kérdéseibe. A közigazgatási szektorban és a magánvállalatokban a pályázati beszerzés lényeges kapocs a beszállítók és vásárlók között, ahol a beszállítók az innováció forrásaiként jelennek meg. A közigazgatási szervek évente körülbelül 2 billió eurót költenek el, ami az EU GDP-jének 19%-ával egyenlő. A környezethatékony termékek iránti fix kereslet egyre több olyan termék és szolgáltatás nyújtására ösztönözné a beszállítókat, amely összhangban van a modern minőségi és környezeti feltételekkel. A vállalatok számára az innovációközpontú beszerzés lesz az egyik 5
lényeges ösztönző ahhoz, hogy kellő mértékben lépést tartsanak az innovációval egyre gyorsabban változó világunkban. A zöld beszerzés segít a környezeti problémák megoldásában azzal, hogy csökkenti a mérgező anyagok használatát és az üvegházgázok kibocsátását. Ha zöld termékeket és szolgáltatásokat választunk, kevesebb veszélyes anyag kerül kibocsátásra és természeti erőforrásokat őrzünk meg. A környezeti hatás csökkentése általában az egészségre való káros hatásokat is visszaszorítja. A pályázati beszerzés továbbá hatékony eszköz közigazgatási szervek és vállalatok számára egyaránt CO2-kibocsátásuk visszaszorítására és klímavédelmi céljaik elérésére. A környezetbarát termékek olykor ugyan drágábban szerezhetők be, de hosszú távon gyakran olcsóbbnak bizonyulnak. 4. Célzott termékek és a rájuk vonatkozó szempontok Miért vásároljunk környezetbarát és energiahatékony irodai berendezéseket? Irodai berendezések beszerzésekor a környezeti vagy energiahatékonysági szempontok figyelembe vételének több indoka van: Az energiahatékonyság és a környezetvédelem de facto szerves részei az EU politikájának, ami energiaellátás biztonságát, a klímaváltozást és egyéb területeket szabályozza. Az EU tagállamainak tehát módszeresen integrálniuk kell az energetikai és környezeti szempontokat az irodai berendezések beszerzésére vonatkozó nemzeti politikáikba. Az EU emlékeztetőt bocsátott ki arról, hogy évente 15 millió számítógépet értékesítenek Európában. A számítógépek életciklus-elemzése (LCA) azt mutatja, hogy a hardverek gyártása és életciklusuk végén való kezelése (eltávolítása) jelenti a legnagyobb környezeti terhelést. Az elektronikai hulladékok jelenleg a szilárd háztartási hulladék 4%-át teszik ki Franciaországban, amely érték várhatóan évente 3-4%-kal növekszik. Az EU Energy Star címkéről szóló 106/2008/EK rendelete előírja az energiahatékony irodai eszközök vásárlását. Ami az energetikai jellemzőket és beszerzési árat illeti, a közszférának megvan az az előnye, hogy nem igényel legfelső kategóriás teljesítményt a grafikus kijelzők terén, így elméletben kevesebb energiát fogyasztó termékeket választ. Általánosságban a biztonság, a konnektivitás és a kompatibilitás a legfontosabb tulajdonságok. Az ICT jelentős elterjedése a világon komoly környezetvédelmi kihívásokat okoz, amelyeket gyakran nem vesznek elég komolyan: az energiafogyasztást és az üvegházgáz-kibocsátásokat említeni se kell, de ezeken felül komoly problémát jelent a nem megújuló erőforrások kimerítése és a mérgező anyagok keletkezése, a megnövekedett hulladéktermelés és sok más. Ezek a hatások elsősorban az eszközök gyártásakor és életciklusuk végén jelentkeznek, nem említve a 6
