A múlt üzenete Főiskolai jegyzet Szerkesztette: Kézi Erzsébet A tanulmányok szerzői: Gál Gyöngyi Gizella Kézi Erzsébet Molnár Irén Vismeg István

A múlt üzenete Főiskolai jegyzet Szerkesztette: Kézi Erzsébet A tanulmányok szerzői: Gál Gyöngyi Gizella Kézi Erzsébet Molnár Irén Vismeg István 1

Szerkesztői megjegyzések Tanulmánykötetünk célja egy olyan tantárgycsoport bevezetése, amely a sárospataki múltban rejlő nevelési lehetőségekkel ismerteti meg a hallgatókat. Kézi Erzsébet a történeti múlt legfontosabb eseményeit, az ehhez kapcsolódó épületeket mutatja be. Gál Gyöngyi Gizella a Patakon tanult kiemelkedő írók és költők életét, munkásságát ismerteti. Molnár Irén a képzőművészeti értékekről ad alapos leírást és listát, egyben utal a tanítási folyamatban való hasznosítás lehetőségére is. Tisztáz fontos alapfogalmakat. Vismeg István a testi nevelés múltjáról számol be. Kívánjuk, hogy diákjaink érdeklődéssel forgassák munkánkat. 2

Az alábbi másodlagos források alapján megírt tanulmány elsősorban oktatási tevékenységet szolgál. Örömmel tapasztaltam, hogy milyen kiterjedt kutatómunka folyt az elmúlt évtizedekben is Patak és jelentős intézményeinek kutatása céljából. Mindig akadtak szakavatott emberek, akik vállalták a település gazdag történetének feltárását. Köszönetet szeretnék mondani a Comenius Főiskolai Kar könyvtárosainak, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjtemények munkatársainak, dr. Szabó Irénnek, a Szent Erzsébet Ház vezetőjének, valamint dr. Tamás Editnek, a Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeum vezetőjének segítő tevékenységükért. Munkám az ő közreműködésük nélkül nem jött volna létre. 3

Kézi Erzsébet Történelmi tradíciók Sárospatakon Sárospatak környéke ősidők óta lakott hely. A források is szólnak róla. Anonymus Gesta hungarorum című művében a következőket találjuk erről a vidékről: Árpád vezér küldöttei pedig: Ete apja Ond, Alaptolma apja Ketel és Tarcal kun vitéz, akinek a maga személyében magva szakadt, útközben átúsztatták a Bodrog folyót azon a helyen, ahol ebbe a Sárhalomról lefutó folyócska beleömlik. S így átjutottak a Bodrog folyón; de miközben az említett folyócskán keltek át nagy vígan, a víz árjában Ketel lova megbotlott, s ő elmerülve társai segítségével is csak alig bírt a halálból kimenekülni. Azt a folyót ezért Ketel társai tréfásan Ketelpatakának nevezték el. Majd később Árpád vezér kegyesen ugyanennek a Ketelnek adományozta Sátorhalomtól egészen a Tolcsva vizéig lakosaival egyetemben. (Anonymus, 1977, 94) Kétségtelennek tűnik, hogy ez a terület a Tolcsva és Sátoraljaújhely közötti országrész.. Nem csupán a Gesta, hanem más dokumentumok is azt bizonyítják, hogy régiónk már az Árpádok korában jelentős szerepet tölthetett be a középkori Magyar Királyság történetében. Ketel utódaitól I. Endre királyunk csere útján szerezte meg Patak környékét. A cserét több történeti munka is azzal indokolja, hogy igen alkalmas volt vadászatra (Dercsényi, Gerő, 1963, 5), másrészt mert felesége - a kijevi fejedelem leánya, Anasztázia szülőföldjéhez közelebb, ezeken a tájakon szeretett lakni. (Dercsényi -Gerő, 1963, 5) Patak a környék gazdasági központja volt, ahová a különböző termékeket, elsősorban bort, húst és gabonát behordták a király számára. Patak a királyi tisztviselő, az ispán szálláshelye volt, ahol időközönként maga a király is megjelent. Ilyen erdőispánsági központot kell feltételeznünk Sárospatakon is, királyi szálláshellyel együtt. Az előbbire ma Patakhoz tartozó Ardó neve is utal, mely erdőóvót jelent, királyi szálláshelyre pedig a település kiváltságos plébániatemploma. E két tényező révén lépett a városias fejlődés útjára Patak s vonzotta magához a környék gyérszámú iparosait, az udvar igényeit kiszolgáló kereskedőket. (Dercsényi-Gerő, 1963, 5) 4

Patak községben, és az eredetileg hozzátartozó (Bodrog) Olasziban már a XII. században olasz telepesek, vallon vendégnépek, hospesek éltek, akiknek Imre király 1201-ben szabadalomlevélben rögzítette kiváltságaikat, hivatkozva elődei hasonló intézkedéseire. (Tamás, 2004, 11) A korai középkorban tehát Patak már jelentős történések színhelye volt. Sárospatak királyi szálláshely volt, amit a legjobban az bizonyít, hogy kiváltságos plébániatemploma, papjai nem tartoztak a helyileg illetékes egyházi szervezethez (főesperes, püspök), hanem közvetlenül az esztergomi érsekhez. Az ilyen kiváltságok rendszerint az ún. királyi kápolnákra (capella regia) mennek vissza: a király állandó szálláshelyén épült templom független volt, illetve csak Esztergom alá tartozott. Ezzel a kiváltsággal a pataki plébániatemplommal kapcsolatban még a XIV. sz. végén is élnek, sőt azt meg is erősítették. (Dercsényi- Gerő, 1963, 6) Mindezek alapján tehát megállapíthatjuk, hogy Patak valóban az Árpád- házi királyok lakhelye volt. Így érthető, valamint hihető, hogy 1207-ben a hagyomány szerint itt született Szent Erzsébet, aki aztán a kor szokásainak megfelelően a Német Római Császárság területére került, hogy dinasztikus házasságával erősítse a Magyar Királyság európai szerepét. Jelentőségét bizonyítja az is, hogy a 13. században két szerzetesrend, a domonkosok és a ferencesek is megtelepedtek Patakon. A terület társadalmi, közigazgatási központja Patak volt. (Magyar N. M. Rákóczi Múzeuma Ismertető, számozatlan lapok) A királyi udvar idevonzotta a szerzetesrendeket is. A tatárjárás előtt már itt működtek a ferencesek, premontreiek és domonkosok. Kolostoraikban iskolákat tartottak fenn, kódexeket másoltak és okleveleket kiállító hiteleshely szerepét látták el. A vár- és templomépítő Pálóczi családnak gondja volt a városi plébániai iskolára is. A krakkói egyetemet végzett Kisvárdai János pataki iskolamester a XV. század végén el tudta látni növendékét, Szalkai Lászlót, a későbbi esztergomi érseket, a humanista főpapi műveltség teljes fegyverzetével (M.N.M. Rákóczi Múzeuma Ismertető- Iskoláztatás) 5

