Építészettörténet 5. Tartalomjegyzék I. Periodizáció különböző korszakokban I.1. 20. század eleje I.2. 20. század közepe I.3. 20. század vége II. Klasszicizmus és romantika II.1. Nagy-Britannia II.2. Franciaország II.3. Németország II.4. Oroszország II.5. USA II.6. Magyarország II.6.A. Nyugat-Európához képest késve jöttek az áramlatok II.6.B. Budapest városfejlőedése III. Eklektika (Historizmus) III.1. Európa III.2. Magyarország IV. Vasszerkezetek V. A századforduló Európában mozgalmak V.1. Arts and Crafts V.2. Art Nouveau V.3. Jugendstil V.4. Szecesszió - Ausztria V.5. Szecesszió - Spanyolország V.6. Finnország VI. Századforduló Magyarországon - Szecesszió VII. Premodern építészet VIII. Funkciók fejlődése VIII.1. Templomok VIII.2. Lakások VIII.3. Emlékművek VIII.4. Közigazgatási épületek VIII.5. Színházak VIII.6. Könyvtárak VIII.7. Múzeumok VIII.8. Áruházak VIII.9. Városi közlekedés épületei VIII.10. Tőzsdék VIII.11. Bankok VIII.12. Kórházak VIII.13. Ipari épületek VIII.14. Funkció és tér összekötése IX. Vas megjelenése X. Homlokzatalakítás a századfordulón XI. Forma Homlokzattervezés
I. Periodizáció különböző korszakokban A társadalom meghatározza a korszakot A törökök elmennek Görögországból, így az antik görög emlékek hozzáférhetők lesznek Megvalósul az olasz egység -> antik források elérhetők, kutatni kezdik és beemelni az építészetbe Elképzelik valahogy a klasszikus kultúrát, ezt emelik be a saját kultúrájukba, mert az antik építészet hasonlít a polgári felfogáshoz 1. 20. század eleje: 1.klasszicizmus=klasszikus kultúra újrateremtése, ennek elemeiből válogatnak 2.romantika=regényes, középkorra utaló historizálás (gótika, romanika) 3.eklektika=minőség szerinti válogatást jelent, pozitív fogalom 1-3: Historizmus: tudományos és tanulható módszer, hagyományos építőanyagokkal dolgoznak 4.szecesszió=kivonulás, historizálásból, az ipari építészet és egyéni alkotás felszabadulása 5.modernizmus 2. 20.század közepe: 1.romantikus klasszicizmus 2.romantika: - kalsszicizáló - romanizáló - gótizáló 3. eklektika=historizmus 4. szecesszió=századforduló (százdfordulós irányzatok: arts & craft, jugendstil, art nouveau) 3. 20. század vége: 1.klasszicizmus=naiv historizmus 2.romntika=stílustiszta historizmus 3.eklektika=stíluskeverő historizmus 4.századforduló 5.premodern II. Klasszicizmus és romantika 1. Anglia Előzmények: - polgári társadalom kialakulása (1648 polgári forradalom) - polgárság önkifejezése a cél - nem olyan erős a gótika - gyökereit az antik építészetből - elterjedt a palladionista stílus (főleg vidéken) kertépítészet kialakul az angol kert (Mo-on tájkertnek nevezik) pl: Lancelot Brown: Blenheim Palota kertje, 1765 szabályos, tervezett, barokkos kertrész William Kent: Stowe tájkert itt a Buckingham Shire, 1734 antik formájú építmény, britt kiválóságok temploma, tympanonsorolásos félkörív Rousham, Oxfordshire, tájkert ebben szökőkút, műromok
Alexander Pope: Park Twickenham, Middlesex, 1719 James Stuart: Worchestershire Robert Adam: palladionizmus atyja Kedleston Hall, Derbyshire - 2 tengelyre szimm. Alaprajz (sztereoszimmetrikus) - kubusos - imitált Palladio-motívumok - homlokzat: főleg reneszánsz elemek Syon House, Middlesex, 1761-69: - 2 tengely - finom stukkó díszítés - kerti bejáratán palladionista motívum - előcsarnok: félköríves fülke a végén 2 oszloppal lehatárolt átmeneti tér Kenwood Könyvtár Adelphy Bérház: palladio-motívum antik elemekkel, térfal szerű homlokzattal Culsean Castle, Ayrshire, 1787 - kubusos - gótizáló külső, klasszicizáló belső - angol kert jellemzői: tengelyes szervezés természetesnek ható utak, facsoportok kerti díszek (pl szobrok) id. John Wood: Circus, Bath, 1754 - kör forma - egységes homlokzat if. John Wood: Royal Crescent - nagyoszloprendes Sir John Wanbrough: saját kastély, London - pártázatos párkány - tonyok - gótizáló Horace Walpole: Strawberry Hill, Twickenham, Middlesex, 1748-70 - gótizálás és bővítés - támpillérek - csúcsíves ablakok - pártázat - torony - additív tömegformálás, nem szimmaterikus - belső: faldíszítés a gótika elemeivel, mennyezet 18. század második felében klasszicizmus és romantika egyszerre, akár egy kerten belül is Gótikus, antik, távol (kínai, indiai) építmények James Wyatt: Fronthill Abby, Wiltshire, 1796-1807 - nem apátság (a megrendelő egy apátságszerű kastélyt akart) - stílustiszta formajegyek - funkcionálisan nem jó Sir John Soane: - homlokzatokon klasszicista stílustisztaságra törekszik
Bank of England, London, 1788-1803 - nagy háztömb, nagyvonalú terek - különleges belső térformálás - tisztán geometrikus megjelenítés; nincs fejezet vagy párkány, a boltozatokat pontokról indítja - kupolasorolások - kísérletezés a fénnyel, felülvilágítás, fényjátékok Dulwich Gallery, London - egyik legkorábbi galéria+mauzóleum (homlokzaton szarkofágok) - homlokzatképzés: geometrikus jelleg, szinte építőkockákra bontja a teret - kiállítóterek: felülvilágítás Saját ház, London - homlokzat előtt loggia - három lakóház összekapcsolva - reprezentatív terek - hátul múzeum - reggeliző szoba: boltozatkialakítás: lapos ívű szegmensív+függőkupi - fények: középen opeion, belvilágító udvar, udvarra néző ablak John Nash: királyi építész Regent Street, London - reprezentatív főfalak - több szakasz - sűrűbb területen zárt épület - térformák: square, circus zártak crescent nyitott terrace parkra tájolt quadrant homlokzatokat mind Ő csinálta - barokk rizalitos tagolás, klasszikus porticus a homlokzatokon All Souls Templom - összetett tömeg - antik tholosz + torony - csarnok formájú templom Cronkhill - neoreneszánsz Blaise Hamlet - óangol lakótelep Royal Pavilon, Brighton - indiai stílusú épület Robert Smirke: British Múzeum, London - Eu. Egyik első nyilvános múzeuma - Udvar körül körüljárható - Court d honneurös, nagyoszloprendes bejárat (ión) Charles Barry és Augustus W. N. Pugin: Parlament, London - gótizáló (ok: nemzeti érzület miatt, Westminster Hall és káplna köré építették) - rizalitos homlokzat a Temze felé, de gótikus jegyek rajta - additív tömeg: a három torony elhelyezéséből látszik 2. Franciaország Ange-Jacques Gabriel: Place de la Concorde, Párizs
