A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A vállalati beruházási aktivitás fókuszában a hatékonyság javítása állhat a következő egy évben 216. január Az MFB 215. i vállalati kérdőíves felmérése alapján az adatfelvételt megelőző egy évben a megkérdezett cégek csaknem kétharmada hajtott végre valamilyen fejlesztést. A beruházások volumenétől függően eltérő volt a szándékolt és a ténylegesen megvalósult beruházások aránya: az alacsonyabb értékkategóriákban a vártnál több vállalkozás végzett fejlesztéseket, míg a nagyobb összegben beruházni kívánó vállalatok aránya elmaradt a tervezettől. A felmérést megelőző 12 hónapra tervezett és a végrehajtott beruházások mediánja 1, ill. 7 millió forintot ért el. A 215. t követő 12 hónapban a beruházások teljesítménye nagyjából hasonló lehet az előző évihez. Egy év leforgása alatt jelentősen mérséklődött a fejlesztést tervezők aránya a kis- és nagyvállalatok, a kizárólag belföldi piacokra termelő cégek körében, valamint az iparban és a szolgáltató szektorban, ugyanakkor emelkedett a tervezett beruházások összege a mikro- és a kisvállalkozások között is, ami ellensúlyozhatja ezt a tendenciát. A tervezett beruházások elsődleges célja a hatékonyság javítása, melyet a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása, majd a termelési, szolgáltatási folyamat korszerűsítése követ. Előbbi fókusz legerőteljesebben a KKV szektor fejlesztéseit jellemzi, állagmegőrzésre leginkább a nagyvállalatok és a szolgáltató cégek fókuszálnak, míg a folyamatok javítására különösen az ipari vállalatok kívánnak koncentrálni. Az egy évvel korábbi felméréshez képest 215. re megemelkedett azon cégek aránya, melyek kizárólag saját forrásaikra támaszkodva is képesek fejlesztéseket végrehajtani. A vállalatok összességében ugyanakkor a finanszírozási jellegű akadályok erősödését érzékelik, melyek egy része (pl. saját forrás hiány) a forrásbevonás felé tereli a cégeket, míg egy másik csoportja (hitelkínálat, kamatszint) épp ezt a folyamatot vetheti vissza. A felmérést megelőző 12 hónap beruházásai Az MFB 215. i kérdőíves vállalati felmérése során beérkezett válaszok alapján az október-novemberi adatfelvételt megelőző 12 hónapban a magyarországi cégek 15,-a nem folytatott, 64,9%-a végrehajtott fejlesztést, a megkérdezettek 19,-ának a válasza nem ismert. A vállalatok 28,-a 1 millió Ft alatti összegű, 2,-a 1-2 millió Ft, 1,9%-a 2-1 millió Ft közötti, 5,-a afeletti volumenben végzett beruházást (1. ábra). folytatás a 2. oldalon 1. ábra: A vállalatok összetétele az előző 12 hónapban a tervezett, ill. végrehajtott beruházások nagysága szerint 2 2 1 1 1 1 1 Ismeretlen (nincs válasz) Ft - Nem tervezett / Nem hajtott végre - 1 millió Ft 1-2 millió Ft 2-5 millió Ft 5-1 millió Ft 1-2 millió Ft 2-5 millió Ft 5-1 millió Ft Tervezett beruházások nagysága Végrehajtott beruházások nagysága 1-2 millió Ft 2-5 millió Ft,5-1 1-5 > 5 vállalati felmérés, 215. A tartalomból Újabb rekordokat döntött a külkereskedelem, folytatódott az ipari dinamika, fordulat előtt áll az építőipar... (5. oldal) Bővülő jövedelmek, növekvő kiskereskedelmi forgalom... (6. oldal) 215 végén is élénk maradt a hazai munkaerőpiac... (7. oldal) 215-ben rekord szintre süllyedt az éves átlagos maginflációs ráta... (8. oldal) Folytatódott a vállalati hitelállomány devizaösszetételének átrendeződése és a hitelkamatok csökkenése... (9. oldal) A nemzetközi befektetői hangulat hullámzása volatilis pályára terelte a forintot decemberben... (1. oldal) A GDP-arányos államháztartási hiány körül alakulhatott 215-ben... (11. oldal) Készítette: Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Cser Nóra Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Eredetileg a cégek 64,-a akart beruházni, ami lényegében azonosnak tekinthető a fejlesztést tervezőkével. A vállalatok 13,-a a tervezettnél nagyobb volumenben, 39,-a a megcélzottal megegyező összegben, 26,-a pedig a szándékoltnál kisebb összegben hajtott végre beruházást a felmérést megelőző egy év során. Az agráriumban, a közép- és nagyvállalatok között is legalább 2 százalékponttal meghaladta a tervezettnél kisebb öszszegben fejlesztők hányada a vártnál végül nagyobb összegben beruházók részarányát. A mezőgazdaságban a 215. évi rossz terméseredmények és csökkenő bevételek eredményezhettek végül meghiúsult vagy csökkentett összegű fejlesztéseket, míg a nagyobb vállalatok között amelyek működése hagyományosan beruházás orientáltabb a kisebb cégekkel összevetve, és amelyek általában többfajta beruházásra fókuszálnak lényegében a viszonylag nagyfokú, a kisebb cégek által regisztráltat megközelítő mértékű piaci bizonytalanság vezetett a fejlesztési tervek felülvizsgálatához (2. ábra). A felmérést megelőző 12 hónapra tervezett és a végrehajtott beruházások mediánja 1, ill. 7 millió forint volt. (A mediánérték az átlaghoz képest tompítja az adatsorban kisebb-nagyobb gyakorisággal lévő szélsőséges értékekből adódó kilengéseket). A szándékolt és a végrehajtott beruházások öszszegének arányát tekintve viszonylag nagy differencia (betöltetlen rés) van a szolgáltató szektorban, a mikro- és kisvállalatok körében, a nyugat-magyarországi