NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENRZÉSI FOSZTÁLY Iktatószám: SEF-1201/2013 Témafelels: dr. Bélteky-Tóth Ágnes dr. Herman Nóra Ö S S Z E F O G L A L Ó J E L E N T É S a gazdasági reklámtevékenység átfogó ellenrzésérl, különös tekintettel a koruk, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk, anyagi helyzetük miatt különösen kiszolgáltatott fogyasztókat megtéveszt kereskedelmi gyakorlatra BUDAPEST, 2013. OKTÓBER
1. Az ellenrzés indoka, célja A gazdasági reklámozás célja az eladásösztönzés, melynek érdekében a fogyasztókat az áru megvásárlására, vagy más módon történ igénybevételére ösztönzik, illetleg a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszersítését, továbbá áru vagy árujelz megismertetését mozdítják el. Napjainkban a vállalkozások számára már a piacon való megmaradás is nagy erfeszítést jelent, ezért ennek érdekében a legkülönfélébb reklámfogások, figyelemfelkelt megoldások szaporodtak el. Ezért is elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a reklámok által közvetített információ tartalma és formája is megfeleljen az általános és a speciális szabályozás feltételeinek. A reklám a befolyásolás és a meggyzés eszközeivel éri el célját, ezért az objektív fogyasztói döntésektl eltérít, azokat manipuláló módszerekkel szemben szükséges a fellépés. Kiemelten védend szempont, hogy a fogyasztók, különösen a koruk, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk, anyagi helyzetük miatt kiszolgáltatott fogyasztók, kell és megalapozott információk birtokában, saját szempontjaik alapján hozhassák meg ügyleti döntéseiket, és védelemben részesüljenek a megtéveszt, félrevezet kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. A jogszabályi elírások ezért adnak olyan keretet a vállalkozások számára, melyek betartásával törvényesen népszersíthetik termékeiket, szolgáltatásaikat. 2. Az ellenrzés idtartama, résztvevi Az ellenrzés idtartama: 2013. február 18. augusztus 23. Az ellenrzésben részt vett: valamennyi kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelsége. 3. Az ellenrzés általános tapasztalatai A 2013. évi témavizsgálat keretében a felügyelségek összesen 1890 ellenrzést folytattak le, mely vizsgálatok során 366 reklámban találtak jogsértést. A kifogásolt hirdetések közül 17 több szempontból is jogsértnek minsült. Ezen eredmény összességében 19%-os kifogásolási arányt mutat, ami a 2012-es vizsgálatban mérthez viszonyítva öt százalékpontos javulást jelent. A reklámok hatósági ellenrzése során a felügyelségek a reklámok lehet legszélesebb palettájának áttekintésére törekedtek. A hatóság elsdleges célja a fogyasztói érdekeket leginkább sért tevékenységek kiszrése, valamint azoknak a megfelel eszközökkel való hatékony visszaszorítása. A fogyasztók árérzékenységébl kiindulva a vizsgált reklámok harmadát az idei témavizsgálat során is a reklámokban feltüntetett árak jogszabályi megfelelségének ellenrzése tette ki. A területi eredmények országos szinten való aránytalanságainak kiküszöbölése érdekében a felügyelségek számára az adott megyéhez mérten kerültek a minimum és a maximum ellenrzési irányszámok meghatározásra. Az alábbi táblázat mutatja be a felügyelségek által ellenrzött és kifogásolt reklámok számát: 1
