Tartalomjegyzék. Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat Pásztó, Sertéstelep

Átírás

1 Tartalomjegyzék 1. ELŐZMÉNYEK, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ÁLTALÁNOS ADATOK A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző megnevezése, székhelye, jogosultságot igazoló engedély/ okirat száma Az érdekelt megnevezése, székhelye, a tevékenység végzésére jogosító engedély száma A telephely címe, helyrajzi száma, a település statisztikai azonosító száma, átnézeti és részletes helyszínrajz A telephelyre vonatkozó engedélyek és előírások felsorolása és bemutatása A telephelyen a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, alkalmazott technológiák rövid leírása A telephelyen az érdekelt által korábban folytatott tevékenységek bemutatása, különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentő tevékenységekre, a bekövetkezett, környezetet érintő rendkívüli eseményekkel együtt FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felhasznált anyagok listája, előállított termékek listája, mennyiség- összetétel bemutatásával A TEVÉKENYÉG FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETŐLEG JELENTKEZŐ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA Levegő A jellemző levegőhasználatok ismertetése A környezeti légtérből beszívott levegő berendezéseinek ismertetése, a szellőztetést szolgáló berendezések leírása A helyhez kötött pontszerű légszennyező források jellemzőinek bemutatása, a kibocsátott füstgázok jellemzőinek és a levegőszennyező komponenseknek az ismertetése A felülvizsgált tevékenységgel kapcsolatban rendszeresen vagy időszakosan üzemeltetett mozgó légszennyező források jellemző kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás, ill. járműforgalom hatásai A levegőtisztaság- védelemmel kapcsolatos belső utasítások, intézkedések ismertetése Víz Jellemző vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények bemutatása, feljogosító engedélyek ismertetése Friss víz beszerzési, felhasználási adatai. Technológiai vízigény bemutatása Vízkészlet igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenőleg Szennyvíz keletkezésének helye, szennyvizek minőségi és mennyiségi adatainak ismertetése Keletkezett szennyvizek, illetve hígtrágya minőségi adatai Hígtrágyakezelés műszaki létesítményei, műveleteinek ismertetése Csapadékvízrendszer bemutatása Vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer Felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének bemutatása, elhárításukra tett intézkedések és azok eredményei

2 Vízvédelemmel kapcsolatos belső utasítások, intézkedési tervek Vízvédelemmel kapcsolatos belső utasítások készítése során, az alábbi területek érintettségét kiemelt feladatként kezeli az IBARO Kft Ezek az alábbiak: Hulladék Hulladékképződéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása Keletkezett hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése Hulladékok gyűjtési módja Hulladékgazdálkodási terv, keletkező hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének ismertetése Talaj Területigénybevétel és területhasználat megváltozásának adatai Talaj jellemzése multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra Tevékenységből származó talajszennyezések Prioritási Intézkedési Terv Zaj és rezgés Az élővilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS, INTÉZKEDÉSI TERV Értékelés a működés környezetre gyakorolt hatásairól Levegő igénybevétele és terhelése Vízhasználat és szennyvízkibocsátás Hulladékgazdálkodás Talajvédelmi javaslatok Zaj rezgés Élővilág-védelem

3 1. ELŐZMÉNYEK, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az IBAROKft. (), telephelye korábban a Mátraaljai Állami Gazdasági majd később az Agro-Produkt Kft tulajdona volt. Az IBARO Kft tevékenysége során: - nagyüzemi állattartást, takarmány előállítást, és a tevékenység folytatásához kapcsolható kiegészítő tevékenységeket folytat. A környezethasználó tevékenységének megismerésére, környezetre gyakorolt hatásainak feltárásra a Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség(1072 Budapest, Nagydiófa u ) a KF: 20577/03. számú határozatával kötelezte az Agro- Produkt Kft.-t, hogy teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatot végezzen, végeztessen el a telephelyére, alkalmazott technológiájára vonatkozóan. Ezen környezetvédelmi dokumentáció elkészítését megelőzően a KF: / illetve a KF.: /2000. számú határozatokban a szakhatóság részleges felülvizsgálatra is kötelezte az Agro-Produkt Kft-t. A részleges környezetvédelmi felülvizsgálati kötelezésnek a KF.11217/1999. számú határozat szerint, ki kellett terjednie az évi LIII. Törvény 75 (1) a.(2) bekezdésében foglaltakra. A vízellátás, csapadékvízelvezetés, szociális szennyvíz kezelés ismertetése szintén ezen felülvizsgálati kötelezés része volt. A részleges környezetvédelmi felülvizsgálati kötelezésre a cég által benyújtott dokumentációt az illetékes hatóság nem fogadta el és újabb határidő kitűzésével, a működési engedély kiadására irányuló kérelem beadandó dokumentációját ki kell egészíteni az alábbiak szerint: Vízminőségvédelmi, Hulladékgazdálkodási, Levegőtisztasági munkarészekkel. (Vonatkozó kötelezés: KF: /2000) A fenti hiánypótlás teljesülését követően az Agro- Produkt Kft. sertéstelepe a KF.:12.298/03. számú határozattal környezetvédelmi működési engedélyt kapott. Ezen engedélyben lévő környezetvédelmi előírásokat a környezethasználó teljesítette. 3

4 A 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet hatályba lépését követően, amely az egységes környezethasználati engedélyeztetésre vonatkozott melynek hatálya alá az Agro- Produkt Kft. is bejelentkezett az illetékes környezetvédelmi hatóság teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat lefolytatására adott ki kötelezést a jogszabály értelmében. A KTVF:459-7/2007. szám alatt a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat ill. az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást követően az illetékes környezetvédelmi hatóság kiadta az egységes környezethasználati engedélyt. A KTF: /2015. számú határozat- az előzményeken alapulóan -, ill. a tevékenység folytatásának megerősítésére alkotta meg az egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt. Mivel a tevékenység bemutatására vonatkozó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elkészítésére 2012 évben került sor, így a jogszabály értelmében aktuálissá vált az öt évenkénti felülvizsgálat elvégzése. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarján Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály /3100. Salgótarján, Múzeum tér 1./ a NO-05/KVO/1396-9/2017. számon kiadott határozatban foglaltak szerint, további intézkedésekkel kiegészítve be kell nyújtani a felülvizsgálati dokumentációt./ lásd. a vonatkozó határozatot a mellékletben/ A 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú melléklete szerint kidolgozott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt ezúton adjuk át szíves véleményezésre a T. Hatóságnak. 4