székhelyű és a belföldi piacra fókuszáló cégek között, míg ez a gap viszonylag kismértékű az ipari vállalkozások körében, a kelet-magyarországi székhelyű, a közép- és nagyméretű cégek, valamint az exportorientált vállalatok esetében (3. ábra). Vállalatméret szerint nagy szóródás tapasztalható: a mikrocégek, kis-, közép- és nagyvállalatok körében a végrehajtott beruházások összegének mediánja rendre 1,5 millió, 19,5 milió, 83 millió, ill. 222 millió Ft volt. A beruházási aktivitás várható alakulása a következő 12 hónapban 215 én a fejlesztéseket tervező cégek arányát tekintve folytatódott a beruházási kedv 214. után kezdődött mérséklődése. A fejlesztést tervező vállalatok aránya (valószínűleg vagy határozott mértékben tervezők aránya együttesen) 11,7 százalékponttal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, míg a 214. i csúcshoz viszonyítva megfeleződött (63,-ról 28,-ra olvadt) a határozott beruházási szándékkal rendelkező cégek részaránya (4. ábra). Mérséklődött a fejlesztési kedv a kisvállalkozások és a nagyvállalatok, szektorális bontásban pedig az ipari és a szolgáltató cégek körében, a mikrocégek között ugyanakkor az elmúlt két évben a szándék erősödése tapasztalható (5. ábra). Az előző 12 hónapban tervezett és végzett fejlesztésekhez hasonló volumenű beruházások várhatóak a felmérést követő egy évben (a medián 1 millió Ft), azonban vállalatméret szerint vizsgálva bizonyos eltolódás figyelhető meg. A mikro- és a kisvállalkozások között az előző 12 hónapban végzett fejlesztésekhez képest emelkedett a következő egy évben tervezett beruházások nagysága a mediánérték alapján (2,9, ill. 22,5 millió Ft), ugyanakkor a közép- és nagy- 1 8 6 4 2 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 4. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek* 19, 17,7% 17, 13, 22, 15, 18, 12,9% 6, 8, 11, 16, 19, 16, 21,7% 16, 16, 18, 41, 29. nyár 7, 12, 11, 13,9% 7, 12, 19, 14, 17,9% 17, 18, 18, 15, 36, 38,7% 44, 35, 34, 4, 5, 29. tél 21. nyár 211. 211. 212. vállalati felmérések 1 9 8 7 6 5 4 3 2 ÖSSZESEN 29. nyár Agrárium 29. tél Szolgáltató sz. 21. nyár Mikrovállalatok Kisvállalatok 211. Középvállalatok * vállalati válaszok arányában 211. Nagyvállalatok Közép-Mo. Szektor Méret Régió Exportarány* Beruházási Forrás- * exportbevételek / teljes árbevétel ** következő 12 hónapra vonatkozóan tervek** bevonási tervek** Ismeretlen Tervezettet meghaladó mértékű Tervezettel megegyező mértékű Tervezettől elmaradó mértékű millió Ft 2. ábra: Az előző 12 hónapban végrehajtott beruházások volumene a tervezetthez képest 212. 212. 1, 8, 8, 6, 7, 6, 6,9% 6, 14, 11, 13, 7, 12, 213. 212. 54,9% 213. 213. 13, 63, 214. 213. 25, 47, 214. 17, 32, 215. Nem tervez beruházást Valószínűleg nem tervez beruházást Kivár a beruházással 28, Valószínűleg tervez beruházást Biztosan tervez beruházást * vállalati válaszok arányában 5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya méret szerinti bontásban* Nyugat-Mo. vállalati felmérések 214. 214. 215. 1 9 8 7 6 5 4 3 2 Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Kelet-Mo. 1-5 51-1 Tervez vállalati felmérés, 215. 3. ábra: Az előző 12 hónapban végrehajtott beruházások nagysága és a tervezetthez képesti aránya (medián értékek) 25 2 15 1 5 ÖSSZESEN Agrárium Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Mo. Nyugat-Mo. Kelet-Mo. 1-5 51-1 Tervez Kivár Nem tervez Beruházási tervek** Kivár Tervez Nem tervez Kivár Tervez Nem tervez Szektor Méret Régió Exportarány* * exportbevételek / teljes árbevétel ** következő 12 hónapra vonatkozóan Forrásbevonási tervek** Kivár Nem tervez 1 9 8 7 6 5 Végrehajtott beruházás volumene (bal t.) Végrehajtott / tervezett beruházás nagysága (jobb t.) vállalati felmérés, 215. 2 216. január
vállalatok között csökkent ez az összeg (62, ill. 21 millió Ft). A beruházást tervezők arányát és a fejlesztések várható értékét együttesen tekintve a következő egy évben nemzetgazdasági szinten a beruházásokon belül várhatóan mérséklődik a nagyobb méretű vállalatok és nő a kisebb cégek súlya. A három agrárágazat mellett az iparon belül a közúti járműgyártás, illetve a vegyianyag- és gyógyszergyártás ágazatban működő, a szolgáltató szektorban pedig az IT és kommunikációs szolgáltatást nyújtó, valamint a szállítással, raktározással foglalkozó vállalatok terveznek legalább 7-os arányban fejlesztéseket a következő egy évben. A beruházást fontolgató cégek aránya legnagyobb mértékben az állattenyésztés és a gépjárműkereskedés, -javítás ágazatokban emelkedett (+16,7, ill. +16,2 százalékpont), míg a textiliparban, az építőiparban és az energetikai ágazatban jelentősen csökkent a bővítést, korszerűsítést tervező vállalatok hányada. Az exportarány tekintetében erőteljes zuhanás tapasztalható a kizárólag belföldi piacokra termelő cégek beruházási elképzeléseit illetően 214. és 215. között (6. ábra). 215. 6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező* vállalatok aránya ágazati bontásban 1 9 8 7 * biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok összesen 1 16 Termék/szolg. színvonalának fenntartása 4 2 6 2 9 7 18 17 5 5 14 13 6 11 4 4 5 6 7 8 9 1 214. 19 7. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* Hatékonyság javítása 15 12 8 3 1 1 - állattenyésztés 2 - növénytermesztés 3 - vad- és erdőgazdálkodás 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fafeldolgozás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás 1 - közúti járműgyártás 11 - textilipar 12 - vegyianyag gyártás 13 - gazdasági szolg. 14 - ingatlanügyletek 15 - IKT szolg. 16 - gépjármű keresk. + jav. 17 - közösségi szolgáltatás 18 - nagy-, ill. kiskeresk. 19 - szállítás, raktározás 2 - turizmus, vendéglátás vállalati felmérések 4, 4,1 A tervezett fejlesztések fókusza Termelési, szolgáltatási folyamat javítása Termelés, szolgáltatás volumenének bővítése 3,7 3,8 A magyarországi vállalkozások 215 én a következő 12 hónapra előirányzott beruházásaik elsődleges céljaként a hatékonyság javítását nevezték meg. Második és harmadik helyre a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása (állagmegőrzés), ill. a termelési, szolgáltatási folyamat korszerűsítése került. A kapacitások bővítését csak a negyedik helyre sorolták a cégek (7. ábra). A mikro-, kis- és középvállalkozások preferenciái közel azonosak, mindhárom csoport elsősorban a hatékonyság javítása céljából tervez fejlesztéseket, ezzel szemben a nagyvállalatok számára a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása a legfontosabb szempont. A mezőgazdasági vállalatok beruházásainak mozgatói között a hatékonyság javítása, az ipari cégek esetében a folyamatok korszerűsítése áll az első helyen. A tercier szektorban főként a szolgáltatás színvonalának fenntartására kívánnak fókuszálni a vállalkozások (8-9. ábra). A következő 12 hónapra tervezett beruházások céljait tekintve nincs jelentős különbség a három fő régió (Közép-, Nyugat- és Kelet-Magyarország) vállalatainak preferenciáiban. A kizárólag belföldi piacra termelő cégek beruházásainak elsődleges célja a termékek és szolgáltatások színvonalának a fenntartása, míg az exportáló vállalatok a külpiacokon való helytállás érdekében a hatékonyságjavító fejlesztéseket helyezik előtérbe. A szabályozási környezetet kedvezőnek ítélő vállalatok a termékek színvonalának fenntartását, míg a szabályozási feltételeket kedvezőtlennek látó cégek a hatékonyság javítását sorolták az első helyre. A magyarországi cégek kétharmada tervez gép-, eszközvásárlást, harmada informatikai fejlesztést, negyede ingatlan építést, ingatlan vásárlást a felmérést követő egy évben, az arányok lényegében nem változtak a 214. i felmérés óta. Kutatás-fejlesztés-innováció terén a válaszok alapján várhatóan az exportorientált, a középméretű és az ipari cégek járnak majd az élen 216-ban. Strukturálisan vizsgálva az egyes beruházási fókuszok említését a méret, ill. az exporthányad emelkedésével az egyes fejlesztési célok említésének gyakorisága is nő (1. ábra). Költségcsökkentés Termék, szolgáltatás megújítása Új termék, szolgáltatás bevezetése Piaci verseny Környezetvédelmi/egyéb előírások * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont Hatékonyság javítása Termék/szolg. színvonalának fenntartása Termelési, szolgáltatási folyamat javítása Termelés, szolg. volumenének bővítése Költségcsökkentés Termék, szolgáltatás megújítása Új termék, szolgáltatás bevezetése Piaci verseny Környezetvédelmi/egyéb előírások 3, 3,3 3,3 3,4 3,6 2, 2,5 3, 3,5 4, 4,5 vállalati felmérés, 215 8. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* vállalati méret szerinti bontásban 2,5 3, 3,5 4, 4,5 Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont Hatékonyság javítása Termék/szolg. színvonalának fenntartása Termelési, szolgáltatási folyamat javítása Termelés, szolg. volumenének bővítése Költségcsökkentés Termék, szolgáltatás megújítása Új termék, szolgáltatás bevezetése Piaci verseny Környezetvédelmi/egyéb előírások vállalati felmérés, 215 9. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* szektor szerinti bontásban vállalati felmérés, 215 2,5 3, 3,5 4, 4,5 Agrárium Szolgáltató szektor * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont 3 216. január
A beruházások értékének mediánját (középértékét) tekintve a fejlesztést végző cégek nagyobb összeget ingatlanvásárlásra, ill. építkezésre (4 millió Ft), gép-, eszközvásárlásra, ill. K+F+I-re (2-2 millió Ft) szándékoznak elkülöníteni, oktatásra, képzésre ugyanakkor csupán 1 millió forintot szánnak. Az exportorientáció erősödésével, ill. a vállalati méret növekedésével többnyire a tervezett beruházások összege is emelkedik. Az egyes beruházási fókuszok esetén vállalt önerőt vizsgálva három kategóriába különíthetőek el a hazai cégek. A megkérdezettek egy jelentősebb része alapvetően saját erőre kíván támaszkodni, egy kisebb hányada 4-5 közötti saját erőt tud vállalni, és egy harmadik, kisebb létszámú csoport 1-3 közötti mértékben számít önerőre a tervezett fejlesztések során. A vállalati válaszok alapján a beruházási összeg csökkenésével többnyire emelkedik a saját erő vállalt mértéke. Az ingatlan vásárlások, építések esetén a cégek jelentős mértékben számolnak külső források bevonásával (az önerő mértéke átlagosan 47,), míg az informatikai fejlesztéseket, ill. az oktatást, képzést, készségfejlesztést elsősorban (a