Élt egyszer egy nagyon szegény család. Olyan szegények voltak,

Átírás

1 A sarló, a kakas és a fehér rigó Francia népmese 1. rész Élt egyszer egy nagyon szegény család. Olyan szegények voltak, hogy majdnem mindig éheztek. Amikor este lefeküdtek, sohasem tudták, kerül-e másnap ennivaló az asztalukra. Öten voltak. Az apa és az anya már öregek, a bőrük ráncos, a hajuk fehér. És három fiuk volt, éppen olyan szépek és erősek, amennyire törődöttek és elgyengültek a szüleik. Nagyon kínlódva és nagyon keservesen éltek, faluról falura vándoroltak, minden kapun bekopogtattak, és mindenütt megkérdezték: Kést, bárdot, baltát nem köszörültetnek-e? Kést, bárdot, baltát nem köszörültetnek-e? Mert nem mondtam még el: köszörűsök voltak. Egy szép napon azután a legidősebb fiú, aki szorgalmas, okos gyermek volt, és mindenáron ki akart törni ebből a szörnyű nyomorúságából, odaállt apja elé: Apám! Olyan szépet álmodtam ma éjszaka! Ugyan mit álmodtál, fiam? Talán nem is álom volt. Mert nem aludtam inkább álmodoztam. És miről? Bizonyára emlékszel rá, hogy nemrégiben egy szép könyvet kaptam kölcsön. Abban olvastam, hogy vannak országok, ahol parittyával aratnak. Parittyával? Hát az hogy megy? Nagyon egyszerűen. Ha megérett a gabona, leparittyázzák kalászt, és halomba gyűjtik. És ha már nagy a halom, felszedik és hazaviszik. Így megy a betakarítás. Ma éjszaka azután eszembe jutott, ha sarlókat vinnék ebbe az országba, olyan árat kérhetnék értük, amilyent csak akarok. Hamarosan gazdag lennék, nagyon gazdag! Azt sem tudnám, mit csináljak a pénzemmel. 1

2 Hát ez nagyszerű gondolat! Menj csak, fiam! Bár olyan gazdagon térnél vissza, ahogyan mondod. Így is lett. Elindult a legidősebb fiú, és sokáig-sokáig ment, mindig csak előre. Egyszerre csak elérkezett abba a bizonyos országba. Éppen akkor kezdték ott az aratást. Hát reggel, amikor az aratók már mind kint parittyázták az érett kalászt, elámulva látják: egy fiú valamiféle ismeretlen, furcsa szerszámmal vágni kezdi a búzát. De olyan gyorsan vágja, olyan kápráztató sebesen dönti a földre, hogy egy óra sem tellett belé, és a fiú már elkészült akkora táblával, melyet ők legalább két hétig izzadva, fáradságosan parittyáztak volna. Még jó, hogy nem gyanúsították meg: az ördöggel cimborál. Amikor kissé magukhoz tértek a csodálkozástól, kíváncsian köréje sereglettek. Te fiú! Miféle szerszám volt ez? Sarló. Csak hümmögtek: Sarló? Az hát! Nem láttak még ilyet? Mi bizony még nem! És mondd csak, nem adnád el nekünk ezt a sarlót? A fiú bátran rájuk nézett: Eladom én! S akár többet is! Még sok sarlóm van, mindenkinek jut. Hanem aztán fizethetnek is, mert ez nagyon drága jószág! Boszorkányosan dolgozik, de meg is kell adni az árát! Ne félj, nem fogunk alkudozni veled. Megmondod, mit kérsz, és megkapod. Még dél sem lett, s a szegény ember legidősebb fia már eladta minden sarlóját. Mindegyikért megadták az árát. S ő még aznap visszafordult, hogy minél hamarabb megölelhesse szegény öreg szüleit meg a két öccsét is. Annyi pénzt vitt magával, olyan halmot, hogy ok nélkül gondolta, hogy ezentúl gondtalanul, békességben telnek majd napjaik. 2

