A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében végzettek véleményei - kutatási jelentés - 2011. november
Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Módszertan... 6 Hallgatói státusz és demográfiai háttér... 7 További tanulmányok... 9 Elhelyezkedés... 11 Jelenlegi munkaerőpiaci helyzet... 13 A képzés értékelése... 17 2. oldal
Vezetői összefoglaló Módszertan A vizsgálat a 2007 és 2011 között, a Budapest Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzési rendszerében végzett hallgatók körére terjedt ki. A kutatás 2011 őszén került lebonyolításra, önkitöltős online survey módszerrel. A kitöltött kérdőívek aránya igen alacsony, mindössze 85-en válaszoltak kérdéseinkre. Az egyes paraméterek statisztikai hibahatára +/-10 százalék, 95%-os megbízhatósági intervallumon belül. Hallgatói státusz és demográfiai háttér A kutatásba bevont végzett hallgatók mintegy harmada idegenforgalmi szakmenedzser képzésen végzett. Körülbelül tízszázaléknyian vannak azok, akik pénzügyi szakügyintéző, banki szakügyintéző, illetve kereskedelmi szakmenedzser képzésen vett részt. A válaszadók döntő többsége 87 százaléka nem folytatott korábban felsőfokú tanulmányokat. 9 százaléknyian elkezdtek valamilyen képzést, de nem fejezték azt be. A megkérdezettek nyolctizede nő, kéttizede férfi. Többségükben huszonévesek a végzett hallgatók: 8 százalékuk 21, 24 százalékuk 22, 26 százalékuk 23, 21 százalékuk 24 éves. A volt hallgatók 45 százaléka fővárosi lakos, 13 százaléka megyei jogú városok lakói. További tanulmányok A felsőfokú szakképzés befejezését követően a megkérdezettek 37 százaléka jelentkezett a képzéshez kapcsolódó főiskolai vagy egyetemi képzésre. E csoport háromnegyede választotta a BGF valamelyik szakját. Azok körében, akik nem a BGF-en végzik/végezték a felsőfokú szakképzést követő tanulmányaikat általában három dologgal okolták, hogy nem a BGF-et választották: egyrészt magasnak tartották a tandíjat, a költségtérítés mértékét, másrészt nem volt sikeres a felvételijük, harmadrészt pedig érdeklődési körüknek más iskola, annak más szakja felelt meg. Mindössze 11 százaléknyian jelentkeztek újabb felsőfokú szakképzésre, és a továbbiakban is csupán 9 százaléknyian tervezik hasonló rendszerben folytatni tanulmányaikat. 3. oldal
Elhelyezkedés A megkérdezettek közel fele (46%) helyezkedett el képzésének megfelelő szakterületen. A felsőfokú szakképzés hatása a végzettek munkaerőpiaci helyzetére ugyanakkor csak a kisebbség számára volt jelentős. 14 százalékuk szerint nem változott saját munkaerőpiaci lehetősége, 52 százalékuk csupán kismértékű javulásról számolt be. A felsőfokú szakképzés befejezését követően a megkérdezettek 4 százaléka egy, 19 százaléka három, 18 százaléka hat hónap alatt tudott elhelyezkedni. Jelenlegi munkaerőpiaci helyzet A végzett hallgatók 53 százaléka jelenleg teljes munkaidőben dolgozik. További négy százalékuk teljes állása mellett egyéb munkákat is végez. Alkalmi vagy szerződéses munkát a végzett hallgatók 13 százaléka lát el. Nappali tagozaton a válaszadók 19 százaléka tanul, míg munkanélkülinek a megkérdezettek 12 százaléka vallotta magát. A végzett hallgatók körében nem találtunk olyat, aki felsővezetői pozíciót töltene be munkahelyén. Vezetői funkcióban is csupán 9 százaléknyian vannak, ők körülbelül fele-fele részben közép-, illetve alsóvezetői tisztséget töltenek be. A nagytöbbség ebből adódóan alkalmazottként dolgozik munkahelyén. A végzett hallgatók leginkább munkájuk tárgyi és személyi követelményeivel, valamint munkájuk szakmai, tartalmi