Hallássérült (siket) MATEMATIKA

Hallássérült (siket) MATEMATIKA Helyi tantervünk a kerttanterv alapján készült I. A MATEMATIKA TANÍTÁS ÁLTALÁNOS CÉLJAI ÉS FELADATAI Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Figyelmet fordítunk a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztésére, a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerésére. Fontos szerepet kap az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) végzése. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, ). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő

absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak kellarra, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), az internet, az oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismerteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember,

biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nemcsak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. Az iskoláztatás kezdő szakaszában a matematikatanulás-tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a gyermekek személyisége és gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a matematika tudományának megismeréséhez. Ezért a manuális, tárgyi tevékenységek szükségesek a fogalmak kellően változatos, gazdag, konkrét tartalmának megismeréséhez. Alapvető fontosságú a tapasztalatszerzéssel megérlelt fogalmak alapozása, alakítása, egyes matematikai tartalmak értő ismerete, a helyes szövegértelmezés és a matematikai szaknyelv használatának előkészítése, egyes fogalmak pontos használata. A tanulók aktív cselekvő tevékenységén keresztül erősödik az akarati, érzelmi önkifejező képességük, kommunikációjuk, együttműködési készségük, önismeretük. A sokszorosan (tévedésekkel és korrekcióval) bejárt utak nélkül nincs mód az önálló ismeretszerzés megtanulására. A gyerekek tempójának megfelelően haladva, az alaposabb, mélyebb tudás kiépítésére helyezzük a hangsúlyt. Apró lépésekkel, spirális felépítésben dolgozzuk fel a tananyagot. Fontos, hogy biztosított legyen a gyerekek számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. Ebben a korban a képességfejlesztésnek, a kreatív és kritikai gondolkodás kialakításának van kiemelt szerepe. Ez a szakasz a tanulói kíváncsiságra és érdeklődésre épít, és ezáltal fejleszti a tanulók megismerési és gondolkodási képességét. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. Az alsó tagozatos matematikaoktatás fontos feladata felfedeztetni a matematika és a valóság elemi kapcsolatát; kialakítani a helyes tanulási szokásokat, az önálló ismeretszerzés képességét az alapvető ismeretek közös, de egyre önállóbb feldolgozásával és alkalmazásával; fejleszteni a problémafelismerő és problémamegoldó, alkotó gondolkodásmódot; biztos szám- és műveletfogalmat kialakítani, fejleszteni a számolási készséget.

A felső tagozaton az eddig megszerzett tudást és kompetenciákat kell elmélyíteni és kiterjeszteni. A mindennapi élet problémamegoldásához szükséges képességek és ismeretek elsajátítása mellett legalább ugyanilyen fontos, hogy a matematikatanulás szolgálja egy jól működő gondolkodásmód, egy tanulási stratégia, ítélőképesség, megértés és sok általánosabb pozitív emberi tulajdonság formálását is. Fontos feladat a tanulás tanítása, az elsajátítás képességének (emlékezet, figyelem, koncentráció, lényegkiemelés stb.) fejlesztése. Meg kell ismertetni a matematika bevált tanulási módszereit. A matematikai gondolkodásmódot fel kell használni a problémamegoldások során. Ehhez szükséges megfelelő szemléltető ábrákat, diagramokat, grafikonokat készíteni, ilyeneket értelmezni, elemezni és felhasználni; halmazokat jellemezni, szabályszerűségeket észrevenni, általánosító sejtéseket, állításokat megfogalmazni. Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció fejlesztése folyamatos feladatunk. Ehhez szükséges másokkal problémamegoldásban együttműködni, gondolatainkat, a megismert fogalmakat rendszerezni. A modellalkotás fontos eszköz, amely segítséget nyújt a problémák megoldásában. Fontos, hogy a tanulók a modellalkotásaik során a megértett és megtanult fogalmakat és eljárásokat fel tudják használni, és a modellekbe szervesen be tudják építeni. Szükséges, hogy problémahelyzetet leíró szöveg alapján a probléma lényegét felismerjék, majd annak megfelelő, a probléma megoldását elősegítő modelleket alkossanak. Fokozatosan fejleszteni kell a matematikai szaknyelv és jelölésrendszer használatát, alkalmazását. Az 5-6. évfolyamban sajátítják el egyszerű szöveges feladatok megoldásának néhány stratégiáját: a hétköznapi és gyakorlati problémák megértését és megjelenítését matematikai alakban, az eredmény becslését és ellenőrzését. Tájékozódnak síkban és térben, ismerik az egyszerű síkbeli és térbeli alakzatokat. Tudják a tanult mértékegységeket átváltani. Készség szinten számolnak egész számokkal, és gyakorlottak a racionális számokkal való műveletek végzésében. Tizenhárom éves kortól a tanulók mindinkább általánosító elképzelésekben, elvont konstrukciókban gondolkoznak. Elméleteket gyártanak, összefüggéseket keresnek, próbálják értelmezni a világot. Az iskolai tanítás csak akkor lehet eredményes, ha alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz, illetve igyekszik azokat felhasználva fejleszteni a tanulókat. A matematika kiválóan alkalmas arra, hogy a rendszerező képességet és hajlamot fejlessze. A felső tagozat utolsó két évfolyamában mind inkább szükséges matematikai szövegeket értelmezni és alkotni. Segítsük, hogy a tanulók a problémamegoldásaik részeként többféle forrásból legyenek képesek ismereteket szerezni. Ebben a korban a tanításban már meg kell jelennie az elvonatkoztatás és az absztrakciós készség felhasználásának, fejlesztésének. A matematika tanításában itt jelenik meg a konkrét számok betűkkel való helyettesítése, a tapasztalatok általános megfogalmazása. Ezekben az évfolyamokban már komoly hangsúlyt kell helyeznünk arra, hogy a megsejtett összefüggések bizonyításának igénye is kialakuljon. A definíciókat és a tételeket mind inkább meg kell tudni különböztetni, azokat helyesen értelmezni, problémamegoldásban mind többször alkalmazni. A mindennapi élet és a matematika (korosztálynak megfelelő) állításainak igaz vagy hamis voltát el kell tudni dönteni. A feladatok megoldása során fokozatosan kialakul az adatok, feltételek adott feladat megoldásához való szükségessége és elégségessége eldöntésének képessége. A tanítás része, hogy a feladatmegoldás előtt mind gyakrabban tervek, vázlatotok készüljenek, majd ezek közül válasszuk ki a legjobbat. Esetenként járjunk be több utat a megoldás során, és ennek alapján gondoljuk végig, hogy létezik-e legjobb út, vagy ennek eldöntése csak bizonyos szempontok rögzítése esetén lehetséges. A feladatmegoldások során lehetőséget kell teremteni arra, hogy esetenként a terveket és a munka szervezését a feladatmegoldás