5 2. ÁLTALÁNOS ADATOK 2.1 A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző megnevezése, székhelye, jogosultságot igazoló engedély/ okirat száma Témafelelős, fővállalkozó: Megnevezés: Ipolyvíz Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. Székhely: 3100 Salgótarján, Irinyi János u. 6. Tel/ fax: 06-32/ ipolyviz@gmail.com Környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentálást végezte: Jónás István eng.szám: SZKV-hu , SZKV-le , SZKV-vf , SZKV- zr Az érdekelt megnevezése, székhelye, a tevékenység végzésére jogosító engedély száma Megnevezés: IBARO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Székhely: Budapest,Pálya út 2. Cégjegyzékszám: KSH azonosító: KÜJ szám: Tevékenység végzésére jogosító engedélyek: KTF: /2015. A Pásztó, 0194/24 és 0194/27. hrsz-ú ingatlanokon egységes környezethasználati engedély alapján üzemeltetett sertéstelep ötévenkénti felülvizsgálati eljárása, egységes szerkezetbe foglalása és módosítása. Egységes környezethasználati engedély 5

6 PE/KTF/3087-2/2016. Pásztó, 0194/24 és 0194/27. hrsz-ú ingatlanokon lévő sertéstelepen folytatott tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyének módosítása /2015.ált. Szurdokpüspöki, 0112/6 hrsz. területen létesített 1 számú víztermelőkút vízjogi üzemeltetési engedélye KDVVH: /2014. Pásztó, 0194/14 hrsz,, sertéstelep, hígtrágyakezelő telep monitoring kútjaira kiadott KTVF: /2010. sz. vízjogi üzemeltetési engedély módosítása NO-05/KVO/1396-8/2017. Pásztó, Sertéstelep, 0194/24 és 0194/27 hrsz. alatti telephelyén IBARO Kft.- kialakított veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatának jóváhagyása Pásztó Város Önkormányzat Jegyzője /2014. IBARO Kft. hígtrágya tározó használatbavételi engedélye Egyéb, felülvizsgálat dokumentáció mellékletét képező határozatok, végzések: - Pásztó Város Önkormányzat Jegyzője 459-7/2013. R-KO-N Kft. hígtrágyatároló építés építési engedély kérelme - PE/KTF/ A Pásztó, 0194/24 és 0194/27 hrsz-ú ingatlanokon lévő sertéstelepen folytatott tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység- értesítés eljárás megindításáról /2153-4/2015. ált. Szurdokpüspöki, 0112/6 hrsz. területen létesített 1 számú víztermelőkút vízjogi üzemeltetési engedélye ügyében felszólítás hiánypótlásra - KTF:1189-2/2015. A Pásztó, 0194/24 és 0194/27 hrsz-ú ingatlanokon egységes környezethasználati engedély alapján üzemeltetett sertéstelep ötévenkénti felülvizsgálati eljárása, egységes környezethasználati engedély szerkezetbe foglalása ügyében kiadott KTF: /2015. számú határozat jogerőre emelkedéséről értesítés /2015. Szurdokpüspöki, 0112/6 hrsz. területen létesített 1 számú víztermelőkút vízjogi üzemeltetési engedélye ügyében igazgatási szolgáltatási díj fizetésére felszólítás 6

7 - PE/KTF/ /2015. A Pásztó, 0194/24 és 0194/27 hrsz-ú ingatlanokon lévő sertéstelepen folytatott tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység végzése miatt-bírság kiszabása helyetti figyelmeztetés és kötelezés - NO-F/01/16-17/2/2015. Pásztó külterületén hígtrágya kihelyezése termőföldön, engedély nélkül - NO-05/KVO/1396-4/2017. IBARO Kft. pásztói telephelyén kialakított veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatának benyújtása-tényállás tisztázása - NO-05/KVO/1396-9/2017. A Pásztó, 0194/24 és 0194/27 hrsz-ú ingatlanokon lévő sertéstelepen folytatott tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység végzése- bírság kiszabása helyetti figyelmeztetés és kötelezés tal érintett telephelyen lefolytatott hatósági ellenőrzési jegyzőkönyvek: - Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály ai jegyzőkönyve - Nógrád Megyei Kormányhivatal jegyzőkönyv-hígtrágya elhelyezés ellenőrzése - Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály ai jegyzőkönyve - Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatalának NO- 05/KNO/1396/2017. Egységes Környezethasználati Engedély alapján végzett tevékenységek hatósági ellenőrzése 2.3 A telephely címe, helyrajzi száma, a település statisztikai azonosító száma, átnézeti és részletes helyszínrajz Megnevezés: IBARO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Telephely: KTJ szám: Hrsz: Pásztó, 0194/24, 0194/27 és 0189/4 (Fehér tanya) Súlyponti EOV koordináták: X: Y:

8 2.4 A telephelyre vonatkozó engedélyek és előírások felsorolása és bemutatása Az IBARO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által kiadott KTF: /2015. számú határozatával, valamint az annak módosításait tartalmazó, a Pest Megyei Kormányhivatal PE/KTF/3087-2/2016. számú határozatával egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik az alábbiak szerint: A Környezethasználó a Pásztó, 0194/24, 0194/27 és 0189/4 (Fehér tanya) helyrajzi számú ingatlanokon végzi a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 11 pontja szerinti tevékenységeket: Nagy létszámú állattartás intenzív baromfi-vagy sertéstenyészés több mint b)2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 férőhely kocák számára. 8

9 A telephelyen folytatott tevékenységek besorolása: TEÁOR szám: 0146 Tevékenység megnevezése: sertéstenyésztés NOSE-P KÓD: Tevékenység megnevezése: Bélben oldódó fermentáció A környezetvédelmi működési engedély a jogerőre emelkedését követően május 31-ig érvényes. A működési engedélyben a tevékenység folytatásához az alábbi környezetvédelmi feltételeit írta elő a környezetvédelmi hatóság: 1. Általános előírások: - Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XI.25.) Korm. rendelet szerint változásnak, változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt engedélyezés követően valósítható meg. - Ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be és sürgős beavatkozás válik szükségessé, a Környezethasználó vagy megbízottja azonnal köteles a környezetvédelmi hatóságot értesíteni és a szükséges kárenyhítő intézkedéseket megtenni. - A környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket. - A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani és azt a tevékenység felhagyásáig megőrizni. - A telephely létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban és a környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 2. Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó előírások: - A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai mindenben megfeleljenek a környezethasználati engedélyen foglaltaknak. 9

