PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora Témavezető: Dr. Budai Péter MEZŐGAZDASÁGI VEGYI ANYAGOK IRRITATÍV HATÁSAINAK IN VITRO TOXIKOLÓGIAI VIZSGÁLATA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Tavaszi Judit KESZTHELY 2012
TARTALOMJEGYZÉK 1. TUDOMÁNYOS ELŐZMÉNYEK...4 2. KUTATÁSI CÉLOK...6 3. ANYAG ÉS MÓDSZER...7 3.1. Vizsgálati anyagok...7 3.1.1. Inszekticidek... 7 3.1.2. Herbicidek... 8 3.1.3. Fungicidek... 8 3.1.4. Tápanyag-visszapótlásra alkalmazható készítmények... 9 3.2. Alkalmazott koncentrációk...9 3.3. Felhasznált tesztrendszerek...10 3.4. Kísérleti módszerek...10 3.4.1. Az in vitro HET-CAM teszt... 10 3.4.2. Az in vitro MTT-Assay... 11 3.4.3. Az in vivo Draize-féle teszt... 12 3.5. Statisztikai vizsgálat...12 4. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS...14 4.1. Az in vitro HET-CAM teszt...14 4.1.1. Inszekticidek... 14 4.1.2. Herbicidek... 14 4.1.3. Fungicidek... 15 4.1.4. A tápanyag-visszapótlásra alkalmazható készítmények... 15 4.2. Az MTT-Assay...15 4.2.1. Az inszekticidek... 16 4.2.2. A herbicidek... 16 4.2.3. A fungicidek... 16 4.2.4. A tápanyag-visszapótlásra alkalmazható készítmények... 16 4.3. Javaslatok...17 2
5. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK...18 6. PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE...24 3
1. TUDOMÁNYOS ELŐZMÉNYEK A Föld növekvő lakossága és a növekvő élelmiszer igények egyre magasabb szintű követelményeket támasztanak a mezőgazdasággal szemben. Az ipar, a települések és a közlekedés térhódítása, valamint a természetvédelem erősödése a rendelkezésre álló területen elérhető hozam növelését követeli meg a mezőgazdaságtól. A fenntartható fejlődés azonban csak az integrált növényvédelem céltudatos alkalmazásával valósítható meg. Ezt az elvet követve a kémiai növényvédelem mellett a fizikai és biológiai védekezés is megjelenik, amely bizonyos mértékben visszaszorítja ugyan, de teljes mértékben nem pótolhatja a vegyszeres beavatkozásokat; a kémiai növényvédelem továbbra is az egyik legfontosabb védekezési eljárás a mezőgazdasági termelésben. Felmérések szerint a kultúrnövényeket károsító élő szervezetek (gombák, baktériumok, rovarok stb.) napjainkban világszerte átlagosan mintegy 35%-kal csökkentik a mezőgazdasági terméshozamokat. Ebből az állati kártevők, elsősorban a rovarok 14%, a mikroorganizmusok, főleg a gombák 12%, a gyomnövények 9% termésveszteséget okoznak. A növényvédelem feladata, hogy kiküszöbölje ezeket a káros hatásokat és biztonságossá tegye a termelést (Gáborjányi és mtsai, 1995). A növényvédő szerek azonban a gyakorlati alkalmazás során a nem-célszervezetekre is hatást gyakorolnak, közvetlenül vagy közvetve károsíthatják az élővilágot. A talajba kerülve az ott élő ökoszisztémát, a talajvízbe, felszíni vizekbe jutva a vízi szervezeteket károsíthatják; a táplálékláncban való feldúsulás esetén a végső fogyasztó, az ember is érintetté válhat. A növényvédő szerekkel foglalkozó ember a munkája során (napi gyakorisággal) kerülhet érintkezésbe a vegyi anyagokkal. A kijuttatás alkalmával a helyi elváltozás (károsodás), az érintett területről való felszívódás után a szisztémás mérgezés esélye is számottevő. A testfelszín vonatkozásában helyi mérgezés során különböző mértékű szem- és bőrkárosodással kell számolnunk. A szembe jutott mérgező anyagok az enyhe, reverzibilis kötőhártya gyulladástól kezdve súlyos és maradandó szemkárosodást, szaruhártyahomályt, sőt vakságot és egyéb életveszélyes károsodást okozhatnak (Bordás, 1971). 4
