H A T Á R O Z A T. módosítja, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt

Átírás

1 Ügyiratszám: NO-05/KVO/122-15/2018. Ügyintéző: Kovács Bence Telefon: Tárgy: Az IBARO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által a Pásztó, 0194/24 és 0194/27 hrsz. alatti telephelyen sertéstelep üzemeltetésére vonatkozó egységes környezethasználati engedély Mellékletek: Te melléklet: Technológiai leírás BAT melléklet: A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika H melléklet: A telephelyen hasznosítható nem veszélyes hulladék L melléklet: Légszennyező pontforrások adatai A melléklet: Adatszolgáltatás H A T Á R O Z A T A Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (a továbbiakban: Járási Hivatal) az IBARO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1012 Budapest, Pálya út 2.; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, a Pásztó, 0194/24 és 0194/27 hrsz. alatti telephyelen sertéstelep üzemeltetésére kiadott, PE/KTF/3087-2/2016. számon módosított, KTF: /2015. számú egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) a benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció (a továbbiakban: Dokumentáció) alapján módosítja, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt ad, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Koo Főosztály, Környezetvédelmi Osztály I.

2 I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A telephely adatai Címe: 3060 Pásztó, Sertéstelep Helyrajzi szám: 0194/24, 0194/27 Környezetvédelmi Területi Jel: KTJ IPPC Létesítmény : EOV koordináták: X: , Y: A Környezethasználó adatai Neve: IBARO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Székhelye: 1012 Budapest, Pálya út 2. Környezetvédelmi Ügyfél Jel: Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám: Az engedélyezett tevékenység Megnevezése: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletének 11. pontja szerint: Nagy létszámú állattartás Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 férőhely kocák számára. A telephelyen folytatott tevékenység besorolása: TEÁOR szám Tevékenység megnevezése 0146 Sertéstenyésztés NOSE-P KÓD: Tevékenység megnevezése Bélben oldódó fermentáció A telephelyen végzett főtevékenység: Sertéstenyésztés A technológia ismertetése: Te melléklet Az elérhető legjobb technikának való megfelelés: BAT melléklet 2

3 II. A TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA Megállapításra került, hogy a tevékenységből országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az üzem területén található pontforrások levegőtisztaság-védelmi hatásterülete a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet] pontja alapján a pontforrások hatásterülete 170 méter. Zajvédelmi szempontból: A telephelyen folytatott tevékenységből eredő zaj védendő objektumot nem érint. III. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános előírások: 1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Járási Hivatal által elfogadott változtatás jelen engedélynek a részét képezi Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint változásnak, változtatásnak minősül, csak a Járási Hivatal által történt engedélyezést követően valósítható meg A Környezethasználó, vagy megbízottja a Járási Hivatalt azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, ellenőrzés során a Járási Hivatal képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni A telephely létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és a jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 3

4 2. Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó előírások: 2.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai jelen határozat jogerőre emelkedésétől mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: - a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről; - a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról; - a kibocsátás megelőzéséről, illetve az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről; - a hulladékképződés megelőzéséről, illetve a hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjének megfelelően a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék újrahasználatra való előkészítéséről, újrafeldolgozásáról, egyéb hasznosításáról, ártalmatlanításáról; - a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről; - a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. 3. Hulladékgazdálkodási szempontból: 3.1. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 4. -ában foglaltaknak megfelelően a tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását A tevékenység végzése során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat azonosító kód szerint be kell sorolni a hulladék jegyzékéről szóló 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet 2. számú melléklete szerint és a környezet veszélyeztetését kizáró módon, a további kezelés, hasznosítás, elősegítése érdekében szelektíven kell gyűjteni. A hulladékokat további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási vagy egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően a Környezethasználónak meg kell győződnie. A keletkező hulladékok kezelése során a hasznosítást előnyben kell részesítni az ártalmatlanítással szemben A tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladékok kezelése során be kell tartani a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VII.7.) Korm. rendelet előírásait A Környezethasználó köteles a tulajdonába kerülő hulladékokról a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet alapján naprakész nyilvántartást vezetni, az éves hulladékkezelési adatokat a Járási Hivatal részére benyújtani. 4

5 3.5. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen egyidejűleg gyűjthető veszélyes hulladékok mennyisége legfeljebb 450 kg Az üzemi gyűjtőhely üzemeltetése során figyelembe kell venni az üzemeltetési szabályzatot jóváhagyó - hatályos - határozatban foglaltakat A munkahelyi gyűjtőhelyeken hulladék annak képződésétől számított legfeljebb 6 hónapig, az üzemi gyűjtőhelyen az üzemeltetési szabályzatban meghatározott ideig, de legfeljebb 1 évig gyűjthető A hulladékok gyűjtőhelyeit egyértelműen jelölni kell. A gyűjtőedényzeteket azonosító kóddal és felirattal kell ellátni A munkahelyi és az üzemi gyűjtőhely esetében be kell tartani az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendeletben foglaltakat Tilos a veszélyes hulladékot a települési, vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni! A tevékenység végzése során bekövetkező rendkívüli eseményekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről a Járási Hivatalt értesíteni kell Az engedélyben meghatározott feltételekben bekövetkező változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a Járási Hivatalnak be kell jelentenie A tevékenység megszüntetése, a telephely átadása vagy felhagyása előtt a Környezethasználónak gondoskodni kell a telephelyen lévő hulladékok teljes mennyiségének az arra engedéllyel rendelkező szervezetnek való átadásával történő hasznosításról vagy ártalmatlanításról, melyet igazolnia szükséges a Járási Hivatal felé. 4. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: 4.1. A Járási Hivatal a Környezethasználó részére tárgyi telephelyén a P1, P2, P3, P4 jelű helyhez kötött légszennyező pontforrások működését engedélyezi. Forrás sorszám Technológia megnevezése Forrás megnevezése P1 Granulált takarmány Takarmány előállító előállítás üzem gázkazán gőzfejlesztéssel kéménye P2 Takarmánygyártás M7-es berendezés elszívó kürtője P3 Takarmánygyártás M27-es berendezés elszívó kürtője P4 Takarmánygyártás M42-es berendezés elszívó kürtője Berendezés megnevezése Gőztermelő kazán kéménye (T3, 232 kw) Leválasztó berendezés (L3, 95%) Leválasztó berendezés (L4, 95%) Leválasztó berendezés (L5, 95%) 4.2. A technológiákból származó légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit az L melléklet tartalmazza, melynek betartását biztosítani kell. 5

