MŰSZAKI ÁLLAPOTFELMÉRÉS

MŰSZAKI ÁLLAPOTFELMÉRÉS - A Budapest, XVIII. Ker. Halomi út 83-97./A. szám alatt lévő Társasház épületszerkezetéről és gépészetéről.- Megrendelő: Budapest, XVIII. Ker. Halomi út 83-97./A. Társasház képviseletében Kenesei Judit közösképviselő Készítette: Lackner Csaba, magasépítészet (ÉP/B 01-58071; ME-II-01-58071) Trombitás Károly, épületgépészet (ÉP/ÉG 13-63316; ME-GI 13-63316) Budapest, 2010-05-31 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÁRSASHÁZ ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓI...3 1.1 KÖZMŰVESÍTETSÉG... 3 1.2 A TÁRSASHÁZ TOPOGRÁFIÁJA... 3 1.3 MEGKÖZELÍTHETŐSÉG... 3 1.4 KÖZÖS HASZNÁLATÚ TERÜLETEK ÉS HELYISÉGEK LEÍRÁSA... 5 2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS...5 3. ELŐZMÉNYEK ÉS MEGBÍZÁS...6 3.1 ELŐZMÉNYEK... 6 3.2 MEGBÍZÁS... 6 4. ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ AZ ÉPÜLETDIAGNOSZTIKÁRÓL...7 4.1 ÉPÜLETDIAGNOSZTIKAI FELADATOK KATEGÓRIZÁLÁSA... 7 4.2 AZ ÉPÜLET ÁLLAGÁT MEGHATÁROZÓ SAJÁTOSSÁGOK... 8 5. MŰSZAKI LEÍRÁS...9 5.1 MAGASÉPÍTÉSZET...10 5.1.1 ALAPTEST...10 5.1.2 PINCEFALAZAT...10 5.1.3 LÁBAZAT...12 5.1.4 FALSZERKEZET...13 5.1.5 LÉPCSŐK...14 5.1.6 BURKOLAT...16 5.1.7 FEDÉLSZERKEZET...16 5.1.8 ERESZCSATORNA RENDSZER ÉS BÁDOGOZÁS...18 5.1.9 TERASZOK ÉS ERKÉLYEK...21 5.1.10 NYÍLÁSZÁRÓK...24 5.1.11 TÁMFALAK ÉS KERÍTÉS...24 5.2 GÉPÉSZET...26 5.2.1 VÍZ- ÉS CSATORNARENDSZER....26 5.2.2 ELEKTROMOS RENDSZER...28 A VILLÁMHÁRÍTÓ BERENDEZÉS FELÜLVIZSGÁLATA...29 FELÜLVIZSGÁLATOK ELVÉGEZTETÉSE A LÉTESÍTMÉNY ÜZEMELTETŐJÉNEK KÖTELEZETTSÉGE!...29 5.2.3 SZELŐZŐ RENDSZER...30 5.2.4 FŰTÉS...32 5.2.5 FELVONÓ...35 MELLÉKLETEK...36 2

1. A Társasház általános információi 1.1 Közművesítetség A Társasház összközműves, víz, gáz, villany és csatorna bekötéssel rendelkezik. A Kappel Emília utca gyalogos közlekedésre alkalmas járdája helyszíni dilatációs hézagokkal épített betonjárda. Az útnak nincs szilárd burkolata. A tárgyi ingatlan a Dél-Pesti Szennyvíztisztító vízgyűjtő területén helyezkedik el. A szennyvíz a Halomi úti meglévő, Ø 30-as csatornába van bekötve. A Fővárosi Csatornázási Művek elvi tájékoztatásából kiderül, hogy az ingatlan körül külön csapadékvíz elvezető rendszer nincs kiépítve, ezért a csapadékvíz derítése ingatlanon belül derítéssel van megoldva. A társasház további közművetítettségéről pontos információkat a csatolt elvi nyilatkozatok és használatba vételi engedélyhez való szakhatósági hozzájárulások tartalmazzák. 1.2 A Társasház topográfiája Az állapotfelmérés tárgyát képező társasház Budapest, XVIII. kerület Halomi út és a Kappel Emília utca sarkán helyezkedik el. Az épület főbejárata a Kappel Emília utca felöl található. 1.3 Megközelíthetőség A Társasház a budapesti M3-as metróvonalának Határ úti megállójától, a 84E jelzésű buszjárattal közlekedve, annak Ady Endre utca megállójánál történő átszállással a 266-os, illetve a 166-os buszjáratokkal érhető el. Továbbá az M3-as metróvonal Kőbánya-Kispest végállomástól a 182-es buszjárattal haladva, a Tarkő utcai megállónál történő leszállást követően gyalogosan közelíthető meg. (1-2. ábra) 3