10 - A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről; a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásról; a kibocsátás megelőzéséről, illetve az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről; a hulladékképződés megelőzéséről, illetve a hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjének megfelelően- a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék újrahasználatra való előkészítéséről, újrafeldolgozásáról, egyéb hasznosításáról, ártalmatlanításáról, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről; a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve a környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. A környezethasználati engedély fentieken túl, az alábbi környezeti elemek, illetve környezethasználatok tekintetében tartalmaz előírásokat: - levegőtisztaság-védelem, - hulladékgazdálkodási előírások, - a monitoringra és adatszolgáltatásra vonatkozó általános előírások, - az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások, - értesítési (bejelentési) kötelezettségek, - a tevékenység felhagyására vonatkozó előírások. Fentiek a felülvizsgálati dokumentáció további, vonatkozó fejezetiben kerülnek ismertetésre. Az egységes környezethasználati engedély az alábbi szakhatóságok hozzájárulásával és alábbi előírásaival került kiadásra: - Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XIII-R- 071/ /2012 számú szakhatósági állásfoglalása szerint: 1. A tevékenység során be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait. 10

11 2. A tevékenység során keletkező hulladékok (veszélyes és nem veszélyes) vonatkozásában a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VII.15.) Korm. rendelet illetve a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM előírásai szerint kell eljárni. 3. A munkavállalók részére a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben foglaltakat biztosítani kell. 4. A munkavállalók foglalkoztatása során a munkaköri, szakmai, illetve higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet előírásit be kell tartani. 5. A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni. - Pásztó Város Önkormányzata Jegyzője /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további folytatásához helyi környezet- és természetvédelmi szempontból előírás nélkül járult hozzá. - A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság FKI-VH:6296-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység folytatásához vízügyi szempontból az alábbi előírásokkal járult hozzá: 1. Az új, nagyobb vízhozamú kút létesítéséhez a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerinti engedélyezési dokumentáció csatolásával vízjogi létesítési engedély kérelmet kell benyújtani a Hatósághoz. 2. Kezdeményezni kell a vízjogi engedélyek módosítását az üzemeltet személyében történt változás vonatkozásában. Határidő: december A tevékenység során a felszíni és felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. 4. Az üzemeltetés során be kell tartani felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII:21.) Korm. rendelet előírásait és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszíni és a felszín alatti víz ne szennyeződjön. 11

12 2.5 A telephelyen a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, alkalmazott technológiák rövid leírása Az IBARO Kft. által üzemeltetett-, ill. a cég tulajdonát képező nagy- létszámú sertéstelepen, sertésszaporítás- malacnevelés- süldőnevelés és hizlalás történik. Állatállomány adatok korcsoportonként 2016.évi átlaglétszám (db) 2017.évi átlaglétszám (db) Hízó Szopós malac Előhízó Tenyészsüldő Tenyészkoca Tenyészkan 11 7 Az állattartási technológia részműveletei (A-D) A.) Tenyészállomány szaporítása, fenntartása, termelési végcél előállítása - fiaztatás - malacnevelés - előhizlalás - hizlalás B.) Takarmányozás, ivóvíz ellátás. Az állattartás nélkülözhetetlen technológiai része a takarmányozás. Az állomány takarmányszükségletének, ill. itatóvízigényének kielégítésére a telepen takarmánykeverő üzem, valamint sajátkutas vízkivételi mű létesült. 12

13 C.) Takarítás, fertőtlenítés A sertéstelep állategészségügyi és további közegészségügyi előírásainak történő megfelelés fontos, és kiemelt része az istálló épületek takarítása, fertőtlenítése. D.) Almos és hígtrágyakezelés Az állattartás során keletkező almos, illetve hígtrágyakezelés technológia működtetésének jelentős talajtani, tápanyaggazdálkodási és környezetvédelmi vonatkozásait is ismerjük. A fenti négy pontban ismertetett technológiai műveletek együttes alkalmazása és figyelembevétele mellett üzemeltethető az előírások szerinti valamennyi állattartó telep. Alkalmazott technológiák rövid leírása: Az IBARO Kft. telephelyén végzett tevékenyég a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tevékenységi listája alapján ( Nagylétszámú állattartás b, ill. c pontja 2000 férőhely, 30 kg-on felüli sertés, valamint 750 férőhely koca) egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységnek minősül. A.) Tenyészállomány szaporítása, fenntartása, termelési végcél előállítása Búgatás, fiaztatás A tenyésztésbe vont kocákat a kanszállás istállóépületében mesterséges úton megtermékenyítik. Az eredményesen megtermékenyített kocákat a várható ellési idő előtt 3 nappal a vemhes kocaszállóról az előkészített fiaztató istállóépületbe hajtják. A betelepítés előtt kiállításra kerülnek az ún. kutricalapok. A szaporulat a választási korig (28-32 nap) a fiaztató épületben marad a kocával. Választási súly: 7-8 kg. Malacnevelés Választás után a malacok a malacnevelő épületbe kerülnek, különböző szempontú csoportosítás alapján. Malacnevelő istállóépületek I; II; III; IV számon nyilvántartottak. 13

14 A malacnevelőben a 29. napon történik a választás, amikorra az állatok elérik a kg élősúlyt. Hizlalás A hizlalásra alkalmas előhízók a I-XII. jelű hizlaló épületbe kerülnek. A hízók bennállási ideje: 93 nap, amely időre elérik a termelési végcélként meghatározott kg-os vágási súlyt. B.) Takarmányozás, itatóvíz biztosítás A különböző korú és fejlettségű sertések takarmányozása, tartástechnológiája nagy változatosságot mutat a telephelyen belül, amelynek részletesebb ismertetésére a későbbi munkarészben kerül sor. Alkalmazott takarmányozási technológia rövid bemutatása A vizsgált telephelyen automatizált, száraz garnulált sertéstakarmányozási technológia valósul meg. Az etetett takarmányokon belül, annak jelentős részét a vásárolt alapanyagok felhasználásával saját receptúra alapján a Környezethasználó maga állítja elő, a különböző korosztályok számára. A szemes termények őrleményét, illetve a takarmány kiegészítő keveréket a keverőüzemből, takarmányszállító kocsi juttatja el a napi silókba, amelyek az istálló épületek előtt helyezkednek el. 14