6 4.3. A levegő terhelésének minimalizálása érdekében a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben előírt levegővédelmi követelményeket az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell teljesíteni Az L mellékletben rögzített légszennyező anyagokra a kibocsátási határértékek teljesülését az üzemeltetőnek az összes pontforrásra vonatkozóan ötévente akkreditált mérőszervezettel végeztetett szabványos emisszió méréssel kell meghatározni. A kibocsátások ellenőrzéséről készült vizsgálati jegyzőkönyvet be kell nyújtani a Járási hivatalhoz az alábbiak szerint: Következő emisszió mérési Pontforrás jele jegyzőkönyv benyújtási határideje P1, P2, P3, P november Az emisszió méréssel kapcsolatban előzetes tájékoztatást kell benyújtani a Járási Hivatalhoz, melynek tartalmaznia kell a mérés pontos idejét, a mérést végző szervezet megnevezését, illetve akkreditációs számát. A tájékoztatást legkésőbb a mérés megkezdése előtt 2 héttel be kell nyújtani a Járási Hivatalhoz, egyúttal megadva a Környezethasználó részéről a kapcsolattartó személy nevét és elérhetőségét A rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő üzemállapotokat üzemnaplóban kell dokumentálni és hatósági ellenőrzés során bemutatni A rendkívüli, váratlan levegőszennyezés elkerülése érdekében a technológiai előírások betartását és a berendezések műszaki állapotát fokozottan és folyamatosan ellenőrizni kell A hígtrágyatárolók ürítésénél és feltöltésénél figyelni kell arra, hogy a hígtrágya minél kisebb felületen érintkezzen a levegővel, megakadályozva a bűzterhelést A vasbeton tárolómedencében összegyűjtött hígtrágyát úgy kell tárolni, hogy a lehető legkisebb bűz kerüljön a levegőbe A keletkezett hígtrágya szántóterületeken való hasznosítását úgy kell végezni, hogy ne okozzon lakosságot zavaró bűzterhelést, ezért az erre rendszeresített célgéppel injektálva kell a hígtrágyát a talajba helyezni A takarmány szállítása során úgy kell eljárni, hogy a levegőbe történő porkibocsájtást megakadályozzák Szállítás során az arra alkalmas szállítójárművel biztosítani kell, hogy a szállított áru vagy hulladék környezetterhelést ne okozzon Az elhullott állatokat az ártalmatlanításig, vagy az elszállításukig hűtve kell tárolni A Környezethasználó köteles az éves levegőtisztaság-védelmi jelentés benyújtására A Környezethasználó köteles betartani a levegővédelmi követelményeket A Környezethasználó a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat - beleértve a tevékenység megszűntetését is a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a Járási Hivatal felé. 5. Táj- és természetvédelmi szempontból: 5.1. A telephelyen folytatott tevékenység során védett-, fokozottan védett- és közösségi jelentőségű fajok egyedei nem károsodhatnak. 6

7 6. Kármentesítési szempontból: 6.1. A Járási Hivatal jogelődjeként eljáró Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által KTVF: /2012. számú határozattal jóváhagyott üzemi kárelhárítási terv felülvizsgálatát végezze el a Környezethasználó és május 30-i határidővel a Járási Hivatal részére küldje meg. 7. Népegészségügyi szempontból: 7.1. A tevékenység folytatása során be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait A keletkező hulladékok (veszélyes és nem veszélyes) vonatkozásában a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VII. 15.) Korm. rendelet, illetve a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet előírásai szerint kell eljárni A tevékenység során foglalkoztatott munkavállalók részére az egészséges-biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani szükséges a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően A munkavállalók foglalkoztatása során a munkaköri, szakmai, illetve higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatóról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírásait be kell tartani A tevékenység végzése során a munkavállálók munkahelyen történtő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet előírásait alkalmazni kell. 8. A monitoringra és adatszolgáltatásra vonatkozó általános előírások: 8.1. A Környezethasználónak rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettsége van, melynek tartalmi követelményeit az A melléklet tartalmazza. A bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteni A monitoring rendszerben a minták vételezése, kiértékelése és a vizsgálatok pontosságának meghatározása csak a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon alapulhat, az ennek való megfelelést igazolni kell A Környezethasználó köteles biztosítani a biztonságos és folyamatos hozzáférést a megfigyelési/mérési/mintavételi pontokhoz a Járási Hivatal munkatársai számára. 9. Az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások: 9.1. A Környezethasználónak haladéktalanul értesítenie kell a Járási Hivatal ügyeleti szolgálatát (tel: 70/ ) az alábbiak esetén: bármely szennyező anyag jelen engedélyben meghatározott határértékeket túllépő kibocsátása, bármely szennyező anyag olyan kibocsátása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, 7