társadalmi problémákat, amelyeket fejlődő országokban való gyártásuk okoz. Az elektromos és elektronikus berendezések alkatrészek és összetevők széles skáláját tartalmazzák. Egyes alkatrészek gyártása vagy szétszerelése során kibocsátott anyagok nagyon károsak a gyári dolgozókra és a környezetre egyaránt. Az alábbi lista csak néhány példát tartalmaz a számítógépek gyártásakor használt anyagok közül: monitorok, képernyők: bárium, ólom kábelek és drótok: ólom (forrasztások) alaplemezek : polivinil-klorid (PVC) (égetéskor dioxinokat bocsát ki). A veszélyes anyagok korlátozásáról szóló EU irányelv (RoHS) nem tiltja teljes mértékben, de korlátozza a következő anyagok mennyiségét, ami elektronikus eszközökben felhasználható: higany, ólom, kadmium, hat vegyértékű (hexavalens) króm, polibrómozott bifenilek (PBB) és polibrómozott difenil-éterek (PBDE). Az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék (WEEE) mennyisége nagyobb iramban növekszik, mint ahogyan képesek vagyunk újrahasznosítani vagy újra feldolgozni ezeket az anyagokat. 2006 és 2009 között összesen 370 506 tonna professzionális, 3. kategóriás (számítógépes hardver) elektromos és elektronikus eszköz (EEE) került a piacra, de csupán 51 579 tonna 3. kategóriás WEEE került begyűjtésre és újrafeldolgozásra1. Ez a helyzet komoly aggodalomra ad okot, mivel az elektromos és elektronikus eszközökből származó hulladék komoly szennyezés forrása és jelentős nem megújuló forrásokat merít ki. A WEEE feldolgozására szolgáló infrastruktúra hiánya miatt nagy mennyiségű réz, arany, ezüst, palládium 17, indium és más elem tűnt és tűnik el. Az EU (Zöld közbeszerzési kezdeményezés, GPP) megállapította, hogy a számítógépes hardverek legfőbb környezeti hatásai a következőek: energiafogyasztás és az abból fakadó szén-dioxid (CO2) kibocsátás; levegő-, talaj- és vízszennyezés, ózonképződés (szmog), bioakkumuláció vagy a tápláléklánc szennyeződése, valamint vízi szervezetekre kifejtett hatások, amik mindegyike veszélyes anyagok használatából ered (pl. ólom az LCD monitorokban, illetve egyes égésgátlók); a dolgozók egészségére kifejtett negatív hatások a keletkező zaj miatt, ami stresszt okoz a háttérzajokra érzékeny személyeknél; nem megújuló energiaforrások használata, valamint a számítógépes termékek gyártásakor keletkező veszélyes anyagok; hulladékképződés, beleértve a csomagolóanyagokat és az életciklus végi 1 GreenIT.fr, 2010, az ADEME által kiadott jelentés alapján (ADEME, 2006, 2008 and 2009). A 2007-es adatok becsült értékek. 7
hulladékkezelést. Számítógépek A számítógépekhez kapcsolódó energiafogyasztás drasztikus változáson ment keresztül az elmúlt években. Ez a növekedés nem csupán a fő processzornak tudható be, hanem egyéb alkatrészeknek is, mint a meghajtók, videokártyák és vezérlő egységek (CPU). A növekvő energiaigényt az is tükrözi, hogy a CPU túlhevülésének elkerülésére egyre növekvő mértékben használnak ventilátorokat. Ráadásul a merevlemezek és CD-ROM meghajtók legtöbb esetben ritkán üzemelnek, ezek befolyása az összes energiaigényre tehát korlátozott. Munkahelyi számítógép Bekapcsolva Készenléti módban Kikapcsolva Összesen Elektromos áram [W] 78,2 2,2 2,7 -- Használati idő [óra/év] 2279 3196 3285 -- Energiafogyasztás [kwh/év] 178 7 9 194 1. táblázat: Egy 3 GHz-es (vagy azzal egyenértékű) processzorral, integrált videokártyával, 512 MB memóriával (RAM) és 80 GB-os merevlemezzel ellátott számítógép átlagos értékei, 2007 [IVF] Egy irodai számítógép gyártásához a kész eszköz végső súlyának százszorosát nyomó nyersanyagra2 van szükség, és a folyamat során több vegyi szennyezőanyag keletkezik, mint amennyi a kész gép súlya3: 164 kg hulladék, amiből 24 kg fokozottan mérgező. Hasznos élettartama végén még mindig túl sok számítógép kerül a szemétbe. A bennük található mérgező termékek, különösen a nehézfémek beszivárognak a talajba, majd a vízkészletbe és végül bejutnak a táplálékláncba is. Laptopok A laptopok áramfogyasztása jóval alacsonyabb az irodai asztali gépekénél. Ez a fogyasztásbeli különbség energiahatékonyabb felépítésüknek köszönhető, melynek segítségével hosszabb ideig működtethetőek az elektromos hálózatra való csatlakozás nélkül. Összes áramfogyasztásuk alacsonyabb, mert a működési frekvencia idomul a használati szokásokhoz, a számítógépek és processzoruk komplex