1.ábra 2.ábra 4

1.4 Közös használatú területek és helyiségek leírása A Társasház Tulajdont alapító Okirata alapján A épület XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. XXIV. XXV. XXVI. XXVII. XXVIII. XXIX. XXX. XXXI. XXXII. XXXIII. XXXIV. lift: 2,56 m2 kazánház: 12,86 m2 előtér: 14,30 m2 alagsori közlekedő: 30,14 m2 alagsori lépcsőház: 15,13 m2 I. emeleti közlekedő: 29,64 m2 I. emeleti lépcsőház: 15,13 m2 II. emeleti közlekedő: 29,64 m2 II. emeleti lépcsőház: 15,13 m2 III. emeleti közlekedő: 29,64 m2 III. emeleti lépcsőház: 15,13 m2 IV. emeleti közlekedő: 29,64 m2 VI. emeleti lépcsőház: 15,13 m2 galéria (manzard) szinti padlástér: 35,15 m2 galéria (manzard) szinti padlástér: 15,13 m2 A épület kukatárolója 2. Általános rendelkezés A vizsgált Társasház 19 lakásból áll, melyek magántulajdonban vannak. Az épület Budapest, XVIII. kerület Fővárosi Kerület Önkormányzata közigazgatásához tartozik. Építéshatósági eljárásban I. fokon a kerület építéshatósági osztálya, II. fokon a Budapesti Államigazgatási Hivatal Építési Hatósága az illetékes. 5

Az általunk összeállított dokumentáció (állapotfelmérés), képekkel illusztrálva összegzi a Társasház közös használatú helyiségeinek és az épület szerkezeteinek állapotát. Továbbá az állapotfelmérés tudatában javaslatot teszünk az épület egyes egységeinek felújítására, illetve az elvégzendő állagmegóvási és karbantartási munkákra rövid, közép és hosszútávon (felújítási koncepció). A szemrevételezésen alapuló állapotfelmérés és felújítási koncepció javaslatként szolgál a Társasház részére, amely nem von maga után hivatalos építéshatósági és szakhatósági kötelezettségeket. A koncepcióban javasolt felújítási tételekről a Társasház egyedileg rendelkezhet. Az állapotfelmérés az épület tulajdonosainak tájékoztatására szolgál. Más műszaki tartalommal bíró dokumentációban és hivatalos eljárásban nem használható fel, kivéve, ha az adott célra a készítői arra meghatalmazást adnak. A dokumentáció a készítők szellemi terméke és tulajdona. Jelen állapotfelmérés és a hozzátartozó felújítási koncepció négy eredeti aláírt példányban és egy cd másolatban kerül átadásra. 3. Előzmények és Megbízás 3.1 Előzmények Kenesei Judit, mint a Budapest XVIII. kerület, Halomi út 83-97./A. szám alatti Társasház közösképviselője, meghívta Társaságunkat 2010. május 20-án megtartott társasházi közgyűlésre, hogy ismertessük a ház körüli járda és földtömeg süllyedésének okait. Az ismertetést követően a Társasház közgyűlése árajánlatot kért tőlünk nevezett ingatlan állapotfelmérésével kapcsolatban. 3.2 Megbízás 2010. május 20-án megrendelést kaptunk a Társasháztól a közösképviselő jelenlétében, miszerint végezzük el a tárgyi ingatlan közös tulajdonú egységeinek és szerkezeteinek magasépítészeti és épületgépészeti állapotfelmérését. Továbbá a 6

megrendelés tárgyát képezi az állapotfelmérés ismeretében elkészített felújítási koncepció. Az állapotfelmérés helyszíni szemléje az előre meghirdetett napon 2010. május 31-én történt meg. 4. Általános ismertető az épületdiagnosztikáról 4.1 Épületdiagnosztikai feladatok kategórizálása Épületek műszaki állagát befolyásoló tényezık csoportosítása: erkölcsi avulás, természetes elhasználódás, Nem megfelelő karbantartásból eredő meghibásodások meghibásodásból eredő károk Tervezési hibák Kivitelezési hibák Fenti hibák hatásai a gyakorlatban összeadódhatnak, kumulálhatnak! Károsodások fő fajtái Épületmozgások (egyenetlen alapsüllyedés, megengedett mérték fölötti Tartószerkezeti alakváltozások, gátolt hőmozgás) repedések jelennek meg Beázások: főleg talajban lévő szerkezetek és tetők esetében lép fel Épületfizikai károsodások páralecsapódás 7