közben a tapasztalatoknak megfelelően módosítani lehessen. Egyes feladatok esetén szükséges általánosabb eljárási módokat, algoritmusokat keresni. A matematika egyes területei más-más módon adnak lehetőséget ebben az életkorban az egyes kompetenciák fejlesztésére. A különböző matematikatanítási módszerek minden tananyagrészben segíthetik a megfelelő önismeret, a helyes énkép kialakítását. A tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességek hozzásegítenek az egyetemes kultúra, a magyar tudománytörténet megismeréséhez. A gyakorlati élethez kapcsolódó szöveges feladatok segítik a gazdasági nevelést, a környezettudatos életvitelt, az egészséges életmód kialakítását. A definíciók megtanulása fejleszti a memóriát, a szaknyelv precíz használatára ösztönöz. A geometriai ismeretek elsajátítása közben a tanulók térszemlélete fejlődik, megtanulják az esztétikus, pontos munkavégzést. A halmazszemlélet alakítása és fejlesztése a rendszerező képességet erősíti. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Az értékelés elvei és eszközei A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. A folyamatos, fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. A tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és minőségét. Az értékelés kiemelt szempontjai: a tanulók önmagukhoz mért fejlődése, az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje, tárgyi tevékenységben való jártasság, tanult műveletek értelmezése, a tanult számolási eljárások ismerete és alkalmazása. A tankönyvválasztás szempontjai A tantestület és a szakmai munkaközösség a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál figyelembe veszi a gyerekek eltérő sajátosságait. II. SAJÁTOSSÁGOK: A hallássérülésből adódó szókincs-, és beszédértésbeli, a szövegértő olvasásbeli eltérések kihat/hat/nak a gondolkodási műveletek flexibilitására. A matematikai gondolkodás fejlesztése a tevékenykedtetés, a manipuláció, a speciális szemléltetés és tananyagok - interaktív tábla és digitális tananyagok lehetőség szerinti alkalmazásával valósul meg.

- A matematika és a valóság kapcsolatának erősítése hangsúlyos szerepet kap. A valóságos élethelyzetekben előforduló matematikai tartalmak megragadása mellett egyidejűleg az ezt leíró nyelvi kifejezésformák begyakorlása is szükséges. - A matematikai tartalmakat a szókincsüknek, szövegértésüknek, nyelvi fejlettségüknek megfelelő szintű szöveges feladatokban kell reprezentálni számukra. - Kiemelt jelentőségű a szemléltetés, melyben a valós élethelyzetek megélése, és a verbális megfogalmazással kísért konkrét tárgyi tevékenykedtetés továbbra is központi szerepet kap az interaktív tanulási lehetőségek alkalmazása mellett. - A matematikai jelrendszer - matematikai jelek, formulák - készségszintű alkalmazása a gondolkodásfejlesztés mellett elősegíti a nyelvi kompetencia fejlődését is. - Az auditív csatorna részleges, vagy teljes kiesése miatt a matematikai kompetencia kialakulásához több időre, rendszeres gyakorlásra, többszöri ismétlésre van szükségük. A helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni az ismeretanyagot. A matematika órákon fontos szerephez kell juttatni a szókincsbővítést, a gondolatok hallás és beszédállapottól függő kifejezését és a szövegértést. Az előkészítő osztályokban kiemelt figyelmet fordítunk a diszkalkulia prevencióra, de a diszkalkuliás gyerekekkel való foglalkozás az általános iskola valamennyi évfolyamán megköveteli a lassabb haladási tempót, a szemléletességet és a cselekedtetést. A "Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve" szerint az I.évfolyam /Ek. 1.o.,Ek.2.o.és 1.oszt./ három tanéve az intenzív nyelvi kommunikációs szakasz. A többségi általános iskola 1. évfolyamának tananyagát a helyi tantervünk három tanévre tervezte, mert a megfelelő nyelvi szint kialakulása szükséges a matematika nyelvezetének az elsajátíttatásához. Az előkészítő 1. és 2. osztály matematika tanításának a feladata: a tananyaghoz kapcsolódó fogalmak, matematika jelrendszerének és használatának a megismertetése a nyelvi szint fejlesztése: beszédmegértés, beszéd megnyilatkozás, párbeszéd alkalmazása, szájról olvasási készség, beszédhallás, szókincsfejlesztés. Az 1. osztály matematika tanításának a feladata: a tanultak rögzítése, mélyítése a nyelvi formák gyakorlása biztos készségek kialakítása a matematika jelrendszerének használatában a szövegértő olvasás fejlődésével szöveges feladatok értelmezése, illetve megoldása méréssel kapcsolatos tevékenységek gyakorlása a tehetséges, jó képességű tanulók fejlődése érdekében célszerű a számkört 100-as körre bővíteni - tehetséggondozás illetve differenciált foglalkozások keretében

