Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Értékelési zárójelentés II. kötet Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései (rövid változat)
Msz.: 101/2012. Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Értékelési zárójelentés II. kötet Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései (rövid változat) Készítette: Kovácsné Molnár Gyöngyi dr.rákosi Judit László Tibor Vidéki Bianka
TARTALOMJEGYZÉK 1 Vezetői összefoglaló 2 2 Bevezetés 3 3 Hol tartunk az irányelv végrehajtásában? 4 3.1 KEOP keretében megvalósuló fejlesztések bemutatása 4 3.2 A derogációs fejlesztések igények becslése 7 3.3 Szennyvízprogram beruházási költségeinek becslése 2014-2020 időszakra 8 4 Szabályozási követelmények 10 5 A teljesítést nehezítő körülmények 12 6 Nemzetközi tapasztalatok 13 7 Javaslatok 13 7.1 Átfogó javaslatok a derogációs fejlesztésekkel kapcsolatban 13 7.2 A Települési Szennyvíz Információs Rendszerre (TESZIR-re), az agglomerációs lehatárolás felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok 15 7.3 A derogációs kötelezettségeken túli, a 2014-2020-as költségvetésben biztosítandó fejlesztési igények meghatározására vonatkozó javaslat. 16 1
1 Vezetői összefoglaló Az értékelés legfontosabb célja a Csatlakozási Szerződésben a szennyvizes szakterületen vállalt derogációs kötelezettségek teljesülését vizsgálata. Legfontosabb megállapítások: 1. Magyarország a 2010. évi végi adatok alapján sem a 2008-as, sem a 2010. évi határidőket nem teljesítette. A várható teljesítés a következőképpen alakul: Befejeződik minden 2008-as határidős fejlesztés KEOP forrásból. 2010-es határidejű fejlesztések nagy része befejeződik, de vannak olyanok, amelyek 2014-2020-as időszakra maradnak. 2015-ös határidejű fejlesztések jelentős része 2014-2020-as időszakra marad. A KEOP projekteken felül még mintegy 154 agglomeráció (2 millió lakosegyenértékű terhelés) fejlesztési igényét kell megoldani 2014-2020-as fejlesztési források segítségével. A szakértői vizsgálat alapján szűkített fejlesztési igény szerint is 110 agglomerációban (1,3 millió lakosegyenértékű terhelés) lesz szükség fejlesztésre. 2. A pályázati rendszerbe még be nem jelentkezett agglomerációk (110 agglomeráció) fejlesztési igénye összesen 205-210 Mrd Ft-ra becsülhető a jelen értékelés keretében a szűkített körre. A Kormányrendelet melléklete szerinti fejlesztési igények alapján hasonló módon számolva (154 agglomeráció) beruházási költsége 300-340 Mrd forint lenne. Ehhez hozzá kell venni a jelenleg előkészítési pályázattal érintett projektek közül a 2007-2013 közötti keretbe már nem beleférő projektek beruházási költségét. A mennyiben a jelenlegi átlagos támogatási aránnyal kalkulálunk (83,1%), akkor a 2014-2020-as periódusra 6,5 Mrd forint értékű beruházás jut. Ha feltételezzük, hogy nem a jelenlegi átlagos 83,1%-os támogatási arány valósul meg, hanem a maximális 95%, akkor szélső esetben 75,3 Mrd Ft értékű projekt finanszírozása a 2014-2020-as időszakra esne. 3. A települési szennyvízelvezetésre- és tisztításra vonatkozó követelményeket (91/271/EGK irányelv) megfelelően adaptálta a hazai jogrend. Lehetőség van szigorúbb határértékek megkövetelésére. 4. Az agglomerációs lehatárolások felülvizsgálata javasolt. Ezen belül a településen belüli lehatárolás lehetőségének megteremtése, valamint a térségi megoldások felülvizsgálata is szükséges. 5. Az egyedi rendszerek elterjesztését elősegítő programot kell kidolgozni, a megfelelő jogszabályi és intézményi hátteret megteremteni, a pályázati előírásokat korszerűsíteni a 2000 LE feletti és alatti agglomerációkra vonatkozóan is. A pályázatoknál meg kellene követelni az agglomerációk teljes területén az irányelv szerinti megfelelő megoldásokat, tehát a nem csatornázott területeken a megfelelő egyedi szennyvízkezelést. Egyedi megoldások kötelező 2
közszolgáltatássá minősítése és ennek megfelelő üzemeltetői, jogi, pályázati háttér megteremtése szintén javasolható. 2 Bevezetés Az értékelés legfontosabb célja a Csatlakozási Szerződésben a szennyvizes szakterületen vállalt derogációs kötelezettségek teljesülésének jogi, szakmai és gazdasági elemzése, a teljesülést segítő és hátráltató körülmények, kockázatok, valamint a nemzetközi tapasztalatok feltárása. További cél volt az olyan javaslatok megfogalmazása, amelyek elősegítik a Szennyvízprogram határidőre történő végrehajtását. Az értékelés keretében választ adunk arra a kérdésre, hogy meddig jutottunk/jutunk a 2000-2006 és 2007-2013 időszakban a derogációs kötelezettségek teljesítésében. Mi az, amit meg kell csinálnunk 2014-2020-ban, mely agglomerációban vannak még fejlesztések vannak hátra, ezek várhatóan mennyibe kerülnek. Válaszolunk arra a kérdésre is, hogy a hazai jogszabályok megfelelők-e, mikor, milyen paraméterek mellett tekinthető teljesítettnek az irányelv. A derogációs követelmények teljesítésének EU szintű értékelése meghatározó módon azon múlik, hogy a létrejövő művek üzemeltetése megfelelő-e, a kibocsátási követelményeknek megfelelően lehet-e a műveket működtetni. Ezért az értékelés során kiemelkedő figyelmet fordítottunk az üzemeltetési kérdésekre. A szennyvizes területen, a víziközmű szektorban a derogációs kötelezettségeken túli 2014-2020-as költségvetésben biztosítandó feladatok lehatárolására, az indokolt fejlesztési igények tartalmának is sor