akusztikai problémák (áthallás léghang terjedés, kopogóhang terjedése) Biológiai károsodások Gombakárosítók (penész) Rovarkárosítók Különbözı szerkezetek állagromlásának következményei: Tartószerkezetek meghibásodásai, károsodásai általában csak nagy ráfordítással javíthatók, esetenként a használhatóság rovására Az ingatlan piaci értékét, szélsőséges esetben piacképességét is befolyásolják Szakértelem hiányában gyakran észrevétlen maradnak vagy felületesen diagnosztizálják. Szakipari szerkezetek meghibásodásai, károsodásai kisebb mértékű javítás is elegendő lehet Egyes szerkezetek kijavításának elmulasztása nagy kárértékű állagromlást eredményezhet elsődleges ezek feltárása (pl. beázások, vízelvezetési hiányosságok) Az ingatlan piaci értékét kisebb mértékben befolyásolja A laikus vevők számára riasztó lehet, tehát a piacképességet a kijavításához szükséges költségnél is nagyobb mértékben befolyásolhatja. 4.2 Az épület állagát meghatározó sajátosságok Meteorológiai A kontinentális éghajlatra jellemzı nagy nyári-téli hőfokkülönbség (-20..+35 C, de 8

az egyes szerkezetek felületén -20..+80 C is mérhetı, a hőfokkülönbség 100 C!) nyári túlmelegedés téli túlhűlés Nagy külső-belső hőfokkülönbség (-20..+20 C) Fagyási ciklusok száma (átmeneti időszakok és tél együttesen 30-100 között/év) Szélhatás (Magyarországon általában legfeljebb 120 km/h) Csapóeső (szél és esı együttesen) Használati mód Igénybevétel mértéke (lakó, közösségi, nagy forgalmú, ipari stb.). Szakszerű vagy nem a rendeltetésnek megfelelő használat Karbantartási sajátosságok Rendszeres karbantartások megléte Meghibásodások javítása, a javítások szakszerűsége Időszakos felújítások elvégzése (szakipari szerkezetek: 25 évente, rekonstrukció: 50 évente) 5. Műszaki leírás Az épület általános leírása Az állapotfelmérés tárgyát képező társasház 9 éve épült. A tárgyi ingatlan a hivatalos helyszínrajz szerint a 147759/10 hrsz.-ú ingatlan felosztásával lett kialakítva. Jelenleg 147759/88 helyrajzi szám alatt van nyilvántartva a 1182 Budapest, Halomi út 82-97. száma alatti 4566 m2 területű ingatlan, melyek A,B,C jelölésű épületekből állnak. Az általunk vizsgált épület az A jelölésű 19 lakásos társasházi egység. Az ingatlan kerti bejárata és garázs lejárója a Kappel Emília utca felöl található, az épület főbejárata oldalról, szintáthidaló lépcső segítségével közelíthető meg. Az épület hagyományos 9

szerkezetekkel épült, alapja vasbetonból, falazata falazó blokkokból, tetőszerkezete fa-fedélszerkezetes magas tető, tetőfedése hódfarkú cserépfedés. Alapterülete egészében alápincézet, ahol a mélygarázst, kazánházat és a villanyórákat helyezték el. A mélygarázs felett további 5 szint található, magasföldszint + 4 emelet. A magasföldszint, melynek padlószintje az utcai járda szinthez viszonyítva 1,2 m magasságban van. A lakások belső megközelíthetőségét egy közös lépcsőház és egy személyfelvonó biztosítja. Az épület homlokzata vegyes burkolatú. A külső homlokzati részen, a földszint magasságában külső dísztégla burkolat, a további emeleteken a nyílászárok körül faburkolat, a további homlokzaton alapvakolat és rajta nemes vakolat található. 5.1 Magasépítészet 5.1.1 Alaptest Az épület alapteste vasbeton sávalap. A sávalapra terhel a pinceszint vasbeton és a további szintek tégla tartófalai. A felmenő szerkezet falazó blokkokból készült hagyományos falszerkezet. 5.1.2 Pincefalazat Az épület pincefala zsaluzott monolit vasbetonfal, felületi mészfestéssel. A pincefal festése több helyen lemállott a falazattól, melynek oka a talajnedvesség és az esővíz felszivárgása a szakszerűtlen vagy hiányos vízszigetelés miatt. A GV-4-es vízszigetelő lemezt a lábazaton 50 cm magasságban nem vitték fel, illetve a DÖRKEN lemez rögzítése szakszerűtlen ezért mögé folyik a víz. Ezeknek a hatása 10