részével elégedettek. A legkevésbé a jövedelmekkel, juttatásokkal elégedettek a felsőfokú szakképzésben végzett hallgatók. A megkérdezettek havi nettó, fő- és melléktevékenységből származó együttes jövedelme 134.000 Ft körül alakul. A képzés értékelése A felsőfokú szakképzésben végzett hallgatók nagytöbbsége az oktatott szakismeretek naprakészségével, az elméleti képzés színvonalával, az előadások naprakészségével és az oktatás színvonalával kapcsolatban egyaránt elégedettségének adott hangot. Az egyedüli kritika a munkaerőpiac képviselőinek oktatásban történő részvételét érte. A tanulást segítő eszközök, lehetőségek értékelése alapvetően pozitív, egyik esetben sem tapasztalható negatív megítélés. Az előzőekhez hasonlóan a BGF épületeinek értékelése is a pozitív sávban mozog. 4. oldal
A végzett hallgatók 15 százaléka tartja úgy, hogy a képzés teljes mértékben, 66 százaléka pedig úgy, hogy teljes mértékben naprakész ismereteket tartalmazott. Igaz, ennek tükrében meglepő, hogy a szakmai, illetve nyelvi ismereteit csak a megkérdezettek 47 százaléka tudta alkalmazni munkája során. A végzett hallgatók 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a záró dolgozat elkészítéséhez hatékony segítséget kapott az oktatóktól. Azok, akik nem kaptak elegendő segítséget, leggyakrabban a kooperáció hiányát, a konzultációs lehetőségek kis számát jelölték meg. Közel ugyanolyan arányban említették, hogy nem adott megfelelő szakmai segítséget a konzulens, illetve nem nyújtott elegendő támaszt a szakirodalom felkutatásában. A záróvizsga megszervezésével a végzett hallgatók 15 százaléka nem volt megelégedve, 13 százalékuk közepesen volt elégedett, 70 százalékuk inkább vagy teljesen elégedett volt. A követelmények és a számonkérés összhangjával a megkérdezettek hattizede inkább igen, 11 százaléka inkább nem volt megelégedve. 5. oldal
Módszertan Mintavétel A vizsgálat a 2007 és 2011 között, a Budapest Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzési rendszerében végzett hallgatók körére terjedt ki. A kutatás 2011 őszén került lebonyolításra, önkitöltős online survey módszerrel. A vizsgálat lebonyolítását a Modulo rendszer segítette. A kitöltött kérdőívek aránya igen alacsony, mindössze 85-en válaszoltak kérdéseinkre (a kiküldött felkérő levelek száma 1406 volt, azaz mintegy 6 százalékos volt a válaszadási hajlandóság). Az egyes paraméterek statisztikai hibahatára +/-10 százalék, 95%-os megbízhatósági intervallumon belül. Ez a magas hibahatár sajnos korlátozza az elemzés lehetőségeit: az alábbiakban az adatok csupán az egyes válaszok eloszlásaira engednek betekintést. Az adatfelvételek ideje: Az adatfelvétel a 2011/2012-es tanév őszi szemeszterében készült. 6. oldal
Hallgatói státusz és demográfiai háttér A megkérdezettek 41 százaléka 2010-ben, 31 százaléka 2009-ben, 21 százaléka pedig 2008-ban végzett a BGF-en a felsőfokú szakképzés keretein belül. Mindössze 4 százaléknyian 2007-ben, és ugyanilyen arányban 2001-ben szerezték meg végzettségüket. A kutatásba bevont végzett hallgatók mintegy harmada idegenforgalmi szakmenedzser képzésen végzett. Körülbelül tízszázaléknyian vannak azok, akik pénzügyi szakügyintéző, banki szakügyintéző, illetve kereskedelmi szakmenedzser képzésen vett részt. A felsoroltakon túl tíz különböző képzésen végzettek kerültek még a mintába: 1. táblázat: Melyik felsőfokú szakképzésen vett részt? N=85 N % idegenforgalmi szakmenedzser 27 32 pénzügyi szakügyintéző 10 12 banki szakügyintéző 9 11 kereskedelmi szakmenedzser 8 9 számviteli szakügyintéző 6 