került, összhangban az EU követelményekkel, a víziközmű-szolgáltatási törvénnyel. Az értékelés eredménye a forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó javaslat összeállítása. Az értékelés közvetlen előzménye a 2012. májusában lezárult A környezeti derogációk teljesülésének egyes kérdései című értékelés. A zárójelentés a 2012. évben elvégzett munka és a jelen értékelés eredményeit, következtetéseit, javaslatait együttesen, új szerkezetben mutatja be. A jelentés külön ivóvizes, szennyvizes részekre tagolódik. A vizsgálat időhorizontja 2000-2013. Az ISPA, KA, KIOP, KEOP projektek értékelésére került sor. A Szennyvízprogramra vonatkozóan a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2012. december 21-től hatályos változatát tekintettük kiindulási alapnak. E jogszabály a 2010 év végi állapot szerint bemutatja az irányelv teljesítés helyzetét és jelöli a fejlesztési igényeket. A KEOP projektek helyzetét az EMIR 2013. január 14-i lekérdezése alapján értékeltük. Az értékelés dokumentum-elemzésre, a rendelkezésre álló pályázati anyagokra, közvetlen adatkérésre, statisztikai adatokra és szakértőkkel készített interjúkra épített. A helyzetértékeléshez és a további pénzügyi tervezéséhez - beleértve a 2014-2020-as igények tervezését - használható országos fejlesztési adatbázis került kialakításra. 3
3 Hol tartunk az irányelv végrehajtásában? Az Európai Közösség a települési szennyvízelvezetésre és -tisztításra vonatkozó követelményeket a 91/271/EGK irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) szabályozza. 1. táblázat: Az irányelvben meghatározott kötelezettségekre vonatkozó határidők Agglomerációs osztály és kibocsátási területek Régi tagországok Magyarország 10 ezer LE terhelést meghaladó 1998. december 31 2008. december 31 szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területek 15 ezer LE terhelést meghaladó 2000. december 31 2010. december 31 szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területei 2-15 ezer LE terheléssel jellemezhető normál területek 2005. december 31 2015. december 31 2-10 ezer LE terheléssel jellemezhető 2005. december 31 2015. december 31 szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területek Az irányelv a tagállamok számára fogalmaz meg kötelező feladatokat. A magyar jogszabályok ugyanakkor a települési önkormányzatok hatáskörébe utalják a feladatok végrehajtását. Maga a KEOP nem vállalta fel az irányelv követelményeinek teljesítéséhez szükséges fejlesztések összességének finanszírozását, a derogációs kötelezettségek teljes körű teljesítését. Az akkori tervek szerint mintegy 100 Mrd forint szennyvizes fejlesztési igényt nem a KEOP, hanem egyéb költségvetési forrás biztosította volna, összhangban az ún. addicionalitás elvével. 3.1 KEOP keretében megvalósuló fejlesztések bemutatása A KEOP keretében még csak négy szennyvizes projekt (az esztergomi, a kiskörei, a dévaványai és a dunakeszi) fejeződött be az EMIR alapadatok (2013. január 14-i 1.1 lekérdezés) szerint, ez a megvalósításra beadott pályázatoknak csupán 2 %-a. Azonban számos projekt megvalósítás alatt áll (88%), illetve rendelkezik már támogatási döntéssel (10 %). A KEOP projektek állását a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2012. december 21-től hatályos 2. melléklete szerinti csoportosításban, az alábbi táblázatokban mutatjuk be. 4
2. táblázat: Megvalósításra benyújtott szennyvízelvezetési és -kezelési KEOP projektek állása a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete szerint Státusz Pályázatok száma, Db Projekt nettó költsége, MFt Támogatás MFt Támogatás átlagos aránya, % 10 000 LE feletti szennyvízterheléssel, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin lévő agglomerációk (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 1. táblázata) Határidő: 2008. december 31. I. BEFEJEZETT 0 0 0 II. Megvalósításra támogatást nyert 3 3 927 3 325 84,7% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 1 2 237 1 901 85,0% Megvalósításhoz közel összesen 4 6 164 5 225 84,8% 15 000 LE-nél nagyobb szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 2. táblázata) Határidő: 2010. december 31. I. BEFEJEZETT 1 915 601 65,7% II. Megvalósításra támogatást nyert 63 211 184 173 085 82,0% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 6 46 100 37 658 81,7% Megvalósításhoz közel összesen 70 258 199 211 344 81,9% 10 000 15 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 3. táblázata) Határidő: 2015. december 31. I. BEFEJEZETT 1 619 511 82,6% II. Megvalósításra támogatást nyert 22 69 965 58 746 84,0% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 1 3 866 3 282 84,9% Megvalósításhoz közel összesen 24 74 450 62 538 84,0% 2000 10 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 4. táblázata) Határidő: 2015. december 31. I. BEFEJEZETT 0 0 0 II. Megvalósításra támogatást nyert 1 556 464 83,4% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 1 649 616 95,0% Megvalósításhoz közel összesen 2 1 205 1 080 89,7% 2000 10 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 5. táblázata) Határidő: 2015. december 31. I. BEFEJEZETT 1 341 290 85,0% II. Megvalósításra támogatást nyert 108 170 189 142 797 83,9% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 14 19 974 17 666 88,4% Megvalósításhoz közel összesen 123 190 505 160 753 84,4% Megfelelő szennyvízelvezető és -tisztító rendszerrel ellátott agglomerációk (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 6. táblázata) I. BEFEJEZETT 1 444 345 77,6% 5