Megye Ellenrzött (db) Kifogásolt (db) Bács-Kiskun 122 16 Baranya 53 26 Békés 102 9 Borsod-Abaúj-Zemplén 69 18 Budapest 202 29 Csongrád 72 34 Fejér 123 28 Gyr-Moson-Sopron 106 7 Hajdú-Bihar 124 6 Heves 47 7 Jász-Nagykun-Szolnok 120 6 Komárom-Esztergom 54 10 Nógrád 70 7 Pest 145 45 Somogy 109 19 Szabolcs-Szatmár-Bereg 109 19 Tolna 60 42 Vas 68 8 Veszprém 86 31 Zala 86 13 4. A vizsgálat részletes megállapításai reklámhordozónként A gazdasági versenyben való fennmaradás, a termékismertetés, illetleg a termék köztudatban tartása okán a vállalkozók idrl idre új típusú reklámhordozókat vesznek igénybe meghatározott hatékonyságra törekedve, a potenciális fogyasztók megszólítása és befolyásolása érdekében. Erre tekintettel szükséges a folyamatos, állandó jelleg hatósági ellenrzés az összes hirdetési felület tekintetében. A korábbi évekhez hasonlóan a hatóság felügyeli továbbra is vizsgálták a közterületen, a nyomtatott sajtóban, televíziós és rádiós csatornákon, illetve interneten közzétett reklámokat, továbbá az egyéb, elbbi csoportokba nem sorolható reklámhordozókat is. A reklámhordozónkénti kifogásolási arányok (%) egyéb 44% internet 20% TV/rádió 5% reklámújság 16% szórólap 15% újság/magazin 26% közterületi reklám 17% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 2
4.1 Közterületi reklámhordozók A dinamikusan fejld közterületi reklám piacán az ún. outdoor kampányok használatával a vállalkozások a társadalom valamennyi rétegét el tudják érni, és ezeknek a hatásától a fogyasztó nem tud elzárkózni. A felügyelségek összesen 386 db közterületen közzétett hirdetést vizsgáltak meg. Olyan reklámokat vontak ellenrzés alá, mint például a plakátok/plakáttáblák (például: gigantplakátok, óriásplakátok, City-light plakátok, hagyományos plakátok, kis méret plakátok, jármplakátok, ún. forgóprizmás plakátok), festett cégtáblák, világító reklámberendezések (például: tetreklám, homlokzati berendezés, fényújság), utcabútorok (például: molinó, megállító tábla) és kirakatok. A hirdetések tartalma miatt 67 esetben került sor eljárás megindítására, így a kifogásolási arány országos szinten 17%-os volt, mely a tavalyi 30%-os kifogásolási arányhoz képest jelents javulást mutat. 4.2 Újságok, magazinok, szórólapok A témavizsgálat során 341 alkalommal vettek górcs alá a felügyelk újságban, magazinban közzétett reklámot, melyek 26%-ában tártak fel jogsértést, így ez az arány javuló tendenciát tükröz a tavalyi 35%-hoz képest. A kifogásolt reklámok majdnem felében (45%) nem megfelelen tettek eleget az árfeltüntetésre vonatkozó kötelezettségüknek a vállalkozások. Az újságok, magazinok esetében kimutatható 26%-os kifogásolási arány a második legmagasabb a reklámhordozók között. A 319 db ellenrzött reklámújságból 54 db esett kifogásolás alá (16%), a vizsgált 227 db szórólap közül pedig 34 db (15%) ütközött valamely módon jogszabályba. A jogszabálysértések dönt többségét mindkét reklámhordozó esetében a tisztességtelen reklámok, valamint az árfeltüntetési szabálytalanságok adták ki. 4.3 Internet A világháló nyújtotta elnyök (mint a nagy létszámú célközönség elérése egyidejleg, a földrajzi távolság megsznése, kifizetd ár-érték arány) miatt a vállalkozások elszeretettel hirdetnek az interneten. Idén a felügyelségek összesen 345 db internetes reklám vizsgálatát végezték el, melybl 70 alkalommal került sor eljárás megindítására (20%-os kifogásolási arány). Ezen mutatószám javulást mutat, tekintettel arra, hogy 2012-ben 26%-os arányban találtak jogsért reklámot az interneten. 4.4 Rádió és televízió A szakmai tanulmányok értékelései szerint az auditív és audiovizuális reklámok úgymint a rádió- és televízióreklámok jóval hatékonyabban hatnak, mint az írott sajtóban közölt hirdetések, mivel hasonlóan az internethez széles tömegeket képesek megszólítani, valamint hatékonyan ragadják meg a figyelmet. A rádióban és televízióban közzétett 179 db hirdetés vizsgálata során az idei évben is alacsony, 5 %-os volt a kifogásolt reklámok száma (10 db). Ezen hirdetési forma igénybevétele során az alkoholtartalmú italok reklámjai körében sértették meg legnagyobb arányban (6%-ban) a jogszabályi elírásokat. 3