felépítése azonban magasabb gyártási költségeket eredményez. Ha az asztali gépeket laptopokra cserélik, használati idejük az irodán belül hasonló marad. Mivel azonban a laptopok áramforrását gyakrabban kell aktiválni, mint az asztali gépekét, a laptopokat (viszonylag) gyakrabban hagyják készenléti állapotban. A (például LCD kijelzővel ellátott) laptop által fogyasztott 30 W energiát összehasonlítva az irodai asztali gép által fogyasztott 120 wattal és egy katódsugárcsöves (CRT) monitor által fogyasztott 80 wattal valószínűnek tűnik, hogy a számítógép működtetéséhez szükséges energiának akár 80%-a megtakarítható, ha laptopot választunk. Még ha az asztali gépet leváltó laptopnak 2 "Computer and the Environment" (A számítógép és a környezet), United Nations University, Eric Williams és Ruediger Kuehr, 2003. október 3 Science & Vie, 2008. június 8
nagyobb is a képernyője (legfeljebb 16" vagy 17") és kevésbé hatékony az energiagazdálkodási rendszere, a megtakarítás akkor is könnyen elérheti az 50%-ot [az Energy Star alapján]. Laptop Bekapcsolva Készenléti módban Kikapcsolva Összesen Elektromos áram [W] 32 3 1,5 -- Használati idő [óra/év] 2613 2995 3153 -- Energiafogyasztás [kwh/év] 84 9 5 98 2. táblázat: Egy 1,7 GHz-es (vagy azzal egyenértékű) processzorral, kiváló 3D-s grafikai teljesítménnyel, 15 colos képernyővel, 512 MB memóriával (RAM) és 60 GB-os merevlemezzel ellátott laptop átlagos értékei Monitorok A képernyők piacát két technológia uralja. A korábban elsöprő népszerűségnek örvendő katódsugárcsöves (CRT) monitorokból ma már alig árusítanak valamennyit, kivéve grafikusoknak (mert jobban mutatják a színeket). Az elmúlt időben jellemzően leváltották őket az LCD (folyadékkristályos) képernyők. Fényképek: LCD monitor CRT monitor 17" LCD monitor Készenléti Bekapcsolva (megfizethető modell) módban Kikapcsolva Összesen Elektromos áram [W] 25 1,2 1,2 -- Használati idő [óra/év] 2586 3789 2375 -- Energiafogyasztás [kwh/év] 52,2 4,3 3,6 60,4 17" CRT monitor Bekapcsolva készenléti módban Kikapcsolva Összesen Elektromos áram [W] 73 3 3 -- Használati idő [óra/év] 2586 3789 2375 -- Energiafogyasztás [kwh/év] 153,3 10,9 9 173,2 3. táblázat: Szabványos monitorok átlagos értékei 2009-ben [Energy Star] Nyomtatók 9
Az irodai eszközök szektorában kétféle nyomtató uralja a piacot: tintasugaras és lézeres. A lézeres nyomtatók népszerűsége egyre nő, energiafogyasztásuk azonban magasabb, mint a tintasugarasaké; a lézeres nyomtatókat jellemzően hálózaton, nagyobb mennyiségek nyomtatására használják. Jó minőségű nyomtatást kínálnak közvetlenül számszerűsíthető működési költségekkel (toner), amely költségek viszonylag alacsonyak (ami részben sikerük oka is). A készenléti és bekapcsolt módban a hengerek folyamatos hevítés alatt állnak, ez okozza a magasabb energiafogyasztást. Figyelembe kell venni a képbeégetési mechanizmust is. Az energiatakarékos üzemmód alacsonyabb hőmérséklete hozzájárulhat az energiaköltségek csökkentéséhez. A tintasugaras nyomtatókat gyakran használják színes nyomtatásra vagy adott asztali számítógép saját nyomtatójaként. Ebben a nyomtatókategóriában jelentős árzuhanás volt megfigyelhető az elmúlt években. A gyártókra nehezedő költségcsökkentési nyomás miatt a deaktiváló gombokat legtöbbször beépítették a kisfeszültségű áramforrásokba (ami valójában megakadályozza, hogy a készülékek készenléti módba kerüljenek). Ezért az így gyártott eszközök teljesen fölöslegesen alacsony energiahatékonyságúak, ami teljes áramfogyasztásuk jelentős részéért felel. Tintasugaras nyomtató, Készenléti Bekapcsolva 11/4 ipm (kép/perc) módban Kikapcsolva Összesen Elektromos áram [W] 15 1 - -- Használat [oldal/év] 3000 fekete-fehér 1000 színes -- Energiafogyasztás [kwh/év] 0,1 8,7-8,8 Lézeres nyomtató, 32 ipm, Készenléti Bekapcsolva fekete-fehér módban Kikapcsolva Összesen Áramfogyasztás [W] 650 40 - -- Használat [oldal/év] 100 000 feketefehér Energiafogyasztás [kwh/év] 33,8 350,4-384,2 4. táblázat: Nyomtatók teljesítmény- és áramfogyasztásának átlagos értékei 2009-ben [Energy Star] 10
