EU.WATER A Nitrátrendelet hatálya alá tartozó területen történő gazdálkodás feltételrendszere és az adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség Debrecen 2011. december 13. www.euwater.envm.unideb.hu
2 A Nitrátrendelet hatálya alá tartozó területen történő gazdálkodás feltételrendszere és az adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség A nitrát környezetvédelmi jelentősége: Az egészséges ivóvízhez való hozzájutás alapvető emberi jog, azonban a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban így Magyarországon is- egyre nagyobb problémát jelent a felszíni és felszín alatti vizek nitrát szennyeződése, miközben az ivóvízellátás döntő részét ezekből elégítik ki. Hazai jogi szabályozás: a 81/2007. (IV.25.) Korm. rendelettel módosított, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet, a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti Blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI.1.) FVM rendelet, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29) FVM. rendelet,
3 A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29) FVM. rendelet A rendelet célja: A mezőgazdasági tevékenységből származó nitrát vegyületek által okozott vízszennyezés megszüntetése, továbbá a vizek meglévő nitrátszennyezettségének csökkentése. A rendelet hatálya kiterjed: a) a nitrátérzékeny területen valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra, továbbá b) az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében nitrátérzékeny területen kívül, a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra Hajdú-Bihar Megyei helyzetkép: Háztartási igényt meghaladó állattartást folytatók (magánszemély+telep) 14.022 db. Nitrátérzékeny területen regisztrált gazdálkodók száma 7748 db. Nirtátérzékeny területen valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatónak kötelező betartani a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait. Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai 1. Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. Legeltetésből, továbbá az állattartó telepről származó kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásakor a rendelet 1. sz mellékletében szereplő értékekkel kell számolni. 2. Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás megengedett. 3. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére. 4. Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét. 5. Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. 6. 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki. 7. Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki. 8. Trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki: műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában; szervestrágya: a) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban,
4 b) egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű, c) forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben. 9. A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét. A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. 10. A trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak megfelelő adagokban, egyenletesen, az alábbi szempontok figyelembevételével kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetők legyenek. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás elérése érdekében: olyan trágyaszóró gépeket kell alkalmazni, amelyek egyenletes keresztirányú szórásképet mutatnak, a hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek közvetlenül a talajra vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát és egymenetben talajtakarást is végeznek, a kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás, a trágyakijuttatást csak rendszeresen karbantartott munkagépekkel lehet elvégezni, ezért a szakszerű ellenőrzésről évente legalább egyszer gondoskodni kell. 11. A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni. 12. Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel mezőgazdasági táblán. 13. Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az állománysűrűség meghatározásánál a figyelembe veendő állatok száma nem több mint 15 ÁE. 14. Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, úgy, hogy legfeljebb 100 kg szárazanyaghoz 0,8 N-t lehet adni. 15. Az öntözött terület talaját, valamint amennyiben a talajvízszint 5 méteren belül elérhető a talajvíz szintjét és minőségét 5 évente az öntözéshez ellenőriztetni kell. 16. Állattartó telepen képződött hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A hígtrágyatároló kapacitásának 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmasnak lenni. 17. Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető. Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására. 18. Mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges.