III. ÓRATERV Az első 8 évfolyam 10 osztálya számára: Évfolyam I. Ek. 1. Ek.2. 1.oszt. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. óra/hét 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 óra/év 144 144 144 144 144 144 144 144 144 144 IV. TANTERVI TÁBLA Témakörök Gondolkodási módszerek, halmazok,matematikai logika,kombinatorika,gráfok Ek.1. o. Ek.2. o folyamatos minden témakörben 1.o. 2.o. 3.o. 4.o. 2+ foly. 3+ foly. Számelmélet, algebra 78 78 78 78 76 75 Függvények, az analízis elemei 16 16 16 16 16 16 Geometria 21 21 21 21 21 21 Statisztika, valószínűség 5 5 5 5 5 5 Felmérésre, gyakorlásra 24 24 24 24 24 24 Összesen 144 144 144 144 144 144

1. évfolyam előkészítő 1. osztály Éves óraszám: Heti óraszám: Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 144 óra 4 óra 1. Gondolkodási módszerek halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Egyszerű matematikai kapcsolatok, jelölések megismertetése. Az összehasonlítás tevékenységek megismertetése Tárgyak, személyek, dolgok jellemzése egy-két tulajdonsággal. Ismerkedés a halmazokkal Gondolatok, megfigyelések kifejezése. folyamatos Fogalmak, összefüggések megjelenítése tevékenységgel, rajzzal. Tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Ismerkedés a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmával. Egyszerű matematikai szakkifejezések és jelölések bevezetése, a fogalmak megnevezése. Halmazok számossága. Halmazok összehasonlítása. Megállapítások több, l kevesebb elemet tartalmaz. Csoportosítások. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. új ismeretek megszerzése. Összességek megismerése. Adott feltétel szerint, halmazalkotás. Személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos jellemzők azonosítása, összegyűjtése, csoportosítása tevékenységgel. Relációszókincs: kisebb, nagyobb, egyenlő. Jelrendszer használata tevékenység közben (=, <, >).. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Finommotoros koordinációk: apró tárgyak rakosgatása. Környezetismeret: tárgyak, élőlények összehasonlítása, csoportosítása különböző tulajdonságok alapján, pl :szín,lábaik száma szerint stb. Környezetismeret: természeti jelenségekről tett igaz-hamis állítások. Erkölcstan:szabálytudat kialakítása. Testnevelés és sport: párok, csoportok alakítása. Magyar nyelv és irodalom: szavak csoportosítása betű szám szerint. Testnevelés és sport: sorban állás különböző szempontok szerint. 8

Kulcsfogalmak/fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Több, kevesebb, ugyanannyi, kisebb, nagyobb, egyenlő. 2. Számelmélet, algebra Számlálás, számolási készség fejlesztése. A figyelem fejlesztése. Az összeadás, kivonás, bontás, pótlás fogalmának előkészítése az adott számkörben. Ismerkedés a matematikai szaknyelvvel. Elnevezések, jelölések használata, számlálási eljárások megismerése. Órakeret 78 óra Számolás, számlálása 20-as számkörben. Számok nevének sorolása növekvő és csökkenő sorrendben. A számfogalom és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása. Számok közötti összefüggések felismerése, a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. Tárgyak megszámlálása egyesével. Környezetismeret: tapasztalatszerzés a közvetlen és tágabb környezetben, tárgyak megfigyelése, számlálása. Testnevelés és sport: lépések, mozgások számlálása. :Hallás-ritmus- zenei nevelés ritmus, taps. Magyar nyelv és irodalom: mesékben előforduló számok. Számok írása, olvasása 10-ig. Egyedi tapasztalatok értelmezése (pl. ujjszámolás). Számjelek használata. Jelek szerepe, írása, használata és értelmezése. A számok számjegyekkel történő helyes leírása. Technika, életvitel és gyakorlat: számjegyek formázása gyurmából, emlékezés tapintás alapján a számjegyek formájára. Magyar nyelv és irodalom: betűelemek írása. Számok valóságos helye a számegyenesen. Számok nagyság szerinti összehasonlítása. Mennyiségek megfigyelése, összehasonlítása. A mennyiségi viszonyok jelölése nyíllal, relációs jellel tevékenységgel. A tájékozódást segítő viszonyok megismerése: között, mellett, alatt, fölött. Tájékozódás a tanuló saját testéhez képest (bal, 9 Testnevelés és sport: tanulók elhelyezkedése egymáshoz viszonyítva. Vizuális kultúra: tájékozódás a síkon ábrázolt térben.

