ALÁÍRÓLAP Projekt megnevezése: TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT Engedélyes megbízó: Székhely: 1172 Budapest, Nagyréde utca 57. Telephely: 3060 Pásztó Sertéstelep Megbízott generáltervező: e-mail: ipolyviz@gmail.com Ügyvezető 2022. július 31. 3
Tartalomjegyzék 1. ELŐZMÉNYEK, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 6 2. ÁLTALÁNOS ADATOK... 9 2.1 A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző megnevezése, székhelye, jogosultságot igazoló engedély/ okirat száma... 9 2.2 Az érdekelt megnevezése, székhelye, a tevékenység végzésére jogosító engedély száma... 9 2.3 A telephely címe, helyrajzi száma, a település statisztikai azonosító száma, átnézeti és részletes helyszínrajz... 10 2.4 A telephelyre vonatkozó engedélyek és előírások felsorolása és bemutatása... 10 2.5 A telephelyen a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, alkalmazott technológiák rövid leírása... 12 2.6 A telephelyen az érdekelt által korábban folytatott tevékenységek bemutatása, különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentő tevékenységekre, a bekövetkezett, környezetet érintő rendkívüli eseményekkel együtt... 19 3. FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK... 20 3.1 A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felhasznált anyagok listája, előállított termékek listája, mennyiség- összetétel bemutatásával... 20 4. A TEVÉKENYÉG FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETŐLEG JELENTKEZŐ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA.. 27 4.1 Levegő... 27 4.1.1 A jellemző levegőhasználatok ismertetése... 27 4.1.2 A környezeti légtérből beszívott levegő berendezéseinek ismertetése, a szellőztetést szolgáló berendezések leírása... 31 4.1.3 A helyhez kötött pontszerű légszennyező források jellemzőinek bemutatása, a kibocsátott füstgázok jellemzőinek és a levegőszennyező komponenseknek az ismertetése 32 4.1.4 A felülvizsgált tevékenységgel kapcsolatban rendszeresen vagy időszakosan üzemeltetett mozgó légszennyező források jellemző kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás, ill. járműforgalom hatásai... 34 4.1.5 A levegőtisztaság- védelemmel kapcsolatos belső utasítások, intézkedések ismertetése... 34 4.2 Víz... 35 4.2.1 Jellemző vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények bemutatása, feljogosító engedélyek ismertetése... 35 4.2.2 Friss víz beszerzési, felhasználási adatai. Technológiai vízigény bemutatása.. 36 4.2.3 Vízkészlet igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenőleg... 37 4.2.4 Szennyvíz keletkezésének helye, szennyvizek minőségi és mennyiségi adatainak ismertetése... 37 4.2.5 Keletkezett szennyvizek, illetve hígtrágya minőségi adatai... 39 4.2.6 Hígtrágyakezelés műszaki létesítményei, műveleteinek ismertetése... 39 4.2.7 Csapadékvízrendszer bemutatása... 40 4.2.8 Vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer... 43 4.2.9 Felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének bemutatása, elhárításukra tett intézkedések és azok eredményei... 43 4.2.10 Vízvédelemmel kapcsolatos belső utasítások, intézkedési tervek... 43 4
Vízvédelemmel kapcsolatos belső utasítások készítése során, az alábbi területek érintettségét kiemelt feladatként kezeli a Agro Produkt Kft.:.. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.3 Hulladék... 44 4.3.1 Hulladékképződéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása... 44 4.3.2 Keletkezett hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése... 46 4.3.3 Hulladékok gyűjtési módja... 46 4.3.4 Hulladékgazdálkodási terv, keletkező hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének ismertetése... 48 4.4 Talaj... 48 4.4.1 Területigénybevétel és területhasználat megváltozásának adatai... 48 4.4.2 Talaj jellemzése multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra... 48 4.4.3 Tevékenységből származó talajszennyezések... 50 4.4.4 Prioritási Intézkedési Terv... 50 4.5 Zaj és rezgés... 51 4.6 Az élővilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása... 52 5. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK... 53 6. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK... 54 6.1 Értékelés a működés környezetre gyakorolt hatásairól... 54 6.1.1 Levegő igénybevétele és terhelése... 54 6.1.2 Vízhasználat és szennyvízkibocsátás... 54 6.1.3 Hulladékgazdálkodás... 55 6.1.4 Talajvédelmi javaslatok... 55 6.1.5 Zaj rezgés... 55 6.1.6 Élővilág-védelem... 55 5
1. ELŐZMÉNYEK, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az (1172 Budapest, Nagyréde utca 57, továbbiakban Haszonbérlő ), az IBARO Kft. (1012 Budapest Pálya út 9. a továbbiakban mint telephely Tulajdonosa) haszonbérleti szerződés alapján megállapodást kötöttek a Pásztó Sertéstelep, 0194/24 ill. 0194/27 helyrajzi számú területek további üzemeltetésére és fenntartására. A haszonbérleti szerződés részleteit lásd mellékelve. A telephelyen végzett tevékenység a jelenleg hatályos vonatkozó jogszabályok alapján egységes környezethasználati engedély megléte mellett lehetséges. A telephely jelenlegi tulajdonosa, az IBARO Kft. 2032. május 31.-ig a NO-05/KVO/122-15/2018 számon kiadott határozat alapján egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A telephelyen folytatott tevékenység: - nagyüzemi állattartás. Jogszabályi követelmények: 314/2005 (XII. 25.) Korm.Rend. 2. számú mellékletének 11. pontja szerint: nagy létszámú állattartás intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés több, mint b) 2000 férőhely (30 kg felüli) sertések számára, c) 750 férőhely kocák számára. Az akkori a környezethasználó (jogelőd: Agro-Produkt Kft.) tevékenységének megismerésére, környezetre gyakorolt hatásainak feltárásra a Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12.) a KF: 20577/03. számú határozatával kötelezte az Agro- Produkt Kft.-t, hogy Teljes Körű Környezetvédelmi Felülvizsgálatot végezzen, végeztessen el a telephelyére, alkalmazott technológiájára vonatkozóan. A környezetvédelmi dokumentáció elkészítését megelőzően a KF: 11.217/ 1999. illetve a KF.: 22.297/2000. számú határozatokban a szakhatóság részleges felülvizsgálatra is kötelezte az Agro-Produkt Kft-t. A részleges környezetvédelmi felülvizsgálati kötelezésnek a KF.11217/1999. számú határozat szerint, ki kellett terjednie az 1995. évi LIII. Törvény 75 (1) a.(2) bekezdésében foglaltakra. A vízellátás, csapadékvízelvezetés, szociális szennyvíz kezelés ismertetése szintén ezen felülvizsgálati kötelezés része volt. 6