I. A Sárospatak közelében levő területek birtoklása 1. A 11.-től a 14. századig királyi és királynői birtok volt 2. 1390-től Perényi Miklós főpohárnok birtokolta a területeket 3. 1401-től Perényi fiai kapták meg Újhely és Patak várát 4. 1429-ben a család kihalása miatt a birtok visszaszállt a koronára 5. 1429-ben Pálóczi György esztergomi érsek kapta meg a területet cserebirtokként Pálóczi elesett a mohácsi csatában 6. 1527-ben Perényi Péter koronaőr foglalta el a birtokot 7. 1548-ban fia Perényi Gábor kapta meg a területet 8. 1567-ben a birtok visszaszállt a koronára 9. 1673-ban a Pálóczi családdal rokon Dobó István lett a terület birtokosa 10. Dobó István halála után Dobó Ferenc és Dobó Krisztina lettek a pataki uradalom birtokosai 11. 1602-ben Dobó Ferenc halála után unokahúga Perényi Zsófia kapta meg a területet 12. 1608-ban a Dobó családdal rokon Zeleméri Kamarás Borbála és férje Lorántffy Mihály szerezte meg a birtoktesteket 13. 1614-ben Lorántffy Mihály meghalt, így leányai Mária és Zsuzsanna kapták meg a birtokot 14. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna férjhez ment I. Rákóczi Györgyhöz, így került a birtok a Rákócziak kezére 15. A Rákóczi család 1711-ig birtokolta a területeket, amikor a szatmári béke következtében az uralkodó kapta meg, aki az osztrák Trautsohn Lipót János hercegnek adományozta 16. 1776-1808-ig újból kamarai birtok lett a pataki uradalom, majd 1808-ban Bretzenheim Károly Ágost csere útján jutott a birtokhoz 17. 1875-ben Windischgrätz Lajos herceg vette meg az uradalmat, aki 1945-ig birtokolta azt 18. 1945-ben a pataki vár a magyar állam tulajdonába került 19. Azóta legfontosabb funkciója az, hogy múzeumként fontos kiállításoknak ad helyet 6

II. A sárospataki római katolikus bazilika története 1. A pataki római katolikus templom legrégebbi része egy ún. rotunda (körtemplom), amelyet 1965-ben fedezett fel Molnár Vera ásatásai során. Jelenlegi ismereteink szerint Sárospatak legrégibb építménye. 2. Ezt a körtemplomot feltételezések szerint I. András (1047-1060) uralkodása idején építették felesége, a Kijevből származó Anasztázia gyakran időzött itt - a templomon kívül királyi udvarház is volt a középkori Patakon 3. Molnár Vera feltételezése szerint a rotundából a 13. században lett a város plébániatemploma (G-Molnár, 1983, 11) 4. A rotundát oklevélben 1350-ben említették Keresztelő Szent János nevét viselő templom megnevezéssel (G-Molnár, 1983, 11) 5. 1377-ben Patakon tűz volt, valószínűleg ezt követően építették át a templomot háromhajós gótikus bazilikává. 6. A 15. században is történtek építkezések, feltételezhetőleg a Pálóczi család megbízásából. 7. 1540 körül, Perényi Péter pataki birtoklása idején a protestánsok szerezték meg a templomot 8. 1534 és 1541 között Perényi kőfalat építtetett, aminek e templom is része volt 9. A templomot is átépítették az építkezést Perényi Péter kezdte, de fia Gábor fejezte be. 10. Az építkezések alatt a templom szintjét többször is feltöltötték. Az ásatások során különböző szinteken találtak sírkamrákat. 11. Az építkezések következtében a templom része lett a várfalnak, a várost pedig a várfal kettészelte. 12. A 17. században további átalakulásra került sor. 1634 és 42 között hajtották végre az újabb munkálatokat. 13. I. Rákóczi György olyan megerősítést akart végrehajtatni a templomon, amely lehetővé tette volna, hogy a falakon ágyúkat helyeztessen el. Ezt azonban a falak nem bírták. 14. 1651-ben Patakon tartotta esküvőjét Pfalzi Henrietta és Rákóczi Zsigmond (I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fiatalabb gyermeke). Feltételezhető, hogy erre az alkalomra a templomot is renoválták. 7