- Louvre: Keleti szárny szerű - Későbbi két tengely metszéspontjában École Militaire, Párizs - barokkos + antik - elegáns belső - kazettás mennyezet - antik párkány, aedicula Petit Trianon, Versailles - sztereometrikus - egyszerű, elegáns - fő homlokzat: korinthoszi oszlopok - mellék homlokzatok: korinthoszi pilaszterek/pillérek - fontos a geometria Jeanne-Nicolas Servandoni: Saint-Sulpice templom, Párizs - első terv: barokkos: alá-főlé rendeltség - második terv: mellérendeltség kisimított tömeg, tornyok egyszerűsödése Jaques-Germain Soufflot: Pantheon, Párizs - görög kereszt alaprajz (5 kupola) + porticus - belső tér: korinthoszi oszlopokkal körülvéve - kupola alatt 4 pillér - teherhordó falak elrejtve, így könnyed hatás - külső ablakok befalazva sejtelmes fények - kupola előképe: Tempietto (Bramante) - 2 tambúros kupola - Alul oszlopok, fölül ablakfülkék - A szerkezet a régihez képest nőtt a léptéke - Rejtett vas felfüggesztés Victor Louis: Grand Theatre, Bordeaux - kialakul a színházfunkció - 1 tömeg, 1 nagy tetőszerkezet - reprezentáció: előtér, lépcső, színpadtér Charles de Wailly: Commedy Francaises - főhomlokzaton kiemelt porticus Étienne Louis Boullée, Claude Nicolaus Ledoux: - utópista építészek, nincs díszítés, geometriára épülő tervek - ideáltervek korabeli építészetre nincsenek hatással - publikálási célból készültek - megalomán tervek oka: Giovanni Battista Piranesi könyve a római romokról Róma építészetet emberfeletti léptékűnek ábrázolja Boulée: Newton-emlékmű terve - 100 m átmérőjű gömb - 2 oldalt bejárat - középen Newton szarkofágja - gömb perforálása csillagos ég, univerzum hatás - külső megtámasztás, gyűrűk Színházterv, Place de Carrousel, Párizs - kívülről tholosznak tűnik - belülről félkör alakú színháztér - hatalmas félgömb kupola - kazettás mennyezet
Templomterv - tambúros kupola: sok osztás Múzeumterv - négyzetben kereszt, középen forgalomelosztó kör, felette kupola (padlóról induló félgömb) - homlokzat: két obeliszk előtte, félköríves kolonnádok Közkönyvtár - tagolatlan homlokzat, felül sorminta - bejárat: földgömb motívum - belső: lépcsős könyvtár, oszlopsoros, kazettás mennyezet - temető bajárat: lapos piramis, egyiptomi obeliszkek Ledoux: Vámháztervek, Párizs - különböző formák Barriere du Trone és Barriere de la Villette: antik elemek játékos használata Királyi Sómúzeum Terve, Chaux - műhelyek, szállás - első terv: 2 műhelyépület, lakóépületek, bejárati épület vele szemben a főnöki ház: hasáb+tető+porticus - négyzetet a négyzetbe tervezett elsőre, végül félkör lett - magas, zárt fal - bejarat: roantikus+klasszicista elemek, oszlopok mögött mesterséges grotta Ideálváros terve, Chaux - a sómúzeum tervből veszi a formákat, de ez teljes kör - temetőterv: - Newton-emlékműre hasonlít - Földalatti, ezért 1 db felső homi - Földbe letekintő nyílások - 8 nagy, 8 kis út Loue folyó felügyelőjének háza - hasábon félhenger, középen folyik a ví Fegyvergyár - kémények piramis - szigorú alaprajz Jean-Nicolas-Louis Durand: nem gyakorlati építész, középülezet tervei, ideáltervek Múzeumterv - 4 nagy tengelyre szervezte - központi rotundában forgalomelosztás és reprezentáció - a kisebb terek homlokzatai az udvar felé néznek Kórházterv - pavilonos rendszer kolonnádos összekapcsolással Pierre Vignon: Madeleine, Párizs, 1807-45 - külső: antik görög peripteroszt jelenít meg - belső: római fürdő - külső belső ellentéte: más kezdte tervezni Concorde tér 2 tengelye: - nagy tengely: Champs Elysée reprezentatív út - régi barokk terek helyén Jean Francois Térése Chalgrin: Diadalív - léptékében többszöröse Titus diadalívének
- funkció: emlékmű Fontaine: Carrousel diadalív, Párizs - Septimius Severus diadalíve a minta - 3 lyukú Percier, Fontaine: Palais Royal - szerkezeti jellegű vasszerkezetes üvegtető lefedés Rue de Rivioli: - egységes homlokzat: párkány, árkádsor - lineáris lendület - újszerű városi térképzés Lebas: Notre Dame de-lorette - külső: antik korinthoszi oszlop dór arányokkal - belső: ókeresztény hatás, kazettás mennyezet La Petite Roquette börtön, Párizs, 1823-36 - csillagbörtön középről szemmel tartható minden - 6 szárny a központi épületrészből Viollet-le-Duc: Maison Courmont, Párizs, 1846 - a középkor követendő, afelé fordul - városi homlokzatkezelés gótikus formákkal 3. Németország - több kisebb államból állt (pl. Poroszország, Bajorország) - tiszta klasszicizmus: Winhelmann elméleti munkássága Karl Gotthard Langhans: Brandenburgi kapu, Berlin - athéni propyleion mintájára - szigorú dór oszloprend - funkció: emlékmű Friedrich Gilly: - Boullée-hoz és Leaudoux-hoz hasonló Nagy Frigyes emlékmű terve, 1796 - kubusokban, egyszerű formákban gondolkozik, ezt ruházza fel antik elemekkel Nemzeti Színház terve - megjelenés: geometriai kubusokra bontva - funkció megmutatva az épülettömegen Karl Friedrich Schinkel: Neue Wache, Berlin, 1816-18 - Schinkel a porosz klasszicizmus vezéralakja - szigorú megjelenés (jelentés: új őrség) - a királyi őrség elhelyezésére Schauspielhaus (Nemzeti Színház), Berlin, 1818-21 - Gilly hatása: kubusokra bontás - ión portikusz - ablakok között csak falsávok Altes Museum, Berlin, 1824-28 - Európa első múzeuma - 2 szintes, középen 2 szintes rotunda - az ókori római Pantheont idézi - múzeum = múzsák számára létesített templom - körüljárható - egyszerű homlokzatkezelés, tömegformálás - ión klasszicizáló
Bauakademie, Berlin - nagyméretű ablakok reneszánsz - oktatási épületeknél mintapélda lesz Leo von Klenze: Királyi Palota, München, 1826-35 - reneszánsz formanyelv Walhalla, 1830-42 - emlékmű jellegű épület - szigorú klasszicizmus jellemzi - külső: antik görög építészetet idézi - belső: kornak megfelelően vasszerkezet, üveg felülvilágító - többlépcsős alépítmény Felszabadulási Csarnok - rotunda form - antik mauzóleumok formájára - kazettás kupola (római Pantheon hatása) A Dicsőség Csarnoka, München - előkép: pergamoni Zeusz oltár, görög sztoák - Napoleon elleni csata emlékhelye Glypothek, München - 3 tervváltozat: görög, római, reneszánsz - téglatest formán átvezetve a görög templomtorony - kifelé tömör - fény: üveg felülvilágító, beső udvar Propylaen, München - emlékkapu - görög porticus - egyiptizáló pilonok Alte Pinakothek (Képtár), München - nagy ablakok (reneszánsz) jó megvilágítás - félköríves nyílások + pilaszterek - felülvilágítók Friedrich von Gartner: Ludwigskirche, München - Ludwigstarssén egységes épületek - félköríves stílus Állami Könyvtár, München - Ludwigstrassén - reneszánsz + félköríves Feldherrenhalle, München - reneszánsz loggia Siegester (Diadalív), München - hármas nyílás - Septimius Severus diadalívének mintájára 4. Oroszország kelet felé haladva a klasszicizmus egyre később érkezik itt nincs polgári fejlődés, a klasszicizmus felülről jön Nagy Katalin hozza be, az építészeket is importálja