7 reklámszervező szakmenedzser 5 6 vendéglátó szakmenedzser 5 6 nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügy 3 4 gazdasági idegen nyelvű menedzser 2 2 informatikai statisztikus és gazdasági tervező 2 2 európai uniós üzleti szakügyintéző 1 1 intézményi kommunikátor 1 1 kis- és középvállalkozási menedzser 1 1 projektmenedzser-asszisztens 1 1 válaszhiány 4 5 összesen 85 100 A képzések szerkezetéből már adódik, hogy a legnagyobb hányadban a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon folytatott képzéseken végzettek kerültek be legnagyobb hányadban a mintába (51%), amit a budapesti Pénzügyi és Számviteli Karon végzettek aránya követ (28%). A salgótarjáni intézetben a megkérdezettek 4, a zalaegerszegi intézetben 8 százaléknyian végeztek. A válaszadók döntő többsége 87 százaléka nem folytatott korábban felsőfokú tanulmányokat. 9 százaléknyian elkezdtek valamilyen képzést, de nem fejezték azt be (ebből egy 1 százaléknyian a BGFen). Mindössze 4 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy szereztek már azelőtt diplomát, hogy a felsőfokú szakképzésre kerültek volna. 7. oldal
A megkérdezettek nyolctizede nő, kéttizede férfi. Többségükben huszonévesek a végzett hallgatók: 8 százalékuk 21, 24 százalékuk 22, 26 százalékuk 23, 21 százalékuk 24 éves. Ennél idősebb a megkérdezett végzettek 21 százaléka. A volt hallgatók 45 százaléka fővárosi lakos, 13 százaléka megyei jogú városok lakói. A kisvárosok, illetve a községi lakosok a mintában 20-20 százaléknyian vannak. A minta közel kétharmada budapesti és a Pest megyei lakos. A végzettek többsége a 2006-2008-as évek valamelyikében szerezte meg érettségi bizonyítványát (74%). Szakközépiskolában, illetve technikumban érettségizett a megkérdezettek 45 százaléka, további 37 százaléka pedig hagyományos gimnáziumban végezte el középfokú tanulmányait. 2. táblázat: A megkérdezettek szocio-demográfiai háttere, érdemben válaszolók, N=85 N % nem férfi 17 20 nő 67 80 24korcsoport 21 évesek 6 8 22 évesek 18 24 23 évesek 20 26 24 évesek 16 21 legalább 25 évesek 16 21 lakóhely településtípusa főváros 37 45 megyeszékhely 11 13 egyéb város 17 21 község 16 19 külföld 2 2 érettségi éve 2008 után 2 2 2008 16 20 2007 22 27 2006 22 27 2006 előtt 19 22 középiskola típusa szakközépiskola 38 45 hagyományos gimnázium 31 37 nem hagyományos gimnázium 15 17 összesen 85 100 8. oldal
További tanulmányok A felsőfokú szakképzés befejezését követően a megkérdezettek 37 százaléka jelentkezett a képzéshez kapcsolódó főiskolai vagy egyetemi képzésre. E csoport háromnegyede választotta a BGF valamelyik szakját. 1. ábra: A felsőfokú szakképzés elvégzése után jelentkezett a képzéshez kapcsolódó főiskolai/egyetemi képzésre? Ha jelentkezett, akkor a BGF valamelyik szakját választotta? érdemben válaszolók, N=84 és 31, % 23% 63% 37% 77% igen nem Azok körében, akik nem a BGF-en végzik/végezték a felsőfokú szakképzést követő tanulmányaikat általában három dologgal okolták, hogy nem a BGF-et választották: egyrészt magasnak tartották a tandíjat, a költségtérítés mértékét, másrészt nem volt sikeres a felvételijük, harmadrészt pedig érdeklődési körüknek más iskola, annak más szakja felelt meg. Azok, akik a BGF-en folytatták tanulmányaikat, szintén három érvet sorakoztattak fel az intézmény mellett: egyrészt kiismerték az iskolát, pozitív tapasztalatokat szereztek a képzéssel, a tanárokkal kapcsolatban. Sokan hozták fel érvként azt is, hogy számítottak arra, hogy a felsőfokú szakképzés keretében tanultak egy részét be tudják majd számítani az alapképzés során. Végül egy-két válaszadó az iskola számára kedvező földrajzi elhelyezkedését emelte ki. Az alapképzésre való jelentkezési aránynál kisebb hányadban jelentkeztek a volt hallgatók legalább még egy felsőfokú szakképzésre, mindössze 11 százaléknyi megkérdezettre volt jellemző ez. Általában azzal indokolták, hogy kiderült számukra, nem lesz elég a már megszerzett végzettség, illetve más tanulmányok is felkeltették érdeklődésüket. 9. oldal