5 19. A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. A silólé a trágyalével azonos módon használható fel. 20. Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn: vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán, november 15. február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon. 21. Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha: felszíni víz nincs 100 m távolságon belül, a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 méter alatt van, valamint az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható, az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani, illetve ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható. A trágyatárolók kialakítására vonatkozó határidők: Nitrátérzékeny területen üzemelő, vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatárolóinak kialakítására az egységes környezethasználati engedélyben előírt határidőt kell figyelembe venni. Olyan telepek esetében amelyek nem egységes környezethasználati engedély kötelesek ez a határidő 2011. december 31. Nem nitrátérzékeny területen üzemelő, vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatárolóinak kialakítására az alábbi határidők vonatkoznak: hígtrágyatároló esetén 2014. január 1. istállótrágya-tároló esetén 2015. december 22. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség: Nitrátérzékeny területen valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatónak, továbbá nitrátérzékeny területen kívül, a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző termelőkre kötelező nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség is vonatkozik. A gazdálkodóknak a gazdálkodási évre vonatkozóan (szeptember 1. és az azt követő év augusztus 31. között) az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. Ez a nyilvántartás a Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjainak vezetését, vagy pedig ettől eltérő formátumban, de ennek megfelelő adattartalommal rendelkező nyilvántartás vezetését jelenti. A nyilvántartás alapján a gazdálkodási évre vonatkozóan a gazdálkodási évet követő december 31-ig a gazdálkodó köteles adatot szolgáltatni mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. Az adatlapot és a kitöltési útmutatót az 1. számú melléklet tartalmazza. Az adatszolgáltatás elmulasztása estén a gazdálkodó 10 000 és 100 000 Ft közötti adatszolgáltatási bírsággal sújtható, míg a helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásainak megsértése esetén a bírság összege 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedhet.
6 1. melléklet ADATLAP AZ 59/2008. (IV. 29.) FVM RENDELET SZERINT, A MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓK KÖTELEZŐ ADATSZOLGÁLTATÁSÁHOZ Adatszolgáltatási időszak:.. -.. _ 1. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adatai Gazdálkodó neve KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) _ Regisztrációs szám KSH statisztikai számjel - - _- vagy Adóazonosító jel Adószám -_- Székhelye Irányítószám Település Közterület neve Közterület jellege (pl. utca, tér) Házszám Hrsz. Kapcsolattartó neve* Telefonszáma Melléklet összesen (db) * Kitöltése nem kötelező.
7 2.1. Az állattartó telep adatai Állattartó telep megnevezése Irányítószám Település Közterület neve... oldal Közterület jellege (pl. utca, tér) Házszám Helyrajzi szám TH KTJ: _ MePAR blokkazonosító _-_- 2.2. Az állatállomány éves átlagos létszáma és az év folyamán keletkezett trágya mennyisége a gazdálkodási évben Állatfaj Állattartás módja Keletkezett trágya Megnevezés Kód Megnevezés Kód Állatok létszáma (darab) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Hígtrágya (m 3 /év) Istállótrágya (t/év)