A részleges környezetvédelmi felülvizsgálati kötelezésre a cég által benyújtott dokumentációt az illetékes hatóság nem fogadta el és újabb határidő kitűzésével, a működési engedély kiadására irányuló kérelem beadandó dokumentációját ki kell egészíteni az alábbiak szerint: Vízminőségvédelmi, Hulladékgazdálkodási, Levegőtisztasági munkarészekkel. (Vonatkozó kötelezés: KF: 22297-9/2000) A fenti hiánypótlás teljesülését követően az Agro- Produkt Kft. sertéstelepe a KF.:12.298/03. számú határozattal környezetvédelmi működési engedélyt kapott. Ezen engedélyben lévő környezetvédelmi előírásokat a környezethasználó teljesítette. 7
A 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet hatályba lépését követően, amely az egységes környezethasználati engedélyeztetésre vonatkozott melynek hatálya alá az Agro- Produkt Kft. is bejelentkezett- az illetékes környezetvédelmi hatóság teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat lefolytatására adott ki kötelezést a jogszabály értelmében. A KTVF:459-7/2007. szám alatt a teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat ill. az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást követően a z illetékes környezetvédelmi hatóság kiadta az egységes környezethasználati engedélyt. A KTVF: 1189-1/2015 számú határozat az előzményeken alapulóan-, ill. tevékenység folytatásának megerősítésére alkotta meg az egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt. A teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat 5-évenkénti fordulópontja 2012. 2017. 2022. években esedékes. A 2022. évi teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat benyújtási határideje 2022. május 31. napján volt esedékes. A Nógrád Megyei Kormányhivatal a NO/KVO/1187-2/2022 végzésében felszólította a -t, hogy indokolja meg többek között, hogy a megadott határidőig a dokumentumot miért nem tudta benyújtani. A haszonbérlő 2022. 07. 29.-én megküldte indoklását a késedelmes teljesítésnek. Simon István Krisztián csoportvezető munkatárssal egyeztetve a kötelezően benyújtandó környezetvédelmi felülvizsgálatot ezúton küldjük meg véleményezésre a Tisztelt Hatóság részére. 8
2. ÁLTALÁNOS ADATOK 2.1 A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző megnevezése, székhelye, jogosultságot igazoló engedély/ okirat száma Témafelelős, fővállalkozó: Megnevezés: Ipolyvíz Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. Székhely: 3100 Salgótarján, Irinyi János u. 6. Tel/ fax: 06-32/422-494 e-mail: ipolyviz@gmail.com 2.2 Az érdekelt megnevezése, székhelye, a tevékenység végzésére jogosító engedély száma Megnevezés: Székhely: 1172. Budapest, Nagyréde utca 57. KÜJ szám: megkérés alatt Település azonosító: 07409 Tevékenység végzésére jogosító engedélyek: KF: 12298/03. sz. határozat - Környezetvédelmi működési engedély 383-7/2003. sz. határozat- Szakhatósági hozzájárulása a telep működéséhez Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás 1473-5/2000. sz. határozat - Általános tevékenységi engedély Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Intézet KTVF: 30436/2005. sz. határozat - Működő helyhez kötött légszennyező források működési engedélye KTVF: 13577-9/2005 Vízjogi üzemeltetési engedély a vágóhídi ipari szennyvízelőkezelő létesítményekre KTVF: 459-7/2007. - Egységes környezethasználati engedély 9
2.3 A telephely címe, helyrajzi száma, a település statisztikai azonosító száma, átnézeti és részletes helyszínrajz Megnevezés: Telephely: KTJ szám: 101003990 102253602-2 db hígtrágyatároló Hrsz: 0194/24-0194/27 EOV X koordináta: 281 412 EOV Y koordináta: 697 290 2.4 A telephelyre vonatkozó engedélyek és előírások felsorolása és bemutatása A korábbi tulajdonos-üzemeltető Agro- Produkt Kft. pásztói sertéstelepre vonatkozóan részleges környezetvédelmi felülvizsgálat alapján a tevékenység folytatásához a Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KF: 12298/03. sz. határozatában, hozzájárult és környezetvédelmi működési engedélyt adott ki. 10
A működési engedélyben az alábbi környezetvédelmi előírásokat tette a hatóság: 2006. december 31-ig meg kell szüntetni a hígtrágya tároló földmedencéket, illetve a földmedencék vízzáróságát el kell végezni. A hígtrágya kihelyezésére ütemtervet kell készíteni, mivel az elvégzett vizsgálatok ismeretében megállapítható, hogy a hígtrágya kihelyezési, eloszlási technológia következtében egyes területeken a talaj felső rétegeiben a makro- elemek szükségtelen mennyiségben feldúsultak. Ennek figyelembevételével változtatni kell a korábbi kihelyezési technológián, a túlterhelt területrészek minimum 3 éves pihentetésével. Az árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. A telep Zagyva folyó felé eső részén, ill. Csécse 0124/1 hrsz-ú árok 100 méteres körzetében hígtrágya kihelyezés, szennyezett anyag elhelyezése tilos. A környezetvédelmi működési engedély 2007. október 31-ig, vagy az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedéséig érvényes. A Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás 2003. augusztus 18.-án adta meg szakhatósági hozzájárulását az állattartó telep működéséhez 383-7/2003 számon. A szakhatósági hozzájárulás az alábbi kikötéseket tartalmazza: Az állatok itatására itatóvíz minőségű vizet kell biztosítani, melyhez minden két hetesnél idősebb állat hozzájuthat. Az állatok elhelyezésénél a tárgyak könnyen tisztíthatók, fertőtleníthetők legyenek, az állatoknak sérülést ne okozzanak. Az állatok csak olyan takarmányt, takarmány kiegészítőt kaphatnak, amelyek nem befolyásolják az állatok jóllétét. Az állatokat naponta legalább egy alkalommal etetni kell. A rágcsáló- és rovarirtást folyamatosan, ill. szükség szerint el kell végezni. Az állatokat rendszeresen külső- és belső paraziták elleni kezelésben kell részesíteni. A tartás és tenyésztés során képződött állati hullákat és veszélyes állati hulladékokat az ATEV-en keresztül kell ártalmatlanítani. A telepen képződött trágyát a technológiában leírtak szerint kell kezelni. A telep egészére járványvédelmi intézkedési tervet kell kidolgozni, melyben biztosítani kell a telep zártságát, a fertőtlenítő berendezéseket, a fertőtlenítő szerek egyszeri fertőtlenítéséhez szükséges mennyiségét. 11
A Nógrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, mint első fokon eljáró talajvédelmi hatóság 119/2003. sz. határozatában megvalósítási engedélyt adott ki a telephelyen keletkező hígtrágya öntözésére. A kijuttatatást szántó művelési ágú területekre, összesen 905,7 ha termőföldre, kivéve az M3 és M4 megnevezésű táblákat, került engedélyezésre. A határozatban foglalt előírások szerint a hígtrágya kijuttatásánál be kell tartani a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben foglaltakat. Az IBARO Kft. telephelyén történő, vízlágyító berendezés regenerálásához szükséges veszélyes anyagok, veszélyes készítmények beszerzésére, tárolására és felhasználására vonatkozó általános tevékenységi engedélyt az ÁNTSZ Nógrád Megyei Intézete adta ki 1473-5/2000, számon. A engedély visszavonásig érvényes. 2.5 A telephelyen a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, alkalmazott technológiák rövid leírása a.) Az R-KO-N B Kft. által üzemeltetett-, ill. a cég tulajdonát képező nagy- létszámú sertéstelepen, sertésszaporítás- malacnevelés- süldőnevelés és hizlalás történik. 2011. - 2021. közötti időszak állatlétszám adatok ismertetése korcsoportonként: korcsoport 2011. 12.31. 2018. 12.31. 2019. 12.31. 2020. 12.31. 2021. 07.31. hízó 5.876 3692 4067 5253 4418 szopós 1.948 1725 1755 2387 1789 előhízó 4.158 3795 3271 4247 4620 koca 1.291 894 914 914 892 tenyészsüldő 394 636 437 544 546 tenyészkan 13 5 0 0 0 összesen: 13.680 10747 10444 13345 12265 b.) az állattartás nélkülözhetetlen technológiai része a takarmányozás. Az állomány takarmányszükségletének, ill. itatóvízigényének kielégítésére a telepen takarmánykeverő üzem, valamint sajátkutas vízkivételi mű létesült. c.) A sertéstelep állategészségügyi és további közegészségügyi előírásainak történő megfelelés fontos, és kiemelt része az istálló épületek takarítása, fertőtlenítése. 12
d.) Az állattartás során keletkező almos, illetve hígtrágyakezelés technológia működtetésének jelentős talajtani, tápanyaggazdálkodási és környezetvédelmi vonatkozásait is ismerjük. A fenti négy pontban ismertetett technológiai műveletek együttes alkalmazása és figyelembevétele mellett üzemeltethető az előírások szerinti valamennyi állattartó telep. Alkalmazott technológiák rövid leírása: A () telephelyén végzett tevékenyég a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tevékenységi listája alapján ( Nagylétszámú állattartás b, ill. c pontja 2000 férőhely, 30 kg-on felüli sertés, valamint 750 férőhely koca) egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységnek minősül. Az állattartási technológia részműveletei: A.) Tenyészállomány szaporítása, fenntartása, termelési végcél előállítása fiaztatás malacnevelés előhizlalás hizlalás B.) Takarmányozás, ivóvíz ellátás C.) Takarítás, fertőtlenítés D.) Almos- és hígtrágyakezelés 13
A.) Tenyészállomány szaporítása, fenntartása, termelési végcél előállítása Búgatás, fiaztatás A tenyésztésbe vont kocákat a kanszállás istállóépületében mesterséges úton megtermékenyítik. Az eredményesen megtermékenyített kocákat a várható ellési idő előtt 3 nappal a vemhes kocaszállóról az előkészített fiaztató istállóépületbe hajtják. A betelepítés előtt kiállításra kerülnek az ún. kutricalapok. A szaporulat a választási korig (28-32 nap) a fiaztató épületben marad a kocával. Választási súly: 7-8 kg. Malacnevelés Választás után a malacok a malacnevelő épületbe kerülnek, különböző szempontú csoportosítás alapján. Malacnevelő istállóépületek I; II; III; IV számon nyilvántartottak. A malacnevelőben a 29. napon történik a választás, amikorra az állatok elérik a 35-40 kg élősúlyt. Hizlalás A hizlalásra alkalmas előhízók a I-XII. jelű hizlaló épületbe kerülnek. A hízók bennállási ideje: 90 nap, amely időre elérik a termelési végcélként meghatározott 100-105 kg-os vágási súlyt. B.) Takarmányozás, itatóvíz biztosítás A különböző korú és fejlettségű sertések takarmányozása, tartástechnológiája nagy változatosságot mutat a telephelyen belül, amelynek részletesebb ismertetésére a későbbi munkarészben kerül sor. Alkalmazott takarmányozási technológia rövid bemutatása A vizsgált telephelyen a sertéstakarmányozás csaknem valamennyi ismert változata megtalálható, így: aut. száraz etetés etetés (fiaztató) Kézi illetve automatizált granulált száraz darás etetés Automatizált etetési program szerinti szárazon etetés (IV. malacnevelő) - száraz etetés (kocaszállás, kanszállás) 14
Száraz granulált, etetési program szabályozás alapján (hízók) (Megjegyzés: Részletesebben a következő munkarészben) Az etetett takarmányokon belül a szemes termények kb. 1/3-ad részét a Kft. saját termeléséből, 2/3-ad részét vásárlásból fedezi. A tápokat, premixeket, takarmánykiegészítőket külső termeltetők biztosítják. (Hungapig Kft, Angribans Eu. H. Rt., Altech- H Kft.) A szemes termények őrleményét, illetve a takarmány kiegészítő keveréket a keverőüzemből, takarmányszállító kocsi juttatja el a napi silókba, amelyek az istálló épületek előtt helyezkednek el. A 2018.-2021. évi takarmányfelhasználási adatok korosztályonként részletezve: 15
Itatóvíz biztosítása Az állatitatóvizet a Kft. saját vízkivételi műve szolgáltatja. A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező 1 db víztermelőkútból kitermelhető ivóvízmennyiség összesen: 160 m 3 /nap, 58400 m 3 /év. A ténylegesen kitermelt saját kutas vízfelhasználási adatokat a 2018. és 2021. évre vonatkozóan az alábbi táblázat mutatja: C.) Takarítás, fertőtlenítés Az istállóépületek betelepítés előtti takarításának- fertőtlenítésének, rendkívül fontos szerepe van az egészséges állatállomány megőrzése érdekében. A preventív intézkedések, műveletek a teljes kiürítés után azonnal megkezdődnek a következő vázlatos műveleti sorrend szerint: 1. Mosás magasnyomású tiszta vízzel, amelynek során a szennyezőanyagok eltávolodnak a beton illetve fém felületekről. Eszközei: 5 db IPX 13/180 típusú magasnyomású vizes berendezés, amely a 26 literes vegyszertartályával fertőtlenítő vegyszer kijuttatására is alkalmas. A hideg vizes magasnyomású tisztítóberendezések három hengeres kerámiadugattyús szivattyúk zajtalan, egyszerű működtetésű berendezések. 16
2. Fertőtlenítés A víznedves állapotban lévő istálló berendezésekre (ajzat, oldalfal, karámok, etetőitatóedények) az IPX 13/180 típusú mosóhoz csatlakoztatott, habosító adapter juttatja ki a felületre a fertőtlenítő anyagot. 17
Alkalmazott fertőtlenítőanyagok, készítmények (veszélyes anyagok): Forrás: 2022. 18