8 bármely technológia, vagy berendezés működési zavara, meghibásodása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, olyan baleset, mely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, határérték túllépést okozó, rendkívüli váratlan légszennyezést okozó, rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő (nem megfelelő működés) üzemállapot A fenti bejelentéseket 48 órán belül írásos formában is be kell nyújtani a Járási Hivatalhoz, melyben ismertetni kell az esemény okát, a megtett intézkedéseket és azok eredményességét Az üzemi kárelhárítási tervet folyamatosan karban kell tartani, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével. Az üzemi kárelhárítási tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni arról, hogy a telepen mindkét műszakban tartózkodjon a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy A tevékenység során bekövetkező havária esetén a kárelhárítási tevékenységet - a környezetszennyezést megelőző intézkedéseket, illetve szennyezés bekövetkezésekor a kármentesítést - a Járási Hivatal által jóváhagyott tervnek megfelelően haladéktalanul meg kell kezdeni A rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő üzemállapotokat üzemnaplóban kell dokumentálni és a hatósági ellenőrzés alkalmával bemutatni A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban A Környezethasználó köteles a Járási Hivatalt írásban a rendkívüli eseményektől eltekintve előre értesíteni az alábbi esetekben: a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; a létesítmény teljes vagy részleges újraindítása leállás után. 10. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek: A Környezethasználó köteles a Járási Hivatalnak 15 napon belül írásban bejelenteni: az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 11. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások: A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerős engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Járási Hivatal előzetes állásfoglalását kell kérni A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: - visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; - a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; 8

9 - a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetőségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; az elszennyeződött berendezések kezelésével; az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet. IV. SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS ÉS BELFÖLDI JOGSEGÉLYRE ADOTT VÁLASZOK 1. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya FKI-KHO: /2018. számú szakhatósági állásfoglalásában a Környezethasználó által folytatott tevékenységhez az alábbi előírásokkal járult hozzá: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (1012, Budapest, Múzeum tér 1.; a továbbiakban: Járási Hivatal) szakhatósági megkeresésére, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (a továbbiakban: FKI-KHO) tárgyi ügyben az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Az IBARO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1012, Budapest, Pálya út 2.; a továbbiakban: Környezethasználó) részére a Pásztó, 0194/24 és 0194/27 hrsz.-ú ingatlanokon található sertéstelep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata elfogadásához az alábbi kikötésekkel hozzájárulok: 1. A vízilétesítményeket a mindenkor érvényes, Szurdokpüspöki (0112/hrsz) telephelyre vonatkozó /2016.ált (FKI-KHO: /2016.) számon módosított /2015.ált (FKI- KHO: /2015.) (Vízikönyvi szám: 8.3/C/140) számú, illetve a Pásztó (0914/14hrsz) telephelyre vonatkozó KDVVH: /2014. és a KTVF: /2011. számon módosított KTVF: /2010. (Vízikönyvi szám: 8.3/b/225) számú, a KTVF /2010. számon kiadott (Vízikönyvi szám:8.3/b/133), valamint a KTVF: /2005. számú (Vízikönyvi szám:8.3/30/62) vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglaltak szerint kell üzemeltetni. 2. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A tevékenység végzése során biztosítani kell, hogy a talaj és a felszín alatti víz szennyezőanyag tartalma ne érje el a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott egyes szennyező komponensekre vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket. 3. A felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a 9

10 továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz ne szennyeződjön. 4. Bármilyen, a felszíni-, felszín alatti vizeket, valamint a földtani közeget érintő rendkívüli eseményt jelenteni kell Kérelmező hatóságnak és az FKI-KHO-nak. Szennyezés észlelése esetén, annak megszüntetéséről a terület tulajdonosának, illetve a szennyezés okozójának a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján kell intézkednie. Felhívom a figyelmet, hogy: o csapadékvíz elvezetésére vonatkozó vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni. A meglévő csapadékvíz elvezetés a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet] hatálya alá tartozik, a Vgtv. 28/A (1) bekezdés alapján vízjogi engedély köteles. A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 2. Pásztó Város Önkormányzatának Jegyzőjének /2018. számú, a Járási Hivatal NO- 05/KVO/122-6/2018. számú megkeresésre adott válasza: A Pásztó, 0194/24 és 0194/27. hrsz alatti ingatlanon az IBARO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által folytatott tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel összhangban áll. V. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Jelen engedély a jogerőre emelkedését követően május 31-ig érvényes. 1. Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg a PE/KTF/3087-2/2016.; és a KTF: /2015. számú határozatok, mint szerkezetileg önálló határozatok hatályukat vesztik. 2. Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni és a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt május 31. napjáig a Járási Hivatalhoz be kell nyújtani. 3. Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal a Járási Hivatalhoz benyújtott, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető. 4. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: ezt hatályos jogszabály előírja; a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges; a Környezethasználó tevékenységében a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdésének d) pontja szerinti jelentős változtatást kíván végrehajtani, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdésének e) pontja szerinti jelentős változás történt; 10

11 az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges; a környezetvédelmi szempontból biztonságos működés új technika alkalmazását igényli; a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja; az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja tovább a környezet célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi vagy szennyezettségi határérték betartását; a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. 5. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Járási Hivatal az engedélyt visszavonja. 6. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A. (10) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé. 7. A Járási Hivatal a Környezethasználó tárgyi telephely vonatkozásában benyújtott nem veszélyes hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatát jóváhagyja. VI. JOGKÖVETKEZMÉNYEK 1. Amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a jelen határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a Járási Hivatal a tevékenységet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. -a alapján - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja; és a környezethasználót határozatban kötelezi Ft/nap bírság megfizetésére. 2. Jelen engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. (4) bekezdése szerint a Járási Hivatal határozatában kötelezi a környezethasználót Ft bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20/A. (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. 3. Fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény ban és ban foglaltak alkalmazásának van helye. 4. Jelen engedélytől és a hatályos jogszabályoktól eltérően folytatott tevékenység esetén vízvédelmi, levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, zajvédelmi, valamint természetvédelmi bírság is kiszabható. 5. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. 11