beruházási összeg 7 feletti arányában) saját erőből próbálják megoldani a vállalatok. A tervezett beruházások finanszírozása A hazai cégek körében 215. re visszaesett a pénzügyi problémákkal küzdő vállalatok aránya és a felmérés kezdete óta nem tapasztalt szintre emelkedett a saját erőforrásaik révén is beruházni képes cégek hányada, ami összességében a vállalatok hitelképességének javulását jelenti. Ezzel szemben ugyanakkor egy év alatt mintegy 1 százalékponttal 54,- ra emelkedett a megfelelő források rendelkezésre állása esetén fejlesztéseket végző cégek aránya, ami részben abból fakad, hogy a vállalatok a finanszírozási jellegű korlátok erősödését tapasztalták 214. óta (11. ábra és 9. oldal 1. ábra). A következő idakban külső finanszírozás igénybevételét tervező cégek között különösen magas a bevonni szándékozott forrást beruházási célra fordítani szándékozók aránya a kombinált termékek, a lízing, faktoring és a kockázati tőke iránt érdeklődők között (12. ábra). Egy év alatt csökkent és 8-ról 28 millió forintra zsugorodott a cégek által felvenni tervezett beruházási hitelek nagysága a medián adatok alapján, különösen nagymértékű a visszaesés a tercier szektorban, a nagy- és kisvállalatok, ill. a belföldi piacra termelő cégek között. A felvenni tervezett beruházási hitel mellé vállalhatónak ítélt saját erő mértékének mediánja 2-3 között mozog a méret, szektor, exportarány szerint elkülönített vállalati szegmensekben, ill. a maximálisan tolerálhatónak tartott ügyleti kamatláb mértéke alapvetően 2,5- környékén szóródik a különböző strukturális jellemzőkkel bíró vállalatkategóriákon belül (13. ábra). A vállalati felmérés további részletei elérhetőek az alábbi oldalon: https://www.mfb.hu/aktualis/mfb-indikator összeg önerő terv 1. ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások Gép, eszköz Informatikai fejlesztés Ingatlan Oktatás Környezetvédelmi fejlesztés K+F+I Szellemi tulajdon, know how 3,75 3,5 3,25 3, 2,75 2,5 2,25 2, 1,75 29. tél 21. nyár 211. Fejlesztési szándékot jelző cégek aránya 13, 8, 7, 3, 26, 39, 61, A tervezett beruházás összege (milió Ft, medián) 2 1 5 1 2 2 A vállalt önerő mértéke (átlag) 51, 47, 59,9% 51, 72, 52, 7, 2 4 6 8 1 2 3 4 5 2 4 6 8 vállalati felmérés, 215. 11. ábra: A finanszírozási jellegű beruházási korlátok értékelése* erősödő beruházási kedv enyhülő beruházási akadályok 211. 212. 212. vállalati felmérések 213. 213. 214. 214. 215. 4 4 5 5 6 6 7 7 8 * 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, 5: legjelentősebb akadály Kombinált termék (tőke + hitel + garancia) Lízing, faktoring Kockázati tőke Vissza nem térítendő támogatás Kedvezményes hitel Tulajdonosi tőke Piaci hitel Szállítói hitel Garancia 45 Túl magas hitelköltség Nem áll rendelkezésre saját forrás Nem kap elegendő hitelt a cég Pénzintézetek által támasztott egyéb követelmények (pl. fedezetek) A következő 12 hónapban beruházást tervezők aránya (jobb t.) 12. ábra: A következő 12 hónapban az egyes finanszírozási lehetőségek igénybevételét tervező cégek között a forrást beruházás finanszírozására fordítani szándékozó cégek aránya vállalati felmérés, 215. Exportarány* Régió Méret Szektor 8, 76,9% 88, 82, 82, 92, 92, 89, 92, 2 4 6 8 1 13. ábra: A következő 12 hónapban felvenni tervezett beruházási hitel összege (mediánértékek) TELJES MINTA Agrárium Szolgáltató sz. Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Mo. Nyugat-Mo. Kelet-Mo. 1-5 51-1 * exportbevételek/ teljes árbevétel 8 28 63 5 8 5 9 2 13 2 46 31 1 1 1 2 8 3 75 3 11 25 6 25 75 124 2 214. 215. vállalati felmérések 1 2 3 4 5 millió Ft 5 4 216. január
Külkereskedelem, ipar és építőipar Újabb rekordokat döntött a külkereskedelem, folytatódott az ipari dinamika, fordulat előtt áll az építőipar A magyar árukivitel és -behozatal volumene 9,5, ill. 6,-kal bővült októberben az előző év azonos idakához viszonyítva. Az exportot a megelőző hónapokhoz hasonlóan a gépek és szállítóeszközök, ill. a feldolgozott termékek kivitelének 1,1, ill. 1,-os éves szintű bővülése húzta. Az idei esztendő első tíz hónapjában a külkereskedelmi többlet 296,44 milliárd forintot ért el, ami történelmi rekordnak számít a korábbi statisztikákkal összevetve (1-2. ábra). A fizetési mérleg adatok alapján Magyarország nettó finanszírozási képessége 215 harmadik negyedévében a GDP 9,9%-át érte el, amit a folyó fizetési mérleg többlet (538,5 ) és a szufficites tőkemérleg (323,8 ) is támogatott (3. ábra). Novemberben szezonálisan és munkanappal igazítva 7,-kal bővült az ipari termelés, ugyanakkor havi szinten (az év végéhez közeledve) 1,-os csökkenés következett be. A feldolgozóipar több mint negyedét adó járműgyártás 15,-os éves szintű bővülését túlszárnyalta a gumi, műanyag termék gyártás, amely 19,-os ütemben szárnyalt (4-5. ábra). A hazai építőipar kibocsátása novemberben,-kal csökkent éves szinten. Bíztatónak tekinthető, hogy az új megrendelések állománya éves szinten a harmadik egymást követő hónapban emelkedik (november: +14,7%), és a szabályozási változások (áfa csökkentés, családi otthonteremtési kedvezmény) is élénkíthetik az ágazatot idén (6. ábra). 