H Á Z I R E N D
1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1.1 A házirend célja, személyi és időbeli hatálya A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén a tagiskolákban, illetve szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik. A házirend érvényes a tanulókra, a pedagógusokra és az intézmény valamen-- nyi dolgozójára. A házirend a hatályba lépés napjától (2018. szeptember 3-tól) visszavonásig érvényes, folyamatosan az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt. A házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 munkanapon belül az osztályfőnökökön keresztül gondoskodik. Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes rájuk az iskola szervezeti és működési szabályzata, valamint pedagógiai programja. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az iskola területén is. Így különösen érvényes rájuk a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései, előírásai. A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság és a szülői munkaközösség egyetértési jogának gyakorlása után.. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti. (Lásd: Záró rendelkezések) A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait az iskolai SZMSZ tartalmazza. 2
2. A TANULÓI JOGOK 2.1 A tanuló jogai Az iskola minden tanulójának joga, hogy: színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, fejlesztő foglalkozás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba kedvezményes étkezés), napközi otthoni (tanulószobai) ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, részt vegyen integrációs felkészítésben, kisebbségi oktatásban, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, részt vegyen tanulmányi versenyeken, csak napi 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez, kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolapszichológus és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, családja anyagi helyzetétől függően indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön, fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny) kérheti átvételét más iskolába. 3
2.2 A tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskola Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Diákkör létrehozását minimum 8 fő tanuló kezdeményezheti. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11. (1) bekezdése a) - d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. 3. A TANULÓI KÖTELESSÉGEK A tanuló kötelessége, hogy: betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, a kötelező és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, 4
a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, tisztelje társait és az iskola dolgozóit, védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb., az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, a tanulók az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes ruhában jelenjenek meg (fiúk: sötét nadrág, fehér ing, iskolai jelvény, lányok: sötét szoknya, nadrág, fehér blúz, iskolai jelvény). tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. a tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. 4. AZ ISKOLA MUNKARENDJE Az iskola éves munkarendjét a tantestület és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a félév kezdetekor kell meghatározni. A tanítás általában 8 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben vagy a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát. Az iskola kapuját 7.55-kor zárjuk, aki ezután érkezik, elkésőnek minősül. A diákügyeletes az erre a célra rendszeresített füzetbe felírja a későn érkezők nevét. A késés igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni. 4.1 Az óraközi szünetek Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén a folyosón, a tantermekben tartózkodhatnak (kivétel a szaktantermek, tornaterem. Az iskola épületét nem hagyhatják el, csak osztályfőnöki engedéllyel. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. 5
Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez a diákügyeletes köteles szünetben kihívni a tanulót. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-7. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a nulladik óra is. A fakultatív és rendkívüli tárgyak órái általában délutánra kerülnek. A csengetési rend az 1. számú mellékletben szerepel. Az iskola tanulóinak étkezését az ebédlő biztosítja. Az ebédlő igénybevételére az ötödik óra után van lehetőség. Étkezni csak kultúráltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet. Az ebédlőben csak tanári felügyelet mellet lehet tartózkodni. 5. ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK Tanítási idő alatt a diákok az iskola épületét csak tanári engedéllyel hagyhatják el. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos. Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás okát és pontos idejét. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. A tanítás ideje alatt az iskola épületét csak az osztályfőnök vagy az igazgató engedélyével lehet elhagyni. Az iskolai műszaki berendezések csak tanári felügyelettel használhatók. A tornatermet, sportpályát, az ott található eszközöket, sportfelszereléseket a tanulók csak a testnevelők és a gyógytestnevelő felügyelete mellett használhatják. 5.1 A tanulói jogviszony keletkezése 5.1.1 Felvétel, átvétel feltételei, követelményei Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az iskola beiskolázási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. 6