Státusz Pályázatok száma, Db Projekt nettó költsége, MFt Támogatás MFt Támogatás átlagos aránya, % II. Megvalósításra támogatást nyert 0 0 0 III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 1 359 291 81,0% Megvalósításhoz közel összesen 2 804 636 79,1% A 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. mellékletéből 2012-ben kikerült agglomerációk BEFEJEZETT 0 0 0 Megvalósításra támogatást nyert 4 3 455 2 904 84,1% Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 0 0 0 Megvalósításhoz közel összesen 4 3 455 2 904 84,1% Összesen I. BEFEJEZETT 4 2 319 1 747 75,3% II. Megvalósításra támogatást nyert 201 459 275 381 320 83,0% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 24 73 186 61 413 83,9% Megvalósításhoz közel összesen 229 534 781 444 481 83,1% Viszonylag sok (49 db) projekt áll előkészítés alatt, amelyek területenkénti megoszlását az alábbi táblázat mutatja, e projektek várható beruházási költsége még nem ismert. 3. táblázat: Előkészítési támogatásra pályázó szennyvízelvezetési és -kezelési KEOP projektek állása a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete szerint Státusz Pályázatok száma, Db Projekt nettó költsége, MFt Támogatás MFt Támogatás átlagos aránya, % 15 000 LE-nél nagyobb szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 2. táblázata) Határidő: 2010. december 31. IV. Előkészítésre támogatást nyert 5 154 131 85,0% V. Előkészítésre beadott 0 0 0 Előkészítés összesen 5 154 131 85,0% 10 000 15 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 3. táblázata) Határidő: 2015. december 31. IV. Előkészítésre támogatást nyert 6 171 145 85,0% V. Előkészítésre beadott 1 51 44 85,0% Előkészítés összesen 7 222 189 85,0% 2000 10 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 4. táblázata) Határidő: 2015. december 31. IV. Előkészítésre támogatást nyert 0 0 0 V. Előkészítésre beadott 0 0 0 Előkészítés összesen 0 0 0 2000 10 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 5. táblázata) Határidő: 2015. december 31. IV. Előkészítésre támogatást nyert 33 1 049 892 85,0% 6
Státusz Pályázatok száma, Db Projekt nettó költsége, MFt Támogatás MFt Támogatás átlagos aránya, % V. Előkészítésre beadott 2 51 43 85,0% Előkészítés összesen 35 1 100 935 85,0% Megfelelő szennyvízelvezető és -tisztító rendszerrel ellátott agglomerációk (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 6. táblázata) IV. Előkészítésre támogatást nyert 1 46 39 85,0% V. Előkészítésre beadott 0 0 0 Előkészítés összesen 1 46 39 85,0% A 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. mellékletéből 2012-ben kikerült agglomerációk IV. Előkészítésre támogatást nyert 1 35 30 85,0% V. Előkészítésre beadott 0 0 0 Előkészítés összesen 1 35 30 85,0% Összesen IV. Előkészítésre támogatást nyert 46 1 454 1 236 85,0% V. Előkészítésre beadott 3 102 87 85,0% Előkészítés összesen 49 1 556 1 323 85,0% 3.2 A derogációs fejlesztések igények becslése Megvizsgáltuk, hogy a derogációs fejlesztési igények (amelyek a Kormányrendelet 2. mellékletében szerepelnek) melyikére nem található valamilyen pályázási szakaszban lévő projekt. Ezt nevezzük teljes igénynek. Ezen fejlesztési igényeket értékeltük (a népesség, az önkormányzati felmérés, statisztikai adatok, egyéb információk alapján) és szűkítettük az igényeket. Csoport 4. táblázat: Fejlesztési igények becslése Teljes fejlesztési igény Szűkített fejlesztési igény Különbség Érintett Érintett Érintett Érintett agglomeráció lakosság,le Érintett lakosság, agglomeráció lakosság, LE száma, db LE száma, db Érintett agglomeráció száma, db 15 000 LE-nél nagyobb szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 2. táblázata) F 1 361 303 37 763 214 18 598 089 19 10 000 15 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 3. táblázata) H 179 628 14 101 786 8 77 842 6 2000 10 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 4. táblázata) I 11 635 4 11 635 4 0 0 2000 10 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen 7
(a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 5. táblázata) J 494 949 99 387 281 80 107 668 19 Fejlesztési igények összesen Összesen 2 047 515 154 1 263 916 110 783 599 44 Megállapítható, hogy a Kormányrendelet alapján KEOP rendszerben már szereplő projekteken kívül még jelentős feladatok vannak a derogációs feladatok teljesítéséhez. Az összes érintett lakosság tekintetében az eredetileg fejlesztési igényként jelentkező lakosegyenérték mennyisége 38 %-kal volt csökkenthető az értékelések alapján valószínűsíthető tényleges fejlesztési igényekre szűkítéssel, miközben a fejlesztendő agglomerációk darabszáma 29 %-kal csökkent. A 2008-as határidejű (10 000 LE feletti szennyvízterheléssel, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin) agglomerációkban nincs készülő projektekkel le nem fedett fejlesztési hiány, de a teljes megvalósítás csak 2014-15-ben várható. Magyarország a 2010. évi végi adatok alapján sem a 2008-as, sem a 2010. évi határidőket teljes mértékben nem teljesítette. A várható teljesítés a 3. táblázat alapján a következőképpen alakul: Befejeződik minden 2008-as határidős fejlesztés KEOP forrásból. 