A fertőtlenítést követően 1-2 napos várakozás után megkezdődhet az állatállomány betelepítése. A fertőtlenítést, illetve a hideg vizes mosást 2 fő takarítószemélyzet végzi. A tiszta övezet és szennyes övezet határán található a Na-hipoklorittal feltöltött kerékfertőtlenítő betontálca. A sertéstelep belső területére történő belépés kizárólag fertőtlenítést követően lehetséges (személy- és gépjármű bejárók). D.) Almos és hígtrágyakezelés Az sertéstelepén hígtrágyás trágyakezelési technológia üzemel. Kivételt képez 120 m 2 alapterületű, a 480 férőhelyes, tenyészsüldő istálló, amely almos trágyakezelésű. Az istállóépületekben keletkező hígtrágya gyűjtésének, kivezetésének többféle módozatát is alkalmazzák. Alapvetően az épületen belüli hígtrágyakezelést követően, a trágyalé a felszín alatti trágya- elvezető csatornákon keresztül, a 2 db. egyenként 420 m 3 -es vasbeton szerkezetű tározómedencékbe kerül. A keletkezett almos trágya az istálló mellett létesült szilárd aljzatú, szigetelt nyílttéri tározóba kerül. A trágyatéren keletkező csurgalékok a hígtrágyaelvezető hálózatba kerülnek bevezetésre. Az almostrágyatároló 3 oldalról betonfalakkal, 4. oldalról kármentő szegéllyel határolt. Az istállóépületekben keletkező hígtrágyát lagúnás-duzzasztásos rendszerben gyűjtik, majd a zsilipek felnyitásával időszakonként a trágyaelvezető csatornákon keresztül a 30 m 3 -es fogadó-feladó kerül előgyűjtésre, homogenizálásra. A megfelelő telítettséget követően a szivattyú a trágyaanyagot 2X6000 m 3 -es tározóba emeli át. A trágyakijuttatási tilalmi időszakok miatt újabb tározó építésére volt szükség. Az új tározó (Fehér-tanya) hasznos kapacitása 8632 m 3. A 0194/24 helyrajzi számú területen található továbbá 2 db 420 m 3 -es vészhelyzeti tározó. Az év során a tározókban összegyűlt hígtrágyát a talajvédelmi hatóág engedélyeztetési földterületeire külső vállalkozók kiszállítják. 2.6 A telephelyen az érdekelt által korábban folytatott tevékenységek bemutatása, különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentő tevékenységekre, a bekövetkezett, környezetet érintő rendkívüli eseményekkel együtt Az 2021. augusztus 01.-től haszonbérleti szerződés alapján üzemelteti a vizsgált telephelyet. Az IBARO Kft. mint az egységes környezethasználati engedély engedélyese, a megelőző években a telep legjelentősebb környezetterhelő tevékenységét, a hígtrágya kezelést, okszerű tápanyaggazdálkodás bevezetése mellett, mára szabályozott tápanyag visszapótlásra változtatta, amelyet a jelenleg is folytat. 19
A meglévő földmedrű medencékben tárolt trágyából visszamaradt szárazanyagot, a vízvesztést követően a művelt területek tápanyagkészletének javítására használják fel a közeli földhasználók. Az istállóépületek műszaki, technikai, ill. technológiai fejlesztéseit a Kft. folyamatosan végezte a tulajdonos és végzi jelenleg a haszonbérlő. Ezáltal kerülhetett sor, több környezetvédelmi célt is szolgáló fejlesztésre, az elmúlt 5 évben: Trágyacsatornák felújítása, Előtárolt hígtrágya homogenizációja, Korszerű, trágyacsatornákhoz telepített elszívó ventillátorok telepítése, Szigetelt almos trágyatároló kialakítása, Korszerű, almostrágya kihúzó berendezés telepítése, Klíma -computerrel vezérelt automatikus fűtő- és szellőztető rendszerek kiépítése, Automatizált etetési programok kialakítása. A telephely üzemeltetője eddigi tevékenysége során környezetszennyezés- környezetkárosítás nem következett be. 3. FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK 3.1 A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felhasznált anyagok listája, előállított termékek listája, mennyiség- összetétel bemutatásával Az Haszonbérlő sertéstelepe a pásztói medence DK-i részén, a 0194/27. Hrsz.-ú területen végzi állattenyésztői ill. hígtrágyakezelői tevékenységét. A területen található a telephez kapcsolódó felépítmények Istálló épületek (17 db különálló épület) Karbantartó műhely Kézi anyagraktár 150 vagonos magtárépület takarmánytároló és keverőüzem állati tetem gyűjtőhely (hullakamra) szociális épület (fekete- fehér öltöző) -Konyha, szociális blokk Aggregátorház Almostrágya- tároló (120m 2 / 20
A 0194/14. Hrsz.-ú területen találhatjuk a hígtrágyakezelő- és tároló műtárgyak, valamint a trágyatározókat körülvevő, vízkárelhárítási célokat szolgáló övárkokat. Ezek az alábbiak: 2 db 420 m 3 -es vasbeton felépítményű, homogenizálóegységgel kiépített hígtrágyatároló - medence 1 db 30 m 3 -es homogenizáló, előgyűjtő, CSN- típusú excentrikus csigaszivattyúval telepítve magába záródó övárokrendszer A sertéstelephez közvetlenül kapcsolódó létesítmények, azok műszaki technológiai berendezéseinek ismertetése: technikai- I-II. számú Fiaztató- Malacnevelő épület: Az I-II. számú fiaztató és malacnevelő épületek egyenként 1600 m 2 alapterületű, a helyszínrajzon is látható H alakú épületek, amelyek két részből állnak, a fiaztató és a malacnevelő épület részből. Az épületben kialakított termenként 32 db koca és szaporulata kerül elhelyezésre a választási kor eléréséig. Választási kor, súly: 28-32 napos korban 7-8 kg élősúlyban Termenkénti egyedszám: 300 db Épület műszaki leírása: A sávalapozású épület 0,80 m magas betonlábazattal, ill. aljzatbetonozással készült. A felmenő falakat 6,00 méterenként I. -szelvényű vas tartószerkezetek, és közöttük lévő szendvicspanelenként megépített kőzetgyapot szigetelés alkotja. Az épület alumínium hullámlemez fedésű. Épület típusa: Bábolna rendszerű, Tetra épület Fiaztatókban történő elhelyezés: A fiaztató kutricákban a padozat fölött 40 cm magasan műanyag taposórács, battéria található. A pihenőtér felett infralámpa illetve malacmelegítő lap került elhelyezésre. 21
Takarmányozás: Kézi keveréses, nedves etetés, kiosztás kézzel Itatás: szopókás önitató Szellőztetés: Fűtés- szellőztetés klíma- computerrel szabályozott. Trágyagyűjtés- és elvezetés: Az aljzatbeton (padozat) felülete az istálló (terem) közepe felé lejt, ahol az 1X1 m-es trágyaelvezető csatorna épült ki. A trágyacsatornából gravitációs úton jut a trágyakezelőtelepre a hígtrágya. A trágyacsatornákhoz kültéri egységként csatornánként 2 db elszívóventillátor csatlakozik. Típusa: FAX 50/4 axiális ventillátor Légszállítási teljesítmény: 7700 m 3 /h Teljesítmény: 0,75 kw I.-II.- III. számú malacnevelő épületek: A malacnevelő épületekben a fiaztató épületekhez hasonlóan battériás tartású az elhelyezés. A padozat felett 25 cm-re lévő acélhálós taposórács található. A malacok max. tartózkodási ideje 90 nap, amely időszak végére elérik a 35-40 kg-os élősúlyt. Takarmányozás: A malacok granulált, száraz darás takarmányt kapnak, naponta több alkalommal etetési program alapján szabályozva. Takarmánykijuttatás: Kézzel, illetve automatikus etetőrendszeren keresztül. Itatás: szopókás, tányéros önitatók Fűtés- hűtés- szellőztetés: Automatizált, klíma-computerrel vezérelt. A fiaztató- malacnevelő épületek előtt takarmánytároló- silók helyezkednek el. Silók befogadó kapacitása: 80-90 t A silókba töltést a GS-107 típusú traktor vontatta pneumatikus takarmánykiosztó végzi. A malacnevelő épületek műszaki technikai elemei megegyeznek a fiaztatóknál leírtakkal. 22