5.1.2 Működési (beiskolázási) körzet Endrefalva Szécsényfelfalu Piliny községek közigazgatási területe. A mindenkor érvényes Alapító Okirat szerint. 5.1.3. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai Az indítható csoportok számát a fenntartó évente meghatározza. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai: párhuzamos osztály indítása esetén az óvodából kapott információk alapján, a szülők igényeit lehetőség szerint figyelembe véve heterogén csoportok, arányos létszámok kialakítására törekszünk. A nyelvi, informatikai és egyéb csoportok kialakításának szempontjai: a nyelv és egyéb nem kötelező tárgyak választása. 5.2 A tanórán kívüli foglalkozások A (a tudományos, technikai, művészeti, szakmai érdeklődés kielégítésére, alkotó képességek fejlesztése céljából) szeptember elején kezdik meg működésüket és a tanév végéig tartanak. Tevékenységükről év elején az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat, szülőket. A diákkörökön, szakkörökön, sportköri foglalkozásokon a tanév elején történő jelentkezés után a tanuló köteles egy tanítási év időtartamára részt venni. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. 5.3 A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok Az iskola pedagógiai programjában elfogadott óra tervek alapján az igazgató minden év május 20-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót a válaszható tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza a tantárgy nevét, heti óraszámát. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri, gyermekével közösen gyakorolhatja. A tantárgyválasztás egy tanítási évre szól. 5.4 A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei Az iskola a fenntartóval egyeztetve napközis és tanulószobai foglalkozásokat szervezhet. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon működik Az 5-8. évfolyamon a szülői igények alapján napközis csoport szervezhető. A napköziotthoni foglalkozásokra való felvételi kérelem benyújtása az iskola kérése szerinti időpontban írásban történik az iskola által biztosított űrlapon, jelölve az igényelt étkezések számát (1x, 3x) és a benntartózkodás idejét. Ha a tanulószülője, gondviselője igazolja, hogy megilleti az 50%-os étkezési támogatás, vagy az ingyenes étkezés lehetősége, kedvezményben részesül. A felvételéhez elsőbbséget biztosítunk a gyámhatóság kezdeményezésére, ill. rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén, és ha mindkét szülő dolgozik 7
A napközis foglalkozások időtartama a tanítás befejezésététől 16 óra 30 percig tart. A napközis foglalkozásról hiányzók mulasztását a napközis nevelőnél, egyéb tanórán kívüli foglalkozásról hiányzást a foglalkozást vezető tanárnál kell igazolni. 5.5 A létesítmények és helyiségek használati rendje Az iskola létesítményeit és helyiségeit az iskola nyitva tartásának ideje alatt csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért állagának megőrzéséért, -az energiával való takarékoskodásért, -a tűz-és balesetvédelmi, valamint -a munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit és helyiségeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. A délutáni foglalkozások (fejlesztő órák, szakkör, hitoktatás stb.) az előre meghatározott napokon, időpontban és helyiségben tartandók. A tornaszoba használatára órarendi beosztás készül, mely tartalmazza a tanórákat és a testnevelés órán kívüli foglalkozásokat is. A még fennálló időben a szerződés alapján térítés ellenében kiadható. Az egyeztetést az intézményvezetővel kell megbeszélni. Tanuló a tornaszobában csak tanári felügyelettel tartózkodhat! Az iskolai könyvtárat a beiratkozott tanulók a könyvtári órákon vehetik igénybe. A könyvtár az iskola pedagógusai és dolgozói részére, valamint a község érdeklődői számára is rendelkezésre áll. Tanév végén a kölcsönzött könyvekkel el kell számolni. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. A használó köteles a vagyontárgyak megóvását biztosítani, a tűzvédelmi, balesetvédelmi intézkedések betartásáról gondoskodni. A tanulók a kazánházban nem tartózkodhatnak. A tanulók a szertárakban, informatika és technika szaktantermekben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. 5.5 Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár működési rendjét az intézményi SZMSZ szabályozza. 5.6 Egészségvédelem A tanulók részére - egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva iskolaorvosi és védőnői, illetve fogorvosi ellátás van biztosítva. 5.7 Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. 8