15. 1671-ben, a Wesselényi-féle összeesküvés bukása után Báthori Zsófia kénytelen volt beleegyezni, hogy váraiba osztrák katonaság kerüljön. A megszálló császári csapatok parancsnoka Rüdiger Stahrenberg volt, aki az erődítménybe való bejárást csak a templomon keresztül biztosította. Egy 1671-es évszám is utal az építkezésekre. A templom déli oldalába épített kapu fölött volt. 16. 1672-ben a templomot megkapták a jezsuiták. Ekkor az átjárót leválasztották a templomról egy fallal. 17. 1683-ban Thököly Imre hatalomra kerülése után a templomot visszakapták a reformátusok. 18. Thököly bukása (1685) után a templomot ismét a jezsuiták szerezték meg, akik ekkor a Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelték fel az imádkozás helyét. 19. 1690-ből már a toronyóra megjavításáról olvashatunk, tehát az óra korábbi volt. 20. Az 1690-es években számos más munkálat is történt a templomban (meszelés, új padok, megemelt padlóburkolat). 21. 1726-ban a szentélyt kőlapokkal, a hajót pedig téglával burkolták Ez utal az itt élő emberek anyagi helyzetének javulására, másrészt esetleg a nemesi mecenatúrára is. Harmadrészt a lakosság igényességére. 22. Az 1737-es pataki tűzvész károkat okozott valószínűleg a templomban is. A belső berendezés és harangjai teljesen kiégtek. 23. A károkat 1738 és 1740 között tudták kijavítani. 24. 1773-ban, a jezsuita rend feloszlatása után a templom plébániatemplom lett. Kegyura a pataki birtokokat kezelő kamara lett. 25. 1781-ben bezárták a templomot, mert annyira rossz volt az állapota. A miséket a közeli trinitárius kolostorban tartották. 26. 1787-ben kezdték el a templom renoválását provinciális barokk stílusban. 27. A háromhajós belső teret fiókos dongaboltozattal fedték be. Feltöltötték a templom szintjét, kőlapokkal burkolták a járófelületet. A nyugati homlokzat főkapuja elé nyolcszögletű tornyot építettek. A Pálóczi sírkövet és Perényi szarkofágját a templom északi falához állították. Új főoltárt vásároltak a budavári karmelita templomból, valamint új oltárképet rendeltek Bécsből. Két mellékoltárt a trinitáriusok kápolnájából szereztek meg. 1788-ban új orgonát kapott a templom. 28. A 19. század első harmadában a Bretzenheim család családi kriptát készíttetett a templom déli mellékhajójában. 8

29. 1889-ben a templom tetőzete és a torony sisakja leégett. A helyreállítás során mindkettőt bádogból készíttették el. A gótikus ablakokat festett üveggel díszítették. A járósávot mintás keramitkockákkal rakták ki. Így maradt a templom az 1964-es ásatásokig. 30. Az ásatások során feltárt sírleleteket, falrészleteket a római katolikus egyház kőtárában helyezték el. A legszebb darabot, a Pálóczi síremléket a Rákóczi Várban kialakított kápolnában helyezték el. 31. Az ásatások során kibontották az eredeti gótikus templomot, ami jelenleg is látható. A sárospataki vár története Azzal a hiedelemmel ellentétben, hogy a sárospataki vár Vörös Tornya már a korai középkorban is állt, a kutatók (Détshy Mihály, Gerő László) bebizonyították, hogy a korai középkorban nem a mai helyén állt vár, hanem a Sátoraljaújhelytől nem messze levő várhegyen, a sárospataki Héce városrészben, valamint a híd lábánál is volt erődítmény jellegű udvarház. A sátoraljaújhelyi vár feltárása jelenleg folyamatban van. Mivel jelentős anyagi ráfordítást igényel, idáig erre nem kerülhetett sor. Ezek elpusztultak, a jelenlegi vár legrégibb részét, a Vörös Tornyot feltételezések szerint a 15. században a Pálóczi család birtoklása idején építették. Ezt olvashatjuk róla: A mai vár legrégibb részének, a Vöröstoronynak a keletkezéséről nincs még írásos adatunk. Építésmódja és a belsejében látható néhány későgótikus ajtókeresztezés azonban valószínűvé teszi, hogy a Pálócziak építtették a XV. század végén. (Déthsy, Galavics, Janó, 1989, 4) A Pálóczi család utolsó sarja elesett a mohácsi csatában. Patak környékét a Perényi család szerezte meg. Perényi Péter többszöri török fogságból 1533-ban tért haza, amikor Siklós környékéről a biztonságosabb Patakra települt. 1534 ben Újhely várából írott levelében Kassa városától kőműveseket kért, hogy Patak középkori városmagját várfallal öveztesse, névleg védelmül, valójában saját hatalma biztosítására, (Déthsy, Galavics, Janó, 1989, 5) 1540-ben kezdték el Perényi reneszánsz palotájának építését. Az építkezés irányítója egy olasz származású mester, Vedani volt. Perényi Péter halála után a munkálatokat fia Perényi 9

Gábor folytatta, Perényi Gábor kérésére építették át a külsővárban levő templomot is késő gótikus stílusban protestáns templommá. 1567-ben meghalt Perényi Gábor, újból a kincstár kezelésébe került a vár. Ekkor a pataki vár már jelentős erődítmény volt, külső és belső résszel, bástyákkal. A külső- vár észak-déli irányban erősen megnyújtott, mintegy 400 m hosszú és 180 m széles ötszög alakú, sarkain és nyugati oldalán kiszögellő bástyákkal, árokkal körülvéve. A várfalakon belül cölöppalánk húzódott, a sarkokon pedig ágyúdombok emelkedtek. A külső vár bejárata, a mai Vízi kapu, felvonóhidas gyalogos- és lovaskapuval a keleti oldal közepén, a Bodrog felől nyílt. A belső- város hossztengelyében házakkal szegélyezett, széles utca húzódott a délkeleti szegleten álló belső-várat körülölelő árokig. (Déthsy, Galavics, Janó, 1989, 6) 1573-ban Dobó István kapta meg a pataki uradalmat, aki a Pálóczi családdal állt rokonságban. A Dobó családtól Perényi Zsófia örökölte a területet. 1605-ben Bocskai István elfoglalta a várat, valamint itt fogadta a szultán követeit, akik itt adták át neki a fejedelmi méltóságát elismerő szultáni dokumentumot. 1608-ban a pataki uradalom és a vár a Dobók közeli rokonának, a Lorántffy-családnak a birtokába került. Lorántffy Mihály halála után leányai Zsuzsanna és Mária öröklik a birtokot. Mivel ők a Rákóczi család fiaival kötöttek házasságot, így Patak a Rákócziak kezére került. Mária és férje halála után az egyedüli örökös Lorántffy Zsuzsánna és férje I. Rákóczi György. Birtoklásuk idején jelentős építkezések történtek Patakon, hogy a fejedelmi ház tekintélyét és gazdagságát ezzel is kifejezzék. Építkezésük legszebb emléke a Lorántffy-loggia. A loggia és feljárata tervét 1646 tavaszán egy Bécsből akkor érkezett német kőműves mester és Rákóczi egyik erdélyi fundálója, Sárdi Imre deák készítette. (MNM, Sárospataki Rákóczi Múzeuma, Ismertető, Várkastély) Értékes díszei a loggiának a két végén látható ide valószínűleg utóbb áthelyezett XVI. századi későreneszánsz ajtókeretezések, kagylómotívumos íves oromzattal;[ ] A Lorántffy-loggia lényegében eredeti alakjában maradt ránk, (MNM, Sárospataki Rákóczi Múzeuma, Várkastély) 1647 és 1655 között jelentős építkezések folytak Patakon. A külső várat kazamatás erődrendszer vette körül, amelyeket még bástyák is erősítettek. Lorántffy Zsuzsanna (1600 1660) és fia II. Rákóczi György halála után Patak kiépítése megtorpant, bekövetkezett a rekatolizáció. II. Rákóczi György özvegye, Báthori Zsófia visszatért a katolikus hitre. 10

