KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE. Projektazonosító: TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0037

KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE Projektazonosító: TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0037 HELYZETFELTÁRÓ TANULMÁNY Készítette: AGRO-gate Bt. Lektorálta: SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet GÖDÖLLŐ, 2010. május

TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1. Kutatási célrendszer... 3 2. Anyag és módszer... 3 3. A kutatás eredményeinek főbb összefüggései, megállapításai... 5 1. AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI POLITIKÁJÁNAK FŐBB JELLEMZŐI... 10 1.1. Magyarországra vonatkozó specifikus ajánlások... 12 2. A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA... 15 3. A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE, KUTATÁS... 25 3.1. Anyag és módszer... 25 3.2. Az álláskeresők által kitöltött kérdőívek értékelése... 26 3.3. A munkavállalók által kitöltött kérdőívek értékelése... 40 3.4. Munkáltatók által kitöltött kérdőívek elemzése... 52 3.5. Önkormányzatok által kitöltött kérdőívek elemzése... 67 3.6. Képzőintézmények által kitöltött kérdőívek értékelése... 82 3.7. Interjúk összefoglalói... 99 3.7.1. Kontakt Közhasznú Alapítvány... 99 3.7.2. VÜSZI Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft.... 100 3.7.3. FREUDENBERG NOK Mechatronics Hungary Bt.... 102 3.7.4. AVON COSMETICS HUNGARY... 103 3.7.5. Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány... 104 3.7.6. Emberi Erőforrások Fejlesztéséért Alapítvány... 105 3.7.7. Szadai Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ... 106 3.7.8. Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gödöllő... 107 3.7.9. Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Isaszeg... 109 3.7.9. Dány önkormányzat... 110 3.7.10. Isaszeg önkormányzat... 112 3.7.11. Közös Fenntartású családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Dány... 113 3.7.12. A péceli Fáy András Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola... 114 3.7.13. Agape Alapszolgáltatási Központ Valkó... 115 3.7.14. COOP ZRt. Gödöllő... 116 3.7.15. Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium - Kistarcsa... 118 3.7.16. Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft.... 119 3.7.17. Polgármesteri Hivatal - Kerepes... 121 3.7.18. Kerepes Nagyközség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat... 122 3.7.19. Kistarcsai Nevelési Tanácsadó és Humán Szolgáltató... 124 3.7.20. Kisgyermekes nők véleményeinek összefoglalója... 125 3.8. A kistérség foglalkoztatási helyzetének SWOT elemzése... 127 FELHASZNÁLT IRODALOM... 129 MELLÉKLETEK... 130 2

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Kutatási célrendszer A projekt elsődleges célja a Gödöllői kistérség gazdasági és társadalmi helyzetének, azon belül is elsősorban foglalkoztatási helyzetének komplex vizsgálata. Ez magában foglalja a gazdasági-társadalmi folyamatok elemzését, a munkaerő-piaci problémák és esetleges hiányosságok, illetve a munkaerő-piaci szereplők közötti kapcsolatok feltérképezését. A jelenlegi helyzet elemzésén túl a projekt szereplőinek célja, hogy egy olyan foglalkoztatási stratégia javaslat kerüljön összeállításra, mely illeszkedik mind a kistérség, mind a regionális foglalkoztatási stratégiához, de egyúttal a helyi sajátosságokon alapszik. A projekt közvetlen célcsoportját a foglalkoztatási partnerségben résztvevő szereplők jelentik, akik a partnerségi együttműködés keretében összehangolják stratégiáikat, működésüket és erőforrásaikat. Az együttműködés pozitív eredményei hatással lesznek a projekt közvetett célcsoportjára, azaz a kistérségben élő hátrányos helyzetű munkanélküli és inaktív társadalmi csoportok tagjaira, valamint az elbocsátás által veszélyeztetett csoportokra is egyaránt. A projekt által érintettek körébe tartozik a kistérség egész lakossága, valamint a kistérség határain túli településekkel meglévő kapcsolatok révén a környező kistérségek lakossága és vállalkozásai is. A projekt célkitűzéseihez igazodva a helyzetfeltáró tanulmány a kistérségi jellemzőket igyekezett a legpontosabb módon feltárni, rávilágítva azokra a főbb gazdasági és társadalmi szempontokra, melyek alapvető befolyással bírnak a foglalkoztatás jelenlegi helyzetére. 2. Anyag és módszer A felhasznált és elemzett adatok, illetve információk a Központi Statisztikai Hivataltól, a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központtól, az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól, valamint a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságtól származnak. Az elemzéshez a rendelkezésre álló legfrissebb adatok kerültek összegyűjtésre, amely kistérségi szinten több esetben csak 2008-as adatokat jelent. A statisztikai adatok elemzésén túl a helyzetfeltárási célú tanulmány egy kérdőíves felmérés eredményeit is tartalmazza. A kérdőívek összeállításakor igyekeztünk egyrészt olyan kérdéseket feltenni, melyek ugyanazon területre irányulnak, de a különböző szereplőket más-más oldalról érintik, másrészt pedig olyanokat, melyek egy-egy szereplőre célzott, specifikus kérdések. Utóbbiak lehetőséget adnak arra, hogy az egyéni nehézségek, illetve vélemények is felszínre kerülhessenek. A kérdőívek összeállításánál azt is figyelembe vettük, hogy mennyi időt vesz igénybe a kitöltése hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kitöltési hajlandóság a kérdések számának emelkedésével csökken. A kérdőívek kiküldését megelőzően az is nehézséget jelentett, hogy sok esetben a munkáltató vállalkozások vagy intézmények honlapján található elérhetőségek nem naprakészek. Mindezek ellenére közel 300 db kérdőívet küldtünk ki az érintett célcsoportoknak. A kérdőívek az alábbi csoportokra célzottan kerültek összeállításra: munkáltatók munkavállalók álláskeresők önkormányzatok 3

képzőintézmények civil szervezetek. Ezeken kívül a civil szervezetek számára készültek tematikus kérdések, melyekre válaszolva a szervezetek szövegesen fejthették ki véleményüket a kistérség foglalkoztatási helyzetével kapcsolatosan. A kérdőívek többségét az álláskeresők és a munkavállalók kivételével e-mail útján küldtük el a célcsoportoknak, illetve néhányan a 2010. március 9-i nyitórendezvény regisztrációjánál kapták kézhez és töltötték ki. Azok számára, akik e-mailben kapták meg a kérdőívet, összesen kb. 1 hónapjuk volt a kitöltésre. A kitöltött kérdőívek végleges darabszáma így kb. 60%-os visszaküldési arányt mutat, ami összességében ismerve a kitöltési hajlandóságot megfelelőnek tekinthető. A kistérség jelenlegi foglalkoztatási helyzetének feltárásához az AGRO-gate Bt. készítette el a kérdőíveket. A kérdőívek összeállítása során az volt a cél, hogy feltérképezésre kerüljenek a munkaerő-piac különböző szegmensei. A kérdőívek mindegyikében voltak olyan kérdések, melyek hasonló területekre kérdeztek rá a különböző célcsoportoknál, de természetesen a specifikus kérdésekre helyeződött inkább a hangsúly (lsd. mellékletek). A megkérdezettek között több olyan szervezet, önkormányzat illetve fontosabb munkáltató is volt, akikkel a kérdőíves megkeresésen túl személyes mélyinterjú is készült. Az álláskeresők körében 2009. év őszén kerültek a kérdőívek szétosztásra egy a GAK Kft. által szervezett állásbörzén, Gödöllőn. Mivel már a Kft. ekkor benyújtotta a Foglalkoztatási Paktum elkészítésére irányuló pályázatot, ezért ahhoz kapcsolódva döntöttek úgy, hogy az állásbörzén már a projekt témájához illeszkedő kérdőívet állítanak össze és töltetnek ki az álláskeresőkkel. A többi célcsoport számára a kérdőívek 2010. év februárjában a projekt hivatalos indulását követően készültek el. A megkeresendő partnerek adatbázisának összeállítását a GAK Kft. és az AGRO-gate Bt. közösen végezte. A kérdőívek kitöltésekor nem kellett megnevezni a vállalkozást, vagy az intézményt. A kérdőívek, interjúk célcsoportjainak megoszlása az alábbiak szerint történt: munkáltatói kérdőívek (74 db) munkavállalói kérdőívek (100 db) álláskeresői kérdőívek (95 db) önkormányzati kérdőívek (12 db) képzőintézmények (16 db) civil szervezetek (14 db). A megadott határidőre az alábbi arányban érkeztek vissza a kitöltött kérdőívek: munkáltatói kérdőívek (42 db) munkavállalói kérdőívek (80 db) álláskeresői kérdőívek (95 db) önkormányzati kérdőívek (10 db) képzőintézmények (10 db) civil szervezetek (14 db). A megkeresés során az önkormányzatok közül kettő önkormányzattól nem kaptunk adatokat nevezetten Szadától és Vácszentlászlótól. 4

3. A kutatás eredményeinek főbb összefüggései, megállapításai Munkáltatók vizsgálatának főbb összefüggései 1. Foglalkoztatási forma A vizsgált kistérségben az elemzés alapján megállapítható, hogy a foglalkoztatottak döntő többsége teljes munkaidős foglalkozatásban kerül alkalmazásra, ami a kistérségben működő gazdasági ágak (szolgáltatás, ipar) túlsúlyát mutatja. A kistérségben olyan ágazat (pl. mezőgazdaság) működése nem számottevő, ahol részmunkaidős foglalkoztatás a jellemző. A foglalkoztatottak nemek szerinti csoportosítása alapján jellemzően többségben a férfi munkaerő alkalmazása a döntő, amiből kivétel az önkormányzatok és a képzőintézmények, ahol a női alkalmazottak többsége mutatkozik. 2. A munkaerő végzettsége, szakmai kompetenciák megítélése A vizsgált kistérségben az elemzés alapján megállapítható, hogy az országos átlaghoz képest a munkavállalók esetében átlagban magasabb iskolai végzettség a jellemző. Ennek magyarázata több tényezőből fakadhat: a gazdasági ágak között kiemelkedő a kistérségben a magas szakképzettséget igénylő szolgáltatási és ipari ágazat, illetve Gödöllőn található az ország egyik meghatározó felsőoktatási intézményének központja (Szent István Egyetem), mintegy 1.000 Gödöllőn foglalkoztatott alkalmazottal. Ebből adódik a vizsgálat azon eredménye is, hogy a kistérség álláskeresőinek iskolai végzettsége is magasabb az országos átlagnál. Ezt figyelembe véve a kistérségben működő vállalkozások számára ezen adottság kiemelkedő lehetőségeket biztosíthat a munkaerő-piaci tendenciák értelmezésében, megítélésében, jövőképében. Mindezek alapján értelmezhető azon eredmény, miszerint a kistérség vállalkozásaiban a munkaerő felvételekor a végzettségen kívül elsősorban a szakmai tudásra és tapasztalatra helyeződik a hangsúly. 3. Munkaerő-piaci tendenciák A vizsgált kistérségben az elemzés alapján megállapítható, hogy a munkáltatók munkaerőkérdéseiket elsősorban a belső toborzás, illetve ismerősi körben való ajánlás útján valósítják meg. A munkaügyi központ közvetítő szerepe leginkább a kistérségi önkormányzatok esetében tölt be kiemelkedő szerepet, a vállalkozások kevésbé veszik igénybe a központ szolgáltatásait. A vállalkozások munkaügyi kirendeltséggel való kapcsolata a kistérségben rendkívül hiányosnak tekinthető. Ezt egyrészt a szolgáltatások ismeretének hiányával, illetve a korábbi rossz tapasztalataikkal indokolták a válaszadók. Az állások betöltésére alkalmazott módszerek közül (elsősorban a multinacionális vállalkozások esetében) az előzőekben említetteken kívül az internetes hirdetés is kiemelkedő szerephez jut, ami a költségtakarékosság és az információáramlás hatékonysága szempontjából lehet jelentős. A munkaerő-piaci tendenciákat jelentősen befolyásolja és deformálja a kistérségben is a gazdasági világválság által okozott helyzet, melynek következtében a vállalkozások kivárnak a munkaerő felvétellel, fejlesztéseiket elsősorban a rendelkezésre álló humán erőforrással igyekeznek megoldani, de ennek ellenére a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételére is nyitottak. A válaszadók döntő többsége a 45 év felettiek, illetve a pályakezdők felvételére nyitottak. A megváltozott munkaképességűek, illetve a fogyatékkal élők foglalkoztatására jelenleg a kistérségben működő munkáltatók nincsenek felkészülve, hiszen e társadalmi réteg foglalkoztatásának hagyományai kezdeti stádiumban vannak csupán jelen a kistérségben. A kistérségben magasan kvalifikált munkaerő mellett hiányszakmák is megjelentek, amik elsősorban a szak- és betanított 5

munkásokat foglalkoztató vállalkozásoknál jelent problémát. Ezen probléma megoldására a munkáltatók belső képzések megvalósítására kényszerülnek, hogy az adott munkaerő-hiányt pótolni tudják. E képzések a kistérségi képzőintézményekkel való kapcsolat bővítéséhez jelentős lehetőségeket tartogathatnak. 4. Innovációs képesség A vizsgált kistérségben az elemzés alapján megállapítható, hogy kiemelkedő innovációs képességgel, tervekkel rendelkeznek a helyi vállalkozások, ami a magas iskolai végzettséggel, illetve a kistérség térbeli elhelyezkedésével (Budapest közelsége) magyarázható. A megkérdezett munkáltatók több mint 90%-a tervez 5 éven belül fejlesztést, melyek közül kiemelkedőnek tekinthetőek a technikai-technológiai, termék-szolgáltatási, illetve piacfejlesztési tervek. Ennek megfelelően az elemzésből megállapítható, hogy igénylik az ilyen típusú tanácsadási rendszerek működését, amit sok helyen hiányosságként említenek a kistérségben. Fontos eredmény, hogy a munkáltatók pályázati intenzitását növelhetné, ha projekt menedzsment szolgáltató vállalkozások működnének a kistérségben, melyek segítségével a pályázati rendszer bonyolultságának átláthatóságában, előfinanszírozási lehetőségében, adminisztrációs terhének csökkentésében kaphatnának segítséget. A megkérdezett álláskeresők esetében is számos alkalommal megfigyelhető volt az innovációs, fejlesztési, illetve pályázati hajlandóság, melyhez ők sem tartják megfelelőnek a kistérségben ilyen irányú jelenlegi tanácsadást. 5. Kapcsolatrendszer A vizsgált kistérségben az elemzés alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek többsége nem rendelkezik a kistérségben működő lokális gazdasági kapcsolatrendszerrel, hasonló, illetve kiegészítő tevékenységet végzők között sem. Nem ismerik a versenytársak helyzetét, illetve az együttműködés formáinak lehetőségét sem. Ez hatványozva igaz a munkáltatók, munkavállalók és a kistérségben működő iskolarendszerű oktatási intézmények kapcsolatára is. Vizsgálatainkból szembetűnik, hogy sem az iskolarendszerű képzőintézmények, sem a munkáltatók nem ápolnak szorosabb együttműködést, csupán a szakmai gyakorlati helyek biztosításában van némi együttműködési szándék, hajlandóság. Emellett viszont a nyelvi képzést, OKJ-s képzést nyújtó intézmények kapcsolatrendszerének kistérségi kiépülése a vállalkozások irányába elindult. Véleményünk szerint a kistérségi kapcsolatrendszer, hálózatépítés kialakítása fontos, hiszen a gazdasági válságból való kilábalásban az együttműködés szerepe kulcsfontosságú lehetőség. Ennek szükségességét az is mutatja, hogy a válaszadók többsége részt venne továbbképzéseken, ahol a kívánt témák között kiemelkedő szerepet kaptak a pályázati lehetőségek, a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok változása, illetve a kutatási együttműködő partnerek keresése közös projektek generálásához. A vizsgálatok egyik fontos eredménye, hogy az együttműködési hajlandóság jól érzékelhető a kistérségben, de ennek generálása jelenleg hiányként jelentkezik. 6. Fejlesztések, tervek A vizsgált kistérségben az elemzés alapján megállapítható, hogy a válaszadók többsége három fejlesztési iránynak ad prioritást. Elsősorban az infrastruktúra, a szolgáltatási szektor fejlesztésében, illetve az idegenforgalom bővítésében látják a kistérség kitörési pontjait. A munkáltatók mellett ezen fejlesztési sorrendet fogalmazták meg a munkavállalók is, hiszen tőlük várják az életszínvonal javulását. Ez a kistérség átlag feletti képzettséggel rendelkező munkavállalóival, illetve a relatíve magasabb (országos átlaghoz képest) átlagos jövedelmi szinttel magyarázható. Megvizsgálva a kistérség fejlesztési potenciálját megállapítható, hogy 6