Számok összeg- és különbségalakja. jobb). Számok összeg- és különbségalakjának előállítása, leolvasása kirakással, rajzzal. Megfigyelés, rendszerezés, általánosítás. Állítások igazságának eldöntése. Számok tulajdonságai: páros, páratlan. Tulajdonságok felismerése tevékenység segítségével,. Számok halmazokba sorolása.. Összeadás, kivonás értelmezése. Az összeadás tagjainak felcserélhetősége. Műveletfogalom alakítása, összeadás, kivonás értelmezése többféle módon. Műveletek tárgyi megjelenítése, matematikai jelek, műveleti jelek használata. A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenységeken keresztül. A műveletek elvégzése tevékenységgel és lejegyzéssel... Környezetismeret: természeti tárgyak megfigyelése, számlálása. Szöveges feladat értelmezése, megoldása tevékenységgel. Megoldás próbálgatással, következtetéssel. Szöveges feladat eljátszása, megjelenítése rajz segítségével, adatok, összefüggések kiemelése, leírása számokkal. Lényegkiemelő és probléma-megoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával Vizuális kultúra: hallott, látott, elképzelt történetek vizuális megjelenítése. Magyar nyelv és irodalom: adatok keresése, információk kiemelése. Kulcsfogalmak/fogalmak Konkrét egyszerű feladatban az információk azonosítása (pl. tabló készítése). Eligazodás a napok, hónapok között. Összeg, különbség művelet, páros, páratlan, számok, felcserélhetőség.. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás 3. Geometria Órakeret 21 óra 10

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Megfigyelőképesség figyelem fejlesztése. Feladattudat és feladattartás fejlesztése. Térszemlélet kialakításának alapozása. Finommotorikus mozgás fejlesztése. Pontosság, tervszerűség, kitartás a munkában. Helyes és biztonságos eszközkezelés. A környezet megismerésének igénye. Mennyiségfogalmak kialakítása a 20-as számkörben, mérések alkalmilag választott és mérőeszközökkel. Irányok megismerése. Az egyenes és a görbe vonal megfigyelése. Tudatos megfigyelés. Objektumok alkotása szabadon. Környezetismeret: közvetlen környezet megfigyelése a testek formája szerint (egyenes és görbe vonalak keresése). Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról. Sík- és térbeli alakzatok megkülönböztetése. A megfigyelések az alakzatok formájára vonatkozóan. Alakzatok másolása, összehasonlítása, annak eldöntése, hogy a létrehozott alakzat rendelkezik-e a kiválasztott tulajdonsággal. A geometriai alakzatokhoz kapcsolódó képek megtekintése, készítése. Síkbeli és térbeli alakzatok megfigyelése, szétválogatása. Vizuális kultúra: Geometriai alakzatok rajzolása. A vizuális nyelv alapvető eszközeinek (pont, vonal, forma) használata és megkülönböztetése. Kompozíció alkotása geometriai alakzatokból. Vizuális kultúra; környezetismeret: tárgyak egymáshoz való viszonyának, helyzetének, arányának megfigyelése. Síkidomok (négyszög háromszög, kör). Azonosságok és különbözőségek. Testek építése testekből másolással Síkidomok rajzolása, színezése szabadon adott Összehasonlítás. Testek megfigyelése. Tulajdonságok, azonosságok és különbözőségek. Testek válogatása és osztályozása megadott szempontok szerint. Testek építése szabadon és adott feltételek szerint, tulajdonságaik megfigyelése. 11 Technika, életvitel és gyakorlat: testek építése.

. A térbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével. Szemponttartás. Kreativitás fejlesztése. Tájékozódás, helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások. Összehasonlítások a gyakorlatban (rövidebb-hosszabb, magasabbalacsonyabb). Hosszúság, tömeg, űrtartalom idő. Mérőeszközök. Mérések alkalmi egységekkel: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő. Mennyiségek becslése.. Mozgási memória fejlesztése nagytesti mozgással, mozgássor megismétlése. Térbeli tájékozódás alakítása, fejlesztése. Tájékozódás síkban (pl. füzetben, könyvben, négyzethálós papíron). Lehetőség szerint interaktív programok használata. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Együttműködő képesség fejlesztése (pl. tanulók magasságának, tárgyak hosszúságának, szélességének összemérése). Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel. Különböző mennyiségek mérése azonos egységgel. Mérőeszközök használata gyakorlati mérésekre. A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján. Mennyiségek közötti összefüggések megfigyelése. Tárgyak, személyek, alakzatok összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik alapján (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom). Lehetőség szerint interaktív programok használata. Környezetismeret: az osztályterem elhelyezkedése az iskolában. Testnevelés és sport: térbeli tudatosság, elhelyezkedés a térben, mozgásirány, útvonal, kiterjedés. Környezetismeret: közvetlen környezetünk mérhető tulajdonságai. Testnevelés és sport; Hallás-ritmus-mozgás nevelés: időtartam mérése egységes tempójú mozgással, hanggal, szabványegységekkel. Környezetismeret: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: mérések a mindennapokban. Kulcsfogalmak/fogalmak Egyenes és görbe vonal, alkalmi mértékegység, hosszúság, űrtartalom, idő, mérőeszköz, síkidom, test. Becslés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési- 4. Függvények, az analízis elemei Számok, mennyiségek közötti viszonyokra vonatkozóan egyszerű megállapítások megfogalmazása. 12 Órakeret 16 óra