Báthori Zsófia fia, I. Rákóczi Ferenc 1670-ben a pataki várban részt vett a Wesselényiösszeesküvésben. A hagyomány szerint a szervezkedés a vár Sub Rosa termében folyt. A kifejezés a titkosságra utal. A kis kerek helyiségre könnyed ernyőként borul a csillagszerűen szétsugárzó boltcikkelyekből és azok közit kitöltő boltfiókokból kialakított boltozat. A boltmezőket tövises rózsaágakat utánzó stukkó- bordácskák szegélyezik, amelyek felül az erkély nevét adó stukkó rózsát befoglaló keretezésig futnak össze. A rózsa szirmai közül hat lándzsa meredezik. [ ] A középső íves falmezőben két fiúalak három címert tart: balról a magyar, jobbról a cseh, középen pedig a Lorántffy címert. (MNM, Sárospataki Rákóczi Múzeuma, Sub Rosa) A Wesselényi-féle felkelés elbukott, Patakot császári katonaság szállta meg. 1683-ban Thököly kurucai visszafoglalták a várat és várost, a vártemplomot rövid ideig újból a protestánsok használhatták. 1694-ben II. Rákóczi Ferenc feleségével Patakra költözött, ahol 1701-ig gyakran lakott. 1700- ban innen küldte levelét XIV. Lajos francia királynak, amiről ismeretes, hogy a császáriak a levelet megszerezték, II. Rákóczi Ferencet pedig börtönbe vetették, ahonnan csak felesége segítségével szabadulhatott meg. 1702-ben a császári seregek I. Lipót parancsára felrobbantották a külső vár bástyáit és szétrombolták a Vörös Torony tetejét. Ezzel megkezdődött az erődítmény gyengítése. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc katonái segítségével visszafoglalta Patakot, de a várkastély a tűz martaléka lett. 1708 novemberében itt ülésezett a Rákóczi szabadságharc utolsó országgyűlése, 1710-ben pedig II. Rákóczi Ferenc innen indult száműzetésbe. A szabadságharc leverése után a császárhű Trautsohn család kapta meg a pataki birtokot. Ez a család 1776-ig birtokolta a területet, majd a család kihalásával kamarai birtok lett. 1806-ban a Bretzenheim család kezébe került a birtok, akik helyreállították és átépítették a kastélyt. 1875- től 1945-ig a Windischgrätz család birtokolta a várat, akik 1945-ben külföldre távoztak. A vár először a Református Kollégium kezelésébe került, népfőiskolát és kollégiumot működtettek az épületben. 1949-ben bekövetkezett a Rákóczi Vár államosítása, elhatározták, hogy az épületet művészotthonként és múzeumként hasznosítják. 11

A református kollégium története A reformáció Magyarországon a mohácsi csata idején már ismert volt. Sárospatakon a protestáns oktatás megjelenése nem volt előzmények nélküli. Hörcsik Ricsárd így írt erről: A középkorvégi Sárospatak fejlődő kulturális életében fontos szerep jutott a város perifériáján működő kolostoroknak és a belső várban levő plébániaiskolának. A reformáció elterjedésével, ezek szellemi örököseként is, e fejlődés továbbvivője a XVI. század első felében létesült lutheránus iskola (Hörcsik, 1981, 262) A Kollégium első épülete egy ferences kolostori épület volt, amelyet a 16. század elején a klarissza női rend tagjai lakták, majd ők is elhagyták Patakot. Ezt az épületegyüttest Trójának nevezték el, amiből úgy ömlöttek ki a tudós férfiak, mint a mitológiai trójai falóból a katonák. Ez az épület vagy a Kollégium jelenlegi telkén, vagy annak közelében volt. A tanulók életét törvények szabályozták. Kezdettől fogva biztosított az iskola lakást és közös étkezést is. Az 1580-as években az oktatási intézmény már kollégium volt, tehát több iskolatípusban folyt az oktatás. Patak feladata elsősorban a lelkészképzés volt, de a protestáns vezető réteg megteremtése is beletartozott az iskola koncepciójába, tehát a protestáns világi értelmiség képzésének fontos színhelyévé akart válni. A 17. században a Rákóczi család szerezte meg házasság útján a pataki birtokokat, akik elkötelezett hívei voltak a reformációnak. Céljuk a pataki iskola európai színvonalra és ismertségre emelése. I. Rákóczi György 1626 táján kezdte meg a kollégiumi négyszög kiformálását. A hagyomány szerint az épület keletre eső emeleti első szobájában lakott II. Rákóczi György, később pedig testvére Rákóczi Zsigmond. (Hörcsik, 1981, 263). Mindkét ifjú I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna gyermekei voltak. Comenius Patakra jövetelekor (1650) már volt az iskolának egy Schola maior nevű épülete, ami tulajdonképpen egy díszterem volt, ahová minden diák befért. Itt fogadták Comeniust is. Itt volt a minden reggeli ima, valamint az istentiszteleteket is itt tartották. 1660-ig, Lorántffy Zsuzsanna haláláig szakadatlanul folyt az építkezés. Először lakásra alkalmas kamarákat, hoztak létre, majd a tanuláshoz szükséges tantermek megépítése következett be. Lorántffy Zsuzsanna halála után a fejlődés megtorpant. A kollégium diákjai és tanárai bujdosni kényszerültek, az épületek állaga romlott. 1714-ig, III. Károly rendeletéig a protestánsoknak el kellett tűrniük a jezsuiták állandó zaklatását. A hosszú kényszerszünet után a fejedelmi időkre emlékeztető gyors ütemben a század végére hat épületegyüttessel bővült a Kollégium, megőrizve zárt egységét. (Hörcsik, 1981, 265). 12

