Hadházy Ágnes Kalmár Ildikó Póti Viktória Bíró Adrienn Forrai Erzsébet KISTÉRSÉGI KITERJESZTÉS

Hadházy Ágnes Kalmár Ildikó Póti Viktória Bíró Adrienn Forrai Erzsébet KISTÉRSÉGI KITERJESZTÉS

Hadházy Ágnes Kalmár Ildikó Póti Viktória Bíró Adrienn Forrai Erzsébet KISTÉRSÉGI KITERJESZTÉS YG YEREKESÉLY KÖZHASZNÚ EG ESÜLET»GYERE«Budapest, 2012

5 Tartalom BEVEZETÉS.... 7 1. Előzmények... 9 2. A Szécsényi Gyerekesély Program, alkalmazási kísérlet....11 3. A TÁMOP 5.2.1 célkitűzései....12 4. A TÁMOP 5.2.1 főbb történései....13 5. A TÁMOP 5.2.3 program struktúrája....16 5.1. Gyerekesély Stratégia és Bizottság....17 5.2. Szükségletfelmérés....17 5.3. Szakmaközi hálózatok...17 5.4. Szolgáltatás hozzáférésének biztosítása...17 5.5. Részvétel képzéseken....17 5.6. Előírt szolgáltatások...18 5.7. Közösségi ház kialakítása, működtetése, programjának biztosítása...18 5.8. Választható elemek....18 6. A kistérségek kiválasztása....20 7. Komplex kistérségi gyerekesély program készítésének támogatása....22 7.1 A főbb tevékenységek és a létrejött struktúra...22 7.2. A program elfogadtatása; közösségi bevonás....24 7.2.1.A kistérségi bevonás szükségessége....25 7.2.2. A Többcélú Kistérségi Társulás (TKT)....25 7.2.3. A kistérségi bevonás célcsoportjai....26 7.2.4. A támogató és gátló célcsoporti nézetek jellemzői....26 7.2.5. A kistérségi bevonás konkrét folyamata, módszere...27 7.2.6. Az MTA GYEP munkatársai és a helyi szereplők kapcsolata...33 7.2.7. A kistérségi bevonás belső és külső humánerőforrásának jellemzői...34 7.2.8. A kistérségi bevonás nehézségei: külső hatások, belső konfliktusok.. 34 7.2.9. A kistérségi bevonás eredménye, hatása....36 7.3. A képzések....37 7.4. A kistérségi tükrök....39 7.5 A monitoring rendszer............................................... 39 8. Lezárás....41

BEVEZETÉS A gyerekesély programok kistérségi kiterjesztése összetett folyamat, melynek során a Legyen jobb a gyermekeknek Nemzeti Stratégia (NS) követelményeit a leghátrányosabb helyzetű kistérségek mint lokális szereplők valósítják meg. Ehhez kapcsolódik egy támogatási rendszer a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében és egy minta is, a Szécsényi Gyerekesély Program (SzGyEP). Ez utóbbit a Magyar Tudományos Akadémia által befogadott, 2005-ben megalakult Gyerekszegénység Elleni Programiroda (GYEP) dolgozta ki, alakította, követte szakértői és kutatói közreműködésével. A TÁMOP pályázati rendszerbe helyezett kistérségi kiterjesztés során a Szécsényi Gyerekesély Program tapasztalatai szolgáltatták azokat a módszereket, amelyek megvalósításával a kistérségek képessé válhatnak a Nemzeti Stratégiához kapcsolódó hosszútávú helyi koncepció, célorientált struktúra és feladatsor kialakítására, szemléletváltásra. Ezen időszak végeztével mérhető módon csökken az adott kistérségben a mélyszegénységben élő családok, gyerekek száma a beavatkozási területeken végrehajtott fejlesztések eredményeképpen. Tehát olyan, akár több évtizeden át tartó, koherens társadalomfejlesztési koncepció mentén működtetett döntés-sorozat és tervezés létrejöttét támogató program kerül megvalósításra, amely az adott területi egység minden gyerekekre, családokra hatással bíró intézményének, döntéshozó testületének cselekvését egybehangolja, koordinálja, a cél megvalósításának irányában tartja. A megvalósítást 2006 nyara (a szécsényi alkalmazási kísérlet indulása) és 2011 nyara között a GYEP koordinálta szakmailag és a TÁMOP pályázati rendszerében finanszírozta. Egy összetett konstrukció jött létre, melynek keretében a Szécsényi Gyerekesély Program beavatkozási területein kidolgozott és elindított intézmények (pl. Gyerekbizottság, szakmaközi bizottság), szolgáltatások (pl. nyári napközi) és más folyamatos vagy időszakos programok, szemléletformáló módszerek mintaként szolgáltak egy kistérségi gyerekesély programhoz. A program megvalósítására a leghátrányosabb helyzetű kistérségek vállalkozhattak, és ehhez forrásként a TÁMOP 5.2.3 pályázat kiírásáról döntött az Irányító Hatóság. A kistérségek előzetes felkészítésére a pályázat elkészítésében és a megvalósítás folyamatában szakmailag a GYEP állt mellettük a