fejlesztési céljai Változások észrevétele, megfigyelése, Tárgy-, jel- és számsorozatok szabályának felismerése. Növekvő és csökkenő sorozatok. Összefüggések, szabályok. Kulcsfogalmak/fogalmak Sorozat képzése tárgyakból, jelekből, alakzatokból, számokból. sorozat szabályának felismerése tanári segítséggel, folytatása, kiegészítése megadott vagy felismert összefüggés alapján. Az összefüggéseket felismerő és a rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével. Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint. Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése.. Kreativitást fejlesztő feladatsorok megoldása. Sorozat, számsorozat, növekvő, csökkenő. Szabály, kapcsolat. Hallás-ritmus-mozgásnevelés: periodikusság zenei motívumokban. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 5. Statisztika, valószínűség Közös munka (páros- és csoportmunka) vállalása. Együttműködés, egymásra figyelés. A világ megismerésének igénye. Önismeret: pontosság, tervszerűség, monotonitás tűrése. Órakeret 5 óra Valószínűségi megfigyelések, játékok, kísérletek. Tapasztalatszerzés a véletlenről és a biztosról. Események, ismétlődések játékos tevékenység során. A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével. Sejtések megfogalmazása beszédállapotának megfelelően, divergens gondolkodás. Megfigyelések. Célirányos, akaratlagos figyelem fejlesztése. 13 Magyar nyelv és irodalom: szavak jelentése,

A lehetetlen fogalmának tapasztalati előkészítése. Statisztika. Adatok gyűjtése megfigyelt történésekről, Kulcsfogalmak/fogalmak Véletlen, biztos, lehetetlen,. Adatgyűjtés célirányos megválasztása. Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére. Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek egyszerű tulajdonsága és száma szerint. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának segítséggel történő használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. A fejlesztés várt eredményei az 1. évfolyam előkészítö 1. osztály végén Számtan, algebra Tegyen szert gyakorlottságra a számok írása, olvasása terén (-as10-es számkör). Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása eszköz, rajz segítségével (10-es számkör). Matematikai jelek: +,, =, <, > ismerete,, használata egyszerű esetekben Összeadás, kivonás megjelenítése tevékenységgel, rajzosan (10-es számkör). Egyszerű szöveges feladat (nem önálló olvasás alapján) értelmezése tanári segítséggel, megjelenítése eljátszással, rajz segítségével. Páros és páratlan számok megkülönböztetése tevékenységgel (10-es számkör). A tanuló figyelme irányítható. Geometria Vonalak (egyenes, görbe) felismerése. A test és a síkidom megkülönböztetése válogatással. Tájékozódási képesség, jártasság szerzése az irányok ismeretében. A hosszúság. A fejlesztés várt eredményei az 1. évfolyam előkészítö 1. osztály végén Összefüggések, függvények, sorozatok sorozatok folytatása adott szabály alapján. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése tevékenység során. 14

Törekedjen a változásokat észrevenni. Valószínűség, statisztika Kísérletek végzése, eredmények feljegyzése, közös munka végzése. Adatokról megállapítások megfogalmazása. 1. évfolyam előkészítő 2. osztály Éves óraszám: Heti óraszám: 144 óra 4 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 1. Gondolkodási módszerek halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Halmazok összehasonlítása, elemek sorbarendezése Egyszerű matematikai szakkifejezések, jelölések megismertetése. Az összehasonlítás tevékenységének megismertetése. Tárgyak, személyek, dolgok jellemzése egy-két tulajdonsággal. Utasítások végrehajtása a halmazokkal. Gondolatok, megfigyelések többféle módon történő kifejezése. folyamatos Fogalmak, összefüggések megjelenítése tevékenységgel, rajzzal. Tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Egyszerű matematikai szakkifejezések és jelölések bevezetése a fogalmak megértése, megnevezésére. Már megszerzett ismeretek mozgósítása új ismeretek megszerzése érdekében. Összességek megismerése, felismerése. adott feltétel szerint, halmazalkotás. Személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos jellemzők azonosítása, összegyűjtése, csoportosítása tevékenységgel. Relációszókincs: kisebb, nagyobb, egyenlő. Jelrendszer használata tevékenység közben (=, <, >). 15 Környezetismeret: tárgyak, élőlények összehasonlítása, csoportosítása különböző tulajdonságok alapján, pl. élőhely, táplálkozási mód stb. Környezetismeret: természeti jelenségekről tett igaz-hamis állítások. Erkölcstan: szabálytudat erősítése.

Halmazok számossága. Halmazok összehasonlítása. Megállapítások több, l kevesebb elemet tartalmaz. Csoportosítások. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Tantárgyi oktató- és ismeretterjesztő programok futtatása. Finommotoros koordinációk: apró tárgyak rakosgatása. Testnevelés és sport: párok, csoportok alakítása. Magyar nyelv és irodalom: szavak csoportosítása betűk száma szerint. Testnevelés és sport: sorban állás különböző szempontok szerint. Kulcsfogalmak/fogalmak Több, kevesebb, ugyanannyi, kisebb, nagyobb, egyenlő. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás 2. Számelmélet, algebra Gyakorlottság a számok írása, olvasása terén(10-es számkör). Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása eszköz, rajz segítségével Matematikai jelek: +,, =, <, > ismerete,, használata egyszerű esetekben Összeadás, kivonás megjelenítése tevékenységgel, rajzosan (10-es számkör). Páros és páratlan számok megkülönböztetése tevékenységgel (10-es számkör). Órakeret 78 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Számlálás, számolási készség fejlesztése. A figyelem fejlesztése. Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése. Az összeadás, kivonás, bontás, pótlás fogalmának kialakítása az adott számkörben. A matematikai szaknyelv beszédállapotnak megfelelő használata. Elnevezések, jelölések használata, számlálási eljárások alkalmazása. Számolás, számlálása 20-as számkörben. Számok nevének sorolása növekvő és csökkenő sorrendben. A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása. Számok közötti összefüggések felismerése, a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel.. Fejben történő számolási képesség fejlesztése. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. Tárgyak megszámlálása egyesével, kettesével. Környezetismeret: tapasztalatszerzés a közvetlen és tágabb környezetben, tárgyak megfigyelése, számlálása. Testnevelés és sport: lépések, mozgások számlálása. Hallás-ritmus-mozgás nevelés: ritmus, taps. Magyar nyelv és irodalom: mesékben előforduló számok. 16