ezen fejlesztések jelenleg a kistérség központjában (Gödöllő) koncentrálódnak, ami a periférikus települések leszakadását eredményezheti. Az infrastruktúra kistérségi fejlesztése elősegítheti a munkaerő mozgását, ingázási hajlandóságának javulását, ami egyébként is jelentős méretekben van jelen. Álláskeresők és munkavállalók vizsgálatának főbb összefüggései 1. Képzés, kínálat A vizsgált kistérségben az elemzés alapján megállapítható, hogy a kistérségi álláskeresők között elsősorban a fiatalok jelentős aránya figyelhető meg. Kiemelkedő a pályakezdők magas aránya. Ez alapján megállapítható, hogy a munkaerőpiacon a legérzékenyebb és a leginkább segítségre szoruló csoport a pályakezdők, a munkatapasztalattal még nem rendelkezők csoportja. Mindezek alapján szükségesnek látjuk a pályaorientációra, karrierkövetésre, illetve a vállalatokkal való kapcsolat kiépítésére képes rendszer működtetését. Az álláskeresők körében a vizsgálat alapján megállapítható, hogy jelentős azok aránya, akik nem tartják piacképesnek a végzettségüket. Véleményünk szerint ennek egyik fő oka, hogy jelenleg nem működik a pályaorientáció intézményrendszere. Pozitív eredményként kell azonban megfogalmaznunk, hogy a válaszadóknak érezhetően megvan a szándékuk a továbbképzésre, a tudásuk fejlesztésére. Mivel a képzési kínálat jelentős változásai nem figyelhetők meg a kistérségben, így a folyamatosan kibocsátott képzett kistérségi munkaerő elhelyezkedése egyre nehezebbé válik. Ezen probléma előirányozza az iskolarendszerű képzéseket nyújtók és a munkáltatók közötti folyamatos és kölcsönös kommunikáció szükségességét. Ez a munkáltatók részéről is komoly igényként jelent meg, hiszen több olyan vállalkozás is van a kistérségben, amely bővítést tervez és csalódottan tapasztalta, hogy helyben nincs olyan képzés, amely olyan szakembereket képez, amire nekik nagy mennyiségben szükségük lenne (pl. TEVA vegyészmérnökök, Magyar Posta alacsony képzettségű raktári dolgozók). A kutatás fontos eredménye, hogy a megkérdezett munkavállalók többsége saját pénzén is hajlandó lenne magát tovább képezni, mert az átlagnál magasabb végzettségi szintű kistérségben a versenyt véleményük szerint csak így tudják fenntartani a többi munkavállalóval. 2. Munkavállalás, álláskeresés Munkavállalási hajlandóságot tekintve a kistérségben élő álláskeresők többsége a hagyományos 8 órás foglalkoztatási formát keresi. Elenyésző a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének igénye. A munkaügyi központ szerepét leginkább az álláskeresők érzik a kistérségben, akik viszonylag nagy aránya fordul a központhoz, de sok esetben nem állásért, hanem támogatott képzésekért. A jelenleg foglalkoztatottak nagy többsége még soha nem vette igénybe a munkaügyi központ szolgáltatásait. A válaszok alapján ez egyrészt annak köszönhető, hogy ha váltott is már munkahelyet, akkor igyekezett a munkanélküli státusz kihagyásával ezt megtenni, vagy inkább családi, ismerősi körben kért segítséget, illetve önállóan igyekezett állást találni magának. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a munkaügyi központ álláskeresés során nyújtott segítsége hatékonyságát kellene javítani. A vizsgálat alapján vállalkozást az álláskeresők csupán elenyésző hányada szeretne indítani, ami elsősorban a tőkehiánnyal, illetve a szükséges vállalkozási ismeretek hiányával indokolható. A válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek fontosnak tartják a Karrier Iroda működését, de szükségesnek látjuk ezen intézmény további népszerűsítését. 7

Az önkormányzatok vizsgálatának speciális megállapításai, vélemények 1. Az önkormányzatok, mint munkáltatók speciális helyzetben vannak, hiszen a feladataik jól körülhatárolhatóak, tervezhetőek, mentesek a szezonalitástól. Alkalmazottaik felvételére speciális törvényi előírások vonatkoznak, ezért az ő kapcsolatuk a munkaügyi központtal sajátos. Ezeken kívül finanszírozási jellegük sem teszi annyira kitettnek őket a gazdasági változásoknak, mint az egyéb munkáltatókat. 2. Az önkormányzatok esetében a fejlesztési célok között kiemelt prioritásként szerepelt a település foglalkoztatási helyzetének javítása, ami a hivatalok nyitottságát mutatja a közös kezdeményezésű, a foglalkoztatási helyzet javítását célzó kezdeményezésekre. 3. Az önkormányzatok egyre nehezedő pénzügyi helyzetükre való tekintettel egyre nagyobb számban adnak be pályázatokat, mind a saját működésük fejlesztése, mind a településen élők életminőségének javítása céljából. 4. Az önkormányzatok és a képzőintézmények együttműködését tekintve nem jellemző a szakmai kooperáció, de más önkormányzatokkal gyakori az együttműködés. Erre példa a Gödöllői Kistérségi Társulás létrehozása is. 5. Az önkormányzatok is megérezték a helyi vállalkozások nehéz gazdasági helyzetéből adódó visszaesést, véleményük szerint a helyi foglalkoztatás leginkább a helyi vállalkozások gazdasági és pályázati aktivitásának növelésével javítható, amit az infrastruktúra fejlesztésének kell megelőznie. 6. Az önkormányzatok válaszaiból megállapítható, hogy nagy arányban jellemző a lakosság körében az ingázás más településekre, azaz a munkavállalók többsége más településeken keresi a megélhetését. Ebből fakad a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének igénye is. 7. Az önkormányzatok a hátrányos helyzetű, a társadalomba nehezen beintegrálódó csoportok jelenlétekor minden esetben a cigány kisebbségre gondoltak. A válaszadó önkormányzatok többsége az említett csoportok foglalkoztatási helyzetéből eredezteti a társadalomba történő integrációjuk nehézségeit. A képzőintézmények vizsgálatának speciális megállapításai, vélemények 1. A képzőintézmények speciális munkáltatóknak tekinthetők, mert a többi munkáltatóhoz képest itt a legmagasabb a női alkalmazottak, illetve a felsőfokú végzettségűek aránya. 2. A munkaügyi kirendeltséggel kapcsolatban elsősorban az iskolarendszerű képzést nyújtók vannak, melyek állami finanszírozásúak. 3. A többi munkáltatóval összehasonlítva megállapítható, hogy a képzőintézmények esetében mérsékeltebb a fejlesztési hajlandóság. A fejlesztéseket tekintve számukra a termék, azaz a képzések megújítása, fejlesztése az elsődleges cél, illetve ezzel párosulva a piacfejlesztés. 4. A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a képzőintézmények ismerik leginkább egymás tevékenységét a kistérségen belül, ami leginkább a köztük lévő versenyből adódhat. A vállalkozásokkal is igyekeznek szoros kapcsolatot ápolni, elsősorban a rövid távú képzést, felnőttképzést, illetve nyelvi képzést nyújtó intézmények, mert a vállalkozások jelentik számukra a képzéseik jelentős felvevőpiacát. 5. A képzőintézmények általában nem nyújtanak segítséget a tanulók pályaorientációjában, illetve gyakorlati hely keresésében. A tanulók végzése után nem jellemző a karrierkövetés, ami nehezíti a munkaerő-piaccal való kommunikációt. A kutatás eredményei alapján azonban az megnyugtató, hogy válaszaik szerint a képzőintézmények a lehetőségekhez mérten igyekeznek figyelembe venni a munkaerő-piaci igényeket képzéseik kialakításakor. Ez indokolja, hogy az intézmények mindegyike tervezi új képzések indítását. 8

6. A képzőintézmények hasonlóan a többi munkáltatóhoz a finanszírozási helyzetük javítása érdekében a pályázatokban látják a lehetőséget. Jelenleg is nyújtanak be pályázatokat, és a jövőben is ezekről hallanának szívesen. A kutatás legfőbb eredményeként megfogalmazható, hogy a bevont munkaerő-piaci szereplők mindegyike hajlandó az együttműködésre és nyitottak a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében tett minden lépés befogadására. 9

1. AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI POLITIKÁJÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A jelenlegi gazdasági és társadalmi folyamatok alapján kijelenthető, hogy a modern gazdaságok alapja nem a nyersanyag vagy a fizikai munka, hanem a tudás. Annak érdekében, hogy Európa győztesen kerüljön ki a feltörekvő új gazdaságokkal folyó versenyből, olyan munkahelyeket kell teremtenie, amelyekre egy dinamikus tudásalapú társadalomnak szüksége van. Ehhez szükség van az oktatásba és a tudományba történő befektetésekre, valamint a foglalkoztatáspolitika ösztönzésére. Ez utóbbinak lépést kell tartania a változások ütemével és végig kell kísérnie az Uniót a gazdasági világválságon. Az Európai Unió tagállamai szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a kihívásoknak megfelelhessenek; együttműködésüket közös célok megfogalmazásával és egymást erősítő közös politikák kidolgozásával alapozták meg. A tagállamok célja a teljes foglalkoztatás megvalósítása egy olyan átfogó megközelítésen alapuló foglalkoztatáspolitika végrehajtásával, amely keresleti és kínálati oldalt érintő intézkedéseket egyaránt magában foglal, ezáltal elősegíti a foglalkoztatási ráták emelését a lisszaboni és a stockholmi célkitűzéseknek megfelelően. A fenntartható növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló uniós stratégia, az ún. lisszaboni stratégia a tudásalapú társadalom létrehozásához a vállalkozásokon belüli innovációt és az emberi erőforrásba irányuló befektetést ösztönzi. A stratégia központi eleme az egész életen át tartó tanulás és a kutatásfejlesztés előmozdítása. A tagállamok foglalkoztatáspolitikájának feladata, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy az EU átlagosan 2010-re elérje a 15 64 éves népességre vonatkozóan a 70 százalékos, a nők esetében a 60 százalékos, az idősebb korcsoportban (55 64 évesek) pedig az 50 százalékos foglalkoztatási rátát. A lisszaboni stratégia értelmében továbbá a várható élettartam növekedésére való tekintettel emelni kell a nyugdíjkorhatárt, fejleszteni kell a dolgozók és a cégek alkalmazkodóképességét, javítani kell az oktatás és a képzés színvonalát, és hozzá kell igazítani a szociális védelmi rendszereket az innováció, a globalizáció és a mobilitás kihívásaihoz. Az Európát 2008-ban elérő gazdasági válság idején a lisszaboni stratégia még fontosabbá vált. Ha a stratégia célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk, a kereslet fellendítésével és az európai gazdaságba vetett bizalom helyreállításával elősegíthetjük a gazdaság felélénkülését. Az EU emellett különféle intézkedésekkel javítja a gazdasági válságnak a foglalkoztatásra gyakorolt rövidtávú hatásait, illetve az uniós munkaerő hosszú távú foglalkoztatottsági kilátásait (pl. a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolása, a munkaerő-piaci igények korai felismerése révén). A hatékonyabb munkahelyteremtés azonban nem valósítható meg bármi áron. Az Európai Unió hosszú ideje gondoskodik arról, hogy a dolgozók az EU teljes területén tisztességes munkakörülmények között dolgozzanak, illetőleg jogaik ne szenvedjenek csorbát. Erre fog törekedni a jövőben is. A munkavállalók jogait közös minimumszabályok védik a munkakörülmények, a csoportos elbocsátás, a részmunkaidő és az ideiglenes szerződések, a munkahelyi egészség és biztonság, a szülési és szülői szabadság, az egyenlő munkáért egyenlő bér elve és a szexuális zaklatás elleni védelem tekintetében. 10

A munkavállalók képviselői és a munkaadók közötti szociális párbeszéd az EU szakpolitikájának egyik alapkövét jelenti. A munkavállalók és a munkaadók közötti jó kapcsolat nem csupán a dolgozók védelmét erősíti, hanem a versenyképesség fokozásához is hozzájárul. Az Európai Bizottság ezen kívül ösztönzi a vállalatok társadalmi felelősségvállalását, amely szerint a vállalatoknak a szociális és környezeti kérdéseket be kell építeniük tevékenységükbe és üzleti stratégiájukba. Az EU fejlett társadalmi jóléti rendszerekkel rendelkezik, amelyeket semmi esetre sem szabad leépíteni. A szociális háló ugyanakkor nem ösztönözheti az embereket arra, hogy ne dolgozzanak. Az EU vezetői egyetértenek afelől is, hogy a nyugellátás és a minőségi egészségügyi ellátás az állampolgárok alapvető joga, ám a ráfordításoknak fenntarthatóaknak kell lenniük. A gazdasági visszaesés idején különösen aktuális kihívás a szociális védelem és a modern gazdaság összeegyeztetése, mivel viszonylag sok munkavállalót fenyeget annak veszélye, hogy elbocsátják és megélhetésük a szociális juttatásoktól függ majd. Az esélyegyenlőség az uniós szakpolitika alapelvei közé tartozik. Közös jogszabály írja elő EUszerte: tilos a hátrányos megkülönböztetés nemen, fajon, etnikai hovatartozáson, fogyatékosságon, nemi orientáción, életkoron és valláson, valamint meggyőződésen alapuló minden formája. Az EU külön stratégiát alakított ki a hátrányos megkülönböztetés és az idegengyűlölet leküzdésére, valamint a társadalmi befogadás ügyének előmozdítására. Az emberek jövőjét megalapozó befektetések igen jelentős szerepet játszanak a munkahelyteremtést és a növekedést szolgáló stratégiában. Ezen intézkedések fő eszköze az Európai Szociális Alap, amely 2007 2013 között 77 milliárd eurót fordít a munkahelyhez jutás megkönnyítésére, a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelésére és a hátrányos helyzetű régiók intézményhálózatának fejlesztésére. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap évente 500 millió eurót fordíthat olyan dolgozók személyre szabott támogatására, akik a kereskedelem általános liberalizációja és a fokozott verseny miatt veszítették el állásukat. Az alapból finanszírozhatók azon munkavállalók átképzéséből és elhelyezkedéséből fakadó költségek is, akik a pénzügyi válság miatt váltak munkanélkülivé. Az Európai Unió egyik fő vívmánya, hogy polgárai az EU területén bárhol letelepedhetnek és munkát vállalhatnak, és ott jogosultak a szociális juttatások igénybevételére, beleértve az egészségügyi ellátást is. A munkavállalók mobilitását azért támogatja az EU, mert egyrészt hozzájárul az egyén személyes kibontakozásához és sikeres szakmai karrierjéhez, másrészt elősegíti a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolását. A külföldi munkavállalás megkönnyítésére az uniós tagországok foglalkoztatási szolgálatai álláshirdetéseiket egyetlen közös felületen, az EURES honlapon teszik közzé, amely több mint egymillió állásajánlatot is tartalmaz (http://europa.eu/pol/socio/index_hu.htm). Az Európai Unió foglalkoztatási munkacsoportjának értékelése, továbbá a foglalkoztatási irányvonalak és a 2003. évi tanácsi ajánlások bevezetéséről készült közös foglalkoztatási jelentés elemzése szerint valamennyi tagállamnak és társadalmi partnernek azonnali prioritás kell adni a következő feladatoknak: A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodásának növelése. A rugalmasság és biztonság egyidejű megvalósításának ösztönzése a munkaerőpiacon, a munkaszervezés javításával és a standard illetve atipikus munkaszerződések vonzóvá tételével a munkavállalók és munkáltatók számára egy kétlépcsős munkaerőpiac létrejöttének elkerülésére. Az állásbiztonság fogalmát modernizálni kell, és kiegészíteni a nők és 11