IV. számú Malacnevelő Az istállóépület 1998. évben épült, amely 1100 db malac elhelyezését biztosítja. Az épület szerkezeti elemei részben eltérőek az előbbiektől, mivel az építés során már a korszerűbb építőanyagok kerültek felhasználásra. Felmenő falak: Aljzat, lábazat: Mennyezett: Nyereg tető: Elhelyezés: B-30-as falazótégla vasbeton szerkezetű Perforált Stirofor álmennyezet Ondo- line tipusú tetőfedés (bitumines lemez) Műanyag battériás tartás Trágya gyűjtése, elvezetése: Az épületen belül a terem két hosszanti oldalán ún. trágyapince (laguna) található. Az aljzatról lefolyó csurgalékokat hígtrágyát felduzzasztják, majd 2 havonta a zsilip nyitásával leeresztik. A lefolyó trágyalé gravitációs vezetéken keresztül a trágyatárolóba kerül. A hígtrágya előtárolása (duzzasztása) a trágyacsatornákban lehetőséget ad az eredményes biológiai trágyakezelésre, amelyhez a Kft. forgalmazási engedéllyel működő bio- enzim és baktérium tartalmú trágyabontó készítményt használ. A készítmények kijuttatása 2 havonta történik. Fűtés- hűtés- szellőztetés: Klíma- computerrel vezérelt Itatás: Vízkímélő szopókás itatók Világítás: Programozott (etetési programmal szinkronban) Etetés: 5-6 alkalommal naponta száraz darás takarmánnyal. Automatizált takarmány kijuttatás. Takarmányelőtárolás: 8-10 m 3 -es takarmánysilókban az istállóépület előtt Kocaszállás A régi kocaszállás a telep bejáratánál (jobbra) elhelyezkedő, szintén H alakú istálló épület, amely az 1970-es létesült. A felépítmény Bábolna típusú Tetra épület, amelynél a fém tartó oszlopok között (ún. szendvicspanel) kőzetgyapot szigetelés található. Elhelyezés: Egyedi kutricákban 23
Trágyaeltávolítás A rácsos lefedésű trágyacsatornába a trágyát kézi eszközökkel távolítják el. Takarmányozás: A nedves takarmányok kiosztása kézzel történik. Az etetést naponta 2 alkalommal végzik,, reggeli és délutáni órákban. Világítás: A világítást az etetési időszakban működtetik, amelyet 60 ill. 100W-os izzók biztosítanak. A fűtés szellőztetés hűtés szabályozása klíma- computerrel vezérelt. Takarmány előtárolás: A 2 db 10 m 3 -es takarmánysilót az épület előtt telepítették. Takarmánybefogadó kapacitásuk. 9 to száraz takarmány. A régi kocaszállás 400 db koca elhelyezését szolgálja. Új Vemhes kocaszállás Az új, vemhes kocaszállás az 1980-as években épült. Takarmányozás: az Új kocaszálláson szintén nedves takarmányozás folyik, amelynek kiosztását szivattyú segítségével végzik. Az épület 400 db koca elhelyezését biztosítja. I X. számú hizlalda Az I. jelű hizlalda épületben találjuk a vegyes tenyészállat állományt, ahol az elhelyezés egyedileg illetve csoportosan történik. Az épület műszaki kialakítása, így az aljzat, szendvicspanel felmenő falazat, fűtés szellőztetés, trágyaeltávolítás stb. megegyeznek a Bábolna típusú épület kialakításával. A telepen található hizlalda épületek a XI. XII. számú épületek kivételével azonos felépítésűek. Trágyaeltávolítás: Az istállóépületek hosszanti oldalán 2 db acélráccsal fedett, trágyacsatorna létesült, amelyben a trágya tartózkodási ideje 2-3 nap. A felduzzasztott hígtrágya a zsilipszerkezet emelésével (Heti 2 alkalommal) a gravitációs trágyaelvezető csatornán keresztül a központi trágyatárolókba jut. 24
Takarmányozás, elosztás: Az épületek előtt található takarmány silókból (9 to) a száraz granulátumok automatizált, programozott etetési rendszerrel jutnak el az önetetőkbe. Itatás: Többnyire tányéros itatókon keresztül biztosítják az ivóvízigényt. Fűtés hűtés szellőztetés világítás: A hizlaldákban az állat igényeihez legmegfelelőbb feltételek biztosítását az automatizált - programozott klímatechnika - etetési programok alkalmazása teszi lehetővé. XI. XII. számú hizlalda épület: A telep K-i részén 1996 évben létesült a XI. XII. számú hizlalda épület. A műszaki megvalósulás az épület B-30-as téglafalazatában tér el a többi hizlalda épülettől. Takarmányozás: Az istállóépület előterében került telepítésre 1 db 5000 literes keverőtartály. A száraztakarmány vízzel nedvesítését követően, szivattyú segítségével juttatják ki az etetővályúkba. 480 férőhelyes tényészsüldő épület Az állattartó telep legfiatalabb épülete, 2002. évben létesült. Korszerű, hőszigetelési követelményeknek is megfelelő, tégla falazatú épület. Tetőfedés: Ondo- line, bitumenes lemez. Trágyakezelés: A Kft. telephelyén ebben az istállóépületben valósult meg az almos trágyás technológia. A trágyakihúzást a Schauer- típusú láncos trágyakihúzó berendezés végzi. Trágyaeltávolítás naponta végrehajtandó feladat. Az almos (szalmás) trágya az épület mögött lévő betonozott kb. 120 m 2 alapterületű trágyatárolótérre kerül. Fűtés: A tenyészsüldők szükséges hőigényét a földgáz üzemeltetésű kazán állítja elő. A megtermelt hőmennyiség úgynevezett deltacsöves hőcserélőn keresztül jut el a hasznosulási helyre. 25
Takarmányozás: Automatizált, korongos száraz darás etetés. A korongos etetővályú felett helyezkedik el a szopókás itató. Az elcsöpögő itatóvíz az etetőtányérra kerülve nedvesíti a takarmányt és veszteség nélkül hasznosul. Szellőztetés elszívás: Az istálló épület mennyezetét Stirofor álmennyezet alkotja, amelyen keresztül a légtér elszívása biztosított. Kanszállás: A kanszállás a telephely középső részén elhelyezkedő épület. A Bábolna- tipusú épület 4 db teremből áll. Két teremben találhatók egyedi kutricás elhelyezésben a leválasztott kocák, egy teremben a termékenyítésre váró tenyészsüldők, illetve egy teremben került elhelyezésre a 17 db tenyészkan, egyedi boxokban. Trágyaeltávolítás: Ugyanaz mint a régi kocaszállás épületében. Kézi eltávolítás, trágyaaknába lehúzással. Takarmányozás: Nedves takarmányok etetése, kézi kijuttatással. Itatás: vályús itatás. A tenyészkanok az itatóvíz igényüket önitatókon keresztül fedezik. Fűtés hűtés szellőztetés: Klíma computerrel vezérelt Raktár épület A raktár épületben tárolják a különböző munkaruhákat, védőeszközöket. Műhely épület: Kéziszerszámok tárolója 26
