A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A amelyet az iskola szakmai munkaközösségei és iskolavezetése irányításával a nevelőtestület készített. A programot az iskola nevelőtestülete 2001. május 28 -án fogadta el, illetve a kiegészítésekkel együtt 2004. június 25-én. A 2006. évi LXXI. törvény (2006. július 24.) által elrendelt módosításokkal 2007. december 3-án. A 2006. évi módosítások figyelembevételével ez a Pedagógiai Program 2008.szeptember elsejétől érvényes. Véleményezte: -az Iskolaszék -a Szülői Munkaközösség -a Diákönkormányzat -Solymár Nagyközség Önkormányzata Elfogadta, jóváhagyta: -Solymár Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete 2001. augusztus 23.; 2004. július 15. -Solymár Nagyközség Német Kisebbségi Önkormányzata 2001. augusztus 23., 2004. július 15. Szakvéleménnyel látta el: 1. Dr. Makai Katalin országos szakértő 2001. június 25. 2. Szabó Imréné országos német nemzetiségi szakértő 2001. június 25. A kiegészítéseket figyelembevéve szakvéleménnyel látta el Csontos Imre szakértő 2004. szeptember 28., illetve szakvélemény készült 2007. november 30-án. Kiegészítő módosításokkal a nevelőtestület elfogadta: 2002. augusztus 26, illetve 2004. június 29., 2007. december 3., 2010. augusztus 23. A kiegészítő módosítások figyelembevételével véleményezte a Diákönkormányzat, a Szülői munkaközösség, az Iskolaszék: 2003. május 19., illetve 2004. május 28., 2007. november 23. Szöveges értékelés módosítását SZMK 2010. október 12.-én fogadta el. 1
A PEDAGÓGIAI PROGRAM alapvetően egy elméleti -gyakorlati összefoglaló, amely meghatározza az iskolai nevelés, oktatás, képzés tartalmi, szervezeti és metodikai lehetőségeit, lényegileg a stratégiailag kialakítandó, távlatilag megvalósítandó nevelési rendszer szempontjából. 2
TARTALOM BEVEZETŐ Igazgatói ajánlás Iskolánk napjainkban, jellemző sajátosságok, helyzetelemzés A.) B.) NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelveink II. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok V. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanítási órák 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése 4. A tehetség, képesség kibontakozásának segítése 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 7. A szociális hátrányok enyhítése 8. Iskolai egészségnevelési program 9. Iskolai környezeti nevelési program, fogyasztóvédelmi program 10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (lsd. melléklet!) VI. 1. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 2. Partnerkapcsolataink, együttműködési formák HELYI TANTERV I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei III. A magasabb évfolyamra lépés feltételei IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése VI. A 2004/2005-ös tanévtől életbe lépő értékelési szempontok VII. Az előírt tananyag és követelmények (Tantervek) 3
C.) A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata III. A pedagógiai program módosítása IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala D.) iskola MELLÉKLETEK 1. sz.: A nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve (A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet alapján) 2. sz.: A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását végző 3. sz.: A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon 4. sz.: A tanulók fizikai állapotának mérésére szolgáló feladatok 5. sz.: A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 6. sz.: Iskolánk rövid története 7. sz.: Helyi tantervek - osztályfőnöki órák tematikája - német nemzetiségi nyelv, kéttannyelvű német oktatás, nemzetiségi bővített nyelvoktatás - emelt szintű angol nyelvoktatás - emelt szintű informatika oktatás - labdarúgás tematikája E. ) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA F.) FELHASZNÁLT IRODALOM 4
1. Igazgatói ajánlás Tisztelt Szülők! Önkormányzati Képviselők, Pedagógus Kollégák! Tisztelt Érdeklődők! Az országgyűlés 1999. június 22-én fogadta el az 1999. évi LXVIII. törvényt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. A törvénymódosítás jó néhány pontban érinti az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is. A megelőző szabályozáshoz képest módosult a Nemzeti Alaptanterv tartalma, szerkezete, valamint megjelent egy új központi dokumentum, a kerettanterv is. Iskolánk 1998-ban létrehozott pedagógiai programja, illetve a 2001. május 28- án elfogadott a követelmények szerint kiegészített pedagógiai programja is egy ezeket megelőző hasonló céllal készült vezetői pedagógiai programra épül. A vezető pedagógiai program fontos stratégiája, hogy megfelelő alapot biztosítson a megújulást szolgáló dinamikus változásokra, miközben biztosítja a nevelő-oktató munka eredményességéhez szükséges stabilitást is. A pedagógiai program összeállításánál figyelembe vettük a társadalomban folyó rendszerváltásnak megfelelően a demokratikus fejlődést biztosító jogszabályokat és a helyi sajátosságokat a szülők, a tanulók, a fenntartó önkormányzat elvárásait. A pedagógus kollégák