Konjunktúrajelentés A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2013 nyarán 2013/2
Lezárva: 2013. július 3. A jelentést készítették: Ádám Zoltán Hárs Ágnes Kis-Dörnyei Márton Matheika Zoltán Nagy Ágnes Nagy Katalin Palócz Éva Vakhal Péter Szerkesztette: Nagy Katalin Palócz Éva Készült a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt-ben. ISSN: 0865-7645 E kiadvány a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. engedélye nélkül nem sokszorosítható! A Zrt. címe: 1112 Budapest, Budaörsi út 45. Telefon:309-2695 Telefax: 309-2647 www.kopint-tarki.hu info@kopint-tarki.hu
Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is nagy bizonytalanságok, jelentős lefelé mutató kockázatok jellemzik. Tavaszi prognózisunkhoz képest minden fő régióban lefelé módosítottuk idei előrejelzésünket, s a jövőre várt de meglehetősen bizonytalan lábakon álló élénkülés mértékét is inkább lefelé korrigáltuk, tekintettel számos részben az utóbbi időben felmerülő kockázatra. Az idei globális növekedés 3% alatt várható, s a 2014-re előre jelzett gyorsulás nem éri el a 4%-ot. A régiós különbségek a prognózis időszak egészében jelentősek maradnak. Az infláció a kereslethiány következtében 2014 végéig mérsékelt marad, ugyanakkor a munkanélküliség emelkedése és szerkezete a világ legtöbb régiójában egyre nagyobb problémát jelent. A világkereskedelem az idén a 2009 előtti évek átlagától jelentősen elmaradva, de az előző évi 2,5%-ot meghaladó mértékben bővülhet. A globális gazdaság eddigi és várható fejleményeit figyelembe véve 2013 egészére 3,5% körüli, 2014-re 5% körüli kereskedelem-bővülést várunk. A nyersanyagárak az IMF US $ alapú indexe alapján 2013 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkentek (-4%), a negyedik negyedévhez képest azonban emelkedtek (+3%). Az emelkedés a negyedik negyedév közepén kezdődött, márciustól azonban a tendencia újra ereszkedő: az árszint áprilisban és májusban is 4,5%-kal elmaradt az első negyedévi átlagtól. A nyersolajár az év második negyedében 9%-kal volt alacsonyabb, mint az első negyedben, s jelenleg is az általunk az idei évre előre jelzett 104 $/hordó ár alatt mozog. A kereslet az idén stagnál vagy mérsékelten csökken, a kínálat valamelyest nő, a piac a geopolitikai konfliktusokkal szemben továbbra is sérülékeny. Jövőre szintén nem várunk jelentős változást, sőt az ár a jelenlegi 102 dolláros szint körül állhat be. A nemzetközi pénzpiacokat viszonylagos nyugalom jellemzi. A jegybankok egyelőre fenntartják a válság óta megkezdett monetáris lazítás politikáját még akkor is, ha az amerikai jegybank legutóbbi megnyilvánulásai az eszközvásárlási program lassú kivezetését sejtetik. Az EKB kitart amellett, hogy piacstabilizálási célzattal hajlandó kockázatos országok állampapírjait felvásárolni, s idén májusban újabb kamatcsökkentést hajtott végre. A japán jegybank extrém módon bővítette a forgalomban levő pénzmennyiséget, megemelte az inflációs célt. A brit jegybank is folytatja a monetáris lazítást, belátható ideig alacsonyan tartja a kamatokat, és a 2%-os inflációs cél elérésének feltételeit is rugalmasabbá tette. A tavaly év végével megindult euróerősödés a ciprusi eseményeket követően alábbhagyott, aztán a helyzet stabilizálódását követően újabb erősödés volt tapasztalható. Jelenleg az árfolyam kisebb ingadozásokkal 1,30 USD/EUR körül mozog, s nagyjából az év egészére ez az átlag várható. A rövidtávú volatilitás megmarad, de jelentős változásra a jelenleg belátható trendek alapján jövőre sem kell számítani. Az adósságválság kiéleződése újabb országokban (Portugália, Szlovénia, Olaszország, illetve az újra erősödő görög feszültségek) gyengíthetik az eurót, míg az amerikai fiskális megszorítások fékező hatása ellenkező irányú trendet válthat ki. Az általánosan jellemző egyensúlyjavító intézkedések következményeként egyre nagyobb kockázatot jelenthet egy esetleges árfolyamháború kialakulása. Jelenleg az állampapír-piaci hozamok stabilizálódása látszik, a német papírokhoz viszonyított felár minden ország esetében csökkent. Ez részben a kockázati hajlandóság erősödésével függött össze, és a pénzpiaci bizalom stabilizálódásával. A ciprusi válság megoldása szintén hozzájárult a kedvezőbb hangulat kialakulásához. Ugyanakkor ez a