A számítástechnikai, könyvtári, és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munka- és balesetvédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. 5.8 Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. 5.9 Egyéb előírások Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az a tanítási idő alatt bekapcsolni tilos. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt, kábítószert fogyasztani, dohányozni tilos! Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tanúsított tanulói magatartás közül elítélendő ezen alkalmakkor minden olyan cselekedet, amely az átlagos családi nevelés körében is tiltott lenne (a káromkodás, csúnya beszéd, tiszteletlen viselkedés, szándékos károkozás - utazási járműveken). Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. 9
A tanulók tanítási órákon, a szabadidős tevékenység ideje alatt előállított alkotásai vagyoni jogára az iskola nem tart igény (A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyon jogára vonatkozó szabályok). A tanulók ezeket az alkotásokat hazaviszik. Amennyiben az iskola folyosói dekorációjához felhasználásra kerülnek, a tanulói jogviszony megszűnése után - kérelemre - a tanuló részére visszaadja. 6. A HETESEK KÖTELESSÉGEI Hetes az osztálynak az a két tanulója, akit az osztályfőnök erre kijelöl. Általában névsor szerint haladva, hetente váltják egymást, de ettől a gyakorlattól az osztályfőnök eltérhet. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. A két hetes feladatát megosztva teljesíti. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kultúrált környezetet. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. Felírják a táblára a dátumot, az óraszámot és a hiányzók nevét. Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát. Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el. Távozáskor leoltják a világítást. Az utolsó óra után bezárják az ablakot. Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról. A hetesek csak tanári kérésre vihetik a naplót az osztályterembe, vagy a tanári szobába. 7. A DIÁKÜGYELETES FELADATAI A diákügyeletes az iskola 7. vagy 8. osztályos tanulója, aki az ügyeleti beosztás által kiírt időpontban látja el feladatát. Az ügyelet 7.45-tól 13.25-ig tart. Ez alatt az idő alatt köteles viselni az ügyeletes jelvényt, és a számára kijelölt helyen tartózkodni. Feladatai: 7.45 és 8.15 között az iskola kapujában tartózkodik, 7.50 után felírja a későn érkezők nevét az ügyeletes füzetbe. Fogadja a tízórait, gondoskodik annak szétosztásáról a nagyszünetben. A következő szünetben összegyűjti a kiürült kancsókat, ládákat és átviszi a konyhára. A szüneteket a helyén tölti, becsengetés után végigjárja, ellenőrzi az illemhelyeket, elzárja a csapokat, becsukja az ajtókat. Gondoskodik a lámpák leoltásáról. 10
Fűtési szezonban ellenőrzi a folyosó ajtókat, szükség esetén bezárja azokat. Az iskola kapuját zárva tartja, a látogatókat beengedi, nevüket az ügyeleti füzetbe írja. A diákügyelet végzése mentesít a másnapi számonkérés alól, kivétel, ha a témazáró megírásának időpontja egy hete ismert. Az ügyeleti beosztáson csak a diákügyeletért felelős tanár (7. vagy 8. osztály osztályfőnöke) változtathat. A diákügyeletes addig nem mehet haza, amíg az ügyeleti kulcsot, füzetet, jelvényt át nem adta az ügyeletet vezető tanárnak. 8. KÉSÉS, MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA, TÁVOLMARADÁSI-, TÁVOZÁSI ENGEDÉLYEK 8.1 Késés A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. A késő tanuló az órát nem zavarhatja! A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelesség teljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! 8.2 Mulasztások igazolása, távolmaradási engedélyek Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyeztetni. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható: a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra, a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta, a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Ha az igazolatlan mulasztás 30 óra felett van, tanköteles korú tanuló esetében fegyelmi eljárást kell kezdeményezni, nem tanköteles korú tanuló esetében a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik (11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet). Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás igazolatlanságán felül is fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. 11
A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. A hiányzás első napján a tanuló - akár közvetve is, pl. szülei révén - köteles értesíteni az iskolát telefonon esetleg levélben (telefon: az üzenetrögzítő lehetővé teszi az oktatási időn kívül is az értesítést) a hiányzás okáról és várható időtartamáról. A szülő nagyon indokolt esetben egy tanévben összesen három napot - nem alkalmat - igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlanul hiányzik, az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős köteles a szülőt értesíteni. A 10 órát meghaladó hiányzás után értesíti a területileg illetékes Kormányhivatal Gyámhatóságát. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban mérlegelve az összes körülményt dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét. 9. TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a Köznevelési törvényben meghatározott mértéket. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: félévkor: január 15-ig a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 12