8 2.3. A trágyatároló kapacitása és a gazdálkodási év utolsó napján tárolt szervestrágya mennyisége... oldal TH KTJ EH-KTJ Tároló adatai MePAR blokkazonosító Hígtrágya EOV koordináta pár (X; Y) _ Kapacitás (m 3 ) Tárolás módja (kód) 1. -_ - ; 2. -_ - ; 3. -_ - ; 4. -_ - ; 5. -_ - ; 6. -_ - ; EH-KTJ Tároló adatai MePAR blokkazonosító Istállótrágya EOV koordináta pár (X; Y) Kapacitás (tonna) Tárolás módja (kód) 1. -_ - ; 2. -_ - ; 3. -_ - ; 4. -_ - ; 5. -_ - ; 6. -_ - ; Tárolt hígtrágya mennyisége (m 3 ) Tárolt istállótrágya mennyisége (tonna)
9 3.1 Legeltetéssel hasznosított terület... oldal Település Helyrajzi szám MePAR blokkazonosító Legeltetett terület (ha) Állatfaj kódja 1. _-_ - 2. _-_ - 3. _-_ - 4. _-_ - 5. _-_ - 6. _-_ - Legeltetett állatok száma Legelőn töltött napok száma 3.2. A trágyakijuttatás adatai a gazdálkodási évben Település Helyrajzi szám MePAR blokkazonosító Művelési ág Trágyázott terület (ha) Szerves trágya típusa (kód) 1. _-_ - 2. _-_ - 3. _-_ - 4. _-_ - 5. _-_ - 6. _-_ - 7. _-_ - Kijuttatott szervestrágya (m 3 /ha) Hígtrágya Istállótrágya (t/ha) Szervestrágyával kijuttatott N hatóanyag kg/ha N műtrágya hatóanyag (kg/ha)
10 3.3. Nyilatkozat a más gazdálkodónak átadott, vagy más gazdálkodótól átvett trágyáról... oldal Szervestrágya mennyisége Felhasználás helye Átadó/átvevő adatai Címe Átadott Átvett Hígtrágya (m 3 ) Istállótrágya (t) Szervestrágya típusa (kód) MePAR blokkazonosító Neve Irányító szám Település Közterület neve, jellege Házsz. Regisztrációs szám -_ - -_ - -_ - -_ - -_ - -_ - Nyilatkozat: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az Adatlapban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok, hogy a talajvédelmi hatóság az adatlapon feltüntetett személyes adataimat kezelje. Dátum:... aláírás
11 Gyakorlati útmutató az adatlap kitöltéséhez Az 1. táblázatot minden adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodónak ki kell töltenie. Ezen felül az állattartást végzőknek a 2.1., 2.2., 2.3. táblázatokat, ha legeltetést folytat a 3.1. táblázatot, ha a trágyát nem saját területén hasznosítja, vagy trágyát vesz át felhasználásra akkor a 3.3. táblázatot kell kitöltenie. A növénytermesztést folytató gazdálkodónak a 3.2. és a 3.3. táblázatokat kell kitöltenie. Adatszolgáltatási időszak: Azt a gazdálkodási évet kell beírni, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik. Gyakori hiba, hogy naptári évet írnak be ami helytelen. A gazdálkodási év szeptember 01-el kezdődik és következő év augusztus 31-el ér véget. 1. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adatai A gazdálkodó neve: Értelem szerűen név, vagy gazdálkodó szervezet megnevezését kell beírni. KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel): A magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyeknek környezetvédelmi ügyfél jellel kell rendelkezniük. Aki még nem rendelkezik ilyennel az a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől igényelheti a KAR adatlap benyújtásával. Aki csak növénytermesztéssel, illetve háztartási igény alatti állattartással foglalkozik azoknak ezt nem kell kitölteni! Adóazonosító jel: Magánszemélynek kötelező kitölteni. Gazdálkodó szervezetnek a KSH statisztikai számjel és az adószám rovatokat kell kitölteni. Regisztrációs szám: A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által nyilvántartott azonosító szám. Székhely: A gazdálkodó levelezési címe szerinti adatokat kell feltüntetni. Kapcsolattartó személy: Azt a személyt kérjük megadni, aki az adatlapon szereplő adatokkal kapcsolatban felmerülő kérdésekben felvilágosítást tud nyújtani. Kitöltése nem kötelező. 