véleményét, szakértelmét, különösen fontosnak tartottuk. A jogszabályok tekintetében a számunkra fontos jogszabályok, szabályzatok felsorolását iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Oktató-nevelő munkánkkal kapcsolatosan is a Magyar Köztársaság Alkotmánya az az alap, amelyre épül a közoktatási törvény, illetve ennek módosításai. A törvényeket az országgyűlés fogadja el, a miniszteri rendeletek, végrehajtási utasítások erre épülnek az Oktatási Minisztériumban is. Különösen fontosak az egy adott tanév rendjére vonatkozó OM rendeletek, amelyet mindig figyelembe kell vennünk az iskola éves munkatervének meghatározásánál. Tekintettel arra, hogy iskolánk önkormányzati fenntartású intézmény így a fenntartó által megalkotott határozatokat, rendelkezéseket is figyelembe kell vennünk. Így például a gazdálkodásnál az elfogadott költségvetést, az eszközjegyzéket, az Alapító Okiratban megfogalmazott feladatellátásivállalási kötelezettségeket, valamint az önkormányzati testület által megszavazott az oktató-nevelő munkával kapcsolatos határozatokat. Sajátos helyzetünknél fogva a Német Kisebbségi Önkormányzat határozatait is. A különböző az oktató-nevelő munkát meghatározó szabályozásoknál természetesen figyelembe vesszük a jogszabályokban biztosított jogok érvényesítését is. Így a szülők, diákok, a pedagógusok stb. véleményezési egyetértési, döntési jogát is nyomon követjük (például házirend, diákönkormányzat működése, SZMK működése, Iskolaszék tevékenysége, érdekképviselete, a Közalkalmazotti Tanács érdekképviselete). A helyi tantervek, a tananyag és a követelmények, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, a tankönyvek kiválasztásának, illetve a tanulók értékelési szempontjainak kialakításánál elsődlegesek a szakmai munkaközösségek által meghatározott szempontok. Természetesen figyelembe vesszük a jogszabályokban 5
biztosított partnerek érdekképviseletét jogait is, hiszen már a program bevezetésének pillanatában is felmerülhet a változás igénye. Változó világunkban szükséges a rendszeres kritikai vizsgálat, a folyamatos kiegészítés. A pedagógiai programnak szabályozó funkciója van, amelyben a szülőknek, a fenntartónak, a pedagógusoknak és a közoktatás minden szereplőjének elkötelezetten kell végig gondolnia az iskola életével kapcsolatos döntéseit. Folyamatosan felül kell vizsgálni az iskola oktató-nevelő munka kulcsfolyamatait. A félévi és éves beszámolókban mindig el kell végezni az adott területeken a pillanatnyi helyzetfelmérést az eredmények és a hiányosságok tekintetében. Az ellenőrzésekre, mérésekre építve kell meghatározni a további feladatokat. Az értékelésekről, ellenőrzésekről, illetve ezek eredményeiről minden érintett felet tájékoztatni kell. Így elérhetjük, hogy pedagógiai programunk megfelelően, rugalmasan tudjon alkalmazkodni az igényekhez a szükséges változások jegyében. A változtatások elsődleges célja pedig az oktató-nevelő munka lehetőség szerinti fejlesztése, jobbítása a minőségi fejlődés folyamatának biztosítása. Pedagógiai programunk közös munka eredménye. Köszönöm a szülők, a Szülői Munkaközösség, az Iskolaszék, a Diákönkormányzat, az Önkormányzat Képviselőtestülete Oktatási Bizottságának, a helyi Német Kisebbségi Önkormányzatnak, illetve a pedagógus társaimnak a közreműködését, alkotó tevékenységét. Az esetleges jogszabály-változtatásokat folyamatosan, de legalább évente felül kell vizsgálni az alapvető szabályzatok és a minőségpolitika tekintetében. A szabályzatok elkészítése, felülvizsgálata az iskolavezetés feladata. A nevelőtestület tagjaival minden tanév elején ismertetjük a szabályzatokat. A szabályzatok ismeretét, betartását az iskolavezetés ellenőrzi. Összegezve: Pedagógiai programunk a szülői igényeket, a gyermekek érdeklődését, a fenntartó lehetőségeit felmérve jött létre. A munkában jelentős segítséget kaptunk a pedagógus kollégáktól, a szakmai munkaközösség-vezetőktől. A pedagógiai program a közoktatási intézmény nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma, amely a központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével az intézmény nevelőtestülete készít el, a programot és annak módosításait a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá. A most elkészített pedagógiai programnál az 1993. évi közoktatási törvény és annak az 1996., 1999., 2003. és 2006. és 2010. évi módosításait vettük figyelembe. Így a közös munka eredményeként létrejött pedagógiai programot szeretném minden érintett féllel megismertetni, illetve az érdeklődők figyelmébe ajánlani. 6