10. A TANULÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: 10.1 Fegyelmező intézkedés Szóbeli figyelmeztetés Írásbeli figyelmeztetés: Írásbeli intés: osztályfőnöki figyelmeztetés. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is, igazgatói figyelmeztetés. osztályfőnöki intő, igazgatói intő. Megbízás visszavonása. 10.2 Fegyelmi büntetés Megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés az évfolyam másik osztályába, áthelyezés másik, azonos típusú iskolába, kizárás az iskolából. A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az Igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás során Az 1993. évi LXXX. törvény 76. szerint kell eljárni. 11. A TANULÓ ANYAGI FELELŐSSÉGE Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a gazdasági igazgatóhelyettes javaslatára a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről, és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad. 13
12. A TANULÓ MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSE A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. Az osztályfőnök és a pedagógusok az osztályzásra, a tanulók munkájának, magatartásának értékelésére, a szülők tájékoztatására a KRÉTA elektronikus naplót használják 12.1 Tanulmányi jegyek Az első-harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. (Hatályba lép: 2004. IX. 01-jén az első évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben!) 5 jeles a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni 4 jó a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni 3 közepes a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni 2 elégséges 1 elégtelen tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni 12.2 Magatartás jegyek 5 példás 4 jó fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja e lényeges fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja 14
3 változó 2 rossz enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el 12.3 Szorgalmi jegyek 5 példás 4 jó legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt vagy legalább 3 tantárgyból javít eredményén legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy javít eredményén 3 változó tanulmányi munkája ingadozó színvonalú 2 hanyag tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól) 13. JUTALMAZÁSOK Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra. 13.1 Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái: osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt, tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható. A jutalmak formái: könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél. 15
Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: kiemelkedő tanulmányi eredmény, példamutató szorgalom, hiányzásmentes tanév, versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel, az iskola érdekében végzett tevékenység, kiemelkedő sporttevékenység. 13.2 Osztályközösségek jutalmazása Jutalom szabadnap járhat (időpontját az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok egyeztetik) annak az osztálynak, amely teljesíti az alábbi feltételek egyikét: bukásmentes félév, ha egyúttal a hiányzás átlagosan nem haladja meg a heti óraszámot (az igazolatlan hiányzás az átlagban ötszörös szorzóval szerepel), kevés hiányzás, ha a félévben a tanítási napok harmadánál kevesebb napon van hiányzó, és a hiányzás átlagosan nem haladja meg a heti óraszámot (az igazolatlan hiányzás az átlagban ötszörös szorzóval szerepel), a tanévben, az osztályok között meghirdetett tisztasági versenyen elért első helyezésért. A tantestület mindkét fenti esetben eltekint egy-egy hosszan beteg tanuló hiányzásának (min 150 óra hiányzás) beszámításától. 14. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK ÉS A TANULÓK, SZÜLŐK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE, FORMÁJA Iskolánk tanulóinak joga van az iskolát és a tanulóközösséget érintő ügyekben véleményt nyilvánítani az osztályfőnöki órákon, ill. a diákönkormányzat keretén belül. Az osztályképviselők és a diákönkormányzat vezetősége tartják a kapcsolatot az iskolavezetéssel, valamint a diákönkormányzat munkáját segítő tanárral. Évente egy diákparlament kerül megrendezésre, ahol bárki részt vehet, és kérdéseket tehet fel az iskola vezetőségének. A kapcsolattartás módjai: diákközgyűlés, rendezvények, osztályfőnöki órák. diákönkormányzati gyűlés, faliújság, iskolaújság, iskolarádió. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden tanév 16