1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - október) 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.1 213.4 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 Export volumen (év/év, jobb t.) 2 2 2 1 8 1 6 1 4 1 2 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 -893,8 23-893,5 24-623,8 3. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása* 4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 1 1 9% - - -9% -1 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III Tőkemérleg (bal t.) Folyó fizetési mérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség* (jobb t.) * a GDP százalékában 2 1-1 -2-3 Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 1 - -1-1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.1 213.4 25-573,8 26-28,6 27-61,8 28 842,7 29 1 189,6 21 1 668,2 211 1 72,5 212 1 661,9 1 644, 2 95,4 213 214 215 5. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (215. november) Gumi, műanyag termék gyártása Járműgyártás Fémfeldolgozás Számítógép, elektr. termék gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás Gyógyszer-gyártás Fafeldolgozás Villamos berendezés gyártása Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Vegyi anyag, termék gyártása FELDOLGOZÓIPAR 1, 18, 18, 17,9% 16,7% 16, 15,7% 15, 11, 119, 115, 114, 1 1 1 1 1 11 11 11 11 11 12 * az előző év azonos idaka = 1, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 14 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.1 213.4 Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.) 3 3 2 2 1 1 - -1-1 -2 5 216. január
Fogyasztás Bővülő jövedelmek, növekvő kiskereskedelmi forgalom Kismértékben romlott a fogyasztói bizalom Magyarországon novemberben, azonban az elmúlt két évben kismértékű változás érzékelhető (1. ábra). Az októberi 4,-ról novemberre 4,-ra mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom bővülésének éves üteme, az élelmiszerek (+1,7%) és egyéb termékek (+7,7%) eladása is lassuló tempóban emelkedett, míg az üzemanyagok eladásának dinamikája (+4,7%) gyorsult (2-3. ábra). A foglalkoztatási adatok, a bérek alakulása (a nettó reálbérek 4,-kal emelkedtek novemberben év/év) is támogatja jövedelmi oldalról a fogyasztás további bővülését (4. ábra). Havi szinten a személyi hitelek és áruvásárlási kölcsönök állománya is nőtt 2,8, ill.,4 milliárd forinttal, ugyanakkor a hitelezés összességében továbbra sem élénkíti a fogyasztást (novemberben 1,, éves szinten 11,-kal csökkent a lakosság hitelállománya) (5. ábra). A lakosság a megtakarításait továbbra is elsősorban nem részvény értékpapírokba fekteti, novemberre megnőtt a bankbetétek vonzereje, emellett változatlanul népszerű a készpénzben való jövedelemtartás, amiben az év vég karácsonyi vásárlási idak is közrejátszott (6. ábra). 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 1. ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.1 213.4 Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 - - - 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.1 213.4 1 - - -1 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 1 1 1 - - - - 212.4 212.1 213.4 * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (28. január = 1) 1 1 1 - - - - 1 - - - - 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.1 213.4 Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottakkal együtt Nettó reálbérek* 6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) 1 - - - - 2 17 15 12 1 7 5 2 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.1 213.4 Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek 2 17 15 12 1 7 5 2 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4 212.4 212.1 213.4 Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.) *állampapírok, egyéb kötvények ** 12 hónapos gördülő átlag Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények 135 12 15 9 75 6 45 3 15 6 216. január
Munkaerőpiac 215 végén is élénk maradt a hazai munkaerőpiac A munkanélküliségi ráta 215 utolsó negyedévében 6,-on állt, és az egy évvel korábbinál 1, százalékponttal alacsonyabb szintre süllyedt. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta ugyanebben az idakban 6,3, ill. 56,-ot ért el, ami éves összevetésben 1,3, ill. 1,8 százalékpontos emelkedést jelent (1. ábra). A foglalkoztatottak száma az egy hónappal korábbi rekord közelében maradt (4,259 millió fő), és mivel további élénkülést mutatnak a vállalati foglalkoztatási tervek, így egyre inkább munkaerőhiány várható a gazdaságban (1-2. ábra) Novemberben éves szinten a jelentősebb ágazatok többségében nőtt a foglalkoztatás, a versenyszférában 3,, a költségvetési szektorban 2,-ot ért el a bővülés üteme. A közfoglalkoztatottak száma novemberben 194,4 ezer fő volt, ami 17,-kal haladta meg a 12 hónappal korábbi szintet (3-4. ábra). Decemberben az előző évek végén megszokotthoz hasonló számú (9,6 ezer) új nem támogatott álláshelyet jelentettek be a munkaadók, emellett magas maradt (57,3 ezer) a meghirdetett támogatott álláshelyek száma (5. ábra). 215 novemberében is folytatódott a bérkiáramlás: a versenyszektorban 4,3, a költségvetési szektorban 7,-kal emelkedtek a bruttó bérek éves szinten (6. ábra). 