ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Hévízgyörk Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: ugyfelszolgalat@tkki.hu web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása... 14 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 16 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 37 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 52 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 58 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 64 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 68 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 69 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 71 1. A HEP IT részletei... 71 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 71 A beavatkozások megvalósítói... 71 Jövőképünk... 72 az intézkedési területek részletes kifejtése... 72 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 73 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 74 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 75 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 76 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 77 3. Megvalósítás... 80 A megvalósítás előkészítése... 80 A megvalósítás folyamata... 80 Monitoring és visszacsatolás... 82 Nyilvánosság... 82 Érvényesülés, módosítás... 83 4. Elfogadás módja és dátuma... 84 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Hévízgyörk Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Hévízgyörk község a Galga-patak mindkét partján, a Bag-Tura bekötőút tengelyében, párhuzamos utcákból fésűs beépítéssel alakult ki. Bag községgel az országút mentén teljesen összeépült. Bag és Hévízgyörk között vezet át a Galga-völgyön az M3-as autópálya. Közúton a 3-as útvonalról közelíthető meg a Bagi elágazástól Tura irányában. Vasúton, a Budapest-Hatvan vonalon érhető el és rendelkezik vasúti megállóval. A község első középkori okleveles említése 1438-ból való. A török időkben sem pusztult el a település, sőt a XVI.század második felében meglehetősen népesnek mondható. A XVI-XVII.században több kisebb vagyonú birtokosa volt a falunak, míg a XVIII.sz. első harmadától gr. Grassalkovics Antal tulajdonába került Hévízgyörk. A Grassalkovicshok birtokát a múlt század második felében a Schossberger család szerezte meg és a birtokukban maradt 1944-ig. A lakosság négy felekezethez tartozik: katolikus, evangélikus, református és baptista. Mind a négy vallásnak van saját temploma illetve imaháza. A faluban négy templom épület, ebből három műemlék: A Szent Márton tiszteletére épített egyhajós, homlokzati tornyos, négyszögletes apszisú katolikus templom a XIII. században épült. Az idők folyamán több romboláson és átépítésen esett át, míg a végleges műemléki 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
helyreállítása 1985-1988-ban történt meg. Az egyhajós, klasszicista evangélikus templomot 1826-1829 között építették A jelenlegi református templomot 1796-ban, építették. Hévízgyörk az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. Az aszfaltozott utak mellett a régi hossztengelyes parasztházak helyett korszerű családi házakat építettek a lakók, melyekbe a közműbevezetés is megtörtént. Művelődési háza, könyvtára, az egykori felekezeti iskolák mellett felépített új, tornateremmel ellátott iskolája, jó egészségügyi ellátottsága biztosítja a helybenlakás kényelmét. Mindezekhez társul a postai, takarékszövetkezeti, a különféle kiskereskedelmi és a javító-karbantartószolgáltatás. Pihenési és horgászati igényt elégít ki a település külterületén kialakított horgásztó. A település lakossága az utóbbi években nőtt a kedvezőtlen halálozási-születési arány ellenére is, mely a főleg Budapestről kitelepült emberek létszámából adódik, valamint abból, hogy az őslakosok nem költöznek el a környező városokba. A község szülötte volt Gerő Károly (1856-1904) a maga korában jeles színműíró, valamint Doboczky Lajos tornatanító, korának jeles pedagógiai szakírója és Pauló Lajos (1927-1975) a neves színházi és televíziós rendező. Lakónépesség az év végén Fő Változás 2007 3086 2008 3107 101% 2009 3123 101% 2010 3122 100% 2011 3111 100% 2012 3111 100% Lakónépesség 3140 3120 3100 3080 3060 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 4