A 18. században a fejedelmi pártfogók eltávozásával a jómódú köznemesség feladata lett a Kollégium továbbfejlesztése. Az építkezések oka az épületek rossz állapota, valamint a növekvő diáklétszám. 1771-ben kezdték felépíteni a ma is álló Berna.-sor épületét. 1773-ban kezdődött el Beleznay Miklós tábornok támogatásával a konviktus építése, aki nemesifjak számára igyekezett méltó lakhatási lehetőséget biztosítani. Halála miatt az építkezés megtorpant. 1789-re azonban sikerült befejezni ezt az épületet is Beleznay alapítványának felhasználásával. A növekvő diáklétszám szükségessé tette a nagyobb arányú átalakító munkát. Ez 1806 szeptemberében kezdődött el, amikor bekövetkezett a jelenlegi főépület, az Új Épület alapkőletétele. Sok viszontagság után 1845-ben fejezték be az építkezéseket. A Nagykönyvtár dísztermének tervezője Pollack Mihály volt. 1928-ban a gimnáziumi szárny épületére még egy emeletet húztak, ezzel ez a szárny is három szintes lett, mint a főépület. 1941-ben a telek Kossuth utcai részén újabb három szintes épületrésszel bővítették az intézményt. A temetőből kialakított Iskolakertben először 1878-ban tornacsarnokot építettek. A pataki protestáns iskola első időszakát az útkeresés jellemezte. A teológiai vonalat a tanárok határozták meg. Az első időszak tanárai Wittenbergben tanultak, így biztos, hogy a lutheri irányzat hívei voltak. Az egyik leghíresebb rektor Kopácsi István volt, aki 1549-ben érkezett az iskolába. Makkai László kiváló tanulmányában a teológiai irányultságról a következőt vallotta: Bár hivatalosan Luthert követték, az ötvenes évek elején a protestáns prédikátorok nagy része már a helvét irányzat felé hajlott, (TIREE szerk., Makai, 1981,17) Ennek az okát szintén megadja Makkai László: De ott Luthernek 1546-ban bekövetkezett halála után Philipp Melanchthon volt a legnagyobb tekintély, ő pedig a helvét tanításokkal való egyezkedésre törekedett. Különösen két kérdésben tért el Luther nézeteitől: az úrvacsoratanban, amelyben a kálvini lelki táplálkozást hangsúlyozta és ezzel a neoplatonista ihletésű ubiquitas (Krisztus mindenütt jelenléte) lutheri szemléletét erőtlenítette meg, valamint a hit és cselekvés viszonyának meghatározásában, amelyben a jócselekedetek fontosságát és az isteni törvény megtartás, azaz a morális aktivitást hangsúlyozó Kálvint követte Luther hívő passzivitásán túllépve. (TIREE szerk, Makkai, 1981,17-18) Az ötvenes években a debreceni hittudósok és prédikátorok már Kálvin hívei voltak. A második tarcali zsinat (1562) már elfogadta Béza kálvini hitvallását. Ezzel írhatnánk, hogy Patak sorsa megpecsételődött, eljegyezte magát a reformáció kálvini irányzatával. 13

Az iskola kiváló patrónusa volt a lutheránus Perényi Gábor. Ő helyezte el a diákokat a Trója elnevezésű épületben, valamint birtokadományozással teremtette meg az oktatás anyagi alapját. Az iskolaszervezésben Melanchthon és Sturm elveit követték. Melanchthon hatása fedezhető fel az első 1621-ben kiadott iskolaszabályzatban is. 1574-től már két tanár (korabeli szóhasználattal rektor és lektor) tanított a pataki iskolában. A kevésbé bonyolult feladatokat nagyobb diákok látták el. A 16. század végén már Heidelbergben jártak a Patakra érkező tanárok egyetemre, ami szintén a kálvinizmus fontos központja volt. A 16. és 17. században gyakoriak voltak a teológiai viták, amibe a pataki tanárok nem mindig avatkoztak be, csupán menedéket biztosítottak a hozzájuk teológiailag közel álló prédikátoroknak. A súlyos felekezeti villongások ellenére az iskola fennmaradt. A 17. században a katolikus megújulási mozgalom, melyet a protestánsok ellenreformációnak hívnak, egyre határozottabban fenyegette a protestáns gyülekezeteket és iskolákat. A pataki iskola színvonalának emelésére hívta meg Patakra Lorántffy Zsuzsanna 1650-ben Comeniust, aki akkor már európai hírű oktatási szakértő volt. Comenius Patakon készítette el a latin iskola oktatásához szükséges három tankönyvét (Janua, Vestibulum, Atrium), valamint ő utalt elsőként az anyanyelv oktatásban betöltött fontos szerepére a középkori latin nyelvű oktatással szemben. A Patakon elkezdett képes szótárát (Orbis Pictus) évszázadokkal később is használták az idegen nyelvek oktatásakor. Tudjuk, hogy Comenius négy év után távozott Patakról, Lorántffy Zsuzsanna halála pedig megpecsételni látszott az iskola sorsát. II. Rákóczi György felesége, Báthori Zsófia, visszatért a katolikus hitre, így nem tartotta fontosnak a pataki iskola támogatását. Diáklázadások is hozzájárultak az iskola helyzetének instabilitásához. 1671-ben Báthori Zsófia fegyverrel kényszerítette a diákokat alma materük elhagyására. A diákság egy része Debrecenbe, majd Erdélybe távozott. Ott az akkor üresen álló gyulafehérvári kollégiumot kapták meg. A Thököly Imre által vezetett felkelés idején a diákok átmenetileg visszatértek Patakra, majd 1687-ben ismét távozniuk kellet. Ekkor először Göncre, majd Kassára menekültek. Visszatérésükre csak 1703 után volt lehetőség, amikor II. Rákóczi Ferenc biztosította számukra a pataki tanulást. A szabadságharc bukása után a jezsuiták újból kísérletet tettek a Kollégium elvételére. A megyei katonaságot azonban 1714 júniusában az összegyülekezett asszonyok elűzték a Kollégium bejárata elől. 14