csekély, a falazat állékonyságára, a felmenő szerkezetek teherhordását nem veszélyezteti de a víz a benti lakásokba beszivárog így a belső burkolatokat károsítja. A mélygarázs talapzata vasalt aljzatbeton. (3-8. ábra) Az aljzat több helyen repedezett, mely az épület természetes süllyedéséből keletkezett. Az aljzatok dilatációs hézagainál a garázs behajtó felöli falaktól a csapadékvízből származó talajvíz beszivárog, végig folyik és áztatja azt. 3. ábra 4. ábra 5. ábra 6. ábra 7. ábra 8. ábra 11

5.1.3 Lábazat Az lábazat külső burkolata kiselemes dísztégla burkolat. Alatta vízszigetelés nincs. Szerkezete a magasföldszint padlószintjéig vasbeton, a fölött tégla falazóblokk. Az épület körül a házhoz közvetlenül tartozó kert és járdaszint, a magasföldszint padlószintjéhez meg van emelve, körítő támfalak és a pincefalazat közötti feltöltéssel. A feltöltés az elmúlt évek során a csapadékvíztől és a szakszerűtlen tömörítés miatt cca 15-20 cm-t tömörödött. A tömörödésből adódóan az épület körüli járdaszakasz, mely az épület hátsó oldali részen található, a lépcsőháznál megsüllyedt és megtörött. Továbbá az épület körül a földtömeg mindenhol megsüllyedt. A homlokzati téglaburkolat az épület körül a süllyedés következtében alsó 1-2 sora levált. A képeken megfigyelhető, hogy a burkolat alatt lévő üvegszálas-háló a süllyedés következtében magával szakította a téglaburkolatot. Összegezhető, hogy a süllyedésből felületi és szerkezeti kár is származott. A szigetelések elszakadtak, a lábazat hő-hidassá vált és a földfelszín épület felé történő leejtése miatt a falazatok mindenhol áznak. Továbbá kijelenthető, hogy a pincefal magasságában a kivitelezés során nem lett beépítve szivárgó réteg, ami a vizet ebben az esetben a lejjebb fekvő talajrétegekbe eljuttatná. (9-14. ábra) 9. ábra 10. ábra 12

11. ábra 12. ábra 13. ábra 14. ábra A lábazati károkat mindenhol, fel kell tárni a szigeteléseket javítani, szivárgó réteget beépíteni és külső téglaburkolatot és a járdát sürgősen helyre kell állítani. A magasföldszint padlószintjénél a lakások belső részén, a határoló falak mentén, a parketta burkolat elvált az aljzattól. Ezt egyszerre a víz és a hő-híd közös hatása okozza, mivel a vízszigetelés elszakadt, és a pincefal külső hőszigeteléssel a lábazati részen nincs ellátva. 5.1.4 Falszerkezet Az épület felmenő falszerkezete 30 cm-es vtg. tégla falazóblokkokból készült külső hőszigetelés nélkül. A téglák közötti kötést mészhabarcs biztosítja. A falazat külső homlokzata mészhabarcs vakolatra felhordott tört fehér nemesvakolat. A homlokzat 13

földszinti része tégla díszburkolat és a nyílászárók körül egyes helyeken díszítő és burkoló funkcióként faburkolat van. Az épület határoló falai a 7/2006. (V. 24.) TM rendeletben rögzített hő-átbocsátási előírásoknak nem felelnek meg mivel hiányosak az információk, hogy a falazat vakolata hőszigetelt vakolattal van-e ellátva. Homlokzati falakra ez a követelmény 0,45 W/m2k. (15-18. ábra) 15. ábra 16. ábra 17. ábra 18. ábra 5.1.5 Lépcsők Az épületnek 1 lépcsőháza van. A lépcsőház a főbejáratnál helyezkedik el közvetlen a belső folyosóról nyílik. A lépcső pihenőkkel ellátott kétkarú vasbetonlépcső, burkolata kerámia lapburkolat, mely a lépcsőfokok belépésénél csúszásmentesen van kialakítva. A képeken láthatóan a lépcső járólap burkolata egyes helyeken elvált a 14

tartószerkezettől, ezek kijavítást igényelnek. (21-24. ábra) A lépcső korlátja és rögzítése megfelelő. A főbejárathoz vezető vasbetonlépcső járófelülete töredezett, mely főleg az idősek és a gyermekek számára balesetveszélyes. (19-20. ábra) 19. ábra 20. ábra 21. ábra 22. ábra 23. ábra 24. ábra 15

