A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus
Bemutatkozás Klinikai szakpszichológus, családterapeuta 2007-2011: Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat, pszichológiai segítségnyújtás 2011-2012: TÁMOP projekt pszichológusainak szupervízió Képzések a TÁMOP projektben: Mentorképzés az áldozatsegítésben, Dinamikai ismeretek átadása az áldozatsegítőknek Szakmai protokoll megírásában való közreműködés
Áldozat törvényi meghatározása A bűncselekmény áldozata nem csak a bűncselekmény közvetlen sértettje, hanem olyan személy is, aki a bűncselekmény közvetlen következtében szenvedett sérelmet. Sérelem: testi vagy lelki sérülés (súlyos félelem, szorongás) és érzelmi megrázkódtatás ( trauma, pszichés zavar) És olyan vagyoni kár, amely a bűncselekménnyel ok-okozati összefüggésben áll
Előzmény Folyamatban van az Európai Unión belül a bűncselekmények sértettjeinek támogatására, védelmére és jogaira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló irányelv tervezetének előkészítése: elfogadása esetén kötelezővé tenné az áldozatoknak nyújtott érzelmi és pszichológiai támogatás nyújtását (pszichológusi segítségadás önálló szolgáltatási formaként való bevezetése)
Segítségadási forma 1. Egyéni krízisintervenció: hossza az áldozatok szükségleteire reagál 2. Csoportok szervezése: azonos bűncselekménytípust elszenvedők esetében (pl. halálos kimenetelű közlekedési baleset hozzátartozói esetében, vagyon elleni bűncselekmények áldozatai)
Célcsoport Magyarországon évente 200-250 ezer személy válik bűncselekmény áldozatává ( nagyon sok bűncselekmény titokban marad nagy látencia) Többsége felnőtt korú, akik vagyon elleni bűncselekmény elszenvedői Időskorúak tulajdon elleni bűncselekmények Gyerekek lopás ill. szexuális bűncselekmények áldozatai Családon belüli erőszak sértettjei Életellenes bűncselekmények áldozatai Halálos kimenetelű közlekedési balesetek elszenvedői Közeli hozzátartozók Szemtanúk
Bűncselekmény hatása az áldozatokra az alábbi összetett tényezők függvénye: 1. Az áldozatok alapszemélyisége és problémamegoldó készsége 2. Áldozat kora, egészségügyi állapota, anyagi és élethelyzete 3. Az áldozatok korábbi tapasztalatai ( korábbi traumák) 4. Az áldozat családi állapota, kapcsolatainak minősége 5. Az áldozatok hozzátartozóinak és környezetének ítéletalkotása a bűncselekményről 6. Áldozatok tájékozódása, ismeretei, műveltsége, hite 7. Bűncselekmény típusa: traumatogén hatásúak, komoly érzelmi és pszichés sérülést, traumát okozhatnak
Krízis A bűncselekmény elszenvedés olyan stresszel teli változást, esetenként traumatikus élményt jelent a személy életében, amely érzelmileg hangsúlyos, nem elkerülhető, kénytelen szembenézni vele, minden figyelme és erőfeszítése a helyzet megoldására irányul, de gyakran a szokásos és addig fő bevált problémamegoldó eszközeivel nem leküzdhető (Caplan 1964)
Krízis A személyiség egyensúlyi állapotának megrendülése Esély + veszély = krízis ( kínai) A régi módon már nem, új minőségben még nem képes élni, az életét vezetni
Reakciók a krízisre Fizikai reakciók: fejfájás, fáradékonyság, evés zavarok, alvászavar Mentális reakciók: bizonytalanság, emlékezeti zavar, koncentrációs zavar, döntési képtelenség, realitásérzék csökkenése Emocionális zavar: szorongás, félelem, szomorúság, tehetetlenség, ingerlékenység, zaklatottság, nyugtalanság, düh, bűntudat
Bármely bűncselekményt elszenvedett áldozat szorulhat pszichológiai segítségre, nem függ a bűncselekmény súlyosságától és a tünetek láthatóságától sem!!
Pszichológiai találkozások gyakorisága A pszichológusi találkozások gyakorisága és hossza az áldozat állapotától függően eltérő lehet: Kisebb súlyú bűncselekmények áldozatainak az érzelmi biztonság helyreállításában, a jövőre vonatkozó döntések támogatásában és az áldozati stigma feloldásában kell segítenie a pszichológusnak. Ez sokszor 2-3 találkozás alatt meg tud történni. Az egyensúlyvesztés megértésében és az egyensúly visszaszerzésében kell segíteni az áldozatnak.