Színre lép Ráday Pál befolyásos protestáns birtokos, aki tekintélyével és befolyásával megvédte az intézményt a katolikus egyház zaklatásaitól. 1714. augusztus elsején megjelent II. Károly rendelete, amely biztosította a pataki iskolának a szabad működést. Az ún. Carolina Resolutio elősegíti a protestáns intézmények fennmaradását, annak ellenére, hogy ezt szigorú uralkodói engedélyhez kötötte. A pataki iskolát azonban hamarosan belső szellemi és hatalmi küzdelem osztotta meg, ami veszélyeztette zavartalan működését. A diákok éltek az autonómia jogával, és 1712-ben fiatal, Angliában és Hollandiában tanult tanárt választottak ifj. Csécsi János személyében. Csécsi Descartes filozófiájának a híve volt, így azt hirdette, hogy a világ megismerésében a tudást és az értelmet kell előnyben részesíteni a hittel szemben. Természetesen ezt a felfogást idősebb tanártársai elutasították, akik Csécsitől féltették az ifjúság befolyásolásának lehetőségét. A filozófia teológia vitával párhuzamosan hatalmi küzdelem bontakozott ki a diákok, az egyház, valamint a világi nemesi pártfogók között. A teológiai vita mindkét fél lefegyverzésével ért végett, 1734-ben mind Csécsit, mind pedig riválisát lemondásra kényszerítik állásukból, életük ezután visszavonultságban telik. Az irányítási küzdelem a nemesi pártfogók befolyásának növekedésével zárul, amely biztosítja az intézmény fennmaradását. Kialakul a protestáns nemesi családok azon csoportja (Vayak, Patayak, Lónyayak), akik politikai jártasságukkal elősegítik az intézmény helyzetének megszilárdulását az új hatalmi helyzetben. 1735-ben létrejön a Tiszáninneni Egyházkerület, amely az egyházi vezetés magasabb szinten való kiformálódását jelenti. Megválasztják az első püspököt. Az iskola életében azonban a nemesi irányítás maradt a meghatározó. Az oktatás módjáról részletes beszámolót találunk Benda Kálmán (1981) A kollégium története 1703-tól 1848-ig. In A Sárospataki református Kollégium című munkában találunk. (100-101. oldal) A 18. század a pataki iskolában a nagy modernizálás kora. 1777-ben megjelent a Ratio Educationis, amely az autonómia miatt nem vonatkozott az egyházi intézményekre, de ösztönözte a modernizációt. A latin nyelv jelentőségének csökkenését felismerték. A református iskolák között elsőként vezették be a német nyelv oktatását 1751-ben, először azon gyakorlati okból, hogy a szepességi felvidéki városokban a pataki teológusok el tudják látni a papi hivatást. 1783-ban a francia nyelv oktatását kezdték el (Benda, 1981, 107), így eredetiben ismerkedhettek meg a felvilágosodás gondolatvilágával. 15

Elősegítette a modernizálást a Vay fivérek (István és József) pataki tevékenysége. Vay József a Helytartótanács tisztségviselője lett, ami jelentős politikai befolyást biztosított számára. Ezt a pataki iskola támogatására is felhasználta. 1793-ban hazai jogtörténeti tanszéket létesítettek, ami teljessé tette a jogakadémia pataki rendszerét. Ez elsőként Patakon ment végbe. Ugyanakkor kimondták, hogy a latin helyett az elemi oktatásban és középiskolában a magyar nyelvet használják. A református iskolák között ez is Patakon ment végbe először. A jogtörténeti tanszéket Kövy Sándor debreceni ügyvéd kapta meg. Ő nem csupán előadásokat tartott, hanem a gyakorlatban is bemutatta a jogi esteket (Páncél vármegye). Vay József reformjainak két fontos területe volt. Részben az anyanyelvű oktatás kiszélesítése. Másrészt pedig a reáltárgyak oktatásának bővítése. 1806-ban kezdődött meg a jelenlegi Rákóczi utca felőli főépület kialakítása is, ami szintén Vay gondnoki munkálkodásának köszönhető. A szabadságharcban a pataki diákok fiatal tanáruk, Pálkövi Antal vezetésével vettek részt először nemzetőrként, majd honvédként. A szabadságharc után megjelent 1849-ben az a császári rendelet, amely a középfokú oktatást szabályozta. (Organisationsentwurf der Gymnasien und Realschulen). Mivel a császár nem hívta össze a magyar parlamentet, így intézkedéseit rendeleti úton érvényesítette Magyarországon is. Az Organisationsentwurf Patakon is gondot jelentett, mivel a gimnáziumi tanárok számát növelni kellett ahhoz, hogy a rendeletnek meg tudjon felelni az iskola, és megtarthassa nyilvánossági jogát, vagyis azt a lehetőséget, hogy az egész országban elfogadott bizonyítványt adjon ki. Az Entwurf a Ratio Educationis után a legfontosabb tanügyi rendelet volt. Az állam újabb lépést tett azon irányban, hogy az oktatást ellenőrzése alá vonja. Bevezették az érettségi vizsgát, ami elősegítette az oktatás színvonalának emelését, a tanári munka szakszerűségének növelését. Az azonban tagadhatatlan, hogy németesítő törekvései a magyar nemzeti ellenállás hadállásait erősítették. Az Entwurf is hozzájárult ahhoz, hogy a Kollégiumon belül a főgimnáziumnak egyre jelentősebb szerepe lett a teológia és jogakadémia mellett. 1857-től egy új tanulmányi ágazat gyarapította a Kollégiumot: a tanítóképzés. Tanítókat korábban is küldött már Patak a falvakba, de nem erre a hivatásra képzett pedagógusokat. A teológus hallgatók külföldi tanulmányútjuk (peregrináció) előtt három évet tanítottak, hogy összegyűjtsék a külföldi úthoz szükséges pénzt. A szabadságharc után azonban már újra napirendre került a népiskolai törvény bevezetése, ami előírta a szakképzett tanítók 16

