Az aktuális tartalomból: Támogatások - Vállalkozásfejlesztés - Biztosítás - Bank Megoldásokat szállítunk 2013/11.

Átírás

1 Megoldásokat szállítunk 2013/11. szám (november) Az aktuális tartalomból: Indulnak a várt géptámogatások! (Részletek a 3. oldalon.) Nitrát adatszolgáltatás december 31-ig! A szerves trágya tárolása és felhasználása (Részletek az 5. oldalon.) (Részletek a 9. oldalon.) Alternatív tápanyagpótlási lehetőségek a talajvédelmi tervek tükrében (Részletek a 13. oldalon.) Zöldség-gyümölcs termelői csoportok és szervezetek: működési szabályok, támogatások (Részletek a 15. oldalon.) Képzések a mosonmagyaróvári Agráregyetemen (Részletek a 23. oldalon.) Lemken Solitair jubileumi vetőgép akció! értékesített vetőgép (Részletek a 24. oldalon.) Rovatok: Aktuális kérelmek, fontos határidők A 2. oldalon tájékozódhatnak az előttünk álló időszak támogatási-, kifizetési-, valamint egyéb kérelmeinek benyújtási időszakairól, lehetőségeiről, valamint a legfontosabb, mezőgazdasági termelőket érintő aktuális határidőkről. Önök kérdezték, mi válaszolunk Meddig lehet módosítani a Kérődző szerkezetátalakítási programban a évre vállalt nemzeti feltételt? További információkért látogassák meg folyamatosan frissülő honlapunkat! "Hírlevél" menüpontunkban letölthetik korábbi havi hírleveleink teljes tartalmát. Kiemelt napi híreinket, információszolgáltatásunkat megtalálják honlapunk főoldalán is, emellett elolvashatják a "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüben. A választ több, egyéb témákat is érintő kérdéssel és válasszal együtt a 14. oldalon olvashatják. Felmerülő kérdéseiket küldjék el Önök is a szaktanacsadas@euroeco.hu címünkre! További hasznos válaszokat honlapunk "A szaktanácsadó válaszol" menüpontjában találhatnak. Személyes hírszolgáltatásaink napi témái A 25. oldalon olvasható rovatunkban tájékozódhatnak előző havi hírlevelünk óta megjelent, és csak szerződött ügyfeleink részére megküldött személyes napi hírszolgáltatásaink témáiról. Támogatások - Vállalkozásfejlesztés - Biztosítás - Bank

2 Aktuális kérelmek, fontos határidők Aktuális kifizetési kérelmek Augusztus 1-jétől december 31-ig beadható kifizetési kérelmek: Kertészeti gép; Erdészeti gép; Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK); Mg-i termékek értéknövelése (ÉLIP); Nyersszesz és -olaj üzemek; Öntözés; Kertészet korszerűsítése; Szárító; Mg-i utak; Turisztika; Mikrovállalkozások; Vidéki örökség megőrzése; Falumegújítás és -fejlesztés; LEADER; Baromfitelepek korszerűsítése; Nem mg.-i tevékenységgé történő diverzifikálás Aktuális támogatási kérelmek Bemutató üzemi programokhoz nyújtandó támogatások szeptember június 30. A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése (Egyes célterületek felfüggesztésre kerültek.) november 25 - december 13. Fiatal gazda (90%) A támogatási határozat kézhezvételét követő 90 napon belül. Gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése (további számlaelszámolás) november 15 - december 15. Fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások A támogatott tevékenység megvalósítását követően, legkésőbb 20 napon belül. Borászati gépek, technológiai berendezések beszerzése november 2 - december 14. A szőlőfeldolgozás és borkészítés melléktermékeinek lepárlása október augusztus 30. Erdei közjoléti létesitmények megvalósítása október 1- december 30. (Határidő-hosszabbítás!) Turisztikai tevékenységek ösztönzése november 25 - december 20. Folyamatos támogatási kérelmek: A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatása; Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatása; Állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatások; Baromfi és sertés állatjóléti támogatások Ahol az időszak utolsó napja, illetve a határidő hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, ott a legvégső benyújtási nap a határidő leteltét követő első munkanap, de ajánlott az eredeti dátum szerinti határidő betartása! Vadkártérítés igénylése: szőlő, gyümölcsös: egész évben; őszi gabona: október 1 - augusztus 15. Kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program: a programból való kilépés kérelmezése december 31-ig. Nitrát-érzékeny területeken tilos a trágyakijuttatás! (Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1-jétől már megengedett.) október február 15. NATURA 2000 gyepterületeken csak engedéllyel lehet legeltetni! október április 23. További aktuális határidők AKG: a támogatási időszak utolsó évében a talajvizsgálathoz szükséges talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadása szeptember augusztus 31. AKG: az előző gazdálkodási évre vonatkozó Gazdálkodási napló és tápanyag-gazdálkodási terv beküldése szeptember 1 - november 30. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás megelőlegezett költségének legvégső visszaigénylési határideje december 31-ig. Tejkvóta: az átruházás és az ideiglenes átengedés iránti kérelmek benyújtása december 31-ig. AKG-s terület visszavonása iránti kérelem benyújtása december 31-ig. NITRÁT adatszolgáltatás december 31-ig. Támogatási előleg igénylése egyes beruházási jogcímek esetén A támogatási határozat jogerőre emelkedésétől 120 napon belül. Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük van, kérjük, jelezzék a szaktanacsadas@euroeco.hu címen! - 2 -