BEVEZETŐ Az Országgyűlés 2006. július 24-én fogadta el a 2006. évi LXXI. törvényt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. Ez a törvénymódosítás érintette az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is, valamint az ifjúsági törvény változásait is. A módosító rendelkezés alapján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8. (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő szakasz lépett: A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásai időkeretének huszonötötven százalékában nem szakszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. A közoktatási törvény alapján az alapfokú nevelés-oktatás nyolc évig tartó szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: bevezető szakasz: első és második évfolyam, kezdő szakasz: harmadik és negyedik évfolyam, alapozó szakasz: ötödik és hatodik évfolyam, fejlesztő szakasz: hetedik és nyolcadik évfolyam. (A törvény 2006. évi módosítása előtt az alapozó szakaszban azaz az ötödik és hatodik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozás huszonöt-negyven százalékában kellett nem szakrendszerű oktatás szerint megszervezni az oktatást.) A közoktatási törvény 121. 34. pontja meghatározza a szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás fogalmát: szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; nem szakrendszerű oktatás: ha a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. A 2006. évi módosítás alapján a közoktatási törvény a következő bekezdéssel egészült ki: 133. (1) A 2006. évi LXXI. törvény 1. -ával megállapította Kt. 8. (3) bekezdésének harmadik mondata alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást. Ehhez az általános iskolának a helyi tantervüket 2007. szeptember 30-ig szükség szerint át kell dolgozni és megküldeni jóváhagyás céljából a fenntartónak. A helyi tanterv jóváhagyásához szakértő igénybevételére nincs szükség. E rendelkezés alapján tehát az iskolának 2007. szeptember 30-ig felül kell vizsgálniuk és szükség szerint módosítaniuk kell helyi tantervüket, illetve a következő a 2008/2009-es tanévtől kezdve az ötödik évfolyamon úgy kell megkezdeni a tanítást, hogy a nem 7
szakrendszerű oktatás aránya elérje a huszonöt-ötven százalékát. Természetesen figyelembe kell vennünk ezzel kapcsolatosan az adott tanévre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, miniszteri rendeleteket is. A pedagógiai program a közoktatási intézmény nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma, melyet a központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján, a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével az intézmény nevelőtestületének kell elkészítenie. A pedagógiai programot (és annak módosítását is) a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. A közoktatási törvény rendelkezései alapján az iskolák pedagógiai programjának tartalmaznia kell az alábbiakat: 1. Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül: az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, az iskolai egészségnevelési programot, az iskolai környezetvédelmi nevelési programot. 2. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, 8
az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait, moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban rést vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot. 2. Iskolánk napjainkban, jellemző sajátosságok /Helyzetelemzés/ A./ Helyi sajátosságok -A Solymár Nagyközség- Amikor pedagógiai programunkat készítjük, a helyi sajátosságok ismeretében is gondolnunk kell arra, hogy országos szinten gazdaságilag válságos helyzetben a nevelési eszmény, az értékrend változásai a családi nevelés válságával párosulnak. Ugyanakkor a nemzetközi munkamegosztásba bekapcsolódni képes modem piacgazdaság jóval képzettebb, korszerű ismeretekkel rendelkező kreatív embereket igényel. A közoktatási törvény ezen tények ismeretében hosszú távon biztosítja az európai normát jelentő jogi kereteket, teret enged a sokszínű, differenciált iskolarendszer további fejlődésének. A nevelés -oktatás helyi rendszerének kialakítása, a folyamatos fejlesztés stratégiája hosszúéveken át tartó tudatos, következetes munkát jelent. Ebben a feladatban van meghatározó szerepe a helyi sajátosságokat tükröző pedagógiai programnak. Így figyelembe kell vennünk azt, hogy: Solymár a főváros agglomerációs övezetébe tartozó gazdaságilag fejlődőképes nagyközség. A helybeli lakosok mellett jelentős ~ Budapestről és a környékről itt letelepedők száma növekedett az értelmiségiek és a tehetős gazdasági vállalkozók aránya is. Ugyanakkor a gazdasági nehézségek, a helyi nagyüzemek átszervezése következtében nőtt a munkanélküliek száma és a szociális szempontból nehezebb helyzetbe kerülő emberek, családok aránya is. A gyermeklétszám nagymértékű növekedése után lassú csökkenés jelentkezett, majd rövid stagnálás. Számolnunk kell az óvodai nevelés sajátosságaival. A lakosság 30%-a német nemzetiségű, sajátos szokásrendszerrel, művelődési hagyományokkal. Így kiemelt feladatként jelentkezik a német nemzetiségi nyelv, 9