alkalmazását. Ha a református egyház nem tudott volna szakképzett tanítókat képezni, akkor az oktatás területén hátrányba került volna a katolikus egyházzal szemben, amelynek már 1828 óta működött a tanítóképzője Egerben. Mivel Sárospatak fejlődése a 19. század utolsó harmadában elmaradt a környező jelentősebb városok (Miskolc, Kassa, Eperjes) mellett, többször napirendre került a pataki főiskolai képzés Miskolcra helyezése. Ezt sikerült megakadályozni, de jelezte, hogy a Kollégium szervezete válságba került. Csökkenteni lehetett volna a problémákat, ha elfogadják az államsegélyt, vagyis azt, hogy a tanárok kinevezésének ellenőrzése fejében az állam fedezi egyes tanárok fizetését. Mivel azonban féltették a Kollégium autonómiáját, így csupán a rendelkezésre álló pénzügyi támogatásból gazdálkodtak. Fokozta a nehézségeket, hogy az alapítványok az első világháború után bekövetkezett inflációval elértéktelenedtek. A pénzügyi problémák mellett tanügyi nehézségek is jelentkeztek. Trianon után a pécsi és szegedi egyetem kialakításával nem volt szükség a vidéki jogakadémiákra. Így Patakon 1923- ban kimondták a jogakadémia szüneteltetését. Az intézmény helyzetének teljes ellehetetlenülését kormányzati segítség akadályozta meg. Ez azért is elérhető volt, mivel mind Horthy kormányzó, mind pedig Bethlen István miniszterelnök református vallású volt, valamint személyesen is kötődtek az iskolához. Patak modernizálását Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter kapta feladatául, aki nem csupán hivatali feladatot látott az ügyben, művészi munkával hosszú évtizedekre olyan eszközt adott Patak kezébe, amely biztosította a gimnáziumi képzés megújítását. Ez az eszköz az Angol Internátus volt, ami nem csupán a két világháború között, hanem az 1960-as évektől Pataknak kiemelkedő szerepet biztosított a magyar középiskolák sorában. 1990-ben a pataki iskola elsőként került újból egyházi irányítás alá, ami sajnos nem jelentette újabb virágkor beköszöntését. Reméljük azonban, hogy a pataki iskola vezetői a jövőben sem hagyják veszni a közel 500 éves intézményt, képesek lesznek megállítani a válságfolyamatot. 17

A sárospataki református templom építésének története A templom történetének tanulmányozását megkönnyíti, hogy Gulyás József, a Kollégium két világháború közötti tanára feldolgozta a témát. Ő volt az a személy, aki a két világháború között a legtöbbet publikált a tanári karból. A Perényiek és Lorántffy Zsuzsanna pataki birtoklása idején a protestánsok a mai római katolikus templomban tarthatták istentiszteleteiket. Lorántffy Zsuzsanna halála után azonban menye Báthori Zsófia visszatért a katolikus hitre, a katolikusok visszakapták templomukat is. A 17. században a Patakon tevékenykedő jezsuiták minden eszközzel igyekeztek a reformátusok vallásgyakorlását akadályozni. Volt idő, amikor papjuk csak a közeli kis faluban, Makkoshotykán tarthatott istentiszteletet. Az 1705. évi országgyűlés foglalkozott a pataki reformátusok ügyével. II. Rákóczi Ferenc meg is ígérte, hogy a Kollégium mellett templomot építtet a számukra, de erre a szabadságharc szerencsétlen kimenetele miatt nem került sor. Így a hívek 1705 után egy fatemplomot építettek, majd 1726-ban egy nagyobb fatemplomot húztak fel a kollégium melletti telken. A templomépítéshez királyi engedély kellett. Ehhez jó lehetőségnek tűnt, hogy 1770 májusában II. József társuralkodóként Sárospatakon járt. Ezt az eseményt a Kossuth utcában emléktábla is megörökíti. A helyi jezsuita plébános igyekezett a templomépítést beadványok küldésével megakadályozni. A reformátusok azonban ismételt beadványokkal igyekeztek elérni a Helytartótanácsnál az építési engedély megszerzését. Hosszas huzavona után 1775-ben kapta meg a sárospataki gyülekezet a templom építésének engedélyét. 2773 ember számára építették a templomot, mert a hívek száma 1431 volt, a diákoké pedig 1343. (Gulyás, 1942, 5) A templom felszentelésére 1781 június 8-án került sor. A tornyon kezdettől fogva volt óra. 1871-ben Mozer Lajos straßburgi orgonaépítő készítette az orgonát. 18

A görög katolikusok és templomuk Dr. Szarka János sikeres könyve foglalkozik a pataki és Patak környéki görög rítusú lakosság és egyház történetével. A görög rítus jelenlétét ő a 11. században mindenképpen igazoltnak tartja környékünkön, amikor is Patak királynői székhely volt, és I. András, valamint Anasztázia hercegnő szívesen tartózkodott a településen. A feltételezés helyességét igazolni látszik az a körtemplom ( rotunda), amely a római katolikus templom körül végzett ásatások során került elő az 1960-as években. Sárospatakon jelen vannak a török hódoltság alatt betelepült ortodox vallású görög kereskedők, és a honfoglaló magyarokkal, valamint Koritaovics herceggel, és a Rákócziszabadságharc utáni betelepítéssel érkezett rutének is. ( Szarka, 2010, 275). A Patakon élő görög rítusú népesség tehát többféle eredetű, más időpontban került a településre, de összefogja őket keleti kötődésük. Templomuk is eredetileg fatemplom, Szarka azt állítja, hogy 1728-ban már biztosan állt egy kő szentélyből, de fa boltozatból készült templom (Szarka, 2010, 277). 1797-ben sikerült kőtemplomot építeni, ami lényegében a jelenlegi templom. Valószínűleg ennek közelében volt az első temetőjük is a keleti rítusú híveknek. A templom késő- barokk stílusban épült. 1904-ben a templomot restaurálták, új ikonosztázt is kapott. A sárospataki Trinitárius Kolostor Az épületet az 1630-as években emelték. 1651-ben, amikor Rákóczi Zsigmond, Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György gyermeke házasságot kötött Pfalzi Henriettával, a menyasszony udvartartásának szálláshelye volt. Majd magtárként, valamint az uradalmi számvevő hivatalaként használták. Az 1680-as években leégett. 1694-ben tért haza birtokaira II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna. Ők adományozták az akkor romokban álló épületet a trinitárius rendnek. A rendet a 12. században Franciaországban alapították. A rend tagjainak feladata volt a keresztes hadjáratok során mohamedán fogságba esett keresztények kiváltása. Magyarországon csak a 17. század végétől telepedtek meg. Kámzsájuk fehér volt, rajta kékvörös keresztet viseltek. A pataki rendház kialakításához csak a Rákóczi szabadságharc után kezdhettek hozzá. 13 szerzetes lakhatott az épületben. Ennyi szerzetesi cellát alakítottak ki az építményben. Templom és más közösségi helyiség is kialakításra került. Az épületet kis harangtornyocskával is ellátták. Az építkezést 1734-ben fejezték be. 19