A mezőgazdasági vegyi anyagok forgalomba hozatalát napjainkban számos toxikológiai vizsgálat előzi meg. Ezek, a készítmények olyan tulajdonságait tárják fel, amelyek a humán egészségkockázat és a természetkárosodás kockázatának jellemzéséhez szükségesek. A szemirritáció mértékének meghatározására jelenleg a Draize-féle, nyúlon végzett tesztből származó eredményeket fogadják el, ezen teszt alapján becsülik az esetleges emberi expozíció során várható szemkárosodást. Mivel a kísérlet az állatra nézve jelentős fájdalommal járhat, több olyan alterntív és in vitro módszer áll fejlesztés alatt, ami később az in vivo tesztet felválthatja. A primer szemirritáció területén az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) 1987-ben beleegyezett abba, hogy a jól érvényesített in vitro tesztekből származó adatokat elfogadják az in vivo adatok helyett. A perspektivikus alternatív módszerek közé tartoznak a tyúktojás chorioallantois membránját (CAM) használó in vitro vizsgálati módszerek is (Walum és mtsai, 1992). Az experimentális toxikológia valamennyi szakterületén megjelentek a különböző in vitro, ill. alternatív módszerek, de általánosan elmondható, hogy jelenleg még az in vitro módszerek nem válthatják ki teljes egészében az in vivo kísérleteket. 5
2. Kutatási célok Vizsgálataim során célul tűztem ki a különböző mezőgazdasági vegyi anyagok, növényvédő szerek és tápanyag-visszapótlásra használható készítmények in vitro HET-CAM teszttel és in vitro citotoxicitási vizsgálattal történő irritációs potenciáljának meghatározását. A vizsgálati anyagként alkalmazott készítmények kiválasztásánál figyelembe vettem az irodalmi irritációs adatokat, és a nem irritatív vegyületektől az erősen irritatív vegyületekig az irritációs skálának megfelelően vontam be a mezőgazdasági vegyi anyagokat a kísérletekbe. A HET-CAM tesztet ez idáig elsősorban kozmetikumok, ipari és háztartási vegyi anyagok irritatív potenciáljának meghatározására használták, mezőgazdasági vegyi anyagok tesztelésére kevésbé, így az általam elvégzett vizsgálatok a vegyi anyag típusát illetően hiánypótló jellegűek. Vizsgálataim során összesen 50, a nem irritatív és irritatív kategóriákba eső mezőgazdasági vegyi anyag irritációs potenciálját vizsgáltam in vitro HET-CAM teszttel és in vivo Draize-féle primer szemirritációs vizsgálattal. 12 vizsgálati anyag esetében in vitro citotoxikológiai vizsgálatot is végeztem, az eredményeket pedig az in vivo módszerrel és a HET-CAM teszttel kapott eredményekhez hasonlítottam. A kiértékelés során arra a kérdésre próbáltam választ adni, hogy az in vitro technikák önmagukban vagy tesztrendszer formájában alkalmasak lehetnek-e az in vivo módszer helyettesítésére. 6
3. Anyag és módszer 3.1. Vizsgálati anyagok 3.1.1. Inszekticidek Actellic 50 EC Agrol Plus Chinmetrin 25 EC Match 050 EC Mospilan 3 EC Omite 57 E Pyrinex 48 EC Sumi-Alpha 5 EC Talstar 10 EC Fendona 2 EC Kohinor 200 SL Sherpa Confidor 200 SL Thionex 35 EC Unifosz 50 EC Zolone 350 EC 7
3.1.2. Herbicidek Clinic 480 SL Dezormon Falcon 460 EC Fozát 480 Glialka 480 Plus Stomp 330 EC Targa Super 5 EC Totril Trend TM Afalon Dispersion Alirox 80 EC Kapazin Medallon Premium Perenal Proponit 720 EC 3.1.3. Fungicidek Charisma 207 EC Folicur Solo Previcur 607 SL Systhane 12 E Topas 100 EC Alpha-Solo Contaf Rubigan 12 EC Talendo 8