2.1. Az állattartó telep adatai A 2.1., 2.2., 2.3. táblázatokat állattartó telepenként külön lapon kell kitölteni. Az állattartó telep megnevezése: Ha a telepnek létezik önálló neve, azt kell megadni. Amennyiben nincs, a megnevezést a telepen tartott állat nevéből kell képezni (l sertéstelep). Az állattartó telep címe: A települést, közterületet, házszámot, vagy a helyrajzi számot kell beírni. TH-KTJ: A KÜJ számmal rendelkező gazdálkodók állattartó telepeinek TH-KTJ (Telephelyhez rendelt Környezetvédelmi Területi Jel) számmal kell rendelkezni. Aki még nem rendelkezik ilyennel az a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől igényelheti a KAR adatlap benyújtásával. MePAR Blokkazonosító: A Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer (MePAR) szerinti fizikai blokk azonosítója. 2.2. Az állatállomány éves átlagos létszáma és az év folyamán keletkezett trágya mennyisége a gazdálkodási évben Állatfaj megnevezése és kódja: Az alábbi táblázat alapján kell kitölteni Megnevezés Kód ló 01 tejelő tehén 02 borjú (0-6 hónapig) 03 üsző (6-12 hónapig 04 üsző (12-24 hónapig) 05 hízó marha (6-12 hónapig) 06 hízó marha (12-24 hónapig) 07 hízó marha >24 hónap, 08 tenyészbika 09 tenyészkoca 10 tenyészkan 11 utónevelt malac (8-35 kg) 12 hízó sertés 13
12 tojótyúk 14 broilercsirke 15 pulyka 16 liba 17 kacsa 18 juh (anyajuh 50kg-ig + szaporulat) 19 juh (anyajuh 70kg-ig + szaporulat) 20 kecske (anyakecske 50kg-ig + szaporulat) 21 kecske (anyakecske 80kg-ig + szaporulat) 22 anyanyúl + szaporulat 23 egyéb 24 Állattartás típusának megnevezése és kódja: Az alábbi táblázat alapján kell kitölteni Állattartás típusa Kód Hígtrágyás 01 Almos 02 Mélyalmos 03 Legeltetéses 04 Karám (kifutó) 05 Egyéb 06 Állatlétszám: A trágyatermelés alapját képező éves átlagos állományi létszámot kell megadni. Keletkezett hígtrágya, keletkezett istállótrágya: Állatfajonként gazdálkodási évben keletkezett összes hígtrágya mennyiséget m3/évben és/vagy a keletkezett összes istállótrágya mennyiséget t/évben kell megadni. 2.3. A trágyatároló kapacitása és a gazdálkodási év utolsó napján tárolt trágya mennyisége A keletkezett szervestrágya típusától függően a hígtrágya és/vagy az istállótrágya tárolóra vonatkozó részt kell kitölteni. TH-KTJ: A telephez tartozás azonosítása végett kell beírni az állattartó telep TH-KTJ számát ismételten. MePAR Blokkazonosító: A Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer (MePAR) szerinti fizikai blokk azonosítója annak a területnek, ahol a tároló található. EOV koordinátapárt (X; Y:) egész szám pontossággal az Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszer szerint kell megadni, amennyiben nem áll rendelkezésre nem kell kitölteni. Trágyatároló kapacitása: a tároló befogadóképességét kell megadni hígtrágyatároló esetén m3-ben, istállótrágya-tároló esetén tonnában kifejezve. EH-KTJ: A telepen belüli, az eltérő műszaki védelemmel rendelkező trágyatárolóknak ezen belül külön EH-KTJ számmal kell rendelkezni. Aki még nem rendelkezik ilyennel az a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől igényelheti. Tárolás módja: Az alábbi táblázat alapján kell kitölteni 1.1.1. Hígtrágya tárolás műszaki védelem megfelelősége nincs műszaki védelem nem megfelelő műszaki védelem trágyatároló típusa szigeteletlen földmedence érintkezésben a talajvízzel 10 szigeteletlen földmedence nem érintkezve a talajvízzel 11 felszíni mélyedés érintkezésben a talajvízzel 12 felszíni mélyedés nem érintkezve a talajvízzel 13 földmedence döngölt alappal érintkezésben a talajvízzel 20 földmedence döngölt alappal nem érintkezve a talajvízzel 21 földmedence döngölt agyagbéléssel érintkezésben a talajvízzel 22 földmedence döngölt agyagbéléssel nem érintkezve a talajvízzel 23 földmedence egyéb fóliabéléssel érintkezésben a talajvízzel 24 földmedence egyéb fóliabéléssel nem érintkezve a talajvízzel 25 téglával falazott medence érintkezésben a talajvízzel 26 téglával falazott medence nem érintkezve a talajvízzel 27 szigeteletlen, betonozott medence érintkezésben a talajvízzel 28 kód