Andrej Nyihiferovics Voronyihin: Kazanyi Székesegyház, Szentpétervár - latin kereszt alaprahz - keleti tájolás - sugárútra tájolás - oldalsó bejárat félköríves kolonnáddal hangsúlyozva - belső: Robert Adam hatás: átfutó párkány - kupola: egyszerűsített klasszicizáló Thomas de Thomon (svájci): Tőzsde, Szentpétervár - félszigeten (folyón) - külső: antik peripterosz - tömeg: középső nagy tömeg kiemelve, körülötte oszlopsor Andrejan Dimitrijevics Zaharov: Admiralitás, Szentpétervár - 400 m hosszú (minden volt benne pl. hajójavító) - eredetileg végighajózható benne a csatorna - hosszú tömeg rizalizokkal tagolva - központi mag toronnyal kiemelve Karl Ivanovics Rossi: A Nagyvezérkar épülete, Szentpétervár - tiszta klasszicizmus - kettős ívvel kettéosztva az íves homlokzat Rossi utca és azalexandrinszkij Színház - házak magassága = utca szélessége - házak homlokzata összhangban - emeleteken oszlopsor - rávezeti az érkezőt a színház homlokzatára Montferrand: Szent Izsák Székesegyház, Szentpétervár - mind a 4 oldalon 1-1 portikusz - kupola: 3 héjú, rácsostartó egyik első ilyen Kazahov: Szenátus épülete a Kremlben, Moszkva - alaprajz: háromszög geometria Giacomo Quarenghi: Jegybank, Szentpétervár - patkó alak - tiszta klasszicizmus 5. USA klasszicizmus: - federal - Jeffersonian style - Greek / Roman revival romantika: gothic revival Thomas Jefferson: Saját háza, Monticello, Virginia, 1768 - még barokkos Virginia State Capitol, Virginia, 1785-96 - ión porticus University of Virginia campusa - campus jelleg az elsők között jelenik meg pavilonos elrendezés - központi épület: könyvár kör formájú - az épületeket kolonnád köti össze Benjamin Henry Latrobe: Bank of Pennsylvania - stílustiszta klasszicizmus
- kubusokra bontja Latrobe, Hoban: Fehér Ház, Washington DC, 1815 - porticusos kialakítás Latrobe, Bulfinch, Thornton: US Capitol - középen nagyméretű kazettás tér - homlokzat: sík térfal, középen kolonnád és tympanon Strickland: Secound Bank of the US, Philadelphia - stílustiszta: antik görög épületek rekonstruálásával - alaprajz: tisztán funkcionális 6. Magyarország A, Nyugat-Európához képest késve jöttek az áramlatok Isidore Canevale: Vác, diadalív, 1764 - klasszicista irányba mutat, Mária Terézia átvonulására készült - az első állandó anyagú diadalívek közül való Eu-ban - sima felületek, visszafogott geometrikus díszítés Váci székesegyház, 1767-77 - klasszicista irányba mutat - homlokzat: síkszerű térfal - tömeg: geometriai elemekből - kupola: barokkos Joseph és Felner Jakab: Egeri Lyceum, 1762-85 - klasszicista jegyek: sima fal, egyenletes nyílásosztás - barokk jegyek: közép- és sarokrizalit Péchy Mihály: Debreceni Nagytemplom - homlokzat: síkszerű térfal - porticus: jelzésszerű - alaprajz: főhomlokzathoz képest rövidebb mélységű - egységes tér (példa a későbbi ref. templomoknak) - eredeti terv: nagy kupola (pénzhiány nem épült meg) B, Budapest városfejlőedése: - 1873: Pest, Buda, Óbuda egyesülése - 1805: Hild János: Pest városrendezési terve - belváros fallal, külváros is beépül - új terek: utcavonalak szabályozása, homlokzatok magassága, nyílástengelyek meghatározása: így egységes utcaképek Pollack Mihály: a klasszicizmus kimagasló alkotója Deák Téri Evangélikus Templom - egyszerű tömeg, visszafogott homlokzat Festetics Kastély, Dég - síkszerű falképzés - nagyoszloprendes porticus - az épület hosszú, emiatt sarokrizalitok József Nádor Kastélya, Alcsút - nagyoszloprendes porticus - síkszerű falak, egyenletes nyíláskiosztás Almássy Palota, Pest, Szép utca - két szintes: fsz.: íves nyílások emelet: egyenes
- alaprajz: középudvaros - félköríves bővület: kocsiforduló, hátul kocsiszín - reprezentatív kapualj + lépcsőház - emelet: lakás - utcai rész az előkelőbb - cselédlépcső kicsi, általában csiga Saját háza, Nádor utca - ugyanazok a jellemzői, mint az Almássy Palotának Vármegyeháza, Szekszárd - két emeletnyi nagyoszloprendes porticus - kis kiülésű sarokrizalit - belső udvar körül folyosó, irodákkal - reprezentatív bejárat, felette díszterem Régi Vígadó, Pest, 1849 - homlokzat: jellegzetes nyílások, porticus - nagy színházterem - 1 tömeg Ludovicum, Pest, Üllői út - léptéknövekedés - közép és sarokrizalit - nagyoszloprendes - a nagy lábazati szint a két legalsó szintet foglalja magába Nemzeti Múzeum - téglány forma - korinthoszi oszlopos porticus - oldalhomlokzat: nagyoszloprendes, pilaszterekkel - alaprajz: francia Thuran és a berlini Altes Museum továbbfejlesztése - 2 belső udvar, akörül folyosó - középső reprezentatív tér 2 emeletes - a térszervezés: nagy lépcső -> előtér: kis belmagasságú - középső kör alakú térből látványos 3karú lépcső, nagy rotundába érkezik (mint a Pantheonnál) - bejárati előcsarnok fölött díszterem - rotunda: elosztó is, kazettás mennyezettel - kiállítóterek: folyosóról lehet megközelíteni Hild József: Kirakodó tér (ma: Roosevelt tér) házai - nagyon egységes - paloták: nagy oszoprendesek - kis kiülésű középrizalit, nagy kiülésű porticus - fsz: félköríves nyílássor, olykor árkád is Lloyd Palota - vigadó-szerű homlokzat Egri Székesegyház - geometrikus elemek additív sorolása az épület kb szétesik - 3 kupolás tér, a középső fölött 1 tambúros kupolás felépítmény - Homlokzat: porticus, korinthoszi oszlopokkal Esztergomi Székesegyház - első terv: Kühnel Páltól - egységes reprezentatív egység, amiben bazilika, szeminárium, stb a távol elhelyezett tornyokat ő tervezte - Hild József: hátsó homlokzat domináns ez néz a Dunára