elején, az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nyílt tanítási napokon, o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az elsőnegyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapokon (ill. a szöveges értékelést tartalmazó tájékoztató füzetben). A szülői értekezletek időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 15. INTÉZMÉNYI VÉDŐ ÉS ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 15.1 Az iskola dolgozóinak feladata a tanulóbalesetek megelőzésének érdekében Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a Tűzvédelmi-, illetve a Munkavédelmi Szabályzatban foglaltakat. A pedagógusok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartatni, valamint a baleset-megelőzési szabályokat betartatni. Az osztályfőnököknek ismertetni kell a tanulók egészsége, testi épsége védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokon előforduló veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat a házirend balesetvédelmi előírásait rendkívüli esemény (baleset, tűz, bombariadó) bekövetkezésekor szükséges teendőket, menekülési útvonalat a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban tanév végén fel kell hívni a tanulók figyelmét a nyári balesetek veszélyeire. 17
Továbbá ismertetni kell a védő-óvó előírásokat: tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés kezdete előtt (udvartakarítás, hulladékgyűjtés), rendkívüli események után, tanév végén fel kell hívni a tanulók figyelmét a nyári idénybalesetek veszélyeire. A nevelőknek külön ki kell oktatniuk a gyermekeket minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a helyes viselkedés szabályaira, esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját, időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A pedagógusnak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították- e a szükséges ismereteket. A fokozottan veszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladatai az alábbiak: o Ellenőrizze, hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; o A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése. o Gondoskodjon a védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzések, figyelmeztető táblák, hirdetmények kifüggesztéséről, illetve azok tartalmának évenkénti ismertetéséről. A pedagógusok feladata: o haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, o gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. 18
Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata: o a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, o a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. 15.2 Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbaleset esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy ros-- szullét esetén haladéktalanul intézkedni kell. Intézkedési feladatok: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, szükség esetén orvost hívni a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie minden tanulói balesetet, sérülést rosszullétet azonnal jelentenie kell az iskola igazgatójának Ezen feladatok ellátásában a baleset színhelyén jelen lévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Amennyiben bizonytalan, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia. Az iskolában történt minden balesetet, sérülést az igazgatónak ki kell vizsgáltatnia. A vizsgálat során tisztázni kell a kiváltó okokat, továbbá azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a hasonló balesetek elkerülése, megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 15.3 A gyermek és-tanulóbalesetek bekövetkezése esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: intézkedik a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) egy példány megőrzéséről gondoskodik; ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 19
Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé, gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. Lehetővé teszik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. 15.4 Az iskolai/óvodai munkavédelmi felelős feladata Az igazgató utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos teendők: közreműködik a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetek haladéktalan kivizsgálásában, a balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetén a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről, közreműködik az eset kivizsgálásában. Közreműködik az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. Intézkedést javasol minden egyes tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításainak megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. 20
