I. A szabályzat célja

Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. Szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 2013 1

Üzleti titok A Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára Szabályzata a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról I. A szabályzat célja A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá tartozó önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak kötelesek belső szabályzatot készíteni, illetve szabályzatukat a felügyeleti szervük által a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével/jóváhagyásával - elkészített mintaszabályzat szerint aktualizálni annak érdekében, hogy alkalmazottaik a törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, képesek legyenek felismerni a szokatlan, a pénzmosás-gyanús eseteket és ezáltal útját állják a bűncselekményekből származó, vagy a terrorizmus finanszírozását szolgáló pénzek nyugdíjpénztári rendszeren keresztül történő tisztára mosásának, illetve bűnöző személyekhez való eljuttatásának. A Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára jelen szabályzata elkészítésénél a mintaszabályzaton túl figyelembe vette a PSZÁF elnökének a terrorizmus és a pénzmosás megakadályozásáról és megelőzéséről szóló 3/2008. számú ajánlását, valamint a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó rendelkezéseit is, továbbá a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása érdekében az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. Törvényt. A pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás fogalma. A pénzmosás kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett - bűncselekményből származó - pénz vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolog eredetének azonosíthatóságát és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. A bűncselekményből származó jövedelem jellemző módon jelentős összeg, hiszen kisebb összegek eredetét nem kell bonyolult pénzügyi manőverekkel legalizálni. A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény. Mindig meg kell, hogy előzze valamilyen, a Büntető Törvénykönyvbe ütköző tevékenység, amelynek a jövedelmét legalizálni, tisztára mosni próbálják. A jövedelmet így lehet beforgatni a legális gazdaság szférájába. II. 2

A Pmt. szerint a pénzmosás a 2013.06.30-ig hatályos (régi) Btk. 303-303/A. -ában, illetve a 2013.07.01-től hatályos (új) Btk. 399-400. -ában meghatározott elkövetési magatartások. A (régi) Btk-ról szóló 1978. évi IV. törvény 303., 303/A. és 303/B. szerint aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, büntettet követ el és 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hasonlóképpen 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot magának vagy harmadik személynek megszerzi, használja vagy felhasználja, megőrzi, kezeli, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte, továbbá az, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A Btk. magyarázata szerint dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, - illetve a dematerizált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. követik el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, önkéntes pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a fent meghatározott gondatlan cselekményt különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, vagy a fentebbi c) pontban felsorolt szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve hivatalos személyként követik el. 3

Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. Az (új) Btk-ról szóló 2012. évi C. törvény 399-400. szerint aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa, aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található eltitkolja vagy elleplezi, bűntett miatt egy évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hasonlóképpen 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot magának vagy harmadik személynek megszerzi, használja vagy felhasználja, megőrzi, kezeli, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte, továbbá, aki büncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A Btk. magyarázata szerint dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerizált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. követik el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, önkéntes pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként vagy e) ügyvédként Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétségmiatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a más által elkövetett büncselekményből származó dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, de nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. 4

A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a fent meghatározott bűncselekményt különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, vagy a fentebbi c) pontban felsorolt szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve hivatalos személyként követik el. A Pmt. szerint a terrorizmus finanszírozása a 2013.06.30-ig hatályos (régi) Btk. 261. (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a 2013.07.01-től hatályos (új) Btk. 318. -ában meghatározott elkövetési magatartások. A (régi) Btk-ról szóló 1978. évi IV. törvény 261. szerint aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el (emberölés, testi sértés, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, hivatalos személy elleni erőszak, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, hivatalos személy támogatója elleni erőszak, nemzetközileg védett személy elleni erőszak, közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, rongálás), bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Hasonlóképpen büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. Az (új) Btk-ról szóló 2012. évi C. törvény 318. szerint aki (1) Aki terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, vagy terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt vagy rá tekintettel mást anyagi eszközzel támogat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (3) Anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni 5

Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Pmt. kimondja, a törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását. Annak érdekében, hogy a pénzmosás kifejezés minden érintett számára ugyanazt jelentse, a törvényi (Btk., Pmt.) meghatározás és fogalom alkalmazásával együtt szem előtt kell tartani, hogy a pénzmosás az a leplezési tevékenység, amely arra irányul, hogy megváltoztassa a bűncselekménnyel szerzett pénz azonosságát, annak érdekében, hogy legális forrásból származónak tüntesse fel. A szervezett bűnözéshez kapcsolható, jelentős bevételt eredményező bűncselekmények különösen a kábítószer-kereskedelem, illegális fegyverkereskedelem, gépkocsi lopás, embercsempészet, prostitúció, leánykereskedelem, gazdasági bűncselekmények, valamint az adócsalás, adóelkerülés, adóeltitkolás korrupció hamisítás A fogalom ismeretéhez tehát hozzátartozik az a tény is, hogy a pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény, vagyis azt mindig megelőzi valamilyen a büntető törvénybe ütköző tevékenység, amelynek a jövedelmét legalizálni, tehát tisztára mosni próbálják. A terrorizmus finanszírozása a Btk. alapján bűncselekmény, ugyanolyan bűncselekmény, mint a terrorizmus maga. Felismerésében a nehézséget az okozza, hogy mind legális, mind illegális forrásból eredő eszközök felhasználhatók a terrorizmus finanszírozására. A felügyeleti szerv honlapján szereplő terrorista listákon lévő személyekkel és szervezetekkel kapcsolatban fokozottan ellenőrizni kell, hogy nem kerültek-e a pénzügyi szektorral kapcsolatba és ha igen, azt a pénzmosás gyanúja eljárásának megfelelően kell kezelni. A pénzmosás megvalósulásának - azaz az illegális úton szerzett pénz legális csatornákba juttatásának - folyamatában a következő, egymástól jól elkülöníthető szakaszok állapíthatók meg: A pénzmosás 3 fázisa: 1.) Elhelyezés (és szeparálás): a készpénz elválik az alap bűncselekménytől, pénzügyi szervezetekhez kerül. A bűncselekményekből származó készpénz bevételeket a bűnözők általában pénzügyi szolgáltatóknál, így bankokban, pénzügyi vállalkozásoknál helyezik el, ahonnan rövid időn belül belföldre, vagy külföldre kívánják továbbítani, esetleg más fizetőeszközre transzformálva. 6

a) A bűnözők ennek kapcsán sokszor teljesen ismeretlen, gyanútlan, büntetlen előéletű személyeket alkalmaznak arra, hogy a készpénzt kis részletekben, több pénzügyi szolgáltatónál fizessék be. A közreműködő személyek jelentős honoráriumot kapnak az adott befizetések végrehajtásáért. Tevékenységük során a bűnözők felügyelet alatt tartják őket, hogy a befizetésre átadott pénzösszegek valóban rendeltetési helyükre jussanak. E módszer alkalmazása esetén a pénzt átadó bűnöző, vagy képviselője akkor is anonim marad, ha a ténylegesen befizető személyt azonosítják. b) A külföldön elkövetett bűncselekményekből származó illegális jövedelem becsempészését (elektronikus átutalással, vagy fizikailag) követően oly módon, olyan címszó alatt helyezik el, mintha az szabályos üzleti tevékenységből, legális gazdálkodásból származó bevétel lenne. c) Jellemző, hogy a pénzmosást folytatók intenzív készpénzforgalommal járó üzletek (pl. játékkaszinók, éttermek, áruházak, pénzváltóhelyek stb.) megszerzésére törekednek és e vállalkozásaikból származó legális bevételeiket piszkos, mosásra váró jövedelmeikkel vegyítik. d) Több bűnöző csoport kifejezetten pénzmosás céljára hoz létre vállalkozásokat, melyeknek olyan személyek a vezetői, névleges tulajdonosai, akiknek semmi köze sincs a bűncselekményből származó jövedelem megszerzéséhez, amely vállalkozások teljes mértékben a törvények és más jogszabályok betartásával működnek, s az itt keletkezett nyereséget már, mint törvényes, adózott jövedelmet veszik ki.. Egyedüli feladatuk az, hogy a legális vállalkozást a jogszabályoknak messzemenően eleget téve irányítsák, és mossák a pénzt. 2.) Rétegezés (bujtatás): ebben a szakaszban az illegális bevételek forrásaiktól való különválasztása történik meg különböző pénzügyi tranzakciókkal, s célja a bevétel forrásának elrejtése, bújtatása, anonimitás biztosítása. Ennek során a bűncselekménnyel szerzett vagyont oly módon törekednek elválasztani a forrástól, a jövedelem megszerzőjének személyétől, hogy végül rájuk, a vagyon eredetére a szokásos eljárások végrehajtása során ne lehessen következtetni. Alkalmazott eljárások: a) Az illegális bevételt részletekre bontva, többszöri (lehetőleg határokon átmenő) átutalást végezve juttatják el a címzetthez. b) A nemzetközi átutalások során off-shore társaságok, bankok, off-shore területeken lévő bankok igénybevétele; c) Hamis számlák felhasználása a tranzakciók alapjául, hamis export, import iratok; d) Fiktív vagy fantom gazdasági társaságok, személyek felhasználása valóságosnak feltüntetett kötelezettségek teljesítése érdekében; e) A tranzakció sorozat megszakítása készpénzes műveletekkel, fiktív bankok felhasználása 3.) Integrálás, legalizálás: ebben a fázisban a bűncselekményből származó vagyont visszajuttatják a gazdaságba, legális üzleti forrásból származónak feltüntetve azt, amely így elismert pénzügyi szervezetektől induló és odaérkező vagyonként tűnik fel. Gyakorlattá vált, hogy készpénzben teljesítik a kifizetéseket, s ily módon a számlavezetésekből nem lehet következtetni a pénzforgalomra, a jövedelem mértékére. A bűn- 7