2010-es határidejű fejlesztések nagy része befejeződik, de vannak olyanok, amelyek 2014-2020-as időszakra maradnak 2015-ös határidejű fejlesztések jelentős része 2014-2020-as időszakra marad. A KEOP projekteken felül még mintegy 154 agglomeráció (2 millió lakosegyenértékű terhelés) fejlesztési igényét kell megoldani 2014-2020-as fejlesztési források segítségével. A szakértői vizsgálat alapján szűkített fejlesztési igény szerint is 110 agglomerációban (1,3 millió lakosegyenértékű terhelés) lesz szükség fejlesztésre. 3.3 Szennyvízprogram beruházási költségeinek becslése 2014-2020 időszakra A beruházási költségek becsléséhez a rendelkezésre álló információkat használtuk fel. Első lépésben kiszámoltuk a KEOP megvalósítási projektek fajlagos költségeit (Ft/LE, MFt/agglomeráció) agglomerációs csoportonként és beavatkozás típusonként. Itt a lakosegyenerték az agglomeráció és a település összes LE értékét jelenti, nem a szükséges fejlesztési kapacitás nagyságát. Majd az ÖKO által szűkített fejlesztési igényekre ugyanilyen kategóriákban a kiszámolt fajlagosok alapján becsültük a beruházási költséget. Mindezek alapján a beruházási költségekre az alábbi táblázatban szereplő költségbecslés adható. 8
5. táblázat: A KEOP pályázati rendszerbe nem jelentkező agglomerációk beruházási költségeinek becslése két változatban 2014-2020 Megnevezés Beruházási költség Mrd Ft Maximális, a Kormányrendelet alapján 300-340 Agglomerációk felülvizsgálata, a települési kör szűkítése, ÖKO értékelés alapján 205-210 A pályázati rendszerbe még be nem jelentkezett agglomerációk (110 agglomeráció) fejlesztési igénye összesen 205-210 Mrd Ft-ra becsülhető a jelen értékelés keretében a szűkített körre. A Kormányrendelet melléklete szerinti fejlesztési igények alapján hasonló módon számolva (154 agglomeráció) a beruházási költség 300-340 Mrd Forint lenne. Ehhez hozzá kell venni a jelenleg előkészítési pályázattal érintett projektek közül a 2007-2013 közötti keretbe már nem beleférő projektek beruházási költségét. A támogatási keret 460 650 millió Ft, a megvalósítás támogatása 444 481 millió Ft (befejezett+támogatást nyert+értékelés alatt lévő projektek), tehát a maradék felhasználható támogatás 16 169 MFt, amely a jelenlegi átlagos 83,1 %-os támogatottsággal számolva 19 454 Millió Ft beruházási értéket jelent. Az áthúzódó beruházási költség nagysága meghatározó módon azon múlik, hogy mekkora támogatási aránnyal kalkulálunk. A jelenleg előkészítés alatt álló projektek becsült beruházási költsége 25 938 Millió Ft. Amennyiben a jelenlegi átlagos támogatási aránnyal kalkulálunk (83,1%), akkor a 2014-2020-as periódusra 6 484 millió forint értékű beruházás jut, 5 389 millió forint támogatás igénnyel. Feltételeztük, hogy nem a jelenlegi átlagos 83,1%-os támogatási arány valósul meg, hanem a maximális 95%. Ebben az esetben 507 585 millió Ft lesz a jelenleg megvalósítási szakaszban lévő beruházások támogatási igénye. Tehát ebből a körből is 46 935 millió forint támogatási igény, illetve 49 405 millió Ft értékű beruházás átkerül a 2014-2020-as ciklusra. Ezen felül az előkészítés alatti álló teljes projektkör finanszírozása (25 938 millió Ft beruházási érték) a következő finanszírozási időszakra marad. Összességében a jelenleg KEOP rendszerében szereplő projektek közül a 95% támogatási igényt feltételezve 75 343 millió Ft értékű projekt finanszírozása a 2014-2020-as időszakra esne. 9
6. táblázat: A KEOP pályázati rendszerben már szereplő projektek 2014-2020-as időszakra áthúzódó beruházási költségeinek becslése két változatban Megnevezés Beruházási költség Mrd Ft A jelenlegi átlagos 83,1% támogatási arány mellett Elméleti maximum, ha minden projekt 95%-os támogatási rátát érne el. 6,5 75 A majdani beruházási költségeket lényegesen befolyásolja a csatornázottsági arány. Az értékelés kimutatta, hogy általában, de különösen a nagyközség, község kategóriában lényegesen magasabb a csatornázottsági szint, mint amivel a szennyvízprogramban számoltak. Ha sikerülne akár az agglomerációs felülvizsgálat során, akár egyéb jogi, akár pályázati eszközökkel azt elérni, hogy a csatornázottsági arány csökkenjen, akkor a beruházási költségek akár 10-15%-al csökkenthetők lennének 4 Szabályozási követelmények Jogszabályi megfelelőség A szennyvízelvezetésre és tisztításra vonatkozó hazai jogi szabályozás megfelel a 91/271/EGK irányelv követelményeinek. A határértékek tekintetében lehetőség van szigorúbb határértékek alkalmazására, a teljes jogszabályi megfelelés biztosított. Az irányelv előírásait a hazai felszíni vízvédelmi szabályozás 2000-2004 évek között harmonizálta, a hazai viszonyoknak megfeleltethető részletszabályokat kidolgozta és hatályba léptette. Az irányelv jogharmonizálása tehát alapvetően megfelelő. Az ellenőrzési rendszerre vonatkozó szabályozás szakmai előírásait tekintve nem szigorúbb az 91/271/EGK irányelv előírásainál, hanem a hazai hatósági gyakorlatnak és eljárási módoknak megfelelően, illetve a hazai alkalmazható vizsgálati szabványoknak megfelelően részletesebben kidolgozott. Egy területen van olyan hazai megközelítés, amelynek megítélése bizonytalan. Ez pedig az agglomerációs lehatárolás módszere és gyakorlata. Az értékelés két területen fogalmaz meg problémákat: 1. A településen belüli lehatárolás 2. Térségi rendszerek lehatárolása Az agglomerációs lehatárolás nálunk közigazgatási határokhoz kötött, tehát feltételezzük, hogy a 2000 LE feletti települések teljes területe elegendően koncentrált ahhoz, hogy a 10