A jövőben sem várható, hogy a felsőfokú szakképzésben végzettek nagy része jelentkezne egy újabb hasonló képzésre: a BGF-en összesen 4, a BGF-en kívül 5 százaléknyian tervezik ilyen módon a tovább tanulást. Igaz, a válaszadók többsége nem biztos még ez irányú jövőbeli terveiben (54%). 2. ábra: Tervezi kibővíteni szakmai ismereteit további FSZ képzéssel? érdemben válaszolók, N=84 4% 5% igen, a BGF-en igen, de nem a BGF-en 53% 38% biztosan nem tervezi még nem tudja 10. oldal
Elhelyezkedés A megkérdezettek közel fele (46%) helyezkedett el képzésének megfelelő szakterületen. A szakmai gyakorlat szerepe a munkahely megtalálásában viszonylag alacsony: 22 százalék számára nagy, 13 százalék számára kismértékben volt ez jelentős. A válaszadók 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a felsőfokú szakképzést megelőzően már rendelkezett állandó munkahellyel. A felsőfokú szakképzés hatása a végzettek munkaerőpiaci helyzetére ugyanakkor csak a kisebbség számára volt jelentős. 14 százalékuk szerint nem változott saját munkaerőpiaci lehetősége, 52 százalékuk csupán kismértékű javulásról számolt be. Minden negyedik megkérdezett nagymértékű javulásról számolt be, további 2 százalékuk pedig ennél is markánsabb pozitív hatásról nyilatkozott. 3. ábra: Véleménye szerint a felsőfokú szakképzés elvégzése után hogyan változott munkaerő-piaci helyzete, lehetőségei? érdemben válaszolók, N=84 2% 4% 27% 14% 53% egyáltalán nem javult kismértékben javult nagymértékben javult nagyon nagymértékben javult nem tudja A felsőfokú szakképzés befejezését követően a megkérdezettek 4 százaléka egy, 19 százaléka három, 18 százaléka hat hónap alatt tudott elhelyezkedni. 12 százalékuknak félévnél több időbe tellett az elhelyezkedés, 27 százalékuk (főkánt a fiatalabb korosztály tagjai) azóta sem tudott elhelyezkedni. Minden ötödik megkérdezettre jellemző, hogy már dolgozott a végzettség megszerzésekor. Azok, akik sikeresen elhelyezkedtek, azóta átlagosan 1,6 munkahelyen dolgoztak. 11. oldal
4. ábra: A képzés befejezését követően mennyi idő alatt tudott első állandó munkahelyén elhelyezkedni? érdemben válaszolók, N=83 végzés előtt már ezen a helyen dolgozott 29% 21% végzést követően 1 hónapon belül végzést követően 1-3 hónap alatt 1% 4% 19% 20% 4% végzést követően 3-6 hónap alatt végzést követően 6-12 hónap alatt végzést követően tobb mint 12 hónap alatt nem tudott még elhelyezkedni 12. oldal
Jelenlegi munkaerőpiaci helyzet A végzett hallgatók 53 százaléka jelenleg teljes munkaidőben dolgozik. További négy százalékuk teljes állása mellett egyéb munkákat is végez. Alkalmi vagy szerződéses munkát a végzett hallgatók 13 százaléka lát el. Nappali tagozaton a válaszadók 19 százaléka tanul, míg munkanélkülinek a megkérdezettek 12 százaléka vallotta magát. 