Multifunkciós készülékek (MFD) A multifunkciós készülék olyan kiskereskedelemben elérhető képfeldolgozó eszköz, amely vagy fizikailag egy egységet alkotó rendszer, vagy funkcionálisan integrált alkotóelemek kombinációja. A multifunkciós készülékek legalább kettőt el tudnak látni a következő feladatok közül: fénymásolás, nyomtatás, szkennelés (digitalizálás) vagy faxküldés és -fogadás. A fénymásoló funkció a jelenlegi definíció szemszögéből eltér a faxkészülékekkel végezhető egyoldalas másolatkészítés pótmegoldásától. Ezek az eszközök vagy konnektoron, vagy USB csatlakozón keresztül kapják az áramot. Normál körülmények között egy nyomtató, egy szkenner, egy faxkészülék vagy egy fénymásoló külön-külön kevesebb energiát fogyaszt, mint egy ilyen feladatokat ellátó multifunkciós készülék. Az MFD energiafogyasztása azonban 50%-kal alacsonyabb, mint az általa leváltandó négy berendezésé együttesen. Ez az általános szabály nem csak az otthonokban vagy kisvállalatok irodáiban fellelhető, alacsony mennyiséget kezelő all-in-one gépekre teljesül, hanem a nagyobb irodai környezetekben jellemzően használt nagyteljesítményű készülékekre is. Egy multifunkciós készülék fogyasztása készenléti módban jelentősen alacsonyabb, mint a négy eszközé együttesen. Ha azonban csak az egyik funkcióra van szükség, javasolt külön készüléket beszerezni a teljes energiafogyasztás csökkentésére [Energy Star]. MFD, kétoldalas üzemmód, Készenléti Bekapcsolva 6-12 ipm módban Kikapcsolva Összesen Áramfogyasztás [W] 500 15 - -- Használat [oldal/év] 5000 feketefehér 1000 színes -- Energiafogyasztás [kwh/év] 4,8 131,4-136,2 5. táblázat: Tipikus multifunkciós készülékek átlagos teljesítmény- és áramfogyasztása 2009-ben [Energy Star] 11
Faxkészülékek, amelyeket főleg faxolásra használnak A faxkészülékek az irodákban jellemzően megtalálható kommunikációs eszközök közé tartoznak. Általában nagyon rövid időre kapcsolják be őket, így a legtöbb időt készenléti üzemmódban töltik. Az elektrosztatikus töltés és a képbeégetés magas energiafogyasztáshoz vezet a tényleges üzemelés idején. A készenléti üzemmód, amely során a képbeégető egység folyamatosan hevül, több energiát fogyaszt, mint a bekapcsolt állapot. Az energiatakarékos üzemmóddal rendelkező készülékek tehát jelentős megtakarítást hozhatnak. A kikapcsolt állapot nem releváns ilyen készülékek esetében. MFD + Faxkészülék, 6-12 ipm Készenléti Bekapcsolva (Lézeres színes MFD, 6-12 ipm) módban Kikapcsolva Összesen Áramfogyasztás [W] 600 15 - -- Használat [oldal/év] 5000 feketefehér 1000 színes -- Energiafogyasztás [kwh/év] 4,8 131,4-131,9 6. táblázat: Faxkészülékek átlagos értékei 2009-ben [Energy Star] Fénymásoló készülékek Energiafogyasztás szempontjából a munkahenger (dob) mérete és a készenléti módban elért hőmérséklet a legkritikusabb szempontok. A hengerméret befolyásolja a másolási kapacitást, míg a készenléti hőmérséklet segít lerövidíteni a képbeégető egység előhevítésének várakozási idejét. Az energiatakarékos gombokkal minimálisra lehet csökkenteni a henger hőmérsékletét készenléti üzemmódban, így elkerülhető a hőveszteség és csökkenthető az áramfogyasztás. Ennek a funkciónak azonban az a hátránya, hogy így hosszabb az előhevítési idő a felhasználói kényelem rovására. Ennek következményeként az energiatakarékos funkciókat gyakran megkerülik vagy kikapcsolják. A becslések szerint négyből csupán egy készülék kerül egyáltalán készenléti üzemmódba, ami nagyobb energiafogyasztást eredményez [Fraunhofer ISI]. Az energiahatékony és innovatív fénymásolók