5.1.6 Burkolat A lépcsőház és a közös használatú emeleti folyosók burkolata kerámia lapburkolat, amely azonos a lépcső burkolatával. A képeken láthatóan a lapburkolat több helyen kimozdult és a burkolatok közti fugák a sok helyen felrepedeztek. Ez minden szint lapburkolatánál egységesen látható. (25-28. ábra) 25. ábra 26. ábra 27. ábra 28. ábra 5.1.7 Fedélszerkezet Az épületen a Knappel Emília utcával merőlegesen fa-fedélszerkezetes nyeregtető van. A tetőszerkezet az önsúlyát az alsó részen koszorúval kialakítva falszerkezetre terheli, közbenső részen pedig vasbeton gerendára. Azokon a helyeken, ahol a 16

szarufák látszanak elmondható, hogy az adott fesztávolsághoz kisebb keresztmetszetű szarufát használtak, ezt az is bizonyítja, hogy a tető önsúlyának hatására a behajló szarufákat utólagos ki kellett támasztani. (29. ábra) A tetőszerkezet fesztávolságának nagysága megkívánná a közbenső fogó párok meglétét, amit kétszintes galériás lakások miatt nem kiviteleztek. Ebből adódik az, hogy a tetőszerkezet önsúlya nyomására a kivitelezés után a tető kis mértékben elmozdult és ez által repedések keletkeztek. (35-36. ábra) A tetőszerkezet egy része a negyedik emeleti lakás galériája és a közbenső része pedig padlástér. A cseréplécek láthatóan a cserepek súlya alatt behajoltak. A tető héjalása hódfarkú tetőcserép, mely néhány elmozdult cseréptől eltekintve jó állapotban vannak. (31-34. ábra) 29. ábra 30. ábra 31. ábra 32. ábra 17

33. ábra 34. ábra 35. ábra 36. ábra 5.1.8 Ereszcsatorna rendszer és bádogozás Az ereszcsatornák mind a vízszintes, mind a függőleges ejtővezetékek, illetve a tetőbádogozás jó állapotban van. A tetőről érkező csapadékvíz elvezetése ingatlanon belül történik. A csapadékvíz elvezetésének feltárása során megállapítottuk, hogy a csapadékvíz ejtővezetékei össze vannak kötve a talajszint alatt, és a kerti támfal mögé 1m hosszúságban, 15 cm mélyen van kivezetve. Derítő 18

aknát nem építettek ezért a csapadékvíz a talajban felszívódva az épület pincefalazata felé folyik, ennek hatására süllyedt meg a talaj nagymértékben. Ennek hatása az épület alapjaira és falaira nagymértékben hat, az évek során az épület meg is süllyedhet, ahogy azt tette a falazat körüli földtömeg és a rajta kiépített járda. A csapadékvíz derítést haladéktalanul meg kell oldani derítőaknák létesítésével. (37-52. ábra) 37. ábra 38. ábra 39. ábra 40. ábra 41. ábra 42. ábra 19

43. ábra 44. ábra 45. ábra 46. ábra 47. ábra 48. ábra 20

49. ábra 50. ábra 51. ábra 52. ábra 5.1.9 Teraszok és erkélyek Az épület erkélyei francia erkély jellegűek. Tartószerkezete fából készült, nem konzolos kialakítású, hanem a talajszintig terhel. Vízszintes teherhordó felülete OSB lapból készült és erre karült a lapburkolat. Az erkély szerkezetének felületi illesztései több helyen elengedtek, melyeket javítani kell. Továbbá a csapadékvíz vetése sehol sem megoldott, így folyamatosan ki van téve az időjárás viszontagságainak. (53-56. ábra) A garázsbehajtó felett fém-tartószerkezetes terasz van kialakítva, mely vízszintes felülete alulról, felülről OSB lap, járófelülete gyalult deszkázat van. Mivel a csapadékvíztől ez a felület nem volt védve, ami jelenleg is folyamatosan ázik, így a terasz alsó borítása tönkrement, a többi faszerkezet rossz állapotban van. (57-59. ábra) 21

Ennél a pontnál szeretnénk megemlíteni, hogy a magántulajdonban lévő földszinti lakások kerti terasza a süllyedés következtében a ház falazata felé dőlt, az aljzatot és a járófelületet széttöredezve. (60-64. ábra) Ezeknél a teraszoknál azért volt nagymértékű a süllyedés mert az aljzat nem volt bevasalva a ház aljzatához és a csapadékvíz kimosta alóla a talajt. A teraszok dőlése veszélyezteti a ház állékonyságát, mert a víz mind a ház alapzata felé folyik. Ezt haladéktalanul meg kell szüntetni! Az erkélyek és teraszok faszerkezeteire favédelmi szakvéleményt célszerű készíttetni. 53. ábra 54. ábra 55. ábra 56. ábra 57.ábra 58. ábra 22