15 Táp előállítási adatok évben Táp megnevezése évi előállítás (kg) évi előállítás (kg) Starter Malac Szoptatós koca Süldő Hízó I Hízó II Hízó III Süldő Éves össz. takarmányelőállítás Itatóvíz biztosítása Az állat itatóvizet a Kft. saját vízkivételi műve valamint a ÉRV Északmagyarországi Regionális Vímzű hálózata biztosítja. A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező 1 db víztermelőkútból kitermelhető ivóvízmennyiség összesen: 160 m 3 /nap, m 3 /év. Saját kutas vízfelhasználási adatokat a 2016 és 2017 évre vonatkozóan, negyedéves bontásban az alábbi táblázat mutatja: I. negyedév m m 3 II. negyedév m m 3 III. negyedév m m 3 IV. negyedév m m 3 Összesen: m m 3 15

16 A közműves vízfelhasználási adatai, években az alábbiak szerint alakultak: Éves vételezett vízmennyiség összesen: m m 3 C.) Takarítás, fertőtlenítés Az istállóépületek betelepítés előtti takarításának- fertőtlenítésének, rendkívül fontos szerepe van az egészséges állatállomány megőrzése érdekében. A preventív intézkedések, műveletek a teljes kiürítés után azonnal megkezdődnek a következő vázlatos műveleti sorrend szerint: 1. Mosás magasnyomású tiszta vízzel, amelynek során a szennyezőanyagok eltávolodnak a beton illetve fém felületekről. Eszközei: 5 db IPX 13/180 típusú magasnyomású vizes berendezés, amely a 26 literes vegyszertartályával fertőtlenítő vegyszer kijuttatására is alkalmas. A hideg vizes magasnyomású tisztítóberendezések három hengeres kerámiadugattyús szivattyúk zajtalan, egyszerű működtetésű berendezések. 2. Fertőtlenítés A víznedves állapotban lévő istálló berendezésekre (ajzat, oldalfal, karámok, etetőitatóedények) az IPX 13/180 típusú mosóhoz csatlakoztatott, habosító adapter juttatja ki a felületre a fertőtlenítő anyagot. Alkalmazott fertőtlenítőanyagok, felhasználási területek: Intra Power Foam (zsíroldó) Beszerzés: Hungaro Chemicals Kft. (szállítási szerződés alapján) 4445 Nagycserkesz, Halmosbokor 6. Tel: 42/ Felhasználási területe: Valamennyi istállóépületben zsíroldó anyagként kijuttatva. 16

17 Multi-DES GA (fertőtlenítő) Forgalmazó cég: Decart Pannonia Kft Budapest, Badacsonyi u em. Beszerzés: Hungaro Chemicals Kft. (szállítási szerződés alapján) 4445 Nagycserkesz, Halmosbokor 6. Tel: 42/ Felhasználási területe: Valamennyi istállóépületben habosított fertőtlenítőanyagként kijuttatva. A fertőtlenítést követően 1-2 napos várakozás után megkezdődhet az állatállomány betelepítése. A fertőtlenítést, illetve a hideg vizes mosást 2 fő takarítószemélyzet végzi. A tiszta övezet és szennyes övezet határán található a Na-hipoklorittal feltöltött kerékfertőtlenítő betontálca. A sertéstelep belső területére történő belépés kizárólag fertőtlenítést követően lehetséges (személy- és gépjármű bejárók). D.) Almos és hígtrágyakezelés Az IBARO Kft. sertéstelepén hígtrágyás trágyakezelési technológia üzemel. Kivételt képez a 120 m 2 alapterületű, 480 férőhelyes tenyészsüldő istálló, amely almos trágyakezelésű. A keletkezett almostrágya az istálló mellett létesült, szilárd aljzatú, szigetelt, nyílttéri tározóba kerül. A szerződött földtulajdonosok a keletkezett almostrágyát időszakonként saját földterületükön hasznosítják. A trágyatéren keletkező csurgalékok a hígtrgyaelvezető hálózaba kerülnek bevezetésre. Az almostrágyatároló három oldalról betonfalakkal, negyedik oldalról kármentő szegéllyel határolt. Az istállóépületekben keletkező hígtrágya gyűjtésének, kivezetésének többféle módozatát is alkalmazzák. Alapvetően az épületen belüli hígtrágyakezelést követően, a trágyalé a felszín alatti trágya- elvezető csatornákon keresztül, a 30 m 3- es fogadó-feladó aknában kerül előgyűjtésre. 17

18 Az akna fenék részén egy szívózsomb létesült, amelybe a keverőt és a szivattyút telepítették. A folyadékszint kapcsoló lehetővé teszi, hogy a megfelelő telítettséget követően, a szivattyú bekapcsol és a 6000 m 3 -es tározókba továbbítsa a trágyaanyagot. A korábbi években préscsigás szeparátor működtetésével szilárd fázis is keletkezett. Az eredményes tápanyagvisszapótlás feltétele, hogy a hígtrágyában lévő szervesanyag kijusson a szántóterületre, ezért a szeparáció megszüntetésre került. Az egyenként, 6000 m 3 -es (2 db) tározó, telítettségét követően, a Fehér-tanyán lévő, újonnan létesült tárolóba kerül a trágyaanyag. A tározó hasznos kapacitása: 8632 m 3, amelynek használatbavételi engedélyeztetési eljárása év decemberében zajlott le. Továbbá a 0194/24 hrsz-ú területen található, 2 db kör alakú, egyenként 420 m 3 hígtrágya befogadására alkalmas, vészhelyzeti tározó. A tározók a szükséges gépészetekkel felszereltek. Az engedélyezett időszakban a kitározást a 2 db, 6000 m 3 -es tározón keresztül történik, oly módon, hogy erőgépre szerelt, mobil keverőegység a medencében lévő trágyát felkeveri, majd az erre rendszeresített, nagy teljesítményű célgépek kiszivattyúzzák. A kitermelt trágyaanyag a Talajvédelmi Hatóság által engedélyezett földterületeken hasznosul. 2.6 A telephelyen az érdekelt által korábban folytatott tevékenységek bemutatása, különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentő tevékenységekre, a bekövetkezett, környezetet érintő rendkívüli eseményekkel együtt A Kft. az ÁG es években megkezdett tevékenységét, így a nagyüzemi állattartást továbbra is folytatja. Az korábbi üzemeltetők általi környezethasználatot, a Kft. menedzsmentje évről- évre magasabb technikai- technológiai színvonalra emelve, hozzájárult egy korszerű sertéstartó telep létrejöttéhez. Az 1990-es évek elejétől a telep legjelentősebb környezetterhelő tevékenységét, a hígtrágya kezelést, okszerű tápanyaggazdálkodás bevezetése mellett, mára szabályozott tápanyagvisszapótlásra változtatta. 18