Számok írása, olvasása 20-ig. Egyedi tapasztalatok értelmezése (pl. ujjszámolás). Számjelek használata. Jelek szerepe, írása, használata és értelmezése. A számok számjegyekkel történő helyes leírásának fejlesztése. Technika, életvitel és gyakorlat: számjegyek formázása gyurmából, emlékezés tapintás alapján a számjegyek formájára. Magyar nyelv és irodalom: betűelemek írása. Számok valóságos helye a számegyenesen.. Számszomszédok. Számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok összeg- és különbségalakja. Mennyiségek megfigyelése, összehasonlítása. A mennyiségi viszonyok jelölése nyíllal, relációjellel. A tájékozódást segítő viszonyok megismerése: között, mellett. Tájékozódás a tanuló saját testéhez képest (bal, jobb). Interaktív program használata a tájékozódáshoz. Számok összeg- és különbségalakjának előállítása, leolvasása kirakással, rajzzal. Megfigyelés, rendszerezés, általánosítás. Állítások igazságának eldöntése. Testnevelés és sport: tanulók elhelyezkedése egymáshoz viszonyítva. Vizuális kultúra: tájékozódás a síkon ábrázolt térben. Számok tulajdonságai: páros, páratlan. Összeadás, kivonás értelmezése... Az összeadás és a kivonás kapcsolata. Az összeadás tagjainak felcserélhetősége. Tulajdonságok felismerése. Számok halmazokba sorolása. Tantárgyi oktatóprogram használata páratlan-páros tulajdonság megértéséhez. Műveletfogalom alakítása, összeadás, kivonás értelmezése többféle módon. Műveletek tárgyi megjelenítése, matematikai jelek, műveleti jelek használata. A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenységeken keresztül. Összeadás, kivonás hiányzó értékeinek meghatározása tevékenységgel (pótlás). A műveletek elvégzése tevékenységgel és lejegyzéssel. Tantárgyi fejlesztőprogram használata. 17

.. Környezetismeret: természeti tárgyak megfigyelése, számlálása. Szöveges feladat értelmezése, megoldása tevékenységgel. Megoldás próbálgatással, következtetéssel. Szöveges válaszadás. Kulcsfogalmak/fogalmak Mondott, illetve olvasott szöveg értelmezése, eljátszása, megjelenítése rajz segítségével, adatok, összefüggések kiemelése, leírása számokkal. Lényegkiemelő és probléma-megoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával Konkrét egyszerű feladatban az információk azonosítása (pl. tabló készítése). Eligazodás a hónapok között. Vizuális kultúra: hallott, látott, elképzelt történetek vizuális megjelenítése. Magyar nyelv és irodalom: az olvasott, írott szöveg megértése, adatok keresése, információk kiemelése. Környezetismeret: tudománytörténet. Összeg, összeadandó, tag, különbség, kisebbítendő, kivonandó, számegyenes, művelet, páros, páratlan, egy- és kétjegyű számok, darabszám, sorszám, tőszám, felcserélhetőség. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 3. Geometria Vonalak (egyenes, görbe felismerése. A test és a síkidom megkülönböztetése válogatással. Tájékozódási képesség,jártasság szerzése az irányok ismeretében. Megfigyelőképesség figyelem fejlesztése. Feladattudat és feladattartás fejlesztése. Térszemlélet kialakításának alapozása. Finommotorikus mozgás fejlesztése. Pontosság, tervszerűség, kitartás a munkában. Helyes és biztonságos eszközkezelés. A környezet megismerésének igénye. Mennyiségfogalmak kialakítása a 20-as számkörben, mérések alkalmilag választott és mérőeszközökkel. Irányok megismerése. Órakeret 21 óra Az egyenes és a görbe vonal megismerése. Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról.. Tudatos megfigyelés.. Objektumok alkotása szabadon. A megfigyelések egyszerű megfogalmazása az alakzatok formájára vonatkozóan. Alakzatok másolása, összehasonlítása, annak eldöntése, hogy a létrehozott alakzat rendelkezik-e a 18 Környezetismeret: közvetlen környezet megfigyelése a testek formája szerint (egyenes és görbe vonalak keresése). Vizuális kultúra: Geometriai alakzatok rajzolása. A vizuális nyelv alapvető eszközeinek (pont, vonal, forma) használata és megkülönböztetése. Kompozíció alkotása geometriai