4.5 Egyéb reklámhordozók A vizsgált 93 db reklám közül 41 db volt jogsért, ami a többi reklámhordozó kifogásolási arányához viszonyítva a legmagasabb. Ennek ellenére jelents, 12 százalékpontos javulást is mutatnak ezek a számok, hiszen míg 2012-ben ez az arány 56% volt, addig az idei évben csupán 44%. A nagy arányú jogsértés hátterében az is valószínsíthet, hogy az új, kísérleti, figyelemfelkelt megoldások kipróbálása során a reklámozók kevesebb figyelmet fordítanak a jogszabályi rendelkezések betartására. 5. A vizsgálat részletes megállapításai témakörönként Az ellenrzéseket a fogyasztók érdekeinek védelmét szem eltt tartva, a vonatkozó anyagi jogi elírások szerint végezték el a felügyelségek, mely szempontokat az alábbiakban mutatjuk be részletesen. 5.1. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közé azon reklámok tartoznak, melyek a fogyasztók megtévesztésére, ügyleti döntésük kedveztlen befolyásolására alkalmasak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok eseteinek köre igen változatos jogsértéseket ölel fel, úgy mint a megtéveszt (valótlan) tájékoztatások, az egymásnak ellentmondó feltételek vagy az elhallgatott információk. A szóban forgó kereskedelmi gyakorlatok ellenrzése általában véve nagy körültekintést igényel a hatóság munkatársaitól, mivel a vállalkozások által közzétett tájékoztatások valóságtartalma sokszor csak többszöri helyszíni ellenrzéssel ítélhet meg minden kétséget kizáróan, továbbá az ügy teljes feltárása érdekében sokszor szükséges más hatóságok bevonása is. A témavizsgálat alatt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárását célzó 443 ellenrzés során a felügyelségek 71 esetben állapítottak meg hatósági eljárásban jogsértést. Az így kapott 16%-os kifogásolási arány a 2012-es és 2011-es év ugyanekkora kifogásolási arányához képest stagnálást jelent, ennek ellenére továbbra is jónak mondható, hiszen 2010-ben 31%-os eredmény született ezen vizsgálati szempont keretei között. Reklámhordozók szerinti megoszlás alapján a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megvalósító reklámok esetében a legtöbb kifogásolás az egyéb reklámhordozókon (46%), a reklámújságokban (24%), továbbá az újságokban, magazinokban (20%) megjelent hirdetésekkel kapcsolatban született, ezután következnek a szórólapokon (16%), az interneten (13%) és a közterületen (4%) közzétett hirdetések. Pozitív eredmény, hogy a rádióban és televízióban ellenrzött reklámok között nem találkoztak e szempontból jogsért magatartással a felügyelségek. 5.1.1. Kedvezményekkel, akciókkal kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok témakörén belül a kedvezmények, akciók ellenrzésére idén is kiemelt figyelmet fordítottak a felügyelk a témavizsgálat során, hiszen a fogyasztók árérzékenységük következtében ügyleti döntéseiket még mindig az akciós hirdetésekben található információk így például a termékek ára, mennyisége, tartozékai, illetve azok elérhetsége alapján tájékozódva hozzák meg leginkább. Ezt igazolta, hogy a felügyelségek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt indult eljárások több mint felét akciót hirdet reklámokkal kapcsolatban folytatták le. A vizsgálat során a felügyelk 4