trend átmeneti is lehet: Görögország újabb engedményekért folyamodik, Portugália esetében a kialakult kormányválság a fiskális konszolidáció esetleges megtorpanását jelentheti, Olaszországban sem egyértelmű, hogy az adósság problémával hogyan sikerül megbirkózni. Mindennek a fényében a kockázati felárak emelkedése bármelyik pillanatban megindulhat. Az USA-ban a konjunkturális élénkülés mértéke alatta marad a korábbi konjunktúraciklusokban tapasztalt dinamikának. A fiskális megszorítások elsősorban a hadikiadásokat érintették. Az idén 2%-os, jövőre ennél valamivel erősebb, de 3% alatti GDP-bővülés várható. Japánban az előző évek visszaesése után az élénkülés jelei tapasztalhatók. Az idénre várt 1,7%-os GDP ráta elsősorban a magánfogyasztás bővülésének és a pozitív nettó exportnak a hatásait tükrözi. A beruházások továbbra is visszaesnek, míg az állami kiadások emelkednek, noha nem olyan mértékben, mint tavaly. A japán konjunktúra szempontjából a legnagyobb kockázatot a magas államadósság jelenti. Így a fiskális konszolidációt a következő években nem lehet megkerülni. A másik kockázat a defláció veszélye, ami ellen a jegybank igyekszik a monetáris politika minden eszközét bevetni. Az első negyedévi növekedés Kínában a vártnál alacsonyabb volt (7,7%) és az elmúlt hetekben szaporodtak a lassulás jelei: a beruházások és az infláció növekedési üteme csökkent, a hitelek bővülése elmaradt a várakozásoktól, a külkereskedelem gyengén teljesített. A növekedési várakozásokat rontotta, hogy júniusban a pénzügyi szektorban a bankközi piacon akut likviditási problémák alakultak ki, felszöktek az overnight és a hét- napos repo kamatok. A gazdaság élénkítésére tekintettel az alacsony inflációra és a kedvező egyensúlyi mutatókra volna lehetőség akár a kamatok csökkentése, akár ösztönző csomag révén. Jelenleg a növekedési prognózisok 2013-ra 6% és 8% között szóródnak előrejelzésünk 7,7%, amely jövőre valamelyest magasabb lehet. 2 Az euróövezetben 2011 ősze óta az aggregált gazdasági teljesítmény folyamatos csökkenést mutat. Szinte minden ország kormánya a fiskális konszolidációra törekszik, és ez még azokban országokban is visszaveti a növekedést, ahol az államháztartás stabil lábakon áll. Számos országban (Spanyolország, Írország, Portugália, Hollandia, Görögország) a háztartások továbbra is az adósságtörlesztésre koncentrálnak, aminek következtében a magánfogyasztás az idén mindenképpen nyomott marad. A növekedés másik erős fékje a beruházások visszaesése: a bizalom hiánya, a bizonytalan piaci kereslet miatt a beruházók továbbra is kivárnak, s az alacsony kamatok ellenére a vállalati hitelezés elsősorban kereslet hiányában nem indul meg. Az euróövezet 17 országából 10 esetében várunk negatív GDP rátát, s mindössze két ország (Észtország és Málta) esetében lesz a növekedés 1% feletti. A mérsékelt inflációs nyomás és a magas munkanélküliség a prognózisidőszak egészére jellemző marad. Változatlanul Németország az eurózóna motorja, nélküle a 2013. évi visszaesés jóval nagyobb lenne, s jövőre is csak 1% alatt lenne a GDP bővülés. Ugyanakkor, a német gazdasági növekedést is jelentősen befolyásolja az euróövezet nagy országainak válsága. A külső környezet, de elsősorban az eurózóna többi országában megmutatkozó trendek következtében rövidtávon viszonylag lassú német növekedés várható: az idei 0,3%- os GDP bővülés jövőre 1,5%-ra gyorsulhat. A közép-kelet európai tagállamok idei növekedési kilátásai meglehetősen borúsak. Az első negyedéves GDP adatok szerint a 13 tagállamból 4 recesszióban van, 2% felett csupán 3 ország tud növekedni, a többi stagnálás közeli állapotban van. A ciprusi és szlovén válság tovább mélyül, ez utóbbi idén 2%- os, az előbbi 10%-os visszaesést is elszenvedhet, ami komolyan növeli a munkanélküliséget és a kockázati felárakat. Mindezt a belső szerkezeti problémák tovább rontják. Az államadósságok az utóbbi 3-4 évben jelentősen emelkedtek, a költségvetési kiigazításokat pedig politikai tényezők gátolják, amelyek komolyan aláássák a befektetői bizalmat. A 2014-es növekedési előrejelzéseket így nagy bizonytalanság övezi.