1 1 1 1 1 9% 7% 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.1 213.4 Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (215. november, előző év azonos idaka = 1) 6 6 59% 5 57% 5 5 5 5 5 5 5 49% 4 47% 2 1-1 -2-3 -4-5 2. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 213.12 214.6 214.12 215.6 215.12 216.6 Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) 4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 4 2-2 -4-6 -8-1 ezer fő Szociális ellátás Szálláshely-szolg., vendéglátás Kereskedelem Szállítás, raktározás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Közigazgatás Mezőgazdaság Oktatás Infokommunikáció Építőipar Egészségügy Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN 111, 15, 12,9% 12,7% 12, 12, 12, 11, 99,9% 1, 99, 98, 97,9% 97,7% 12, 13, 12,9% ezer fő 24 21 18 15 12 9 6 3 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.1 213.4 7 6 5 4 3 2 1-1 9 9 1 1 1 1 1 11 11 Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek december hónapban 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (215. november, előző év azonos idaka = 1) ezer db 16 12 8 4 Forrás: NFSZ, MFB 55, 7,9% 72, 87, 87, 85,7% 33,9% 26, 4, 67,6 7,7 57,3 8,9 14, 5,9 4,1 23,4 21,3 17,4 11,2 8,6 11,7 9,6 8, 1,4 1,1 9,6 27 28 29 21 211 212 213 214 215 Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) 1 7 5 2 Közigazgatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Forrás: KSH, MFB Oktatás Egészségügy Építőipar Szállítás, raktározás Infokommunikáció Szálláshely-szolg., vendéglátás Ingatlanügyletek Mezőgazdaság Szociális ellátás Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 11, 16, 15,9% 15, 15, 14,7% 14, 13,9% 13, 13, 12, 12, 1, 17, 14, 15, 1 1 1 1 1 112,7% 11 11 11 7 216. január
Infláció 215-ben rekordra süllyedt az éves átlagos maginflációs ráta Decemberben folytatódott a nyersanyagok és élelmiszerek világpiaci árának csökkenése, továbbá beszakadt a Brent-típusú olaj ára: a jegyzési árfolyam egy hónap alatt 17,9%-kal süllyedt és év végén 36,4 dollárba került egy hordó nyersolaj (1. ábra). Magyarországon az októberi 4, után novemberben 5,-kal emelkedtek (év/év) a mezőgazdasági termelői árak, a drágulás mértéke két és fél éve látott ütemet ért el, míg az ipari termelői árak éves szinten,-kal süllyedtek (2. ábra). A fogyasztói árak decemberben havi szinten,-kal csökkentek, míg a 12 havi ráta két éve látott szintre,,9%-ra nőtt, miután az élelmiszerek átlagosan 2,-kal, két és fél éve tapasztalt ütemben drágultak. Az éves maginflációs ráta (1, év/ év) azonos volt a novemberivel, az inflációs trendek szempontjából irányzékul szolgáló ritkán változó termékek árindexe csökkent (a novemberi 1,-ról 1,7%-ra), azaz továbbra sem látszanak a tartós áremelkedés jelei (3-4. ábra). 215-ben az éves átlagos inflációs ráta -,1, a maginfláció 1,-ot ért el, utóbbi rekord alacsonynak számít. A 12 havi,9%-os inflációs rátához decemberben a piaci javak átlagosan,74 százalékponttal, a szabályozott áru termékek,14 százalékponttal járultak hozzá (5. ábra). Havi szinten a főbb termékcsoportokra számolt átlagárak nem változtak vagy csökkentek (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmiszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőiár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon 525 5 475 45 425 4 375 35 325 3 Forrás: Reuters, MFB 214.3 214.5 214.5 214.6 214.8 214.9 214.11 214.12 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 215.11 215.12 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 12 11 1 9 8 7 6 5 4 3 $/hordó 2 1 1 - - -1-1 -2 213.3 213.5 213.9 213.11 214.3 214.5 214.9 214.11 215.3 215.5 215.9 Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe i termelőiárindex Importárindex Exportárindex 1 - - 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon Forrás: KSH, MNB, MFB 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 2, 2, 1, 1,,, -, -1, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.1 213.4 *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (215. december, hó/hó) 7% - - - 7% - - - Szolgáltatások Háztartási energia, fűtés Ruházkodási cikkek Szeszes italok, dohányáruk Tartós fogyasztási cikkek Élelmiszerek -,,, -, -, -, 212.4 212.1 213.4 Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árú termékek i termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex Egyéb cikkek, üzemanyagok ÖSSZESEN -,9% -, -, -,7% -, -, -, -, -, -, -,, 8 216. január
Vállalati forráshelyzet Folytatódott a hitelállomány devizaösszetételének átrendeződése és a hitelkamatok csökkenése Az MFB legutóbbi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján a hazai cégek körében 215. re visszaesett a pénzügyi problémákkal küzdő vállalatok aránya és a felmérés kezdete óta nem tapasztalt szintre emelkedett a saját erőforrásaik révén is beruházni képes cégek hányada (1. ábra). 215. novemberben havi szinten 34,5 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek a vállalatok, mint amennyit folyósítottak a hazai pénzintézetek. A tranzakciók egyenlegeként a forintkölcsönök állománya 22,8 milliárd forinttal bővült, míg a devizahiteleké 57,3 milliárd forinttal csökkent (2. ábra). Az árfolyamváltozást is tartalmazó állományi adatok szerint 43,1 milliárd forinttal süllyedt a vállalati kölcsönök állománya, amely lényegében az 5 évnél hosszabb futamidejű szegmensben bekövetkező állománycsökkenésre (-44,5 ) vezethető vissza (3. ábra), az állományon belül a devizahitelek aránya egy hónap alatt,5 százalékponttal 46,-ra süllyedt. Az 1-5 éves és az 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati kölcsönök körében az átlagos kamatszint október-november között a régiós trendet követve és 4, ill. 2 bázispontot süllyedve újabb rekordszintet (3,62, ill. 3,6) ért el. Az MFB-INDIKÁTOR felmérés válaszai szerint a hazai szolgáltató szektor vállalatai között felerősödött a hitelkamatok további csökkenésével kapcsolatos várakozás, míg az agráriumban többségbe kerültek a pesszimista cégek (4-6. ábra). 1. ábra: A vállalatok pénzügyi helyzete a saját megítélésük alapján 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 48, 35, 2, 19,7% 16, 3, 35, 32, 31,9% 29,7% 24, 3, 15, 54, 56, 61, 43, 37,7% 41, 41, 43, 47, 54, 44,7% 16, 25, 24, 21, 26, 26, 26, 26, 27, 27, 24,7% 3, 29. nyár 29. tél 21. nyár 211. 211. 212. 212. 213. A vállalatnak pénzügyi problémái vannak Beruházni külső segítséggel tudna a vállalat Beruházni külső segítség nélkül is tudna a válllat 213. 214 214. 215. vállalati felmérések 3. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 214.9 214.12 215.3 215.6 215.9 4. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 4 3 5 3 2 5 2 1 5 26.1 26.7 1 éven belüli 1-5 éves 5 éven túli lejáratú 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 1 1 1-28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.1 213.4 * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel - 1-5 éves 5. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 6. ábra: A következő 12 hónapban a hitelkamatok alakulására vonatkozó vállalati várakozások alakulása (nettó mérleg*) 1 1 * hó végi állománnyal súlyozva Forrás: ECB, MNB, MFB 1 1 Teljes minta Agrárium 212. 212. 213. 213. 214. 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.1 213.4 Eurózóna Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia Szolgáltató szektor -7-6 -5-4 -3-2 -1 1 2 3 4 * emelkedést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya, százalékpont 214. 215. Forrás: MFB- INDIKÁTOR vállalati felmérések 9 216. január
Árfolyamok A nemzetközi befektetői hangulat hullámzása volatilis pályára terelte a forintot decemberben Az Európai Központi Bank decemberi újabb élénkítő lépései és az amerikai Fed kamatemelése révén tovább nőtt az amerikai és német államkötvények közti különbség, azonban az euró a hónap során 2,9%-ot erősödött a dollárral szemben (év végi árfolyam: 1,9 USD/EUR) (1. ábra). A forint decemberben 1,4, ill. 2,-ot gyengült az euróval, ill. a svájci frankkal szemben, míg a dollárral szemben 1,-os ütemben értékelődött fel (december végi árfolyamok: 316, HUF/EUR 291,6 HUF/CHF, ill. 29,2 HUF/USD) (2. ábra). A régiós devizák (a cseh korona kivételével) december első felében a Fed kamatemelésig bezárólag gyengülő pályán mozogtak, majd erősödésbe kapcsoltak. Havi szinten a forinthoz hasonló ütemben teljesített a román lej (1,7%-ot veszített értékéből az euróval szemben), a lengyel zloty és a régiós menedékdevizának számító cseh korona ugyanakkor,2, ill.,-ot erősödött decemberben (3. ábra). A forint euróval szembeni gyengülésében közrejátszott az országkockázati prémium emelkedése (4. ábra) és a további jegybanki kamatcsökkentéseket támogató inflációs környezet (5. ábra), míg a reálgazdasági kilátások alakulása (6. ábra), a folyó fizetési mérleg egyenlege és a költségvetési fegyelem továbbra is távol tartja a nagyobb leértékelődéstől a hazai devizát. 1. ábra: A dollár/euró árfolyam és a 2 éves német, ill. amerikai kötvényhozamok különbsége 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 1,45 1,4 1,35 1,3 1,25 1,2 1,15 1,1 1,5 1,,95,9 euró gyengülés 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.8 213.9 213.11 213.12 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 214.11 214.12 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 215.11 215.12,15, -,15 -,3 -,45 -,6 -,75 -,9-1,5-1,2-1,35-1,5 USD/EUR (bal t.) 2 éves kötvényhozamok különbsége (német - amerikai, százalékpont, jobb t.) 33 32 31 3 29 28 27 26 215.2 215.3 HUF/EUR HUF/USD HUF/CHF Forrás: ECB, MFB 215.5 215.6 215.8 215.9 215.11 215.12 33 32 31 3 29 28 27 26 12, 12, 11, 11, 1, 1, 99, 99, 3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 215.11.3 Forrás: ECB, MFB 215.12.7 euróval szembeni árfolyamerősödés 215.12.14 * 215.11.3. = 1 Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 215.12.21 215.12.28 12, 12, 11, 11, 1, 1, 99, 99, 3 2 1-1 -2-3 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felárának változása* Forrás: ECB, Reuters, MFB * 3 napos gördülő változás 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 214.11 214.12 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 215.11 215.12 1 éves CDS-felár* (bal t.) HUF/EUR* (jobb t.) 6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása - - - fordított skála 26 27 28 29 3 31 32 33 Forrás: ECB, MNB, MFB 7.212 1.212 1.213 4.213 7.213 1.213 1.214 4.214 7.214 1.214 1.215 4.215 7.215 1.215 1.216 4.216 7.216 HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 215.12.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 215.11.3-án (jobb t.) Kamatvárakozások.3-án (jobb t.) forint gyengülés 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján 32 Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB 31 HUF/EUR (havi átlag, bal t.) 3 ESI (jobb t.) 29 28 27 26 25 24 23 1999.1 2.1 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 28.1 kilátások javuló megítélése 29.1 21.1 211.1 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 fordított skála 1 216. január
Az államháztartás helyzete és finanszírozása A GDP-arányos államháztartási hiány körül alakulhatott 215-ben Az államháztartás központi alrendszerének hiánya tavaly 1218,6 milliárd forintot ért el, ami a tervezettet 326,2 milliárd forinttal haladta meg, a központi költségvetés 215. évi egyenlege (-1195,9 ) 354,4 milliárd forinttal volt rosszabb az előirányzottnál. A növekedés alapvetően abból fakadt, hogy a fejezeti kezelési előirányzatok bevételei mintegy 56 milliárd forinttal elmaradtak a tervezettől az operatív programok forrásainak kifizetése körüli brüsszeli egyeztetések elhúzódása miatt, mely azonban nem érinti az uniós módszertan szerinti eredményszemléletű hiányt, így körül teljesülhetett a GDP-arányos államháztartási deficit. 215-ben a központi költségvetés bevételei 128,3 milliárd forinttal elmaradtak az egy évvel korábbitól, míg a kiadások 251,1 milliárd forinttal meghaladták a 214. évit. A bevételeken belül a gazdálkodó szervezetek befizetései (+15,), a fogyasztási jellegű adók (+2,) és a lakosság befizetései (+3,9%) is nagyobb volumenben folytak be a büdzsébe, mint 214-ben (1. ábra, 1. táblázat). A diszkontkincstárjegy hozamok 215. decemberben -2 és +7 bázispont közötti mértékben változtak, az 5 és 1 éves referenciahozamok értéke 2,55, ill. 3,3 volt év végén (+8, ill. +4 bp). A hosszú hozamok növekedését a benchmark kockázatmentes eszköznek számító német hozamok emelkedése eredményezte (a visegrádi országokban és Romániában 7-25 bp közötti hozamemelkedés ment végbe decemberben) (2-4. ábra). 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1,,, 7% - 215.2 3. ábra: Az 5 éves forintban denominált magyar államkötvény hozamának felbontása Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 213.8 213.9 213.11 213.12 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 214.11 214.12 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 215.11 215.12 Árfolyamkockázati felár* Országkockázati felár** Kockázatmentes hozam*** 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása (milliárd forint) -861,7-737,2-835,7-1 718,4-62,1-932,8-816,6-1 195,9 926,7 6,8 662,7 3 247,7 33,6 3 629,5 3 476,8 528,2 59,9 4,1 367,5 1 262,7 1 621,7 1 878,2 2 576,7 2 157,8 2 163,3 2 2,2 1 86,5 1 69,4 1 654,4 1 753,8 1 876,5 1 462, 12 1 8 6 4 3 43,8 3 7,9 3 2,1 3 72,7 4 55,3 4 335,9 4 598, 3 132,3 2 1 172,4 1 17,5 1 125,8 1 21,2 1 157,2 1 152,1 1 38,4 1 53,1-2 -3 998,7-4 39,4-4 24,7-4 72,4-5 46,9-4 -6 77,2-7 48,4-8 47,3-6 -2 289,6-2 262,8-2 424,4-1 922,5-1 928,2-1 154,1-1 18,2-8 -1 136,4-1 11,1-93,8-934,8-1 22,4-1 969,8-92,5-1 685,3-1 84,3-1 2,4-1 -1 277,9-1 366,2-1 345,9-1 285,3-1 25,8-12 -1 455,6-1 271,7 Forrás: KSH, NGM, MFB -14 282921211212213214215 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 Egyéb kiadások Kamatkiadások Az államháztartás alrendszereinek támogatása A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Nemzeti család- és szociálpolitikai alap Egyéb bevételek Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok A lakosság befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A gazdálkodó szervezetek befizetései Egyenleg Egyenleg értéke 2: ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB * 5 éves forint állampapírhozam és 219.1.11-én lejáró magyar eurókötvény hozamának különbsége ** 219.1.11-én lejáró magyar eurókötvény és 5 éves német euró államkötvény hozamának különbsége *** 5 éves német euró államkötvény hozama 33 3 27 24 21 18 15 12 9 6 3 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 1 éves CDS-felár 215.11 215.12 bázispont 11 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása 214 215 teljesítés módosított előirányzat teljesítés évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 954,3 11 18,9 11 826,1 17, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 38,4 1 36, 1 53,1 115, Társasági adó 394,8 341,4 548,8 16, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 151,7 156,5 154,7 98, 25,9 24,8 211,8 13, 4 335,9 4 482,7 4 598, 12, 3 35,6 3 22,4 3 285,7 12, Jövedéki adó 918,9 951,5 998,4 14,9% Pénzügyi tranzakciós illeték 277,9 26,2 27,7 1,7% Lakosság befizetései 1 753,8 1 86,6 1 876,5 13,9% Személyi jövedelemadó 1 589,1 1 639,7 1 688,6 13, NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 3 125,1 3 24,6 3 84, 12, EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1 97,1 1 91,8 1 925,4 1, Forrás: NGM, KSH, MFB 7% 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése 215.2 215.3 215.5 215.6 Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) 215.8 215.9 215.11 215.12 45 4 35 3 25 2 15 1 5 pont 216. január