Az akut stressz szindrómában szenvedők viszonylag súlyos tünetekkel küzdenek, amelyek a traumatizáció után rögtön fellépnek, de nem állnak fenn négy hétnél tovább. Az ilyen áldozatoknak kb. 6-7 alkalmas támogatás (heti rendszerességgel) elegendő lehet ahhoz, hogy a tünetek elmúljanak, és megküzdjenek a traumatizáció hatásával.
Poszttraumás stressz szindróma esetén késői, ún. elhalasztott válaszról és tünetekről beszélünk, amelyek nem ritkán a traumatizáció után hónapokkal jelentkeznek. Ennek kezelése hosszabb időt igényel. Mégis szükséges megjegyezni, hogy az aktuális traumatizáció nagyon sok esetben régebbi traumákat aktivizál, és a feldolgozás, az új egyensúly megtalálása éppen ettől válik nagyon nehezítetté, mert régebbi feldolgozatlan veszteségélmények kerülnek a felszínre.
Az áldozatsegítő pszichológusi munka nem feltáró terápia, így nem célja és feladata a teljes személyiséget átformáló terápiás munka sem. Ezért nagyon fontos a kompetenciahatárok tisztázása,a megfelelő szerződéskötés a klienssel, aminek fókuszában a bűncselekmény következtében elszenvedett trauma és krízis kell, hogy álljon. Ilyen értelemben a terápiás folyamat nem haladhatja meg a rövid terápiák időintervallumát, azaz a 20, legfeljebb 25 találkozást. Ha ezen idő alatt nem tud rendeződni az áldozat pszichés státusza, akkor továbbdelegálásra van szükség. (Kérdés, hogy hova)
Posttraumás stressz szindróma (PTSD) A PTSD egy jellegzetes tünet együttes, mely extrém trauma hatására alakul ki Tünetek: a tünetek ismételt újraélése ( álom, bevillanó emlékképek stb.) tartós elkerülés (traumára emlékeztető helyek, személyek, róla való beszéd elkerülése) tartós, fokozott készenléti állapot (állandó feszült, kémlelő magatartás, menekülési késztetések stb.)
Folyamatábra
Pszichológiai segítségnyújtás oka és időtartama A pszichológiai segítségnyújtás oka és időtartama 82 130 Kliensek száma bűncselekmény típusa szerint Ülés 66 11 21 34 29 2 4 12 5 4 1 1 1 4 1 1 11 5 23 20 3 2 5 32 7 14 1 3 11 30 9 3 11 3 2 egyéb csalás cserbenhagyás emberölés erőszakos közösülés halált okozó testi sértés jármű önkényes elvétele kényszerítés kiskorú veszélyeztetése könnyű testi sértés közúti baleset okozása lopás magánlaksértés megrontás Nem történt bűncselekmény rongálás súlyos testi sértés szemérem elleni erőszak tartás elmulasztása zaklatás
A kliensek kor szerinti megoszlása A kliensek kor szerinti megoszlása 33 23 25 23 27 17 9 9 0 <19 19-25 26-35 36-45 46-55 56-65 >65
Kliensek száma a bűncselekmény típusa szerint 70 60 50 40 30 20 10 0 Kliensek száma bűncselekmény típusa szerint 66 20 11 11 5 2 4 5 1 1 1 1 1 3 5 7 1 3 1 3 egyéb csalás cserbenhagyás emberölés erőszakos közösülés halált okozó testi sértés jármű önkényes elvétele kényszerítés kiskorú veszélyeztetése könnyű testi sértés közúti baleset okozása lopás magánlaksértés megrontás Nem történt bűncselekmény rongálás súlyos testi sértés szemérem elleni erőszak tartás elmulasztása zaklatás
Kimenetel A tünetek súlyossága nem elsősorban a stresszorok súlyosságától függ, hanem szubjektív tényezőktől Érez-e érzelmi támaszt Megküzdési képesség Mennyire viseli meg az esemény érzelmileg A FÉLELEMBEN ÁTÉLT HELYZET SOKSZOR RÉGI TRAUMÁKAT AKTUALIZÁL!
Kezelés A trauma nem analizálható (reális és nem fantázia), csak a sebhez való patológiás adaptáció vizsgálható Másodlagos következmények csökkentése Elveszett összefüggések helyreállítása A helyzet elfogadása, különbéke megkötése a megtörténtekkel Csoportmunka más hasonlókkal Emocionális támogatás Sokszor előzetes trauma felbukkanásának kezelése
Kezelés 1. Gyászmunka (trauma előtti állapot gyásza, veszteség gyásza) 2. A disszociatív élmény fokozatos megközelítése és az elfojtás felfedezése 3. Azonosulás az agresszorral vágy kezelése 4. Bosszú kezelése 5. A jó belső képek helyreállítása 6. A saját én destrukciójának kezelése
Köszönöm a figyelmet!