13 megfelelő műszaki védelem 1.1.2. Istállótrágya tárolás műszaki védelem megfelelősége nincs műszaki védelem szigeteletlen, betonozott medence nem érintkezve a talajvízzel 29 szigetelt medence vízzáró betonból 30 betonmedence vízzáró réteggel (egy, vagy több réteg) 31 vasbeton medence, vízzáró, saválló, korrózió-ellenálló 32 korróziónak ellenálló betonmedence (szulfát-álló) 33 vízzáró műanyag tartály 34 rozsdaálló acéltartály 35 földmedence megfelelő vastagságú (pl. 2-2,5 mm-t elérő) és 36 szilárdságú, műszaki szakember által igazolt fólia illetve lemez (pl. HDPE, gumi) béléssel trágyatároló típusa trágyaszarvas a telepen érintkezésben a talajvízzel 10 trágyaszarvas a telepen nem érintkezik a talajvízzel 11 trágyaszarvas a mezőgazdasági tábla szélén érintkezésben a 12 talajvízzel trágyaszarvas a mezőgazdasági tábla szélén nem érintkezik a 13 talajvízzel trágyaszarvas alatt szalmaborítás érintkezésben a talajvízzel 14 trágyaszarvas alatt szalmaborítás nem érintkezik a talajvízzel 15 trágyalé, csurgalékvíz elvezetése nem megoldott, érintkezésben a 16 talajvízzel trágyalé, csurgalékvíz elvezetése nem megoldott, nem érintkezik 17 a talajvízzel trágyalé, csurgalékvíz elvezetése árokban, érintkezésben a 18 talajvízzel trágyalé, csurgalékvíz elvezetése árokban, nem érintkezik a 19 talajvízzel nem megfelelő műszaki trágya tárolása döngölt alapon, érintkezésben a talajvízzel 20 védelem trágya tárolása döngölt alapon, nem érintkezik a talajvízzel 21 trágya tárolása döngölt agyagon, érintkezésben a talajvízzel 22 trágya tárolása döngölt agyagon, nem érintkezik a talajvízzel 23 trágya tárolása egyéb fóliával fedett, vagy bélelt alapon, 24 érintkezésben a talajvízzel trágya tárolása egyéb fóliával fedett, vagy bélelt alapon, nem 25 érintkezik a talajvízzel szilárd, betonozott, de szigeteletlen alapon, érintkezésben a 26 talajvízzel szilárd, betonozott, de szigeteletlen alapon, nem érintkezik a 27 talajvízzel trágyalé, csurgalékvíz gyűjtése szigeteletlen beton aknában, 28 érintkezésben a talajvízzel trágyalé, csurgalékvíz gyűjtése szigeteletlen beton aknában, nem 29 érintkezik a talajvízzel megfelelő műszaki védelem trágya tárolása vízzáró, szigetelt betonon 30 trágyalé, csurgalékvíz gyűjtése vízzáró, szigetelt betonaknában, 31 elvezetése szivárgásmentesen trágya tárolása megfelelő vastagságú (pl. 2-2,5 mm-t elérő) és 32 szilárdságú fóliával illetve lemezzel (pl. HDPE, gumi) műszaki szakember által igazolt kivitelezéssel, fedett, vagy bélelt alapon a talajvízzel nem érintkezve Tárolt trágya mennyisége: a gazdálkodási év végén (augusztus 31.) tárolt trágya mennyiségét kell megadni hígtrágyatároló esetén m3-ben, istállótrágya-tároló esetén tonnában kifejezve. 3.1. Legeltetéssel hasznosított terület Állatfajonként külön sort kell kitölteni. kód
14 Település, a helyrajzi szám, a MePAR blokkazonosító rovatokat a legelőterületre vonatkozóan kell kitölteni. Legeltetett területet: hektárban kell megadni, egy tizedes pontossággal. Állatfaj kódja: a 2.2. pontban közölt táblázat szerint kell megadni. Legeltetett állatok létszámát és a legelőn töltött napok számát állatfajonként kell megadni (darabszámmal). 