8 KISTÉRSÉGI KITERJESZTÉS TÁMOP 5.2.1 pályázati forrás segítségével. Az említett TÁMOP 5.2.1 kiemelt projekt keretében - a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI, majd később NCSSZI) mint főpályázó, partnerségben az MTA Gyerekszegénység Elleni Programirodájával -, első körben (2008. évi pályázat-hirdetés) 5, a második körben (2010. évi pályázathirdetés) 6 kistérség felkészítésére vállalkozott, hogy azok minél sikeresebben felelhessenek meg a számukra célzottan kiírt pályázati forrás feltételeinek. Ezt követően a felkészített kistérségek az első körben sikeresen nyerték el a 3 évre szóló, kistérségenkénti 400-600 milliós támogatást, és indulhattak el a saját gyerekesély programjuk kidolgozásának és megvalósításának útján. Az SZMI, főpályázóként, ebben a partnerségben a Biztos kezdet gyerekház elterjesztésének módszertani megalapozására és követésére vállalkozott, amely részben és a területi egybeesés esetén is érinthette a gyerekesély-programokat megvalósító kistérségeket. A GYEP irányításával és a TÁMOP forrásával 2008-ban indult meg az első körös kistérségek felkészítése. A GYEP munkatársai ennek a folyamatnak 2011 nyaráig, a TÁMOP 5.2.1 pályázati támogatás második köre lezárulásáig lehettek résztvevői.

1. ELŐZMÉNYEK z2006 márciusában kormányzati felkérésre készítette el a Magyar Tudományos Akadémia Gyerekszegénység Elleni Programiroda (MTA GYEP) Ferge Zsuzsa akadémikus vezetésével a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot. A 25 éves időszakot (2007 2032) felölelő program fő célja, hogy csökkentse a gyermekek és a gyermekes családok szegénységi arányát és a gyermekek ebből adódó hátrányait, lemaradását (továbbtanulás, munkavállalás esélye, szegregált oktatás, devianciák stb.) s javítsa a gyermekeknek szolgáltató intézmények hatékonyságát. z2006 nyarán a Szécsényi kistérségben elindult az alkalmazási kísérlet az MTA GYEP vezetésével. z2006 ősze és 2007 májusa között működött a később zátonyra futott Gyerekesély zászlóshajó munkabizottság az Nemzeti Fejlesztési Terv-2. tervezés (később Új Magyarország Fejlesztési Terv) keretében. z2007 májusában, a Program alapján kidolgozott Legyen jobb a gyermekeknek Nemzeti Stratégiát az Országgyűlés - a parlamenti pártok egyhangú egyetértése mellett - fogadta el. z2007 novemberében a GYEP még véleményezte a 2007-2013. közötti időszakra szóló kormányzati Akciótervet (AT) za Gyerekesély Zászlóshajó célkitűzései a TÁMOP által támogatandó fejlesztési területek közé kerültek 2007-ben. z2007-2008 fordulóján a GYEP részt vett a TÁMOP 5.2.3. kiemelt projekt Projekt Előkészítő Munkacsoportjában (PEMCS a kistérségi kiterjesztésről). Közben pályázatot adott be a TÁMOP 5.2.1. megvalósítására (kistérségek szakmai támogatása). A Nemzeti Stratégia (NS) és egyben a GYEP átfogó céljai a következők: zjelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen a gyermekek és családjuk szegénységi aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. zszűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. zalapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal többet kell tenniük a gyermekek képességeinek kibontásáért, azért, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. Forrás: Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, 2007 2032

10 KISTÉRSÉGI KITERJESZTÉS 2007 volt a Nemzeti Stratégia induló éve. Ebben az évben a gyerekes családok helyzete romlott. A romlás oka az előre is látható rossz gazdasági helyzet és forráshiány, amely nem párosult a sebezhető csoportok így a gyermekesek - különös, illetve elégséges védelmével. A gyerekes családok szükségleteire válaszoló Stratégia komplex megvalósítását költségvetési források hiányában a kormány mellőzte, egyes elemeinek végrehajtását a szintén 2007-ben induló ÚMFT körébe utalta. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv szinte minden operatív programja tartalmaz olyan elemeket, amelyek hatással vannak a gyermekes családok, a gyermekek helyzetére. Alapvető probléma azonban, hogy a társadalmi problémák komplex közelítését célzó, az uniós forrásokat nem az ágazati logika mentén felhasználó Gyermekesély zászlóshajó-kísérlet meghiúsult. Így az akciótervekben (AT) megjelenő intézkedések csak részben jelentenek összehangolt, komplex fejlesztéseket. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében jelenleg egy olyan konstrukció megvalósítása van folyamatban, amely egyértelműen a gyermekszegénység elleni Nemzeti stratégiához kapcsolódik. A TÁMOP 5.2.1-es kiemelt program a Stratégia két elemének - korai fejlesztés és képességgondozás, valamint kistérségi komplex gyerekszegénység programok országos kiterjesztését készíti elő. Forrás: www.gyerekesely.hu 1 1 Kun Zsuzsa: Legyen jobb a gyerekeknek!. Komplex kistérségi programok a gyerekszegénység ellen (2012) http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=394:kistersegikiterjesztes-tamop-521, hozzáférés 2012. október 8