19 Az istállóépületek műszaki, technikai, ill. technológiai fejlesztéseit a Kft. folyamatosan végezte és végzi jelenleg is. Ezáltal kerülhetett sor, több környezetvédelmi célt is szolgáló fejlesztésre: Trágyacsatornák felújítása, Előtárolt hígtrágya homogenizációja, Korszerű, trágyacsatornákhoz telepített elszívó ventillátorok telepítése, Szigetelt almos trágyatároló kialakítása, Korszerű, almostrágya kihúzó berendezés telepítése, Klíma -computerrel vezérelt automatikus fűtő- és szellőztető rendszerek kiépítése, Automatizált etetési programok kialakítása. A Kft. eddigi tevékenysége során környezetszennyezés- környezetkárosítás nem következett be. 3. FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK 3.1 A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felhasznált anyagok listája, előállított termékek listája, mennyiség- összetétel bemutatásával Az IBARO Kft. sertéstelepe a pásztói medence DK-i részén, a 0194/24 illetve 0194/27. Hrsz.-ú területen végzi állattenyésztői ill. hígtrágyakezelői tevékenységét. A területen található a telephez kapcsolódó felépítmények Istálló épületek (17 db különálló épület) Karbantartó műhely Kézi anyagraktár 150 vagonos magtárépület takarmánytároló és keverőüzem állati tetem gyűjtőhely (hullakamra) szociális épület (fekete- fehér öltöző) Konyha, szociális blokk Aggregátorház Almostrágya- tároló (120 m 2 ) 19

20 A 0194/14. Hrsz.-ú területen találhatjuk a hígtrágyakezelő- és tároló műtárgyak, valamint a trágyatározókat körülvevő, vízkárelhárítási célokat szolgáló övárkokat. Ezek az alábbiak: 2 db 420 m 3 -es vasbeton felépítményű, homogenizálóegységgel kiépített hígtrágyatároló - medence 1 db 30 m 3 -es homogenizáló, előgyűjtő, CSN- típusú excentrikus csigaszivattyúval telepítve magába záródó övárokrendszer A sertéstelephez közvetlenül kapcsolódó létesítmények, azok műszaki technológiai berendezéseinek ismertetése: technikai- I-II. számú Fiaztató- Malacnevelő épület: Az I-II. számú fiaztató és malacnevelő épületek egyenként 1600 m 2 alapterületű, a helyszínrajzon is látható H alakú épületek, amelyek két részből állnak, a fiaztató és a malacnevelő épület részből. Az épületben kialakított termenként 32 db koca és szaporulata kerül elhelyezésre a választási kor eléréséig. Választási kor, súly: napos korban 7-8 kg élősúlyban Termenkénti egyedszám: 300 db Épület műszaki leírása: A sávalapozású épület 0,80 m magas betonlábazattal, ill. aljzatbetonozással készült. A felmenő falakat 6,00 méterenként I. -szelvényű vas tartószerkezetek, és közöttük lévő szendvicspanelenként megépített kőzetgyapot szigetelés alkotja. Az épület alumínium hullámlemez fedésű. Épület típusa: Bábolna rendszerű, Tetra épület 20

21 Fiaztatókban történő elhelyezés: A fiaztató kutricákban a padozat fölött 40 cm magasan műanyag taposórács, battéria található. A pihenőtér felett infralámpa illetve malacmelegítő lap került elhelyezésre. Takarmányozás: Kézi keveréses, nedves etetés, kiosztás kézzel Itatás: szopókás önitató Szellőztetés: Fűtés- szellőztetés klíma- computerrel szabályozott. Trágyagyűjtés- és elvezetés: Az aljzatbeton (padozat) felülete az istálló (terem) közepe felé lejt, ahol az 1X1 m-es trágyaelvezető csatorna épült ki. A trágyacsatornából gravitációs úton jut a trágyakezelőtelepre a hígtrágya. A trágyacsatornákhoz kültéri egységként csatornánként 2 db elszívóventillátor csatlakozik. Típusa: FAX 50/4 axiális ventillátor Légszállítási teljesítmény: 7700 m 3 /h Teljesítmény: 0,75 kw I.-II.- III. számú malacnevelő épületek: A malacnevelő épületekben a fiaztató épületekhez hasonlóan battériás tartású az elhelyezés. A padozat felett 25 cm-re lévő acélhálós taposórács található. A malacok max. tartózkodási ideje 90 nap, amely időszak végére elérik a kg-os élősúlyt. Takarmányozás: A malacok granulált, száraz darás takarmányt kapnak, naponta több alkalommal etetési program alapján szabályozva. Takarmánykijuttatás: Kézzel, illetve automatikus etetőrendszeren keresztül. Itatás: szopókás, tányéros önitatók Fűtés- hűtés- szellőztetés: Automatizált, klíma-computerrel vezérelt. A fiaztató- malacnevelő épületek előtt takarmánytároló- silók helyezkednek el. 21

22 Silók befogadó kapacitása: t A silókba töltést a GS-107 típusú traktor vontatta pneumatikus takarmánykiosztó végzi. A malacnevelő épületek műszaki technikai elemei megegyeznek a fiaztatóknál leírtakkal. IV. számú Malacnevelő Az istállóépület évben épült, amely 1100 db malac elhelyezését biztosítja. Az épület szerkezeti elemei részben eltérőek az előbbiektől, mivel az építés során már a korszerűbb építőanyagok kerültek felhasználásra. Felmenő falak: Aljzat, lábazat: Mennyezett: Nyereg tető: Elhelyezés: B-30-as falazótégla vasbeton szerkezetű Perforált Stirofor álmennyezet Ondo- line tipusú tetőfedés (bitumines lemez) Műanyag battériás tartás Trágya gyűjtése, elvezetése: Az épületen belül a terem két hosszanti oldalán ún. trágyapince (laguna) található. Az aljzatról lefolyó csurgalékokat hígtrágyát felduzzasztják, majd 2 havonta a zsilip nyitásával leeresztik. A lefolyó trágyalé gravitációs vezetéken keresztül a trágyatárolóba kerül. A hígtrágya előtárolása (duzzasztása) a trágyacsatornákban lehetőséget ad az eredményes biológiai trágyakezelésre, amelyhez a Kft. forgalmazási engedéllyel működő bio- enzim és baktérium tartalmú trágyabontó készítményt használ. A készítmények kijuttatása 2 havonta történik. Fűtés- hűtés- szellőztetés: Klíma- computerrel vezérelt Itatás: Vízkímélő szopókás itatók Világítás: Programozott (etetési programmal szinkronban) Etetés: 5-6 alkalommal naponta száraz darás takarmánnyal. Automatizált takarmány kijuttatás. Takarmányelőtárolás: 8-10 m 3 -es takarmánysilókban az istállóépület előtt 22