- Főbejárat a város felől: nagy porticus - 2 tambúros, kolonnádos kupola - Hosszanti temlom, ezért messze a tornyok Lipótvárosi Plébániatemplom, Pest - klasszicista terv nem valósult meg, csak az alapfalak - szimmetrikus - hasáb forma+kupola+4 saroktorony - nagyoszloprendes ifj. Zitterbach Mátyás: Városháza, Pest, 1838-41 - nyílások: fsz - félköríves emelet egyenes - 1. emelet: piano nobile magasabb belmagasság, díszesebb nyílások - porticus hátsó fala hátrahúzva nagyobb mélység Nemzeti Színház, Pest, 1835-37 - egyszerű tömeg - antik elemekkel tagolt homlokzat Ybl Miklós: Plébániatemplom, Fót, 1845-55 - romantika szellemében, neoromán - fülkés homlokzat (romantikára jell.), félköríves ablakok Unger-ház, Pest, 1852 - román jegyek: párkányok, építészeti részletek - egyenletes nyíláskiosztás Feszl Frigyes: Vigadó, Pest, 1859-65 - középkori román + keleti stílusok: bizánci, indiai elemek - sajátos magyar stílust próbál kialakítani - romantikánál nem a középső, hanem a sarokrizalitok hangsúlyosak - egyenletes térfalképzés a legfontosabb III. Eklektika (Historizmus) 1830-as évektől: reneszánsz, barokk újraalkalmazása 19. sz. 2. fele: többi stílust is újra alkalmazzák Eklektika=válogatás -> építészek (minőség szerint) válogatnak a stílusok között a stílusok bármire ráhúzhatóak homlokzatrészek öltöztetése, de az architektúra egységes marad 1. Európa Sir Charles Bary: Reform Club, London, 1837-41 - londoni Parlament egyik tervezője - homlokzat, alaprajz: itáliai 14-15. sz-i palotát jelenít meg (középudvar helyett szalon) - nem lakófunkciójú a ház! - homlokzaton reneszánsz elemek Gottfried Semper: Zwingerforum, Drezda, terv, 1831-33 - Németország elég széttagolt, ekkoriban fontossá válik Szászország (kp.: Drezda) - uralk. kívánsága: Elbától közelítve reprezentatív bejárat legyen - színház épület + 2 múzeum a terv + őket összekötő kolonnád - oldalbejáraton nagy hangsúly Képtár - középső díszterem motívum
- homlokzat: reneszánsz aediculák az ablakok körül Opera (1.) 1837-41 - nem hangsúlyos a főbejárat - oldalbejáratok: nagy szerep - előkép: Schinkel-féle elemekre bontás - homl.: reneszánsz elemekből - 1869-ben leég -> új terv -> ez+fia terve alapján Operaház (2.) 1871-78 - kívánalom: nagyobb színházépület - ugyanúgy hangsúlyos oldalbejáratok - de a főbejárat is hangsúlyt kap a nagy loggiával (ok: barokk hatás) Paul Wallot: Reichstag, Berlin, 1884-94 - klasszicista rizalitok, kupolaépítmény - alaprajz: 2 középső udvar köré szervezett, szabályos - egy üléstermes parlament Charles Garnier: Opera, Párizs, 1861-74 - barokkból: páros oszlopok - sok reneszánsz részlet - reneszánsz ideje alatt léptékváltás az épületeknél - kupola a nézőtér fölött - alaprajz: 1 tömbbe összefogott hangsúlyos oldalbejáratok, de a főhomlokzat a leghangsúlyosabb nézőtér előtti részek reprezentatív célra - leglátványosabb: lépcsőház 5 karú lépcső barokk és reneszánsz elemekkel, díszesebb, mint a nézőtér, kb ugyanakkora nagyon fontos szerephez jut Joseph Poelaert: Palace de Justice, Brüsszel, 1866-83 - elemekre bontva tagolt - különböző építészeti elemek - kolonnádos, két tambúros kupola szögletes alépítménnyel - építészeti elemek keverve Ringstrasse, Bécs - lebontották a városfalat -> létrejött a körút + hely új épületeknek - 2 látványos tér jött létre: császári fórum: kancellária (Hofburg) + 2 múzeum polgári fórum: Parlament, Városháza, egyetem, városi színház Heinrich von Ferstel: Fogadalomtemplom, Bécs, terv: 1853, 1856-79 - tisztán gótikus stílusű - latinkereszt alaprajz Egyetem - francia reneszánsz stílusban, barokk tömegű - nagy középső udvar köré szervezett Gottfried Semper, Karl von Hasenauer: Burgtheater, Bécs, 1880-86 - Semper korábbi ötlete: oldalbejáratok legyenek hangsúlyosak fontos a térben való elhelyezkedés miatt egyenletes térfalképzés - itáliai reneszánsz + barokk elemek a homlokzaton Friedrich von Schmidt: Városháza - gótikus kulisszahomlokzat
Teofil Hansen: Parlament, Bécs - klasszikus (antik) elemek + reneszánsz = eklektikus - 2 üléstermes parlamentek alappéldája - Alaprajz: szimmetrikus, kompakt elrendezés - középen nagy reprezentatív tér Gottfried Semper, Karl von Hasenauer: Hofburg, Bécs, 1871-1913 - bécsi császárbarokk = reneszánsz + barokk elemek Múzeum, Bécs, 1872-81 - korszakra jellemző léptéknövekedés - 2-2 szintet összevon: 2 szintesnek néz ki a 4 szint gigantikus hatás - nagyjából ugyanolyan homlokzatok (nagyoszloprendes) - rizalitok Eduard von der Nüll, August Siccardsburg: Opera - olasz reneszánsz stílus - operaházakhoz hasonló homlokzat, de nagyobb reprezentációs terek - lépcsőház: tisztán reneszánsz, átlátható terek 2. Magyarország Ybl Miklós: MTA terve, Pest, 1860 - neoreneszánsz terv, de nem ez valósul meg F. August Stüler: MTA, Pest - olasz reneszánsz elemek Ybl Miklós: Fővámház, Pest, 1870-74 - reprezentatív középületként épült - neoreneszánsz homlokzat Várkert Bazár, Budapest, 1871 - reprezentatív lépcsősor - reneszánsz elemek Operaház, Budapest, 1875-84 - reneszánsz formák (bécsihez hasonló) - szűk telek miatt hosszúkás alaprajz - alaprajz: oldalbejárat + lépcsők itt is (királylépcső is) - 5 karú reprezentatív lépcsőtér itt is Hild József -> Ybl Miklós -> Karser József: Szent István Bazilika - eredetileg klasszicista terv neoreneszánsszá való átalakítása - reneszánsz architektúra - önálló részekből áll 3. Budapest: - 60-as, 70-es évek: kialakul a kis- és nagykörút (igény van rájuk) - 1873: Pest, Buda és Óbuda egyesülése - Andrássy út: 1870-es évek nagy vállalkozása (1872-77) reprezentatív sugárút belváros és Városliget összekötése homlokzatok az eklektika jegyében egységes utcakép - térformák: Oktogon nyolcszögű, Kodály körönd kör alakú - legkorábbi szakasz: zártsorú palotahomlokzatok - Oktogontól: út osztása: középen főforgalom 2 szélén lovaknak zártsorú beépítés - utolsó szakasz: lazább beépítés, villák
- lezárás: Millenium Emlékmű (1896-os világkiállítás bejárata), Bp. Hősök tere Schikedanz Albert terve Nagykörút: az Andrássy úttal egyidőben Schikedanz Albert, Herzog Ferenc: Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1900-05 - cél: hatalmas tömeget eltüntetni eszköz: homlokzat (görög templomszerű kisebb porticusok) Műcsarnok, Budapest, 1895 - antik formanyelv - kisebb, mint a Szépművészeti Auguste de Serves, Gustave Eiffel: Nyugati pályaudvar, Budapest, 1874-77 - homlokzat: eklektikus nagy méretű sarokház (sarokrizalitok, tornyok, változatos tetőformák) - szerkezete előremutat (korszerű vasszerkezet) Pecz Samu: Központi Vásárcsarnok, Budapest, 1894-97 - homlokzat: középkori romanika formanyelve - falazott szerkezet mögé rejti a szerkezetet (korszerű rácsostartó vasszerkezet) - 3 hajós felépítésű Szilágyi Dezső Téri Református Templom - ötszög félkörívekkel - középkori építészeti elemek - egyéni tömeg és homlokzat Ybl Miklós: Budai Királyi Palota, Budapest, 1880-91 - mai Széchenyi Könyvtár barokk formaelemek Hauszmann Alajos: Budai Királyi Palota bővítése, 1891-1904 - homlokzat: megkettőződik, látványos, a Duna felől szimmetrikus Schulek Frigyes: Mátyás Templom, Halászbástya, Budapest, 1895-1903, 1900-1903 - látványos, gótikus templom - látvány architektúraként tervezi a Halászbástya együttesét Hauszmann Alajos: Kúria (ma: Néprajzi Múzeum), Budapest, 1893-1896 - 2 belső udvar köré szervezett - látványos központi térrel - kénytelen kisebb részletekre felosztani a homlokzatot József Műegyetem, Budapest, 1903-06 - eredetileg Czigler Győző tervezi, de meghal -> Hauszmann kapja - eklektikus - kisebb épületek a kertben: Pecz Samu középkori építészet (román) formaelemei Steindl Imre: Parlament, Budapest, 1884-1904 - neogót stílus - kisebb elemekre bontja, ezekben alkalmazza a gótikus elemeket - központi kupolatér reprezentatív - alaprajz: T formájú, 2 üléstermes - több belső udvar a bevilágítás miatt Alpár Ignác: Vajdahunyad Vár, Budapest, 1896, 1904-08 - 1896: ezredévi Mo-i világkiállításra készül kiállítási épület céljából - az eklektika stílustiszta változata - múzeumi jellegű bemutatás IV. Vasszerkezetek