próbavásárlással ellenrizték, hogy ténylegesen a meghirdetett akciós áron kerültek-e eladásra a termékek. Az akciós reklámajánlatok körében 39 alkalommal, azaz a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megjelenése szempontjából kifogásolt esetek 55%-ában került jogsértés feltárásra. A kereskedelmi gyakorlat kiterjedtségére tekintettel több esetben az eljárás áttételre került a Gazdasági Versenyhivatalhoz. Kedvezményekkel kapcsolatban 21-szer találkoztak a felügyelk valótlan információt tartalmazó reklámmal, valamint 5 alkalommal a fogyasztók számára lényeges információt elhallgató magatartást tártak fel. További 12 esetben az ún. feketelistán tilalmazott jogsértést valósítottak meg a vállalkozások, ezen esetekben nem volt szükség annak külön vizsgálatára, hogy a megtéveszt magatartás alkalmas volt-e a fogyasztók ügyleti döntésének befolyásolására. Ezen kívül egy alkalommal találkoztak a felügyelk egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal. Eljárás lefolytatására került sor idén is többek között olyan (feketelistás) esetben, amikor a meghirdetett kedvezményes vásárlási lehetséggel már az akció els napján sem tudtak élni a fogyasztók, mert a meghirdetett termékbl nem rendelkezett (megfelel) árukészlettel az üzlet. 5.1.2. Egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok A felügyelségek az akciót, kedvezményt ígér hirdetések körén kívül további 32 esetben észleltek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megvalósító reklámot. Megtéveszt magatartást 14 esetben kifogásoltak a felügyelségek, 12 db jogsért reklám pedig az ún. feketelistás tényállásoknak megfeleltethet kereskedelmi magatartásokhoz kapcsolódott. Elfordult például, hogy a magyar termék védjegyet, továbbá a 99%-os gyógyulási arány vagy a csapatunk a Magyar Belgyógyász Társaság f szponzora állítást hamisan tüntették fel a hirdetésben, de sor került fogyasztói csoportok megtéveszt állításokat tartalmazó reklámozásának kivizsgálására is. 5.2. Jogszertlenül forgalmazott áruk reklámozásának tilalma Jogszertlenül forgalmazott termék reklámozásának gyanúja miatt a felügyelségek 9 ellenrzést végeztek, melybl 1 db hirdetést kifogásoltak. Jogosulatlan utazásszervezést, valamint egyéb jogszertlenül forgalmazott szolgáltatás reklámját tartalmazó hirdetéssel 2013-ben nem találkoztak a felügyelk. 5.3. Szerencsejátékok hirdetése Az ellenrzés keretében 13 ügyben vizsgálta a fogyasztóvédelmi hatóság nem engedélyezett szerencsejáték szervezés reklámozását. Ebbl 3 esetben állapítottak meg a felügyelségek jogsértést, mely 23%-os kifogásolási arányt jelent. Az interneten közzétett, kifogásolt reklámok jogsért módon azt a látszatot keltették, hogy a szerencsejátékot szervez cégek rendelkeznek a tevékenység folytatásához szükséges állami adóhatósági engedéllyel. Gyermekeknek szóló szerencsejáték reklámokkal a vizsgálat ideje alatt a felügyelségek nem találkoztak. 5.4. Gyermek- és fiatalkorúak védelme A gyerekek 4-5 éves kor alatt nem tudnak különbséget tenni a hirdetések és a többi msor között. Ötéves kor felett már felismerik a hirdetéseket, de nem a kereskedelmi tartalom szerint, hanem sokkal inkább, hogy mennyire vicces, milyen hosszú. A reklámmal kapcsolatos gondolkodási feladat annak felismerésérl szól, hogy egy adott hirdetésnek az a célja, hogy meggyzze a befogadót, és hogy ez a cél valójában a hirdet érdekeit szolgálja. 5