5. ábra: Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? összes megkérdezett, N=85 12% 19% 13% 53% igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozik igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozik, de mellette egyéb munkákat is végez igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végez, nem kötelezte el magát teljesen egyik céghez, intézményhez sem nem, jelenleg munkanélküli 4% nem, jelenleg nappali tagozaton tanul A munkavállaló válaszadók többsége négy gazdasági ágazatban dolgozik: 19 százaléka a turizmus (idegenforgalom, vendéglátás), 18 százalékuk a kereskedelem, 15 százalékuk egyéb közösségi, személyi szolgáltatások, illetve 14 százalékuk a pénzügyi közvetítések területén. A válaszadók hattizedének munkahelye korlátolt felelősségű társaság, 19 százalékának pedig részvénytársaság. Állami, vagy önkormányzati intézménynél vagy nonprofit társulásnál 5-5 százalékuk dolgozik. A teljesen magyar tulajdonú munkahelyek aránya eléri a 66 százalékot, míg a teljesen külföldi kézben lévő vállalatok minden tizedik munkavállalónál jellemző. Ha e két csoportot nem számítjuk, a külföldi részesedés átlagos aránya közel 68% a többi munkahelyen. A mintánkba került végzettek általában kis-, illetve nagyvállalkozásoknál dolgoznak: 45 százalékuk dolgozik legfeljebb 50, 27 százalékuk legalább ezer főt foglalkoztató vállalatoknál. A munkahelyek területi eloszlása nem egyenletes: 63 százalékuk fővárosi, 11 százalékuk valamelyik vidéki nagyvárosban található. Kisvárosban 17, községben 8 százalékukat találjuk meg (további 1 esetben a munkahely külföldön van). 13. oldal
3. táblázat: A végzett hallgatók jelenlegi (utolsó) munkahelyének főbb jellemzői, érdemben válaszolók, N=75 N % cégforma kft 45 60 zrt, nyrt 14 19 nonprofit szervezet 4 5 önkormányzati intézmény 3 4 bt 2 3 állami intézmény 1 1 egyéni vállalkozó 1 1 egyéb 5 7 tulajdon 100% magyar 46 66 vegyes 17 24 100% külföldi 7 10 alkalmazottak száma 1-2 fő 2 3 3-4 fő 2 3 5-9 fő 9 12 10-19 fő 10 14 20-49 fő 10 14 50-99 fő 8 11 100-249 fő 7 10 250-999 fő 6 8 legalább 1000 fő 20 27 munkahely Budapest 48 63 településtípusa megyeszékhely 8 11 kisváros 13 17 község 6 8 külföld 1 1 összesen 75 100 A végzett hallgatók körében nem találtunk olyat, aki felsővezetői pozíciót töltene be munkahelyén. Vezetői funkcióban is csupán 9 százaléknyian vannak, ők körülbelül fele-fele részben közép-, illetve alsóvezetői tisztséget töltenek be. A nagytöbbség ebből adódóan alkalmazottként dolgozik munkahelyén (88%). A végzettek többsége adminisztrációs, adatfeldolgozói munkakörben dolgozik (36%), eladói, felszolgálói pozícióban 15 százaléknyian, banki ügyintézői, hitelközvetítői állásban 12 százaléknyian töltenek be állást. 14. oldal
6. ábra: Mit csinál munkahelyén, mivel foglalkozik? összes megkérdezett, N=75 6% 3% 15% 10% 36% adatfeldolgozás, adminisztráció animátor, idegenvezető, légiutas-kísérő asszisztens banki tanácsadó, ügyintéző, pénztáros bérszámfejtő, könyvelő bolt-, üzletvezető 1% 7% 12% 7% 3% eladó, felszolgáló, szakács marketing újságíró egyéb A végzett hallgatók leginkább munkájuk tárgyi és személyi követelményeivel, valamint munkájuk szakmai, tartalmi részével elégedettek. A szakmai presztízs, illetve a szakmai előremenetel szempontjából az értékelések átlaga alig haladta meg a közepest. A legkevésbé a jövedelmekkel, juttatásokkal elégedettek a felsőfokú szakképzésben végzett hallgatók. 7. ábra: Mennyire elégedett jelenlegi (utolsó) munkájával az alábbi szempontok szerint? % és átlagok, N=75 a munka tárgyi követelményei 4 7 23 43 23 3,74 a munka személyi követelményei 3 11 27 36 24 3,68 a munka szakmai, tartalmi része 5 5 33 31 25 3,65 szakmai presztízs 8 15 44 17 16 3,19 szakmai előremenetel, karrierépítés 16 16 32 20 16 3,04 jövedelem, juttatások 16 20 37 16 11 2,85 0% 20% 40% 60% 80% 100% egyáltalán nem elégedett kismértékben közepesen nagymértékben teljes mértékben elégedett 1 2 3 4 5 átlag A megkérdezettek havi nettó, fő- és melléktevékenységből származó együttes jövedelme 134.000 Ft körül alakul. Ez az összeg feltehetően a megkérdezettek fiatal életkora miatt alig különbözik az egy főre eső jövedelemtől (ami átlagosan 136 ezer Ft). 15. oldal