Historizmusban általában elrejtve alkalmazzák, a század 2. felében már esztétikai szerepet kap. A vasszerkezeteket először hidak építésénél alkalmazzák (nyomott szerkezetekként és függőhidakként). A vas megmunkálásának fejezetei: 1. kovácsoltvas: húzószilárdság 2. öntöttvas: szilárdság nagy, de törékeny 3. acél: húzó- és nyomószilárdság T. F. Pritchard, A. Darby, J. Wilkinson: Severn-híd, Coalbrookdale - Darby a tervező, a többiek építészek - fa rácsostartó-szerű Építészeti alkalmazása a vasszerkezeteknek: üvegházaknál jelentkezik már a barokkban is épültek. Az építészeti elemek megjelenítése nem fontos ezeknél az épületeknél. Decimus Burton, Richard Turner: Pálmaház, Kew Gardens Joseph Paxton: Kristálypalota, London, 1850-51 - 20. század számára is előkép - világkiállításra építették, később máshol újra felépítették - a Hyde Park fái köré épült - többhajós, íves lezárású - 8 m-es modulrendszer előregyártás -> gyors építés - akkoriban szokatlanul egyszerű - vízelvezetés: acél tartóoszlopokon belül - szerkezet előnye: szétszerelhető, újrahasznosítható, könnyű alapozás kellett Henri Labrouste: Bibliotheque St Genevieve - íves rácsostartó - 2 hajós olvasóterem: nagyszabású - külső homlokzaton nem látszik, hogy vasszerkezetet alkalmaztak - homlokzaton reneszánsz elemek - a lépcső kiáll az épület tömegéből Bibliotheque Nationale, Párizs, 1862-67 - olvasóterem lefedése: 9 kuplával üveg és fajansz - szerkezet: gazdagon díszített rácsos tartó - korinthoszi oszlopfők (vasból!) - a raktárrész viszont egyszerű, nincs ornamentika újszerű ekkoriban -> vas anyagszerű felhasználása Eugene Viollet-le-Duc - középkori építészet követője - stílushűen alkalmazza a gótikus építészetet megpróbálja összekapcsolni a 19. sz-dal - vasboltozatok, tanulmány - koncertterem terve: íves öntöttvas tartókkal akarja boltozni James Bogardus: Laing Stones, New York, 1848 - vázas vasszerkeztű gyárépület - homlokzaton a függönyfal előképe: felvállalja a szerkezetet - eklektikus díszítések Auguste Bartholdi (szobrász), Gustave Eiffel (szerkezettervező): Amerikai szabadságszobor Gustave Eiffel: Eiffel-torony, Párizs, 1887-89 - első építmény, mely külsejében felvállalja a szerkezetet - íves kapumotívum - az 1889-es világkiállítás kapuja - kb. 300 m magas
- szerkezeten ornamentális díszítés Charles Dutert, V. Contamin: Gépcsarnok, Párizs, 1887-89 - 1889-es világkiállításra készül - Dutert a szerkezetes, Contamin az építész - egyszerű megjelenés, rácsos tartó - véghomlokzatok kaptak eklektikus díszítést üvegbetétek ehhez illenek - 100 m-t meghaladja a fesztáv (akkoriban ez a legnagyobb) - egyszerű csarnoktér
Mozgalmak Arts and Crafts Art Nouveau Jugendstil Szecesszió Országok Nagy-Britannia Belgium (Brüsszel) Németország Németország Ausztria Magyarország Spanyolország Művészeti folyóiratok Studio, 1893 L Art Moderne, 1884 Art et decoration, 1897 Jugend, 1896 Ver Sacrum, 1897 A Legfontosabb építészek, teoretikusok John Ruskin, W. Morris, P. Webb, R. N. Shaw, Ch.F.Annesley, Voysey, Ch. R. Mackintosh Victor Horta, P. Hankar, H. Goumard H. von de Veide, A. Endell Joseph Maria Obrich O. Wagner, J. Hoffmann, J. M. Obrich Lechner Ödön, Kós Károly, Medgyasza István Antoni Gaudí Stílusjellemzők Kkori értékek, iparosodás és tömegtermelés ellenzése, kézművesség ideálja Növényi eredetű támaszok, dinamikus, ívelt vonalak kifejezik a szerkezetet, gazdag ornamentika Funksionális Geometrikus Szuggesztív Egyszerű tömeg gazdag felületi ornamentikával, új funkcionális ornamentika Kézművesség, statikai érzék Hullámzó, színes felületek V. A századforduló Európában mozgalmak
1. Arts and Crafts Előzményei a XIX. századból indultak: megalakul a preraffaelita festők csoportja. Szerintük a Raffaello előtti művészet a jó, ezért az ott fellelhető értékekhez kell visszatérni. Fontosnak tartjk a kézművességet. Támogatójuk John Ruskin. Philip Webb: Red House, Bexley Heath, 1859-60 - William Morris számára épült, együtt tervezték - a modern kezdete - alaprajz: funkcionálisan szervezett (L alakú épület, a törésben van a lépcsőház) - tömegformálás: funkció szerint - középkori jellegű, de inkább már előremutató ablakok (elhelyezésük a funkció szerint) R. N. Shaw: még nem tagja az Arts & Craftsnak, korábbi inkább eklektika Old Swan House, London, 1876 - homlokzat: szimmetrikus (történeti épületekre jellemző) - szintenként változó tagolás Charles F. Annesley Voysey: Windemere ház, Lancashire, 1898 - legnagyobb alakja az Arts & Craftsnak - funkcionális, L alakú alaprjaz - homlokzat: nincsenek történeti formák, a funkcióból fakadóan nagy ablakok - tető ablakok közti lefutása jellemző Vodin House, Survey, 1902 - homlokzat: szabálytalannak tűnő ritmusból kompozíció - minden részletre kiterjedő tervezés (tapéta, szövetek, bútorok stb.) Charles Rennie Mackintosh: Művészeti Iskola, Glasgow, 1897-99, 1907-09 - középfolyosós - meredek utca mentén épült - történeti formáktól mentes pl. üvegfal, homlokzaton nagy ablakok - ez hozza meg a hírnevet - homlokzat: szimmetrikusnak tűnő disturb simmetry - meredek utca felőli véghomlokzat: zárt erkély középkori - másik véghomlokzat: toronyszerű középkori - 2 szintes könyvtár - belső berendezést is Ő tervezi - felhasznált anyagok: kő, vas, üveg Windy Hill House, Kilmacolm, 1899-1901 - bonyolultabb tömegformálás - egyszerű, letisztult homlokzat Hill House 2. Art Nouveau A képzőművészetből induló irányzat. Victor Horta: Hotel Tassel, Brüsszel, 1892-93 - eklektikától különböző homlokzat: hármas tagolás, zárt erkély középkori - szerkezeti szemlélet: acél szerkezetű oszlopoka homlokzaton, gazdag ornamentika - ablakok felfelé egyre nagyobbak, szélsők egyre kisebbek - párkány történeti - megjelenés: indaszerű növényi ornamentika (lépcsőház korlátjai és támaszai is) - alaprajz: funkcionális Hotel Solvay, Brüsszel, 1894-1900