Magyar gazdaság A 2012. évi 1,7%-os csökkenés után 2013-ban a viszonylag kedvező első negyedévi adatot követően a GDP minimális, 0,2-0,3%-os növekedése a legvalószínűbb szcenárió. Továbbra is a belső felhasználás enyhe szűkülése fog párosulni a nettó export kismértékű bővülésével. Ám a reáljövedelmek enyhe bővülése következtében a magánfogyasztás várhatóan minimálisan nőni fog, így a belső felhasználás a továbbra is negatív beruházási dinamika mellett a korábbinál jóval mérsékeltebb ütemben zsugorodik. Részben ennek következményeképpen a nettó export növekedéshez való pozitív hozzájárulása is elmarad a tavalyitól. A mezőgazdaság 2012. évi drasztikus visszaesés után az idén az ágazat hozzáadott értékének erőteljes bővülése várható. A pontos mérték egyelőre kérdéses, prognózisunkban valamivel 10% alatti növekedési indexszel számolunk. Az ipar termelése az idei első négy hónapban 1,2%-kal csökkent, ám ezen belül áprilisban már érdemi növekedést mértek. A visszaesésben a belső fogyasztói és beruházói kereslet zsugorodása játszotta a főszerepet, miközben az exportértékesítés, ha kismértékben is, de nőtt. 2013-ban a termelés tempója elsősorban a járműipar exportjától függ, a hazai piacon legfeljebb szerény javulás (a kereslet korábbinál kisebb mértékű csökkenése) valószínű. Az idei évben köszönhetően elsősorban a német gazdaság (közvetlenül és közvetve ható) húzóerejének legalább egy százalék körüli, jövőre legalább két-három százalék közötti ipari termelésnövekedést várunk. A 2012 februárjától az építőipari termelésben markáns növekedés kezdődött, ami jócskán felülmúlja a hanyatlás stagnálásba fordulására irányuló korábbi várakozásokat. Ám ez a növekedés egyelőre nagyrészt az állami beruházásoknak tudható be, így azok folytatódásától függ. Az év előrehaladtával a jelenlegi (10%-ot közelítő) növekedési ütem várhatóan jelentősen lelassul, a magasabb bázis következtében, Az idei évre az ágazat termelésének 4%-os, vagy azt meghaladó bővülésére számítunk. A bruttó keresetek növekedése eddig lényegesen gyengébb volt, mint 2012-ben 3,4%-os, vagy azt valamelyest meghaladó a korábban vártnál lényegesen alacsonyabb (2% alatti) infláció miatt a bruttó keresetek átlagos reálértéke az idén nem csökken tovább. Ugyanakkor az adóalap-kiegészítés (szuperbruttó) teljes kivezetése jelentősen megemeli az átlagosnál magasabb keresetűek nettó keresetét. Ennek együttes eredményeképpen a nettó reálkeresetek átlagban akár 2,5%-körüli ütemben is nőhetnek, és a háztartások összesített reáljövedelmének durván 1,5%-os emelkedése valószínűsíthető. Mivel ez a jövedelemnövekedés kevésbé koncentrálódik egy szűk körre, mint 2011-ben, a háztartások fogyasztása is nőhet, habár elhanyagolható, 0,5%-nál kisebb mértékben a jövedelememelkedés gyengeségén felül a továbbra is kedvezőtlen foglalkoztatási helyzet, illetőleg az eladósodott háztartások folytatódó mérlegalkalmazkodása is fékezi a fogyasztás bővülését. A rendkívül kedvezőtlen első negyedévi adat ellenére arra számítunk, hogy a beruházások volumene az idén valószínűleg a tavalyihoz képest valamivel mérsékeltebb ütemben, mintegy 3,5%-kal zsugorodik. Az állami beruházások már az első negyedévben növekedésbe fordultak, és habár a vállalati beruházások esetében aligha kerül sor hasonló fordulatra, a javuló helyzetmegítélés legalább a csökkenés ütemének mérséklődésében, az esedékessé vált pótló beruházások nagyobb arányú végrehajtásában tükröződni fog. Az export és az import 2012-ben összhangban a feldolgozóiparral a várakozásokhoz képest messze alulteljesített, és különösen a negyedik negyedév volt elkeserítő. 2013 is rosszul indult, április lett az első valóban pozitív hónap a maga 10% feletti dinamikájával, aminek révén az év első harmadában az exportvolumen 3,1%-kal az importvolumen 2,7%-kal emelkedett az 3