cselekményből származó készpénzt azonnal beforgatják (szintén készpénzként) a legális gazdaságba. Részben valós kifizetéseket teljesítenek, részben pedig fiktív teljesítést igazoló számlákat egyenlítenek ki. (Bevett gyakorlat a vállalkozások közötti fiktív számlázás; a tényleges üzleti tevékenységet nem folytató vállalkozás szabályos számlákat állít ki, szállítói számlákat egyenlít ki, adót fizet, mintha valóságos tevékenységet folytatna, pl. üzlet, étterem nagyobb értékesítési forgalmat mutat ki, mint a tényleges, s a különbözetbe helyezik a mosásra váró összegeket.) (A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók működési körét érintő, eddig a szakmai látókörbe került szokatlan tranzakciók tipológiáját részletesen az 1. sz. melléklet tartalmazza.) A pénzmosás három szakasza nem törvényszerűen követi egymást, esetenként egy egy fázis kimarad, átfedik egymást, illetve csupán egy mozzanattal megvalósul a cselekmény. A nemzetközi bűnüldözési- és felderítési tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az illegális pénzeket legkönnyebben az elhelyezéskor lehet tetten érni. Mivel a pénz tisztára mosásának leggyorsabb és legegyszerűbb módja a banki vagy valamilyen más pénzügyi tranzakció, ezért a pénzmosás leggyakoribb színtere a pénzügyi szolgáltatói szféra: a hitelintézetek, befektetési szolgáltatók, biztosítók, pénztárak és a közvetítő szervezetek. Ebből következik, hogy a pénzmosás felderítésében és megakadályozásában is kulcsszerepe van ezen szervezetek apparátusának és munkatársainak. Pénzügyi tranzakciónak kell tekinteni a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások engedélyhez kötött tevékenységi körébe tartozó műveleteket, a biztosítók, befektetési szolgáltatók, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató szervezetek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, valamint ügynökeik (együttesen: pénzügyi szervezetek) által végzett, engedélyhez kötött pénzügyi, biztosítási, befektetési, finanszírozási műveleteket és az ezekhez kapcsolódó pénzforgalmi, számviteli és jogi eljárásokat, valamint a pénzügyi szervezet alapítását. A terrorizmus finanszírozása a pénzmosással összehasonlítva a következő megkülönböztető jellemvonásokkal rendelkezik: a) sokkal inkább jellemző rá az erőszak (megfélemlítés), mint az anyagi haszonszerzés, b) célja leginkább állami szervek, nemzetközi szervezetek valamire való kényszerítése, a lakosság megfélemlítése vagy állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjének megváltoztatása, illetve megzavarása, c) míg a pénzmosást jellemzően nagyobb összegekre szokták elkövetni, addig a terrorcselekmények kisebb összegekből is megszervezhetők. A terroristák illegális és jellemzően legálisnak látszó forrásokat is gyűjtenek: védelmi pénzen, zsaroláson és kábítószerrel, fegyverrel való kereskedésen kívül legálisan működő alapítványoktól, non-profit szervezetektől is gyűjtenek forrásokat, illetve tagsági díjat szednek, kiadványokat értékesítenek. Ezen tevékenységhez: - szabályosan működő fedőcégeket használnak, amelyek jövedelmeit összemossák a piszkos pénzekkel, - szabályosan működő látszatcégeket használnak, amelyek nem végeznek semmilyen érdemleges tevékenységet, csak a cég tulajdonosainak és eszközeinek elfedésére szolgálnak, - informális pénzeket és átutalási rendszereket (Hawala) használnak, - strómanokat alkalmaznak, - készpénzt helyeznek el, vagy banki értékpapírokat vásárolnak nagy mennyiségben, de egyszerre mindig a jelentési határ alatt, 8