- homlokzat: középen homorú -> széleken rizalitok jönnek létre - hármas tagolás - szimmetria (kivétel: egyik oldalra eltolt bejárat) - korszerű vasszerkezetek megjelennek a homlokzaton (növényi ornamentika) - reprezentatív terek az 1. emeleten - a repr. terek rölött lakószoba, gyerekszobák, személyzet szobái - alaprajz: lendületes, Art Nouveau-ra jellemző vonalak Hotel van Eetvelde, Brüsszel, 1895 - üveg lefedéses térszervező motívum a középső lépcső - vasszerkezetek növényi díszítése - nyolcszög alakú tér Saját háza, Brüsszel, 1898 - lépcsőházban gazdag ornamentika - hullámzás megjelenése: formák, ablakok, szerkezetek Hotel Max Hallet: - virágszimbólum-szerű zárt erkélyek csak dísz, nem funkcionális Maison du Peuple (Népház) - 1000 fős előadó - szórakoztató épület - cél: homlokzat ne emlékeztessen gazdag villákra -> csak vasszerkezetű támaszok, korlátok dominálnak, így sávos homlokzat alakul ki - alaprajz: bonyolult a sokféle funkció miatt - színházterem: 1500 főre - rácsostartó is növényi díszekkel - szerkezeten díszítés: díszítő elemek maguk a szerkezetek is Paul Hankar: Niguet áruház homlokzata - nagy üvegfelületek - gazdag növényi ornamentika szerkezetet hangsúlyozza - vasszerkezet Hotel Chamberlain, Brüsszel, 1897 - félköríves ablakok - a történetitől eltérő homlokzatképzés - növényi díszítések a szerkezeten - feliratok betűi egyéni tervezésűek 3. Jugendstil Geometrikus, funkcionális épületek jellemzik, díszítések alkalmazása nélkül. Henry van de Velde: Bloemenwerf House - eredetileg festőművész (Velde) - magának tervezi - alaprajz: előremutató, de elég amatőr - homlokzat:nem teljesen szimmetriku, jobb oldalon zárt erkéllyel megtöri a szimmetriát - alaprajzot 2 szintes hall köré szervezi - belsőben sok iparművészeti tárgy Művészeti Iskola, Weimar, 1904 - gyakorlati oktatás, hallgatók kipróbálhatnak különböző területeket - alaprajz: L, fő megközelítés az átló irányából újszerű
- homlokzat racionális gondolkodásra vall - nagy ív a történeti építészet absztrakciójából - ezen belül másik épület: nagy ablaknyílások, nincsenek történeti elemek, nincsenek ornamentális korlátok, geometrikus jellegű Werkbund kiállítás, Színház, Köln, 1914 - újszerű homlokzat: ablak, mint felületi plasztika - tömeg: geometrikus elemekből August Endell: Elvira fotószalon, München, 1897 - kis, szabálytalan elrendezésű ablakok - nagy középső plasztika - homlokzaton szuggesztív hatás Joseph Maria Olbrich: Hochzeitsturm (Menyegzői torony), Darmstadt, 1899-1908 - osztrák szecesszióból - kiállítási épület (geometrikus elemekre bontva) kiegészítője - történeti motívumoktól mentes - sarkon átforduló ablakok újdonság - teteje ~ intő kéz - geometria hangsúlyozása Saját háza - népies íz Ernst Ludwig-ház - eddigi történeti formanyelv itt nincs - homlokzat: egyensúlya 2 szoborral helyreáll, mert nagyon hosszú - nagyméretű üvegablakok dominálnak - párkány 4. Szecesszió - Ausztria secessio plebis -> Rómából kivonul a nép jogok megszerzéséért a szecesszió is egy ilyen tudatos, békés kivonulás az eddigi építészeti formanyelvből Otto Wagner: - korai korszakában historizmus szerint tervez pl.:korai villa 1886 (neoreneszánsz): szimmetria, történeti elemek, íves fülkék, párkány - késői szakasz: szecesszió pl.: késői villa, 1912-13 - az osztrák szecesszió legfontosabb alakja - késői villa: funkcionális, aszimmetrikus alaprajz, egyéni párkány, nincsenek történeti elemek Földalatti vasút Karlsplatz megálló, Bécs, 1898 - hármas tagolású pavilon - újszerű párkány - francia hatás: vasszerkezetű oszlopok díszítve - homlokzat: vázas, kőlap panelekkel - akkori ízlésnek túl egyszerű Majolika ház, Bécs, 1898-99 - sík homlokzat egyszerű nyílásokkal - felület gazdagon díszített (virágminta) - korlát, támaszok: díszítve Steinhofi Templom (ideggyógyintézeté), Bécs, 1903-07 - görög kereszt alaprajz - kupola: kettős szerkezetű rácsos tartó
- a kőburkolat szegecseit is díszítésként használja - fémszerkezetű elemek - újszerű párkány, pillérek - tornyok: történeti előképekből, de újszerű forma Postatakarékpénztár, Bécs - központi pénztárcsarnok a legfontosabb része 3 hajós csarnok, könnyű üvegtető (íves), üvegtégla padló - gépészet berendezési is díszítésként - alaprajz: nagy tömb több belső udvarral - főhomlokzat a leghangsúlyosabb, főleg a felső része (szobrok, fémből motívumok) - szegecsek a homlokzaton díszítésként is - kiemelt bejárat J. M. Olbrich: Szecesszió kiállítási épülete, Bécs, 1898-99 - épület fölöt kupolára emlékeztető nagy gömb levélmotívumok halmozásával - egyszerű, síkszerű homlokzat, de néhol gazdag ornamentika - belsőben felülvilágítók 5. Szecesszió - Spanyolország Antoni Gaudí: - francia Art Nouveauhoz áll a legközelebb gazdag díszítés - Arts & Crafts: ugyanúgy fontos a kézművesség ideálja, szerkezetekkel visszanyúl a középkorhoz - újszerű építészet: egyéni, hullámzó, színes felületek, tetők, kémények alkalmazása - kedveli a téglát Casa Vicens, Barcelona, 1883-88 - korai munka - motívumok gazdagodnak a felépítményeken felfelé (középkori és mór elemek) - homlokzatot kerámia elemekkel gazdagítja - összhatásában a történeti építészettől teljesen különbözik Güell kolónia kápolnája és kriptája, Santa Colona, 1908-13 - kísérletező szemlélet látszik - oszlopok nem függőlegesek - nem épült meg, csak az altemplom - tér hatása: középkori bordás boltozathoz hasonló Güell park, Barcelona, 1900-14 - lakótelep parkja lett volna - nagy, nyitott színpadot is kellett volna tervezni - terasz + lépcső: a korlát pad is egyben, hullámzó, sárga - felépítményeken összpontosulnak a díszítések - sokoszlopos, barlangszerű terem felületén kis kerámia lapok - ferde támaszok - színes kerámiák Casa Batlo, Barcelona, 1904-06 - meglévő épület felújítása - homlokzat síkszerű, mert meglévő palota volt - mozgás: fsz-i, szabálytalannak ható növényi támaszok, hullámzó tetőorma, hangsúlyozott torony - vakolt felületen tányér/kerámia darabkák egyedi Casa Milá, Barcelona, 1905-10 - 3 belső udvarral megvilágítva