illetve az idegennyelv oktatásának feladata, a hagyományok, a kultúra ápolása. Jelentőssé vált az angol nyelv tanítása iránti igény is. Fontos a tolerancia képességének kidolgozása nemzetiségi, vallási (felekezeti) tekintetben is. Az egyházak nevelő munkáját a törvényeknek megfelelően segítjük. Figyelembe kell vennünk a helyi művelődési intézmények lehetőségeit, a gazdasági, társadalmi, kulturális-egészségügyi intézmények; szervezetek által biztosított lehetőségeket, támogatást, illetve az igényeket a nyitott, a tanulók társadalmi beilleszkedését segítő iskola programjánál. Feladatként jelentkezik tehát a helyi lakosság polarizálódása következtében az értékrendek különbözősége figyelembevételével a harmonikus együttélés, együttműködés feltételeinek megteremtése. B./ Az iskola fenntartójának szerepe A gazdasági nehézségek ellenére a helyi Önkormányzati Testület, a Polgármesteri Hivatal szakigazgatási szervei a jogszabályoknak megfelelően tőlük telhetően biztosították az oktató-nevelő munka működési feltételeinek fejlődését. Kialakulhatott az iskola önálló gazdálkodása. A polgármester, a jegyző, és a képviselők egy része személyesen is jól ismerik az iskola munkáját. A mindennapi gyakorlati munkáját is megismerve számtalan iskolai rendezvényt személyes jelenlétükkel is megtiszteltek. A fenntartó önkormányzat a Német Kisebbségi Önkormányzattal együttműködve az alapellátás mellett biztosította a német nemzetiségi kisebbséghez tartozó tanulók speciális oktatási -nevelési igényeinek kielégítését, a hagyományőrzés lehetőségét. Elősegítették az ingyenesen biztosítható tanórai és tanórán kívüli foglalkozások (csoportbontások) és a zeneiskola működési feltételeinek javítását, az informatika tanítás általános bevezetését. Lehetőséget adtak az enyhén fogyatékos, a többi gyermekkel együtt nevelhető tanulók ellátására. A speciális foglalkozást igénylők az ú.n. sajátos nevelési igényű kéréseit is figyelembe vehettük (pl. magántanulókkal való foglalkozás, gyermek és ifjúságvédelmi feladatok, hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, tehetséggondozás, a minőségi fejlődést biztosító nyelvi csoportbontások). A 2002-ben jelentős önkormányzati beruházással készült el az A épület átépítése, tetőtérbeépítése. Az önkormányzat folyamatos iskolabarát politikáját Eötvös József emlékplakettel ismerték el. Ugyanakkor a gazdasági lehetőségek korlátozzák az önkormányzatot is abban, hogy jelentős anyagi ráfordítással tudjon javítani a tárgyi feltételeken, a több funkciót ellátó intézmény épületein, tantermein, berendezésén, felszereltségén. C./ A szülői közösség A szülők többségére jellemző, hogy lehetőségei szerint támogatja az iskola oktatási nevelési céljainak, feladatainak megvalósítását. A választható pedagógiai modellek közül hosszú évek óta jellemző az általános tantervű német nemzetiségi nyelv, illetve a kéttannyelvű német és az angol nyelv választása. 10
Megjelent annak az igénye is, hogy az alsó tagozatban 4. osztályig ne kelljen idegennyelvet tanulni. A meghirdetett ének-zene, illetve testnevelés magasabb óraszámban történő oktatására több alkalommal. is kevesen jelentkeztek. Az integráltan nevelt gyermekek közt az utóbbi években egyre inkább jelentkeznek a családi elvárások, értékrendek különbségei, amely egy-egy osztályban is feszültségeket okozhatnak. Nagy az igény a zeneiskolai oktatásra. A szülők egyharmada igényli gyermeke(i) napközis, illetve tanulószobai foglalkoztatását. Az utóbbi időszak rendelkezései a művészeti képzés térítési díjairól, tandíjáról több szülőnél gondként jelentkeznek. A szülők többsége figyelemmel kíséri az oktató -nevelő munka folyamatát. A tájékoztató füzetek, a szülői értekezletek, a fogadóórák, a nyílt napok rendszeres látogatása mellett aktívan segítenek a Szülői Munkaközösség hétköznapi feladataiban, a kirándulások, szabadidős programok stb. szervezésében is. A Szülői Munkaközösség, illetve az Iskolaszék képes arra, hogy hatékonyan képviselje a szülők, tanulók érdekeit. Az iskola minőségfejlesztési rendszere folyamatosan igényli a. szülők véleményének figyelembevételét, a személyes kapcsolattartáson túl, a kérdőíveken stb. keresztül a többség írásbeli vélemény nyilvánítását is. A szülők iskolai végzettségére jellemző iskolánkban az érettségizettek magas aránya, jelentős az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők száma is. A vállalkozó szülői réteg közül néhányan anyagilag, szponzorként is támogatják egy -egy feladatunk megvalósítását, a tanulók jutalmazását. Ugyanakkor az utóbbi években jelentős különbségek mutatkoznak a szülők értékrendjében, gyermekeik tanulmányi eredményében, magatartásában és szorgalmában is. A szociális nehézségek csökkentésére a fenntartóval egyeztetve hatékony együttműködést alakítottunk ki arra rászoruló szülőknél, családoknál. A Gyermekjóléti Szolgálat is segíti a családi problémák, válások stb. miatt iskolánkban is növekvő tendenciát mutató hátrányos helyzetű tanulók, családok problémáinak csökkentését, illetve megoldását. Összegezve elmondhatjuk, hogy a szülői igényeknek megfelelően alakítottuk ki oktatónevelő munkánkat meghatározó pedagógiai programunkat, így számítunk a szülők támogatására, együttműködésére a feladatok megvalósításában. D./ Iskolánk adatai, tárgyi, személvi feltételek, jellemző sajátosságok Az intézmény neve: Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 11