12 * A Járási Hivatal megállapítja, hogy az eljárás igazgatási szolgáltatási díja Ft, melynek viselésére a Környezethasználó köteles. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához címzett, de a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, amit a Nógrád Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. Természetes személyek és - abban az esetben, ha az eljárás nem a civil szervezet kérelmére indul a civil szervezetek által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj a jelen eljárásban meghatározott díjtétel 1 %-a. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. I N D O K O L Á S Az IBARO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1012 Budapest, Pálya út 2.; a továbbiakban: Környezethasználó) a Pásztó, 0194/24 és 0194/27 hrsz. alatti telephelyén sertéstelep üzemeltetésére vonatkozó egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 20/A. (4) bekezdése szerint az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A Környezethasználó ennek eleget téve február 19. napján benyújtotta a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (a továbbiakban: Járási Hivatal) számára a dokumentációt. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A. (4) bekezdése szerinti eljárást a Járási Hivatal február 20. napján megindította. A Környezethasználó a Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Járási Hivatal figyelemmel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. (2) bekezdésére - a hivatalában és a honlapján, valamint a központi elektronikus rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a létesítmény helye szerinti Pásztó Város Önkormányzat Jegyzője részére Pásztó Város Önkormányzat Jegyzője /2018. számú levelében tájékoztatta a Járási Hivatalt arról, hogy az eljárás megindításáról szóló hirdetmény kifüggesztése megtörtént, illetve a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a vonatkozó iratokba való betekintési lehetőség módjáról. A Járási Hivatalhoz a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. (3) bekezdésében megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. 12

13 Tárgyi eljárás során ügyféli jogállás megállapítására irányuló kérelem nem került benyújtásra. A Járási Hivatal figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) ában foglaltakra, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 9. táblázatának pontjára - megkereste a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet] 28. (3) bekezdése és 5. mellékletének II./3. pontja szerinti, jelen eljárásban érintett szakhatóságot. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály FKI-KHO: /2018. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Kérelmező hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet alapján szakhatósági állásfoglalást kért az FKI-KHO-tól. Az Ipolyvíz Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. (3100 Salgótarján, Irinyi János u. 6.) által készített felülvizsgálati dokumentáció, valamint a rendelkezésemre álló adatok alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szurdokpüspöki (0112/6 hrsz) telephely vízhasználatát biztosító kút FKI-KHO: /2015. számon kiadott, FKI-KHO: /2016. számon módosított (Vízikönyvi szám: 8.3/C/140), augusztus 31. napjáig hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A pásztói (0194/14 hrsz) sertéstelepen található talajvíz monitoring rendszer 3 db talajvíz megfigyelő kútja KTVF: /2010. számon kiadott, KDVVH: /2014. számon módosított (Vízikönyvi szám: 8.3/b/225), július 31. napjáig hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A Környezethasználó tárgyi telephelyen végzett tevékenységre vonatkozóan PE/KTF/3087-2/2016. számon módosított, KTF: /2015. számú egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. Engedélyes a pásztói (0194/14 hrsz) sertéstelepen létesített hígtrágya tároló- és kezelőrendszer vízilétesítményeire irányuló KTVF /2010. számú (Vízikönyvi szám:8.3/b/133) december 31. napjáig hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Engedélyes a vágóhídi ipari szennyvíz kezelésére irányuló KTVF: /2005. számú (Vízikönyvi szám:8.3/30/62) december 31. napjáig érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A tárgyi telephelyen közművesített szennyvízelvezetés nem került kiépítésre, a kommunális szennyvizeket szerződéssel rendelkező szolgáltató elszállítja, az elszállított szennyvizeket a pásztói szennyvíztisztító fogadja, illetve tisztítja. A keletkezett hígtrágya a kezelést követően felszín alatti trágyaelvezető csatornákon keresztül egy 30 m3 -es fogadó-feladó aknában kerül előgyűjtésre. Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes és jogerős határozattal kijelölt vízbázist nem érint. Tárgyi terület a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 1. számú melléklet 12. a) pontja alapján meghatározott nagyvízi medret, valamint a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet pontja alapján meghatározott parti sávot nem érint. 13

14 A Hatósági döntéshozatal a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet figyelembe vételével történt. Jelen szakhatósági állásfoglalást az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. és 56. figyelembe vételével adtam ki. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét az Ákr. 55. (4) bekezdése zárja ki. Az FKI-KHO feladat- és hatáskörét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés 2 pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza. Pásztó Város Önkormányzatának Jegyzőjének /2018. számú a Járási Hivatal NO-05/KVO/122-6/2018. számú megkeresésére adott válasza: NO-05/KVO/122-6/2018. ügyiratszámú megkeresésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom. A Pásztó, 0194/24 és 0194/27. hrsz alatti ingatlanon az IBARO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által folytatott tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel összhangban áll. A Járási Hivatal az eljárás során közreműködő szakhatóság állásfoglalását és annak indokolását az Ákr a alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen az Ákr a alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. * A Dokumentáció és annak kiegészítései alapján a Járási Hivatal a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi. Hulladékgazdálkodási szempontból: A telephelyen települési hulladék, a nagy létszámú sertéstartásból adódó veszélyes hulladékok és nem veszélyes trágya, hígtrágya keletkezik. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen történik. A Járási Hivatal NO-05/KVO/1396-8/2017. számú határozatával jóváhagyta a veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatát március 27. napján helyszíni ellenőrzést tartottak a Járási Hivatal munkatársai. Az ott tapasztaltak és a benyújtott dokumentáció alapján megállapításra került, hogy a Dokumentáció a rendelkező részben foglalt kiegészítésekkel megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A Környezethasználó tevékenységének további folytatásával kapcsolatban kizáró ok hulladékgazdálkodási szempontból nem áll fenn. 14