települési szennyvizet összegyűjtsék és egy települési szennyvíztisztító telepre vagy a végső kibocsátási pontra vezessék. Vannak olyan esetek továbbá, ahol több 2000 LE alatti település együttese számít egy agglomerációnak. Ezek közül előfordul, hogy vitatható az elegendő koncentráltság. A projektek tervezésénél, a szennyvíztisztítók és a hozzátartozó csatornázandó területek meghatározásánál a csatornázás/egyedi szennyvízelhelyezés, a hagyományos szennyvíztisztítás/természetes szennyvíztisztítás változatok közti választásnál nem kellő mértékben érvényesülnek a gazdaságossági szempontok. Mikor tekinthető teljesítettnek az irányelv? A hazai megközelítés az EU elvárásokkal összhangban megfelelően azt tekinti megfelelő gyűjtőrendszernek, aminek a fizikai tulajdonságai megfelelőek. Tehát nem okoz szennyezést, elvezetni képes az agglomerációs szennyvizeket, a záporok esetén is megfelelően működik, az engedélyezési követelményeknek megfelel (pl. vízzáró). Az EU felé leadandó jelentés megalapozására kialakított TESZIR rendszerben a megfelelő tisztításra vonatkozó feltételek összhangban vannak az EU elvárásokkal. Megfelelő a telep, ha a terhelés nem haladja meg LE-ben kifejezve 25 %-kal a LE kapacitást, vagy ha a szennyvíztisztító telep nem üzemeltetői gondatlanságból bírságolt, hanem azért mert a telep legmagasabb technológiai fokozata nem elegendő az előírások teljesítéséhez. Az első feltétel biztosítja, hogy a túlterhelés miatti tisztítási hatásfok csökkenés megelőzhető legyen, valamint jelzi a fejlesztési igényt. A második feltétel pedig kiszűri azokat a bírságolási tényezőket, amelyek nem a technológia elégtelenségéből adódnak, kiszűri az egyszeri problémákat is. Ebből a megközelítésből következik, hogy a megfelelőséget igazolni csakis az üzemeltetés során lehet, amennyiben a fejlesztések teljesítik az előírásokat. Az EU elvárás szerint a kijelölt agglomerációk teljes területén igazolni kell a megfelelő szennyvízkezelés meglétét (csatornázás és megfelelő tisztítás, vagy megfelelő egyedi szennyvízkezelés). Megoldandó probléma, hogy nem 100%-os csatornázottság esetén hogyan lehet igazolni a többi területen az egyedi megoldások megfelelőségét. A megvalósult projekteknél alig fordul elő olyan, amelyik egy projekt keretében pályázik csatornázásra és az agglomerációs területeken egyedi megoldásokra. A 2000 LE feletti agglomerációkban a ritkán lakott részeket kihagyják a beruházásból. Az önkormányzatok nem vállalják fel azt, hogy egyik utcát csatornázzák, másik utcát nem. A lakosság ezt nem támogatja, társadalmilag nehéz végigvinni. Döntő szerepe lehet itt a döntéshozók és a lakosság felvilágosításának. Üzemeltetői vélemény szerint a KEOP beruházások gazdaságosan nem csatornázható területein a több ingatlant kiszolgáló, közüzemi üzemeltetésre alkalmas módon kialakított kisberendezések alkalmazása továbblépési lehetőséget jelenthet. A berendezések üzemeltetésének csak úgy teremthetők meg a feltételei, ha ezek is közműként üzemelnek. 11
Az összegyűjtött szennyvíz kezelésére a ritkábban lakott területeken törekedni kellene a gazdaságos üzemeltetésű egyedi tisztítók kialakítására, vagy természet közeli szennyvíztisztítási módszerek megépítésére. Mindenképp célszerű elkerülni a csatornázás híján az emésztők kiváltására előírt zárt szennyvízgyűjtők alkalmazását, mivel költséges a szippantott szennyvíz tisztító telepre szállítása, emiatt szabálytalan megoldásokra ösztönöznek, ráadásul a tengelyen szállított szennyvíz összetétele a hagyományos biológiai tisztítás szempontjából kedvezőtlenebb. Az egyedi megoldások jelenleg általában nem életszerűek, bonyolultak, nehézkes a működtetés, a szervizelés, tulajdonlás nem megoldott. A kis tisztítóknál, egyedi megoldásoknál alapvető tapasztalat, hogy a technológia szállítója nem vállalja föl a garanciát. Maga a kisberendezés magántulajdonon épül. A jelenlegi szabályozás szerint a közüzemi vállalatot nem kötelezhetik az üzemeltetésre. 5 A teljesítést nehezítő körülmények Intézményi problémák A szennyvizes területen több kormányzati szerv érintett. Gyakorlatilag minden szükséges információ rendelkezésre áll, de ezek elkülönülten a különböző szervezeteknél találhatók. Az információkhoz való hozzájutás a többi szervezet számára igen körülményes és időigényes, közvetlen hozzáférés vagy nem is volt, vagy időközben megszűnt. Mivel a teljesítések nyomon követése az adatok állandó frissítését, illetve folyamatos figyelését követeli meg több szervezettől is, ezért jelentős problémát okoz a közvetett adatszolgáltatás. Kritikus a működtetési időszak teljesítményének jellemzése, mert erre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre. A projektek megvalósításának megfelelősége A probléma sokszor nem a jogszabályi követelményekkel van, hanem azok végrehajtásával. A tapasztalatok szerint számos olyan fejlesztés van, amit lehetett volna sokkal jobban, olcsóbban üzemeltethetően megvalósítani. A beruházási döntéseknél az üzemeltetési szempontokat, az üzemeltetők véleményét és a várható üzemeltetési költségeket nem kellő súllyal, vagy egyáltalán nem vették figyelembe. Sokszor szükség van kiegészítő beavatkozásokra azért, hogy egyáltalán működjenek a rendszerek. Alapvető probléma, hogy a szakmai irányítás megfelelő szinten érvényesül, a megalapozott szakmai kontroll nem valósul meg a kellő mértékben és a tervezői színvonal is hagy kívánnivalót maga után. A projektek tervezésénél, a szennyvíztisztítók és a hozzátartozó csatornázandó területek meghatározásánál a csatornázás/egyedi szennyvízelhelyezés, a hagyományos 12