Az intézmény rövid neve: Hunyadi Mátyás Többcélú Oktatási Intézmény Székhelye: 2083 Solymár, Templom tér 26. (központi "A" épület) Tel/fax: 06/26 560-811 Fenntartó szerve: Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 2083 Solymár, József A. u. 1. Az intézmény jogállása, gazdálkodása: -önálló jogi személy -önálló költségvetési intézmény Alapításának éve: 1864. jogi előd /"B" épület/ 1903. jogi előd /"A" épület/ Névfelvétel: 1991. V. 21. Névváltozás: 2000. novemberi képviselő-testületi határozat alapján Az intézmény alaptevékenysége: általános iskolai nevelés és oktatás 1-8. évfolyam német nemzetiségi, illetve kéttannyelvű oktatás 1-8. évfolyam, valamint a bővített német nemzetiségi oktatás angol -informatika emelt szintű oktatás1-8.évfolyam, illetve emeltszintű oktatás napközi otthoni ellátás, illetve tanulószobai foglalkoztatás alapfokú művészeti oktatás (zene-tánc, kézművesség, színjátszás, bábművészet). Feltételek hiányában ezek a tevékenységek szakköri keretben is szervezhetőek (kézművesség, színjátszás, bábművészet). speciális foglalkozást igénylő: a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása, magántanulók foglalkoztatása (felzárkóztatás), gyógytestnevelés biztosítása. -Az intézmény képzési ideje: 8 év Lehetőség: a 9-10. évfolyam bevezetése igény szerint régiós egyeztetés után a nevelőtestület szakmai felkészültsége lehetővé teszi a 9.-10. évfolyam bevezetését. 12
Kiemelt területek: német nemzetiségi nyelvoktatás, kéttannyelvű oktatás, helyi nemzetiségi hagyományok ápolása, nemzetiségi tánccsoport működése, két idegen nyelv oktatása (angol - szülői igény szerint szabadsávban, fakultációként vagy szakköri keretben), informatika oktatása, angol -informatika emelt szint1-8.évfolyam, táncoktatás (standart is), kézműves tevékenység, báb, színjátszó mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, a helyi igényeknek megfelelően a versenysport (kézilabda, futball stb.) támogatása, utánpótlás nevelése sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, magántanulók foglalkoztatása gyógytestnevelés zeneoktatás 14 tanszakon, 5 zenekarban sokszínű szabadidős tevékenység lehetősége Az intézmény beiskolázási körzete: Solymár Az általános iskola körzeti feladatokat lát el, szülői kérelemre fogadja az iskola /a szabad iskolaválasztás alapján/ a szomszédközségekből, illetve a fővárosból érkező gyermekeket a létszámhatárok betartásával a nevelőtestület illetékes tagjai véleményének figyelembevételével -a felvételről ebben az esetben az iskola igazgatója dönt. A zeneiskola felvételi meghallgatás alapján a létszámkeretnek megfelelően iskoláz be. Működésünk: A tanítás, a kötelező foglalkozások az általános iskolában a törvényi szabályozásnak megfelelő életkori sajátosságok figyelembevételével az óraszámoknak megfelelően 7.10-13.40 között folynak. A szünetek 15 percesek /a mindenkori háromnegyed és egész óra között/. A zeneiskolai képzés elsődlegesen a délutáni órákban történik. A szakköri, sportköri foglalkozásokra is délután kerül sor. A pedagógusok munkáját segíti a gazdasági vezető, az iskolatitkár, az adminisztrátor, a gondnok, a fűtő és takarítószemélyzet. Az étkezésre jelentkezett tanulók ellátását a B épületben önálló vállalkozó biztosítja. /Az A épületben büfé is üzemel 14 óráig./ A felső tagozat az A épületben /Templom tér 26./, az alsó tagozat a B épületben /Bajcsy-Zsilinszky u./ található, egy-két osztályt tanteremhiány miatt az A épületben helyezünk el egy-egy tanévben. A B épületben megvalósult az udvar és a mosdóhelyiségek felújítása. Emeletráépítéssel lenne megoldható a többfunkciós igénybevétel miatt a reális igények kielégítése. Felújításra szorul a tornaterem, az A épület udvarát is esztétikusabbá kell tennünk. A B épület teljes felújítása lehet csak gazdaságos. Kiegészítés: Az órakezdés időpontja a szülők, tanulók igényeinek felmérése alapján változott, változhat az évek folyamán. 13
Tárgyi feltételek: A tantermi ellátottság megoldott, de az egy termen belül kialakítható tér és hangszigetelés megoldhatósága segítené a csoportbontásoknál, hogy egy teremben egyszerre 2csoport is dolgozhasson. Fejlesztettük az adminisztratív munkát segítő titkárság helyiségét, a tanári szobát mindkét épületben. Kialakítottuk a számítógépek biztonságos elhelyezését. Ugyanakkor csak részben valósult meg a megfelelő szertárak kialakítása, az eszközök biztonságos tárolása. A szertárak, a megfelelő tárolás kialakítása fontos feladatunk. Tornatermünkben át kell gondolnia tanulók foglalkoztatásának párhuzamos lehetőségét, a tornaterem felújításra szorul. A bútorzat fokozatos cseréjét megvalósítjuk. A kiszolgáló mellékhelyiségeket, WCket az "A" és "B" épületben korszerűsítettük, törekszünk a korszerű világítás megvalósítására is. Kiemelt feladat az esztétikus, a gyerekek életkorának megfelelően felszerelt iskolaudvar kialakítása. Szükséges a szemléltető eszközök, taneszközök beszerzése a tanterveknek megfelelően, az eszközök megfelelő tárolása. Pályázatokkal, alapítványi támogatásokkal, szponzorok felkeresésével és az eddigihez