Felhasznált anyagok listája Takarmány felhasználás Lásd a fentebbi táblázatban. 4. A TEVÉKENYÉG FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETŐLEG JELENTKEZŐ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA 4.1 Levegő 4.1.1 A jellemző levegőhasználatok ismertetése 4.1.1.1 A nagy létszámú sertéstelepek levegőbe történő általános kibocsátásai Az állattartás fő környezetvédelmi vonatkozása az állat anyagcseréjéhez kapcsolódik, melynek során az állat takarmányt fogyaszt és emészt, majd a felesleget üríti. Ennek következtében tápanyagokban gazdag trágya keletkezik. Elsősorban a trágya minősége és összetétele, valamint a trágya tárolása és kezelése határozza meg, hogy milyen kibocsátásokkal kell számolnunk. A nagy létszámú sertéstelepekre az alábbi táblázatban közölt levegőbe történő kibocsátások jellemzőek: Levegő Ammónia (NH 3) Metán (CH 4) N 2O NO x CO 2 Bűz (pl. H 2S) Tevékenyég Istállók, trágya/ hígtrágya tárolása, trágya/ hígtrágya kijuttatása földekre Istállók, trágya/hígtrágya kezelése Istállók, trágya/ hígtrágya tárolása és kijuttatása Fűtő berendezések az épületekben, kisebb tüzelőberendezések Istállók, a telepen fűtésre illetve szállításra felhasznált energia, hulladékégetés Istállók, trágya/ hígtrágya tárolása és kijuttatása 27
Por Füst/ CO Takarmány őrlése, tárolása, trágya tárolása és kijuttatása Hulladékok égetése Sertéstenyésztés környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatakor minden esetben fontos szerepet kap az ammónia kibocsátás. Az ammónia gáz csípős, szúrós szagú, nagyobb koncentrációban irritálhatja az emberek ill. az állatok szemét, torkát és nyálkahártyáját. Az ammónia gáz lassan szál fel a trágyából a szellőztető rendszerrel távozik az épületből. Az ammónia szintjét olyan tényezők befolyásolják, mint a hőmérséklet, légcsere, páratartalom, állatsűrűség, az alom minősége, ill. a takarmány összetétele (nyers fehérje tartalom). Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló folyamatok illetve tényezők: Folyamat N megjelenési formája Befolyásoló tényezők Bélsár keletkezése Húgysav és meg ne emésztett fehérje Állat és takarmány Lebomlás Folyamat jellemzők (ph, Ammónia a trágyában/ hőmérséklet, víz aktivitás, hígtrágyában stb.) Párolgás Ammónia a levegőben Folyamat jellemzők és a helyi klíma Szellőzés Ammónia az istállóban Helyi klíma, hőmérséklet, relatív páratartalom, légáramlás Emisszió Ammónia a környezetben Levegőtisztító berendezések Egyéb gázok: A levegőztetés, a hígtrágyakezelés következtében magasabb szintet érhet el a dinitrogén- oxid. A széndioxid keletkezése pedig a légzéshez köthető, arányosítható az állat hőtermelésével. 28
Bűzhatás: A bűzhatás helyi jelentőségű kibocsátás. A trágyából, illetve a hígtrágyából keletkező bűzös, illékony gázok kibocsátásában a fő tényezők a mikroba illetve a nedvesség tartalom. A bűz keletkezésének főbb forrásai az alábbiak: Istállók Trágya és hígtrágyatárolók Trágya és hígtrágya kijuttatása a földekre Jóllehet a trágya kijuttatásakor keletkező bűzhatás is intenzív lehet, de ezek a hatások egyrészt viszonylag rövid idejűek, összehasonlítva az istállókból, illetve a tárolásból származó bűzhatással; másrészt jelentősen csökkenthetők a megfelelő kijuttatási technikák alkalmazásával. Amennyiben a sertéstelep bűzhatása eléri a környező érzékeny befogadókat, a bűzhatás csökkentését célzó intézkedések megkövetelhetőek az üzemeltetőtől. E tekintetben érzékeny befogadónak tekintendők jellemzően a parkok és közterek, iskolás, kórházak, valamint a lakóövezetek. Vizsgált környezetben érzékeny befogadó 2 km-en belül nem található. Por: A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból kiemelkedő kibocsátások közé a sertéstelepek esetében, azonban esetenként, különösen száraz és szeles időjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl: száraz takarmány etetése padlóról) jelentkezhet olyan porképződés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzőszerveire ártalmas lehet. Vonatkozó jogszabályi háttér: A 306//2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról, valamint a 14/2001. (V.9.) KÖM- EÜM- FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről együttesen fogalmazzák meg a levegőminőség védelmi határértékeket, levegővédelmi követelményeket. 29
1.1.1.2. A sertéstelepére jellemző levegőhasználat és befolyásoló tényezői, emisszió hatásterülete A Haszonbérlő a Mátra Ny-i és a Cserhát K-i vonulatai között kialakult hosszanti völgyben létesült. Az uralkodó szélirány É-Ny-i irányú, a szélsebesség nagyrészt alacsony. A telep létesítésekor, a Ny-i oldalon, szélirányban (21-es sz. főközlekedési út mellett) véderdősáv került telepítésre. A mára 30-40 m magasságot elérő nyárfasor előtt többszintű, bokros cserjés védősáv is található. A telephely összességében tehát szélvédettnek mondható. A Cserhát felől érkező, lankásabb lejtőkön átbukó szelek okozhatnak esetenként bizonyos átöblítő hatásokat a sertéstelepre nézve. A telephelyen diffúz légszennyező forrásnak minősíthetjük az állattartási, hígtrágyakezelésiés tárolási tevékenységeket. Az előző fejezetekben ismertetett istállóépületekben a hígtrágya tárolási ideje meglehetősen eltérő: 1-2 naptól, akár 1-2 hónapig is változhat. A hígtrágya gyűjtése és elvezetése zárt rendszeren keresztül valósul meg. A keletkezés helyétől a homogenizálóig gravitációs úton, 400 mm átmérőjű eternit és PVC csöveken történik az elvezetés. A zárt homogenizálótól szintén föld alatti vezetékrendszeren át jut ki a hígtrágya a 420 m 3 es tározókba. A keletkező ammónia, ill. egyéb bűzanyagok csökkentése érdekében a Haszonbérlő úgynevezett biológiai trágyakezelést is alkalmaz. A biológiai trágyakezelés során speciális, lebontási folyamatokat gyorsító bio- enzimeket adnak a keletkező trágyához. Ezen eljárás során alacsonyabb ammónia emisszió, ezzel együtt alacsonyabb szagterhelés következik be. A felülvizsgálat során végzett terepi bejárások alkalmával a telephely közvetlen környezetében (80 100 m) nem érezhető a kellemetlen bűzhatás, így a légterhelő anyagok hatásterülete 100 m-en belül vonható meg. 30