A lakónépesség 2007 évtől 2010 évig folyamatosan növekedett. 2011 évtől 0,5 %-al csökkent, amely 2012 évben is azonos tendenciát mutat. Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 1627 1484 3111 52% 48% 0-2 évesek 79 0-14 éves 194 250 444 44% 56% 15-17 éves 53 49 102 52% 48% 18-59 éves 823 925 1748 47% 53% 60-64 éves 110 88 198 56% 44% 65 év feletti 348 172 520 67% 33% 65 év feletti 23% Állandó népesség - nők 0-14 éves 13% 15-17 éves 3% 60-64 éves 7% 18-59 éves 54% Állandó népesség - férfiak 65 év feletti 12% 0-14 éves 17% 60-64 éves 6% 15-17 éves 3% 18-59 éves 62% Az állandó népességen belül a 15-59 éves férfiak aránya a magasabb 53% míg a nők aránya ebben a korcsoportban 47%. A 0-14 éves férfiak aránya 17% míg a nőké 13%. A 15-17 éves női férfi arányok azonosak 3-3% mutatnak. A 60-64 éves aránypárok közel azonosak a nők aránya 7% a férfiaké 6%. A 65 év feletti arányszám a nők esetében dupla arányt mutat 23% a férfiakéhoz képest, amely mindösszesen 12%. 5
Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) 2001 517 507 102,0% 2008 469 459 102,2% 2009 492 452 108,8% 2010 498 448 111,2% 2011 496 446 111,2% 2012 520 444 117,1% Öregedési index (%) 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Az öregedési index évről évre emelkedik a 2001 éves kezdő 102%-hoz mérten 2012 évre ez 117% -ra emelkedett. Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás odavándorlá egyenleg s 2008 90 55 35 2009 88 57 31 2010 77 64 13 2011 51 50 1 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A belföldi vándorlások esetében 2008 évtől folyamatosan csökken 2011 évre azonos arányt mutat. 6
Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 2008 21 38-17 2009 23 47-24 2010 25 38-13 2011 24 36-12 2012 26 30-4 természetes szaporodás (fő) 0-5 -10-15 -20-25 -30 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A halálozások 2009 évben volt a legmagasabb a születések számához viszonyítva. 2010 évtől ez folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. 7
Értékeink, küldetésünk Önkormányzat fő feladatának tekinti a lakosság igényeinek magas színvonalú kiszolgálását. Magas színvonalú közszolgáltatások nyújtása. Az országos politikai irányelvek helyi szintű, hatékony megvalósítása. A Képviselő-testület és bizottságai hatékony, törvényes működésének biztosítása. Egyenrangú kapcsolat kiépítése a lakossággal és munkatársainkkal egyaránt. Értékek Kimagasló szaktudás, ügyfélbarát kiszolgálás, gyors, jogszerű ügyintézés. Családbarát munkahelyi körülmények, magánélet-munka egyensúlya. Esélyegyenlőség, szociális érzékenység, szolidaritás, tolerancia. Hagyományőrzés, közösségteremtés. Környezettudatosság. Az esélyegyenlőség megteremtésének általános céljai Az esélyegyenlőség megteremtésének általános céljait az alábbiakban adtuk meg: Társadalmi összefogás erősítésével az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok, egyének számára. A teljes körű szociális ellátásokhoz és valamennyi közszolgáltatáshoz hozzájutás biztosítása. A hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére a szociális egészségügyi, oktatási és foglalkoztatási célok összekapcsolása. A település minden lakója számára biztosítani kell a megélhetéshez szükséges forrásokat. Az esélyegyenlőség megteremtésének általános elvei Hévízgyörk Község Önkormányzata elismeri minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen a településen, továbbá együttes összefogással az alábbi elvek betartására törekszik. Emberi méltóság tiszteletben tartásával tiszteli az ember értékeit, és egyediségét. Egyenlő bánásmód és megkülönböztetés tilalmával megakadályozza a hátrányos megkülönböztetés bárminemű formáját, elutasítja nemre, fajra, nemzetiségre, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre vonatkozó megkülönböztetést. Az önkormányzat, a község minden tagjának érdeke a társadalmi szolidaritás erősítése. 8
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Hévízgyörk település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 9