3 Keresd a választ a mesében! Kérdések és feladatok 1. Megpróbáltuk röviden összefoglalni a mesét. Mivel nem olvastuk el figyelmesen, néha olyan mondatokat, szavakat is leírtunk, amelyek nem szerepelnek a mesében. Ezek közé több hamis állítás is került. Olvasd el a mesét figyelmesen, majd húzd át piros vonallal az összefoglalóban azokat az állításokat, mondatokat vagy szavakat, melyek nem igazak, illetve, amelyek nem illenek a meséhez! Az összefoglaló végét írd át saját szavaiddal, hogy feleljen meg a mesében leírt történetnek! Élt egy nagyon szegény köszörűs család. Faluról falura vándoroltak, és munkát kerestek. Megfenték a gazdák kicsorbult szerszámait, a fejszéket, baltákat, a mészárosok bárdjait és a gazdasszonyok életlen késeit. Öten voltak, a két idős szülő, az apa és az anya, illetve a három gyermekük: a fiúk és két leányuk. Az apa és az anya ereje már fogytán volt, hajuk fehér, bőrük ráncos lett az évek során, a gyermekek azonban szépek voltak, mind göndör hajúak, szőkék és kékszeműek, a lányok arca rózsás. Annyira szegények voltak, hogy sokszor nem került a tarisznyájukba étel. A fiú elhatározta, hogy segít a szülein. A könyvesboltban vett egy szakkönyvet, és elhatározta, hogy szerszámokkal fog kereskedni. Sarlókat vásárolt, és felkeresett egy olyan falut, ahol még nem ismerték a sarlót. Abban a faluban parittyával aratták le az érett gabonát. A fiú megmutatta, hogy a sarlóval könnyebb az aratás, és eladta az összes sarlót, amit magával vitt. Sok pénzt keresett, a pénzéből házat vett, és letelepedett a faluban. Boltot nyitott, és szerszámokat árult a környékbeli gazdáknak. A szüleiről lassan megfeledkezett. 3

4 2. A mesében pirossal szedett szavak helyett keress más odaillő szót. Írd le az eredetit és a helyettesítő szót a minta szerint: törödött elgyengült, fáradt, kimerült 3. Kik a mese szereplői? Sorold fel őket! 4. Milyenek az öreg emberek? Írj le néhány olyan tulajdonságot, mely általában ráillik az idős emberekre! 5. Milyenek a fiatalok általában? Írj le néhány olyan tulajdonságot, amely a fiatalokra illik! 6. Hány öccse volt a legnagyobb fiúnak, hány testvére a középsőnek, és hány bátya volt a legkisebbnek? 7. Miért indult el a legnagyobbik fiú? És mit tett, miután a terve sikerült? Írd le egy-egy mondatban! 4

5 8. Honnan tudta meg a legnagyobb fiú, hogy van, ahol nem ismerik a sarlót? 9. Mi a különbség az álmodás és az álmodozás között? Melyik történhet nyitott szemmel? 10. Kire mondjuk azt, hogy az ördöggel cimborál? 11. Neked van cimborád? Nevezd meg a legjobb cimborádat! 12. És mit értünk az alatt, hogy valami boszorkányos? Írd le röviden, hogy mit hittek a boszorkányokról az emberek! 13. Van-e különbség a gondtalanul szó és a hozzá nagyon hasonlító gondatlanul szó jelentése között? Írj le egy példát a gondatlan szóval! 14. Milyen növények tartoznak a gabonafélék közé? Sorolj fel néhányat! 5

6 15. Milyen részeit használjuk a búzának? Melyiket mire? 16. Mit tesznek a gazdák, hogy a magból búza legyen? Sorold fel mindazt, amit tenni kell! 17. Mit kell tenni, hogy a búzából kenyér legyen? Írd le röviden! Segítségül ajánljuk, hogy olvasd el Kányádi Sándor A mindennapi kenyér című történetét! Társaiddal játsszátok el a történetet! 18. Milyen más kézi aratószerszámot használhattak volna a sarló helyett az aratók? 19. Egészítsd ki a mondatokat! Az apa és az anya már nagyon voltak, a hajuk, a bőrük, erejük pedig egyre volt. A család nagy élt, sokszor nem volt mit. A legnagyobbik fiú egy kölcsönzött a, abban azt olvasta, hogy van olyan ország, ahol parittyával a búzát. Elhatározta, hogy visz oda, eladja azokat, és a kapott segíti a és. Az arató gazdák csodálkoztak, hogy milyen haladt az aratással a fiú, és mindegyik sarlóját. A fiú a kapott pénzzel elindult, hogy a szüleit és a testvéreit. 6