5.1.10 Nyílászárók A közös használatú nyílászárók a bejáratok, lépcsőházak ablakait és ajtóit foglalja magába. Ezek a nyílászárók jó állapotban vannak, szemrevételezéssel hibát nem véltünk találni. 5.1.11 Támfalak és Kerítés Az épület magasföldszintjének földtömegét oldalról támfalak támasztják meg, melyre fa-tartószerkezetes térelhatároló kerítés került. A támfalak vasbetonból készültek, melyeknek nincs vízszigetelése, ezért a talajvíztől és a csapadékvíztől folyamatosan nedves. Ez a jelenség a támfal felületképzésében okoz csak problémát, állékonyságában még nem. Mivel a derítés nélküli csapadékvíz kivezetés a kerti támfal mellett van, ezért ha a derítőakna létesítése nem történik meg az évek során a támfal megsüllyedhet. Továbbá a felületképzését javítani kell! (65-74. ábra) 65. ábra 66. ábra 67. ábra 68. ábra 24

69. ábra 70. ábra 71. ábra 72. ábra 73. ábra 74. ábra A támfal feletti térelhatároló kerítés és a telekhatár kerítésének függőleges fatartógerendái laposvas rögzítései több helyen elengedtek. Ebből adódóan a 25

telekhatár kerítése kifelé nagymértékben megdőlt és nagyobb szél teher hatására teljesen kidőlhet. Ezeket az illesztéseket javítani kell! Továbbá a kerítések fa anyagának védelmét célszerű ellátni. 5.2 Gépészet 5.2.1 Víz- és csatornarendszer. Az épület pincerészében a térszint alatt található csatornarendszer elemei jó állapotúak, az illesztések szakszerűek, leejtésük megfelelő. (78. ábra) Az ingatlan a Dél-Pesti Szennyvíztisztító vízgyűjtő területén helyezkedik el. A szennyvíz a Halomi úti meglévő, Ø 30-as csatornába van bekötve. A Fővárosi Csatornázási Művek elvi tájékoztatásából kiderül, hogy az ingatlan körül külön csapadékvíz elvezető rendszer nincs kiépítve, ezért a csapadékvíz derítése ingatlanon belül derítéssel van megoldva. A Fővárosi Csatornázási Művek Elvi Tájékoztatásának értelmében a csatornázás elválasztott rendszerű, a szennyvízcsatornába csak a szennyvíz kerülhet bevezetésre, a csapadékvíz nem. Az Építési Engedélyezési Tervben foglaltak alapján, a Halomi úton húzódó közcső biztosítja a vízellátást, melyhez az épület vízbekötéssel csatlakozik. A Fővárosi Vízművek tájékoztatása szerint a vízellátáshoz szükséges vezeték a pincébe érkezik, a belső hálózat alapvezetéke a pincében kerül szétosztásra, és itt csatlakozik a felszállókhoz. A strangok stranglezárókkal kerültek kialakításra. A vezetékek mérete Na 50 mm. A vezetékek vas anyaga korszerűtlen. (75-77.ábra) A tulajdonosok, a vízben rozsdásodásra utaló szennyeződést jeleztek. Javasolt a víz ANTSZ általi bevizsgálása, valamint legalább vízszűrő beszerelése. Az épületet körüli támfalon, a házból kivezetett vízvezetékek segítségével kerti csapokat alakítottak ki. (79. ábra) A garázs előtt vízaknából az esővíz elvezetést szivattyú biztosítja. (80. ábra) 26

5.2.2 Elektromos rendszer A pincébe vezetett elektromos vezetékek és az ott található elektromoskapcsolószekrények megfelelően kerültek kialakításra. A garázsba látható villanyszerelés szakszerű, megfelelő, a kábelek védő burkolatban szereltek. A pince, illetve a mélygarázs lépcsőház fölszintjén találhatóak a lakók egyéni fogyasztását mérő villanyórák. (83-84. ábra) Néhány helyen az elektromos szerelő doboz burkolata, valamint a vezetékek védő burkolata hiányos. (81. és 82. ábra) lépcsőház megvilágítása megfelelő. A rendeletben meghatározott időközönként az épület érintésvédelmi felülvizsgálatának elvégzése. 81. ábra 82. ábra 83. ábra 84. ábra 28