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV, Törvény 63/A értelmében a településeknek rendelkezni kell esélyegyenlőségi programmal, mely feltárja és elemzi a település esélyegyenlőségi problémáit, megkeresi a beavatkozási pontokat, és öt évre szóló intézkedési terv mentén határozza meg a teendőket azok kezelésére. Az esélyegyenlőségi program a feltétele annak, hogy a helyi önkormányzat bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A program része és az intézkedési terv alapja az a helyzetelemzés, mely képet ad a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében kell a beavatkozásokat megtervezni, lehetőséget adva a felülvizsgálatra, az esetleges változtatásokra. A program célja a törvénnyel megegyezően annak biztosítása, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, különös tekintettel a kiemelten védett csoportokra, a romákra, a nőkre és a fogyatékos személyekre, ám a helyi sajátosságok alapján más társadalmi csoportokra is. A program elkészítéséhez szükséges esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze a települést az adott területen, és megállapítsa, hogy a településen élő hátrányos helyzetű lakosság a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkezik és ezek alapján az adott település milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal, küzd. Az intézkedési terv a településen állandóan, vagy hosszabb ideig élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének nyomon követését, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, különösen: az oktatás és a képzés területén jelentkező problémák megszüntetésére, az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására, munkaerőpiaci, tevékenységi szegregáció kiküszöbölésére, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében, 10
a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Az esélyegyenlőségi program célja, hogy Hévízgyörk olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. Az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosításán túl egyes társadalmi csoportok esetében olyan támogató lépések megtételére van szükség, melyek az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják. 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. További főbb kapcsolódó jogszabályok: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 11
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: nemzetiségi törvény) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkntv.) Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet és A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 12
A jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Hévízgyörk Község Önkormányzatának Képviselő-testület elfogadta a helyi szociális ellátásokról és szociális támogatásokról szóló többször módosított 11/2007. (IX. 26.) önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy településünkön olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. Az önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletben szabályozza az alábbi pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat, valamint szociális szolgáltatásokat: aktív korúak ellátására való jogosultság keretei belül: - rendszeres szociális segély és bérpótló juttatás időskorúak járadéka lakásfenntartási támogatás ápolási díj átmeneti segély közgyógyellátás egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság köztemetés ápolást, gondozást nyújtó intézménybe utalás A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás keretében az önkormányzat intézményein keresztül a rászorultaknak biztosítja: a szociális étkeztetést házi segítségnyújtást családsegítést. 13
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepció Rendelet Gyermekvédelem Helyi Szabályozásáról Hévízgyörk Község Önkormányzat Minőségirányítási programja Hévízgyörk Község Önkormányzat Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése Környezetvédelmi Program Helyi társadalmi kapcsolatok Az alábbi civil szerveződésekkel tartunk fenn napi szintű kapcsolatot: Összefogás Egyesület Összefogás a Nyugdíjasokért Egyesület Név Cím Vezető neve Hévízgyörkért Hévízgyörk, Kossuth L.u.21. Bobál István bobal@invitel.hu Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Kustra Pál Hévízgyörk, Alsókert u.1/a. Összefogás a Hévízgyörki Ifjúságért Egyesület Hévízgyörki Asszonykórus Népművészeti Egyesület Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Hévízgyörk Szahara u.22. Kustra Tamás tkustra@galgaktv.hu gtkustra@gmail.com Bóna Ervinné bona.ervinne@gmail.com Gondolkodók Olvasóköre Hévízgyörk, Kossuth L.u.124. ----- Hévízgyörki Természetbarát Hévízgyörk, Ady E.u.143. Ifj. Benkó László Egyesület pepe217@invitel.hu Hévízgyörk Polgárőrség Hévízgyörk, Alsókert u.21. Péli Károly Egyesület Hévízgyörk, Ady E.u.57. Hévízgyörk Sportklub Hévízgyörk, Sportpálya u.1. Pintér Sándor norisz-epkft@axelero.hu Euróba Szívében Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Nádaskúti Márta Ismeretterjesztő Egyesület nadaskutim@gmail.com (Európa Szívében Egyesület) Galga Mentéért Egyesület Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Bereczki Jánosné bbobi@vnet.hu Hévízgyörki Nyugdíjasklub Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Hajdú Gáborné Hévízgyörk, Ady E.u.96. Porszem Közösségi Műhely Hévízgyörk, József A.u.38. Dobos Csaba doboscsaba74@gmail.com Palánta Családsegítő Szolgálat Hévízgyörk, Ady E.u.70/f. Bazan Katalin Közhasznú Alapítvány Hévízgyörki Hagyományőrző Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Szűcs Imréné Egyesület Népdalköre Hévízgyörk, Tavasz u.20. Góliát FC Hévízgyörk, Sportpálya u.1. Toldi Miklós miklostoldi@freemail.hu Hgyörk, Ady E.u.77. 14