3 Indulnak a várt géptámogatások! Várhatóan a hírlevelünk megjelenését követő héten már napvilágot lát az a jogszabály, amely alapján december második hetétől január közepéig lehet támogatást igényelni állattartó telepek, valamint élelmiszeripari üzemek részére, eszköz- és technológiafejlesztésre. Jelen cikkünkben a pályázatok főbb szempontjait mutatjuk be Önöknek. Állattartás gépei A rendelkezésre álló forrás 35 milliárd forint. Kik pályázhatnak? Akiknek 2012-ben mezőgazdasági üzemmérete minimum 4 EUME volt (ez nagyságrendileg 10 ha gabonának felel meg). Akik a NÉBIH-nél nyilvántartott állattartó teleppel rendelkeznek. Akik legkésőbb szeptember 1-jén kezdték meg állattartó tevékenységüket (tehát induló vállalkozások is pályázhatnak). Akik ÁTK és/vagy Baromfi Telepek Korszerűsítése pályázaton nem nyertek; vagy nyertek, de már nyújtottak be kifizetési kérelmet. Azok a vállalkozások, amelyek nem minősülnek nehéz helyzetben lévőnek (a saját tőke nagyobb, mint a jegyzett tőke). Mire pályázhatnak? Mobil, illetve nem beépített gépekre. Beépített gépekre és a beépítés költségére. Várhatóan nem építési engedélyköteles beruházások is támogathatóak lesznek, amennyiben azok kapcsolódnak megpályázott technológiához. A támogatható gépek listája még nem ismert teljes körűen, de várhatóan minden olyan gép- és technológiai berendezés támogatható lesz, ami egy állattartó telepen előfordulhat. Információink szerint többek közt traktor, rakodógép és szálastakarmány kezelő gépek is pályázhatóak lesznek. Mekkora támogatás pályázható? A támogatás intenzitása 35-60% között alakul. A támogatás összege legfeljebb 250 millió forint. Meddig kell megvalósítani a beruházást? december 31-ig. Élelmiszeripari gépek Rendelkezésre álló forrás 25 milliárd forint, ebből: mezőgazdasági termelők 15 milliárd forintra; nem mezőgazdasági termelők 10 milliárd forintra pályázhatnak

4 Kik pályázhatnak? Mezőgazdasági termelők, akiknek 2012-ben mezőgazdasági üzemmérete minimum 4 EUME volt (ez nagyságrendileg 10 ha gabonának felel meg). Mezőgazdasági termelők, akik legkésőbb szeptember 1-jén kezdtek gazdálkodni. Nem mezőgazdasági termelők, akik élelmiszerfeldolgozó tevékenységüket legkésőbb szeptember 1-jén megkezdték (tehát induló vállalkozások is pályázhatnak). Mezőgazdasági termelők, akik a NÉBIH-nél nyilvántartott élelmiszeripari üzemmel rendelkeznek. Az a vállalkozás, amelyik nem minősül nehéz helyzetben lévőnek (a saját tőke nagyobb, mint a jegyzett tőke). Mezőgazdasági termelők, akik ÉLIP pályázaton nem nyertek, vagy nyertek, de már nyújtottak be kifizetési kérelmet. Mire pályázhatnak? Élelmiszer feldolgozás gépeire és az esetleges beépítési költségekre. (Egyelőre nincs elérhető géplista a jogcímmel kapcsolatban). Mekkora támogatás pályázható? A támogatás intenzitása 40-60% között alakul. A támogatás összege legfeljebb 250 millió forint. Meddig kell megvalósítani a beruházást? december 31-ig. Pályázati divíziónk szerződött partnereink részére a következő szolgáltatásokat nyújtja a pályázatokkal kapcsolatban: tájékoztatás a jogcímmel kapcsolatos egyéb tudnivalókról; pályázat feltételeinek való megfelelés ellenőrzése (előminősítés); támogatási kérelem összeállítása; a pályázattal kapcsolatos hiánypótlások, fellebbezések, adategyeztetések lebonyolítása; igény szerint kivitelezők, beszállítók ajánlása; kifizetési kérelmek összeállítása; kötelező kommunikációs elemek (tábla, matrica) összeállítása; felkészítés helyszíni ellenőrzésekre; monitoring jelentések összeállítása. Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük van, kérjük, jelezzék a palyazat@euroeco.hu címen, vagy keressék pályázati divíziónk munkatársait! - 4 -