A villámhárítás rendszere kiépített. Az ÉTVben leírtak alapján a villámvédelmet az MSZ 274-nek megfelelően alakították ki, a villámvédelmet a mélyalap földeléssel kötötték össze. Szükség lehet villámhárító földelő vagy földelők telepítésére akkor is, ha az épület egyébként alapozásföldelővel rendelkezik, mert a villám árama a föld felé haladva a legrövidebb utat keresi, így rossz esetben károsíthatja a betonalapozást ott, ahol a villámhárító levezetők rá csatlakoznak. Ilyenkor a villámhárító földelők az épület alapozásától megfelelően távol vezetik a villám áramát a földbe. A földelővezető szigetelt is lehet a földelőig. A levezető és a földelővezető között földelésmérés céljára kialakított oldható kötés szükséges, aminek neve vizsgáló összekötő. A villámhárító berendezés felülvizsgálata a villámhárító berendezés elkészülte után, az átadás előtt. az,,a'' és,,b'' tűzveszélyességű helyiségben, szabadtéren legalább 3 évenként, a,,c'' tűzveszélyességű helyiségben, szabadtéren legalább 6 évenként, a,,d'' és,,e'' tűzveszélyességű helyiségben, szabadtéren legalább 9 évenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni. Felülvizsgálatok elvégeztetése a létesítmény üzemeltetőjének kötelezettsége! Az Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatok elvégzésének gyakoriságát, az MSZ 2364-610 és a 22/2005. (XII.21.) FMM rendelet határozza meg. Kommunális létesítmények és lakóépületek, nyaralók, valamint a 30 KW-nál nem nagyobb névleges csatlakozású ipari és kereskedelmi létesítmények villamos berendezéseit 6 évente. 29

Minden más helyen 3 évente. Villamos kéziszerszámokat 1 évente felül kell vizsgálni. Minden új létesítmény villamos berendezéseit üzembe helyezés előtt felül kell vizsgálni, továbbá minden 25 A-nél nagyobb névleges áramerősségű áramkör bővítésekor a bővítéssel érintett részt. Érintésvédelmi felülvizsgálat, mérés: A helyszíni mérés és felülvizsgálat után a jegyzőkönyv az MSZ 2364 sz. szabvány előírásai szerint készül. A felülvizsgálati minősítő iratok érvényessége mindig az adott év utolsó napján jár le, és 3 évig érvényes. A jegyzőkönyv tartalmazza a részletes mérési eredményeket: 1. védővezetős hálózat "földelés" mérése, 2. törpefeszültségű rendszerek mérése, 3. kettős és megerősített szigetelésű berendezések minősítése. 5.2.3 Szelőző rendszer A mélygarázs szellőző rendszere a tervdokumentációban foglaltak alapján temperáló jellegűnek kellene lennie. Két kocsi be állásonként alsó-felső elszívást kellett volna kialakítani, ahol az alsó 2/3-ad, a felső 1/3-ad arányban szívja az elhasznált levegőt. A tervezett szellőztetés szakaszos üzemű, melyet a CO koncentrációérzékelő által vezérelt befúvó és elszívó ventilátorok látnak el, melyek egymással reteszelve vannak. Az állapot felmérés során megállapítható volt, hogy a garázsba szerelt alsófelső elszívást biztosító szellőzők kialakításra kerültek, de azok üzemen kívül vannak, nem működő képesek. Az elszívók szellőzőcső rendszere a garázst és a kazánházat elhatároló falra lettek szerelve a kazánház felöli oldalon. A megtekintés során látható volt, hogy a ventilátorok és azok elektromos kialakítása teljes mértékben hiányzik. A 30

csőrendszer 3/4-ed része a mennyezeten húzódó és a tetőre vezető szellőzőrendszertől hiányzik. (85-88. ábra) A kazánból illetve a garázsból származó használt levegő akadálytalanul, szellőztetés nélkül keveredik. A garázsban a CO koncentrációérzékelőt nem találtuk, hiányzik. Így az Építési Engedélyezési Tervben leírtak szerinti befúvás és elszívás nem valósul meg. A kazánház, valamint a gázóra helyiség szellőzése megfelelő. (91-92. ábra) A padlástérbe szerelt, lakásokból és egyéb helyiségekből érkező, tetőre kivezetett szellőző rendszer megfelelően szerelt, a ventilátoros rásegítés itt sem üzemel. (89-90. ábra) 85. ábra 86. ábra 87. ábra 88. ábra 31