2. A SZÉCSÉNYI GYEREKESÉLY PROGRAM, ALKALMAZÁSI KÍSÉRLET A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program, az un. Rövid Program a vertikális és horizontális prioritások mentén felállít egy célrendszert és meghatározza a legfontosabb teendőket. Ezek a teendők a következő beavatkozási területek köré csoportosulnak, amelyek egyben a SZGYEP gerincét adják: za szülők foglalkoztatásának javítása za lakhatási körülmények javítása zkorai képességfejlődés biztosítása zközoktatás fejlesztése, a szegregáció csökkentése zszemélyes szociális szolgáltatások és ellátások javítása zaz egészségesebb gyerekkor biztosítása zifjúságfejlesztés zinformációs társadalom fejlesztése A SZGYEP 2006 nyarán szükséglet- és helyzetfelméréssel indult. A beavatkozási területeken meghatározott konkrét feladatok, a kialakított szolgáltatások, a szükséges szemléletváltozásokat elérni hivatott teendők, programok szakterületi szakértők segítségével alakultak ki. A program társadalmasításának érdekében az egyes területek érintett helyi szakembereinek, döntéshozóinak bevonásával ágazati gyerekbizottságok, illetve ezeket összefogó kistérségi szintű Gyerekbizottság alakult meg. A közoktatási, egészségügyi és szociális intézményi szakemberek és önkormányzatok együttműködését elősegítendő un. települési szakmaközi bizottságok alakultak. A korai képességkibontakoztatásra a Biztos kezdet filozófiáján alapuló gyerekház hálózat kezdett működni. A közoktatási területen évközbeni tanodai és szünidei napközi szolgáltatások indultak, a pedagógusok számára módszertani támogatás volt szükséges. A szülők foglalkoztatásának javítására szociális szövetkezet alakult és minden településen informatikai fejlesztések és szolgáltatások indultak. A legrosszabb körülmények között, szegregáltan élő családok egy csoportja számára komplex lakhatást javító program indulhatott. Az egészségesebb gyerekkor biztosítása területen 5 települést és 600 gyereket érintő általános szűrésre került sor. Ez a felsorolás rendkívül elnagyolt, csupán jelzése annak a szerteágazó és sokrétű munkának, amit a SZGYEP 2006-2011 között elért, megpróbált, kikísérletezett. Munkatársai és szakértői folyamatosan fogadták és tájékoztatták a kistérségek szakembereit, döntéshozóit, a GYEP munkatársai pedig időnkénti értékelést végeztek annak érdekében, hogy az elért eredmények, megélt kudarcok, hasznosítható módszerek a kistérségi kiterjesztés folyamatába kerülhessenek.

3. A TÁMOP 5.2.1 CÉLKITŰZÉSEI TÁMOP 5.2.1: Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet és a vele konzorciumban együttműködő MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda valósítja meg 2008 és 2010 között a Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projektet. A program összefoglaló céljai: za leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a gyerekek és családjuk helyzetét javító komplex helyi programok kidolgozásának és megvalósításának elősegítése, za Biztos kezdet programok szakmai módszertani megalapozása és országos elterjesztése. A projekt céljai szorosan kapcsolódnak az országgyűlési határozatban elfogadott Legyen Jobb a Gyerekeknek! Nemzeti Stratégia kiemelt fejlesztési irányaihoz, melyek indokoltságát a gyermekek és családjuk nélkülözésének csökkentése, a szegénységi ciklus megszakítása és a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés feltételeinek megteremtése jelentik. Közvetlenül a projekt a Stratégia alábbi fejlesztési irányaihoz kapcsolódik: za képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások fejlesztése, a szegregáció megszüntetése za gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése zegészségesebb gyermekkor biztosítása Forrás: www.gyerekesely.hu