hasonló terem bérbeadással is szeretnénk a tárgyi, anyagi feltételeket javítani. A több funkciót folyamatosan ellátó B épületben a tantermek lelakottak. Az épület, a termek felújításra, bővítésre szorulnak. Kiegészítés: Jelentős változást hozott az önkormányzati beruházás, amely az A épület felújításával és tetőtér beépítésével megteremtette a korszerű oktató-nevelő munka feltételét. A B épület esetében is csak a teljes felújítás, korszerűsítés lehetne gazdaságos. Általános az, hogy nem rendelkezünk a szaktárgyak tanításához szükséges szemléltető eszközökkel. Személyi feltételek: Tervszerű munkaerő-gazdálkodással igyekeztünk biztosítani a megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező kollégák munkába állását. Előnyben részesítettük a több éves szakmai gyakorlattal rendelkezőket, de törekedtünk a "fiatalításra" is, pedagógusaink közül sokan iskolánk volt tanítványai. A szakterületek aránytalanságai is csökkentek. Különösen jelentős volt a fejlesztés az idegen nyelvi munkaközösségben, a zeneiskola munkaerő-gazdálkodásában, lehetőség nyílt logopédus és gyógy-testnevelő, fejlesztő pedagógusok, pszichológus alkalmazására is. A könyvtáros -informatikus: szabadidő -szervező, oktatás -technológus: pszichológus munkakörök, illetve az új műveltségi területekhez kapcsolódó tárgyak oktatására felkészített pedagógusok felvételével szerettünk volna számolni, de a törvényi változások miatt a 2007/2008-as tanévtől iskolánkban is pedagógus létszám csökkentésére került sor. A létszámleépítést nyugdíjazással, pályázati anyagi erőforrás igénybevételével oldottuk meg. Tantestületünk szakmai összetétele jó. Jelenleg is többen bővítik szakmai ismereteiket egyetemeken, főiskolákon, szakmai tanfolyamokon, nyelviskolákban. Szakmai továbbképzésünk elsősorban munkaközösségi, illetve egyéni szinten megoldott, de több alkalommal került sor nevelőtestületi szintű pedagógiai, szakmai továbbképzésre is. A "Comenius 2000" minőségfejlesztési programunknak is megfelelően 14
alakult továbbképzési tervünk. A nevelők feladatait, kötelességeit, jogait a közoktatási törvény, a közalkalmazotti törvény, a Működési és Szervezeti Szabályzat részletesen szabályozza. A Közalkalmazotti Tanáccsal együttműködve törekedtünk a megfelelő bérarányok kialakítására, illetve a mindenkori törvényi lehetőségek által biztosított bérfejlesztésre. Sajnos a gazdasági nehézségek, a bérbefagyasztás, az infláció negatívan hat a pedagógusok életkörülményeire is. Tanácsosi, főtanácsosi címeket adományoztunk, módszeresen törekedtünk a hosszabbideje sikeres pedagógiai tevékenységet folytató kollégák munkájának magasabb szintű elismertetésére. Az utóbbi évek szűkülő lehetőségei gátolják a sikeres, eredményes munka elismerését. Az intézmény belső struktúrája, a vezetés színterei Az oktatás -nevelés folyamatában érintett tanulók, pedagógusok és szülők jogait és kötelességeit a közoktatási törvény szabályainak megjelelően alakítottuk ki. A tartalmi munka fejleszthetősége érdekében: a belső szervezeti struktúra alakítását a vezetési rendet a döntési mechanizmusok megteremtését a megfelelő arányok kialakítását tartottuk döntő fontosságúnak A fejlesztés legfontosabb feltétele a megfelelő egyeztetések utáni előremutató, átgondolt tervezés volt; amely véleményünk szerint reális célokat jelölt meg és meghatározott követelményeket is támasztott az oktató-nevelő munka konkrét területein. Az intézményi belső struktúrában elsősorban a nevelőtestület véleményére, javaslatai, egyetértésére és döntéseire támaszkodtunk. Szakmai területen meghatározó volt a szakmai munkaközösségek tevékenysége, amelynél még jelentősek a minőségi különbségek. A szűkebb és kibővített iskolavezetés munkája meghatározó a feladatok előkészítésében, szervezésében, végrehajtásában, értékelésében. Az Iskolaszék nagy aktivitással a jogszabályoknak megfelelően látott munkához, de a bekövetkezett személyi változások miatt átszervezést igényel. Tevékenységének eddigi ideje alatt meghallgatta több alkalommal az iskola igazgatóját az oktató-nevelő munka helyzetéről, rendszeresen tartotta fogadóóráit is. Konkrét tevékenységgel, többek közt a Corvinus Alapítvány létrehozásának támogatásával is segítette a feladatok megvalósítását. Az iskola munkáját a mindennapi gyakorlatban segítették a Szülői Munkaközösség tagjai. Kiemelt rendezvényük a farsangi bál, amely bevételének egy részével évek óta támogatják a ballagó és ballagtató osztályokat. A Szülői Munkaközösség több alkalommal véleményezte az iskola éves munkatervét, illetve meghallgatta az iskola igazgatójának beszámolóját az oktató -nevelő munka helyzetéről. 15