5 Nitrát adatszolgáltatás december 31-ig! Mint az előző években, idén is december 31-ig kell teljesíteni az illetékes talajvédelmi hatóság részére a vonatkozó jogszabály szerinti nitrát adatszolgáltatást. Az idei évben ismét változott a rendelet, mégpedig jelentősen csökkent a kijuttatható N hatóanyag mennyisége. De lássuk először, hogy kire is vonatkoznak az előírások. Az előírásokat nem kell betartaniuk és az adatszolgáltatást sem kell teljesíteniük azoknak, akik nitrátérzékeny területen háztartási igényt meg nem haladóan folytatnak állattarást (baromfi esetén 3 számosállat/ingatlan, vegyes állattartás esetén 5 számosállat/ingatlan). Nitrát adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn a nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak, illetve a nagy állatlétszámú állattartó teleppel rendelkezőknek. Nagy állatlétszámúnak minősül az a telep, ahol több, mint: 30 ló vagy 50 szarvasmarha vagy 200 juh, kecske vagy 100 sertés vagy 2000 broiler baromfi vagy 500 kifejlett baromfi (tyúk-félék, víziszárnyasok, pulyka, stb ) vagy 50 strucc vagy 50 anyanyúl és szaporulata helyezhető el. A nitrátérzékeny területek MEPAR blokkazonosító szerinti listáját megtalálják honlapunkon a Szaktanácsadás/Hasznos információk menüpontban. Az adatszolgáltatás alapjául szolgáló nyilvántartás a Gazdálkodási Napló, amelyet minden kötelezett gazdálkodónak és állattartónak vezetnie kell. A nyilvántartásokat, a beküldött adatlapok másolatát, valamint a talajvédelmi terveket 5 évig meg kell őrizni! Az adatlapok kitöltésénél figyelni kell arra, hogy a környezetvédelmi azonosítók (KÜJ, KTJ) mindenképpen feltüntetésre kerüljenek, mert az adatszolgáltatásnak környezetvédelmi vonatkozása is van. A mezőgazdasági tevékenység folytatója a jogszabályban foglalt előírások nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén bírságot (nitrátszennyezési, nitrát adatszolgáltatási) köteles fizetni, amelynek mértéke (a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függően) , illetve forint közötti összeg lehet. A nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak be kell tartani a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat vonatkozó előírásait, melynek fontosabb kitételei a következők: Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. A szabályozó rendelet 3. számú mellékletében szereplő N hatóanyag mennyiségeket túllépni tilos, így sok esetben az összes hatóanyag mennyisége még a 170 kg/ha mennyiséget sem éri el. Tilos kijuttatni trágyát október 31-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás megengedett, kivéve a fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra ahová egyébkent sem juttatható ki trágya. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére

6 Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett. Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki. A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Néhány főbb növényre kijuttatható N hatóanyag mennyiség (kg/ha): Őszi búza termőhelyi kategória gyenge közepes jó N ellátottságú talajon I. mezőségi talajok (csernozjomok) II. barna erdőtalajok III. réti és öntés talajok IV. laza és homoktalajok Kukorica termőhelyi kategória gyenge közepes jó N ellátottságú talajon I. mezőségi talajok (csernozjomok) II. barna erdőtalajok III. réti és öntés talajok IV. laza és homoktalajok Őszi árpa termőhelyi kategória gyenge közepes jó N ellátottságú talajon I. mezőségi talajok (csernozjomok) II. barna erdőtalajok III. réti és öntés talajok IV. laza és homoktalajok Napraforgó termőhelyi kategória gyenge közepes jó N ellátottságú talajon I. mezőségi talajok (csernozjomok) II. barna erdőtalajok III. réti és öntés talajok IV. laza és homoktalajok Repce termőhelyi kategória gyenge közepes jó N ellátottságú talajon I. mezőségi talajok (csernozjomok) II. barna erdőtalajok III. réti és öntés talajok Szója termőhelyi kategória gyenge közepes jó N ellátottságú talajon I. mezőségi talajok (csernozjomok) II. barna erdőtalajok III. réti és öntés talajok