3.1.4. Tápanyag-visszapótlásra alkalmazható készítmények Atonik Compo Fito Horm Folisol W Genezis Jolovit Nonit Silwet L-77 Substral Wuxal 3.2. Alkalmazott koncentrációk Az in vitro HET-CAM tesztben és az in vivo Draize-tesztben minden anyagot 100%-os töménységben vizsgáltam. Az in vitro MTT-Assay során hígítási sort készítettem. A felhasznált sejtek tápoldata a 10, 20, 40, 80, 160, 320, 640 és 1280-szoros hígításban előkészített tesztanyagot 10 w/w%-ban tartalmazta. 9
3.3. Felhasznált tesztrendszerek Az in vitro HET-CAM teszthez Shaver Rusticbro tenyésztojásokat használtam, mivel ezek jó termékenységi mutatókkal rendelkeznek, a tojások kelési aránya magas. A citotoxicitási vizsgálatok során Vero, afrikai zöldmajom vese epithelsejteket (ECACC No: 84113001) alkalmaztam. A klasszikus Draize-féle szemirritációs vizsgálatot a 405-ös számú OECD Guideline (2002) alapján új-zélandi fehér nyúlon végeztem el. 3.4. Kísérleti módszerek 3.4.1. Az in vitro HET-CAM teszt A módszert az Invittox Protocol 47. száma (1990) írja le. A CAM-on bekövetkező változások (érlízis, vérzés, koaguláció) alapján az irritáció mértéke becsülhető, számítógépes program segítségével számszerűsíthető, és a kapott számszerű érték alapján irritációs kategóriába sorolható. A tojásokat Ragus inkubátorban, 37 o C hőmérsékleten, 60-70%-os relatív páratartalom mellett 10 napig keltettem, mivel a chorioallantois membrán ekkorra éri el a megfelelő fejlettségi állapotot. Nyolc napig naponta forgattam, hogy az embrió letapadását elkerüljem. A 9. napon, lámpázást követően a hibásakat eltávolítottam, és a tojást a tompa végével felfelé helyeztem vissza a keltetőbe, ami a CAM 10. napi hozzáférhetőségét segítette elő. A tojásokat a keltetés 10. napján dolgoztam fel. Ekkorra az embrionálódott tyúktojás chorioallantois membránja már kifejlődött, kezelésre alkalmas. A CAM-on vérzés, véredény lízis 10
vagy koaguláció figyelhető meg. Az elváltozásokat és azok időpontját (másodpercben) jegyzőkönyvben rögzítettem. Az értékelés számítógépes program segítségével történt, a következő algoritmus alapján (Invittox Protocol 47, 1990): 301-secH 301-secL 301-secC RI = x 5 + x 7 + x 9 300 300 300 ahol: H: vérzés, L: érlízis, C: koaguláció, RI: irritációs index, sec: indulási idő másodpercben Az egyes vegyi anyagok vizsgálatából származó eredmények átlagát a képletbe helyettesíve, az irritációs indexeket meghatároztam. 3.4.2. Az in vitro MTT-Assay A vizsgálatot Vero, afrikai zöldmajom vese epithelsejteken (ECACC No: 84113001), végeztem, amelyeket 24 órával a vizsgálat megkezdése előtt az előzőleg elkészített szuszpenzióban (Hank-oldat), megfelelő hígításban mikroteszt lemez vájataiba vittem. A sejtek 24 óra alatt egyszer osztódnak és a vájatok falához tapadnak. Másnap a sejtek tápoldatát kiöntöttem, és friss tápoldatra cseréltem. Ez a tápoldat 10%-ban (v/v%) a vizsgálati anyag különböző mértékben hígított oldatát tartalmazta. A 24 órás expozíció után 2 órán át 1 mg/ml MTT oldattal inkubáltam a sejteket, majd a keletkezett formazán kristályokat metanollal oldottam. Az oldat fényelnyelését 570 és 630 nm hullámhosszon mértem. Az élő sejtek száma az (OD570 OD630) értékkel arányos. Kontrollként kezeletlen sejteket 11