férfiak az irányú képességével, hogy megőrizzék a munkahelyüket és ott előmenetelt érjenek el. Maximalizálni kell a munkahely-teremtést és növelni a termelékenységet, a vállalkozóvá válás útját álló akadályok elhárításával, valamint a struktúraváltás jobb megszervezésével. Több ember munkaerőpiacra vonzása és ott maradásra késztetése: a munka legyen mindenki számára reális választási lehetőség! Meg kell szüntetni a munkanélküliség, inaktivitás és az alacsony keresetek csapdáját, az adózás és segélyezés közötti egyensúly megteremtésével. Az aktív öregedés átfogó stratégiáját kell életbe léptetni, beleértve olyan eszközök és intézkedések meghozatalát, amelyek arra ösztönzik a munkavállalókat, hogy minél később menjenek nyugdíjba, a munkáltatókat pedig arra, hogy vegyenek fel és minél hosszabb ideig tartsák meg az idős munkavállalókat. Folytatni kell a nők, a fiatalok, az etnikai kisebbségek és a migráns munkaerő munkaerő-piaci részvételének és vállalkozóvá válásának ösztönzésére irányuló politikát. Meg kell erősíteni a munkanélküliekre és az inaktívakra irányuló aktív munkaerő-piaci politikát, személyre szabott szolgáltatásokkal minden álláskereső számára. Azért, hogy anyagi és nem anyagi értelemben érdemes legyen dolgozni, intézkedéseket kell hozni többek között az adózás és a gyermekgondozási szolgáltatások területén, valamint a munka és a családi élet összehangolását elősegítő feltételek megteremtésével. Többet és hatékonyabban beruházni a humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba. Az oktatás valamennyi szintjén ambiciózus intézkedéseket kell hozni az emberi tőke, a kutatás-fejlesztés, a vállalkozói attitűd és képességek/ készségek kibontakoztatására. Meg kell osztani a költségeket és a felelősséget az állam, a vállalatok és az egyének között. Ösztönözni kell a vállalaton belüli emberierőforrás-fejlesztést. Csökkenteni kell az iskolai lemorzsolódást és bővíteni a képzési kínálatot, az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés biztosításával, különösen a leginkább rászorulók (az alacsony képzettségűek és az idős dolgozók) esetében. Figyelemmel kell lenni a munkaerőpiac jelenlegi és jövőbeli szükségleteire. Innovatív oktatási és szakképzési módszereket kell alkalmazni (például a távoktatás), továbbá fejleszteni kell az új információs és kommunikációs technológiákhoz kapcsolódó képességeket. Jobb kormányzással kell biztosítani a reformok eredményes megvalósítását! Reform partnerségeket kell létrehozni a társadalmi partnerek részvételének és támogatásának mobilizálására. Világos nemzeti politikákat, és ahol szükséges, célokat kell kidolgozni az európai közös célkitűzések eléréséért, illetve a közpénzek hatékony felhasználásáért. Támogatni kell, hogy a nemzeti foglalkoztatási akciótervek kulcsszerepek töltsenek be a reformlépések programozásában. Biztosítani kell, hogy ezek demonstrálják a koherenciát, az átláthatóságot és a költséghatékonyságot a pénzügyi források elosztásában, beleértve a foglalkoztatási irányvonalak és ajánlások végrehajtásához rendelkezésre bocsátott EUalapok felhasználását is. A kölcsönös tanulást eredményesebben kell megvalósítani. 1.1. Magyarországra vonatkozó specifikus ajánlások Magyarországon a foglalkoztatási ráta alacsony, különösen az alacsony képzettségűek, a hátrányos helyzetűek, a nők és idősek esetében. A munkanélküliségi ráta is kisebb az EU átlagánál, de ez az alacsony gazdasági aktivitási rátával magyarázható. Nagyok a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek a modern középső és nyugati, valamint a többi országrész között. A regionális és szektorális mobilitás alacsony. Szűk keresztmetszetek vannak jelen a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az oktatási-képzési rendszer és a munkaerő-piaci szükségletek meg nem felelése miatt. Hazánkra háruló feladatok az alábbiak: Növelni kell a dolgozók és vállalkozások alkalmazkodását. Az élőmunka közterhei továbbra is magasak, ami akadályozza a munkahely-teremtést, és minden bizonnyal 12

hozzájárul a bejelentés nélküli munkavégzéshez. A gazdasági növekedés lassulása közepette további, a társadalmi partnerekkel közös erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a bérfolyamatok foglalkoztatás-barát módon alakuljanak. Ezeket ma a gazdaság versenyképesebb része vezérli, következésképpen nem feltétlenül mozdítják elő a munkahely-teremtő kapacitások megerősödését a gazdaság kevésbé fejlett területein. Több embert kell vonzani a munkaerőpiacra, és a munkát mindenki számára reális választási lehetőséggé tenni! A dolgozók egészségi állapota aggodalomra ad okot, ami részben megmagyarázza az alacsony gazdasági aktivitást. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek ösztönzik a munkakörülmények javítását, valamint a megelőző és gyógyító egészséggondozást. A szociális ellátórendszerek reformját beleértve a táppénzrendszert is úgy kell végrehajtani, hogy megérje dolgozni és csökkenjen a bejelentés nélküli munkavégzés. Ennek együtt kell járnia a rugalmas és családbarát munkafeltételek kialakításával, beleértve a részmunkaidős foglalkoztatás vonzóbbá tételét, különösen a nők és idősek számára. Az aktív munkaerő-piaci eszközök preventív jellegének erősítése a munkanélküliek és inaktívak szempontjából ugyancsak fontos, különösen a hátrányos helyzetű régiókban. Ehhez modern állami foglalkoztatási szolgálat kell, amely támogatni tudja a foglalkozási és földrajzi mobilitást. A társadalmi kirekesztődés elleni stratégiára alapozva erőfeszítéseket kell tenni a roma népesség munkaerő-piaci kilátásainak javításáért. Több és hatékonyabb beruházás az emberi tőkébe és az élethosszig tartó tanulás. Erőfeszítéseket kell tenni az élethosszig tartó tanulás stratégiájának kidolgozása érdekében, és intézkedést hozni az iskolai lemorzsolódás csökkentéséért, valamint ösztönözni kell az egyetemi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, és bővíteni kell a szakképzési lehetőségeket, különösen az alacsony képzettségűeknek és hátrányos helyzetűeknek (Frey, 2004). A legtöbb tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is a Strukturális Alapok jelentik a legfontosabb gazdaságfejlesztési, azon belül is többek között a munkaerő-piaci problémák megoldását célzó uniós forrásokat. Hazánk azóta jogosult a Strukturális Alapok támogatására, hogy 2004 májusában csatlakozott az EU-hoz. A Strukturális Alapokat Magyarországon is a legkevésbé fejlett régióiba irányították, hogy elősegítsék felzárkózásukat. A 2004 2006-os időszakban a Strukturális Alapokból 19.843 projektet támogattak. 12.957 mikro-, kis és középvállalkozás részesült támogatásban, és 21.600 új munkahely jött létre. A nők foglalkoztatottsági aránya a 2001-es 49,8%-ról 2007-re 55,1%-ra nőtt, és 107.602 nő vett részt valamilyen képzésben. A 2007-2013 közötti időszakra Magyarország mintegy 2,98 milliárd eurót irányzott elő az oktatás és a szakképzés fejlesztésére, illetve a munkavállalók, cégek, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének javítására. Ennek köszönhetően várhatóan a munkaképes korú népességből több mint 400.000 fő vehet részt valamilyen képzésen. Különös hangsúlyt fektetnek a felsőoktatás tartalmának és szerkezetének fejlesztésére, valamint a K+F kapacitások javítására, hogy azok jobban megfeleljenek az üzleti élet és tudásalapú gazdaság szükségleteinek. Az előző programozási időszakhoz képest Magyarország 52%-kal több forrást jelölt ki olyan területeken, amelyek hozzájárulnak a tudománnyal, a technológiával, az innovációval, a kis- és középvállalkozásokkal (kkv-k), az információs és kommunikációs technológiákkal (IKT), az egészségüggyel, a foglalkoztatással, az oktatással és az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos legfontosabb nemzeti stratégiák megvalósításához. Az alapvető lisszaboni tevékenységekre fordítandó pénzösszegek jelentősen megnövekedtek. A regionális 13

versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alá tartozó régiók a számukra kiutalt teljes összeg 82%-át tervezik a lisszaboni prioritásokra költeni (http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/country2009/hu_hu.pdf). Ezen régiók körébe tartozik Magyarország esetében egyedüliként a Közép-Magyarországi régió, és egyúttal vizsgálatunk célterülete, a Gödöllői kistérség is. A következő fejezet a fent említett európai prioritások szem előtt tartásával igyekszik átfogó képet adni a kistérség helyzetéről. 14

2. A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A Gödöllői kistérség a Közép-Magyarországi Régió egyik legfejlettebb kistérsége, Budapesttől keletre helyezkedik el, teljes területe 38.100 km 2, amely két nagy tájegységre osztható a Gödöllői-dombságra, valamint a Hatvani síkra. A kistérség fejlettségét nagyrészt köszönheti a kedvező gazdaságföldrajzi fekvésének, és a települések adottságainak egyaránt. Budapest közelsége és a kistérség jó megközelíthetősége szintén jellemzője a térségnek. Pest megye keleti részén elhelyezkedő Gödöllői kistérség közvetlenül is határos hazánk fővárosával, ezáltal a kistérség egy része a budapesti agglomeráció része. 2007-ig Mogyoród is a kistérséghez tartozott, de jelenleg már a Dunakeszi kistérség része. A térség természeti-környezeti adottságokban, kulturális örökségben és szellemi javakban gazdag, a foglalkoztatottság magas és az országos átlagnál magasabbak a jövedelmek is. A kistérség központi és nyugati településein a gazdaság szerkezete, szervezeti összetétele korszerű, versenyképes ágazatok és vállalatok működnek. A térség része a tágabb budapesti agglomeráció és Pest megye mintegy hárommilliós felvevő piacának (IVS, 2008). A Gödöllői kistérség területi elhelyezkedése 1. sz. ábra Forrás: VATI, 2010. A főváros gazdasági, társadalmi, urbanisztikai agglomerációs hatása (alvóváros jelleg, ingázás, munkamegosztás gyengesége, etc.) a kistérség nyugati területeire erős, míg a keleti rész négy településére Dány, Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok gyengébb. Gödöllő önállóbb, teljesebb városi struktúrával rendelkezik, amit illusztrál az a tény, hogy például többen járnak Gödöllőre dolgozni, mint onnan Budapestre vagy a kistérségbe. A Budapest központú áramlások, az agglomerációs hatások egyensúlytalanságai az okai annak, hogy a kistérség belső integritása nehezen megoldható, a települések kooperációja alacsony fokú, pedig a természeti, a gazdasági és a demográfiai adottságok hasonlóak a településeken, infrastrukturális, közlekedési akadálya nincs az erőteljesebb kooperációnak. A kistérségen belüli települési kapcsolatokra az egyéni útkeresés a jellemző és nem a konvergencia (összetartás). A Gödöllői kistérség településeinek területi és demográfiai adatait az 1. sz. táblázat foglalja össze. 15

A Gödöllői kistérség településeinek főbb adatai (2009) 1. sz. táblázat Név Típus Terület (100 ha) Népesség (fő) Csömör Község 23 8 904 Dány Község 43 4 364 Gödöllő Város 62 33 575 Isaszeg Város 55 11 214 Kerepes Község 24 9 960 Kistarcsa Város 11 10 986 Nagytarcsa Község 12 3 539 Pécel Város 44 14 868 Szada Község 17 4 355 Vácszentlászló Község 30 2 115 Valkó Község 38 2 541 Zsámbok Község 23 2 414 ÖSSZESEN 381 108 835 Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010. A kistérség 12 településből áll, melyből 4 város (Gödöllő, Isaszeg, Kistarcsa, Pécel). Nyugati települései (Csömör, Gödöllő, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Pécel, Szada) a budapesti agglomeráció részei. A keleti rész települései (Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok, Dány) ezen kívül esnek, így karakteres az eltérés a kistérség ezen két része között. A kistérség településeinek területi megoszlása alapján (2. sz. ábra) látható, hogy a kistérség területének legnagyobb részét, 16%-át teszi ki a kistérség központja, Gödöllő. Mögötte második helyen a nemrégiben városi rangot kapott Isaszeg áll. A kistérség székhelye Gödöllő, amely központi közigazgatási, kulturális, oktatási, gazdasági és közlekedési funkcióiból adódik. A kistérséget átszeli a Budapest Miskolc vasúti fővonal, az M3 jelű autópálya, a 3-as főút, illetve az M0-as gyűrű, valamint az M31-es út, melyek a kedvező közlekedési lehetőségek miatt nagy gazdasági és logisztikai potenciált teremtenek. Az egyes kistérségi települések megközelíthetőségét nagyban meghatározza a főutaktól való távolság. Az M3-as autópályához, az M0-as gyűrűhöz, valamint a 3-as főúthoz közelinek tekinthető Gödöllő, Szada, Isaszeg. Ezekről a településekről Budapest lényegesen könnyebben érhető el, emiatt a főváros vonzása itt rendkívül nagy. De ugyanilyen okoknál fogva erős ez a hatás Kistarcsa, Nagytarcsa és Kerepes esetében is (www.godolloikisterseg.hu). A lakosság száma 2009-ben meghaladta a 108 ezer főt (lsd. 1. sz. táblázat), melynek folyamatos növekedése egyik legfőbb jellemzője a térségnek. Míg 1985-ben a kistérség népessége csupán 87.476 fő volt, 2000-re ez tovább nőtt 98.265 főre és a 2009-es adatok alapján 108.835 főt számláltak a kistérségben. Ezt egyértelműen utal a dinamikusa fejlődésre, hiszen közel 25 év alatt 24%-kal nőtt a kistérség népessége. 16