A diákönkormányzat működéséhez létrehoztuk a feltételeket, de munkáját még hatékonyabbá kell tennie. A tanuló érdekképviselet a szülőkön keresztül elsősorban az Iskolaszék képviselői által valósulhat meg. A pedagógusok érdekképviseletét iskolánkban elsősorban a Közalkalmazotti Tanács, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete biztosította. E./ Külső kapcsolatok Működtető, fenntartó szervezetünk az Önkormányzati Testület a jogszabályoknak megfelelően gondoskodott alapfokú oktatási intézményünkről. Az Önkormányzati Testület Oktatási és Kulturális Bizottsága sajátos szakmai előkészítő, véleményező, javaslattevő hatáskörrel segítette az önkormányzat, a szülők, az iskolakapcsolatának, munkájának hatékonyságát. Az Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága is segíti a gyermekvédelmi feladatok törvényeknek megfelelő megoldását. A Pénzügyi Bizottság az iskola szabályos és eredményes gazdálkodását segíti. A helyi Német Kisebbségi Önkormányzat sokoldalúan támogatta a német nemzetiségi nyelv és a német (idegen nyelv) oktatásának minőségi fejlesztését, a németországi cserekapcsolatokat, a nemzetiségi hagyományőrzést, a nemzetiségi identitást, fejlesztőtáborokat, programokat. Anyagilag is jutalmazta az adott területen kiemelkedően teljesítő tanulókat. A Német Kisebbségi Önkormányzat határozatainak gyakorlati megvalósítását segítette a Heimatverein tevékenysége, melynek pályázati (anyagi) támogatása jelentős volt. Az óvodák az évek alatt kialakult hagyományoknak megfelelően az iskolaérettséggel kapcsolatos konzultációkkal, bemutató foglalkozásokkal, szakmai továbbképzésekkel, az iskolával kölcsönösen segítették a beiskolázást. A mindennapokban még hatékonyabb együttműködésre kell törekednünk. Az Apáczai Csere János Művelődési Ház és a Könyvtár sajátos egyeztetési feladat alapján segítette oktató -nevelő munkánkat. Különösen jellemezte ez a színjátszók tevékenységét (német és angol), illetve a különböző iskolai és községi ünnepségek megfelelő színvonalának elősegítését. A Solymári Hírmondó és a Fix Pont nagy segítségünkre volt a szülők, a szűkebb és tágabb társadalmi környezet iskolával kapcsolatos informálásában. A Sportcsarnokban biztosították számunkra -anyagi ellenszolgáltatásért (terembérlet) a testedzés feltételeit, illetve a különböző nagyobb iskolai 16
rendezvények megvalósítását. A sportegyesületekkel nem volt elég hatékony a kapcsolat, talán egy kivétel a Új Hullám Úszóiskola, amely térítés ellenében úszásoktatást szervezett. Jelenleg is biztosítjuk külső sportegyesület segítségével az úszás lehetőségét az alsó tagozatban. Az egészségügyi intézmények dolgozóival a jó kapcsolatok jegyében egyeztettük az orvosi vizsgálatok, az oltások stb. időpontjait, az iskolaérettség, a pályaválasztás aktuális tennivalóit. Munkánkat segítették a védőnők is. Különös színfoltot jelentett és tanulóink örömmel vettek részt a pilisvörösvári Mentőállomás által évek óta megszervezett mentős napokon. Az iskolán belüli és kívüli egészségnevelés összehangolása érdekében különös tekintettel a veszélyekre (kábítószer, AIDS, alkoholizmus megelőzése stb.) többet kell tennünk. Az utóbbi években rendszeressé váltak Dr Taller Gabriella segítségével Dr Zacher Gábor előadásai 7.-8. osztályos tanulóknak, szüleiknek, illetve a pedagógusoknak. Színvonalas előadással segítette több alkalommal munkánkat a Pest Megyei Rendőrkapitányság, illetve a Budaőrsi Rendőrség a D.A.D.A. program keretében. Az újonnan létrejött helyi gyermekjóléti szolgálattal is kialakítottuk a rendszeres kapcsolattartást. A Szülői Tanács több alkalommal véleményezte az iskola éves munkatervét, illetve az iskola igazgatójának beszámolóját az oktató -nevelő munka helyzetéről. Folyamatos volt a kapcsolatunk a testvérközség Wüstenrot iskolájával. Az évenkénti rendszeres tanulók közötti cserekapcsolatot felül kell vizsgálnunk újabb lehetőségeket, megoldásokat keresve, mivel az utóbbi években elsősorban anyagi nehézségek miatt már nem volt rendszeres a kapcsolat. Külső kapcsolatainkban fontos szerepet jelentenek a különböző középiskolákkal kialakított rendszeres szakmai kapcsolatok, amelyeknek jelentős a szerepe a 8. osztályt befejező tanulók továbbtanulásánál, pályaválasztásánál. Így többek közt a Pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnáziummal és Piliscsabai Szakközép- és Szakiskolával. A fővárosban a Toldy Ferenc, Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor, Rákóczi Ferenc, Városmajori, Baár-Madas, Tamási Áron, valamint az Osztrák Gimnáziumokkal, illetve a Hunfalvy és más szakközépiskolákkal, többen jelentkeznek a különböző egyházi középiskolákba is. Az évek óta vezetett iskolai statisztika középiskolásaink helytállásáról egyértelművé teszi az eredményességet. A nevelő-oktató munka értékelése Az értékelés a tanulók tekintetében természetesen elsődlegesen minden pedagógus számára alapkövetelmény.a tanulók értékelésében a /magatartás és szorgalom/ egységesen kialakított, a nevelőtestület által meghatározott szempontok az irányadóak. A szaktárgyak tekintetében a nevelők többsége a követelményeknek megfelelően a kellő motiválásra, értékelésre törekedve reálisan állapítja meg az érdemjegyeket. Néhány esetben azonban a szülő elvárásait figyelembe véve -esetleg a továbbtanulási esélyt elősegítve az osztályzatok nem mindig bizonyulnak reálisnak. 17