megfelelő középutat jelentenek az alacsony készenléti üzemmódú energiafogyasztás és lassabb előhevítési idők között. A digitális fénymásoló teljesen automata másolórendszerként forgalmazott képfeldolgozó eszköz, ami a sokszorosítást a digitális reprodukcióval párosítja [Energy Star]. Fénymásoló, kétoldalas Készenléti Bekapcsolva üzemmód módban Kikapcsolva Összesen Áramfogyasztás [W] 1000 10 - -- Használat [oldal/év] 80 000 fekete-fehér 20 000 színes -- Energiafogyasztás [kwh/év] 53,3 87,6-140,9 7. táblázat: Fénymásoló készülék átlagos értékeinek példái 2009-ben [Energy Star] 12
Szkennerek Jelenleg a síkágyas szkennerek a legnépszerűbb modellek. Az eredeti dokumentumot a fénymásolóéhoz hasonló üveglemezre kell helyezni, amit aztán egy lámpából és érzékelőből álló kombinált rendszer digitális képpé alakít (digitalizáció). Az esetek túlnyomó többségében ezek a készülékeket kikapcsoló gomb nélkül árusítják, így a szkennerek folyamatosan készenléti módban üzemelnek, ha tápkábelük nincs kihúzva a konnektorból. Az eszközök tehát nagy energiaveszteséget mutatnak, amikor képbetöltés nélkül, passzívan üzemelnek, függetlenül korlátozott használatuktól. Ráadásul szinte minden multifunkciós készüléknek integrált funkciója a szkennelés. Egy francia tanulmány megmérte körülbelül 20 irodai szkenner átlagos fogyasztását, és 95 kwh/éves átlagos értéket állapított meg, amely szám évi 48 kwh-ra csökkent, miután kivették a mintából a két legkevésbé hatékony készüléket [Forrás: Enertech]. Telefonos rendszerek Számos vizsgálat készült a mobiltelefon-technológia környezeti hatásairól, és bár az államigazgatási hatóságok és a vállalatok egyre inkább mobiltelefonokat használnak, a vonalas telefonnal felszerelt irodák aránya továbbra is magas, és a vonalas telefonhálózatok energiafogyasztásáról kevés információ áll rendelkezésre. A használatban levő mobil- és okostelefonok száma és kiterjedt funkcionalitása aggasztó környezeti hatásokat vált ki. Ezt mutatja az is, hogy minden évben több mint egymilliárd mobiltelefont adnak el világszerte [WWF]. Egy mobiltelefon áramfogyasztása elhanyagolható ugyan [MEEDAT], de gyártása a teljes életciklusa alatt elfogyasztott energia 79%-áért felel. Egy mobiltelefon ökológiai lábnyomának csökkentéséhez meg kell hosszabbítani az életciklusát, amennyire csak lehet, a telefontöltőt ésszerűen és hatékonyan kell használni, és hasznos élettartama végén megfelelő újrahasznosítási szakember segítségével kell eltávolítani. Új technológiák és a jövő trendjei Mivel az irodai berendezések piaca gyakorlatilag telített és a technológiai teljesítmény szinte elérte határait a tudás jelenlegi állása szerint (a hatékonyság már maximális), hosszú távon csak enyhe csökkenés várható az irodai eszközök áramfogyasztásában. A fogyasztás megugrása az irodai berendezések infrastruktúrájának technológiai fejlesztésével előzhető meg, valamint jobb üzemeltetésükkel, például a kikapcsolás vagy a készenléti üzemmód optimalizálásával. Mindent összevetve 42%-os növekedést jeleznek előre a 2010-es évre [Fraunhofer ISI]. Ennek fényében minden korábban említett módszert fel kell használni, hogy ezt az emelkedést ellensúlyozzuk és csökkentsük az ICT szektorban használt eszközök energiafogyasztását. Ez a stratégia jelenleg nem vonatkozik a már (például szerverek használatával) bevezetett intézkedések mérhető eredményeire. Országos szinten megközelítőleg 25%-os potenciális megtakarítás érhető el az irodai eszközök terén, és egyéni szinten akár 50% is megtakarítható [Fraunhofer ISI; Splitter]. 13