előző év azonos időszakához képest. Az áruforgalom bővülése a következő hónapokban köszönhetően elsősorban az exportra termelő járműiparnak feltehetően folytatódik, a második félévben tempója gyorsulhat. A dinamikában az export javára mutatkozó különbség várhatóan éves szinten is fennmarad, eredményeképpen az áruforgalmi mérleg így az év egészében akár rekordszintre (7 milliárd euró fölé) emelkedhet. A nettó export 2013-ban és 2014-ben is mint a pénzügyi válság óta eltelt minden évben pozitívan járulhat hozzá a GDP növekedéséhez (mérsékelheti a csökkenés mértékét). Az idei év első negyedévének hozzávetőleges stagnálása után áprilisban ismét a foglalkoztatottak számának érdemi növekedését és a munkanélküliségi ráta esését regisztrálták. Ám ez részben a külföldön foglalkoztatottak arányának a további emelkedéséből adódhat, főleg pedig a közfoglalkoztatottak számának drasztikus áprilisi megugrásából. A foglalkoztatottak aránya márciusmájusban 51,2%-ra nőtt, a munkanélküliségi ráta 10,5%-ra csökkent. A számok várhatóan az idei év egészét tekintve is bizonyos mértékű javulást fognak mutatni. A közmunkásoktól eltekintve azonban a voltaképpeni munkapiaci helyzet az idén még aligha javul. Az alkalmazottak száma 2011 közepétől folyamatosan csökkent egészen 2013 áprilisáig, ekkor azonban a csökkenés megtorpant, ismét csak a közfoglalkoztatotti létszám megugrásának következtében. A közmunkásoktól eltekintve azonban az alkalmazotti létszám zsugorodása habár a korábbinál valamivel enyhébb ütemben folytatódik. Különösen kedvezőtlen, hogy a versenyszférában foglalkoztatottak száma rendületlen csökkenést mutat 2011 vége óta. Az elmúlt hónapok legfontosabb fiskális politikai fejleménye a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás (EDP) megszüntetése volt. A 2012. évi 2%-os (ESA-módszertan szerinti) államháztartási hiányt követően valószínűsíthető, hogy az idén és jövőre is sikerült a deficitet 3% alatt tartani. A kockázatokat ugyanakkor jelzi, hogy május után június közepén a kormányzat immár a második meglévő adóelemek kulcsának emelését, illetve adóalapjának kiterjesztését tartalmazó Varga-csomagot jelentette be. Az idei év első felében mért sok éve nem látott mértékben alacsony fogyasztói árindexek legfőképpen az energiaárak 10%-os csökkentésének következményei, de a továbbra is gyenge makrokereslet és a csökkenő világpiaci nyersanyagárak szerepe sem elhanyagolható. Mivel a kormányzat az év közepére, valamint őszre újabb rezsicsökkentéseket helyezett kilátásba, az éves inflációs ráta páratlanul alacsony szintre, 1,6%-ra süllyedhet az idén. 2014-ben ugyanakkor az emelkedés üteme visszaugorhat 3% közelébe. Az utóbbi hónapokban több szempontból negatív folyamatok jellemezték a hazai pénzpiacot. A forint árfolyamát először a jegybankelnök-váltással kapcsolatos bizonytalanság viselte meg, majd a Fed jelzése alapján megkezdődött a feltörekvő piacok elhagyása és a globális tőkeáthelyezés a fejlett piacok felé. A kedvezőtlen tőkepiaci fordulat az állampapírpiacon is trendfordulót, hozamemelkedést hozott. A külföldiek kezében levő forintállampapírok állománya viszont a globális hozamemelkedés közepette is újból emelkedésnek indult kérdés ugyanakkor, hogy ez mennyire bizonyul majd stabilnak. 4