- hitelkártyákat használnak ATM-ben, így a hitelt készpénzzé konvertálják, - készpénzt csempésznek egyik országból a másikba. A pénzmosással és terrorizmussal szembeni fellépés körültekintő, eredményes teljesítése érdekében a Magyarországon érvényben lévő jogszabályok alkalmazása, a nemzetközi kötelezettségvállalások és az elismert nemzetközi tapasztalatok alapján az alábbi elvek érvényesülésére kell törekedni: a) Azonosítsd ügyfeledet (meggyőződés az ügyfél személyazonosságáról a Pmt. 7. és 8. -ban meghatározott okiratok alapján) b) Légy körültekintő az ügyfeleddel: Customer Due Diligence CDD (az ügyfél helyzetét, szokásait, tevékenységének természetét körültekintően kell értékelni, meg kell kísérelni az ügyfél rendelkezésére álló források eredetének tisztázását, tájékozódni kell az ügyfél szándékáról) c) Ismerd meg ügyfeled: Know Your Customer KYC (tisztában kell lenni az ügyfél tevékenységének tartalmával, üzleti kapcsolata jellegével, pénzügyi szokásaival, a számláján végrehajtott terhelések és jóváírások eredetével, szokásos nagyságrendükkel) d) Alkoss ügyfélarcképet (az a)-c) pontokban foglaltak alapján a pénzügyi szervezet ügyfélarcképet alkothat, amely biztosíthatja, hogy a pénzügyi szervezet és az ügyfél kapcsolatának rendezettsége, folyamatossága, zavartalansága minden időben átlátható és értelmezhető legyen, gyorsan és biztonsággal megállapítható legyen, ha rendellenesség keletkezett az ügyfél szokásaiban. Az arckép alapján válik értelmezhetővé a szokatlanság.) e) Légy tisztában a tényleges tulajdonos személyével (tisztában kell lenni azzal, hogy a végrehajtott művelet kinek az érdekében, kinek a megbízásából történik; erről a pénzügyi szervezetnek a Pmt. értelmében - nyilatkoztatnia kell az ügyfelet) f) Az azonosítás napi gyakorlat legyen (nem fogadható el pl. az elektronikus átutalások során az egy ügyfél megbízásából azonosítás, törekedni kell az azonosítatlan befizetések mielőbbi azonosítására) g) Légy figyelemmel a terrorizmus pénzügyi forrásainak elzárására (szem előtt kell tartani azt a körülményt, hogy a terrorizmus finanszírozása érdekében a felhasznált pénzeszközök legális forrásokból, kis összegek formájában jutnak el a bűnöző szervezetekhez, személyekhez; figyelemmel kell kísérni a terrorizmussal kapcsolatban álló szervezetekről és személyekről rendelkezésre bocsátott listákat és a hatóságok jelzései alapján aktualizálni kell azokat) h) A szokatlanság alapozza meg a gyanút (amikor az ügylet nem illeszthető az ügyfél által alkalmazott gyakorlatba szokatlan ügylet-, vagy az ügylet magyarázata mesterkéltnek tűnik, gyanúra adhat okot) i) Azonosítsd újra az ügyfelet és fogalmazd meg a pénzmosás gyanúját (minden olyan ügylet esetében, amely nem illeszkedik az ismert ügyfél addigi rendes szokásaiba és gyakorlatába, szükségessé válik az ügyfél újraazonosítása és a pénzmosás gyanújának megfogalmazása) j) Készpénz helyett szorgalmazd a pénzhelyettesítők (elektronikus fizetési módok) használatát 9