4. A TÁMOP 5.2.1 FŐBB TÖRTÉNÉSEI A Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése elnevezésű TÁMOP kiemelt projekt tehát a Biztos Kezdet gyerekházak alapításának országos elterjesztését, módszertani követését, támogatását, valamint a kistérségi szintű gyerekesély programok megvalósításának támogatását tűzte ki célul. Az MTA GYEP lett a komplex gyerekprogramokat pályázati formában megvalósító kistérségeket támogató folyamat egyik kedvezményezettje. A pályázat keretében egy módszertani és képzési központ került felállításra, valamint egy majdnem 50 fős szakértői munkatársi kör dolgozott a megvalósításért, a kistérségek eredményes felkészítéséért. A pályázat megvalósításának folyamata az alábbi fontosabb lépésekből állt: 2006-2007 A TÁMOP 5.2.1 pályázati konstrukció előkészítése. 2008. február A TÁMOP 5.2.1/07/01 számú pályázat beadása az SZMI és az MTA GYEP partnerségében. 2008. június 12. A TÁMOP 5.2.1/07/01 számú projekt megvalósításának megkezdése. 2008. július A projekt team felállítása, ennek keretében módszertani központ alakult és 4 regionális koordinátor került alkalmazásra. 2008. július 2009. március 2008. augusztus 2008. szeptember A projektben tervezett módszertani útmutatók és képzési csomagok kidolgozása, amelyeket zömében a SZGYEP-ben közreműködő szakértők készítettek el, közvetlenül feldolgozva, átadhatóvá téve a szécsényi tapasztalatokat a kistérségekben a program megvalósulásáért dolgozó szakértők számára. Az első négy kistérség (Baktalórántházai, Hevesi, Bátonyterenyei, Sásdi) megkeresése, felkérése a projektben való részvételre. Az információgyűjtés elindítása a kistérségekben.. Látogatás a szécsényi kistérségben az első regionális koordinátori találkozó keretében. A szécsényi alkalmazási kísérlet megismerése. 2008. november Az 5. regionális koordinátor alkalmazása, a Kisteleki kistérség bevonása a programba. 2009. januármárcius programokat megvalósítani szándékozó kistérségek számára készülő pályázat IH döntése. A TÁMOP 5.2.3/09/01 pályázati konstrukció előkészítése, vagyis a gyerekesély A kistérségek felkészítésében részt vevő regionális szakértők kiválasztása, a regionális 2009. január - április teamek kialakítása. Szakmai műhely jellegű belső képzések a regionális koordinátorok és szakértők 2009. július felkészítése érdekében. A TÁMOP 5.2.1/09/01 jelű pályázati kiírás megjelenése. A pályázat lehetővé tette, hogy forrásokat vonjunk be a képzési program (képzési programok akkreditációja, 2009. július 27. képzők képzése, kistérségi szakemberek képzése) lebonyolítására, valamint a regionális koordinátori-szakértői hálózat kibővítésére. A TÁMOP 5.2.3/09/01 pályázati felhívás megjelenése. A pályázat tette lehetővé a 2009. augusztus 31. TÁMOP 5.2.1 projekt keretében felkészített kistérségeknek, hogy a megkezdjék a helyi gyerekprojektek megvalósítását.