15 A Járási Hivatal hulladékgazdálkodási szempontú előírásait a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény, a hulladék jegyzékéről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet és az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet figyelembevételével tette. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet] 25. (2) bekezdése alapján a helyhez kötött légszennyező pontforrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell. Az időszakos mérések elvégzése a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet [a továbbiakban: 6/2011. (I. 14.) VM rendelet] 12. és 15. -ai, valamint 14. számú melléklete alapján a technológiától és a kibocsátott anyagoktól függően évente, kétévente vagy ötévente kötelező. Tekintettel arra, hogy a rendelkező részben engedélyezett pontforrásokhoz tartozó technológiák a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 14. számú melléklete alapján nem tartozik az évente, kétévente mérendő technológiák közé, ezért az emissziók megfelelőségének igazolására a rendelkező részben a Járási Hivatal a takarmánygyártás és a granulált takarmány előállítás gőzfejlesztéssel technológiák esetén az ötéves mérési gyakoriságot írta elő, mely ellenőrző méréseket a 6/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell elvégezni. A rendelkező részben az emisszió mérésről készült jegyzőkönyv benyújtási határidejének meghatározásakor Járási Hivatal figyelembe vette azt, hogy a P1, P2, P3, P4 jelű pontforrások esetében az FLÁ Kft. (NAH /2015.; 1153 Budapest, Bethlen Gábor út 55.) által november 28. napján történt meg az utolsó emisszió mérés. Mérési jegyzőkönyv projektszáma: 469/6/2017. A Környezethasználó az elektronikus adatszolgáltatást teljesítette a közhiteles OKIR nyilvántartásban, a PE/KTF/3087-2/2016. iktatószámú egységes környezethasználati engedélyének módosítási határozatában foglaltak óta változás nem történt. A benyújtott levegőtisztaság-védelmi bejelentés figyelembevételével a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a légszennyező anyag kibocsátási határértéket a 140 kw th és annál nagyobb, de 50 MW th -nél kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 53/2017. (X.18.) FM rendeletében szerepel. A Járási Hivatal áttanulmányozta a Dokumentációt és megállapította, hogy az ebben szereplő adatok a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelnek, valamint a vizsgált pontforrások kibocsájtásai nem haladták meg a technológiára vonatkozó jogszabályban előírt határértékeket, ezért a kérelemben szereplő pontforrásokra vonatkozóan a Járási Hivatal az engedélyt megadja. 15

16 A benyújtott levegőtisztaság-védelmi bejelentés (LALV) figyelembevételével a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a légszennyező anyag kibocsátási határértéket a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 14.) VM rendelet] 7.sz. mellékletében foglaltak figyelembevételével állapította meg a Járási Hivatal. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. (2) és (4) bekezdése szerint: (2) Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a területi környezetvédelmi hatóság részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaságvédelmi jelentést nyújt be. [ ] (4) Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat - beleértve a tevékenység megszűntetését is - a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a területi környezetvédelmi hatóság részére. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. (1) és (2) bekezdése szerint: (1) Az adatszolgáltatás elektronikus úton teljesítendő. (2) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. Az adatszolgáltatás során benyújtott dokumentációt legalább 5 évig meg kell őrizni. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. (1) bekezdése szerint: (1) A területi környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, - ha jogszabály másként nem rendelkezik - levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 35. (1) bekezdése szerint: (1) A területi környezetvédelmi hatóság [ ] a) a kibocsátási határérték túllépése, [ ] esetén ha jogszabály másként nem rendelkezik a levegőterhelő tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja. Járási Hivatal felhívja az Engedélyes figyelmét a következőkre: kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül lehet új azonosítókat igényelni, változást bejelenteni, illetve eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. A változásokról és a benyújtás feltételeiről a és oldalakon tájékozódhat. Az adatszolgáltatások kitöltéséhez szükséges keretprogram ÁNYK (Általános nyomtatványkitöltő program), illetve a szükséges nyomtatványok elérhetőek: oldalon. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 101. (2) bekezdés b.) pontja alapján: (2) A környezethasználó köteles ( ) 16

17 b) környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén a környezetvédelmi hatóságot azonnal tájékoztatni, továbbá a környezetvédelmi hatóság által, valamint a külön jogszabályban meghatározott információkat megadni, A Járási Hivatal levegőtisztaság-védelmi szempontú előírásait a Kvtv., a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet és a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet figyelembevételével tette. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Dokumentáció szerint a tárgyi telephelyen meghatározó zajforrások nem működnek, védendő épület több kilométeres körzetben nem található. A telephely zajkibocsátása nem haladja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet] 1. számú mellékletében szereplő határértékeket. A Járási Hivatal zaj- és rezgésvédelmi szempontú megállapításait a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályiról szóló 284/2007.(X. 29.) Korm. rendelet és a 27/2008.(XII.3) KvVM-EüM együttes rendelet figyelembevételével tette. Táj- és természetvédelmi szempontból: A tárgyi telephely egyedi jogszabály által kihirdetett országos jelentőségű védett természeti területet és a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. (2) bekezdés alapján nyilvántartott ex lege védett természeti területet nem érint. Továbbá a telephely az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet] és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet] által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része. A telephely területe a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet] által megállapított barlang felszíni védőövezetének nem része. A Tvt. 5. (1) bekezdése alapján Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A Tvt. 17. (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. 17