Porkeletkezés: A por keletkezése a takarmány előállításából, ill. szállításából következhet be. A vizsgált sertéstelepen a közlekedő utak betonozottak, rendszeresen takarítottak. A betonozott részek között az egész telephelyre vetítve kb. 70%-ban gondozott zöldterületek találhatóak. Ezen zöldterületek gyepesítettek, bokrokkal, cserjékkel, ligetes facsoportokkal telepítettek, melyeknek pormegkötő hatása jelentős. A takarmány előállítása és az istállóépületekhez csatlakozó silókba történő eljuttatása teljes egészében zárt rendszerben történik. A sertéstelepen kiporzásra hajlamos szabadtéri anyagtárolást nem végeznek. Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a telephelyen keletkező por mennyisége elhanyagolható. 4.1.2 A környezeti légtérből beszívott levegő berendezéseinek ismertetése, a szellőztetést szolgáló berendezések leírása Az állattartó épületek szellőztetésére használt technikák, technológiák jelentősen befolyásolják a létesítmény levegőbe történő kibocsátásait. A kibocsátott bűz/ gáz mennyisége egyenlő a légáram megszorozva a bűz/ gáz koncentrációjával. A Haszonbérlő telephelyén létesített istállóépületekben mesterséges szellőztető rendszereket alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a már ismertetett trágyaelvezető csatornák felett elhelyezett ventillátorok szívják ki az elhasznált levegőt az istállóból. A friss levegő a tetőkürtőkön, ill. az oldalzsalukon át, a perforált mennyezeten keresztül áramlik be. Ezt a folyamatosan mozgó, ill. áramló levegőztetési rendszert elszívó rendszerű szellőztetésnek nevezzük. A ventillátorok bekapcsolását, üzemelési idejét, ill. a következő fejezetben ismertetett fűtési rendszert korszerű számítógépes, klíma- computer vezérli. A központi vezérlés által érhető el az istállóban tartott állatok hőigényének legoptimálisabb kielégítése. Az istállóépület trágyaelvezető csatornái felett elektromos motor hajtású axiális ventillátorok találhatóak. A ventillátorok száma istállónként: 8 db Típusjel: FAX-50/4 Légszállítás: 7700 m 3 /h Teljesítmény: 0,75 kw 31
A ventillátorok négyzet alakú, acéllemezből készültek homloklemezre épült 630 mm átmérőig csillag kialakítású járókerékaggyal. 4.1.3 A helyhez kötött pontszerű légszennyező források jellemzőinek bemutatása, a kibocsátott füstgázok jellemzőinek és a levegőszennyező komponenseknek az ismertetése A vizsgált telephelyen több pontforrás is üzemel. Istállók fűtése: a 2 db földgáz üzemelésű kazán hőteljesítménye nem éri a 140 kw-os bejelentési határértéket. Granulátum keverő üzemegység A 2011. évben, a már meglévő 1 db pontforrás (azonosítója: P1) mellett, 3 db új, bejelentés-köteles pontforrás létesült a takarmánykeverő üzemben. A kivezető kürtők azonosítója P1,P2, P3, P4. A granulátum előállítás során a kazán heti 2X 6 órát üzemel. Az előállított granulátum mennyisége: 30t/alkalom. A pontforrás azonosítója: POO3 Magassága: 11 m A kazán földgáz üzemelésű. Pontforrás pontforrás forráshoz tartozó kapcsolódó technológia megnevezése berendezések és teljesítményük P takarmány előállítő gőztermelő kazán granulált takarmány üzem kazánkéménye kéménye előállítás gőzfejlesztéssel P2 M7-es elszívókürtő leválasztó berendezés takarmánygyártás P3 M27-es elszívókürtő leválasztó berendezés takarmánygyártás P4 M42-es elszívókürtő leválasztó berendezés takarmánygyártás 32
33
A Haszonbérlő telephelyén működő pontforrások által kibocsájtott légszennyező anyagok műszeres mérésére 2017. novemberében került sor, amely mérési adatokat a melléklethez csatolt vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza. A vizsgálati eredmények kiértékelése alapján a pontforrásoknál határérték túllépés nem jelentkezik. A pontforráshoz tartozó kibocsátási határértékek az alábbiak szerint alakulnak: Szén monoxid: 7.000000 Kg/h Nitrogén oxidok (mint NO 2): 0,210000 Kg/h (KF. 67.888/2001. sz. Határozat alapján) 4.1.4 A felülvizsgált tevékenységgel kapcsolatban rendszeresen vagy időszakosan üzemeltetett mozgó légszennyező források jellemző kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás, ill. járműforgalom hatásai A Haszonbérlő telephelyén az alábbi mozgó légszennyező források jelölhetők meg: Alapanyag (takarmány) beszállítás Takarmány telephelyen belüli szállítása Hígtrágya kiszállítás A takarmány beszállítás gyakorisága: hetente 1-2 alkalommal. Hígtrágya kiszállítás hetente 1 2 alkalommal történik. A területen a kipufogógázok okozta levegőterhelést egyértelműen a nagy közúti forgalmat lebonyolító 21-es számú főközlekedési út okozza. 4.1.5 A levegőtisztaság- védelemmel kapcsolatos belső utasítások, intézkedések ismertetése A telephelyen biológiai trágyakezelés folyik, amellyel jelentősen csökken az állattartás egyik velejárója, a bűzhatás. A bio- enzimek kijuttatásáért a felelős személy a főállattenyésztő. A trágyakezelésen túl fokozott gondot fordítanak a telep tisztántartására, a zöld területek ápolására, gyommentesítésére (pollenanyagok). A keverőüzem légszennyező pontforrásának éves bejelentését, a környezetvédelmi megbízott végzi. Fentieken túli intézkedési terv, ill. levegőtisztaság- védelmi belső utasítás a telephelyre vonatkozóan nem készült. 34
4.2 Víz 4.2.1 Jellemző vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények bemutatása, feljogosító engedélyek ismertetése A Haszonbérlő a pásztói sertéstelep technológia működtetéséhez szükséges vízigényt a közműről vételezett ivóvíz minőségű víz, illetve saját kutas vízkivétellel biztosítja. A víztermelőkút vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, amelynek száma: 35100-2153-12/2015 ált. A vízilétesítmény adatai: Vízikönyvi szám: 8.3/C/140 A kút helye és műszaki adatai: - a kút kataszteri száma: K-6 - telepítés helye: Szurdokpüspöki 0112/6 hrsz - EOV koordinááták: X:281 378 Y: 697 731 terepszint Z: 146 050 mbf Csőperem: Z: 145 740 mbf Csövezett kút mélysége: 110,0 m Csövezés: 0,00-tól 110 m között 122/110 mm-es PVC-cső Gyűrűstér: 0,00-27,5 m között palást cementezés Szűrőzés: 27,5-30 m 27,5-110 m között kavics kitöltés 42,0-44,0 m 68,0-73 m 75,5-77,5 és 81,0-83 m között 12/110 mm-es PVC-cső 0,5 mm-es réseléssel Talplezárás: 83,0-110,0 között iszapgyűjtő 110,0 m záródugó Nyugalmi vízszint terepszinttől: 3,84 m (142,21 mbf) Maximális kútkapacitás állandó üzemben 220 l /perc Vízadó réteg kora, anyag: pleisztocén homok, agyagos homok A termelt víz gázfoka: A gázmentes Kútgépészet: zárható acél fedlappal ellátott kútaknába Grundfos SP típusú búvárszivattyú telepítve Lekötött vízmennyiség: 160 m 3 /nap, 58 400 m 3 /év 35