5. A főbb energetikai és környezeti címkék Az ökocímkék az életciklusuk során a legcsekélyebb környezeti hatást kiváltó termékeket jelölik. A címkéket az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) három kategóriába sorolja a következők szerint: Hivatalos környezeti címke (I. típus - ISO 14024:1999): független harmadik fél ítéli oda a terméken a minősítés szempontjai alapján végzett alkalmassági vizsgálatot követően; Első fél általi környezeti közlemény (II. típus - ISO 14021:1999): gyártó és/vagy forgalmazó által nyújtott környezeti információ független fél bevonása nélkül; Környezeti nyilatkozat (III. típus - ISO 14025:2006): számszerű információ közzététele a gyártó/forgalmazó által egy adott termékről, különös tekintettel az életciklus-elemzésre. Megjegyzés: Az I. típusú környezeti címkék hivatalosan több hitelt érdemelnek, különösen a független minősítési folyamat fényében. Ennek értelmében jóval ritkábbak az I. típusú címkét elnyert termékek, mint a II. vagy III. típusú címkével ellátottak. A fenti három termékkategória mellett létezik külön környezeti címke, ami ugyan nem hivatalosan elismert ökocímke, mégis széles körben hitelesnek tekintik és így a hatóságok is figyelembe veszik. Ezek az energetikai és környezettel kapcsolatos hatásokra vonatkozó környezeti címkék és ökocímkék jelentik tehát a legjobb garanciát arra, hogy az őket viselő termék az energiafogyasztást csökkentő és a környezeti hatásokat visszaszorító tulajdonságokkal rendelkezik. A címkék az energiahatékonyság és/vagy környezetvédelem területén kitűzött gyakorlati és reális célok elérésének segítésére is használhatóak. Egyes címkék, mint a TCO és az Európai ökocímke, szempontok szélesebb skáláját veszik figyelembe, beleértve az ergonómiát, az alacsony sugárzást, az élettartamot vagy akár az alkatrészek által okozott környezetkárosodást. Zárjuk ezt a fejezetet azzal, hogy az irodai számítógépes berendezések eltakarítását életciklusuk végén szintén ki lehet adni pályázati kiírás segítségével olyan vállalatoknak, amelyek elkötelezettek a társadalmi integráció iránt, ami megteremtené annak lehetőségét, hogy a környezeti és energetikai stratégiákat kiegészítsék a szintén a fenntartható fejlődést szolgáló társadalmi tényezővel. Ha csak az Európában egy év alatt értékesített számítógépek 5%-a valamilyen környezeti címkét kapna, az ebből eredő energia-megtakarítás évi 11 220 tonna CO2-kibocsátást váltana ki, ami egyenértékű egy olyan autó kibocsátásaival, amely 1700-szor megkerüli a Földet! (Forrás: The Direct and Indirect Benefits of the EU Eco-label Az EU-s ökocímke közvetlen és közvetett előnyei, AEAT, 2004; ADEME, 2005). 14
5.1 Energy Star (II. típus) Honlap: http://www.eu-energystar.org/en/index.html (angolul) Célzott termék / szolgáltatás Mára számos irodai berendezés viseli az Energy Star címkét, amit csak az eszközök energiahatékonyságának minősítésére alkalmaznak. A címke Európában a következő típusú irodai berendezésekre adható: Képfeldolgozó eszközök (nyomtatók, szkennerek, faxkészülékek, fénymásolók stb.); Asztali számítógépek, laptopok; Szerverek; Képernyők, monitorok. Az Energy Star célja az, hogy legalább a jelenleg elérhető leghatékonyabb berendezések 25%-a viselje a címkét. Az új szempontok közé tartozik a kikapcsolt állapotban, készenléti üzemmódban vagy hibernálás üzemmódban tapasztalt összes energiafogyasztás. Az Energy Star címke globális elismertségre tett szert, napjainkban jelentős kínálatot, széles választékot kínál számítógépes hardverek terén. Kifejezetten javasolt, hogy az Energy Star szempontjait minimális követelményekként alkalmazzák ezeken a piacokon, az Egyesült Államokban minden közbeszerzésnél érvényesíteni kell ezeket a feltételeket. Az Energy Star honlap energiahatékonysági kalkulátort is kínál (http://www.euenergystar.org/en/en_007.shtml, angolul) számítógépes rendszerekre, képnyomtató és képbeviteli berendezésekre is. Ez a funkció megmutatja, hogy az energiahatékonyság terén jobban teljesítő eszközök kevesebb hőt termelnek, hosszabb