használtam. A kezelt oldat fényelnyelését a kezeletlenhez viszonyítva, az élő sejtek %-os aránya meghatározható: 3.4.3. Az in vivo Draize-féle teszt a kezelt sejtek abszorbanciája a kontroll sejtek abszorbanciája x100 A klasszikus Draize-féle szemirritációs vizsgálatot a 405-ös számú OECD Guideline (2002) alapján végeztem el. A kísérletben minden vegyi anyag esetén 2 vagy 3 új-zélandi fehér nyulat használtam fel. A nyulak egyik oldali szemét kezeltem, a kezeletlen szem kontrollként szolgált, ezért kontroll csoport beállítása nem szükséges (önkontrollos teszt). Az egyedileg elhelyezett állatok számára 22-25 ºC-ot, 50-70%-os relatív páratartalmat és napi 12 óra mesterséges megvilágítást biztosítottam. Takarmányként egységes nyúltápot és csapvizet kaptak ad libitum. A kísérleti anyagot főzőpohárban készítettem elő, és szemcseppentővel az egyik szem kötőhártyazsákjába 0,1 ml vizsgálati anyagot helyeztem, majd a kezelést követő 1 óra, 1, 2, 3 és 7 nap után értékeltem a szem hártyáin jelentkező elváltozásokat (Draize és mtsai, 1944). A szem különböző hártyáin jelentkező elváltozások külön kerültek értékelésre. Az elváltozásokhoz értékelő pontokat rendeltem, majd ezeket összesítve, Kay és Calandra módszere alapján (Maximum Mean Total Score MMTS, Kay J. H. and Calandra J. C., 1962) határoztam meg az irritációs indexet. 3.5. Statisztikai vizsgálat Az in vitro HET-CAM tesztből és az in vivo Draize-féle primer szemirritációs tesztből származó eredmények statisztikai összehasonlítását a Pearson-féle korrelációs vizsgálattal végeztem. 12
13
4. Kísérleti eredmények, értékelés 4.1. Az in vitro HET-CAM teszt 4.1.1. Inszekticidek Összesen 16 rovarirtó került tesztelésre, ezek közül 9 esetben (56.2%), az Actellic 50 EC, az Agrol Plus, a Chinmetrin 25 EC, a Match 050 EC, a Mospilan 3 EC, az Omite 57 E, a Pyrinex 48 EC, a Sumi-Alpha 5 EC és a Talstar 10 EC esetében egyezik az in vitro HET-CAM tesztből és az in vivo Draize tesztből kapott eredmény. Három tesztanyag (18.8%), a Fendona 2 EC, a Kohinor 200 SL és a Sherpa esetében erősebb irritáció mutatkozott az in vitro teszt során, míg a Confidor 200 SL, a Thionex 35 EC, az Unifosz 50 EC és a Zolone 350 EC tesztelésekor (25%) a HET-CAM teszt gyengébb irritációt mutatott az in vivo teszt eredményénél. 4.1.2. Herbicidek A 15 vizsgált gyomirtóból a Clinic 480 SL, a Dezormon, a Falcon 460 EC, a Fozát 480, a Glialka 480 Plus, a Stomp 330 EC, a Targa Super 5 EC, a Totril és a Trend TM mutatott azonos eredményt (60%) az in vitro HET-CAM és az in vivo Draize-teszt során. Az Afalon Dispersion, az Alirox 80 EC, a Kapazin, a Medallon Premium, a Perenal és a Proponit 720 EC esetében az in vitro HET-CAM teszt a kémiai irritációt erősebbnek értékelte (40%). 14
4.1.3. Fungicidek Összesen 9 folyékony gombaölő szert vizsgáltam, ezek közül a Charisma 207 EC, a Folicur Solo, a Previcur 607 SL, a Systhane 12 E és a Topas 100 EC esetében (55.6%) egyeznek az in vitro HET-CAM és az in vivo Draize tesztekből kapott eredmények. Az Alpha-Solo, a Contaf, a Rubigan 12 EC és a Talendo tesztelése során (44,4%) az in vitro HET-CAM teszt eredményei gyengébb irritációt mutattak az in vivo Draize tesztben megfigyelt eredménynél. 4.1.4. A tápanyag-visszapótlásra alkalmazható készítmények Összesen 10 készítményt használtam fel; az in vitro HET-CAM és az in vivo Draize tesztből kapott eredmény 9 esetben (90%), az Atonik, a Compo, a Fito Horm, a Folisol W, a Genezis, Jolovit, Nonit, Silwet L-77 és a Substral esetén egyezik. A Wuxal (10%) tesztelésekor az in vitro HET-CAM teszt erősebb irritációt mutatott, mint az in vivo teszt. 4.2. Az MTT-Assay Tizenkettő anyagot vizsgáltam az in vitro citotoxicitási teszttel, 3 inszekticidet, 5 herbicidet, 2 fungicidet és 2 tápanyag-visszapótlásra alkalmazható készítményt. Az in vitro módszerrel kapott eredmények 92%-ban egyeztek az in vivo módszer eredményeivel. A Previcur 607 SL esetén az in vitro eredmények erősebb irritációra utaltak, mint az in vivo vizsgálat eredményei. 15