8. ábra: Minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve jelenleg mennyi az átlagos havi nettó összjövedelme? És a háztartásának egy főre jutó átlagos nettó jövedelme? érdemben válaszolók, N=55-56 személyes jövedelem 134 200 Ft egy főre jutó jövedelem 135 900 Ft 0 Ft 30 000 Ft 60 000 Ft 90 000 Ft 120 000 Ft 150 000 Ft 16. oldal
A képzés értékelése A felsőfokú szakképzésben végzett hallgatók nagytöbbsége az oktatott szakismeretek naprakészségével, az elméleti képzés színvonalával, az előadások naprakészségével és az oktatás színvonalával kapcsolatban egyaránt elégedettségének adott hangot. Az egyedüli kritika a munkaerőpiac képviselőinek oktatásban történő részvételét érte. 9. ábra: Oktatással kapcsolatos szempontok értékelése % és átlagok, N=81 oktatott szakismeretek naprakészsége elméleti képzés színvonala előadások naprakészsége oktatás színvonala előadások tartalma oktatók segítőkészsége általában az oktatók és a hallgatók gyakorlati képzés színvonala munkaerőpiac képviselőinek 1 5 6 6 2 54 4 5 19 17 19 22 39 26 35 46 54 49 50 43 42 37 31 3 22 2 25 1 22 16 21 19 4 1 6 17 28 25 22 1 18 23 23 17 11 7 4,06 3,95 3,94 3,88 3,72 3,72 3,63 3,4 2,78 egyáltalán nem elégedett is-is teljes mértékben elégedett 0% 20% 40% 60% 80% 100% inkább nem inkább igen nem tudja A képzés keretében töltött szakmai gyakorlat megítélése is kedvező: csupán minden ötödik válaszoló érezte úgy, hogy inkább, vagy egyáltalán nem felelt meg számára a gyakorlat. 1 2 3 4 5 10. ábra: Értékelje az FSZ képzés keretében teljesített szakmai gyakorlatát! összes megkérdezett, N=85 átlag 14% 5% teljes mértékben megfelelő volt 29% nagyrészt megfelelő volt egyenlő arányban volt előnye és hátránya 20% 32% inkább nem felelt meg egyáltalán nem volt megfelelő 17. oldal
A tanulást segítő eszközök, lehetőségek értékelése alapvetően pozitív, egyik esetben sem tapasztalható negatív megítélés. Retrospektív leginkább a könyvtár ellátottságával, színvonalával, illetve a jegyzet ellátottságával elégedettek a hallgatók, míg a konzultációs lehetőségek, a Coospace, valamint az infokommunikációs technológiák alkalmazása az oktatók-hallgatók közötti kapcsolattartásban, számonkérésben adott okot a leginkább az elégedetlenségre. Ugyanakkor jellemző, hogy a könyvtár színvonalát 16 százaléknyian, a Coospace-t 32 százaléknyian nem tudták érdemben értékelni. 11. ábra: Tanulmányok segítő lehetőségek, eszközök mértékelése % és átlagok, N=76 könyvtár ellátottsága, színvonala jegyzet ellátottság tantárgyi követelmények elérhetősége infokommunikációs technológiák, tantermek felszereltsége számítógép ellátottság konzultációs lehetőségek Coospace infokommunikációs technológiák 110 12 17 210 4 2 6 5 9 7 15 15 16 10 15 26 30 33 22 24 17 egyáltalán nem elégedett inkább nem is-is 35 34 38 22 42 47 31 39 37 11 26 21 22 20 12 12 3 22 32 21 20 16 14 6 12 0% 20% 40% 60% 80% 100% 2 2 4 3,84 3,8 3,63 3,61 3,59 3,58 3,29 3,24 3,19 1 2 3 4 5 átlag Az előzőekhez hasonlóan a BGF épületeinek értékelése is a pozitív sávban mozog. A leginkább az épületek tisztaságával, a legkevésbé a WIFI színvonalával voltak elégedettek a végzett hallgatók igaz, ez utóbbit csak a hallgatók 54 százaléka tudta értékelni. 18. oldal