Erre a felismerésre a gyerekek csak 7-8 éves koruk után válnak képessé. 1 A reklámozók valódi céljait a fiatalkorúak sem ismerik fel, befolyásolhatóak, s ez védtelenné teszi ket. Összességében a felügyelk által ellenrzött 31 db reklámból 1 db nem felelt meg a gyermek- és fiatalkorúak védelmét célzó reklámjogi elírásoknak. A kifogásolt hirdetésben egy vendéglátó-ipari egység programajánlóján az alábbi fiatalkorúaknak szóló felhívás volt olvasható: TOPLESS TÁNCOSLÁNYOKKAL! FUVAROSOK és PROSTIK ÉJSZAKÁJA ( ) belépés csak 16 éven felülieknek! ( ) A reklámban használt kifejezések, valamint a szórólapon található képi megjelenítés a szexualitást hangsúlyozva kívánta jogszabályba ütköz módon népszersíteni a szórakozóhelyet. A legtöbb vizsgálatot a közterületi reklámhordozókon, különböz szórólapokon és az interneten közzétett reklámhirdetésekre összpontosítva végezték el. 5.5. Dohányáruk reklámozása A dohányáruk reklámjának ellenrzésére 83 alkalommal került sor, melynek során 34 esetben tártak fel jogsértést a felügyelségek. A kapott 41%-os kifogásolási arány nagymérték javulást jelentett a korábbi évek kifogásolási arányaihoz képest, amely 2012-ben 81%-os, 2011-ben pedig 96%-os volt. A jogsértések közül 33 esetben forgalmazási helyen kívül, egyéb reklámhordozókon tártak fel jogsértést, míg egy dohányreklámnál az egészségvéd figyelmeztetéssel, illetve a kátrány-, nikotin-, illetve szén-monoxid-tartalom feltüntetéssel kapcsolatos problémát találtak a hatóság munkatársai. Ezen túlmenen közvetett dohányreklámmal, túlzott fogyasztásra felhívó dohányreklámmal, valamint az elírtnál nagyobb méret dohányreklámmal nem találkoztak a felügyelségek. 5.6. Alkoholtartalmú italok reklámozása A vizsgált területen az ellenrzött reklámok több mint harmada, 82 reklámból 29 db bizonyult kifogásolhatónak, ami ezzel a harmadik legmagasabb kifogásolási arányt adta. Az idei évben is a közterületi reklámhordozókon közzétett hirdetések vizsgálata során észlelték a legtöbb mulasztást a felügyelk, azonban a 2012-ben kapott 80%-os kifogásolási arány ezúttal annak felére (40%) esett vissza, azaz 42 ellenrzött reklámból 17 volt jogsért. Fenti jogsértések mindegyike olyan szabadtéri reklámhordozón valósult meg, amely közoktatási, illetve egészségügyi intézmény bejáratától légvonalban mért 200 méteres távolságon belül volt található. Fentieken túl a felügyelségek 6-6 esetben bukkantak sajtótermék címlapján megjelenített, valamint interneten és magazinban közzétett, egyéb törvényi tilalomba ütköz alkoholreklámra. Pozitív tapasztalat, hogy mértéktelen alkoholfogyasztásra felhívó reklámmal a munkatársak a témavizsgálat idtartama alatt nem találkoztak. 5.7. Szexuális áruk és szolgáltatások reklámozása 2013-ban a fogyasztóvédelmi hatóság 16 vizsgált esetbl 11 alkalommal állapította meg szexuális ingerkeltésre alkalmas áru tiltott reklámozását újságokban és interneten megjelent hirdetésekben. Ezzel szemben pornográf reklámmal, valamint szexuális szolgáltatás reklámjával nem találkoztak a munkatársak. 1 Sas István: Reklám és Pszichológia. Budapest, Kommunikációs Akadémia Könyvtár. 2007, 41. oldal) 6