Vízhasználat jellege: 35 040 m3/év (60%) állattartás 20440 m3/év (35%) gazdasági célú egyéb 2920 m3/év (5%) gazdasági célú ivó Vízkészlet jellege: rétegvíz Üzemi jellemzők: folyamatos Vízóra: van Vízminőségi kategória: II. A víztermelő kút vízbakteriológiai mintavételezését és vizsgálatát évente több alkalommal is elvégzi az üzemeltető. 4.2.2 Friss víz beszerzési, felhasználási adatai. Technológiai vízigény bemutatása Az állatitató vizet a saját vízkivételi műve mellett az ÉRV hálózata biztosítja. Az alábbi táblázat a 2018. -2022.01-03. hó időszak vízfelhasználási adatait tartalmazza: Forrás: MST Kft. 2022. A szakirodalmi és a tapasztalati adatok alapján az alábbiakban ismertetjük az egyes felhasználási területek becsült vízigényét. Állatitatóvíz (átl. 5 l /állat/d) Éves becsült vízigény: Istállóépület takarítása, trágyaeltávolítása: Szociális helyiségek vízfelhasználása: Takarmánykeverő vízigénye: ~65 m3/d (13.000 db állat esetén) ~23.725 m3/év ~2.280 m3/év ~1.830 m3/év ~980 m3/év Sertéstelep takarmánykeverő szociális helyiségek összesen: ~28.815 m3/év 36
4.2.3 Vízkészlet igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenőleg Az 5 évre visszamenő vízkivételi adatokat az előző táblázat tartalmazza. 4.2.4 Szennyvíz keletkezésének helye, szennyvizek minőségi és mennyiségi adatainak ismertetése Sertéstelep keletkezett szennyvizeinek azonosítása: Kommunális (szociális eredetű) szennyvizek Állattartási tevékenység szennyvizei bélsár, vizelet, mosó öblítő vizek) A kommunális szennyvizek a szociális épületrészben keletkeznek, a fürdés illetve a WC öblítővizek formájában. Napi keletkezett mennyisége: 5 m 3 Gyűjtés: zárt betonmedencében Szállítás, elhelyezés, ártalmatlanítás: A Haszonbérlő pásztói állattartó telephelyén nem került kiépítésre a közművesített szennyvízelvezetés. Alkalmankénti szállítás közúton, tengelyen történik. Szennyvíztisztító befogadó: Pásztói Szennyvíztisztító Telep. Technológiai szennyvizek keletkezése, gyűjtése, elhelyezése: A sertéstelepen keletkezett folyékony állattartási melléktermék a hígtrágya. Az istállóépületekben keletkezett és az épületen belül kiépített trágyaelvezető csatornán elvezetett hígtrágya a 0194/14. Hrszú földrészleten létesített trágyatárolókba kerül. A mosó öblítővizek, mint technológiai szennyvíz, a hígtrágyával keveredve (takarítási szennyvizek) együttesen kerülnek elvezetésre. A nagy létszámú sertéstelepek legfőbb negatív környezeti hatása a trágyakezelés. Természetesen ez akkor igaz, ha a keletkezett hígtrágya hasznosulatlanul, a környezeti elemek minőségét veszélyeztetve kerül ki a környezetbe. A jelenlegi trágyakezelési technológia megegyezik az elmúlt években kialakított hígtrágya elvezetési és tárolási technológiával, ezen belüli műszaki változásokra nem került sor. A sertéstartás során keletkező hígtrágya a gazdálkodó tulajdonában és üzemeltetésében lévő szántóterületeken hasznosul. A hígtrágyakihelyezés során az értékes N, P; K makroelemeket, talajtani szakvélemény alapján, a talaj felső rétegébe, injektálással juttatja ki a gazdálkodó. 37
A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben előírt tilalmi időszakok alatt keletkezett hígtrágyát a tározómedencék gyűjtik, kijuttatásig tárolják. Létesítményei: 2 db 420 m 3 -es szigetelt vasbeton gyűjtőmedence 1 db 30 m 3 -es előgyűjtő, homogenizáló vasbeton medence 1 db 9.600 m 3 -es földmedrű tározó medence (vészhelyzeti tározásra fenntartva) 2 db 6000 m3-es tározó A mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatása alapján, az éves becsült hígtrágya mennyisége: 24.000 m 3 A keletkező hígtrágya napi mennyisége: 65 m 3 38
4.2.5 Keletkezett szennyvizek, illetve hígtrágya minőségi adatai Az IBARO Kft tevékenysége során technológiai szennyvizek nem keletkeznek. A hígtrágya beltartalmi értékei: - Összes N: 1,6/ g/l - Összes P: 0,36 g/l - Összes K: 0,9 g/l Vizsgálatokat végzi: - hígtrágya: Jász Nagykun Szolnok Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat 5001 Szolnok, Vízpart krt. 32. 4.2.6 Hígtrágyakezelés műszaki létesítményei, műveleteinek ismertetése A sertéstelep csaknem valamennyi istállóépülete hígtrágyás technológiával valósult meg. Kivételt képez a tenyészsüldő épület (2002. évben épült), ahol úgynevezett almos trágyázási technológia épült ki. Az egyes épületekben kiépített trágyacsatornák műszaki paraméterei csak kis eltéréseket mutatnak. 39
Az épület közepén vagy két szélén kialakított, ráccsal fedett trágyacsatornába (mérete 1,00 m X 1,00 m) folynak össze az állatürülékek (bélsár + vizelet). A hígtrágya trágyacsatornában történő tartózkodási ideje is változó képet mutat, mivel a 2-3 napos tartózkodási idő mellett 1 2 hónapos duzzasztás is előfordulhat. A felduzzasztott hígtrágyakezelés lehetőséget ad arra, hogy a trágyacsatornába bejuttatott trágyabontók hatékonyan megkezdjék a trágya szerves anyagainak lebontását, amelynek eredményeként a bűzhatást kiváltó alkotók (NH 3; NO 2; CH 4) koncentrációja is mérséklődik. A beton trágyacsatornák végén lévő zsilipek nyitásával a trágyalé gyorsan, akadálymentesen a gyűjtővezetékbe jut. Az istállóépület előtt található trágyaaknához csatlakoznak a Ø400 mm átmérőjű eternit, ill. PVC vezetékek. A sertéstelep területéről gravitációs úton távozó hígtrágya a 0194/14, hrsz-ú kezelőtelepen lévő 30 m 3 - es előgyűjtő trágyamedencébe kerül. A trágyamedencébe telepített keverőszivattyú a 420 m 3 -es tározókba továbbítja a trágyaanyagot. A 420 m 3 -es trágyatárolókba merülő felszíni telepítésű, villanymotorral hajtott keverőszár működése akadályozza a leülepedést és egyben segíti a homogenizálódást. A gyűjtőmedencékhez egy nagyteljesítményű CSN 600 ÖD 1 típusú excentrikus csigaszivattyú csatlakozik, amely szükség esetén a teleptől 600 m-re lévő szigetelt tározóba nyomja a hígtrágyát. A 420 m 3 -es tározómedencékhez kiépített lefejtőcsonkon keresztül a hígtrágyakihordó gépjármű (10 m 3 -es szippantó) is csatlakozhat. A hígtrágya szántóföldi kijuttatásával kapcsolatos ismérveket a hígtrágya kijuttatási tanulmányterv rögzíti. 4.2.7 Csapadékvízrendszer bemutatása A Haszonbrlő telephelyén a csatornahálózat elválasztó rendszerrel épült meg a telep kialakításának időszakában. A sertéstelep területére jutó csapadékvizek a kiépített csapadéklevezető- és elvezetőrendszeren keresztül távoznak a telep területéről. Csapadékvizek befogadója a Vámos patak, illetve annak tágabb hidrológiai területe, amely a Zagyva folyó vízgyűjtő területére esik. A telep É-ÉK-D-DNy határán burkolatlan csapadékelvezető övárok rendszer épült ki. 40