az életciklusuk és alacsonyabbak a légkondicionálási költségeik. További kalkulátorok segítik a felhasználót abban, hogy térkihasználásban is takarékos legyen, nemcsak irodák kialakítására vonatkozóan, hanem iskolákban, kórházakban, rendőrőrsökön stb. Címke kiállító szervek Az Energy Star programot 1992-ben az Egyesült Államok Energetikai Minisztériuma (DOE) és az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) indította. Ezt az amerikai programot 2002-ben vette át Európa az Európai Bizottság és az EPA között megszületett nemzetközi egyezményt követően, aminek eredményeképpen egységesített feltételrendszert alakítottak ki. Az Európai Unióban továbbra is önkéntes a részvétel az Energy Star programban, az Európai Bizottság ítéli oda a címkét. Ellenőrzés Az Energy Star címkét viselő termékeket először a kérelmező telephelyén vizsgálják. 15
Költség Az Energy Star programban való részvételért nem kell külön díjat fizetni, de a különféle kiállító szervek, termékvizsgáló laboratóriumok és tesztelő üzemek díj ellenében nyújtanak szolgáltatást a berendezés gyártójának. Egy teljes termékcsalád átfogó minősítésének kezdeti költsége, beleértve az összes vizsgálatot, tesztet és ellenőrzést, 15-20 ezer eurós költséggel jár. Az éves tanúsítás jellemzően termékcsaládonként kb. 2500 euróba kerül. Ezek a költségek jóval alacsonyabbak lehetnek, ha a kiállító szerv elfogadja a meglévő, házon belüli vizsgálati- és teszteredményeket. Piaci elérhetőség Világszerte számos termékre kiterjed már a címke; lásd az Energy Star címkével ellátott berendezések listáit (ezeket a listákat rendszeresen frissítik): - Asztali számítógépek: (http://www.eu-energystar.org/en/database/?cmd=selectform;table=ce_desktop) - Laptopok: (http://www.eu-energystar.org/en/database/?cmd=selectform;table=ce_notebook) - Képernyők, monitorok (http://www.eu-energystar.org/en/database/?cmd=selectform;table=monitor). 5.2 Európai Ökocímke (I. típus) Honlap: http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/index_en.htm (angolul) Célzott termék / szolgáltatás Ezt a címkét csak olyan termékek kapják meg, amelyek nem csupán a legkisebb ökológiai lábnyommal rendelkeznek, hanem a fogyasztó által elvárt feltételeknek és műszaki teljesítmény standardoknak is képesek megfelelni. 2012-ben ez a címke 26 változatos termékcsoportot foglal magába, amelyek közül a legnagyobb a televíziók, irodai asztali számítógépek és irodai használatú laptopok csoportja. Az irodai berendezések teljesítményének mérésére szolgáló szempontok környezeti paraméterek széles skálájára összpontosítanak: A berendezés kevesebb energiát fogyaszt működés és készenléti állapot során; Kevesebb egészségre és környezetre káros anyagot tartalmaz; Hasznos élettartama végén a gyártó ingyen visszaveheti; Könnyen szétszerelhető és újrahasznosítható; Az élettartama lehetséges frissítések alkalmazásával meghosszabbítható; Kevésbé szennyező akkumulátort használ. A szempontokat a termék vagy szolgáltatás típusától függetlenül közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (http://eur-lex.europa.eu). Az EU ökocímkéjét csak olyan termék kaphatja meg, amely valamennyi feltételt teljesíti. 16
Címke kiállító szervek Ez az Európai Bizottság által bevezetett címke minden EU tagországban és európai országban 1992 óta érvényben van. Minden országban a kijelölt hatóságok felelősek a címke odaítéléséért; ezeknek a hatáskörébe tartozik a gyártóktól, viszonteladóktól, szolgáltató szervezetektől és forgalmazóktól érkező címkekérelmek feldolgozása. Minősítési kérelem: A gyártó, forgalmazó, szolgáltató, kereskedő vagy viszonteladó (utóbbi kettő saját márkaneve alatt árusítja a terméket) felveszi a kapcsolatot azon ország illetékes hatóságával, ahol a terméket gyártják, illetve ahova importálják. Kérelem