5.8. Az árfeltüntetés szabályai A megalapozott ügyleti döntés meghozatalához, minden esetben nélkülözhetetlen az árak és egységárak jogszabály szerinti feltüntetése. Az ellenrzési idszak alatt a felügyelségek 692 esetben (az összes ellenrzés majd harmadát kiteven) végeztek árvizsgálatot. A vizsgálatok eredményeképp 180 alkalommal tapasztaltak valamilyen hiányosságot (26%), amely a tavalyi eredményhez képest 3 százalékpontos javulást jelent. Az árfeltüntetés megfelelségének vizsgálatakor a legmagasabb kifogásolási arány az egyéb reklámhordozók és az újságok, magazinok esetében merült fel (50%, illetve 45%). Míg a tavalyi évben az egyéb reklámhordozók vizsgálata során nem találtak a felügyelk kifogásolásra okot adó esetet, addig az idei évben az egyéb reklámhordozók kifogásolási aránya nagy mértékben romlott, ugyanakkor az újságok, magazinok esetében kapott eredmény 9 százalékpontos javulást mutatott a tavalyi adatokhoz képest. Szintén javult az internetes árfeltüntetések hiányosságainak elfordulása (32%), amely a tavalyihoz képest 6 százalékpontos csökkenést hozott. Fentieken túl nagymérték javuló tendenciát tükrözött a reklámújságokban történt árfeltüntetés kifogásolási aránya is, mely a tavalyi 26%-ról 13%-ra esett, ezen kívül a közterületi reklámok körében is 2 százalékpontos csökkenés volt megfigyelhet (24%). Ezzel szemben sajnálatos módon megntt a kifogásolási aránya a szórólapokon (16%-ról 25%-ra), valamint a televíziós és rádiós fórumokon (3%-ról 7,5%-ra) közzétett reklámoknak. Fenti eredmények alakulását az alábbi diagram mutatja be. Az árfeltüntetési kifogásolások megoszlásának összehasonlítása a szabálytalanság típusa szerint (%) 2013 2012 nem egyértelm árfeltüntetés, nem könnyen azonosítható, vagy tisztán olvasható ár nem Ft-ban, hanem más valutában feltüntetett ár nem szabályszer egységár-feltüntetés egységár feltüntetésének hiánya bruttó árfeltüntetés hiánya 4% 6% 2% 3% 12% 24% 20% 18% 50% 61% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 5.9. A nyelvvédelmi törvény betartásának ellenrzése A felügyelségek munkáját 2013-ben is a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Nyelvhelyességi Tanácsadó Testülete segítette a meghonosodott idegen nyelv kifejezések kérdésének eldöntése tekintetében. A nyelvvédelmi elírások betartásának ellenrzésére 154 alkalommal került sor, melyek közül 20 eset végzdött jogsértés megállapításával. Az így kapott 13%-os kifogásolási arány a korábbi javuló tendencia folytatását mutatja az elz évek eredményeinek sorában. A jogsértések közül a felügyelségek 12 alkalommal fedeztek fel szabálytalan idegen nyelv szöveget különböz reklámokban és 8 ízben fordult el szabálytalan idegen nyelv szöveg 7
kirakatokban. A legjellemzbb jogsértés továbbra is az akciós idszakokban történt angol nyelv feliratokkal való hirdetés volt. 5.10. Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök reklámozása Megfigyelhet, hogy sok az egészség megrzésére sarkalló hirdetés, hisz a téma mindenkit érint, kiemelt érdekldésre tart számot. Ezen reklámok vizsgálata során elengedhetetlen a tényszer, túlzásoktól mentes tájékoztatás meglétének ellenrzése, hiszen a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz reklámokban feltüntetett információk értékelése a fogyasztók számára sok esetben nehézséget jelenthet. A 2013. évi vizsgálatok során a hatóság munkájához a gyógyszerek és a gyógyszernek nem minsül gyógyhatású készítmények, az étrend-kiegészítk beazonosításában, továbbá a gyógyászati segédeszközök kapcsán a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézete (GYEMSZI OGYI), az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), valamint az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) nyújtott szakmai segítséget. A gyógyszer- és a gyógyászati segédeszköz hirdetések ellenrzésének eredménye összesen 4%-os kifogásolási arányt mutat. A gyógyszerek reklámját 98 esetben ellenrizték, melybl 3 esetben került sor hatósági eljárás lefolytatására (3%), míg a 16 gyógyászati segédeszköz reklámból 2 esetben (12%) találtak kifogásolható reklámot a felügyelségek. 