szennyvíztisztítás/természetes szennyvíztisztítás változatok közti választásnál nem kellő mértékben érvényesülnek a gazdaságossági szempontok. A szennyvíz projekteknél előfordul túltervezett kapacitás is és alultervezett kapacitás is, mind a kettő komoly üzemeltetési és minőségi problémákat okoz. 6 Nemzetközi tapasztalatok A nemzetközi kitekintés alapján szennyvízkezelés tekintetében megállapítható, hogy számos tagország nem teljesítette időben (1993-ig) a jogharmonizációval kapcsolatos kötelezettségeit (Olaszország volt az, aki legkésőbb, 1999-ben teljesítette), egyes országok késtek a programalkotással, az iszapra vonatkozó követelményekkel, az érzékeny területek kijelölésével. A legutolsó EU szintű összefoglaló jelentés, amely az irányelv teljesítésének végső határidejénél későbbi 2007-2008-as adatokat dolgoz fel, megállapítja, hogy csak Ausztria, Dánia és Németország felelnek meg teljes mértékben az irányelvnek, a többi tagállam legalább egy határidőnek nem tudott megfelelni. Ebből a jelentésből az is kitűnik, hogy az agglomeráció megfelelését a legtöbb ország a csatornázás és az egyedi szennyvízkezelés együttesével igazolja. Több országban az egyedi rendszerek meghatározó nagyságrendűek (pl. Olaszországban). A 91/271/EGK irányelv nem teljesítés pénzügyi kockázataival kapcsolatos 2012. évi vizsgálatunk kimutatta, hogy az irányelvben a régi tagországokra érvényes 1998-as határidő óta eltelt 13 év alatt egy eljárás sem jutott el a perköltségen felüli tényleges bírság fizetés szakaszába. Két eljárás áll már közel ehhez, Belgiumban 26 agglomeráció, köztük a főváros, és Luxemburgban 4 agglomeráció, köztük a főváros nem felel meg az irányelv követelményeinek (de Luxemburg várhatóan megoldja a problémáit). Belgiummal szemben a Bizottság nem kéri egyösszegű bírság megfizetését, de két fajta napi bírságot követel. Az egyik bírság összege közel 56 ezer euró/nap, ami az ügy ítélethozásának napján lép életbe. Emellett bevezet egy ún. átalányösszeget (6204 euró/nap), amit az első ítélet meghozásának napjától, 2004. júliusától kell fizetni a második ítélet meghozásának napjáig (vagy, amennyiben korábban megfelelnek az irányelvnek addig a napig kell fizetni). 7 Javaslatok 7.1 Átfogó javaslatok a derogációs fejlesztésekkel kapcsolatban Az érintett államigazgatási szervezetek közötti (NFM, BM, VM, OKI, NeKI, NFÜ, KSZ) információ-áramlás hatékonyabb és gyorsabb módjának kialakítása. A tervezés, költségbecslés megalapozásához az EMIR rendszerét fejleszteni kell, illetve az EMIR adatokhoz való hozzájutást gyorsítani kell azért is, mert az a jelenlegi 13
formában nem alkalmas a projektek monitorozására és az értékelések hatékony támogatására. A változatok közül a költség-hatékony lehetőségek választása: elő kell segíteni, hogy mind a projektek tervezésénél, mind az agglomerációs lehatárolásnál, mind a csatornázható területek kijelölésénél a jelenleginél is következetesebben érvényesüljenek a gazdasági szempontok. Az egyedi rendszerek elterjesztését elősegítő programot kell kidolgozni, a megfelelő jogszabályi és intézményi hátteret megteremteni, a pályázati előírásokat korszerűsíteni a 2000 LE feletti agglomerációkra vonatkozóan is. A pályázatoknál meg kellene követelni az agglomerációk teljes területén az irányelv szerinti megfelelő megoldásokat, tehát a nem csatornázott területeken a megfelelő egyedi szennyvízkezelést. Egyedi megoldások kötelező közszolgáltatássá minősítése és ennek megfelelő üzemeltetői, jogi, pályázati háttér megteremtése szintén javasolható. Szennyvízkezeléssel kapcsolatban - az EU agglomerációs lehatárolással foglalkozó útmutatójával összhangban - szükséges az egyedi megoldások megfelelőségét igazoló rendszer kialakítása, építve a 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendeletre. A Víz Keretirányelv előírásaival, valamint a települési szennyvízkezelési irányelvvel összhangban szükséges a befogadó felszíni víz terhelhetőségének megfelelő, egyedi határértékek megállapítása, és a befogadó felszíni víz állapotváltozásának monitorozása. A feladat végrehajtásához szükséges olyan egységes szakmai elvek alapján kidolgozott műszaki irányelv, mely a befogadó felszíni víz terhelhetőségének számítási módszereit tartalmazza. Szükséges továbbá megfelelő monitoring rendszer kialakítása és működtetése is. Szükséges a szabványok fejlesztése és a szabványok alkalmazásának a jelenleginél határozottabb megkövetelése, mind az engedélyezési, mind a pályázati rendszerben. Elő kell segíteni, hogy mind a projektek tervezésénél, mind az agglomerációs lehatárolásnál, mind a csatornázható területek kijelölésénél a jelenleginél is következetesebben érvényesüljenek a gazdasági szempontok. A 26/2002 (II. 27.) Kormányrendelet mellékletének 4.5 pontját úgy kell pontosítani, hogy egyértelműen lehessen alkalmazni a pályázati rendszerben (öblözet, tartós vízállású terület). A Kormányrendelet mellékletének 4.7 pontja c.) bekezdését módosítani kellene továbbá úgy, hogy a gazdasági összehasonlítás a változatok beruházási és működési költségeiből adódó jelenértékét mutassa be 30 évre. A pályázatok RMT változatelemzésénél fontos lenne a csatornázottság optimális mértékét kiszámítani, figyelembe véve a Kormányrendelet mellékletének 4.5. pontját, továbbá az egyes csatornázottsági szintekhez tartozó változatok jelenértékét. 14