23 Kocaszállás A régi kocaszállás a telep bejáratánál (jobbra) elhelyezkedő, szintén H alakú istálló épület, amely az 1970-es létesült. A felépítmény Bábolna típusú Tetra épület, amelynél a fém tartó oszlopok között (ún. szendvicspanel) kőzetgyapot szigetelés található. Elhelyezés: Egyedi kutricákban Trágyaeltávolítás A rácsos lefedésű trágyacsatornába a trágyát kézi eszközökkel távolítják el. Takarmányozás: A nedves takarmányok kiosztása kézzel történik. Az etetést naponta 2 alkalommal végzik,, reggeli és délutáni órákban. Világítás: A világítást az etetési időszakban működtetik, amelyet 60 ill. 100W-os izzók biztosítanak. A fűtés szellőztetés hűtés szabályozása klíma- computerrel vezérelt. Takarmány előtárolás: A 2 db 10 m 3 -es takarmánysilót az épület előtt telepítették. Takarmánybefogadó kapacitásuk. 9 to száraz takarmány. A régi kocaszállás 400 db koca elhelyezését szolgálja. Vemhes kocaszállás Az vemhes kocaszák elszállásolása 3 épületben történik. Az épületekben összesen db vemhes koca elhelyezésére van lehetőség. Takarmányozás: a kocaszálláson automatizált, száraz takarmányozás folyik. II XII számú hizlalda Az II. jelű hizlalda épületben találjuk a vegyes tenyészállat állományt, ahol az elhelyezés egyedileg illetve csoportosan történik. Az épület műszaki kialakítása, így az aljzat, szendvicspanel felmenő falazat, fűtés szellőztetés, trágyaeltávolítás stb. megegyeznek a Bábolna típusú épület kialakításával. 23

24 A telepen található hizlalda épületek a XI. XII. számú épületek kivételével azonos felépítésűek. Trágyaeltávolítás: Az istállóépületek hosszanti oldalán 2 db acélráccsal fedett, trágyacsatorna létesült, amelyben a trágya tartózkodási ideje 2-3 nap. A felduzzasztott hígtrágya a zsilipszerkezet emelésével (Heti 2 alkalommal) a gravitációs trágyaelvezető csatornán keresztül a központi trágyatárolókba jut. Takarmányozás, elosztás: Az épületek előtt található takarmány silókból (9 to) a száraz granulátumok automatizált, programozott etetési rendszerrel jutnak el az önetetőkbe. Itatás: Többnyire tányéros itatókon keresztül biztosítják az ivóvízigényt. Fűtés hűtés szellőztetés világítás: A hizlaldákban az állat igényeihez legmegfelelőbb feltételek biztosítását az automatizált - programozott klímatechnika - etetési programok alkalmazása teszi lehetővé. XI. XII. számú hizlalda épület: A telep K-i részén 1996 évben létesült a XI. XII. számú hizlalda épület. A műszaki megvalósulás az épület B-30-as téglafalazatában tér el a többi hizlalda épülettől. Takarmányozás: Megegyezik a többi hizlalda épület takarmányozási technológiájával. 480 férőhelyes tényészsüldő épület Az állattartó telep legfiatalabb épülete, évben létesült. Korszerű, hőszigetelési követelményeknek is megfelelő, tégla falazatú épület. Tetőfedés: Ondo- line, bitumenes lemez. Trágyakezelés: A Kft. telephelyén ebben az istállóépületben valósult meg az almos trágyás technológia. A trágyakihúzást a Schauer- típusú láncos trágyakihúzó berendezés végzi. Trágyaeltávolítás naponta végrehajtandó feladat. 24

25 Az almos (szalmás) trágya az épület mögött lévő betonozott kb. 120 m 2 trágyatárolótérre kerül. alapterületű Fűtés: A tenyészsüldők szükséges hőigényét a földgáz üzemeltetésű kazán állítja elő. A megtermelt hőmennyiség úgynevezett deltacsöves hőcserélőn keresztül jut el a hasznosulási helyre. Takarmányozás: Automatizált, korongos száraz darás etetés. A korongos etetővályú felett helyezkedik el a szopókás itató. Az elcsöpögő itatóvíz az etetőtányérra kerülve nedvesíti a takarmányt és veszteség nélkül hasznosul. Szellőztetés elszívás: Az istálló épület mennyezetét Stirofor álmennyezet alkotja, amelyen keresztül a légtér elszívása biztosított. Búgatóépület- Kanszállás: A kanszállás a telephely középső részén elhelyezkedő épület. A Bábolna- tipusú épület 4 db teremből áll. Két teremben találhatók egyedi kutricás elhelyezésben a leválasztott kocák, egy teremben a termékenyítésre váró tenyészsüldők, illetve egy teremben került elhelyezésre a 7 db tenyészkan, egyedi boxokban. Trágyaeltávolítás: Ugyanaz mint a régi kocaszállás épületében. Kézi eltávolítás, trágyaaknába lehúzással. Takarmányozás:Kézi etetéses száraz takarmányozás. Itatás: vályús itatás. A tenyészkanok az itatóvíz igényüket önitatókon keresztül fedezik. Fűtés hűtés szellőztetés: Klíma computerrel vezérelt Raktár épület A raktár épületben tárolják a különböző munkaruhákat, védőeszközöket. 25

26 Műhely épület: Kéziszerszámok tárolója Felhasznált anyagok listája Takarmány felhasználás A sertéstelepen az alábbiakban közölt saját előállítású takarmányok kerülnek etetésre: Táp megnevezése évi előállítás (kg) évi előállítás (kg) Starter Malac Szoptatós koca Süldő Hízó I Hízó II Hízó III Süldő Éves össz. takarmányelőállítás