II. József 1784-ben a többi szerzetesrenddel együtt a trinitáriusokat is feloszlatta. A pataki kolostorépület az akkor kamarai kezelésben álló pataki birtokhoz került. Berendezését elárverezték, két oltára a sárospataki római katolikus templomba került. Uradalmi tisztviselői szállás és magtár lett az épületből. 1964-68 között Makovecz Imre építész tervei alapján felújították, szálloda és étterem kialakítására került sor. Jelenleg a sárospataki római katolikus egyház rendelkezésére áll Múzsák Temploma néven, tudományos és kulturális programok rendezését teszi lehetővé. ( Forrás: Rákóczi Múzeum Baráti Körének Kiadványa, Sárospatak, Ismertető, 1975) A sárospataki zsidó negyed Feltételezésem szerint a középkortól kezdve laktak zsidó vallású személyek Sárospatakon. A megmaradt épületek is azt bizonyítják, hogy tevékenységükkel közvetlenül kapcsolódtak a Vár és környékének életéhez. A volt templom (Posta mellett), az iskola (Rákóczi út, Erdélyi János út sarka), a tisztasági fürdő (Szent Erzsébet út eleje) egy zsidó központ kiépítésére utal. Temetőjük kissé távolabb, az Arany János úton volt, ami vélhetőleg az egészségügyi előírások miatt került távolabbi településrészre, feltételezhetően a város szélére. Valószínűleg a pataki lakosság luxuscikkek iránti igényét, másrészt a kereskedelem szervezését bonyolította le a zsidó vallású lakosság. A 20. század elején több orvos, valamint ügyvéd is közéjük tartozott. Az 1000 főt megközelítő zsidó közösséget főrabbi fogta össze. 20

Bibliográfia 1. Gervers Molnár Vera (1983) Sárospatak síremlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2. Détshy Mihály (2004) Hol állt a középkori Patak vára. In : Tamás Edit (szerk) ( 2004) A 800 éves város, Patak. A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzete, Sárospatak. 3. Détshy Mihály Galavics Géza Janó Ákos (1989) A Sárospataki Rákóczi Múzeum. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest. 4. Dercsényi Dezső Gerő László (1963) A Sárospataki Rákóczi- Vár. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. 5. Détshy Mihály (1996) Sárospatak vára a Rákócziak alatt. A Rákóczi Múzeum Baráti Köre kiadása, Sárospatak. 6. Dr. Gulyás József (1942) A Sárospataki Református Templom. A Sárospataki Református Főiskola kiadványa, Sárospatak. 7. Anonymus (1977) Gesta hungarorum. Fordította: Pais Dezső. A Magyar Helikon kiadása, Budapest. 8. Janó Ákos (felelős kiadó) (1975) Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak. Ismertető reporello. 9. A Tiszáninneni Egyházkerület Elnöksége (1981) A sárospataki református kollégium. A Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest. 10. Dr. Papp György (1938) A magyarság és a bizánci kereszténység kapcsolatának kezdetei. Kézirat. Görögkatolikus Élet, Nyíregyháza. 11. Dr. Szarka János (2010) A rotunda öröksége. S. n., Miskolc. 12. Dienes Dénes Ugrai János (2013) A Sárospataki Református Kollégium története. Hernád Kiadó, Sárospatak. 21

TANEGYSÉG LEÍRÁSA A tantárgy neve: Történelmi hagyományok Kódja: Kreditszáma: 2 A tanóra típusa: előadás és száma: 30 /félév A számonkérés módja: kollokvium A tantárgy tantervi helye: ötödik félév Előtanulmányi feltételek: középiskolai érettségi történelemből / választható tantárgy Az oktatás nyelve: magyar Tantárgyleírás A tanegység oktatásának célja: A tanegység oktatásának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek Sárospatak történelmi szerepével, a Patakhoz kötődő történelmi eseményekkel. Ismerjék meg a város azon színtereit, műemlékeit, melyekhez a különböző történelmi események köthetők. Elsajátítandó ismeretanyag: 1. Patak, vagy Újhely a vár helye a korai középkorban az ásatások eredményei 2. Szent Erzsébet és Sárospatak 3. A szerzetesrendek és a középkori iskoláztatás 4. A reformáció hatása Patak és környékén 5. A Sárospataki Református Kollégium alapításáról szóló viták 6. Az ellenreformáció hatása Patakon 7. Patak a Rákóczi szabadságharc korában 8. A 19. század a Református Kollégium virágkora 9. A két világháború közötti korszak modernizálás és felemelkedés a Református Kollégiumban 10. A Rákóczi Vár sorsa a 18. 19. és 20. században 11. A leghíresebb tanítványok 12. Nevezetes vendégek (II. József, Széchenyi István, Klebelsberg Kunó, Móricz Zsigmond) Kialakítandó kompetenciák: a) Összefüggések felismerése b) Lényeglátás fejlesztése c) A hazaszeretet érzésének elmélyítése Az értékelés módszere: kollokvium Irodalom Kötelező irodalom: Kézi Erzsébet (2014) Történelmi tradíciók Sárospatakon. Kézirat Ajánlott irodalom 1. Dercsényi Gerő (1963) A Sárospataki Rákóczi Vár. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. 2. A Tiszáninneni Egyházkerület Elnöksége (1981) A Sárospataki Református Kollégium. A Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest. Fontosabb technikai és egyéb segédeszközök; rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Power point anyag, projektor, pen driver Tantárgyfelelős: Dr. Kézi Erzsébet Tantárgy oktatásába bevont oktató(k): Dr. Szabó Irén A tanegység leírása készült: 2014. év október hónap 15. nap 22