Kapcsolatot ápolunk a helyi egyházakkal katolikus, evangélikus, református, baptista. Karácsondi Mihály plébános Bag Szt. András u.124. Lindákné János Zsuzsanna evangélikus lelkésznő Templom tér 3. Barthos Gergely református lelkész Kossuth L.u.25. Sőrés Attila baptista lelkész Kartal Intézmények: Polgármesteri Hivatal 2192 Hévízgyörk, Kossuth L.u.124. Tóth Tibor polgármester, Lukesné Csábi Ágnes jegyző Petőfi Sándor Általános Iskola Hévízgyörk, Ady E.u.143. Kustra Hajnalka igazgató Sün Balázs Óvoda Hévízgyörk, Vörösmarty u.96. Szilágyiné Pápai Anna óvodavezető Művelődési Ház Hévízgyörk, Kossuth L.u.19. Gedei Tiborné művelődésszervező Egészségügyi rendelő Hévízgyörk, Kossuth L.u.123. Dr. Hanák Klára háziorvos, Dr. Majoros Valéria gyermekorvos, Dr. Sulyán Pál fogorvos, Pintér Tiborné védőnő, Czerok Andrásné védőnő Nemzetközi kapcsolatok Testvérvárosi kapcsolatok ápolása: Havad (Székelyföld) Schlüsselfeld (Németország) 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Aszódi kistérség-családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat megállapodása Aszódi Kistérség-Idősek Napközbeni Otthona megállapodás 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki. 2012. év adatai hiányosak több területen. 15
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Azokat soroljuk a mélyszegénységben élők közé, akik az alábbiak közül legalább kettő kritériumnak megfelelnek: legalább három éve munkanélküliek, illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt, legfeljebb az általános iskola 9-10. osztályát végeztek el, ami mellett esetleg nem piacképes szakképzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szereztek, aktív korú inaktívak, kettőnél több gyermeket nevelnek. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. Fontos megjegyezni, hogy Hévízgyörk Községben egy ember sem vallotta roma származásúnak magát. A település egy roma család él ám ők saját akaratukból az asszimilálódásra törekszenek, nem kívánják, hogy romaként határozzák meg őket, és nem kérnek sem roma érdekképviseletet, sem roma identitásuk megőrzésére irányuló lehetőségeket. Ezért nincs egyelőre CKÖ sem Hévízgyörkön. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermek, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek. Községünkben tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. 16
Budapest és Gödöllő közelsége miatt a munkanélküliség az országos átlagtól alacsonyabb. A lakók saját tulajdonú ingatlanokban laknak, s mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet végeznek. A mélyszegénységben élő havi 6-8 főt éves szinten 20 főt az Önkormányzat évről-évre közmunkaprogramban foglalkoztatja. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A gazdasági válság hatására a korábbi stagnálást követően romlott a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon. Az elmúlt két évben az EU27 átlaghoz hasonló mértékben csökkent a foglalkoztatás, míg a munkanélküliség tekintetében az átlagnál erőteljesebb romlás volt tapasztalható. Ezzel együtt a magyar munkaerőpiac a válság munkaerő-piaci hatásai, illetve a főbb mutatók romlása tekintetében az unió középmezőnyében helyezkedik el. A munkanélküliségi ráta, valamint a regisztrált álláskeresők számának csökkenése, illetve a foglalkoztatási ráta növekedésének újbóli beindulása 2011. év első felében arra enged következtetni, hogy a mélyponton már túllendült a magyar munkaerőpiac. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor továbbra is óvatosságra intenek azok a közösségi és hazai elemzések, melyek a foglalkoztatás-bővülés (illetve munkahelyteremtés) nélküli gazdasági növekedés jelenségét prognosztizálják. A KSH adatai alapján a regisztrál munkanélküliek 2008 év óta fokozatosan, emelkedik 61 főről 2011. évre 106 főre nőtt. A 15-64 éves népesség körében a nyilvántartott álláskeresők aránya viszonylag alacsony átlagban 2,3 % az elmúlt évekhez viszonyítva is átlagosnak mondható nem növekszik a számuk. Az aktív álláskeresők között a férfiak a magasabb. Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 1632 1479 3111 29 1,8% 32 2,2% 61 2,0% 2009 1634 1477 3111 33 2,0% 47 3,2% 80 2,6% 2010 1611 1472 3083 9 0,6% 10 0,7% 19 0,6% 2011 1603 1464 3067 46 2,9% 60 4,1% 106 3,5% 2012 1589 1458 3047 40 2,5% 48 3,3% 88 2,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresők aránya 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen 17