27 4. A TEVÉKENYÉG FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETŐLEG JELENTKEZŐ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA 4.1 Levegő A jellemző levegőhasználatok ismertetése A nagy létszámú sertéstelepek levegőbe történő általános kibocsátásai Az állattartás fő környezetvédelmi vonatkozása az állat anyagcseréjéhez kapcsolódik, melynek során az állat takarmányt fogyaszt és emészt, majd a felesleget üríti. Ennek következtében tápanyagokban gazdag trágya keletkezik. Elsősorban a trágya minősége és összetétele, valamint a trágya tárolása és kezelése határozza meg, hogy milyen kibocsátásokkal kell számolnunk. A nagy létszámú sertéstelepekre az alábbi táblázatban közölt levegőbe történő kibocsátások jellemzőek: Levegő Ammónia (NH 3 ) Metán (CH 4 ) N 2 O NO x CO 2 Bűz (pl. H 2 S) Por Füst/ CO Tevékenyég Istállók, trágya/ hígtrágya tárolása, trágya/ hígtrágya kijuttatása földekre Istállók, trágya/hígtrágya kezelése Istállók, trágya/ hígtrágya tárolása és kijuttatása Fűtő berendezések az épületekben, kisebb tüzelőberendezések Istállók, a telepen fűtésre illetve szállításra felhasznált energia, hulladékégetés Istállók, trágya/ hígtrágya tárolása és kijuttatása Takarmány őrlése, tárolása, trágya tárolása és kijuttatása Hulladékok égetése 27

28 Sertéstenyésztés környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatakor minden esetben fontos szerepet kap az ammónia kibocsátás. Az ammónia gáz csípős, szúrós szagú, nagyobb koncentrációban irritálhatja az emberek ill. az állatok szemét, torkát és nyálkahártyáját. Az ammónia gáz lassan szál fel a trágyából a szellőztető rendszerrel távozik az épületből. Az ammónia szintjét olyan tényezők befolyásolják, mint a hőmérséklet, légcsere, páratartalom, állatsűrűség, az alom minősége, ill. a takarmány összetétele (nyers fehérje tartalom). Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló folyamatok illetve tényezők: Folyamat N megjelenési formája Befolyásoló tényezők Bélsár keletkezése Húgysav és meg ne emésztett fehérje Állat és takarmány Lebomlás Folyamat jellemzők (ph, Ammónia a trágyában/ hőmérséklet, víz aktivitás, hígtrágyában stb.) Párolgás Ammónia a levegőben Folyamat jellemzők és a helyi klíma Szellőzés Ammónia az istállóban Helyi klíma, hőmérséklet, relatív páratartalom, légáramlás Emisszió Ammónia a környezetben Levegőtisztító berendezések Egyéb gázok: A levegőztetés, a hígtrágyakezelés következtében magasabb szintet érhet el a dinitrogénoxid. A széndioxid keletkezése pedig a légzéshez köthető, arányosítható az állat hőtermelésével. Bűzhatás: A bűzhatás helyi jelentőségű kibocsátás. A trágyából, illetve a hígtrágyából keletkező bűzös, illékony gázok kibocsátásában a fő tényezők a mikroba illetve a nedvesség tartalom. A bűz keletkezésének főbb forrásai az alábbiak: 28

29 Istállók Trágya és hígtrágyatárolók Trágya és hígtrágya kijuttatása a földekre Jóllehet a trágya kijuttatásakor keletkező bűzhatás is intenzív lehet, de ezek a hatások egyrészt viszonylag rövid idejűek, összehasonlítva az istállókból, illetve a tárolásból származó bűzhatással; másrészt jelentősen csökkenthetők a megfelelő kijuttatási technikák alkalmazásával. Amennyiben a sertéstelep bűzhatása eléri a környező érzékeny befogadókat, a bűzhatás csökkentését célzó intézkedések megkövetelhetőek az üzemeltetőtől. E tekintetben érzékeny befogadónak tekintendők jellemzően a parkok és közterek, iskolás, kórházak, valamint a lakóövezetek. Vizsgált környezetben érzékeny befogadó 2 km-en belül nem található. Por: A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból kiemelkedő kibocsátások közé a sertéstelepek esetében, azonban esetenként, különösen száraz és szeles időjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl: száraz takarmány etetése padlóról) jelentkezhet olyan porképződés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzőszerveire ártalmas lehet. Vonatkozó jogszabályi háttér: A 306/2010. (XII.23.) a levegő védelméről, valamint a 4/2011. (I.14.) VM rendelet a leegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határrtékeiről szóló jogszabályok Az IBARO Kft. sertéstelepére jellemző levegőhasználat és befolyásoló tényezői, emisszió hatásterülete Az IBARO Kft. a Mátra Ny-i és a Cserhát K-i vonulatai között kialakult hosszanti völgyben létesült. Az uralkodó szélirány É-Ny-i irányú, a szélsebesség nagyrészt alacsony. 29

30 A telep létesítésekor, a Ny-i oldalon, szélirányban (21-es sz. főközlekedési út mellett) véderdősáv került telepítésre. A mára m magasságot elérő nyárfasor előtt többszintű, bokros cserjés védősáv is található. A telephely összességében tehát szélvédettnek mondható. A Cserhát felől érkező, lankásabb lejtőkön átbukó szelek okozhatnak esetenként bizonyos átöblítő hatásokat a sertéstelepre nézve. A telephelyen diffúz légszennyező forrásnak minősíthetjük az állattartási, hígtrágyakezelésiés tárolási tevékenységeket. Az előző fejezetekben ismertetett istállóépületekben a hígtrágya tárolási ideje meglehetősen eltérő: 1-2 naptól, akár 1-2 hónapig is változhat. A hígtrágya gyűjtése és elvezetése zárt rendszeren keresztül valósul meg. A keletkezés helyétől a homogenizálóig gravitációs úton, 400 mm átmérőjű eternit és PVC csöveken történik az elvezetés. A zárt homogenizálótól szintén föld alatti vezetékrendszeren át jut ki a hígtrágya a 420 m 3 es tározókba. A keletkező ammónia, ill. egyéb bűzanyagok csökkentése érdekében az IBARO Kft. úgynevezett biológiai trágyakezelést is alkalmaz. A biológiai trágyakezelés során speciális, lebontási folyamatokat gyorsító bio- enzimeket adnak a keletkező trágyához. Ezen eljárás során alacsonyabb ammónia emisszió, ezzel együtt alacsonyabb szagterhelés következik be. A felülvizsgálat során végzett terepi bejárások alkalmával a telephely közvetlen környezetében ( m) nem érezhető a kellemetlen bűzhatás, így a légterhelő anyagok hatásterülete 100 m-en belül vonható meg. Porkeletkezés: A por keletkezése a takarmány előállításából, ill. szállításából következhet be. A vizsgált sertéstelepen a közlekedő utak betonozottak, rendszeresen takarítottak. A betonozott részek között az egész telephelyre vetítve kb. 70%-ban gondozott zöldterületek találhatóak. Ezen zöldterületek gyepesítettek, bokrokkal, cserjékkel, ligetes facsoportokkal telepítettek, melyeknek pormegkötő hatása jelentős. 30