7.2 A Települési Szennyvíz Információs Rendszerre (TESZIR-re), az agglomerációs lehatárolás felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok A TESZIR által szolgáltatott információk megfelelőek az EU által előírt statisztikák, jelentés kitöltéséhez, de csak korlátozottan alkalmasak a TESZIR általános céljára, azaz arra, hogy a szennyvíztisztítással és elvezetéssel kapcsolatos hiteles, alap adatnyilvántartást biztosítson minden vonatkozásban. Tehát a TESZIR által becsült fejlesztési költségek közvetlenül csak fenntartással használhatók a fejlesztési program költségigényének becslésére. A TESZIR adatok mégis kiindulási alapot szolgáltathatnak (különösen a kiinduló műszaki adatok) a fejlesztési program kidolgozásához. A javaslatainkat az alábbiakban fogalmazzuk meg. A TESZIR jelenlegi rendszerének szélesebb körű felhasználása Egy olyan információs felület megteremtése, amely részletesen tartalmazza a TESZIR releváns műszaki információit, agglomerációnként és településenként. Ehhez való hozzáférés biztosítása a fejlesztési programok tervezésében és a pályázati rendszerek működtetésében dolgozó állami intézményeknek (NFÜ, KSZ, illetékes minisztériumok). Teljesen publikus felület megteremtése, illetve kétévenként történő aktualizálása. Ez jelenleg is feladat, de csak nagyon szűkített adatokat tartalmaz. A TESZIR rendszer továbbfejlesztése Az elméleti célállapoti csatornázottsági adatok korrigálása, a csatornázottsági arány igazítása a valósághoz. Az eredeti cél- és címzett támogatási fajlagosok alkalmazásának felülvizsgálata. Tekintettel arra, hogy a fejlesztési források a 2014-2020-as következő időszakban korlátozottan állnak rendelkezésre, megfontolandó az agglomerációs lehatárolás felülvizsgálata. Szintén megfontolandó az, hogy ezt az előzetes felülvizsgálatot központilag végezzék el, komoly költség-hatékony vizsgálattal. Javasoljuk a hátralévő feladatok tételes felmérését, erre vonatkozóan aktualizált szennyvízprogram kidolgozását részletes költségbecsléssel. Itt egy központilag kidolgozandó program készítésére teszünk javaslatot, amelyben a 2000 LE feletti hátralévő szennyvízfejlesztések tervezését kell elvégezni. 15
Helyzetfeltárás, igényfelmérés. Agglomerációs lehatárolás felülvizsgálata szükség esetén o Településen belüli agglomerációs határ megállapítása részletes műszaki, gazdasági elemzéssel, változatelemzéssel, amennyiben releváns. o Térségi rendszerek és településenként rendszerek összehasonlítása tényleges változatelemzéssel. Határértékek és a szennyvízkezelési módok tervezése a hatóságok bevonásával: o 91/271/EGK irányelv alapján; o EU VKI alapján; o Nitrát csökkentési követelmények (2019); o Egyéb vízminőségi szempontok alapján; o Az elsőbbségi anyagokra, a vízszennyezettségre vonatkozó szabályozás alapján. Egyedi megoldások helyének és szerepének meghatározása, megfelelő tulajdoni, gazdasági ösztönzési megoldási módok tervezése A fejlesztési igények ütemezése Rugalmas tervezés, rugalmas pályázati lehetőségek, többlépcsős beruházások Változatelemzés (a költségek összehasonlítása a beruházási és működési költségek jelenértéke, évesített értéke alapján). Díjelőrejelzés, fizetőképesség értékelése 7.3 A derogációs kötelezettségeken túli, a 2014-2020-as költségvetésben biztosítandó fejlesztési igények meghatározására vonatkozó javaslat. 1. A nitrogén eltávolításra a 2014-2020 közötti költségvetésben az első Akciótervben szükséges forrást biztosítani, de a lejárt határidős feladatokkal érintett települések pályázati lehetőségét is biztosítani szükséges. 2. Szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírtakon felül (VKI, Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv követelmény). 16
Ahol a befogadó terhelhetősége indokolja, szükséges lehet a meglévő szennyvíztisztító telep hatásfokának növelése, a természetközeli utótisztítás (pl. nyárfás tisztítás, talajba történő szennyvízkibocsátás) megvalósítása, a terhelhetőség szempontjából a jelenleginél kedvezőbb befogadóba történő szennyvíz-átvezetés, vagy a kezelt szennyvíz más környezetkímélő elhelyezése. A feladat egy kisebb részének megvalósítása a települési szennyvíz tisztításáról szóló 91/271/EGK irányelv végrehajtásának keretében lehetséges, amennyiben az egy lépésben történő megoldás gazdaságosabb, mint a két fázisú megoldás (először a települési irányelv szerinti tisztítás megoldása és utána a VKI miatti fejlesztés). A nagyobbik rész megvalósítása a szennyvízprogram megvalósítása után 2016-tól lehetséges. 