18 A Tvt. 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A kikötés betartásával az ingatlanon folytatott tevékenység táj- és természetvédelmi érdekekkel összeegyeztethető. A Járási Hivatal táj- és természetvédelmi szempontú megállapításait a Tvt., a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet és a 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet figyelembevételével tette. Kármentesítési szempontból: Tárgyi telephely a Járási Hivatal nyilvántartása szerint kármentesítéssel nem érintett. Tárgyi tevékenység nagy létszámú állattartás (2000 sertésszám felett) szerepel a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 90/2007. (IV. 28.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletének 11. pontjában. A Járási Hivatal jogelődjeként eljáró Közép-Dauna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által KTVF: /2012. számú határozattal jóváhagyott üzemi kárelhárítási terv felülvizsgálata indokol a 90/2007. (IV. 28.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdése alapján. A Járási Hivatal kármentesítési szempontú előírásait a 90/2007. (IV. 28.) Korm. rendelet figyelembevételével tette. A Járási Hivatal a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése és 5. melléklet I. táblázata alapján vizsgált szakkérdésekre vonatkozóan az alábbi megállapításokat teszi: Népegészségügyi szempontból: A Járási Hivatal NO-05/KVO/122-8/2018. számú megkeresésében a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése és 5. melléklet I. táblázat 3. pontjában megjelölt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedő szakkérdés tekintetében szakvéleményt kért a Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályától (a továbbiakban: Népegészségügyi Főosztály). A Népegészségügyi Főosztály NO/NEF/322-3/2018. számú levelében megadta tájékoztatását, melyet a Járási Hivatal döntése kiadásánál figyelembe vett. 18

19 A Népegészségügyi Főosztály NO/NEF/322-3/2018. számú szakvéleményében az alábbiakat állapította meg: Az IBARO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1012 Budapest, Pálya út 2.) által a Pásztó, 0194/24 és 0194/27 hrsz. alatti telephelyen folytatott tevékenységre kiadott egységes környezethasználati engedély ötévenkénti környezetvédelmi felülvizsgálatára vonatkozóan benyújtott dokumentációt áttekintettem. Az Ipolyvíz Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. (3100 Salgótarján, Irinyi János út 6.) által készített dokumentációban foglaltak alapján a tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásának feltételei közegészségügyi szempontból az alábbiak: A tevékenység folytatása során be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait. A keletkező hulladékok (veszélyes és nem veszélyes) vonatkozásában a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VII. 15.) Korm. rendelet, illetve a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet előírásai szerint kell eljárni. A tevékenység során foglalkoztatott munkavállalók részére az egészséges-biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani szükséges a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően. A munkavállalók foglalkoztatása során a munkaköri, szakmai, illetve higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatóról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírásait be kell tartani. A tevékenység végzése során a munkavállálók munkahelyen történtő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet előírásait alkalmazni kell. * A Járási Hivatal az eljárás során figyelembe vette a kérelem alapjául szolgáló Dokumentációt, valamint a szakhatóság állásfoglalását. Összességében megállapítható, hogy a telephely üzemszerű működése nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékű környezeti kockázattal, mely a környező területek állapotát károsan befolyásolja. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének a környezet jelenlegi és célállapotának, és az előírt intézkedések előnyeinek figyelembevételével határozta meg a Járási Hivatal. A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával hosszútávon biztosítható a környezeti elemek védelme. A Dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely minősített adat, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. 19

20 A Járási Hivatal a fentiek és Kvtv. 79. (1) bekezdésének a) és b) pontja, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. (4) bekezdés a) pontja, valamint 5. (2) bekezdésének cb) alpontja alapján az Ákr. 80. (1) és 81. (1) bekezdéseire figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Tárgyi ügyben a Járási Hivatal NO-05/KVO/122-4/2018. számon függő hatályú végzést (a továbbiakban: Függő hatályú végzés) hozott. Tekintettel arra, hogy a Járási Hivatal jelen határozattal az ügy érdemében döntést hozott, ezért az Ákr. 43. (4) bekezdésében foglaltak alapján a Függő hatályú végzésben foglaltakhoz nem kapcsolódnak joghatások. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Járási Hivatal a Kvtv., valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében írta elő. A Járási Hivatal döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvtv., a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi) jogszabályok előírásait. A Járási Hivatal tájékoztatja, hogy a Környezethasználónak a Kvtv. 96/B. (1) bekezdése alapján éves felügyeleti díjat kell fizetni minden tárgyév február 28-ig. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. -a, a bejelentési kötelezettségről a Kvtv a alapján rendelkezett a Járási Hivatal. Az engedély érvényességi idejének megállapítása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A. (1) bekezdésében foglaltakon alapul. A Járási Hivatal felhívja a figyelmét, hogy az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Járási Hivatal jelen engedély VI. fejezetében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. Az egységes környezethasználati engedélyről szóló határozatot, mint hirdetményt a Járási Hivatal a Kvtv. 71. (3) bekezdése szerint a hivatalában () és a honlapján ( valamint a központi elektronikus rendszeren ( közzéteszi, továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. (8) bekezdésére figyelemmel, közhírré tétel céljából megküldi az eljárásban részt vett Pásztó Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni annak közzétételéről. A jegyző a határozat közzétételét követően tájékoztatja a Járási Hivatalt a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértéke a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet [a továbbiakban: 14/2015. (III. 31.) FM rendelet] 3. melléklet 10.1 pontja alapján került megállapításra. 20