- szabad, áramló alaprajz - belső falak, homlokzat is szabálytalan pl. oszlopok - homlokzat: kő felület (olyan, mintha beton lenne) - ablaknyílások formája egyéni, természetesnek ható Sagrada Familia, Barcelona, 1884-1926 - legfontosabb épülete lehetett volna - kripta Gaudí tervei alapján - csak a keleti keresztház homlokzata + szentély állnak ma is - nem készített terveket, csak kísérletezett 1 rajzból - nyugati keresztház homlokzata: 4 torony gótikus kapuzatok elfolyó formában Gaudís 4-4 torony 3 irányban 12 apostol - gazdag homlokzati díszítés: középkori elemek is 6. Finnország Eliel Saarinen és társai: Helsinki Főpályaudvar, Helsinki, 1910-15 - 1. terv: 1904 - homlokzat kezelés újszerű félköríves nyílás nagy ablaknyílások tégla felület nagy torony történeti formákra csak utalások - Arts & Craftshoz közeli VI. Századforduló Magyarországon - Szecesszió Lechner Ödön: Kőbányai templom Iparművészeti Múzeum - tömbforma - inidai hatás (kupola, részletek) egyéni megközelítésben - változatos ablakok - kp. udvar: acélszerkezet előremutató keleties architektúra - acélszerkezeteket általában rejtve alkalmazza - színes Földtani Intézet - Lechner Ödön célja a magyar stílus kialakítása - homlokzaton népművészeti elemek (növények, íves pártázatok) felnagyítva - tégla és kerámiasávok, szőnyegszerű felületek (Otto Wagner hatása) - színes - változatos nyílások - gazdag tetőfelépítmény Postatakarékpénztár - homlokzatkezelés ugyanaz, mint a Földtani Intézetnél - gazdag tetőfelépítmény - szűk utca miatt inkább síkszerű homlokzat, csak jelzésszerű rizalitok - felületek: vakolt, Zsolnay-kerámiás, tégla - belső: újszerű felületkezelés, motívumok Márkus Géza: Cifra Palota, Kecskemét
- Lechner Ödön követője - homlokzaton: népi építészeti elemek, hullámzás Medgyaszai István: Veszprémi Színház, 1908 - vasbeton szerkezetű - nagy kiülésű párkány - népi motívumok Quittner Zsigmond: Gresham Palota - elvileg lakó- és más funkciók - formanyelv: történetire emlékeztető elemek (inkább keleti és egyéni) - tömeg historizáló - egyéni útkeresés látszik az épületen Kós Károly: népi építészeti stílus - gondolkodásmódjában látszik, tömegek átvétele, főleg Erdélyből. Kúria- és Műteremtervét a népi részletek jellemzik. Saját háza, Sztána - geometrikus, népies ihletés - Arts and Craftshoz és finn századfordulóhoz hasonló gondolkodás (kézművesség, népi gyökerek hangsúlyozása) Zrumecky Dezsővel: Állatkert (kb. 1860-tól létezik, a XIX. század végén lett állami) - építészeti szempont: ház fejezze ki, hogy az állatok honnan jöttek - Madárház: erdélyi haranglábakra, tornyokra hasonlít változatos tetőformák - Szarvasház Zrumecky Dezsővel: Wekerle- telep (tisztviselőtelep) - kicsi lakóházak, kicsi kertekkel - négyszögletű tér körül zártsorú beépítés - homlokzatok különbözőek, de a jelleg ugyanaz (magas tető székely, diadalívek székelykapu nagyobb léptékben) - a telep szimmetrikus, szabályos felépítésű - emberközeli - külső részen szabadonálló beépítés Lajta Béla: premodern, erős sávos vonalazás jellemzi, kerámiabetétekkel geometrikus díszítések. Rózsavölgyi ház - alsó szinten bolt - felső szinten lakófunkció - a két szinten az építészeti kezelés is más - funkciónak megfelelően nagy ablakok Vas utcai iskola - funkciónak megfelelően nagy ablakok VII. Premodern építészet modern eszmék és történeti utalások jellemzik Tony Garnier terve: Cité Industrielle, 1904 - előremutató vasbeton épület - egyszerű tömeg, homlokzat - esztétikusnak tekinti a nagy konzolokat - franciáknál fontos a szerkezet hansúlyozása
Auguste Perret: vasbeton vázas épületek 25 Rue Franklin, Párizs, 1902-03 - alaprajz szabadon formált - felszabaduló homlokzat: pillérek beburkolása, kerámiafelületek Theatre des Champs Elysée, Párizs, 1911-14 - burkolatlan vb. felületek, történeti (kerámiával burkolt) felületek - első francia vb. középület Peter Behrens: AEG turbinagyár, Berlin 1909 - korszerű acél rácsostartó szerkezet - történeti gyökerek fontosak: dongaszerű törtvonalas lefedő szerkezet könnyed vázas szerkezet lenne, ha az épület sarkain nem lennének téglával falazott pillérek Walter Gropius, Adolf Meyer: Fagus-gyár, Alfeld an der Leine - vázas szerkezet: látszik a homlokzaton - nagy üvegfelületek, függönyfal - épület sarkain vonalszerűen találkoznak az üvegek - történeti: tető alatt a párkány, lábazat - bejárat: tömör Modellgyár a Werkbund- kiállításra, Köln 1914 - acélváz - főhomlokzat: üvegfal - nincsenek történeti elemek Erich Mendelssohn: Einstein tornya, Potsdam, 1919-21 - funkció: csillagvizsgáló (kupola), laboratóriumok - forma: íves vonalak - téglából épült (eredeti terv vb. volt) - újszerű tömeg Max Berg: Jahrhunderthalle, Wroclaw (Breslau) - könnyed, modern vb. kupola Josef Hoffmann: Otto Wagner tanítványa, cseh Palais Stocklet, Brüsszel - anyagszerűség megtagadása: fehér márvány + sávok mintha papírból lenne - történeti. zárt erkély - geometrikus elemekből összerakott épület torony is - főhomlokzat: torony és a terasz miatt nem szimmetrikus Adolf Loos: jelszava: Az ornamentika bűn. American Bar, Bécs 1907 - nagyon kicsi - nincsenek történeti részletek - kazettás mennyezet, tükrök, szép anyagok, szerkezeti sávok Goldmann und Salatsch Haus, Bécs, 1910-11 - lakó- (4 szint) és kereskedelmi (2 szint) funkció - a kétféle funkció architektúrája elkülönül - Bécset sokkolta a látvány - történeti éptészethez kötődik: nagy kiüésű párkány alsó szinten nagy oszlopok, színes márvány - vázas épület Steiner- ház, Bécs, 1910
- homlokzaton fontos a nyílászárók ritmusa - tömeg megjelenése fontos Jose Plecnik: szlovén Szentlélek- templom, Bécs, 1920-13 - történeti formák absztrahálása - motívumok elvonatkoztatása - templomtér: bazilikális tér: 1 tér, 2 karzat (alatta nincsen oszlopsor) Antonio Sant Elia: futurista városterv (futurizmus inkább irodalmi, képzőművészeti irányzat; építészetben a szerkezet, a gépek dicsőítése) Chicagoi iskola 1871-ben leégett Chicago, a 80-as években építették újjá. A szerkezeti fejlődés miatt egyre magasabb házak épültek; a falas helyett a vázas rendszer, a kis nyílások helyett függönyfal alkalmazásával. Az 1850-es években megjelent a cölöpalapozás és a lift, ezek is elősegítették a magasházak építését. Előképek: Balloon frame- szerkezet (favázas, könnyűszerkezetes építési mód) Land Ordinance, 1785: Területrendezési Szabályzat (derékszögű, hálós osztás, mely meghatározza az utcahálózatot, alaprajzokat, homlokzatokat) James Bogardus: Gyárépület, New York, 1848 - acél oszlop-gerenda rendszerű Henry Hobson Richardson: Crane Memorial Library, Quincy, Massachusets, 1880-83 - építészre jellemző: neoromán stílus az eu. rom. ép-ből merítve egyéni formálás - aszimmetrikus alaprajz, homlokzat - bejáratnál félköríves motívum - oldalhomlokzat: kicsit kimozdított aszimmetria - felületkezelés: durván megmunkált kő rusztikus Marshall Field áruház, Chicago 1885 - már nem áll - félköríves nyílások - kőfelület - szerkezet miatt több szint: több szint összefogása 1 ablakkal mintha négyszintes reneszánsz palota lenne, pedig hétszintes! - történeti párkány D. Adler, L.H. Sullivan: Auditorium Building, Chicago, 1886-89 - több 1000 fős előadóterem, iroda, hotel - sok szint, historizáló homlokzati tagolás - földszint/ lábazat: 3 szint összefogása - íves nyílásokkal 4 szint összefogása - kétszintes palotára hasonlít, de nagyon erőltetett William Le Baron Jenney: Leiter Building II., Chicago, 1889 - történeties: nagy pilaszterek - sávozott párkányzat - vázas szerkezet: homlokzati acél burkolása tűzvédelem miatt masszív külső - a lábazat és a párkány keretezi az egyforma szinteket Daniel Burnham, J.W. Root: Monadnack Building, Chicago 1891 - utolsó tömörfalas magasház - történeties: lábazat kiszélesedése - épület lezárása sík felülettel - ablaknyílások: egyszerűek, nincs keret - zárterkély-szerű ablaksávok
- egyforma szintek, nincs differenciáltság Relionce Building, Chicago, 1890 (5 emelet), 1895 (még 10 emelet) - első függönyfal - felületek: üveg, kerámia és terrakotta elemek - párkány helyett lezáró elem - lábazati szint. üzlethelyiségek - a lábazat és a párkány keretezi az egyforma szinteket L. Sullivan: Carson, Pirie and Scott áruház - földszint és mezzaninszint: áruház; gazdag díszítéssel - azonos emeletek - lezárás: alacsonyabb belmagasságú szint - saroktelke épült: sarokbejárat toronyszerű, a 2 különböző homlokzatot vezeti át - chicagoi hármas osztású ablakok VIII. Funkciók fejlődése 1. Templomok A korai klasszicizmusban a térlezáró, horizontális jellegű tömeg a jellemző, a téralakításban általában a centrális jelleg. Előremutató változások csak a szerkezetben következnek be. A funkcionális tartalom természetesen változatlan. 2. Lakások Fejlődik a városi lakóépület. Városi palota: méret, komfortigény fejlődése belső udvar hátsó épülettraktus fontos főbb helyiségek: emeletre, utcai oldalra reprezentatív helyiségek a közösségi életet szolgálják földszint, felső emelet: kiszolgáló helyiségek épületgépészet megjelenése külsőben a díszítettség, méret a különbség Bérház: palotahomlokzatok sora látványos, gazdag szintszámok növekednek -> homogén homlokzati nyílásritmus utca felé: üzletek, műhelyek belső udvar felé olcsóbb lakások emeleten nagyobb, drága lakások függőfolyosóról: olcsó, szoba-konyhás lakások Vidéki, tájba illesztett paloták: romantika, gótikus romantika additív tömegformálás, alaprajzi szervezés: funkcionális egységek elkülönülése tagoltság külső térrel való kapcsolat 3. Emlékművek A polgári társadalom az emlékművekkel fejezi ki a közízlést, közakaratot, ezzel mutatja be a historizmus filozófiáját. Ha az emlékmű köztéren van, akkor hat a nézőre, befolyásolja őt. A francia és német építményeknek célja az emelkedett gondolatébresztés, melyet a látvánnyal akarnak elérni.
Boullée: Newton-emlékmű terve - a világ áttekinthetőségét, megismerhetőségét fejezi ki - megvalósíthatatlan lépték - oktató jellegű épület: fontos a racionalizmus, aktívan akar közreműködni a társadalom életében - tömegidézet: pirammis - monumentalitásával az érzelmekre hat Gilly: Nagy Frigyes emlékművének terve - antik templom-idézet - külső térrel áll kapcsolatban (mérete miatt is) Champs- Elysée, diadalív - emelkedik az út - az utat a behelyezett elemek osztják - a diadalív a Titusz-diadalív idézete egy nyílás - térteremtő alaprajz - külső térrel áll kapcsolatban - forgalmi csomópont Langhans: Brandenburgi kapu - városkapu és diadalív keveréke - város= polgári élet; városkapu: ennek vége/határa - sugárút végén van meghatározza a sugárút léptékét - klasszicista - dór stílusú - középső nyílás szélesebb (ilyen nem volt az ókorban: az oszlopok és oszlopközök aránya fontos) - szélső rizalitak: későbarokk hatása Diadalív, München - tömegidézet Kapu, München - Glyptotheknál, a sugárút végén - dór stílusú - városkapu: védhető (pilonok) - lépcsős: utat térfalként zárja le - szimbolikus tartalmak Walhalla, München - nem szobor, inkább térteremtő hatású - ellentét az antik templommal (nem szabad bemenni): ide be kell menni Bavaria - antik sírforma - német nemzeti öntudat felébresztése - államalkotó elem Szabadság-szobor - európai feudális elnyomástól való felszabadulás jelképe - antik előkép: rhodoszi kolosszus - léptékproblémák: nagyon nagy - dőlés ellen lehorgonyozva Victor Emmanuel tér, Róma - olasz egység szimbóluma nagy - szobor: nagyon nagy, látványelem Eiffel-torony - technika, tudomány jelképe
- 1889-es világkiállítás szimbóluma - franciáknak nem tetszett, de mára mégis Párizs jelképe lett 4. Közigazgatási épületek Parlamentek, városházák: a nép, társadalom kifejezése a cél; az adott nép összetartása, a népek közti rivalizálás kifejezése. Szabadság, testvériség, egyenlőség hirdetése. Többfajta stílusban épültek, az építészek kiválasztották a megfelelő stílust a lehetőségek közül. USA, Capitol - klasszicista (1800-as évek végén ez volt a stílus) - hátsó fertályok kialakulása - 2 ház, szimbolikus kupola Budapesti Parlament - horizontális térfal messziről is lehet látni - romantikus: gótizáló - 2 ház, szimbolikus kupola - alaprajz tisztább, funkcionálisan jobb - szimmetria - bejárat a középtengelyben Bécsi Parlament - térlezárás nem szól nagy távolságoknak - 2 ház, kupolatér csarnoka - alaprajz tisztább, funkcionálisan jobb - szimmetria - bejárat a középtengelyben - belső udvarok Bécs, Városháza - középkori utalások - nagy kulisszahomlokzat - kiterjedt alaprajzi rendszer Bécs, Hofburg - kör alakú teret akar imitálni Berlin, Reichstag - térlezárás nem szól nagy távolságoknak - belső udvarok - alaprajz tisztább, funkcionálisan jobb - szimmetria - bejárat a középtengelyben - középen előadóterem Szentpétervár, Admiralitás - külső tér lezárása - különleges funkcionális igények 5. Színházak A polgári élet fontos tartozéka, egymás megismerését, a kollektív tudat kialakítását segíti. Hossztengelyes kompozíció: főbejárat- előtér- nézőtér- színpad- színpadi technológia A nézőknek nincs igazán kapcsolatuk a színpadhoz. Funkcionális téregységekből épül, az egész tér egysége nem valósul meg (additív építkezés). Az időben előrehaladva egyre több reprezentatív előtér jelenik meg. A korai és a későbbi színház- és operaépületeknél fontos megfigyelni a nézőtér és a többi funkció arányát.