2. sz. ábra A Gödöllői kistérség területének megoszlása a települések között (2009) Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010. Ahogyan az a 3. sz. ábrán is látható, a kistérség központja lakosságlétszám alapján meghatározó szereplője a kistérségnek, hiszen jelenleg a lakosság 31%-a él Gödöllőn. A lakosság további 43%-a él Isaszegen, Kerepesen, Kistarcsán és Pécelen együttvéve. Tehát 5 település adja a kistérségi lakosság közel ¾-ét. A Gödöllői kistérség népességének településenkénti megoszlása (2009) 3. sz. ábra Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010. 17

Ha egyéb demográfiai trendeket is vizsgálunk, akkor látható, hogy a népsűrűség kistérségi szinten fokozatosan emelkedett a 2000 után időszakban, és a vándorlási különbözet is egyértelműen arra utal, hogy a kistérségbe vándorlás jóval meghaladja az elvándorlás mértékét. A korösszetételt tekintve azonban kedvezőtlennek mondható, hogy a 60 évnél idősebb lakosság aránya a teljes lakosságból egyre növekvő tendenciát követ. Természetesen a kistérségre vonatkozó adatok településenkénti bontása ennél jóval színesebb képet mutat, hiszen a bevándorlásnak köszönhető létszámnövekedés elsősorban a városok lakosságának létszámát befolyásolta. Míg 2000-ben a kistérség városaiban élők száma 51.680 fő volt, addig 2009-re ez a szám 70.643 fő lett (lsd. 1. sz. táblázat). 2. sz. táblázat A Gödöllői kistérség főbb demográfiai folyamatai 2000-2008 között Népsűrűség (fő/km 2 ) Belföldi vándorlási különbözet (1000 lakosra) 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből (%) 2000 245 15,7 17,4 2004 258 14,4 18,2 2008 285,7 14,7 19,1 Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010. A kistérség infrastrukturális ellátottságát illetően megállapítható, hogy az elmúlt évtized során folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a kistérség infrastrukturális ellátottsága javult, és többek között ez jelent vonzó tényezőt a betelepülni kívánók számára a jövőben. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya fokozatosan közelíti meg a 100%-ot. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma pedig az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően szinte teljes lefedettséggel bír a kistérség településein. A legnagyobb pozitív elmozdulást a szennyvíz-csatorna hálózathoz csatlakozott lakások aránya mutatja, hiszen a 2000-es 41,3%-ról 2008-ra megközelítette a 70%-ot. A Gödöllői kistérség főbb infrastrukturális mutatói 3. sz. táblázat Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás (%) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás (%) 2000 90,5 94,9 41,3 2004 90,5 98,8 53,9 2008 93,3 99,1 69,2 Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010 18

A kistérség gazdasági helyzetét tekintve elmondható, hogy az elmúlt évtized során a működő vállalkozások száma a 2004-es kiugró érték kivételével fokozatosan csökkenő tendenciát mutatott (lsd. 4. sz. ábra), csakúgy mint az 1000 lakosra jutó számuk. Míg 2000-ben az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma 86 volt, addig ez a szám 2009-re 62-re mérséklődött. A Közép-Magyarországi régió egészét tekintve elmondható, hogy némi területi kiegyenlítődés ment végbe a vizsgált időszak folyamán az 1000 lakosra jutó vállalkozások számát tekintve. Míg 2000-ben több kistérség is meghaladta ezen adat tekintetében a Gödöllőit (Budaörsi, Dunakeszi, Pilisvörösvári, Szentendrei), és a régiós átlag 118 volt, addig 2007-re mérséklődtek a kistérségek közötti eltérések. A régiós átlag 94-re esett vissza, és kizárólag a Budaörsi kistérség előzte meg a Gödöllőit. 4. sz. ábra A Gödöllői kistérségben működő vállalkozások számának alakulása (2000-2009) Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010. A 4. sz, ábrán a működő vállalkozások létszámának alakulása látható, amely összességében csökkenő tendenciát mutat, de ha az egyéni és társas vállalkozások arányát vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy a csökkenés elsősorban az egyéni vállalkozások inaktivitásából, illetve megszűnéséből következik. A kistérség vállalkozásainak ágazati megoszlását tekintve elmondható, hogy a szolgáltatóipar dominanciája jellemző. 2008-ban a regisztrált vállalkozások 75%-a tartozott ehhez az ágazathoz, míg a mezőgazdaság kb. 9%-ot, az ipar pedig 16%-ot képviselt. A Gödöllői kistérségben néhány nagyobb multinacionális vállalat is működik, melyek jelentős szerepet töltenek be nemcsak a kistérségi központ, Gödöllő, hanem a környező településekből ingázó lakosság foglalkoztatási életében. Ezek a vállalatok elsősorban a kedvező infrastrukturális feltételek, a főváros közelsége illetve a szakképzett munkaerő nagy számú jelenléte miatt választották a kistérséget működésük helyszínéül. Ezek közé a cégek közé tartozik a teljesség igénye nélkül: a LEAR Corporation Hungary, amely 1991-ben először Gödöllőn nyitotta meg üzemcsarnokát és a gyöngyösi egységgel együtt jelenleg közel 4.000 főt foglalkozat (http://www.learcorp.hu/main/index.html); 19

a TEVA Magyarország ZRt. Logisztikai Központ, amely a magyar Human gyógyszergyár beintegrálásának köszönhetően van jelen Gödöllőn 2000. óta, és a debreceni, sajóbábonyi kirendeltségeivel együtt összesen 2.000 főt foglalkoztat (http://www.teva.hu/); a SONY Hungária Kft, amely 1996. óta végzi tevékenységét szintén a kistérség központjában munkát adva kb. 900 munkavállalónak (http://www.sony.hu/section/kezdolap); az AVON Cosmetics Hungary, amely 1990. óta működök Gödöllőn, és kb. 320 főt foglalkoztat (http://www.avon.hu/prsuite/home_page.page); a Human BioPlazma Kft, amely jelenleg 140 fővel működik Gödöllőn (http://www.humanked.com/mag/about_us.html); a NORDENIA HUNGARY Kft, amely 1993. óta működik Szadán, és a település legnagyobb ipari munkaadója (http://www.nordenia.hu/index,lang,hu.html). Gödöllő város és a kistérség foglalkoztatási helyzetének javításához tehát az említett cégek nagy mértékben hozzájárultak az elmúlt évtized során, és a működésük sikerességét, és a kistérség más gazdasági szereplőkkel fenntartott jó kapcsolatát is tükrözi, hogy további fejlesztéseket is terveznek, melyeknek köszönhetően a foglalkoztatás további bővülése várható. Eszerint például a TEVA Gyógyszergyár Zrt. is új beruházás megvalósításán dolgozik, amely több mint 65 millió eurós befektetéssel 260 új munkahelyet fog teremteni. Ezen kívül a tervek szerint 2011-ben adják át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, amely 700 embernek ad majd munkát (http://posta.hu/object.7d44c853-a30f-45e9- a537-fea36ab5a2a4.ivy). A Human BioPlazma Gyártó és Kereskedelmi Kft. is jelentős kapacitásbővítő beruházást valósít meg gödöllői üzemében 2009 és 2011 között. A befektetés értéke meghaladja az ötmilliárd forintot. Az emberi vérplazmából származó gyógyszerkészítményeket gyártó és forgalmazó cég éves frakcionáló kapacitását a jelenlegi kétszeresére, 550 ezer literre növelik, az alkalmazottak száma pedig eléri a kétszázat. A multinacionális vállalatok mellett a kistérségben további jelentős munkaadónak tekintendő a gödöllői Szent István Egyetem. Az intézménynek az ország több pontján is van kampusza, azonban a központja Gödöllőn található. Itt jelenleg 971 fő áll alkalmazásban, akik többsége szintén a kistérség lakosaiból kerül ki. A Gödöllői kistérséget is magába foglaló Közép-Magyarországi régió foglalkoztatási helyzetét egyre kedvezőbb folyamatok jellemezték 2000 óta, hiszen fokozatosan növekedett az alkalmazásban állók köre. 2008-ra a régióban 1.330.755 fő állt alkalmazásban, ami a 15-74 év közötti népesség létszámához hasonlítva megközelítette az 56%-ot. Ehhez képest a pénzügyi válság által okozott megváltozott gazdasági helyzet azt eredményezte, hogy 2009-ben 1.197.700 főre csökkent az alkalmazásban állók száma a régióban, ami 54,8%-os foglalkoztatási arányt képviselt. A Közép-Magyarországi régióban 2009. januárjában a betöltetlen álláshelyek száma 2.702 volt, ami az országban a legmagasabb volt a régiók között. Ebből 1.687 Budapesten volt, 1.015 pedig Pest megyében. Ebből is látszik, hogy a munkahelykínálat a fővárosban és a főváros közeli területeken a legmeghatározóbb. 2009. januárjában a nyilvántartott álláskeresők száma 54.115 fő volt a régióban, mely a 2008. januárihoz képest 12,7%-kal volt magasabb. Az álláskeresők között a pályakezdők aránya is nőtt ugyanebben az időszakban, így 2009-ben a számuk elérte a 2.289 főt. A nyilvántartott munkanélküliek, illetve álláskeresők aránya a munkavállalási korú lakosságból az elmúlt 10 év során csupán egyetlen település, Csömör esetében csökkent. Átlagos tendenciaként az álláskeresők arányának növekedése állapítható meg, bár 20

településenként eltérő a növekedés mértéke (lsd. 4. sz. táblázat). Leginkább Valkón nőtt az álláskeresők aránya, ahol a növekedés mértéke közel 80%-os volt. Alkalmazásban állók száma a Közép-Magyarországi régióban (fő) 5. sz. ábra Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010. A 4. sz. táblázat 2009-es év végi adatai már tükrözik a gazdasági válság következményeként tapasztalt tömeges elbocsátások hatását Pest megye településein is, bár a helyzet mindenképpen kedvezőbb, mint az ország számos más megyéiben. 2009-ben a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből a megyei átlaghoz képest (4,92%) csupán 4 településen volt magasabb: Dányban, Vácszentlászlón, Zsámbokon és Valkón. A Gödöllői kistérség települései között a nyilvántartott álláskeresők száma arányaiban Valkón volt a legmagasabb, 9,58%. 4. sz. táblázat Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből (%) 2000 2004 2009 Pest megye 3,12 2,63 4,92 Csömör 2,61 1,59 2,54 Dány 5,31 4,20 6,94 Gödöllő 2,97 2,31 3,58 Isaszeg 2,92 2,63 4,62 Kerepes 2,3 2,24 4,26 21

Kistarcsa 1,56 2,01 3,67 Nagytarcsa 2,27 2,06 2,69 Pécel 2,27 1,90 3,28 Szada 2,36 3,32 3,13 Valkó 5,37 5,87 9,58 Vácszentlászló 5,37 1,95 5,53 Zsámbok 4,84 4,98 7,50 Forrás: ÁFSZ alapján saját szerkesztés, 2010. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből településenként, 2009 (%) 5. sz. ábra Zsámbok Vácszentlászló Valkó Szada Pécel Nagytarcsa Kistarcsa Kerepes Isaszeg Gödöllő Dány Csömör Pest megye 0 2 4 6 8 10 Forrás: ÁFSZ alapján saját szerkesztés, 2010. Az előző táblázat és ábra a nyilvántartott álláskeresők számát a munkavállalási korú népességhez viszonyította. Ez az összehasonlítás jobban tükrözi a tényleges helyzetét az álláskeresőknek. Azonban ha az abszolút számokat tekintjük, és az csupán az álláskeresők számát vizsgáljuk településenként, akkor némileg más helyzet alakul ki. A Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ adatai szerint 2010. januárjában a kistérségben összesen 2.972 álláskereső volt nyilvántartva. A nyilvántartás szerint a legtöbb álláskereső Gödöllőn volt, 790 fő. Arányaiban kiemelkedő helyen szerepel még Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa és Pécel is. Azonban ezek az arányok nem a lakosság létszámához mért arányokat mutatják, hanem az álláskeresők jelenlegi területi megoszlását. Ezért nem alkalmasak a tényleges munkanélküliségi helyzet tükrözésére. 22

6. sz. ábra A nyilvántartott álláskeresők aránya településenként a Gödöllői kistérségben, 2010. január (%) Forrás: KMRMK nyilvántartási adatok, 2010. Az 5. sz. táblázatban bemutatott munkanélküliek számának alakulása hasonló tendenciát mutat, mint a vállalkozások számának alakulása, hiszen 2004-ben a működő vállalkozások száma meghaladta a 12.000-et is, ami kiugróan magas értéknek tekinthető. Ehhez igazodva a munkanélküliekre vonatkozó statisztikák is jóval kedvezőbb értéket mutattak abban az évben. A Gödöllői kistérség munkanélküliségi adatai 2000-2008 között 5. sz. táblázat Év Munkanélküliségi ráta (%) A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében (%) A szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélküliek körében (%) 2000 2,6 46,6 24 2004 2,3 38,4 29,2 2008 2,9 43,4 n.a. Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010. A 2000-es év adataihoz képest azonban kedvező elmozdulást jelent, hogy a tartósan munkanélküliek aránya csökkenő tendenciát mutat. Azonban a régió erős szellemi potenciáljának, felsőoktatásban betöltött szerepének köszönhetően a szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélküliek között egyre növekszik. Azt meg kell jegyezni, hogy 2008-ban azért nincsen adat a szellemi foglalkozásúakra a nyilvántartott álláskeresők között, mert a statisztikai módszertan alapján a Központi Statisztikai Hivatal már nem a szellemi foglalkozásúakat tartja nyilván az álláskeresők körében, hanem a diplomásokat. Ez alapján a táblázat adatai 23

nem hasonlíthatók össze minden tekintetben, de elmondható, hogy 2008-ban a regisztrált álláskeresők 6,4%-a rendelkezett diplomával a kistérségben (ami 2009. végére 7%-ra nőtt). Ez az arány a Közép-Magyarországi régióban még magasabb (10,1%), ami természetesen a régió számos felsőoktatási intézménye által kibocsátott helyben állást kereső diplomások nagy arányából adódik. Ha csak Budapestet vizsgáljuk ebben a tekintetben, akkor az arány 14,5%. Régiók közül egyik sem előzi meg ebben a tekintetben a Közép-Magyarországit, azaz sehol nem jelent a diplomások álláskeresése akkora problémát, mint a fővárost is magába foglaló központi régióban. 6. sz. táblázat A közép-és felsőfokú oktatásban résztvevők létszáma a kistérség lakosaihoz viszonyítva Gimnáziumi tanulók száma Szakközépiskolai tanulók száma Szakiskolai tanulók száma Felsőfokú képzésben résztvevők száma 1000 lakosra 2000 19 26 2004 27 34 2008 19,9 9,4 8,3 64,8 Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010. A Közép-Magyarországi régió, és egyúttal a Gödöllői kistérség specialitása is az, hogy a képzési lehetőségek nagy számban és változatos formában vannak jelen, és képezik a munkaerőpiacra belépő munkavállalókat. Azt azonban javasolt vizsgálni, hogy a képzési kínálat mennyiben harmonizál a térség munkaerő-felvevő piacával, azaz a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó humán erőforrás követelményeivel. A 6. sz. táblázatból egyértelműen látható, hogy a Gödöllői kistérségben az elmúlt évtized során több mint megduplázódott a felsőfokú oktatásban résztvevők száma az állandó lakosok létszámához viszonyítva. Ezt azt tükrözi, hogy az álláskereső fiatalok többségének esetében a piaci igények megkövetelik a felsőfokú végzettséget. A táblázat alapján az a tendencia is világosan látszik, hogy a létszámok eltolódni látszanak a szakmai ismeretekre fókuszáló szakképzés felől az általánosabb jellegű, a felsőfokú oktatásban való részvételre jobban felkészítő gimnáziumi oktatást igénybevevők irányába. Azonban ez a tendencia nem biztos, hogy a kistérségben működő vállalkozások, mint munkáltatók számára megkönnyíti a helyzetet bizonyos szakmák esetében potenciális munkavállalók keresésében. A kistérség munkaerő-piaci szereplői által kitöltött kérdőívek többek között arra is megadják a választ, hogy milyen információáramlás és milyen fokú együttműködési hajlandóság jellemzi őket, illetve hogy rendelkezésre állnak-e olyan eszközök, amelyek segíthetik őket a foglalkoztatási helyzet javításában, a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának megteremtésében. 24