A szegénység kialakulása és fennmaradása egyéb iskolázottsági és szociológiai tényezők mellett a foglalkoztatottság hiányára vezethető vissza. Ez a megállapítás ugyanakkor fordítva is igazolható: a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci belépésének esélye erősen korlátozott. Magyarországon a foglalkoztatási rátában tartós emelkedést nem sikerült elérni, a hazai foglalkoztatási ráta európai összehasonlításban rendkívül alacsony, 55 %. A magyar munkaerőpiacot jellemző alacsony foglalkoztatási ráta elsősorban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező népesség magas inaktivitására vezethető vissza, amely mindkét nemnél és a munkaerőpiacon egyébként legaktívabbnak számító középkorosztálynál is megfigyelhető. A foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók továbbá az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15 24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is, a tanulás melletti rendszeres munkavégzés pedig továbbra sem tekinthető tipikusnak. A foglalkoztatási ráta a Középmagyarországi régióban a legnagyobb. A fent felsorolt problémák erőteljesen, kumulálva jelentkeznek a munkaerő-piaci szempontból is hátrányos helyzetű roma népesség esetében. Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők összesen fő 61 80 114 106 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő 4 6 3 3 % 6,6% 7,5% 2,6% 2,8% fő 5 7 15 20 % 8,2% 8,8% 13,2% 18,9% fő 10 11 13 10 % 16,4% 13,8% 11,4% 9,4% fő 8 14 22 16 % 13,1% 17,5% 19,3% 15,1% fő 6 5 16 13 % 9,8% 6,3% 14,0% 12,3% fő 10 13 13 15 % 16,4% 16,3% 11,4% 14,2% fő 11 9 13 10 % 18,0% 11,3% 11,4% 9,4% fő 4 12 12 12 % 6,6% 15,0% 10,5% 11,3% fő 3 3 7 7 % 4,9% 3,8% 6,1% 6,6% fő 0 0 0 0 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 18
Álláskeresők (fő) 120 100 80 60 40 20 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A korcsoportos bontásban megfigyelhető, hogy 20-55 éves korig átlag 15% os az álláskeresők aránya a teljes aktív munkavállalói lakosságszámhoz mérten. Munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi össze sen 2008 29 32 61 12 10 22 41,4% 31,3% 36,1% 2009 33 47 80 15 21 36 45,5% 44,7% 45,0% 2010 45 69 114 24 46 70 53,3% 66,7% 61,4% 2011 46 60 106 20 25 45 43,5% 41,7% 42,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek esetében megfigyelhető, hogy a férfiak a magasabb. Az elmúlt négy évet tekintve az összes munkanélküliek számához képest a 180 napnál régebben regisztrál munkanélküliek aránya átlagosan 40%. 19
Pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség 18-29 évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 247 233 480 2 0,8% 0 0,0% 2 0,4% 2009 244 224 468 3 1,2% 4 1,8% 7 1,5% 2010 254 220 474 3 1,2% 1 0,5% 4 0,8% 2011 253 216 469 1 0,4% 3 1,4% 4 0,9% 2012 253 228 481 0,0% 0,0% 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Pályakezdő álláskeresők 5 4 3 2 1 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak A pályakezdő álláskeresők a 18-29 éves népesség számhoz viszonyítva nem éri el az 1%-ot. Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek, és a romák. A munkaerő-piacra jutás fő akadályai: a munkahelykínálat beszűkülése, rugalmatlan munkaerőpiac, alacsony iskolázottság, tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, gyermekek, egyéb gondozásra szoruló hozzátartozók gondozási szolgáltatásainak hiánya. Az Önkormányzat közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatja az alacsony iskolai végzettségűeket is, mely személyek a település összlakosságához viszonyítva nem magas (0,6%) éves szinten átlagosan 20 fő. Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 2527 1360 1167 786 496 290 1741 68,9% 864 63,5% 877 75,1% 2011 2665 1428 1237 0 2665 100,0% 1428 100,0% 1237 100,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 20