21 A Járási Hivatal a jogorvoslat lehetőségéről az Ákr a alapján adott tájékoztatást. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. (5) bekezdése írja elő. Jelen döntés fellebbezés hiányában, külön értesítés nélkül a fellebbezési határidő leteltét követő napon válik véglegessé. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. Az Ákr. 85. (5) bekezdés b) pontjának értelmében a hirdetmény útján közölt döntést a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. A Járási Hivatal a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (4) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. Jelen határozatot a Járási Hivatal a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A Járási Hivatal a fent nevezett jogszabályok alapján hozta döntését. Jelen határozat a Járási Hivatal elektronikus aláírásával van ellátva. Az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum joghatás kiváltására való alkalmassága a papíralapú dokumentuméval megegyező, az elektronikus aláírásról rendelkező hatályos jogszabályok, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 12. (1) bekezdés b) pontja alapján. A Járási Hivatal általános hatáskörét és illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III.30) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés szabályozza. A Járási Hivatal környezetvédelmi és természetvédelmi feladat- és hatáskörét a 71/2015. (III. 30.) Korm. 8/A. (1) bekezdése, 9. (3) bekezdésének a) pontja, 13. (1) bekezdésének c) pontja és illetékességét 2. számú mellékletének 5. pontja, továbbá az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet szabályozza. Salgótarján, április 25. Dr. Handó Beatrix Járási Hivatalvezető nevében és megbízásából: Dr. Ispán Eszter Főosztályvezető 21

22 22

23 Te melléklet az NO-05/KVO/122-15/2018. számú határozathoz Technológiai leírás Az IBARO Kft. által üzemeltetett-, ill. a cég tulajdonát képező nagy- létszámú sertéstelepen, sertésszaporítás- malacnevelés- süldőnevelés és hizlalás történik. Az állattartási technológia részműveletei (A-D) A.) Tenyészállomány szaporítása, fenntartása, termelési végcél előállítása - fiaztatás - malacnevelés - előhizlalás - hizlalás B.) Takarmányozás, ivóvíz ellátás. Az állattartás nélkülözhetetlen technológiai része a takarmányozás. Az állomány takarmányszükségletének, ill. itatóvízigényének kielégítésére a telepen takarmánykeverő üzem, valamint sajátkutas vízkivételi mű létesült. C.) Takarítás, fertőtlenítés A sertéstelep állategészségügyi és további közegészségügyi előírásainak történő megfelelés fontos, és kiemelt része az istálló épületek takarítása, fertőtlenítése. D.) Almos és hígtrágyakezelés Az állattartás során keletkező almos, illetve hígtrágyakezelés technológia működtetésének jelentős talajtani, tápanyaggazdálkodási és környezetvédelmi vonatkozásait is ismerjük. A fenti négy pontban ismertetett technológiai műveletek együttes alkalmazása és figyelembevétele mellett üzemeltethető az előírások szerinti valamennyi állattartó telep. 23

24 Alkalmazott technológiák rövid leírása: Az IBARO Kft. telephelyén végzett tevékenyég a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tevékenységi listája alapján ( Nagylétszámú állattartás b, ill. c pontja 2000 férőhely, 30 kg-on felüli sertés, valamint 750 férőhely koca) egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységnek minősül. A.) Tenyészállomány szaporítása, fenntartása, termelési végcél előállítása Búgatás, fiaztatás A tenyésztésbe vont kocákat a kanszállás istállóépületében mesterséges úton megtermékenyítik. Az eredményesen megtermékenyített kocákat a várható ellési idő előtt 3 nappal a vemhes kocaszállóról az előkészített fiaztató istállóépületbe hajtják. A betelepítés előtt kiállításra kerülnek az ún. kutricalapok. A szaporulat a választási korig (28-32 nap) a fiaztató épületben marad a kocával. Választási súly: 7-8 kg. Malacnevelés Választás után a malacok a malacnevelő épületbe kerülnek, különböző szempontú csoportosítás alapján. Malacnevelő istállóépületek I; II; III; IV számon nyilvántartottak. A malacnevelőben a 29. napon történik a választás, amikorra az állatok elérik a kg élősúlyt. Hizlalás A hizlalásra alkalmas előhízók a I-XII. jelű hizlaló épületbe kerülnek. A hízók bennállási ideje: 93 nap, amely időre elérik a termelési végcélként meghatározott kg-os vágási súlyt. B.) Takarmányozás, itatóvíz biztosítás A különböző korú és fejlettségű sertések takarmányozása, tartástechnológiája nagy változatosságot mutat a telephelyen belül, amelynek részletesebb ismertetésére a későbbi munkarészben kerül sor. Alkalmazott takarmányozási technológia rövid bemutatása A vizsgált telephelyen automatizált, száraz garnulált sertéstakarmányozási technológia valósul meg. Az etetett takarmányokon belül, annak jelentős részét a vásárolt alapanyagok felhasználásával saját receptúra alapján a Környezethasználó maga állítja elő, a különböző korosztályok számára. A szemes termények őrleményét, illetve a takarmány kiegészítő keveréket a keverőüzemből, takarmányszállító kocsi juttatja el a napi silókba, amelyek az istálló épületek előtt helyezkednek el. Itatóvíz biztosítása Az állat itatóvizet a Kft. saját vízkivételi műve valamint a ÉRV Északmagyarországi Regionális Vímzű hálózata biztosítja. A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező 1 db víztermelőkútból kitermelhető ivóvízmennyiség összesen: 160 m3/nap, m3/év. 24