3. A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE, KUTATÁS 3.1. Anyag és módszer A Kistérségi Foglalkoztatási Paktumot megalapozó kistérségi helyzetfeltárási tanulmány második fő részét képezi a kistérségben kiküldött kérdőívek eredményeinek elemzése. A kérdőívek az alábbi csoportokra célzottan kerültek összeállításra: munkáltatók munkavállalók álláskeresők önkormányzatok és képzőintézmények. Ezen kívül a civil szervezetek számára készültek tematikus kérdések, melyekre válaszolva a szervezetek szövegesen fejthették ki véleményüket a kistérség foglalkoztatási helyzetével kapcsolatosan. A kistérség jelenlegi foglalkoztatási helyzetének feltárásához az AGRO-gate Bt. készítette el a kérdőíveket. A kérdőívek összeállítása során az volt a cél, hogy feltérképezésre kerüljenek a munkaerő-piac különböző szegmensei. A kérdőívek mindegyikében voltak olyan kérdések, melyek hasonló területekre kérdeztek rá a különböző célcsoportoknál, de természetesen specifikus kérdésekre helyeződött inkább a hangsúly (lsd. mellékletek). A megkérdezettek között több olyan szervezet, önkormányzat illetve fontosabb munkáltató is volt, akikkel a kérdőíves megkeresésen túl személyes mélyinterjú is készült. Az álláskeresők körében 2009. év őszén kerültek a kérdőívek szétosztásra egy a GAK Kft. által szervezett állásbörzén, Gödöllőn. Mivel már a Kft. ekkor benyújtotta a Foglalkoztatási Paktum elkészítésére irányuló pályázatot, ezért ahhoz kapcsolódva döntöttek úgy, hogy az állásbörzén már a projekt témájához illeszkedő kérdőívet állítanak össze és töltetnek ki az állást keresőkkel. A többi célcsoport számára a kérdőívek 2010. év februárjában a projekt hivatalos indulását követően készültek el. A megkeresendő partnerek adatbázisának összeállítását a GAK Kft. és az AGRO-gate Bt. közösen végezte. A kérdőívek kitöltésekor nem kellett megnevezni a vállalkozást, vagy az intézményt. A kérdőívek kiküldése e-mailben történt az alábbi megoszlás szerint: munkáltatói kérdőívek (74 db) munkavállalói kérdőívek (100 db) álláskeresői kérdőívek (95 db) önkormányzati kérdőívek (12 db) képzőintézmények (16 db). Összesen tehát közel 300 kérdőív került kiküldésre. Emellett a kistérségben működő 11 civil szervezet számára is kiküldésre kerültek a tematikus kérdések. A megadott határidőre az alábbi arányban érkeztek vissza a kitöltött kérdőívek: munkáltatói kérdőívek (42 db) munkavállalói kérdőívek (80 db) álláskeresői kérdőívek (95 db) önkormányzati kérdőívek (9 db) képzőintézmények (10 db). 25

A megkeresés során az önkormányzatok közül kettő önkormányzattól nem kaptunk adatokat nevezetten Szadától és Vácszentlászlótól. 3.2. Az álláskeresők által kitöltött kérdőívek értékelése A projektre készülve a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. állásbörzét szervezett 2009. őszén, és az álláskereső kérdőívek az állásbörzére látogatók körében kerültek kitöltésre, tehát nem a Munkaügyi Központban ügyet intézők körében. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni a válaszok értékelésekor. A kérdőíveket 95 a Gödöllői kistérségben élő álláskereső töltötte ki. Lakóhelyük szerinti megoszlást mutatja be a 7. sz. ábra, miszerint a válaszadók 46%-a a kistérség központjában, Gödöllőn lakik. Ez valószínű annak köszönhető, hogy az információáramlás itt volt a leghatékonyabb, az állásbörze itt került leginkább reklámozásra. A kistérség minden településének lakója képviseltette magát az állásbörzén és részt vett a kérdőív kitöltésében, természetesen nem egyforma arányban. Az adatok jól mutatják Gödöllő vonzásának hatását, ami szerint ilyen típusú rendezvények elsősorban a kistérség központjában jelenthetnek vonzerőt, mind a lakosság létszámát, mind a közlekedési lehetőségeket figyelembe véve. A kérdőívet kitöltők lakóhely szerinti megoszlása 7. sz. ábra A kérdőíves felmérés adatai alapján megállapítható, hogy a válaszadók között elsősorban a fiatalabb, illetve a középkorú lakosság képviseltette magát a leginkább, a 26-35 év közöttiek aránya 37%-ot, míg a 36-50 év közöttiek 24%-ot tettek ki. Összességében e kettő kategória adta a programon résztvevők 61%-át. Ebből egyértelműen az látható, hogy a fiatalabb, sokszor pályakezdő korosztálynak kisebb nehézséget okoz a megfelelő munkahely megtalálása, mint az idősebb korosztályba tartozó munkavállalóknak. 26

A kérdőívet kitöltők életkor szerinti megoszlása 8. sz. ábra A 9. sz. ábra a válaszadók nem szerinti megoszlását mutatja. Az ábra arra utal, hogy a válaszadók között több nő szerepelt, ami általános tendenciaként is értelmezhető. A gyermekvállalás miatt sok esetben a nők nehezebb helyzetben vannak a munkaerőpiacra való visszatérés során, mint a férfiak. A kérdőívet kitöltők nem szerinti megoszlása 9. sz. ábra A 10. sz. ábrán látható a válaszadók szakmai irányultsága, amelyből a három fő ágazat kiegyenlített aránya figyelhető meg. Érdemes azonban megemlíteni, hogy az egyéb kategóriában milyen végzettségeket jelöltek meg a válaszadók. A válaszoknál több esetben előfordult a mérnöki, tanári, informatikus végzettség, illetve a pénzügyi terület, kereskedelem és egészségügy. 27

Milyen szakmai végzettséggel rendelkezik? 10. sz. ábra A Gödöllői kistérség viszonylag kedvező munkaerő-piaci helyzetét tükrözi az 11. sz. ábra. Eszerint a válaszadók több mint 60%-a 6 hónapnál kevesebb ideje van állás nélkül, azaz az álláskeresők viszonylag rövid idő alatt tudnak munkát találni. Ez természetesen egy speciális munkaerőhelyzetet mutat, ami a Közép-Magyarországi régió gazdasági előnyéből fakad, hiszen a hazai régiók gazdasági erejét tekintve a vizsgált régió kiemelkedő mutatókkal rendelkezik. Mióta munkanélküli? 11. sz. ábra A 12. sz. ábra a munkanélküliség okainak megoszlását szemlélteti. A leggyakoribb indokok között egyrészt a pályakezdő státusz szerepel, ami nem igazán nevezhető munkaerő-piaci problémának, sokkal inkább a két másik ok, melyek 20% feletti arányt képviselnek. Nevezetesen az, hogy megszűnt a munkahelye, illetve hogy elbocsátották onnan. Mind a kettő valószínűsíthetően a gazdasági válság következménye. 28

Miért lett munkanélküli? 12. sz. ábra A 13. sz. ábrán a válaszadók jelenlegi tevékenysége szerinti megoszlás látható, mely szerint az álláskereső válaszadók több mint fele jelenleg szociális ellátásban részesül. Nagyon alacsony azoknak az aránya, akik a szociális ellátás helyett valamilyen jellegű munkavégzést választanak. Jelenlegi tevékenysége 13. sz. ábra A kérdőíves felmérés adatai alapján állítható, hogy az álláskeresők több mint fele nem lát arra esélyt, hogy a szakmájában, a végzettségének megfelelő állásban elhelyezkedjen. Ez arra utal, hogy az álláskeresők az álláskeresési folyamat során szembesülnek esetleg azzal, hogy a végzettségük jelenleg nem piacképes, illetve a gazdasági átalakulások jelentős munkaerőátcsoportosításokat irányoznak elő a munkavállalók esetében is. 29

14. sz. ábra Lát-e lehetőséget a közeljövőben szakmájában történő elhelyezkedésre? Azonban a válaszadók többsége mégiscsak optimista abban a tekintetben, hogy szakmájában el fog tudni helyezkedni, bár a 36% viszonylag magas aránynak mondható azokat tekintve, akik nem bíznak abban, hogy ez a közeljövőben megtörténik (15. sz. ábra). Ön szerint alkalmas-e jelenlegi szakmája az elhelyezkedésre? 15. sz. ábra A 16. sz. ábra eredménye következik a korábbi ábrákéból, tükrözve az álláskeresők nyitottságát és elszántságát új képzések, átképzések irányára. Mivel sokan gondolják, hogy jelenlegi szakmájukban viszonylag nehéz lesz elhelyezkedni, ezért csak 7% nyilatkozott úgy, hogy nem kíván részt venni átképzésen, továbbképzésen. A válaszadók többsége nyitott a változás befogadására. 30

16. sz. ábra Elhelyezkedése érdekében részt venne-e szakmai átképzésen, továbbképzésen? Fejlesztenée tudását? A kérdőíves felmérés adatai alapján a válaszadók közel 1/3-a nyilatkozta, hogy nincs a szakmájához illeszkedő betöltetlen álláshely a kistérségben. Az álláskeresés második leggyakoribb indoka a pályakezdő státusz volt, de több mint 15% vélekedett úgy, hogy nincs/vagy nem tud arról, hogy lenne a térségben szakmájának megfelelő munkahely. Ön miben látja elhelyezkedésének korlátait, akadályait? 17. sz. ábra 31

A kérdőíves felmérés adatai alapján a válaszadók 55%-a ismeri a kistérségben az aktuális munkahelyeket, ami több dolognak köszönhető egyszerre: egyrészt az álláskeresők tájékozatlanságát, illetve rendelkezésre álló információs csatornák nem megfelelő működését mutatja (18. sz. ábra). Ismeri-e a kistérségben az aktuális munkalehetőségeket? 18. sz. ábra A 19. sz. ábra eredménye is a fenti eredményeket támasztja alá, miszerint az álláskeresők többsége nincs tisztában, hogy mely munkáltatók tudnának képesítésüknek megfelelő munkát ajánlani, illetve a munkáltatók munkerőigénye sem ismert az álláskeresők többsége előtt. A megkérdezettek 63%-a tájékozatlan a szakképesítéséhez kapcsolódó munkaadók tekintetében. 19. sz. ábra Ismeri-e a kistérségben a szakképesítéséhez kapcsolódó munkaadókat? 32

A kérdőíves felmérés adatai alapján megállapítható, hogy az álláskeresők elsősorban az interneten kutatnak a betöltetlen állások iránt, ezt az információforrást részesítik előnyben. Ezt követik az újságokban megjelenő álláshirdetések (20. sz. ábra), ami az álláskeresők regionálisan összehasonlítású magasabb iskolai végzettségét is mutatja. Honnan szokott tájékozódni az aktuális álláslehetőségekről? 20. sz. ábra A kérdőíves felmérés során a válaszadók csupán 12%-a jelezte azt, hogy már sikerült álláspályázatoknak, állásinterjúknak köszönhetően állást találni. Sajnos minden negyedik válaszadó még soha nem élt ezzel a lehetőséggel (21. sz. ábra), ami az ezen a piacon való oktatási hiányt is mutatja. Szokott-e álláspályázatokon indulni? 21. sz. ábra 33

A válaszadók álláskeresési hajlandóságát tükrözi az az arány, miszerint szinte mindegyikük hajlandó akár ingázni is a munkalehetőség kedvéért, ami a munkaerő mobilitását is jól mutatja. A válaszadók által megjelölt átlagos utazási távolság 37 km volt. Hajlandó lenne-e utazni a munkalehetőség kedvéért? 22. sz. ábra A válaszadók bevallása szerint elsősorban családjuktól, illetve baráti vagy ismerősi körből kaptak segítséget álláskeresésük során. Ez a segítség inkább informálisnak tekinthető. Általában nem jellemző, hogy szakmai hivataltól kaptak volna segítséget (23. sz. ábra). Kitől kapott hathatós segítséget munkakeresése alatt? 23. sz. ábra A 24. ábra azt tükrözi, hogy a válaszadók közel 90%-a a hagyományos munkaidő beosztást preferálja. Ez is azt tükrözi, hogy nem jellemző az atipikus munkaidős állások választása, ami 34

elsősorban a vizsgált kistérség munkaerőpiacának hagyományaival, az ágazatok szolgáltatásaival indokolható. Munkavégzési hajlandósága 24. sz. ábra A kérdőíves felmérésben adott válaszok alapján megállapítható, hogy az álláskeresők inkább a munkaügyi központot keresik fel álláskeresésük során, vagy a munkaügyi központot és a munkaközvetítőt is egyszerre. Ennek oka valószínűsíthetően az, hogy a munkaügyi központtól mind lehetséges állást, mind támogatást remélnek (25. sz. ábra). 25. sz. ábra Kapcsolatban van-e a helyi munkaügyi központtal vagy munkaközvetítővel? 35

Arra a kérdésre, hogy melyik ágazat fejlesztése lenne a legsürgetőbb a kistérségben, illetve hogy minek köszönhetően javulhatna a foglalkoztatás, a válaszadók elsősorban a szolgáltatások fejlesztését jelölték meg. Ez abból következhet, hogy a kistérség viszonylag magas lakosságlétszámmal, illetve átlagnál magasabb képzettségi szinttel rendelkezik, és a szolgáltatások bővítése, fejlesztése a legégetőbb a válaszadók szempontjából (26. sz. ábra). 26. sz. ábra Mely fő ágazat fejlesztése segítené Ön szerint a kistérség fejlődését és a foglalkoztatottság növelését? Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés Önálló vállalkozást a válaszadók csupán 13%-a indítana. A válaszok alapján az elsőszámú indok, ami miatt akadályba ütközik a saját vállalkozás indítása, az a tőkehiány. Emellett a vállalkozói ismeretek hiánya és a szabályozások bonyolultsága is nehezíti a vállalkozás indítását (27. sz. ábra). Indítana-e önálló vállalkozást? 27. sz. ábra 36

Azokat, akik nyitottak lennének vállalkozás indítására, elsősorban az motiválja, hogy van ötletük arra, illetve éreznek magukban elegendő vállalkozói tudást a megvalósításhoz (28. sz. ábra). Indítana-e önálló vállalkozást? 28. sz. ábra Azok, akik terveznek vállalkozást, nem a közeljövőben szeretnék azt elindítani. A válaszadók 76%-a tervezi a későbbi indítást. Nyilván ezen eredmény a gazdasági világválság által okozott nehézségekkel is indokolható (29. sz. ábra). Ha tervez vállalkozást, mikor? 29. sz. ábra 37