12. ábra: A képzés épületeinek értékelése % és átlagok, N=81 tisztaság 15 21 48 22 3 3,87 hallgatóbarát 3 6 27 47 15 3 3,67 megfelelő diáktér, közösségi tér 7 14 21 31 25 3 3,53 megfelelő számú ülőalkalmatosság van 6 11 29 32 22 3,52 tantermek berendezése, bútorzata 3 14 28 37 16 3 3,52 étkezési lehetőségek, büfé 7 15 27 30 19 3 3,38 WIFI színvonala 8 9 11 17 10 46 3,23 egyáltalán nem elégedett is-is teljes mértékben elégedett 0% 20% 40% 60% 80% 100% inkább nem inkább igen nem tudja 1 2 3 4 5 átlag A végzett hallgatók 15 százaléka tartja úgy, hogy a képzés teljes mértékben, 66 százaléka pedig úgy, hogy teljes mértékben naprakész ismereteket tartalmazott. Igaz, ennek tükrében meglepő, hogy a szakmai, illetve nyelvi ismereteit csak a megkérdezettek 47 százaléka tudta alkalmazni munkája során (azaz gyakorlati visszacsatolásuk a naprakészségről nem biztos hogy volt, illetve a válaszadók jó része nem feltétlenül szakmájában helyezkedett el). 13. ábra: Szakmai, illetve nyelvi ismereteit mennyire tudta alkalmazni, hasznosítani munkája során? érdemben válaszolók, %, N=81 szakmai ismeretek 7 40 41 12 nyelvi ismeretek 24 24 33 20 0% 20% 40% 60% 80% 100% teljes mértékben nagymértékben inkább nem egyáltalán nem A végzett hallgatók 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a záró dolgozat elkészítéséhez hatékony segítséget kapott az oktatóktól. Azok, akik nem kaptak elegendő segítséget, leggyakrabban a kooperáció hiányát, a konzultációs lehetőségek kis számát jelölték meg. Közel ugyanolyan arányban említették, hogy nem adott megfelelő szakmai segítséget a konzulens, illetve nem nyújtott elegendő támaszt a szakirodalom felkutatásában. Volt, aki a tartalom megtalálásában, a téma szűkítésében 19. oldal
várt volna több közreműködést, illetve akadt, aki a konzulens részéről az érdeklődést hiányolta a záró dolgozat kapcsán. 14. ábra: Milyen területen várt volna több segítséget a záró dolgozat elkészítésében? - %, említések, többet is jelölhettek, N=27 kooperáció hiánya, kevés konzultáció 37% szakmai segítség szakirodalom biztosítása téma szűkítése, tartalom pontosítása 11% 22% 19% érdeklődés hiánya egyéb 4% 7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% A záróvizsga megszervezésével a végzett hallgatók 15 százaléka nem volt megelégedve, 13 százalékuk közepesen volt elégedett, 70 százalékuk inkább vagy teljesen elégedett volt. Az elégedetlen vélemények közül a legtöbb azt emelte ki, hogy nem volt megfelelő az információ-áramlás, volt, hogy az utolsó pillanatokban derült ki, pontosan miből, milyen bizottság előtt fognak vizsgázni. Többen felvetették, hogy a záróvizsgát a nyelvvizsga bizonyítvány meglétéhez kötötték, és ennek hiányában sok időt vesztettek a csúszással. A követelmények és a számonkérés összhangjával a megkérdezettek hattizede inkább igen, 11 százaléka inkább nem volt megelégedve. Aligha meglepő módon a volt hallgatók azt emelték ki, hogy a záróvizsgán, illetve a hozzá kapcsolódó tételsorokon olyan kérdéskörök is szerepeltek, melyek a tanórákon nem, vagy csak érintőlegesen hangzottak el. Egy-két volt hallgató inkább csak hangsúlybeli torzulást említett (például az intézményi kommunikátor szakképzésen, vizsgán túl nagy hangsúly került a gazdasági tárgyakra). 20. oldal
15. ábra: Mennyire volt megelégedve a követelmények és a számonkérés összhangjával? érdemben válaszolók, N=84 2% 6% 5% 16% teljes mértékben elégedett volt inkább elégedett volt közepesen volt elégedett 26% inkább nem volt elégedett egyáltalán nem volt elégedett 45% nem tudja 21. oldal