5.11. Egyéb reklámszabályok ellenrzési tapasztalatai A temetkezési szolgáltatásra vonatkozó reklámjogi elírások ellenrzései során elssorban a helyi sajtótermékekben és közterületi reklámhordozókon megjelent temetkezési szolgáltatások népszersítését kifogásolták a felügyelségek. A vizsgálat eredménye alapján a temetkezési szolgáltatások reklámjainak 24%-a ütközött jogszabályi elírásba (amely jelentsen kevesebb, mint a tavalyi 31%). A munkatársak a 25 ellenrzés során 6 alkalommal találtak szabálytalanságot, a legjellemzbb jogsértés pedig az idei évben is a hirdetések tartalmi elemeinek jogszabályszer feltüntetésével volt kapcsolatos. A reklámtörvény egyéb elírásait sért hirdetések körében 11 ellenrzést folytattak le a felügyelségek, melybl 2 végzdött kifogásolással. Mindkét esetben fegyver tiltott reklámozása miatt indult eljárás. A tavalyi évben elforduló, reklámtilalomba ütköz, terhességmegszakítást hirdet reklámmal az idei évben nem találkoztak a munkatársak, ezen kívül veszélyes eb, állatviadal, emberi szerv és szövet, illetve veszélyeztet, károsító magatartás reklámozását sem tapasztalták. A kozmetikumok reklámozásának ellenrzése során mindössze 2 eset vezetett kifogásolásra a 31 alkalomból, az egyik esetben a kozmetikumoknak terápiás hatást, a másik esetben nem valós, megtéveszt hatást tulajdonított a hirdetés. A fogyasztóknak nyújtott hitelt népszersít reklámok ellenrzése körében a 16 vizsgált esetbl egyben állapították meg a kötelezen feltüntetend adatok hiányát. Az új személygépkocsik reklámozására vonatkozó jogi rendelkezéseket maradéktalanul betartották a vizsgálat alá vont hirdetések, hiszen 31 esetbl egyetlen egy sem esett kifogásolás alá. 5.12. Reklámozó és közzétev azonosíthatósága A jogalkotó jogszabályi kötelezettségként rögzítette a reklámozó vállalkozás adatszolgáltatási kötelezettségét a reklámszolgáltató, valamint a reklám közzétevje felé, 8
FÜGGELÉK a gazdasági reklámtevékenység átfogó ellenrzéséhez, különös tekintettel a koruk, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk, anyagi helyzetük miatt különösen kiszolgáltatott fogyasztókat megtéveszt kereskedelmi gyakorlatra cím összefoglaló jelentéshez Az ellenrzés alapját az alábbi jogszabályok képezték: a gazdasági reklámtevékenység alapvet feltételeirl és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdek közlemények magyar nyelv közzétételérl szóló 2001. évi XCVI. törvény; a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény; a fogyasztónak nyújtott hitelrl szóló 2009. évi CLXII. törvény; a szervezett bnözés, valamint az azzal összefügg egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény; a szerencsejáték szervezésérl szóló 1991. évi XXXIV. törvény; az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefügg szolgáltatások egyes kérdéseirl szóló 2001. évi CVIII. törvény; a nemdohányzók védelmérl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény; fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérl szóló 2012. évi CXXXIV. törvény; az egészségügyrl szóló 1997. évi CLIV. törvény; a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény; a temetkrl és temetkezésrl szóló 1999. évi XLIII. törvény; az állatok védelmérl és kíméletérl szóló 1998. évi XXVIII. törvény; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII.31.) Korm. rendelet; a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet;