Székely Győző Öt cipó Illusztrációk: Szabó Enikő Fönt, a havasok között, ahol a fellegek naphosszat az égbe törő fenyőfák csúcsán pihennek, gerendából ácsolt házacskáival megbújt egy kis falu. Ebben a falucskában sövénnyel elválasztott házaikban élt két jó szomszéd, fiatal, házasulandó legények, az egyiket Péternek nevezték, a másik a Pál névre hallgatott. Mindketten szorgalmas emberek voltak, akik kétkezi munkával keresték a kenyerüket. Őszszel fát vágtak, abból deszkát és gerendát készítettek, és azt a vásárokban adták el. Tavasszal sem henyéltek, megragadták a kaszanyelet és füvet kaszáltak, amit a réten favillával kiterítve és megforgatva szárítottak, majd amikor a széna megszáradt, egy tartórúd köré kazlakba rakták, hogy az állatoknak legyen téli eledele. Nyáron az aratók közé álltak, a munkájuk béreként kapott búzát pedig a malomban lisztté őröltették, a lisztet ácsolt ládákba tették, és gondosan beosztották, hogy elegendő kenyerük legyen a következő nyárig. Ion Creangă Cinci pâini című történetének felhasználásával 1
Az egyik nyáron, nem sokkal a nevezetes Péter és Pál nap előtt, amikor az alföldön már beérett a búza, a két legény újra elindult hosszú útjára, munkát vállalni egy aratóbandában. Otthon, ahol már nagy volt az ínség, mindkettőjük édesanyja összekaparta a lisztesláda aljából a maradék lisztet, és kenyeret sütött ki-ki a maga fiának. Péternek két, Pálnak három cipó került a tarisznyájába. Hajnalban, az első kakasszóra indultak útnak, hegyen-völgyön át mentek szaporán, ám miközben a fejük fölött a nap mind magasabbra hágott, nagyon megéheztek. Az erdőben kerestek egy árnyas tisztást, és egy forrás mellé telepedtek, hogy elverjék az éhüket. Még ki sem pakolták a cipókat a tarisznyából, mikor a fák között, az ösvényen egy vándor tűnt föl. Adjon isten jó napot! emelte meg szalmakalapját tisztelettel a jövevény, és elmondta, hogy hosszú út van mögötte, és nagyon megéhezett, de az ő tarisznyájában még egy morzsa sem maradt. Hozott Isten, vándor! Jöjj és tarts velünk, az öt cipó elegendő lesz mindhármunk számára hívták jó szívvel a szomszédok az éhes embert. 2
A jövevény nem sokat kérette magát, letette vándorbotját, közéjük telepedett, és a legényekkel együtt jó étvággyal falatozott. Mikor az öt cipó elfogyott, friss forrásvízzel szomját oltotta, majd elővett öt tallért poros köpenye zsebéből, és annak a legénynek nyújtotta, akinek három cipója volt: Fogadjátok mindketten köszönettel a harapnivalóért, amit testvériesen megosztottatok velem! búcsúzott, és útjára indult. Pál, akinek a tallérokat adta, rövid gondolkodás után két tallért a társának nyújtott: Fogjad, testvér, ez a te részed, használd tetszésed szerint. Két cipód volt, nekem három, így az öt tallérból kettő téged illet. Nem oda Buda! utasította vissza Péter, miközben a zsebébe csúsztatta a feléje nyújtott pénzt az öt tallért mindkettőnknek szánták, így neked is, nekem is két és fél tallér jár. Az idegentől nem kértünk pénzt a cipókért, amit adott tehát, azt ajándékként adta, és annak a fele nekem jár. Ebben nem értünk egyet, ám ne veszekedjünk, hanem forduljunk bíróhoz, döntse el ő, hogy melyikünknek mennyi jár az öt tallérból ajánlotta a másik legény. Úgy is tettek: ahogy beértek a legközelebbi faluba, megkeresték a bírót, és előadták mindketten, hogyan osztanák meg a kapott pénzt. A bíró, miután figyelmesen végighallgatta a két felet, rövid gondolkodás után egyet koppintott az asztalon, és így szólt Péterhez: Mivel kevesled a társad által felajánlott pénzt, és igazságos döntést szeretnél, halld hát a döntésem: neked, akinek két cipója volt, egy tallér jár, a társadnak pedig, akinek három cipója, négy tallér a része. A meglepett legények láttán a bíró megindokolta a döntését: Nem oda Buda! Toldi Miklós mondása, mikor szénarúddal a kezében mutatta meg az eltévedt katonáknak az utat. Mai jelentése: Nem úgy van az! Nem úgy lesz, ahogy te akarod! 3
Hárman ettétek meg az öt cipót, ezért gondolatban vágjuk mindegyiket háromfelé, így tizenöt (5 cipó x 3 = 15) cipószeletünk lesz. Ebből hat szelet lett a te két cipódból (2 cipó x 3 = 6), kilenc (3 cipó x 3 = 9) pedig a társad három cipójából. Egyformán ettetek, ötöt részt mindegyikőtök, magad is a te hat szeletedből ötöt, tehát ebből csak egy maradt az idegennek (6 5 = 1), a társad kilenc szeletéből viszont négy darab (9 5 = 4), miután ő is megevett ötöt a maga kilenc darabjából. A vendég 5 tallért adott nektek összesen a tőled kapott egy részért és a társadtól elfogyasztott négy szeletért. Ezért, ha igazságos elosztást szeretnél, adj vissza társadnak a kapott két tallérból egyet. A két cipóval útnak induló és két tallérjával elégedetlenkedő Péternek nem volt mit tennie, szégyenkezve visszaadott egy tallért a társának, majd mindketten megköszönték a bírónak a munkáját, és egymással megbékülve sietve folytatták az útjukat. 4
Kérdések és feladatok 1. A bíró döntése alapján keress igazságos megoldást arra az esetre, mely során a két legénynek 5, illetve 3 cipója volt, a vendég pedig, aki velük együtt fogyasztotta el a 8 kenyeret, 8 tallért adott távozásakor kettőjüknek. (A megoldást a feladatok végén találod meg.) Segítségül: három ember eszik nyolc cipót: a 3 és a 8 legkisebb közös többszörösét kell megtalálni először. 2. Sorold fel a történet szereplőit! 3. Milyen faluból indultak el a legények és hová igyekeztek? Indokold meg, miért kellett az alföldre menniük, ha aratómunkásnak akartak állni? (Gondolj arra, hol teremnek a gabonafélék, és hol nem érnek be.) 4. Mit jelent itt a havas szó? Milyen más értelemben használjuk ezt a szavunkat? Segítségül alább egy mondatot olvashatsz, melyben mindkét értelemben megtalálod a szót: földrajzi névként, tehát főnévként és tulajdonságot jelző melléknévként is. Húzd alá egy vonallal a főnevet és két vonallal a melléknevet, majd írd le a mondatot más szavakkal! A havasok havasak. 5. Figyeld meg a fenti mondatban, hogy az azonos alakú szavak többes száma különbözik! Írd le ezt a mondatot egyes számban kifejezett szavakkal! 5
6. A Havasok havasak mintájára írj egy-egy mondatot az okos, illetve a páros szóval! 7. A történetben két alkalommal is találkozhatsz az ácsolt szóval. Miből és milyen szerszámmal készülnek az ácsolt tárgyak? 8. Hogyan nevezzük az ácsolás során lehulló anyagot? Ebben a szóban is megtalálod az ácsot. A keresd a szót az alábbi műdal szövegében! Társaiddal énekeljétek el a dalt! Kertek alatt faragnak az ácsok, Idehallszik a fejszecsapásuk. Eredj lányom, kérdezd meg az ácsot, Ad e csókért egy kötény forgácsot. Édesanyám huncutok az ácsok De drágáért adják a forgácsot Kilenc csókot adtam neki érte, Tizediket ráadásul kérte. 9. Mire használták és mire használják ma is a fa faragásakor és a fűrészeléskor lehulló forgácsot? Segítségül: gondolj hő, élelmek, illetve bútorok előállítására. 10. Keresd meg a történetben és írd le azt a 10 szót, melyek a fából készült tárgyat jelölnek! 6
11. Miről nevezetes a nyári Péter Pál-nap? Milyen, a szántó-vető ember számára fontos munkát szoktak kezdeni ezen a napon? 12. Hogyan fejezi ki a mesemondó azt, hogy közeledik a dél? 13. Mit kellett elverni a legényeknek, és mit oltott a jövevény? Fejezd ki ezeket a kifejezéseket más szavakkal! 14. A történetben pirossal szedett szavak helyett keress más, rokon értelmű szavakat! Írd le páronként ezeket! Segítségül válogass a felsorolt szavak közül: vitatkozik, akar, jut, adta, tette, csillapította, eledel, takarmány, árnyékos, lustálkodik, kerítés, hegy, felhő, szegénység, kenyér, gyorsan, emelkedik, panaszos, dukál, hívják, ül, elmond, megfog. 15. Figyeld meg, hogyan köszönti a legényeket az érkező, és hogyan válaszolnak a vándornak a legények! Írj le néhány más köszöntési módot régebbieket és maiakat, többek között olyant is, amellyel te köszöntenéd egy kirándulás alkalmával az idegeneket, akikkel az erdőben találkozol! 7
16. A Nem oda Buda! mondásunk eredetéről többet megtudhatsz, ha elolvasod a Honismeret rovatunkban Benedek Elek Toldi Miklós című írásának egy részletét. 17. Olvasd el Arany János Toldi című elbeszélő költeményének első sorait: Ég a napmelegtől a kopár szík sarja, / Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta; Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben, Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben. Milyen tájra (a havasok erdős vidékére, vagy az alföldi pusztákra) és milyen évszakra jellemzők ezek a sorok? 18. Milyen fák alkotják a havasok magasabban fekvő erdőit? 19. Hogyan nevezzük a leveleik formája alapján a fenyőfákat? 20. Milyen gyűjtőnévvel illetik a leveleiket egész évben megtartó fákat? 21. Mi a gyűjtőneve a leveleiket ősszel elvesztő fáknak? Segítségül: gondolj a fa összes levelének gyűjtőnevére! 22. Összegyűjtöttünk néhány szólást az igazság szó kapcsán. Olvasd el, és próbáld megfejteni, melyik, mit jelent! Első az igazság. Nem kell ott bizonyság, hol maga szól az igazság. Úton igazság, otthon barátság. 8
Megoldások 1. feladat Ebben az esetben 3 + 5, azaz összesen 8 cipónk van, és mivel hárman ettek, mindegyik cipót képzeletben háromfelé vágjuk, azaz megszorozzuk a 8-at 3-mal: 8 x 3 = 24, így 24 szeletet kapunk. (Matematikai nyelven: megkeressük a 3 és a 8 legkisebb közös többszörösét.) Feltételezzük, hogy a 3 ember egyenlő számú szeletet evett, ez fejenként 8 8 megevett szeletet jelent (24 : 3 = 8). Az a legény, aki 3 cipóval rendelkezett, vagyis 3 x 3 = 9 szelettel, a saját kilenc szeletéből 8-at maga evett meg, így csak 1 szelet cipó jutott az övéből a jövevénynek. A másik legénynek 5 x 3 = 15 szelete volt, ebből megevett 8-at, ő tehát 7 szeletet tudott adni a vándornak. Az igazságos elosztás tehát: 1 tallér annak, akinek 3 cipója volt és 7 tallér annak, aki 5 cipót vett elő a tarisznyájából. 3. feladat: hegyi faluból az alföldre igyekeztek, ahol munkát vállalhattak a gabona aratásához összeverődő brigádok egyikében. 4. feladat Havas: a) csúcsain nyáron is hó borította magas hegy; b) behavazott, hóval borított. Például: A hegyek hóval borítottak; vagy: A hegyeket hó fedi. 5. feladat: A havas havas. (= A hegyet hó borítja.) 9. feladat 1. az összepréselt, briketté alakított forgácsot fűtésre használják; 2. az élelmek tartósítására, valamint különleges ízek elérésére egyes hústermékeket megfüstölnek; lassan izzó forgács fölött füstölik a szalonnát, a kolbászt, a sonkát, halakat, sajtokat, 9
szalámiféléket stb.; 3. préselt forgácsból gyanta hozzáadásával készül a bútorgyártás alapanyaga, a forgácslap. 10. feladat A fából készült tíz tárgy: gerenda, ház, sövény, deszka, kaszanyél, favilla, tartórúd, láda, vándorbot, asztal. 10