3.2. A trágyakijuttatás adatai az adatszolgáltatás évében Település, a helyrajzi szám, a MePAR blokkazonosító rovatokat a trágyázott területre vonatkozóan kell kitölteni. Trágyázott terület: hektárban, egy tizedes pontossággal kell megadni. Művelési ág kódja: Az alábbi táblázat alapján kell kitölteni: Művelési ág Kód szántó 1 gyep, legelő, rét 2 szőlő 3 gyümölcsös, kert 4 halastó 6 erdő 8 pihentetett terület 9 egyéb 10 fásított terület 11 Szervestrágya típusa: Az alábbi táblázat alapján kell kitölteni: Állatfaj Szervestrágya típus kódja vegyes 01 szarvasmarha 02 sertés 03 baromfi 04 juh, kecske 05 ló 06 Kijuttatott hígtrágya mennyiségét m 3 /ha-ban és/vagy a kijuttatott istállótrágya mennyiségét t/ha-ban kell megadni. Ha adott trágyatípusból kijuttatás nem történt, a rovatba 0-t kell beírni. Gyakori hiba, hogy a teljes területre kijuttatott mennyiséget írják be, s nem 1 ha-ra számítottat. Szervestrágyával kijuttatott N hatóanyag mennyiségét hígtrágya esetén a laboratóriumi vizsgálati eredménylap nitrogén adatából kell kiszámolni. Az istállótrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyiségét a rendelet 1. számú mellékletben megadott irányszámokból kell kiszámolni. Példa: 25 t/ha szarvasmarha trágya (tejelő tehén) kijuttatása = 25*6,1= 152,5 kg N hatóanyag/ha Kijuttatott N műtrágya hatóanyag: Nitrogén műtrágya felhasználása esetén a kijuttatott hatóanyagot kell megadni kg/ha-ban. Gyakori hiba, hogy a teljes műtrágya mennyiséget írják be. Példa 100 kg Ammóniumnitrát=34 kg/ha N hatóanyag 3.3. Nyilatkozat a más gazdálkodónak átadott, vagy más gazdálkodótól átvett trágyáról Amennyiben egy állattartó telepen keletkezett trágya nem abban a gazdaságban kerül felhasználásra ahol keletkezett, hanem tápanyag-utánpótlásra vagy egyéb felhasználásra (komposztálás, biogáz-előállítás stb.) átadásra kerül más gazdálkodó részére, fel kell tüntetni az átvevő adatait (név, cím, regisztrációs szám). Amennyiben más gazdálkodótól átvett trágya kerül felhasználásra, a trágyát átadó gazdálkodó adatait kell megadni. A táblázat első két oszlopában kell jelezni, hogy trágya átadásról vagy más gazdálkodótól történő trágyaátvételről van szó. Meg kell adni továbbá az átadott/átvett szervestrágya mennyiségét hígtrágya esetén m3- ben, istállótrágya esetén tonnában. A szervestrágya típusa rovatban a 3.2. pontban megadott táblázat kódjait kell használni.
15 2009/2010-es évtől lehetőség van az adatszolgáltatás elektronikus úton történő benyújtására. Az adatlap a www.mgszh.gov.hu oldalon a nyomtatványok menüpont, e-nyomtatványok alatt érhető el. A nyomtatványok elektronikus benyújtásához ügyfélkapus azonosítóra és jelszóra van szükség, melyet az okmányirodákon keresztül lehet igényelni.
16 Délkelet-Európai Transznacionális Program EU.WATER Projekt PARTNEREK Province of Ferrara, Ferrara - IT (Vezető Partner) Province of Rovigo, Rovigo - IT Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Debrecen - HU Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központ, Debrecen - HU Region of Western Macedonia, Kozani - GR Aristotle University of Thessaloniki, Thessaloniki - GR National Institute of Research-Development for Land Reclamation ISPIF, Bukarest - RO AZRRI - Agency for Rural Development of Istria Ltd, Pazin - HR Institute of Agricultural Economics, Belgrád - RS Odessa National Polytechnic University, Odessa - UA Ialoveni Rayon Counsil, Ialoveni - MD CÉLKITŰZÉSEK Az EU Nitrát Direktíva és az EU Víz Keretirányelv mezőgazdaságban történő közvetlen és hatékony alkalmazása A vidéki területek integrált vízgazdálkodásának kialakítása az EU jogszabályok által meghatározott fenntartható fejlődési modellek irányába történő elmozdulás érdekében Dr. Karácsonyi Zoltán Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központ Tel: +36 52 512 921 Fax: +36 52 512 928 karacsonyiz@envm.unideb.hu KAPCSOLAT Kelemen Béla Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tel: +36 52 511 000 Fax: +36 52 511 040 KelemenB@tktvf.kvvm.hu