89. ábra 90. ábra 91. ábra 92. ábra 5.2.4 Fűtés A Társasházban található gázfogyasztó készülékek az égéstermék-elvezetés és égési levegőellátás szempontjából C osztályba sorolható. A kéményrendszer jó állapotú. A pincerészen kialakított kazánházban 2 db. HŐTERM Standard típusú kazánok biztosítják a Társasház fűtését és melegvíz ellátását. A kazánok hő-leadása 32

elfogadható, a karbantartásuk rendszeres. A két kazán teljesítménye megközelítőleg 250-350 KW. Az épület fűtési rendszeréről elmondható, hogy megfelelően működik. A melegvíz ellátást és a fűtéshez szükséges hőmennyiség szállítását biztosító csőrendszer szerelése, a strangok kialakítása szakszerű, valamint a rendszer és a rendszerbe szerelt keringető szivattyúk rendeltetésszerűen működnek. Továbbá a vezetékrendszerbe épített nyomásszabályozók, szelepek, elzáró-szerelvények és mérőműszerek műszaki állapota megfelelő. Vízszűrő beépítése szükséges. A kazán füstelvezetésére szolgáló csövek kialakítása, valamint anyaga, a kéményrendszerig szakszerűtlen, nem megfelelő. (93-96. ábra) 93. ábra 94. ábra 95. ábra 96. ábra A kazánház kialakítása nem megfelelő, az a biztonsági előírásoknak maradéktalanul nem felel meg. A kazán helyiség mennyezete éghető, kezeletlen OSB lapfedéssel van 33

megoldva. A gázfogyasztó készülék helyiségének épületszerkezete nem éghető anyagú és legalább egy óra tűzállósági határértékű legyen a szomszédos helyiség felé, valamint a gázfogyasztó készülék helyisége ha más helyszíni körülmények szigorúbb besorolást nem tesznek szükségessé általában D tűzveszélyességi osztályba tartozik. A megfelelő szellőztetés ellenére, a kazán helyiségből hiányzik a robbanás elleni védelmet biztosító gázérzékelő jelző. A legalább 140 [kw] egység, vagy (egy helyiségben) legalább 1400 [kw] együttes hő-terhelésű gázfogyasztó készülék(ek) helyiségében az esetleges robbanási helyzet kialakulásától, illetve hatásaitól védelemmel kell gondoskodni. Ez lehet gázkoncentráció érzékelő és beavatkozó készülék és azzal vezérelt vészszellőztető berendezés, vagy hasadó-nyíló, illetve hasadó felület. 1400 [kw]-nál kisebb együttes hő-terhelésű gázfogyasztó készülékek helyiségében elfogadható, ha a gázérzékelő csak egy jelzőhatárral működik, és ha ennél a jelzőhatárnál egyesíti magában az alsó robbanási határérték 20 és 40 [tf %]- ához tartozó funkciók elvégzését. A gázfogyasztó készülék helyiségénél a helyiségből és a helyiségen kívülről jól megközelíthető helyen szabványos, vagy jogszabály szerint engedélyezett, ABC tűzosztályú tüzek oltására alkalmas porral oltó tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani. A gázóra elhelyezése megfelelő. A 100 m3/h összes névleges gázterhelésnél kisebb gázmérő elhelyezésére szolgáló veszélyességi övezetet, vagy helyiséget Mérsékelten tűzveszélyes (jele: D) tűzveszélyességi osztályba kell sorolni és a jelen szabályzatban foglalt műszaki követelmények szerint 34

kell kialakítani. A gázkészülékek beszerelésére és üzemletetésére vonatkozóan a Gáz Csatlakozó Vezetékek és Fogyasztói Berendezések Létesítési és Üzemeltetési Műszaki-Biztonsági Szabályzatában foglaltak az irányadóak. 5.2.5 Felvonó A felvonó állapotával kapcsolatban megállapítható, hogy karbantartott, működése megfelelő. A kapcsoló gombok megfelelően reagálnak. A felvonó működésének és üzemelésének vizsgálata, az állapotfelmérés szempontjából külön egységet képez, így az, a Schindler Hungária Lift és Mozgólépcső Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 60.) illetékessége és feladata. Az állapot-felmérési dokumentációban szereplő ábrák illusztrálják a feltárt, jellemző hibákat. A helyszínen történt állapotfelmérés során készült fotókat a mellékelt elektronikus hordozó (CD) tartalmazza. Budapest, 2010. június 16. Lackner Csaba Trombitás Károly PH. 35

MELLÉKLETEK 36

1. SZÁMÚ MELLÉKLET ( Építési engedélyezési tervdokumentáció műleírása és szakhatósági hozzájárulások.) 37