14 KISTÉRSÉGI KITERJESZTÉS 2009. augusztus A kistérségi pályázatok mellékleteként szereplő helyzetelemzések (kistérségi tükrök) 2009. november elkészítése. 2009. október Szakmai konferencia a közoktatási jó gyakorlatokról Bátonyterenyén. 2009. november 1. A TÁMOP 5.2.3/09/01 kistérségek pályázatainak beadása. 2009. december 9. Gyerekesély program megvalósítására pályázó kistérségek I. országos találkozója 2010. január Budapesten. A regionális koordinátori és szakértői team kibővítése, átalakítása, a munkaszervezet fejlesztése. Ebben az időszakban a koordinátori szakértői stáb részben kicserélődött, a 2010. január-február megnövekedett munkateher indokolttá tette a főállású szakértői státuszok bevezetését az észak-magyarországi régióban. A projektbe bevonni szándékozott második hat kistérség (Csengeri, Jánoshalmi, 2010. január-február Mezőcsáti, Ózdi, Szigetvári) megkeresése, felkérése (később csatlakozott ide a Sarkadi kistérség is). A kistérségi szakemberek képzéseiben később oktatóként résztvevő munkatársak 2010. február - képzési sorozata. A találkozók nem csak a képzési tevékenység előkészítését segítették, június hanem jelentősen hozzájárultak a munkatársak további felkészítéséhez, egymás megismeréséhez, munkájuk összehangolásához. 2010. március - Szociológiai adatgyűjtés a 2010-ben bevont 6 kistérségben a TÁMOP 5.2.3 pályázatot június megalapozó helyzetelemzések elkészítése érdekében. 2010. április A 2010-ben bevont 6 kistérség felkészítését célzó tréning lebonyolítása. 2010. június 2011. Az adatgyűjtés feldolgozása, a bevont kistérségekre vonatkozó helyzetelemzések május elkészítése. 2010. szeptember - A TÁMOP 5.2.3/09/01 projektek megvalósításának elindítása a Bátonyterenyei, Hevesi és november Kisteleki kistérségben. 2010. október - november 2011. január - június 2011. március 2011. április - június Szakmai műhelyek szervezése a helyi gyerekesély-programot megvalósító vagy tervező kistérségekben. A szakmai műhelyek megvalósítására a projektek elindításának csúszása (a beadástól számított 1 év, az elbírálástól számított félév) miatt került sor. A műhelyek a kötelező képzések tematikájában nem szereplő, a pályázatokban megjelenő projektelemek témáit dolgozták fel. Az ún. kötelező képzések egy részének megvalósítása a Bátonyterenyei, a Hevesi, a Kisteleki és a Sásdi kistérségben (ezeket a képzéseket a GYEP munkatársai tartották a kistérségek szakembereinek). Kistérségek II. országos találkozója és a TÁMOP 5.2.1/07/01 projekt eredményeit összefoglaló konferencia Budapesten. A TÁMOP 5.2.3/09/01 projektek megvalósításának elindítása a Baktalórántházai és Sásdi kistérségben. 2011. július 31. A TÁMOP 5.2.1/07/01 projekt lezárása. Az eredetileg 2010. december 31-ig tartó TÁMOP 5.2.1 projekt a kistérségi projektek késedelmes indulása és a további kistérségek bevonása miatt hosszabbításra került, és így 2011. július 31-ig tartott. A projekt keretében a már említett beavatkozási területeket érintően módszertani és az ezekhez a területekhez kapcsolódó komplett képzési dokumentum került kidolgozásra. Kistérségi tükör elnevezéssel

4. A TÁMOP 5.2.1 főbb történései 15 mind az első 5, majd az ezeket követő 6 kistérségről elkészült a részletes, adataikat összegyűjtő, elemző, így a szükségleteiket bemutató dokumentum. A projekt támogatta a Szociopoly elnevezésű társasjáték elterjesztését is. Módszertanok készültek többek között: záltalános bevezetés a gyerekszegénység csökkentését célzó, a Legyen jobb a gyermekeknek Nemzeti Stratégiát megvalósító kistérségi gyerekprogramok módszertani útmutatóihoz zkistérségi tervkészítési és végrehajtási útmutató zkistérségi helyzetelemzés zszolgáltatások indításának, működtetésének, finanszírozásának, fenntarthatóságának megalapozása zközoktatási útmutató zhelyi szükségletek felmérése, és az ehhez kapcsolódó mutatószámok kidolgozása *** A településeken élő gyermekek, gyermekes családok szükségleteihez kapcsolódó mutatók meghatározása zszolgáltatások együttműködése za szociális gazdaság mint a kistérségi komplex programok egyik fejlesztési területe za komplex gyerekesél-programok IT (Információs társadalom, információ, informatika, info-kommunikáció, digitális írástudás, elektronikus szolgáltatások) területe zfoglalkoztatás helyi gazdaságfejlesztés zszociális szolgáltatások zaz egészségesebb gyerekkor biztosítása gyerekegészségügyi, gyerek egészség fejlesztési módszertan zgyerekek napközben módszertani útmutató a 0-14 éves gyerekek számára nyújtott napközbeni szolgáltatások kistérségi, illetve kistelepülési fejlesztéséhez, témakörökben. A regionális koordinátorok vezetésével ún. regionális teamek alakultak, melyekben a kistérségek felkészítéséhez szükséges szakemberek vettek részt. A regionális csapatok tagjai főleg a szociális, a közoktatási, a kisgyerekkori valamint a közösségfejlesztési területeken jártas szakemberek voltak. Fő feladatuk a kistérségi gyerekesély programok fő beavatkozási területeinek helyi intézményeivel, szakembereivel együttműködve a Nemzeti Stratégia szemléletének és követelményeinek megfelelő programok, cselekvési irányok előkészítése volt, amelyek összessége adta a kistérségek pályázatainak tartalmát.