Tükrös alakzat megfigyelése. Sík- és térbeli alakzatok megkülönböztetése. Síkidomok (,négyszög háromszög, kör). Tulajdonságok, kapcsolatok, azonosságok és különbözőségek. Testek Tulajdonságok, kapcsolatok, azonosságok és különbözőségek. Lehetőség szerint Tulajdonságokat bemutató animációk lejátszása, megtekintése, értelmezése. Tájékozódás, helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások. Összehasonlítások a gyakorlatban (rövidebb-hosszabb, magasabbalacsonyabb). kiválasztott tulajdonsággal. A geometriai alakzatokhoz kapcsolódó képek megtekintése, készítése. A megfigyelések egyszerűmegfogalmazása.. A tükrös alakzatokhoz kapcsolódó képek megtekintése,.csoportosítása Síkbeli és térbeli alakzatok megfigyelése, szétválogatása... Testek építése testekből másolással vagy i utasítás alapján. Síkidomok rajzolása szabadon és adott feltétel szerint. Összehasonlítás. Testek válogatása és osztályozása megadott szempontok szerint. Testek építése szabadon és adott feltételek szerint, tulajdonságaik megfigyelése. A térbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével. Szemponttartás. Kreativitás fejlesztése. Mozgási memória fejlesztése nagytesti mozgással, mozgássor megismétlése. Térbeli tájékozódás fejlesztése. Tájékozódás síkban (pl. füzetben, könyvben, négyzethálós papíron). Lehetőség szerint interaktív programok használata. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Együttműködő képesség fejlesztése (pl. tanulók magasságának összemérése). alakzatokból. Környezetismeret: alakzatok formájának megfigyelése a környezetünkben. Vizuális kultúra; környezetismeret: tárgyak egymáshoz való viszonyának, helyzetének, arányának megfigyelése. Technika, életvitel és gyakorlat: Technika, életvitel és gyakorlat: testek építése. Környezetismeret: az osztályterem elhelyezkedése az iskolában, az iskola elhelyezkedése a településen. Testnevelés és sport: térbeli tudatosság, elhelyezkedés a térben, mozgásirány, útvonal, kiterjedés. Környezetismeret: közvetlen környezetünk mérhető tulajdonságai. 19

Hosszúság, tömeg, űrtartalom idő.. Mérőeszközök. Mérések alkalmi egységekkel: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő. Mennyiségek becslése. Kulcsfogalmak/fogalmak Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel. Különböző mennyiségek mérése azonos egységgel. Mérőeszközök használata gyakorlati mérésekre. A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján. Mennyiségek közötti összefüggések megfigyelése. Tárgyak, személyek, alakzatok összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik alapján (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom). Lehetőség szerint interaktív programok használata. Testnevelés és sport; ének-zene: időtartam mérése egységes tempójú mozgással, hanggal, szabványegységekkel. Környezetismeret: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: mérések a mindennapokban. Egyenes és görbe vonal, szimmetria, alkalmi mértékegység, hosszúság, űrtartalom, idő, mérőeszköz, síkidom, test. Becslés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 4. Függvények, az analízis elemei Sorozatok folytatása adott szabály alapján. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése tevékenység során. Számok, mennyiségek közötti viszonyokra vonatkozóan egyszerű megállapítások megfogalmazása. Változások észrevétele, megfigyelése, Órakeret 16 óra. Tárgy-, jel- és számsorozatok szabályának felismerése. Növekvő és csökkenő sorozatok. Összefüggések, szabályok. Sorozat képzése tárgyakból, jelekből, alakzatokból, számokból. sorozat szabályának felismerése tanári segítséggel, folytatása, kiegészítése megadott vagy felismert összefüggés alapján. Az összefüggéseket felismerő és a rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével. Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint. Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése. Hallás-ritmus-mozgás nevelés: periodikusság zenei motívumokban. Kreativitást fejlesztő feladatsorok megoldása. 20

Kulcsfogalmak/fogalmak Sorozat, számsorozat, növekvő, csökkenő. Szabály, kapcsolat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Adatokról megállapítások megfogalmazása. 5. Statisztika, valószínűség Közös munka (páros- és csoportmunka) vállalása. Együttműködés, egymásra figyelés. A világ megismerésének igénye. Önismeret: pontosság, tervszerűség, monotonitás tűrése. Órakeret 5 óra Valószínűségi megfigyelések, játékok, kísérletek. Tapasztalatszerzés a véletlenről és a biztosról. Események, ismétlődések játékos tevékenység során. A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével. Sejtések megfogalmazása beszédállapotának megfelelően, divergens gondolkodás. Megfigyelés. Célirányos, akaratlagos figyelem fejlesztése. Magyar nyelv és irodalom: szavak jelentése, A lehetetlen fogalmának tapasztalati előkészítése. Statisztika. Adatgyűjtés célirányos megválasztása. Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére. Adatok gyűjtése megfigyelt történésekről. Kulcsfogalmak/fogalmak Véletlen, biztos, lehetetlen, táblázat, statisztika, adat. A fejlesztés elvárt eredményei Gondolkodási és megismerési módszerek 21