Makrogazdasági mutatók és a Kopint-Tárki prognózisa (éves változás, százalék) Tényadatok Előrejelzés 2013 2013 2014 2011 2012 2013 2013 2013 2013 I. né. április május ápr. júl. ápr. júl. GDP-aggregátumok reálnövekedése GDP összesen 1,6-1,7-0,9 0,0 0,3 1,5 1,5 Belföldi felhasználás 0,1-3,7-1,5-0,9-0,4 0,7 0,8 Magánfogyasztás 0,4-1,9-1,2 0,3 0,4 1,0 1,0 Közösségi fogyasztás -0,3 0,0-2,6-1,0-1,0 0,0 0,0 Bruttó állóeszköz-felhalmozás -3,6-3,8-5,6-3,0-3,5 0,0 0,0 Bruttó felhalmozás összesen -0,4-11,4-2,0-5,0-3,0 0,0 0,0 Export 6,3 2,0 1,3 1,3 1,8 2,8 3,4 Import 5,0 0,1 0,9 0,5 1,2 2,1 2,9 Ipari termelés 5,6-1,7-3,1 5,3 0,5 0,5 1,5 2,5 Fogyasztói árindex 3,9 5,7 2,9 1,7 1,8 2,8 1,6 2,8 2,8 Foglalkoztatás, jövedelmek Foglalkoztatottak számának 0,8 1,7 0,7 1,5 1,6-0,2 0,2 0,0 0,0 növekedése a Munkanélküliségi ráta a 10,9 10,9 11,8 11,0 10,5 11,2 10,9 11,2 10,9 Termékegységre jutó bérköltség b 4,5 1,8 7,1-0,1 1,4 3,1 3,9 Bruttó nominális keresetek 5,2 4,6 2,9 4,5 3,0 3,5 4,1 5,0 Nettó reálkeresetek 2,4-3,5 1,3 4,8 1,5 2,7 1,5 2,2 Megtakarítási ráta a GDP %- 5,2 e 5,4 5,5 5,2 5,3 5,2 5,3 ában d Folyó fizetési és tőkemérleg, 3,1 4,4 1,1 4,5 5,2 4,5 5,2 Mrd a GDP %-ában 3,1 4,4 5,2 4,6 5,4 4,4 5,2 Államháztartási egyenleg -2,4 f -1,9-3,8-2,8-2,8-2,9-2,9 ESA-95 szerint, a GDP %-ában Bruttó államadósság, a GDP %- 81,4 79,2 80,0 80,8 78,8 79,8 ában Rövidtávú kamatok (3 hó), 7,6 5,3 4,7 4,2 4,1 4,4 4,2 4,4 4,2 időszak vége Hosszút. kamatok (10 év), 9,8 6,1 6,3 5,3 5,6 6,6 5,6 6,7 5,6 időszak vége Nemzetközi feltételek Nemzetközi kereskedelem 5,9 2,5 4,0 3,5 5,4 5,0 volumene g Brent olajár ($/hordó, időszaki 111,0 111, 112,4 102,2 102,5 113 104 115 102 átlag) 6 GDP-változás az Eurózónában, % 1,5-0,7-1,6-0,5-0,7 1,0 1,0 GDP-vált. az új EUtagországokban, % 3,1 0,8 0,2 1,0 0,7 2,2 2,1 Forint/euró, időszaki átlag 279 289 297 299 293 297 297 295 295 Dollár/euró, időszaki átlag 1,39 1,28 1,32 1,30 1,30 1,30 1,30 1,30 1,30 a ILO-módszer szerint, időszaki átlag, 15-74 éves népesség (közfoglalkoztatottakkal együtt) b Feldolgozóipar, bruttó hozzáadott érték és (a természetbeni juttatásokat is tartalmazó) havi átlagos munkajövedelem alapján euróban mért egységbérköltség százalékos változása, évkezdettől kumulált adat c A keresetnövekedésre vonatkozó számaink a KSH módszertanához igazodva nem tartalmazzák a költségvetési dolgozók egy része számára az adó- és járulékváltozások kedvezőtlen hatásának ellentételezésére kifizetett, a keresetbe nem tartozó kompenzációt. A kompenzáció figyelembevétele mellett a bruttó keresetek növekedési üteme 2011-ben mintegy 0,3%-ponttal, 2012-ben kb. 0,5%-ponttal magasabb lenne. d Háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP %-ában e Nem tartalmazza a magánnyugdíjpénztári vagyonvesztés hatását. f A 2011. évi államháztartási adat tartalmazza a magán-nyugdíjpénztári vagyon költségvetésben való felhasználásának hatását, 528 milliárd forint összegben, de nem tartalmazza a többi magán-nyugdíjpénztári vagyon megjelenését a bevételek között. g Áru- és szolgáltatáskereskedelem, a tényszámok az IMF World Economic Outlook alapján 5