5. A TÁMOP 5.2.3 PROGRAM STRUKTÚRÁJA A TÁMOP-5.2.3/a pályázati előírásait követve a pályázó kistérségek egy hosszú távú, kistérségi szintű, komplex gyerekszegénységet csökkentő program megvalósítására válhattak képessé. Az alapot a Nemzeti Stratégia, a megvalósítandó mintát a Szécsényi Gyerekesély Program már elért eredményei, kialakított szolgáltatásai, intézményei és tapasztalatai adták, amely az MTA GYEP munkatársai által felhalmozott tudásbázis átadásának egy módszertanokban, képzési programokban feldolgozott rendszeréből állt. A TÁMOP Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére című konstrukcióhoz készült tervezési felhívás szerint: A konstrukció alapvető célja a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentése, és a szegénység újratermelődésének, átörökítésének megelőzése a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiához kapcsolódó, helyi szükségletekre épülő gyermek- és ifjúsági politika kialakításával és megvalósításával a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. Az intézkedés egy-egy kistérségben a gyermekek és a gyermekes családok esélyeit növeli. A konstrukció az ágazatközi és összehangolt fejlesztések megvalósítását célozza. Fontos, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelemben a területi egységek (hátrányos helyzetű kistérségek) komplex gyermek- és ifjúsági politikát valósítsanak meg, célzottan tervezzék az elérhető támogatások felhasználását, valamint alakítsák ki a fenntarthatóságot biztosító helyi megoldásokat. Cél a TÁMOP-5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmaimódszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekt fejlesztéseivel kidolgozott, pontosított, továbbgondolt, modellezett programelemek, innovatív, komplex beavatkozások terjesztése a gyermekek esélyeinek növelése érdekében. A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség jövőbeni gazdasági és jóléti fejlődését megalapozó humán-tőke beruházás a mai gyermekekbe: olyan intézményi, szervezeti és társadalmi működésbeli változások elindítása, amelyek révén zmegkezdődik a helyi szükségleteken alapuló térségi fejlesztések megalapozása a gyermekek, fiatalok és családjuk helyzetének javítása érdekében; zmegerősödik a családok és a térségi szereplők részvétele a gyermekszegénység megelőzését és leküzdését szolgáló stratégiai programok megalkotásában és megvalósításában; zkistérségi szinten javul a gyermekeket és családjukat segítő szolgáltatások minősége, eredményessége és elérhetősége; za gyermekintézményekben, oktatási intézményekben javulnak a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekek részvételi, tanulási és továbbtanulási, ezen keresztül a szegénységből való kikerülésük esélyei egyaránt; za gyermekek esélyeinek javítása érdekében fejlődnek a közintézmények és a szülők közötti együttműködések, megerősödnek azok rendszeres, szokás-

5. A TÁMOP 5.2.3 program struktúrája 17 szerű és intézményes formái, a szülők és a kistérség teljes lakossága körében általánosabbá válik a tanulási ambíciókat erősítő támogatás; hatékonyabbá válnak a kistérségben működő, a gyerekeket segítő szolgálatok, intézmények közötti munkamegosztás mechanizmusai, az intézmények és szakmai erőforrások kapacitás-kihasználásai, a különféle ágazatokhoz, intézményekhez tartozó szakemberek egymást segítő együttműködési formái. za Nemzeti Stratégia érvényesítését, eredményességét a pályázati kiírás által körvonalazottan a következő kötelezően és választhatóan létrehozandó elemek fogják biztosítani: 5.1. Gyerekesély Stratégia és Bizottság Kistérségi szintű gyerekesély-stratégia kidolgozása, ehhez kapcsolódó cselekvési program és forrástérkép elkészítése. A felkészülési időszak és a stratégia megvalósításának hosszabb távja alatt egy olyan, az érdekelt társadalmi csoportok, intézmények és döntéshozó fórumok képviselete alapján működő űn. Gyerekesély Bizottság irányítja a program megvalósítását, amelynek felállítására a kistérség kötelezettséget vállal és jogosítványok adásával biztosítja annak eredményes működését. A végrehajtást a kistérségek Gyerekesély Irodái szervezik. 5.2. Szükségletfelmérés A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjuk helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérésére 2 alkalommal vállal kötelezettséget a kistérség a megvalósítás 3 éve alatt. 5.3. Szakmaközi hálózatok A családokkal és gyerekekkel foglalkozó szakmák intézményeinek együttműködésére kötelezően kialakítandó szakmaközi hálózatok felállítása és működtetése lett előírva a pályázatban. 5.4. Szolgáltatás hozzáférésének biztosítása Olyan programelemek tervezésének előírása, amelyek a gyerekes családok számára az intézmények által nyújtott szolgáltatások igénybevételét megkönnyítik. 5.5. Részvétel képzéseken Kötelező eleme a pályázatnak a kistérség számára a képzések tartása, illetve az azokon való részvétel. A képzések a NS beavatkozási területei szerint szerveződve egy-