A vállalkozás indításához szükséges feltételek közül leginkább a pályázati lehetőségek hiányát emelték ki a válaszadók. Természetesen ez ellent mond a jelenlegi pályázati lehetőségek nagy számának, de a pályázati feltételek bonyolultságát, társ- és utófinanszírozását jól mutatja (30. sz. ábra). Milyen segítséget vár a vállalkozás indításához? 30. sz. ábra A válaszadók kicsivel több, mint fele (51%-a) szívesen vállalna munkát akár külföldön is, ami természetesen jelentősen függ az iskolai és nyelvi végzettségektől is (31. sz. ábra). Vállalna-e munkát külföldön? 31. sz. ábra 38

Azonban a külföldi munkalehetőségekkel a válaszadók nagy százaléka nincs tisztában, amint azt a 32. sz. ábra is mutatja. Ismeri-e a külföldi munkalehetőségeket? 32. sz. ábra A kérdőíves felmérés adatai alapján látható, hogy a válaszadók túlnyomó többsége nem ismeri a Karrier Iroda szolgáltatásait. Ebből is adódhat az, hogy az álláskeresők nagyon sok lehetőséggel nincsenek tisztában, nem jut el hozzájuk az információ. Akik ismerik az irodát, azoknak a 41%-a a honlapról jutott az információhoz. Második legnépszerűbb információ forrás pedig az ismerősökön keresztül valósul meg az Iroda működését illető kérdésekben. 33. sz. ábra Ismeri-e a Hallgatói és Lakossági Karrier Irodát és a szolgáltatásait? 39

3.3. A munkavállalók által kitöltött kérdőívek értékelése A munkavállalók közül 80 db kérdőív került kitöltve visszaküldésre. A kérdőívet kitöltők kor szerinti megoszlása szerint az állapítható meg, hogy a két legnagyobb csoport (a 26 és 60 év közöttiek) együttesen 64%-ot tett ki, de az 51 év feletti korosztály részaránya is jelentős volt (34. sz. ábra). A kérdőívet kitöltők életkor szerinti megoszlása 34. sz. ábra A válaszadók között a nők többsége volt megfigyelhető (35. sz. ábra). A kérdőívet kitöltők nem szerinti megoszlása 35. sz. ábra 40

A lakóhelyét a 80 válaszadóból csupán 74 jelölte be. Ők a kistérség 12 településéből 10 település valamelyikén élnek. 67%-uk a kistérség központjából kerül ki, ami a központ (Gödöllő) foglalkoztatási erejét, túlsúlyát mutatja. (36. sz. ábra). A kérdőívet kitöltők lakóhely szerinti megoszlása 36. sz. ábra A válaszadók közel fele a szolgáltatás területén dolgozik, de a mezőgazdasági tevékenység is jellemző. Emellett a közigazgatás, állami szféra szerepe is meghatározó a helyi munkaerőpiacon, hiszen a Szent István Egyetem (mint munkaadó) a legnagyobb a kistérségben (37. sz. ábra). Mely ágazatban dolgozik? 37. sz. ábra 41

A válaszadók közel 90%-a gödöllői munkahelyen dolgozik, ami az előbbi ábra eredményeit is folytatja, miszerint Gödöllőn található a kistérség foglalkoztatási központja (38. sz. ábra). A munkavégzés helye 38. sz. ábra A foglalkoztatási formákat illetően a kérdőívek adataiból az derül ki, hogy a kistérségben is elsősorban a határozatlan idejű munkaviszony alkalmazása a jellemző. Csekély arányt képvisel a határozott idejű munkaszerződések szerinti foglalkoztatás (39. sz. ábra). Jogviszony jellege 39. sz. ábra 42

A munkaidő-beosztást illetően megállapítható, hogy nem jellemző a kistérségben a részmunkaidős foglalkoztatás. A munkáltatók a hagyományosnak tekinthető foglalkoztatási formákat preferálják (40. sz. ábra). Munkaidő-beosztás jellege 40. sz. ábra A kérdőíves felmérés adatai alapján megállapítható, hogy a válaszadók 61%-a végez szellemi tevékenységet munkája során, ami a kistérség szolgáltatási ágazatának túlsúlyát is mutatja (41. sz. ábra). Milyen tevékenységet végez? 41. sz. ábra 43

A 42. sz. ábra a felsőfokú végzettségűek átlagoshoz képesti magas arányát tükrözi. A kistérség központjában (mint a foglalkoztatás központjában) elsősorban olyan munkavállalókat találnak munkát, akik felsőfokú végzettséggel bírnak, illetve magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint az országos átlag. Milyen végzettséggel rendelkezik? 42. sz. ábra A kistérségi munkavállalók legnagyobb része helyben, a kistérség központjában szerezte a képesítését, hiszen a kistérségben csak Gödöllőn van felsőfokú képzés, és a középfokú képzések túlnyomó többsége is itt található. Azonban a Budapesten tanultak aránya is jelentős, mely az itt élők preferenciájából illetve a fővárosból kiköltözött lakosság jelenlétéből adódik (43. sz. ábra). 43. sz. ábra Hol szerezte a képesítését? 44

A kérdőívet kitöltők válaszai alapján látható, hogy a munkavállalók a szakmai tapasztalat és gyakorlat meglétét értékelik a legfontosabbnak a munkájuk elvégzése során. A válaszok alapján látható, hogy a tudás, a képzettség is fontos, de a szakmai jellegű tapasztalatot értékesebbnek tekintik az iskolai végzettségnél (44. sz. ábra). A munkájához szükséges képességek fontossági sorrendje 44. sz. ábra A továbbképzések tekintetében a kérdőíves felmérés adatai alapján az állapítható meg, hogy a munkáltatók többsége igyekszik legalább esetenként képzésekkel bővíteni alkalmazottai tudását, amely egyrészt a munka magasabb szintű elvégzéséhez járul hozzá, másrészt az alkalmazottak személyes fejlődésének köszönhetően az elégedettségüket segíti elő (45. sz. ábra). 45. sz. ábra Milyen rendszerességgel biztosítja munkáltatója alkalmazottai továbbképzését? 45

A válaszadók többsége már részt vett olyan továbbképzésen, melyet a munkáltatója szervezett, illetve támogatott. A válaszok alapján 50%-ban a munkáltató, és 50%-ban a munkavállaló választotta ki a képzést (46. sz. ábra). 46. sz. ábra Részt vett-e már a munkáltatója által szervezett és támogatott továbbképzésen? A képzések jellegét tekintve a válaszok alapján megállapítható, hogy elsősorban a szakmai jellegű képzéseket tartanák szükségesnek a munkavállalók. Fontossági sorrendben az idegen nyelvi képzések és számítástechnikai képzések is jelentős helyet képviselnek (47. sz. ábra). 47. sz. ábra Milyen jellegű képzéseket tartana fontosnak munkavégzése javítása érdekében? 46

A válaszadók többsége azonban saját pénzén is hajlandó lenne magát tovább képezni, azaz a magasabb kvalifikáltságot tartják versenyképességi lehetőségnek a többi munkavállalóhoz képest (48. sz. ábra). Hajlandó lenne-e saját pénzén tovább képezni magát? 48. sz. ábra A kérdőívben a munkavállalóknak nem csupán jelenlegi helyzetükről kellett nyilatkozniuk, hanem álláskereséssel kapcsolatos kérdésekre is válaszoltak. Az álláskeresési módszerre irányuló kérdésre azt a választ kaptuk, hogy elsősorban ismerősi körben tájékozódnak az üres állásokról, ismerősök segítségét kérik álláskeresésük során. Ez a jelenleg állást keresők körében is megfigyelhető volt (49. sz. ábra). Milyen módszereket használ elsősorban álláskeresésekor? 49. sz. ábra 47

A válaszok alapján kijelenthető, hogy álláskereséshez segítséget az emberek elsősorban családtagoktól, ismerősöktől kérnek, csak végső esetben fordulnak a hivatali szakemberekhez. A válaszadók csupán 27%-a kért már valaha is segítséget a Munkaügyi Központtól (50. sz. ábra). Kért-e már segítséget a helyi munkaügyi kirendeltségtől? 50. sz. ábra A válaszadók között nagy számban voltak olyan munkavállalók, akiket valamilyen szempontból hátrányos helyzetűnek tekintenek sok esetben a munkáltatók új munkaerő felvételekor. Ezen kategóriába tartozó válaszadók 75%-a azonban azt nyilatkozta, hogy valamely felsorolt csoportba tartozásuk egyáltalán nem nehezítette álláskeresésüket (51. sz. ábra). Az alábbiak közül beletartozik-e valamelyik csoportba? 51. sz. ábra A válaszadók véleménye szerint a képzések mellett számos olyan ösztönző rendszert alkalmaznak a munkáltatók, melyekkel a munkavállalók elégedettségéhez hozzájárulhatnak, 48

illetve motiválni tudják őket a hatékonyabb munkavégzésre. Ezek közül a legnépszerűbb a béren kívüli juttatások rendszere, amivel a munkáltatók közel 35%-a él (52. sz. ábra). Munkahelyén milyen ösztönző rendszerek működnek? 52. sz. ábra A kérdőíves felmérésben adott válaszok alapján arra derül fény, hogy a képzőintézmények nem követik nyomon a végzett tanulók karrierjét, nem nyújtanak segítséget abban, hogy szakmájukban munkát találjanak. A válaszokból látható, hogy a munkavállalók 86%-a nem a képzőintézménye segítségével talált állást (53. sz. ábra). 53. sz. ábra A képzőintézménye nyújtott-e segítséget abban, hogy szakmájában állást találjon? A válaszadók szerint a kistérségben a leginkább fejlesztendő terület az idegenforgalom. Ennek az ágazatnak a fejlesztésében látják a kistérség kitörési lehetőségét, ami megfelel a kistérség, illetve Gödöllő fejlesztési stratégiájának is (54. sz. ábra). 49

Melyik terület fejlesztése lenne a legsürgetőbb a kistérségben? 54. sz. ábra A válaszadó munkavállalók döntő többsége egyáltalán nem gondolkodik azon, hogy munkahelyet változtasson. Akik gondolkodnak munkahely változtatásban, azok többsége (63%) a jobb munkahelyi körülmények miatt váltana szívesen (55. sz. ábra). Gondolkodik-e jelenleg munkahely változtatásban? 55. sz. ábra A képzettség fontosságát mutatja az alábbi ábra is, miszerint a munkavállalók elsősorban a képzési lehetőségek iránt érdeklődnek. Ez a munkavállalók rugalmasságát mutatja (56. sz. ábra). 50

Melyik területről hallana szívesen? 56. sz. ábra A Hallgatói és Lakossági Karrier Iroda szolgáltatásai közül elsősorban a projektmenedzsment területe érdekelné a válaszadókat, illetve jelentős igényt tükröz a jelenleg még a kistérségben sajnos gyerekcipőben járó karrier tanácsadás is. Az alábbi szolgáltatások közül melyikre tartana igényt? 57. sz. ábra 51

3.4. Munkáltatók által kitöltött kérdőívek elemzése Kérdőívünkre a kistérség 12 településéből 8 településről érkeztek vissza válaszok. A munkáltatók székhely szerinti vizsgálata jól mutatja a kistérségi központ, Gödöllő súlypontját, mivel a válaszadók 60%-a itt helyezkedik el, illetve itt van a székhelye (58. sz. ábra). A munkáltatók székhely szerinti megoszlása 58. sz. ábra A válaszadók éves nettó árbevétel szerinti kategorizálása alapján megállapítható, hogy a kistérségben meghatározó szerep jut a közepes méretű árbevételű vállalkozások mellett a nagyvállalatoknak is. Itt elsősorban a kistérségi központban működő ipari és szolgáltatási szektor meghatározó vállalkozásaira gondolunk, akik jelentős szerepet töltenek be a foglalkoztatási helyzet alakulásában (59. sz. ábra). Éves nettó árbevétel szerinti megoszlás 59. sz. ábra 52

A válaszadó munkáltatók ágazati besorolását vizsgálva jól látható a szolgáltatási szektor (kereskedelem, logisztika, stb.) dominanciája, ami szerint a válaszadók 67%-a ebbe a szektorba sorolható. Mindez a fizetőképes kereslet országos átlag felettiségét mutatja a kistérségben (60. sz. ábra). A vállalkozások ágazat szerinti megoszlása 60. sz. ábra A vizsgált vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megoszlása az országos tendenciákhoz jól harmonizáló eredményt mutat, ami szerint a kistérségben működő vállalkozások közel 58%-a a legnépszerűbb Kft. gazdálkodási formában működik (61. sz. ábra). A vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megoszlása 61. sz. ábra 53

A vizsgált vállalkozások foglalkoztatotti létszámát vizsgálva a 10 fő alatti foglalkoztatotti létszámmal működő vállalkozások meghatározó túlsúlyát mutatják az adatok (39%), de az 50 fő alatti vállalkozásokkal együtt közel 65%-a a vállalkozásoknak ezen kategóriákba tartozik (62. sz. ábra). 62. sz. ábra A vállalkozások foglalkoztatotti létszám szerinti megoszlása A foglalkoztatottság jellegének vizsgálata alapján megállapítható, hogy az országos adatoknak megfelelően döntő mértékben (több mint 80%-ban) határozatlan idejű munkaszerződésekkel foglalkoztatják az alkalmazottjaikat a kistérségben működő vállalkozások (63. sz. ábra). Az alkalmazottak foglalkoztatásának jellege átlagosan 63. sz. ábra 54

A foglalkoztatottak tevékenység szerint megoszlása a szellemi foglalkozásúak túlsúlyát mutatja (52%), ami a kistérségben működő Szent István Egyetemnek, mint a vizsgált kistérség legnagyobb foglalkoztatójának köszönhető (64. sz. ábra). Az alkalmazottak tevékenység szerinti megoszlása átlagosan 64. sz. ábra A foglalkoztatottak nem szerinti megoszlása a kistérségben megfelel az országos tendenciáknak, ami szerint a férfiak alkalmazásának többségét mutatja (60%). A kistérségben a nők foglalkoztatási aránya (40%) kissé jobbnak mutatkozik az országos átlagtól, ami szintén a Szent István Egyetemmel és a szolgáltatási szektor erős mivoltával indokolható (65. sz. ábra). Az alkalmazottak nem szerinti átlagos megoszlása 65. sz. ábra 55

A hátrányos helyzetű foglalkoztatottak átlagos arányát tekintve kiemelkedő a 45 év feletti foglalkoztatottak aránya (42%). Az összes foglalkoztatott arányában vizsgálva az adatokat, minden tényező (kivéve a kisgyermekes nők foglalkoztatását) 10% alatti eredményét kaptunk (66. sz. ábra). 66. sz. ábra Hátrányos helyzetű munkavállalók átlagos aránya a teljes foglalkoztatotti létszámhoz viszonyítva A foglalkoztatotti állomány végzettség szerinti megoszlásában a felsőfokú végzettségűek aránya az országos adatokhoz mérten is kiemelkedő (közel 40%), ami a kistérségben lévő Szent István Egyetem kiemelkedő foglalkoztatói adataival indokolható. Összességében a kistérségben foglalkoztatottak iskolai végzettsége kiemelkedőnek tekinthető (67. sz. ábra) A munkaerő-állomány végzettség szerinti megoszlása 67. sz. ábra 56

A munkáltatók a foglalkoztatottak szakmai tudását és szakmai tapasztalatát helyezik előtérbe, ami a kistérségben foglalkoztatottak viszonylag magas iskolai végzettségével indokolható. A számítógépes ismeretek háttérbe szorulása leginkább ezen kompetencia evidenssé válásával indokolható (68. sz. ábra). 68. sz. ábra Melyek azok a képességek, amit fontosnak tart a cégnél munkavégzés szempontjából? A munkaerő-felvételt vizsgálva elmondható, hogy a kistérségben működő vállalkozások az internetes hirdetést helyezték előtérbe, ami ezen hirdetési forma költségtakarékos mivoltával indokolható. Az ismerősök útján történő alkalmazás kiemeltségét a vállalkozáson belüli előléptetések is indokolhatják (69. sz. ábra). 69. sz. ábra Milyen módszereket használ elsősorban az állások betöltésére alkalmas személyek megkeresésére? 57