15.5 A nemdohányzók védelme, dohányzóhely biztosítása Az 1999. évi XLII. Tv. 2. -a határozza meg a nemdohányzók védelmét. E jogszabály alapján nem jelölhető ki dohányzóhely a közoktatási intézményeknek a tanulók által is használt helyiségeiben. Az intézményben ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. 15.6 Az intézmény vagyona, vagyonának megóvása Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, energia-felhasználással való takarékosságáért. Az iskola dolgozói az intézmény létesítményeit, helyiségeit rendeltetésszerűen használhatják, melyhez a helyiség felelősének engedélye szükséges. Nem iskolai célra történő használathoz az igazgató engedélye szükséges. 16. HIVATALOS ÜGYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. A tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt kereshetik fel a szünetekben. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni. 17. A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA A házirend megtekinthető az iskola könyvtárában, az osztályfőnököknél, az iskola irodáiban. Az elfogadott és jóváhagyott házirendet az osztályfőnökök ismertetik, - a tanulók körében a hatályba lépést megelőző héten, az osztályfőnökök által meghatározott időben, - a szülők körében a jóváhagyást követő első szülői értekezleten. 21
A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, a házirendben megfogalmazott jogait ténylegesen a tanév első napjától gyakorolja. 18. A HÁZIREND ELFOGADÓ, EGYETÉRTŐ, JÓVÁHAGYÓ HATÁROZATAI 2018. szeptember 3-án a módosítása ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.... a Szülői Munkaközösség elnöke 2018. szeptember 3-án megtartott Diákönkormányzati megbeszélésen a módosítása ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek..... DÖK-segítő tanár a DÖK elnöke Elfogadó határozat A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében a házirend módosításához az SZMK és az iskolai DÖK egyetértését beszereztük, a törvényben biztosított jogunknál fogva az Általános Iskola és Óvoda házirendjét elfogadjuk. A nevelőtestület nevében:.... Murányiné Percze Éva Szabóné Győri Magdolna Antalné Varga Katalin mk. vezető mk. vezető igazgató Endrefalva, 2018. szeptember 3. 22
1. SZÁMÚ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTÉS A 2020. SZEPTEMBER 1-JÉN ÉLETBE LÉPETT JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSI TERV ALAPJÁN Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Operatív Törzzsel, a Belügyminisztériummal és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együttműködve összeállította a 2020/2021. tanév kezdésére és lebonyolítására vonatkozó részletes intézkedési tervet (protokollt). Intézményünk, az az intézkedési terv alapján a házirendjét az alábbiakkal egészíti ki: - Iskolába csak egészséges gyermek jöhet iskolába. - Ha valaki otthon volt csak orvosi igazolással térhet vissza. - Ha a tanuló az iskolában lesz beteg : azonnal el kell izolálni,és a szülőt értesíteni - Szülői bejelentést rendkívüli eseményként kell kezelni és a tankerületet értesíteni. - A tanuló biztonságos intézménybe történő be- illetve kijutását több bejárat kialakítása teszi lehetővé. - Az iskola épületében a pedagógusokon, a pedagógiai munkát segítőkön kívül és a gyerekeken kívül más nem tartózkodhat, így a szülők sem. - Szülők belépése csak rendkívül esetben és az eü. szabályok betartásával lehetséges. - A szülők csak a kapuig kísérhetik a tanulót. - Idegenek csak maszkban léphetnek az intézménybe. - A beléptető ponton (minden megnyitott bejáratnál) kézfertőtlenítés történik. - A beléptető ponton (minden megnyitott bejáratnál) lázmérés történik. - Lehetőség szerint be kell tartani a 1.5 méteres távolságot a tanórán és a szünetekben is. - A tanulóknak intézménybe csak a minimális, legfontosabb eszközeit lehet behozni. - A csoportosulást az udvaron és az épület előtt, a mosdóknál, az öltözőkben, a konyhán, étkezőbe is kerülni kell. Iskolai szintű rendezvények nem kerülnek megrendezésre ebben az időszakban. - A tanulóknak maszk viselése ajánlatos a tantermen kívül. - A termekben gyakran kell szellőztetni. - Az osztályok termeikben tanulnak, a termek cseréje nem ajánlott. A maszk használata a tanteremben nem kötelező. - Órák közötti szünetben ajánlott a maszk viselése. - Folyamatosan fertőtleníteni kell, kezet mosni (szappanos meleg vízzel). - Rendszeresen fertőtleníteni kell a tanszereket, sportszereket is. 23
- A felsősök csengetési rendje változik (a tanítás 8.10-kor kezdődik) annak érdekében, hogy a tanulók minél kevesebben tartózkodjanak együtt az udvaron. - A tanárok a táblától tanítanak, hogy tartsák a megfelelő távolságot a tanulókkal. - Egyéni fejlesztést végző pedagógusok maszkot viselhetnek. - Javasolt a pedagógusok egymás közötti távolságtartás betartása is. A testnevelés órákat lehetőség szerint a szabadban, esetleg tömbösítve kell tartani. - A testi kontaktusokat kerülni kell, így nem lehet ölelkezni, egymás kezét fogni. Az egészségünk érdekében mindent meg kell tenni a vírus elleni védekezésben! Endrefalva, 2020. szeptember 1.... Antalné Varga Katalin intézményvezető 2020. szeptember 1-én a kiegészítése ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.... a Szülői Szervezet elnöke 2020. szeptember 1-én megtartott Diákönkormányzati megbeszélésen a kiegészítése ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek..... DÖK-segítő tanár a DÖK elnöke 24