18 KISTÉRSÉGI KITERJESZTÉS ben folyamatos tudásátadást, szemléletformálást jelentettek, ezekbe épültek be az időközben a SZGYEP-ben született tapasztalatok. 5.6. Előírt szolgáltatások A kistérség óvoda vagy iskola nélküli településén élő gyerekek számára szóló, a felzárkózást szolgáló (napközi, vagy tanulószoba, vagy korrepetálás jellegű) és szabadidős szolgáltatások, valamint nyári napközbeni ellátás megszervezése és működtetése. 5.7. Közösségi ház kialakítása, működtetése, programjának biztosítása A kistérség valamely, lehetőleg a legnagyobb ill. legrosszabb helyzetű szegregátumának családjai számára biztosíthatja a komplex szolgáltatásokat, a legsürgetőbb speciális helyi szükségletek kiszolgálását. 5.8. Választható elemek A fenti kötelező elemek mellett számos választható elem van, amelyek szintén a gyerekszegénység csökkentése programjának támogatására szolgálnak és a helyi speciális szükségletek kielégítését teszik lehetővé. a/ a kistérség gyerekesély stratégiáját támogató rendezvények szervezése b/ gyermek- és/vagy diákönkormányzatok létrehozása és működési feltételeik biztosítása c/ a helyi közösség különböző csoportjai és vezetői közötti, a gyermekes családok és intézmények/szolgáltatások közötti együttműködés, párbeszéd elősegítését célzó programok szervezése d/ az előítéletek leküzdését, a harmonikus együttélést szolgáló tevékenységek indítása e/ kistérségi Gyerekesély honlap létrehozása és működtetése f/ a hátrányos helyzetű gyermekekre és családjukra irányuló civil kezdeményezések elősegítése, támogatása g/ helyi szakemberek felkészítése, képzése, továbbképzése h/ szaktudás és szakértelem programba vonása i/ tapasztalatcserék szervezése j/ a szakmai fejlődést szolgáló, a hálózatos működést támogató, illetve a kiégést megelőző szolgáltatások k/ szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások kistérségi szintű összehangolása l/ egészségügyi és pedagógiai ellátásokhoz való hozzáférés javítása m/ a leghátrányosabb helyzetű gyermekek szűrővizsgálatainak megszervezése és a vizsgálat eredményének megfelelő ellátásba, szolgáltatásba jutásának elősegítése

5. A TÁMOP 5.2.3 program struktúrája 19 n/ prevenciós tevékenységek o/ bölcsődei, óvodai, iskolai szociális munka biztosítása p/ szülők felkészítése a szülői szerepre q/ gyerekek ideiglenes elhelyezése r/ hiányzó, vagy a szükségletekhez képest elégtelen mértékben rendelkezésre álló szolgáltatások biztosítása s/ 7-14 napos tábor jellegű programok megszervezése t/ nyári napközi, illetve szabadidős programok megszervezése u/ gyermekek étkeztetése x/ forrásfejlesztés y/ játszóterek, sportudvarok kialakítása és működtetése gyermekek és fiatalok számára v/ fiatalok számára közösségi terek kialakítása, működtetése z/ közösségi IT pontok kialakítása, működtetése

6. A KISTÉRSÉGEK KIVÁLASZTÁSA A 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (200722010.) szóló kormányhatározat 46.. rendelkezik arról, hogy 2010-ig 10 modell-értékű, komplex, kistérségi szintű kiemelt programot kell elindítani a Stratégiában megfogalmazott célok összehangolt érvényesítésére. A kistérségi programok módszertani megalapozásába be kell vonni az MTA Gyermekszegénység Elleni Programját. Az MTA GYEP 2008-ban kezdte meg a program színteréül szolgáló kistérségek kiválasztási kritériumainak felállítását és az érintett kistérségekkel való kapcsolatfelvételt. A kiválasztási szempontok között szerepelt a leghátrányosabb helyzetű kistérségi besoroláson túl, hogy a kistérség elhatározással bírjon a program megvalósítására, ami még, a program részleteinek későbbi megismerése folytán egyelőre nem feltétlenül jelentett elköteleződést is. Ezeken túl a rendelkezésre álló erőforrásoknak is arányban kellett állniuk a települések és az ott élő lakosok számával, illetve a problémák kiterjedtségével és mélységével, annak érdekében, hogy a program eredményességének reális esélye legyen. A 2009-ben az NFÜ leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel foglalkozó un. LHH Programirodájának döntése alapján a kistérségi gyerekesély programot megvalósító felkészülés útjára lépett 5 kistérséget 2010-ben további az eredeti tervek szerint még 5, később azonban Sarkad erőteljes jelentkezése miatt 6 kistérség követte. A kiválasztási kritériumok túl az LHH családba tartozáson alapvetően gyakorlati szempontokat jelentettek. A kistérség lakosságának aránya közelítsen a Szécsényi kistérségéhez, amelyről már akkor gyakorlati tapasztalatok álltak rendelkezésre (20-40 000 fő). A településszám is fontos, hiszen a túl sok település elaprózhatja a rendelkezésre álló pályázati erőforrásokat. Az LHH kistérségek közötti döntésben azonban legfontosabb szemponttá a kistérségi vezetés program melletti elköteleződése vált. Ezek a térségek erősen forráshiányosak, minden olyan forrás, amely számukra delegált, látszólag megkönnyítheti a helyzetüket, különösen az önrészt nem igénylők. A helyi érdekviszonyok és a szükségletek el tudják téríteni egy-egy pályázati forrás felhasználását, annak eredeti céljától. Ezzel szembesültek a regionális teamek is, amikor azt tapasztalták, hogy a kistérségi vezetés elköteleződése nem jelentette a megvalósítandó program széleskörű, részletekbe menő ismeretét. A lakossági- és településarányokat képtelenség volt tartani, pl. a Kisteleki kistérség 4 települése szemben a Szigetvári kistérség 47 településével más-más adaptálását jelentette az addigi ismereteknek.

6. A kistérségek kiválasztása 21 Leghátrányosabb helyzetű kistérségek elhelyezkedése Forrás: MTA RKK Komplex kistérségi gyerekszegénység elleni programot kidolgozó kistérségek (a négy leghátrányosabb régión belül) Észak-Magyarország 2009 2010 Bátonyterenyei Hevesi Ózdi Mezőcsáti Észak-Alföld Baktalórántházai Csengeri Dél-Alföld Kisteleki Jánoshalmi Sarkadi Dél-Dunántúl Sásdi Szigetvári

7. KOMPLEX KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA 7.1 A főbb tevékenységek és a létrejött struktúra Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda a TÁMOP 5.2.1: Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése keretében az alábbi fő tevékenységeket látta el: zmódszertani központ felállítása, amely egyben a projekt szakmai vezetését is biztosította zregionális koordinátorok és regionális szakértők alkalmazásával a kistérségek eredményes pályázásának támogatása, majd a kistérségi gyerekesély programok kidolgozásának segítésére regionális csapatok létrehozása za sikeres pályázat kellékéül szolgáló, a kistérség demográfiai és szakmai adatait feldolgozó és ezzel a megvalósítandó programot megalapozó un. kistérségi tükrök készítése za minél alaposabb felkészülés érdekében a GYEP ún. országos szakértői, akik egyben a Szécsényi Gyerekesély Program szakértői is voltak, a beavatkozási területeken szerzett tapasztalataikat átadandó módszertani tanulmányokat és képzési programokat készítettek za menet közbeni folyamatos tapasztalatcserét a GYEP újonnan kialakított struktúrája, a rendszeres értékelések, a visszacsatolás intézményei és a mentorok beállítása támogatta za folyamatosan szükséges belső és kistérségi képzésekre képzési csoport alakult zaz eredmények összegyűjtése rendszerének kidolgozására és feldolgozására monitoring csoport jött létre. Mindezen tevékenységek közvetlen célja az volt, hogy a kistérségek felkészülése a Nemzeti Stratégia szemléletének és alapelveinek megfelelő legyen, alkalmassá váljanak a hosszú távú kistérségi gyermek- és ifjúsági stratégia elkészítésére, valamint a legégetőbb, legsürgősebb gyermekszegénység-problémák kezelését támogató TÁMOP-5.2.3. Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére című 3 év futamidejű projekt megvalósítása eredményes legyen.

7. Komplex kistérségi gyerekesély program készítésének támogatása 23 A létrejött struktúra képe A program komplex módon, nyolc szakterület (korai képességgondozás, közoktatás, ifjúság, foglalkoztatás, szociális szolgáltatások, egészségügy, közösségfejlesztés, információs társadalom) mentén történő fejlesztéssel kívánta elérni kitűzött céljait. A tervezés a helyi lakosok bevonásával, együttműködésével valósult meg. A fenti struktúra a GYEP részéről a regionális csapatok munkájának középpontba helyezését jelentette. A kulcsfeladat a lakosság, intézmények, döntéshozók, szakemberek, szülők minél szélesebb körű bevonása volt, az induláskor a Nemzeti Stratégia és célkitűzéseinek, követelményeinek ismertsége elenyésző volt. A regionális csapatok számára a kistérség beadandó pályázatára felkészítést az alábbi célstruktúra, lépéssorozat jelentette. Ajánlott lépések: ztelepülési kapcsolattartók kijelölése ztelepülési szintű szakmaközi munkacsoportok kialakítása és működtetése zkistérségi szintű szakmai munkacsoportok kialakítása és működtetése ztervező munkacsoport kialakítása és működtetése zcélcsoport bevonása a munkacsoportokba, tervezésbe zjó példák megismerése Várható eredmények: zszükségletek beazonosítása zmegoldási javaslatok készítése Tevékenység adatlapokban leírva: 8 szakterületre, kistérségi és települési programokra a rászorultsági elv alapján zkomplex kistérségi program elkészítése zámop 5.2.3 pályázat beadása.