4.2.1. Az inszekticidek A rovarirtók közül az Actellic 50 EC és a Match 050 EC mind az in vitro HET-CAM teszttel, mind az in vivo Draize teszttel azonos eredményt mutatott (67%). A Confidor 200 SL esetében az MTT-Assay alapján becsült irritáció az in vivo eredménnyel egyezett, a HET-CAM tesztből származó eredménynél erősebb irritációra utalt. 4.2.2. A herbicidek A vizsgált gyomirtóknál 4 esetben (80%) mindhárom tesztből azonos eredményt kaptam. Az Alirox 80 EC az MTT-Assay az in vivo teszttel egyező irritációt mutatott, az in vitro HET-CAM tesztnél gyengébbet. 4.2.3. A fungicidek A fungicidek tesztelésekor a Systhane 12 E eredményei mindhárom tesztben egyeztek (50%), míg a Previcur 607 SL a citotoxicitási teszt a másik két módszernél erősebb irritációra utalt. 4.2.4. A tápanyag-visszapótlásra alkalmazható készítmények A 2 tápanyag-visszapótlásra alkalmazható készítmény az MTT-assay során azonos irritációt mutatott mind az in vitro HET-CAM teszt, mind az in vivo Draize-teszt eredményeivel. Az MTT citotoxicitási vizsgálatból származó eredmények tehát az in vivo eredményekkel 11 esetben (92%) egyeztek, míg az in vitro HET-CAM teszt eredményeivel 9 esetben (75%). 16
4.3. Javaslatok Az általam elvégzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy az in vitro citotoxikológiai vizsgálatok eredményei jó korrelációt mutattak az in vivo tesztből származó eredményekkel. Célszerű lenne a vizsgálatot további mezőgazdasági vegyi anyagokkal elvégezni, és az eredményeket az in vivo tesztben megállapított irritációs potenciállal összevetni. A HET-CAM teszttel jelen vizsgálatok során csak folyékony, átlátszó tesztanyagok irritációs hatásait vizsgáltam. Mivel az eredmények alapján, tesztrendszer elemeként később alkalmas lehet az élő állaton végzett vizsgálatok kiváltására, javaslom szilárd halmazállapotú kemikáliák vizsgálatát ezen módszerrel. Az in vitro MTT-Assay alkalmazásával vizsgálható lenne azon szilárd anyagok irritációs potenciálja, ami a HET-CAM teszttel még körülményesen értékelhető. A kettő in vitro technika együttes alkalmazásával a valós irritáció alábecsülésének az esélye vizsgálataim során csökkent. Érdemes lenne további alternatív módszereket a HET-CAM teszttel és a citotoxicitási vizsgálattal egyidejűleg alkalmazni, így az esetleges hibalehetőséget minimálisra csökkenteni. A HET-CAM teszt és az MTT-Assay eredményei vizsgálataim alapján együttesen nagyon jól korrelálnak az in vivo adatokkal. Javaslom további anyagok vizsgálatát mindkét módszerrel. Az általam vizsgált mezőgazdasági vegyi anyagok közül a HET-CAM teszt 25%-ban becsülte alá az irritációt az inszekticidek esetében, és 44%-ban a fungicidek tesztelése során. Az in vivo tesztekben ezen anyagok hosszan fennálló tüneteket okoztak. Érdemes lenne megvizsgálni az adott kemikáliák hatásmechanizmusát, és a HET-CAM tesztben hasonló típusú vegyületek által okozott elváltozásokat megfigyelni, így a későbbiekben 17
az irritáció alábecsülésének az esélye csökkenhetne. Javaslom továbbá ugyanezen anyagok MTT-Assay-vel való vizsgálatát is. 5. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. Elsőként végeztem el a következő mezőgazdasági vegyi anyagok irritatív potenciáljának meghatározását az in vitro HET-CAM teszttel: Inszekticidek: ACTELLIC 50 EC: erősen irritatív AGROL PLUS: gyengén irritatív CHINMETRIN 25 EC: erősen irritatív CONFIDOR 200 SL: gyengén irritatív FENDONA 2 EC: erősen irritatív KOHINOR 200 SL: erősen irritatív MATCH 050 EC: erősen irritatív MOSPILAN 3 EC: erősen irritatív OMITE 57 E: erősen irritatív PYRINEX 48 EC: gyengén irritatív SHERPA: erősen irritatív SUMI-ALPHA 5 EC: erősen irritatív 18