elbírálása: Az illetékes hatóság a kérelmező által rendelkezésre bocsátott (független laboratórium által végzett) vizsgálati információk és eredmények alapján értékeli a kérelmet, amelyek tanúsítják, hogy a termék megfelel az ökocímke környezeti feltételeinek. Ökocímke megítélése: Az illetékes szerv azzal zárja le az eljárást, hogy szerződést köt a kérelmezővel a címke használatainak feltételeiről. Az ökocímke addig érvényes, ameddig az elemzés során használt szempontok érvényben vannak. Az ökocímkét európai szinten az Európai Unió Ökocímke Bizottsága (EUEB) adminisztrálja, tagállamok szintjén pedig az illetékes országos hatóságok. Franciaországban ez az AFNOR szabványügyi szövetség hatásköre. Ellenőrzés Az ökocímkéhez kapcsolódó feladatok: új szempontok előkészítése és kidolgozása, a címke odaítélése termékeknek és szolgáltatásoknak, valamint a meglévő feltételek felülvizsgálata és kibővítése. Költség Az ökocímke megítélésére irányuló kérelmek díját a kérelem feldolgozásának költségei alapján szabják ki. A címke használatáért a felhasználónak éves díjat kell fizetnie: A Bizottság 2000. november 10-ei döntése alapján a kérelmek feldolgozásának költségeit fedező díj minimális összege 300 euró, maximális összege 1300 euró. Franciaországban az audit díja és az adminisztratív díjak 1825 eurót tesznek ki. Az éves díj a címkével ellátott termékek árbevételének 0,15%-a. Az éves díj minimális összege a termékcsoporttól és a címkét kérelmezőtől függően 500 euró, a maximális díjat 25 000 euróban szabták meg. Franciaországban a díj 800 és 25 000 euró között alakul (a kis- és középvállalkozások 25%-os engedményben részesülnek). 17
Az ökocímke rendszere több lehetséges módot is nyújt a díjak csökkentésére; egyik megoldása azon kis- és középvállalkozásoknak kedvez, amelyek már rendelkeznek ISO 14001 vagy EMAS feltételek szerinti minősítéssel. Piaci elérhetőség Az európai ökocímkét 1993 óta használják, azóta is önkéntes környezeti minősítést kínál gyártóknak, viszonteladóknak vagy szolgáltatóknak. Az ökocímke komoly ösztönzést nyújt a környezeti feltételek követésére; 1993 óta körülbelül 143 kérelmező kapott engedélyt a logó használatára. A címke használati területe meglehetősen kiterjedt, lefedi a következő országokat: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Hollandia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság. A fogyasztói szövetségek szerint a fogyasztók 25%-a tudja, hol talál ökocímkével ellátott termékeket, és folyamatosan érkeznek kérelmek egyre több új termékhez való hozzáférésre. Sajnos a jelenleg elérhető és hivatalosan regisztrált kínálat nem ad sok választási lehetőséget a fogyasztóknak (pl. Franciaországban 2012-ben 45 televíziómárka érhető el, de egyetlen asztali számítógép vagy laptop sem). Jelenleg is kidolgozás alatt áll több új ajánlás és termékkategória (pl. nyomtatók, fénymásolók, faxkészülékek és szkennerek: http://ec.europa.eu/ecat/, angolul). 5.3 TCO (I. típus) Honlap: http://tcodevelopment.com/tco-certified/about-tco-certified/ (angolul) Célzott termék / szolgáltatás Ez a svéd címke környezeti és ergonómiai szempontokat ötvöz, és kizárólag információs technikai berendezésekre vonatkozik. Szempontjai az ergonómia, energiafogyasztás (az Energy Star feltételeivel összhangban), elektromágneses mező kibocsátások és ökológiai szempontok (a csomagolásban található nehézfémek, veszélyes anyagok). A legfőbb hangsúlyt a munkahelyi biztonság kapja. 1. Szervezet 2. Klíma Fejezet Leírás A termelési szakaszra, környezetmenedzsmentre és társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó feltételek A jelenleg hatályos Energy Star szabványnak megfelelő energiafogyasztás 3. Veszélyes anyagok Nehézfémek, égésgátlók, műanyagok 4. Termék életciklusa Hosszú életciklust elősegítő tényezők 18