A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételére való nyitottság vizsgálatakor a pályakezdők, illetve a 45 év felettiek alkalmazása mellett a kisgyermekes nők foglalkoztatása a meghatározó. A fogyatékkal élők speciális foglalkoztatási lehetőségei nem hagyományosak a kistérségben, így ezen eredmények háttere ezzel is indokolható (70. ábra). 70. sz. ábra Az alábbiak közül melyik típusú hátrányos helyzetű munkavállaló felvételére nyitott? A megkérdezett foglalkoztatók esetében jelenleg nem mutatkozik munkaerőhiány (80%), ami a jelenlegi is tartó gazdasági válság fogyasztás-visszaesésével indokolható (71. sz. ábra). Jelentkezik-e az Ön cégénél munkaerőhiány? 71. sz. ábra 58

A vizsgált kistérségben a munkaerő szezonális hiánya nem jellemző, ami az ilyen típusú munkaerőt foglalkoztató ágazatok (pl. agrárszektor) háttérbe szorulásával indokolható (72. sz. ábra). Van-e szezonalitás a munkaerőhiány tekintetében? 72. sz. ábra A munkaügyi kirendeltséggel való kapcsolat a vizsgált kistérségben működő vállalkozások esetében 56%-os. Ennek fejlesztése, bővítése indokolt lehet a jövőre való tekintettel (73. sz. ábra). Kapcsolatban van-e az Ön cége a helyi munkaügyi kirendeltséggel? 73. sz. ábra 59

A vizsgált vállalkozások közel 70%-a nem vesz igénybe foglalkoztatási támogatást, ami a munkaügyi központtal való kapcsolat háttérbe szorulásával indokolható (74. sz. ábra). Vesz-e igénybe cége foglalkoztatási támogatást? 74. sz. ábra A jövőre való tekintettel bíztató eredményt kaptunk a fejlesztésekhez kapcsolódó kérdéseinkre, ami szerint minden megkérdezett foglalkoztató tervez a következő 5 évben fejlesztést (75. sz. ábra). Tervez-e a következő 5 évben fejlesztést? 75. sz. ábra 60

A fejlesztési irányokat tekintve a szolgáltatási ágazathoz tartozó vállalkozások kistérségi determinációját mutatják az adatok. A fejlesztések irányai elsősorban a technikai, technológiai, a termék, a szolgáltatások, illetve a humán erőforrás fejlesztése irányába mutatnak (76. sz. ábra). Milyen típusú fejlesztést tervez? 76. sz. ábra A megkérdezett vállalkozások ezen fejlesztések esetében elsősorban (60%) a jelenlegi humán erőforrásukra szeretnének támaszkodni, ami azt jelenti, hogy nem terveznek jelentős létszámbővítést (77. sz. ábra). 77. sz. ábra A fejlesztésekhez előre láthatóan szükségesnek látja-e az alkalmazotti létszám bővítését? 61

A jelenlegi humán erőforrásra való építkezést erősíti a továbbképzések biztosítása is, ami szerint a megkérdezett vállalkozások 37%-a rendszeresen, 24%-a alkalomadtán, 29%-a pedig szükség esetén biztosít továbbképzést alkalmazottai számára (78. sz. ábra). Milyen rendszerességgel biztosítja alkalmazottai továbbképzését? 78. sz. ábra Ezen szakmai továbbképzések témaköreit vizsgálva az adott ágazat szakmai változásait emelték ki a megkérdezett vállalkozások (79. sz. ábra). 79. sz. ábra Milyen jellegű képzéseket tart fontosnak a vállalkozás fejlődése érdekében? 62

A megkérdezett vállalkozásokkal kapcsolatosan megállapítható, hogy folyamatos kapcsolatot 52%-uk nem ápol képzőintézetekkel, aminek a fejlesztése elkerülhetetlen a kistérség számára (80. sz. ábra). 80. sz. ábra Kapcsolatban áll-e az Ön cége képzőintézményekkel a szakember utánpótlást/nevelést illetően? A megkérdezett vállalkozások 55%-a biztosít gyakorlati, gyakornoki helyet képzőintézmények számára, ami jó kiindulási alapot adhat az együttműködések fejlesztéséhez (81. sz. ábra). 81. sz. ábra Biztosít-e gyakorlati helyet az Ön cége a képzőintézmények diákjai számára? 63

A megkérdezett vállalkozások többsége él a pályázati források bevonásának lehetőségével, melyek közül a beruházási pályázatok benyújtása a legnagyobb arányú (82. sz. ábra). Szokott-e az Ön vállalkozása pályázatokat benyújtani? 82. sz. ábra A megkérdezett vállalkozások 59%-a nem vesz részt szakmai szervezetek, kamarák együttműködésében, amely kapcsolatok pedig meggyőződésünk, hogy javíthatnák az adott vállalkozások információs és kapcsolati tőkéjét (83. sz. ábra). 83. sz. ábra Részt vesz-e vállalkozási együttműködésekben, tagja-e valamilyen klaszternek, kamarának? 64

A megkérdezett vállalkozások a fejlesztések közül az infrastruktúra, illetve a szakmai szolgáltatások rendszerének fontosságát emelték ki, illetve az agrár- és vidékfejlesztés lehetőségeinek bővítését sorolták legutolsónak (84. sz. ábra). 84. sz. ábra Ön szerint az alábbiak közül melyik terület fejlesztése lenne a legsürgetőbb a kistérségben? Az előzőekben adott válaszokból is jól látható, hogy a kistérség innovációs képessége, pályázati intenzitása az országos átlag felettinek tekinthető. Ebből fakadóan a megkérdezett vállalkozások a pályázatírás, a projektmenedzsment fontossága mellett a jogszabályi változások követését tartják kiemelkedően fontosnak, mely ismeretkörökről szívesen hallanának bővebben (85. sz. ábra). Az alábbi információk közül melyikről hallana szívesen? 85. sz. ábra 65

Az előző kérdésre adott válaszokból fakad, hogy a vizsgált kistérségben működő vállalkozások a pályázati források további bevonását és annak menedzselését tartják legfontosabbnak, így ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat, munkaügyi támogatásokat, kutatási együttműködések koordinációját szívesen vennének igénybe (86. sz. ábra). Az alábbi szolgáltatások közül melyikre tartana igényt? 86. sz. ábra 66

3.5. Önkormányzatok által kitöltött kérdőívek elemzése A kistérségben működő önkormányzatok foglalkoztatotti létszámát tekintve a többség 50 főt meg nem haladó létszámot alkalmaz (57%). Ezen létszámok elsősorban a polgármesteri hivatalok alkalmazotti létszámait mutatják (87. sz. ábra). Az önkormányzatok foglalkoztatotti létszám szerinti megoszlása 87. sz. ábra Az önkormányzatok hasonlóan a versenyszféra foglalkoztatóihoz, döntő mértékben teljes munkaidős foglalkoztatást végeznek. A foglalkoztatottak 82%-a teljes munkaidőben foglalkoztatott (88. sz. ábra). Az önkormányzatok foglalkoztatási jellege átlagosan 88. sz. ábra 67

Az önkormányzatok alkalmazottainak tevékenységét, illetve a hivatalok feladatait tekintve jól látható, hogy a szellemi foglalkozású munkavállalók vannak többségben (63%). Ezzel az önkormányzatok szolgáltatói funkciója kap hangsúlyt (89. sz. ábra). 89. sz. ábra Az önkormányzati alkalmazottak tevékenység szerinti átlagos megoszlása Az önkormányzatok szolgáltatási, adminisztratív tevékenységéből fakadóan a nemek megoszlása a versenyszférában működő vállalkozásoktól eltérően a nők magasabb arányát mutatja. Összességében az önkormányzati foglalkoztatottak közel 60%-a nő (90. sz. ábra). Az önkormányzati alkalmazottak nem szerinti átlagos megoszlása 90. sz. ábra 68

A hátrányos helyzetű foglalkoztatottak átlagos arányát tekintve hasonló eredményeket kaptunk a versenyszféra vállalkozásaihoz. Kiemelkedő a 45 év feletti foglalkoztatottak aránya (46%). Az összes foglalkoztatott arányában vizsgálva az adatokat, minden tényező (kivéve a kisgyermekes nők foglalkoztatását) 10% alatti eredményét kapjuk (91. sz. ábra). 91. sz. ábra A hátrányos munkavállalók átlagos aránya az önkormányzati alkalmazottak között A foglalkoztatotti állomány végzettség szerinti megoszlásában a felsőfokú és a középfokú végzettségűek aránya a meghatározó. Összesen a foglalkoztatottak mintegy 70%-a tartozik ezen két kategóriába (92. sz. ábra). 92. sz. ábra Az önkormányzati munkaerő-állomány végzettség szerinti megoszlása 69

Az önkormányzatok, mint speciális feladatokat ellátó munkáltatók vizsgálatában a foglalkoztatottak szakmai tudását és szakmai tapasztalatát helyezték előtérbe, ami a kistérségben foglalkoztatottak viszonylag magas iskolai végzettségével is indokolható. A számítógépes ismeretek háttérbe szorulása leginkább ezen kompetencia evidenssé válásával indokolható. A kapott adatok nagy hasonlóságot mutatnak a versenyszféra vállalkozásainak véleményével (93. sz. ábra). 93. sz. ábra Melyek azok a képességek, amit fontosnak tart az önkormányzatnál munkavégzés szempontjából? A munkaerő-felvételt vizsgálva a kistérségben működő önkormányzatok a munkaügyi központ segítségét, illetve újsághirdetések fontosságát, alkalmazását helyezték előtérbe (94. sz. ábra). 94. sz. ábra Milyen módszereket használ elsősorban az állások betöltésére alkalmas személyek megkeresésére? 70

A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételére való önkormányzati nyitottság vizsgálatakor a pályakezdők, illetve a 45 év felettiek alkalmazása mellett a kisgyermekes nők foglalkoztatása a meghatározó. A fogyatékkal élők speciális foglalkoztatási lehetőségei az önkormányzatok esetében sem hagyományosak a kistérségben, így ezen eredmény alacsony értéke ezzel is indokolható (95. ábra). 95. sz. ábra Az alábbiak közül melyik típusú hátrányos helyzetű munkavállaló felvételére nyitott? A kérdőíves felmérés válaszai alapján egyik önkormányzatnál sem jelentkezik jelenleg munkaerőhiány (96. sz. ábra). Jelentkezik-e az önkormányzatnál munkaerőhiány? 96. sz. ábra 71

Az előző ábra eredményével szoros összefüggésben a válaszadó önkormányzatoknál nem jellemző a szezonalitás a munkaerőhiány vonatkozásában. Ez azzal magyarázható, hogy nem jellemző az önkormányzatok tevékenységére a ciklikusság (97. sz. ábra). Van-e szezonalitás a munkaerőhiány tekintetében? 97. sz. ábra Az önkormányzatok és a munkaügyi központ kapcsolata a vizsgált települések esetében rendszeresnek tekinthető. A megkérdezettek 62,5%-a folyamatos kapcsolatban van a helyi munkaügyi kirendeltséggel (98. sz. ábra). 98. sz. ábra Kapcsolatban van-e az önkormányzat a helyi munkaügyi kirendeltséggel? 72

Az önkormányzatok és a munkaügyi központok kapcsolatából fakadóan, ellentétben a versenyszféra vállalkozásaival, az önkormányzatok 62,5%-a vesz igénybe foglalkoztatási támogatásokat. (99. sz. ábra). Vesz-e igénybe az önkormányzat foglalkoztatási támogatást? 99. sz. ábra Az önkormányzatok fejlesztési terveinek vizsgálatakor jól látható, hogy a válaszadók mindegyike igyekszik fejleszteni a település élhetőségén. Ennek megfelelően az opcionális fejlesztések közül mindenki mindent szeretne fejleszteni. Ezek közül talán a közszolgáltatások fejlesztése emelkedik ki, de ez a kötelező önkormányzati feladatokból következik (100. sz. ábra). Milyen fejlesztéseket tervez a településen a következő 5 évben? 100. sz. ábra 73

A megkérdezett önkormányzatok ezen fejlesztések esetében döntően (87,5%) a jelenlegi humán erőforrásukra szeretnének támaszkodni, ami azt jelenti, hogy nem terveznek jelentős létszámbővítést (101. sz. ábra). 101. sz. ábra A fejlesztésekhez előre láthatóan szükségesnek látja-e az alkalmazotti létszám bővítését? A jelenlegi humán erőforrásra való építkezést erősíti a továbbképzések biztosítása is, ami szerint a megkérdezett önkormányzatok 60%-a rendszeresen, 10%-a alkalomadtán, 30%-a pedig szükség esetén biztosít továbbképzést alkalmazottai számára (102. sz. ábra). Milyen rendszerességgel biztosítja alkalmazottai továbbképzését? 102. sz. ábra 74

A megkérdezett önkormányzatok tevékenységéből fakadóan a jogszabályi változásokat és a szakmai változásokat követő oktatási programokat tették a fontossági sorrend elejére (103. sz. ábra). 103. sz. ábra Milyen jellegű képzéseket tart fontosnak az önkormányzati feladatok jobb ellátása érdekében? A megkérdezett önkormányzatokra vonatkozóan megállapítható, hogy folyamatos kapcsolatot 75%-uk nem ápol képzőintézményekkel, ami a tervezett fejlesztésekhez, kapcsolatépítésekhez véleményünk szerint elkerülhetetlen (104. sz. ábra). 104. sz. ábra Kapcsolatban áll-e az önkormányzat képzőintézményekkel a szakember utánpótlást/nevelést illetően? 75

A megkérdezett önkormányzatok 57%-a biztosít gyakorlati, gyakornoki helyet képző intézmények számára, ami jó kiindulási alapot adhat az együttműködések fejlesztéséhez (105. sz. ábra). 105. sz. ábra Biztosít-e gyakorlati helyet az önkormányzat a képzőintézmények diákjai számára? A megkérdezett önkormányzatok mindegyike (hasonlóan a vállalkozói szférához) él a pályázati források bevonásának lehetőségével, melyek közül a beruházási pályázatok benyújtása a legnagyobb arányú (106. sz. ábra). Szokott-e az önkormányzat pályázatokat benyújtani? 106. sz. ábra 76

A megkérdezett önkormányzatok többsége (67%) részt vesz önkormányzatok közötti együttműködésben. A kapott adat azért tekinthető kérdésesnek, mivel az adott kistérségben lévő önkormányzatok mindegyike része a kistérségi szövetségnek, ami együttműködésen alapuló szövetségnek tekinthető (107. sz. ábra). 107. sz. ábra Részt vesz-e önkormányzatok közötti együttműködésben, tagja-e valamilyen klaszternek? A megkérdezett önkormányzatok a fejlesztések közül az infrastruktúra mellett az agrár- és vidékfejlesztés fontosságát emelték ki, ami a területfejlesztés, munkahelyteremtés gyors megoldását is elő tudná segíteni. Az oktatás hátrébb sorolása valószínű a kistérség jó oktatási intézménnyel való ellátottságával indokolható (84. sz. ábra). 108. sz. ábra Ön szerint az alábbiak közül melyik terület fejlesztése lenne a legsürgetőbb a kistérségben? 77