31 A takarmány előállítása és az istállóépületekhez csatlakozó silókba történő eljuttatása teljes egészében zárt rendszerben történik. A sertéstelepen kiporzásra hajlamos szabadtéri anyagtárolást nem végeznek. Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a telephelyen keletkező por mennyisége elhanyagolható A környezeti légtérből beszívott levegő berendezéseinek ismertetése, a szellőztetést szolgáló berendezések leírása Az állattartó épületek szellőztetésére használt technikák, technológiák jelentősen befolyásolják a létesítmény levegőbe történő kibocsátásait. A kibocsátott bűz/ gáz mennyisége egyenlő a légáram megszorozva a bűz/ gáz koncentrációjával. Az IBARO Kft. telephelyén létesített istállóépületekben mesterséges szellőztető rendszereket alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a már ismertetett trágyaelvezető csatornák felett elhelyezett ventillátorok szívják ki az elhasznált levegőt az istállóból. A friss levegő a tetőkürtőkön, ill. az oldalzsalukon át, a perforált mennyezeten keresztül áramlik be. Ezt a folyamatosan mozgó, ill. áramló levegőztetési rendszert elszívó rendszerű szellőztetésnek nevezzük. A ventillátorok bekapcsolását, üzemelési idejét, ill. a következő fejezetben ismertetett fűtési rendszert korszerű számítógépes, klíma- computer vezérli. A központi vezérlés által érhető el az istállóban tartott állatok hőigényének legoptimálisabb kielégítése. Az istállóépület trágyaelvezető csatornái felett elektromos motor hajtású axiális ventillátorok találhatóak. A ventillátorok száma istállónként: 8 db Típusjel: FAX-50/4 Légszállítás: 7700 m 3 /h Teljesítmény: 0,75 kw A ventillátorok négyzet alakú, acéllemezből készültek homloklemezre épült 630 mm átmérőig csillag kialakítású járókerékaggyal. 31

32 4.1.3 A helyhez kötött pontszerű légszennyező források jellemzőinek bemutatása, a kibocsátott füstgázok jellemzőinek és a levegőszennyező komponenseknek az ismertetése A vizsgált telephelyen több pontforrás is üzemel. Istállók fűtése: a 2 db földgáz üzemelésű kazán hőteljesítménye nem éri a 140 kw-os bejelentési határértéket. Takarmány előállító üzem üzemelő pontforrásai: Pontforrás Pontforrás megnevezése A forráshoz tartozó berendezések és teljesítményük P1 takarmány előállító gőztermelő kazán üzem gazkazán kéménye (T3, 232 kw) kéménye P2 M7 elszívó kürtő leválasztó berendezés (L3, 95%) P3 M27elszívó kürtő leválasztó berendezés (L4, 95%) P4 M42 elszívó kürtő leválasztó berendezés (L5, 95%) Kapcsolódó technológia granulált takarmány előállítás gőzfejlesztéssel takarmánygyártás takarmánygyártás takarmánygyártás Az IBARO Kft. területén működő pontforrások által kibocsátott légszennyező anyagok műszeres mérésére novemberében került sor. melynek eredményeit az alábbiakban közöljük. (Vizsgálati jegyzőkönyvet lásd. mellékelten csatolva). A vizsgálat célja volt, a Környezethasználó által üzemeltetett berendezések kürtőinek légszennyező anyag kibocsátás vizsgálata, mértékadó koncentráció adatok és emissziók meghatározása áramlástechnikai vizsgálatok valamint számítások alapján A mérés időpontja:

33 Kapott vizsgálati eredmények: KONCENTRÁCIÓ ADATOK, mg/m 3 FORRÁS KOMP ÁTLAG NORMA TÚLLÉP ÉS P 2 Szilárd 22,5 150 NINCS P 3 Szilárd 32,1 150 NINCS P 4 Szilárd 42,5 50 NINCS EMISSZIÓ ADATOK, kg/ó FORRÁS KOMP ÁTLAG P 2 Szilárd 0,0554 P 3 Szilárd 0,1498 P 4 Szilárd 0,8608 FAJLAGOS EMISSZIÓK P 2 g/t 13,85 P 3 g/t 37,45 P 4 g/t 215,2 A P 1 sz. forrásra vonatkozó határértékeket a 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. Az alábbi 11. sz. táblázatban összehasonlítjuk a mérések alapján meghatározott átlagos légszennyező anyag koncentráció értékeket a fenti rendelet szerinti határértékekkel. KONCENTRÁCIÓ ADATOK, mg/m 3, 3 %(v/v) O 2 FORRÁS KOMP ÁTLAG NORMA TÚLLÉPÉS CO 43, P 1 NOx 93,

34 EMISSZIÓ ADATOK, kg/ó FORRÁS KOMP ÁTLAG P 1 CO 0,0097 NOx 0,0187 FAJLAGOS EMISSZIÓ ADATOK, mg/mj FORRÁS KOMP ÁTLAG CO 12,4 P 1 NOx 24,0 A takarmánygyártásnál (P 1, P 2, P 3 és P 4 ) névleges terhelés mellett végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a légszennyező anyagok koncentrációja alatta volt a hatályos rendeletben lévő határértéknek, vagyis a P 1, P 2, P 3 és P 4 sz. forrásoknál határérték túllépés nincs A felülvizsgált tevékenységgel kapcsolatban rendszeresen vagy időszakosan üzemeltetett mozgó légszennyező források jellemző kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás, ill. járműforgalom hatásai Az IBARO Kft. telephelyén az alábbi mozgó légszennyező források jelölhetők meg: Alapanyag (takarmány) beszállítás Takarmány telephelyen belüli szállítása A takarmány beszállítás gyakorisága: hetente 1-2 alkalommal. A területen a kipufogógázok okozta levegőterhelést egyértelműen a nagy közúti forgalmat lebonyolító 21-es számú főközlekedési út okozza A levegőtisztaság- védelemmel kapcsolatos belső utasítások, intézkedések ismertetése A telephelyen biológiai trágyakezelés folyik, amellyel jelentősen csökken az állattartás egyik velejárója, a bűzhatás. A bio- enzimek kijuttatásáért a felelős személy a főállattenyésztő. 34