TALSTAR 10 EC: erősen irritatív THIONEX 35 EC: gyengén irritatív UNIFOSZ 50 EC: gyengén irritatív ZOLONE 350 EC: gyengén irritatív Herbicidek: AFALON DISPERSION: erősen irritatív ALIROX 80 EC: erősen irritatív CLINIC 480 SL: erősen irritatív DEZORMON: erősen irritatív FALCON 460 EC: erősen irritatív FOZÁT 480: gyengén irritatív GLIALKA 480 PLUS: erősen irritatív KAPAZIN: erősen irritatív MEDALLON PREMIUM: erősen irritatív PERENAL: erősen irritatív PROPONIT 720 EC: erősen irritatív STOMP 330 EC: közepesen irritatív TARGA SUPER 5 EC: erősen irritatív TOTRIL: erősen irritatív 19
TREND TM : erősen irritatív Fungicidek: ALFA-SOLO: gyengén irritatív CHARISMA 207 EC: gyengén irritatív CONTAF: gyengén irritatív FOLICUR SOLO: erősen irritatív PREVICUR 607 SL: gyengén irritatív RUBIGAN 12 EC: gyengén irritatív SYSTHANE 12 E: erősen irritatív TALENDO: gyengén irritatív TOPAS 100 EC: erősen irritatív Tápanyag-visszapótlásra alkalmazható készítmények: ATONIK: gyengén irritatív COMPO: gyengén irritatív FITO HORM: gyengén irritatív FOLISOL W: gyengén irritatív GENEZIS: gyengén irritatív 20
JOLOVIT: gyengén irritatív NONIT: erősen irritatív SILWET L-77: erősen irritatív SUBSTRAL: gyengén irritatív WUXAL: erősen irritatív 2. Elsőként végeztem el a következő mezőgazdasági vegyi anyagok irritatív potenciáljának meghatározását az in vitro MTT-Assay-vel: Inszekticidek: ACTELLIC 50 EC: erősen irritatív CONFIDOR 200 SL: közepesen irritatív MATCH 050 EC: erősen irritatív Herbicidek: ALIROX 80 EC: közepesen irritatív CLINIC 480 SL: erősen irritatív GLIALKA 480 PLUS: erősen irritatív TARGA SUPER 5 EC: erősen irritatív TREND TM : erősen irritatív 21
Fungicidek: PREVICUR 607 SL: közepesen irritatív SYSTHANE 12 E: erősen irritatív Tápanyag-visszapótlásra alkalmazható készítmények: SILWET L-77: erősen irritatív SUBSTRAL: gyengén irritatív 3. Az in vitro tesztekből (HET-CAM, MTT-Assay) és az in vivo Draize tesztből származó eredmények összehasonlítása alapján az in vitro HET-CAM teszt és az MTT-Assay is alkalmas mezőgazdasági vegyi anyagok irritatív tulajdonságainak vizsgálatára. 4. Az általam, mezőgazdasági vegyi anyagokkal elvégzett in vitro HET-CAM teszt és MTT-Assay eredményei alapján a két alternatív módszer külön-külön is alkalmas elővizsgálati módszerként különböző vegyi anyagok irritatív hatásainak vizsgálatára. 5. Bár a HET-CAM teszt eredményei jó korrelációt mutatnak a Draize-teszt eredményeivel, a módszer önállóan alkalmazva nem használható a növényvédőszerek engedélyezése során előírt kockázatbecslési eljárásban. 22
6. Bár az MTT-Assay eredményei jó korrelációt mutatnak a Draize-teszt eredményeivel, a módszer önállóan alkalmazva nem használható a növényvédőszerek engedélyezése során előírt kockázatbecslési eljárásban. 7. A két in vitro módszer, a HET-CAM teszt és az MTT-Assay együttesen alkalmazva jól kiegészítik egymást, így jobban közelítik a valós, in vivo Draize tesztből származó eredményeket. A két módszer használatával és további alternatív módszerek bevonásával a jövőben potenciális helyettesítő tesztrendszer fejleszthető. 23
6. PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Az értekezés témaköréből megjelent publikációk Tudományos cikkek Tavaszi J., Budai P.: Toxicity study of agrochemicals on chorioallantoic membrane of the egg. Comm. Appl. Biol. Sci, Ghent University, 71/2a., 101 105., 2006. Tavaszi J., Budai P.: The use of HET-CAM test in detecting the ocular irritation. Comm. Appl. Biol. Sci, Ghent University 2007. p. 101 105. Tavaszi J., Budai P.: Szemirritáció becslése a HET-CAM teszttel. Erdei Ferenc IV. Tudományos Konferencia, Kecskemét, 2007. augusztus 27-28. Kiadvány, 975-978.o. Tavaszi J., Budai P.: Examination of eye irritancy by using the chorioallantois membrane of the hen s egg. Georgikon for Agriculture, 12., pp. 63-78. Budai P., Lehel J., Tavaszi J., Kormos É.: HET-CAM test for determining the possible eye irritancy of pesticides., Acta. Vet. Hung., 2010. 58/3, pp. 369-377. 24
Tavaszi J., Pálovics Á., Kormos É.: Examination of Eye Irritancy by Using Two Alternative Methods. Georgikon for Agriculture 2012. Tudományos előadások és poszterek Tavaszi J., Budai P.: Mezőgazdasági vegyi anyagok toxikológiai vizsgálata in vitro HET-CAM teszttel. XVI. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum. Keszthely, 2006. január 26-27. Összefoglalók, 108. old. Tavaszi J., Budai P., Hirka G.: In viro toxicity study of eye irritation potential of agrochemicals. Eurotox 2006, Cavtat, September 20-24. Toxicology Letters, 2006. 164. 219. Summary. Tavaszi J., Budai P.: Mezőgazdasági vegyi anyagok irritatív hatásainak vizsgálata a tyúktojás chorioallantois membránján. Tox 2006, Galyatető, 2006. okt. 4-6. Kivonatok, 28. old. Tavaszi J., Budai P.: A tyúktojás chorioallantois membránjának használata mezőgazdasági vegyi anyagok irritációs tulajdonságainak meghatározásában. XVII. Növényvédelmi fórum, Keszthely, 2007. február 1-2. Növényvédelem, 33. old. Tavaszi J., Budai P.: A HET-CAM teszt alkalmazása a szemirritáció becslésében. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2007. március 22. CD/ Kertészet Növényvédelem Informatika. 25
Tavaszi J., Budai P.: The use of HET-CAM test in detecting the ocular irritation. 59th International Symposium on Crop Protection, Gent, May 23, 2007. Abstracts, p. 110. Tavaszi J., Budai P.: Alternatív tesztrendszer alkalmazása a szemirritáció meghatározásában. Georgikon Napok, Keszthely, 2007. szeptember 20-21. Kiadvány, 89.o. Tavaszi J., Budai P, Pálovics Á.: Use of an alternative test battery to predict ocular irritancy of agrochemicals. Congress on Alternatives to Animal Testing. Linz, 2007. szeptember 28-30. ALTEX 3/2007. p.131. Tavaszi J., Budai P., Pálovics Á.: Mezőgazdasági vegyi anyagok irritációs tulajdonságainak vizsgálata alternatív tesztrendszerrel (HET-CAM teszt, MTT assay). Tox 2007. Eger, 2007. október 17-19. Kivonatok, 19.o. Tavaszi J., Budai P., Kormos É.: Mezőgazdasági vegyi anyagok irritatív hatásainak vizsgálata alternatív módszerekkel. XVIII. Növényvédelmi Fórum, Keszthely, 2008. 01.31. 02.01. Növényvédelem, 151.o. Tavaszi J., Pálovics Á., Kormos É.: An alternative test battery in detecting ocular irritancy of agrochemicals. 60th International Symposium on Crop Protection, Gent, 2008. May 20. Abstracts, p.230. 26
Egyéb publikációk: Keserű M., Komlósi V., Mink J., Fáncsi T., Szabó R., Juhász É., Tavaszi J., Várnagy L.: Két herbicid és egy inszekticid méreghatásának vizsgálata madárembriókban. Acta Kaposváriensis. 2005, Vol 9 No 1, 1-12. Keserű Mihály, Juhász Éva, Szabó Rita, Tavaszi Judit, Várnagy László: Három növényvédő szer egyedi méreghatásának vizsgálata madárteratológiai tesztben. Növényvédelem, 43 (3), 2007. 113-119. old. 27