k) A bejelentés kötelezettsége (ha a pénzügyi szervezet észleli a szokatlanságot, akkor saját maga nem járhat el nyomozóhatóságként, hanem a Pmt. 8-13. -okban meghatározottak szerint kell eljárnia) l) A bejelentők védelme (a pénzügyi szervezet a bejelentési kötelezettségének eleget tevő alkalmazottja nevét köteles titokban tartani) m) A riasztás tilalma (a pénzmosás gyanújával kapcsolatos bejelentésről, vagy az ezzel összefüggésben folytatott hatósági eljárásokról a pénzügyi szervezet alkalmazottja semmilyen jelzést, figyelmeztetést nem juttathat el az érintett személyhez) n) Figyelemmel kísérés, szűrés, ellenőrzés (a pénzügyi szervezetnél célszerű olyan figyelőrendszert kiépíteni, amely automatikusa jelzi, ha az ügyfél számláján rendellenesség történt; a szervezet alkalmazottja a szűrő, jelző rendszer alapján értékelje az eseményt, szűrje ki a ténylegesen szokatlan, gyanús eseteket, a szervezet belső ellenőrzési szervezete pedig rendszeresen ellenőrizze és értékelje, ha szükséges módosítsa a szervezet működési feltételeit) o) A pénzmosás kára (a pénzügyi szervezet nem lehet elnéző, megértő a pénzmosással kapcsolatos jövedelmek megítélésében, mert a pénzmosás durva beavatkozás a piac keresleti-kínálati mechanizmusaiba és nincs tekintettel a megértő, elnéző piaci szereplőkre sem, akikre nézve is hosszabb távon romboló hatással van hírnév és működési kockázat, piacvesztés -). 10

III. A szabályzat hatálya A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény hatálya kiterjed - a Pmt. 1 -ban nevesített kivétellel - arra, aki Magyarország területén a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, b) befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési, c) biztosítási, biztosításközvetítői, foglalkozatói nyugdíjszolgáltatási, d) árutőzsdei, e) nemzetközi postautalvány felvételt és kézbesítést folytat, f) ingatlanügylettel kapcsolatos, g) könyvvizsgálói, h) könyvviteli, adószakértői, adótanácsadói tevékenységet folytat, továbbá i) játékkaszinót, kártyatermet működtet, vagy távszerencsejátékot szervez, j) nemesfémmel, vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik, k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el, l) önkéntes kölcsönös biztosító-pénztárként működik, m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez, valamint aki ezen szervezetek/személyek ügyfele, vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja. Ez a szabályzat a Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára (a továbbiakban: Pénztár) mint a Pmt. hatálya alá tartozó szervezet feladatait határozza meg a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésében és megakadályozásában. IV. Értelmező rendelkezések Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség. Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam. Harmadik országnak kell tekintetni az Európai Unión kívüli államokat és a szuverén területeket. Ügyfélnek minősül a Pmt. 3. -a alapján az a személy, aki a Pénztárral a Pénztár tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződést köt (üzleti kapcsolatot létesít) vagy a Pénztár részére ügyleti megbízást ad: aki a Pénztárba - a belépési nyilatkozat, mint szerződés aláírásával - belép, oda befizetést teljesít, aki a Pénztár szolgáltatásaira, kifizetéseire bármilyen jogcímen jogosultságot szerez 11

(pl. kedvezményezett, örökös), illetve a Pénztár részére ügyleti megbízást ad (különös tekintettel az Öpt. 17. -a szerinti támogatásra/adományra). Jelen szabályzat alkalmazásában szolgáltatás alatt valamennyi olyan tevékenység értendő, amely a pénztártag, annak kedvezményezettje, örököse, a Pénztár támogatója, munkáltatói tagja javára teljesít. Üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a Pénztár között a Pénztár tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó írásbeli szerződéssel, nyilatkozattal létrejött tartós jogviszony. Ügyleti megbízásnak minősül az ügyfél és a Pénztár között a Pénztár tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel, nyilatkozattal létrejött eseti jogviszony. Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak minősülnek azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást. Ügyfél-átvilágításnak minősül a Pmt. 6. -ban meghatározott és jelen szabályzat V. részében felsorolt ügyfél-átvilágítási kötelezettséggel járó esetekben a Pmt. 7-10. -ban és szintén e szabályzat V. részében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. Ennek értelmében a Pénztár az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor, és ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Az azonosító adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón. Azonosításnak minősül a Pmt. 7. (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 8. (2)-(4) bekezdésében és jelen szabályzat V. részében meghatározott adatok írásban történő rögzítése. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély. Személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a Pmt. 7. (4)-(8) bekezdésében meghatározottak szerinti okiratokkal történő, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. (7) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvántartásban történő ellenőrzése. 12

Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek az érdekében az ügyfél az ügyleti megbízást adta. Azt a természetes személyt is tényleges tulajdonosnak tekintjük, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy a Ptk. meghatározó befolyásról szóló részében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, valamint az a természetes személy, aki jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek tagja, illetve részvényese és jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői, vagy felügyelő bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával./ptk. 685/B. /. Alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, továbbá akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Amennyiben nincs olyan természetes személy, aki megfelel a tényleges tulajdonosként történő azonosítás feltételeinek, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjét kell tényleges tulajdonosnak tekinteni. Vezető tisztségviselő a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott személy Kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter,, az államtitkár, az országgyűlési képviselő, az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb döntéshozó szervének tagja, a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. Közeli hozzátartozó a Ptk. 685. -ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, illetve bármely természetes személy, 13

aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre. Pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII.9.) Korm. rendeletben meghatározott szervezeti egysége. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.- ből eredő kötelezettségeként fogadja és feldolgozza a szolgáltató/pénztár által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése esetén ellenőrzési feladatait ellátja, adatot kér a szolgáltatótól, más hatóságtól, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán a 2007. évi CLXXX. törvény alapján elvégzi a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosítását ellátó szerv feladatait.a pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Irodája látja el. V. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni tevékenység megelőzésének gyakorlatban megnyilvánuló eszköze az átvilágítási eljárás. Az eljárás során mindenkor figyelembe kell venni az Ismerd meg ügyfeled és Légy körültekintő az ügyfeleddel alapelveket. Az átvilágítási eljárás olyan komplex intézkedéssorozat, amely arra szolgál, hogy a Pénztár minden esetben pontosan tudja, hogy kivel lép üzleti kapcsolatba, kinek teljesít ügyleti megbízást. Az intézkedéssorozat elemei: - az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, a képviselő azonosítása (személyi adatainak rögzítése), - az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, a képviselő személyazonosságának igazoló ellenőrzése (okiratai bemutatásának megkövetelése), - írásbeli nyilatkozat bekérése az ügyféltől arra vonatkozóan, hogy az ügyfél saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, érdekében jár el - az üzleti kapcsolat és ügyleti megbízás tárgyának rögzítése, és az ügyleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése Az ügyfél-átvilágítási kötelezettséget a Pmt. 6. (1)- (2) bekezdése írja elő az alábbi eseményekhez kapcsolódóan: a) Az üzleti kapcsolat létesítésekor; azoknak az ügyfeleknek az átvilágítására, amelyekkel a Pénztár nem létesített üzleti kapcsolatot, akkor kerül sor, amikor az általuk kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen összefüggő megbízások a hárommillióhatszázezer forint összeghatárt elérik, meghaladják. 14

b) A hárommillió-hatszázezer forintot elérő, vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; ezen összeget meghaladó ügyleti megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, illetve üzleti kapcsolat olyan ügyféllel létesíthető, akinek átvilágítását végrehajtotta a Pénztár. c) Az egymással ténylegesen összegfüggő, több ügyleti megbízás esetén, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke egy éven belül eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. A ténylegesen összefüggő ügyleti megbízások azonosítása érdekében a Pénztár a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás teljesítése előtt az ügyfél személyi adatainak rögzítése mellett az ügyleti megbízás tárgyát és összegét is köteles rögzíteni; d) Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az a)-b) pontban meghatározottak szerinti átvilágításra még nem került sor; e) Ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. 15

1. Az azonosítási eljárás VI. Az ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje A Pénztárnak az azonosítás során az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, valamint a képviselő alábbi adatait kell rögzítenie: a) Természetes személyesetén a magánszemély - családi és utónevét, születési családi és utónevét (előző név, leánykori név) - születési helyét, idejét, - anyja születési nevét, - állampolgárságát, - lakcímét, - az azonosító okmányának típusát és számát, - külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet A Pénztár a Pmt. szerinti ún. maximum (a kötelezően előírt adatokon kívül a természetes személy születési helyét, idejét és anyja nevét is tartalmazó) adatkört alkalmazza az alábbiak miatt: a Pmt. által meghatározott maximum adatkör megegyezik azzal az adatkörrel, amellyel a Pénztár a törvény hatálybalépésekor már meglévő ügyfelei vonatkozásában rendelkezik. Mivel ezen ügyfelek adataira vonatkozóan nincs visszamenőleges hatály, nincs törlési kötelezettség, így a magánszemélyek adatainak egységes kezelése, valamint a pénztári szolgáltatások teljesítésével összefüggő fokozott biztonság által megkövetelt azonosítás miatt a Pénztár a maximum adatkört alkalmazza valamennyi magánszemély ügyfele esetében. (2. sz. melléklet: Azonosítási adatlap). Ügyfél-átvilágítási kötelezettség keletkezésekor a Pénztár a fentieken túlmenően jogosult az azonosítás érdekében - amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése céljából arra szükség van - a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. b) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a szervezet - nevét, rövidített nevét, - székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, - cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát, - főtevékenységét, - képviseletére jogosultak nevét és beosztását, - kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. Szervezetek vonatkozásában a Pénztár munkáltatói tagokkal, támogatókkal, vagyonkezelőkkel, letétkezelővel, bankkal áll kapcsolatban, rájuk a Pmt. szerinti ún. maxi- 16

mum (a kötelezően előírt adatokon kívül a szervezet főtevékenységét, képviseletére jogosultak nevét és beosztását, kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait is tartalmazó) adatkört alkalmazza (2. sz. melléklet: Azonosítási adatlap), amennyiben az adott szervezet nem tartozik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alá (ld. VII. rész). A jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását megelőzően e szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is el kell végezni. 2.. A személyazonosság igazoló ellenőrzése A Pénztár az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Ennek érdekében a Pénztár köteles az ügyféltől, annak meghatalmazottjától, a rendelkezésre jogosulttól, valamint a képviselőtől megkövetelni az alábbi okiratok bemutatását és köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okiratok érvényességét, illetve a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog címét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát: a) Természetes személy esetén: - magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, - külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, b) Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: - a szervezet nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a 2. a) pontban megjelölt okirata és - 30 napnál nem régebbi igazoló okirat arról, hogy a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg a kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta, más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént, amely csak az OFFI által hitelesített fordítással együtt fogadható el. Cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően: 17

- a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya). - a cégbejegyzés, illetve a nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül a bejegyzést, nyilvántartásba vételt igazoló okirat. Amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése céljából arra szükség van, a Pénztár jogosult a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. A Pénztár az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos (ld. 3. pont) személyazonosságának igazoló ellenőrzését, azonban az igazoló ellenőrzést a Pénztár az üzleti kapcsolat létesítését követően, a kapcsolat fennállása során is legkésőbb azonban a pénztári szolgáltatás, kifizetés teljesítéséig - lefolytathatja, ha az a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni. A Pénztár jogosult az egyéni számla megnyitására, feltéve, hogy biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél nem részesülhet szolgáltatásban. 3. Az ügyfél nyilatkozata arról, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el Ügyfél-átvilágítási kötelezettség keletkezése esetén a természetes személy ügyfél köteles a Pénztár részére büntetőjogi felelősségének tudatában - írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. Ha a természetes személy ügyfél arról nyilatkozik, hogy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el, akkor írásbeli nyilatkozatának tartalmaznia kell a tényleges tulajdonos - családi és utónevét, születési családi és utónevét (előző név, leánykori név) - állampolgárságát, - lakcímét, - születési helyét, idejét, - anyja születési nevét, - az azonosító okmányának típusát és számát, - külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet. 18

Ilyen nyilatkozatnak kell tekinteni a pénztártag belépési-, szolgáltatás igénybevételi-, stb. nyilatkozatát, miután ezen esetekben nincs lehetőség más nevében történő belépésre vagy kifizetésre. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség keletkezésekor a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles a Pénztár részére büntetőjogi felelősségének tudatában - írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról és a tényleges tulajdonosnak az előzőekben (a természetes személy ügyfél esetében) felsorolt adatairól. Ha nincs olyan természetes személy, aki megfelel a tényleges tulajdonosként történő azonosítás feltételeinek, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjét kell tényleges tulajdonosnak tekinteni Amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése céljából arra szükség van, a Pénztár az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is kérheti, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy mi alapján minősül annak. A Pénztár a Pmt. szerinti ún. maximum (a kötelezően előírt adatokon kívül a tényleges tulajdonos születési helyét, idejét, anyja születési nevét, az azonosító okmányának számát és annak típusát, külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet is tartalmazó) adatkört alkalmazza (2. sz. melléklet: Azonosítási adatlap) A Pénztár az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor a Pénztár intézkedik a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. A Pénztár köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos azonosítását elvégezze. Ennek értelmében az azonosítás során a továbbiakban a Pénztár munkáltatói tagja, támogatója, köteles a Pénztár részére arra a személyre vonatkozóan is írásbeli nyilatkozatot tenni, aki a nevében, illetőleg javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás (megbízás) alapján, vagy anélkül eljár (tényleges tulajdonos). A nyilatkozat szerepelhet a munkáltatói, támogató szerződésben vagy külön nyomtatványon (2. sz. melléklet: Azonosítási adatlap). Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, illetve a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban a kétség továbbra is fennáll, az ügyleti megbízást a Pénztár nem teljesíti, az ügyféllel nem lép üzleti kapcsolatba, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot. 19

A tényleges tulajdonosról szóló írásbeli nyilatkoztatás mellőzhető, ha a Pénztár a tényleges tulajdonos adatait a személyazonosság igazoló ellenőrzésére szolgáló okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben a Pénztár köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok rögzítésére az ügyfél írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor, továbbá egyértelműen azonosítható módon fel kell tüntetni az adatok forrásául szolgáló nyilvántartást. 4. Az üzleti kapcsolat és ügyleti megbízás tárgyának rögzítése A Pénztár az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni: a) üzleti kapcsolat esetén: b) ügyleti megbízás esetén: - a szerződés típusát, - a szerződés tárgyát, - a szerződés időtartamát, - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) - a megbízás tárgyát, - a megbízás összegét, - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) A Pénztár a Pmt. szerinti ún. maximum (a kötelezően előírt adatokon kívül a teljesítés körülményét /hely, idő, mód/ is tartalmazó) adatkört alkalmazza. Amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése érdekében arra szükség van, a Pénztár az ügyféltől kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását. Ennek az információnak a beszerzése elsősorban a pénzeszközök illegális forrására vonatkozó pl. az ügyfélprofilba nem illeszkedő mértékű pénzeszközök miatti gyanú felmerülése, vagy kiemelt közszereplő esetén szükséges. Az üzleti kapcsolat létesítéséhez az Igazgatótanács elnökének, az ügyleti megbízás teljesítéséhez a Pénztár ügyvezetőjének jóváhagyása szükséges kiemelt közszereplő, vagy az ügyfélprofilba nem illeszkedő szokatlan tranzakciók esetén, illetve ha a folyamatos monitoring alapján az ügyfél tranzakciói nem konzisztensek a pénzeszközök forrására vagy a kiemelt közszereplőre vonatkozó nyilatkozattal. Az ügyfél-átvilágítással kapcsolatos egyéb előírások 5. A Pénztár köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni ide értve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a Pénztárnak az 20