A kistérség lokális előnyeit figyelembe véve a megkérdezett önkormányzatok a pályázatírás, a projektmenedzsment fontossága mellett a jogszabályi változások követését tartják kiemelkedően fontosnak, mely ismeretkörökről szívesen hallanának bővebben is (109. sz. ábra). 109. sz. ábra Az alábbi információk közül melyikről hallana szívesen? A megkérdezett önkormányzatok foglalkoztatás-bővítést akadályozó tényezők közül első helyre (43%) a helyi vállalkozások fejlesztési, illetve pályázati aktivitásának alacsony szintjét és az infrastruktúra elmaradottságát (21%) helyezték, ami a hazai pályázati rendszer bonyolultságával, az önerő hiányával és utófinanszírozásával függhet össze (110. sz. ábra). 110. sz. ábra Az alábbi foglalkoztatottság bővülését akadályozó tényezők közül melyek jelentősek a településen? 78

A megkérdezett önkormányzatok esetében a települések között (kistérségen belüli) munkaerő ingázás jelentős (75%), ami a kistérségi központban (Gödöllő) lévő foglalkoztatók, illetve Budapest közelségével indokolható (111. sz. ábra). 111. sz. ábra Mennyire jellemző a település lakossága körében a másik településre irányuló munkavállalási célú ingázás jelensége? A megkérdezett önkormányzatok esetében a más településekről (a kistérségen kívülről) érkezők aránya csupán kismértékben jellemző (87,5%). A vizsgált kistérségben működő vállalkozások jelentős mértékben járulnak hozzá a helyi munkavállalók foglalkoztatásához (112. sz. ábra). 112. sz. ábra Milyen mértékben jellemző a más településekről érkezők munkavállalása a településen? 79

A válaszadó önkormányzatok 50%-ában van, 50%-a pedig nincs hátrányos társadalmi csoport. Ez a kérdés fontos, mivel a nehéz társadalmi helyzetben lévő csoportok súlyos finanszírozási gondokat okozhatnak az adott önkormányzatok számára (113. sz. ábra). 113. sz. ábra Élnek-e a településen olyan társadalmi csoportok, akik társadalmi integrációja nehézségekbe ütközik? A megkérdezett önkormányzatok a nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportok integrációjának problémáját a foglakoztatási helyzet nehézségében (67%) látják (114. sz. ábra). 114. sz. ábra A fent megjelölt csoportok nehézségei összefüggésben vannak-e foglalkoztatási helyzetükkel? 80

Mindezen összefüggések vizsgálata jól érzékelhető, hiszen a megkérdezett önkormányzatok 75%-a igyekszik elemezni a helyi munkaerő-problémákat, illetve próbálkozik a munkahelyteremtéssel (115. sz. ábra). 115. sz. ábra Törekszik-e az önkormányzat a település foglalkoztatási problémáinak feltérképezésére és a foglalkoztatási helyzet javítására? 81

3.6. Képzőintézmények által kitöltött kérdőívek értékelése A kistérségben az oktatási rendszer minden képzési szintje megtalálható. A kérdőíves felmérésben azonban elsősorban a szakképzéshez, továbbképzéshez, közép- és felsőfokú iskolarendszerű képzéshez, illetve felnőttképzéshez kapcsolódó intézményeket céloztuk meg. A válaszadó intézmények között túlnyomó többségben voltak a nem iskolarendszerű képzést folytató intézmények, azaz a tanfolyami képzést, nyelvi képzést, illetve szakmai továbbképzést nyújtó létesítmények (116. sz. ábra). Az intézmény típusa 116. sz. ábra A válaszadó képzőintézmények között fele-fele arányban voltak az állami és magánfinanszírozású intézmények, melyek tevékenységei sok esetben kiegészítik egymást a képzések területén. Vegyes finanszírozási jelleget egyik válaszadó sem jelölt meg (117. sz. ábra). Az intézmény finanszírozási jellege 117. sz. ábra 82

Az iskolák típusát bemutató 116. sz. ábrával összhangot mutat a 118. sz. ábra, ahol az OKJ-s tanfolyamok, nyelvtanfolyamok, felnőttképzési programok jelentősége mutatkozik meg a képzési kínálatban. Az intézmény által nyújtott képzések jellege 118. sz. ábra A foglalkoztatottak átlagos létszámát tekintve megállapítható, hogy a kistérségben jelentős arányt képviselnek a kisebb képzőintézmények, melyek a fenti megállapításokhoz igazodva elsősorban iskolarendszeren kívüli, a piac igényeihez rugalmasabban igazodni képes programokat szervezik (119. sz. ábra). Foglalkoztatottak létszáma 119. sz. ábra 83

A képzőintézmények foglalkoztatási rendszerét tükrözi a 120. sz. ábra, miszerint a képzőintézmények, mint munkáltatók a teljes munkaidős foglalkoztatási formát preferálják és alkalmazzák. Az alkalmazottak munkaidő szerinti megoszlása 120. sz. ábra A képzőintézmények fő tevékenységéből adódóan az alkalmazottak túlnyomó többsége szellemi munkát végez, és elenyésző az ő munkájukat segítő fizikai munkát végző személyzet aránya (121. sz. ábra). Az alkalmazottak tevékenység szerinti megoszlása 121. sz. ábra 84

Az alkalmazottak nem szerinti megoszlása is az intézmények tevékenységéből következik. A nagy számú női pedagógus és adminisztrációs tevékenységet végző hölgy alkalmazásából következik, hogy átlagosan a válaszadó képzőintézményekben a nők 70%-os arányt képviselnek az összes alkalmazotti létszámból. Az alkalmazottak nem szerinti megoszlása 122. sz. ábra A 123. sz. ábra alapján megállapítható, hogy a képzőintézmények a hátrányos helyzetű csoportok közül elsősorban a 45 év felettiek alkalmazását részesítik előnyben, ami a szakmai tudásukra és tapasztalatukra vezethető vissza. Emellett az előbbi ábrán látható magas női részarány miatt a kisgyermekes anyák foglalkoztatása is meghatározó. 123. sz. ábra Az alkalmazottak között megtalálható hátrányos helyzetű munkavállalók aránya 85

A közép- és felsőfokú oktatásra vonatkozó törvényi előírásoknak köszönhetően a képzőintézmények alkalmazottainak közel 80%-s rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és az alacsonyan képzett vagy képzettség nélküli, elsősorban fizikai munkát végzők jelenléte egyáltalán nem jellemző (124. sz. ábra). Munkaerő-állomány végzettsége 124. sz. ábra A képességek, kompetenciák tekintetében elsősorban a szakmai szempontok kerültek előtérbe a válaszadók többségénél. Véleményük szerint a szakmai tapasztalat, gyakorlat és a szakmai ismeretek tekintendők a legfontosabb tényezőknek a munka hatékonysága szempontjából. Mivel a képzőintézmények a piac igényeihez igyekeznek igazodni a versenyben maradásuk érdekében, ezért az alkalmazottak szakmai fejlődésének képességét is jelentős szempontnak tekintik (125. sz. ábra). 125. sz. ábra Melyek azok a képességek, amiket fontosnak tart az intézményben munkavégzés szempontjából? 86

A képzőintézmények, mint munkáltatói szereplők, hasonlóságot mutatnak a többi munkáltatóval, hiszen az információáramlás hatékonyságát és a költségeket figyelembe véve elsősorban interneten keresztül igyekeznek új munkavállalókat találni. Azonban a megbízhatóság náluk is fontos szempont, ezért a második legfontosabb módszer az ismerősi körben, ajánlás alapján történő felkutatása az alkalmas munkavállalóknak (126. sz. ábra). 126. sz. ábra Milyen módszerek használ elsősorban állások betöltésére alkalmas személyek megkeresésére? A válaszadó képzőintézmények egyike sem nyilatkozta azt, hogy elzárkózna hátrányos helyzetűnek tekintett munkavállaló alkalmazásától. A megjelölt csoportok közül elsősorban kisgyermekes anyákat alkalmaznának szívesen, hiszen rugalmas órabeosztással a többi teljes munkaidős alkalmazotthoz hasonló munkát tudnak végezni (127. sz. ábra). 127. sz. ábra Az alábbiak közül melyik típusú hátrányos helyzetű munkavállaló felvételére nyitott? 87

A válaszadó intézmények 2/3-ában jelenleg nincs munkaerőhiány, azonban a másik 1/3 potenciális munkahely lehet a kistérség álláskeresői számára (128. sz. ábra). Jelentkezik-e az Ön intézményében munkaerőhiány? 128. sz. ábra A kérdőívet kitöltő képzőintézmények közül minden második kapcsolatban áll a munkaügyi kirendeltséggel. Ez részben abból adódik, hogy a munkaügyi központ által finanszírozott képzések nyújtására ezen képzőintézmények közül többen is alkalmasak (129. sz. ábra). 129. sz. ábra Kapcsolatban van-e az Ön intézménye a helyi munkaügyi kirendeltséggel? 88

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a képzőintézmények alig 40%-a vesz igénybe foglalkoztatási támogatást akár a munkaügyi központtól, akár más pályázat keretein belül (130. sz. ábra). Vesz-e igénybe foglalkoztatási támogatást? 130. sz. ábra A kérdőívekben adott válaszok alapján a képzőintézmények ¾-e tervez valamilyen jellegű fejlesztést az elkövetkezendő 5 évben, ami mindenképpen arra utal, hogy a piaci igények szem előtt tartásával az intézményeknek folyamatos önmegújítása, fejlődésre van szükségük (131. sz. ábra). Tervez-e a következő 5 évben fejlesztést? 131. sz. ábra 89

A megjelölt fejlesztési prioritások közül a legnagyobb arányt a termék, illetve szolgáltatásfejlesztés képviseli, azaz a kínált képzéseknek, mint termékeknek az időről-időre történő fejlesztése. Ezzel párhuzamosan megvalósítandó cél az új képzések, illetve megújított képzések új piacokra történő bevezetése, azaz a piacfejlesztés is (132. sz. ábra). Mely területeken tervez fejlesztést? 132. sz. ábra A válaszadó intézmények több mint 1/3-a gondolja úgy, hogy a fejlesztésekhez szükséges az alkalmazotti létszám bővítése, azonban válaszaik alapján ez esetenként 1-2 fő középfokú szakirányú, illetve felsőfokú végzettségű munkavállalót jelent csupán (133. sz. ábra). 133. sz. ábra A fejlesztésekhez előre láthatóan szükségesnek látja-e az alkalmazotti létszám bővítését? 90

Az alkalmazottak továbbképzésére irányuló kérdésre a képzőintézmények többsége úgy nyilatkozott, hogy fontosnak tartja az alkalmazottai továbbképzését, természetesen a képzések gyakoriságában eltérések mutatkoznak, hiszen a törvényi előírások és a képzések finanszírozási módja is eltér a különböző intézmények esetében (134. sz. ábra). Milyen rendszerességgel biztosítja alkalmazottai továbbképzését? 134. sz. ábra A képzések irányultságát tekintve az intézmény fejlődése érdekében elsősorban a szakmai jellegű képzéseket tartják fontosnak, azt, hogy az alkalmazottaik naprakész tudással rendelkezzenek, ami az általuk nyújtott szolgáltatások jellegéből adódik (135. sz. ábra) 135. sz. ábra Milyen jellegű képzéseket tart fontosnak az intézmény fejlődése érdekében? 91

A képzőintézmények közötti kapcsolat kimagasló a kistérségben található intézmények esetében, mely elsősorban abból következik, hogy egymás versenytársaiként figyelemmel kísérik a többiek tevékenységét. Az együttműködési célú kapcsolat jelenleg nem jellemző a kistérségben (136. sz. ábra). 136. sz. ábra Kapcsolatban áll-e intézményük más oktatási/képzési intézményekkel a kistérségben? Az előbbi ábra értékeivel ellentétben a 137. sz. ábrán az látható, hogy a képzőintézmények sokkal inkább hajlandóak kapcsolatot kialakítani a vállalkozásokkal, hiszen sok esetben a kistérségben működő vállalkozások a megrendelői az általuk nyújtott képzéseknek. Kapcsolatban áll-e intézményük a kistérség vállalkozásaival? 137. sz. ábra 92

A képzőintézmények válaszai alapján kedvező helyzet tükröződik abban a tekintetben, hogy az intézmények a képzés során, illetve annak befejezését követően igyekeznek-e közreműködni a tanulók elhelyezkedésében. Mivel a válaszadók között több nyelvoktatással foglalkozó intézmény is volt, ahol nem szakmai képzés folyik, ezért a segítséget nyújtó intézmények aránya alig több, mint 62% (138. sz. ábra). 138. sz. ábra Vannak-e kezdeményezéseik arra, hogy elősegítsék a végzett tanulók szakmában történő elhelyezkedését, illetve gyakorlati hely keresését? Az oktatási szféra sajátos kapcsolatát a piaccal a kistérség képzőintézményei is tükrözik, miszerint a képzéseik kialakításakor a rendelkezésre álló lehetőségekhez mérten igyekeznek a keresletet figyelembe venni (139. sz. ábra). 139. sz. ábra Képzéseik kialakításakor figyelembe veszik-e a munkaerő-piaci igényeket? 93

A 140. sz. ábra alapján megállapítható, hogy a válaszadó intézmények többnyire az első végzettség, illetve szakma megszerzését célzó tanulói csoportokkal dolgoznak, bár az ún. továbbképzési programok iránt érdeklődőket is igyekeznek jelentős mértékben megcélozni. Kik a képzéseik célcsoportjai? 140. sz. ábra A tanulók toborzására vonatkozó módszereket illetően viszonylag kiegyenlített a kép. Az intézmények törekednek arra, hogy a rendelkezésre álló módszereket közel egyforma arányban alkalmazzák, azonban a saját weboldal működtetése valószínűleg az aktualizálás lehetősége és a költséghatékonyság szem előtt tartása miatt azért megelőzi a többit (141. sz. ábra). 141. sz. ábra Milyen módon népszerűsítik intézményüket és toboroznak tanulókat? 94

A pályaorientációra, karriertervezésre vonatkozó kérdésre az intézmények többsége pozitív választ adott, azaz már jelenleg is működtetik, illetve tervezik az említett tevékenységek bevezetését. Azok a válaszadók, akik nem tartják ezt szükségesnek, azok elsősorban a nyelvi képzést nyújtó intézmények, akik esetében egyik tevékenység sem releváns (142. sz. ábra) 142. sz. ábra Segítik-e pályaorientációval, illetve karriertervezéssel a tanulók későbbi elhelyezkedését? A karrierkövetés jelenleg az intézmények nagy részében még nem valósul meg, de a tervek között szerepel. Ez a tevékenység segítheti elő a piac visszajelzésének beépítését az intézmény fejlesztési prioritásaiba (143. sz. ábra). Végeznek-e karrierkövetést? 143. sz. ábra 95

A válaszadó intézmények nyitottságára és rugalmasságára utal az a tény, hogy mindegyikük tervez új képzések kialakítását és elindítását a közeljövőben (144. sz. ábra). 144. sz. ábra Tervezik-e a közeljövőben új típusú képzések kidolgozását, elindítását? A képzők aktivitását támasztja alá az is, hogy többségük szokott valamilyen jellegű pályázatot benyújtani. Az intézmények finanszírozási jellegéből és helyzetéből adódik elsősorban, hogy beruházási célú, vagy képzési célú pályázatok kerülnek általuk benyújtásra (145. sz. ábra) Szokott-e az Ön intézménye pályázatokat benyújtani? 145. sz. ábra 96