3. Csatornázás vagy szakszerű egyedi vagy település szintű szennyvíztisztítás és elhelyezés megoldása a Szennyvíz Programba nem tartozó településeken. Az intézkedést a VKI követelményei alapján nem minden 2000 LE alatti településen kell alkalmazni. A 2014-2020 közötti időszakban szükséges az alkalmazása és a fejlesztési források biztosítása bizonyos településekre a következő esetekben: A szennyvízszikkasztás, a szennyvízkezelés jelenlegi módja rontja, vagy ronthatja a felszín alatti vizek állapotát, illetve megakadályozza a javulást. A szennyvízkezelés megoldására környezeti, és közegészségügy szempontból is szükség van. 4. Rekonstrukció A csatornahálózatok rekonstrukciója fontos a szennyvíz-kiszivárgás csökkentése és ezzel a felszín alatti vizek veszélyeztetettségének és a közegészségügyi kockázatnak a mérséklése miatt. A rekonstrukció fontos továbbá a szennyvíztisztító telepek talajvíz miatti hidraulikai terheléseknek csökkentése érdekében is. A szennyvízelvezetés és tisztítás energia hatékonysága is növekszik az idegenvizek csökkentésével, a meglévő hálózatok célirányos felújításával. Célszerű valamilyen konkrét célhoz kapcsolni a rekonstrukció támogatását. A rekonstrukciók megvalósítására hosszú távú finanszírozási stratégiát kell kidolgozni, amelynek része lehet az EU támogatás és a megfelelő díjpolitika, díjmeghatározás. Csakis az elmaradt rekonstrukciókat szabad közpénzből támogatni. Ez annyit jelent, hogy az új, vagy a közelmúltban elkészült művek folyamatos pótlását a díjbevételekből kell fedezni (ez összhangban van az EU-s pályázatok követelményrendszerével). Minél régebbi az elmaradás, pl. a rendszerváltozás előttről származó az elmaradás, annál inkább analóg probléma a kármentesítéssel. Itt is egy 17
felhalmozódott teherről van szó, amelyet az állam átvállal. Társadalmilag igazságtalan lenne a jelenlegi fogyasztókra hárítani hirtelen a sokéves múltbeli mulasztások következményeit. A megfizethetőségi korlátba ütköző rekonstrukciós fejlesztéseket szabad csak támogatni. Kiemelt vízvédelmi, a VKI célokat is szolgáló rekonstrukciók előnyt élvezzenek (pl. infiltráció csökkentése, a terhelés csökkentése gyenge állapotú víztesteknél, a szennyvíztisztító telepek csapadékvíz-terhelés mentes működésének biztosítása, a lecsökkent vízfogyasztásból adódó, megváltozott befolyó szennyvízminőségű szennyvíztisztító telepek működési hatékonyságának növelése). 5. Szennyvíziszap- és szennyvízhasznosítás o Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása; o Megújuló energia-termelés és energiahatékonyság fokozása; o Szennyvízhasznosítás; A szennyvíziszapra, szennyvízre nem hulladékként kell tekinteni, hanem nyersanyagként, mert mezőgazdasági és energiahasznosításra is alkalmas. A szennyvízhasznosítás elterjesztése a vizek helyben tartását, a vízvisszatartást is jelenti, ami a fenntartható vízgazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és az aszály elleni küzdelmet egyszerre szolgálja, miközben a szolgáltatás költségeit, így díját is csökkenti. A szennyvízhasznosítás hozzájárul a hasznosítható vízkészletek mennyiségi és minőségi megőrzéséhez így a VKI célok megvalósításához is. Maga a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv úgy fogalmaz, hogy: A kezelt szennyvizet, ha lehet, ismét fel kell használni. A felhasználás módjának olyannak kell lennie, hogy az a lehető legkisebb mértékben terhelje a környezetet. A VGT szempontjából fontos, hogy a szennyvízhasznosítás olyan területen kerüljön bevezetésre, ahol nem veszélyeztethetik a felszín alatti vizeket. Szennyvízhasznosítási intézkedéseket először az aszályérzékeny területeken érdemes bevezetni. 6. Belterületi csapadék-vízgazdálkodás A településeken a minél gyorsabb levezetési gyakorlat helyett a csapadékvízzel való gazdálkodást kell ösztönözni, amely előnyös vízkészlet-gazdálkodási szempontból és egyben biztosítja az elöntések elleni védelmet is (vízvisszatartás, tározás, hasznosítás, hasznosulás). 18
Nagyon előnyös a csapadék-vízgazdálkodás a szennyvízelvezetésre, tisztításra, mert tehermentesíti a szennyvízcsatornákat és a szennyvíztisztítókat (legális és illegális rákötések visszaszorítása, a közcsatorna üzemeltetőkre történő költségáthárítás felszámolása). Ugyancsak tehermentesíti az ivóvízbázisokat és az ivóvíz ellátó rendszerek tehermentesítése (pl. helyi öntözés megoldása csapadékvízből). Szabályozás oldalról a települési csapadékvíz elvezetés kötelező önkormányzati feladattá és közüzemi szolgáltatássá minősítése, a csapadékelvezetési díj bevezetése teremthetne alapot a kihívások rendezéséhez. Az Unió több országában már bevezették a csapadékvíz elvezetési díjat és ekkor a csatornadíj csökkent. 7. Egyéb környezetvédelmi szempontból fontos fejlesztési igények Ételhulladékok begyűjtése, energetikai hasznosítása; Szennyvízelvezetés bűzszennyezésének csökkentése, megszüntetése. 19
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE Háttéranyag: Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései. Értékelési zárójelentés. Részletes jelentés. II. kötet. Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései. 1. melléklet: 2. melléklet: Felhasznált dokumentumok listája Interjú emlékeztetők 3. melléklet: Konzultáció emlékeztető 4. melléklet: A 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet mellékleteinek módosulásai 5. melléklet: EMIR kért adattartalma 6. melléklet: A megvalósult beruházások főbb paraméterei 7. melléklet: Szennyvizes fejlesztési adatbázis 8. melléklet: Térképek 9. melléklet: A települési szennyvíztisztító telepekről kibocsátott vízszennyező anyagok kibocsátási határértékeire és ellenőrzési követelményeire vonatkozó hazai jogi szabályozás megfelelőségének vizsgálata 10. melléklet: A 91//271/EGK irányelvvel kapcsolatos EU szabálytalansági eljárások, bírósági ítéletek és esettanulmányok. 11. melléklet: TESZIR adatszótár 20