Halmazok összehasonlítása az elemek tulajdonsága és száma szerint. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. az1. évfolyam előkészítő 2. osztály végén Számtan, algebra Tegyen szert gyakorlottságra a Számok írása, olvasása terén (20-as számkör). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok jelölése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása eszköz, rajz segítségével (20-as számkör). Matematikai jelek: +,, =, <, > ismerete,, használata egyszerű esetekben Összeadás, kivonás megjelenítése tevékenységgel, rajzosan (20-as számkör). Egyszerű szöveges feladat (nem önálló olvasás alapján) értelmezése tanári segítséggel, megjelenítése rajz segítségével,. Páros és páratlan számok megkülönböztetésetevékenységgel (20-as számkör). A tanuló figyelme tudatosan irányítható. Geometria Vonalak (egyenes, görbe) felismerése. A test és a síkidom megkülönböztetése válogatással. Tájékozódási képesség, jártasság szerzése az irányok ismeretében. A hosszúság. A fejlesztés elvárt eredményei az 1. évfolyam előkészítő 2. osztály végén Összefüggések, függvények, sorozatok Növekvő és csökkenő számsorozatok folytatása adott szabály alapján. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése tevékenységgel. Törekedjen a változásokat észrevenni. Valószínűség, statisztika Kísérletek végzése, eredmények feljegyzése, közös munka végzése. Adatokról megállapítások megfogalmazása. 22

1. évfolyam 1. osztály Éves óraszám: Heti óraszám: Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 144 óra 4 óra 1. Gondolkodási módszerek halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok folyamatos Halmazok összehasonlítása, azonosság, különbözőség felismerése, halmazok közötti relációk eldöntése, elemek sorbarendezése Egyszerű matematikai szakkifejezések, jelölések megismertetése. Az összehasonlítás képességének fejlesztése. Tárgyak, személyek, dolgok jellemzése egy-két tulajdonsággal.. Ismerkedés a halmazokkal Gondolatok, megfigyelések többféle módon történő kifejezése..tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Egyszerű matematikai szakkifejezések és jelölések megértése, alkalmazása a fogalmak, megnevezésére. Halmazok számossága. Halmazok összehasonlítása. Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb elemet tartalmaz. Csoportosítások. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Régi ismeretek mozgósítása új ismeretek megszerzése érdekében. Összességek alkotása, megismerése, felismerése. Adott feltétel szerint, halmazalkotás. Személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos jellemzők azonosítása, összegyűjtése, csoportosítása tevékenységgel. Lehetőség szerint interaktív tábla segítségével Relációszókincs: kisebb, nagyobb, egyenlő. Jelrendszer ismerete é használata tevékenység közben (=, <, >). Lehetőség szerint Számítógépes, interaktív táblához kapcsolódó oktatóprogramok alkalmazása. Állítások egyszerű megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Tantárgyi oktató- és ismeretterjesztő programok futtatása. Finommotoros koordinációk: apró tárgyak rakosgatása. Környezetismeret: tárgyak, élőlények összehasonlítása, csoportosítása különböző tulajdonságok alapján, pl. élőhely, táplálkozási mód stb. Informatika Környezetismeret: természeti jelenségekről tett igaz-hamis állítások. Erkölcstan: szabálytudat erősítése. Informatika Testnevelés és sport: párok, csoportok alakítása. Magyar nyelv és irodalom: szavak csoportosítása szótagszám szerint. Informatika Testnevelés és sport: sorban állás különböző szempontok szerint. Kulcsfogalmak/fogalmak Több, kevesebb, ugyanannyi, kisebb, nagyobb, egyenlő. 23

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 2. Számelmélet, algebra Számok felismerése 20-as számkörben, matematikai jelek ismerete, összeadás, kivonás megjelenítése tevékenységgel Számlálás, számolási készség fejlesztése. A tartós figyelem fejlesztése. Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése. Az összeadás, kivonás, bontás, pótlás fogalmának kialakítása, elmélyítése és a műveletek elvégzése az adott számkörben. A matematikai szaknyelv beszédállapotnak megfelelő használata. Elnevezések, jelölések használata, számolási eljárások alkalmazása. Órakeret 78 óra Számolás,számlálás a 20-as számkörben. Számok nevének sorolása növekvő és csökkenő sorrendben. Számok írása, olvasása 20-ig. A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása. Számok közötti összefüggések felismerése, a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel egyszerű, ismert szókészletű szöveg alapján. Fejben történő számolási képesség fejlesztése. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. Tárgyak megszámlálása egyesével, kettesével. Egyedi tapasztalatok értelmezése (pl. ujjszámolás). Számjelek használata. Jelek szerepe, írása, használata és értelmezése. A számok számjegyekkel történő helyes leírásának fejlesztése. Környezetismeret: tapasztalatszerzés a közvetlen és tágabb környezetben, tárgyak megfigyelése, számlálása. Testnevelés és sport: lépések, mozgások számlálása. Hallás-zenei nevelés: ritmus, taps. Magyar nyelv és irodalom: mesékben előforduló számok. Technika, életvitel és gyakorlat: számjegyek formázása gyurmából, emlékezés tapintás alapján a számjegyek formájára. Magyar nyelv és irodalom: betűelemek írása. Számok valóságos helye a számegyenesen. Számok egymástól való távolsága a számegyenesen. Számszomszédok. Mennyiségek megfigyelése, összehasonlítása. A mennyiségi viszonyok jelölése nyíllal, relációjellel. A tájékozódást segítő viszonyok megismerése: között, mellett. Tájékozódás a tanuló saját testéhez képest (bal, jobb). Interaktív program használata a tájékozódáshoz. 24 Testnevelés és sport: tanulók elhelyezkedése egymáshoz viszonyítva. Vizuális kultúra: tájékozódás a síkon ábrázolt térben.