Az azonos évfolyamon tanító nevelők, illetve az azonos szaktárgyat tanítók egyeztetett mérőanyagait, illetve a munkaközösségek által összeállított reális mérőanyagot, értékelést tartjuk megvalósíthatónak. Külön feladatot jelentett az alsó tagozatra kidolgozott szöveges értékelési rendszer. A pedagógus munkájának értékelésében elsődlegesen számítunk a munkaközösség vezetők tapasztalatára, véleményére, bár a reális megítéléshez tudjuk nem mindig adottak a feltételek. A pedagógusok értékelésénél az iskolavezetés hatékonyabb ellenőrző tevékenységére is alapozni kell. A törvényeknek megfelelően az Iskolai Minőségirányító Program tartalmazza a pedagógus értékelés szempontjait. A szakmai munkaközösség-vezetők és az iskolavezetés ellenőrző munkája mellett a reális értékelés érdekében külső szakértőket kértünk fel a szakmai munka értékelésére. A továbbiakban is számítani szeretnének a szakértők véleményére, értékelő munkájára, különös tekintettel a NAT -hoz kapcsolódó mérésekre, az új vizsgarendszerre, illetve az Országos Közoktatási Vizsgaközpont segítségére, az OKÉV-mérésekre. Az OKÉV-mérések igazolták, hogy iskolánk tanulói országos szinten is jó eredményeket értek el. Meg kell állapítanunk azt is, hogy a mérések, illetve OM-mérések is igazolják nőnek a tanulók tudásszintjében a különbség. Az iskolavezetés tapasztalata szerint a nevelők munkájában előtérbe kerültek a szaktárgyi feladatok, a minőségi -mérhető munkavégzés elsősorban e területen fejlődött. Ugyanakkor az osztályfőnöki munka, a nevelőmunka a problémás, nehéz beilleszkedésű tanulók kezelésére sok esetben nincsenek meg a gyakorlatban a hatékony módszerek. Ami elmarad a mai nevelőmunkában később már pótolhatatlan gondként jelentkezhet. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy az általános iskolában nem elég csak "óraadó" pedagógusokat alkalmazni. Rendszeresen értékelte a munkát az Iskolaszék, az Oktatási és Kulturális bizottság, a helyi Önkormányzati Képviselőtestület is. Részletes beszámolót fogadott el a 2002-2006 közötti időszak munkájáról az önkormányzati testület. Az utóbbi két évben a rendszeres belső ellenőrzés mellett ellenőrzést tartott iskolánkban a Magyar Állam Kincstár és az Állami Számvevőszék is. A teljes művészeti képzés részletes felülvizsgálata után (Minősítő, Testületi vizsgálat) engedélyezteti, hogy tovább folytatódjon iskolánkban a művészeti képzés is. A véleményeket, javaslatokat is figyelembe véve megtervezhetjük az oktatónevelőmunka reális célkitűzéseit, javaslatait a minőségi fejlődés érdekében. Iskolánk 2000. márciusában sikerrel pályázott a "Comenius 2000" I-II. Minőségbiztosítási és fejlesztési programra. A 2001. április 3-i helyszíni szemle után az Oktatási Minisztérium engedélyezte, hogy a partnerközpontú működés feltételeinek teljesítése után iskolánk elkezdje a teljes körű minőségbiztosítás feltételeinek kialakítását. 18
2003-ban iskolánk teljesítette a Comenius 2000 Teljes körű Minőségbiztosítási Program feltételeinek kialakítását, amelyet az Oktatási Minisztérium oklevéllel, illetve az által kibocsátott az iskola bejáratánál feltehető elismerő táblával is hitelesített. Természetesen minőségirányítási rendszerünket, minőségfejlesztési gyakorlatunkat a továbbiakban is folytatni szeretnénk. 2003-2007 közötti időszakban elsősorban értékelési rendszerünk fejlesztésére törekedtünk. Létrehoztuk Iskolai Minőségirányító Programunkat (az IMIP-et) is. Kidolgoztuk a pedagógusok munkájának értékelési lehetőségeit, amelyet a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve az IMIP tartalmaz. 19
NEVELÉSI PROGRAM Mottó: "Mindenki egyenlő, de nem egyforma " Jaques Boluare "Az iskola dolga, hogy megtanítsa a tanulókkal, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti vágyat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni azt, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk" Küldetésnyilatkozat: Szent-Györgyi Albert Iskolánk minden gyermek számára pozitív szellemiségre épülő hagyományainak alapján megfelelő alapismereteket nyújt a továbbtanuláshoz. Példát az igazi értékek, az egyetemes emberi tulajdonságok a helyes magatartásformák elsajátítására és gyakorlására. Nyolc év alatt biztosítja az alapvető tudás megszerzésének lehetőségét, amely erőforrása az önálló gondolkodásnak, az értékteremtésnek, az erkölcsi helytállásnak, a magyarság és az emberiség iránti felelősségérzetnek. Kiemelt feladatunknak tartjuk a német nemzetiségi hagyományok, a német nemzetiségi nyelv ápolását, a nemzetiségi kultúra értékeinek megőrzését, továbbörökítését, a tolerancia képességének gyakorlatban történő kialakítását. Arra törekszünk, hogy minden gyermek számára biztosítsuk a lehetőséget az önmegvalósításhoz, képességei, készségei fejlesztéséhez nyugodt, biztonságos körülmények között. Hisszük, hogy a felelősséggel átgondolt, gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermekközpontú alapelvekre épülő pedagógiai programunk megvalósítása a résztvevők elégedettségét szolgálja 20 a solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Nevelőtestülete