25 C.) Takarítás, fertőtlenítés Az istállóépületek betelepítés előtti takarításának- fertőtlenítésének, rendkívül fontos szerepe van az egészséges állatállomány megőrzése érdekében. A preventív intézkedések, műveletek a teljes kiürítés után azonnal megkezdődnek a következő vázlatos műveleti sorrend szerint: 1. Mosás magasnyomású tiszta vízzel, amelynek során a szennyezőanyagok eltávolodnak a beton illetve fém felületekről. Eszközei: 5 db IPX 13/180 típusú magasnyomású vizes berendezés, amely a 26 literes vegyszertartályával fertőtlenítő vegyszer kijuttatására is alkalmas. A hideg vizes magasnyomású tisztítóberendezések három hengeres kerámiadugattyús szivattyúk zajtalan, egyszerű működtetésű berendezések. 2. Fertőtlenítés A víznedves állapotban lévő istálló berendezésekre (ajzat, oldalfal, karámok, etető- itatóedények) az IPX 13/180 típusú mosóhoz csatlakoztatott, habosító adapter juttatja ki a felületre a fertőtlenítő anyagot. A fertőtlenítést követően 1-2 napos várakozás után megkezdődhet az állatállomány betelepítése. A fertőtlenítést, illetve a hideg vizes mosást 2 fő takarítószemélyzet végzi. A tiszta övezet és szennyes övezet határán található a Na-hipoklorittal feltöltött kerékfertőtlenítő betontálca. A sertéstelep belső területére történő belépés kizárólag fertőtlenítést követően lehetséges (személy- és gépjármű bejárók). D.) Almos és hígtrágyakezelés Az IBARO Kft. sertéstelepén hígtrágyás trágyakezelési technológia üzemel. Kivételt képez a 120 m2 alapterületű, 480 férőhelyes tenyészsüldő istálló, amely almos trágyakezelésű. A keletkezett almostrágya az istálló mellett létesült, szilárd aljzatú, szigetelt, nyílttéri tározóba kerül. A szerződött földtulajdonosok a keletkezett almostrágyát időszakonként saját földterületükön hasznosítják. A trágyatéren keletkező csurgalékok a hígtrgyaelvezető hálózaba kerülnek bevezetésre. Az almostrágyatároló három oldalról betonfalakkal, negyedik oldalról kármentő szegéllyel határolt. Az istállóépületekben keletkező hígtrágya gyűjtésének, kivezetésének többféle módozatát is alkalmazzák. Alapvetően az épületen belüli hígtrágyakezelést követően, a trágyalé a felszín alatti trágya- elvezető csatornákon keresztül, a 30 m3-es fogadó-feladó aknában kerül előgyűjtésre. Az akna fenék részén egy szívózsomb létesült, amelybe a keverőt és a szivattyút telepítették. A folyadékszint kapcsoló lehetővé teszi, hogy a megfelelő telítettséget követően, a szivattyú bekapcsol és a 6000 m3-es tározókba továbbítsa a trágyaanyagot. A korábbi években préscsigás szeparátor működtetésével szilárd fázis is keletkezett. Az eredményes tápanyagvisszapótlás feltétele, hogy a hígtrágyában lévő szervesanyag kijusson a szántóterületre, ezért a szeparáció megszüntetésre került. Az egyenként, 6000 m3-es (2 db) tározó, telítettségét követően, a Fehér-tanyán lévő, újonnan létesült tárolóba kerül a trágyaanyag. A tározó hasznos kapacitása: 8632 m3, amelynek használatbavételi engedélyeztetési eljárása év decemberében zajlott le. 25

26 Továbbá a 0194/24 hrsz-ú területen található, 2 db kör alakú, egyenként 420 m3 hígtrágya befogadására alkalmas, vészhelyzeti tározó. A tározók a szükséges gépészetekkel felszereltek. Az engedélyezett időszakban a kitározást a 2 db, 6000 m3-es tározón keresztül történik, oly módon, hogy erőgépre szerelt, mobil keverőegység a medencében lévő trágyát felkeveri, majd az erre rendszeresített, nagy teljesítményű célgépek kiszivattyúzzák. A kitermelt trágyaanyag a Talajvédelmi Hatóság által engedélyezett földterületeken hasznosul. 26

27 BAT melléklet az NO-05/KVO/122-15/2018. számú határozathoz A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika - Víztakarékos itatók használata - A technológiai berendezések rendszeres ellenőrzése, karbantartása - Hígtrágyatárolók töltése és ürítése folyadékfelszín alatt - Trágyaürítés a reggeli órákban - Zöldfelület gondozása, szállítási útvonalak tisztán tartása - Bűzhatás csökkentése üzemelés során, minél zártabb technológia használatával - Folyamatos monitoring működtetése - Trágyacsatornák felújítása - Előtárolt hígtrágya homogenizációja - Korszerű, trágyacsatornákhoz telepített elszívó ventillátorok telepítése - Szigetelt almos trágyatároló kialakítása - Korszerű, almostrágya kihúzó berendezés telepítése - Klíma computerrel vezérelt automatikus fűtő- és szellőztető rendszerek kiépítése - Automatizált etetési programok kialakítása 27

28 H melléklet az NO-05/KVO/122-15/2018. számú határozathoz A telephelyen keletkező hulladékokmennyiségek: Azonosító kód Megnevezés Mennyiség (kg/év) Egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciáls követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében Hulladékká vált állati szövetek Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék Veszélyes anyagokat maradékként 105 tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl: azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázas palackokat

29 L melléklet az NO-05/KVO/122-15/2018. számú határozathoz 29