7 Silókukorica termőhelyi kategória gyenge közepes jó N ellátottságú talajon I. mezőségi talajok (csernozjomok) II. barna erdőtalajok III. réti és öntés talajok IV. laza és homoktalajok Tritikále termőhelyi kategória gyenge közepes jó N ellátottságú talajon I. mezőségi talajok (csernozjomok) II. barna erdőtalajok III. réti és öntés talajok IV. laza és homoktalajok Zab termőhelyi kategória gyenge közepes jó N ellátottságú talajon I. mezőségi talajok (csernozjomok) II. barna erdőtalajok III. réti és öntés talajok IV. laza és homoktalajok Nem juttatható ki: műtrágya a felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában; szervestrágya: a tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban (a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű), forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben. A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét. A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni. Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Állattartó telepen képződött trágyát az erre a célra kialakított trágyatárolóban kell gyűjteni a külön jogszabályban meghatározott időpontot követően (bővebb információk a 12. oldalon olvashatók). Az előírásoktól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes felügyelőségnek bejelenti és igazolja, és ezt az adatszolgáltatása során jelenti, hogy a trágya közvetlen termőföldön történő felhasználását továbbiakban nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. Ez esetben olyan mérető, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását. Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen

8 Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e jogszabályban meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges. Trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha: felszíni víz nincs 100 m távolságon belül, a talajvíz legmagasabb szintje a külön jogszabály szerinti mezőgazdasági parcella azonosító rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerint 1,5 méter alatt van, illetve a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter felett van ugyan, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van. Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható. Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható. Nitrátjelentés elektronikus beküldése A nyomtatvány a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) weboldaláról ( tölthető le a Nyomtatványok/E-nyomtatványok menüpontból. Javasoljuk, hogy a nyomtatvány használatához az ugyanitt megtalálható kitöltési útmutatót is töltsék le és telepítsék! A nyomtatványt az Általános nyomtatványkitöltő programba kell telepíteni és kitölteni. A nyomtatvány kialakítása tulajdonképpen megfelel az 59/2008 (IV.29.) FVM rendeletben rögzítettnek. Mely adatlapokat kinek kell kitölteni? Az NT1 adatlapot minden nitrátérzékeny területen gazdálkodó számára kötelező kitölteni. Az NT2 adatlapot állattartóknak kell kitölteniük. Az NT3 és NT4 adatlapokat a trágyatárolóval rendelkező gazdálkodóknak. Az első adatlap a hígtrágya tárolására, míg a második az istállótrágya a tárolására vonatkozik. Az NT5 adatlap felső részét a legeltetést folytatóknak, az alsó részét pedig mindazoknak, akik bármilyen trágyaféleséget juttattak ki. Az NT6 adatlapot pedig azok töltsék ki, akik más gazdálkodótól szervestrágyát vettek át. A nyomtatványba ellenőrző funkció került beépítésre, amely azonban a kötelezően kitöltendő mezőkre vonatkozóan figyelmeztet, tartalmi vizsgálatot értelemszerűen nem végez! Ezért kérünk mindenkit, hogy beküldés előtt alaposan ellenőrizze a beírt adatokat! Az így kitöltött nyomtatványt ügyfélkapus jelszó segítségével kell benyújtani. A rendszer ezután az értesítési tárhelyre küld visszaigazolást. A nitrát-jelentéssel kapcsolatban írjanak a szaktanacsadas@euroeco.hu címre vagy keressék területi kollégáinkat! Bányai Tibor UNIVER-PENTA Kft.

9 A szerves trágya tárolása és felhasználása Az agrár-rendszerváltás hatása és a piacok elvesztése talán az állattartást érintette a legérzékenyebben, s ennek következménye, hogy a kilencvenes évekhez képest az állattartók valamennyi haszonállatból kevesebbet tartanak. A szabályozások azonban a kisebb létszámú állatot tartókra is vonatkoznak, méghozzá a környezetre és az állatvédelemre tekintettel egyre szigorúbban. Jelen cikkünkben a trágyatárolókról, a trágyák kategorizálásáról és felhasználásáról lesz szó. A legtöbb állattartó valamilyen átmeneti megoldást talál / talált a trágya tárolására, ami nem minden esetben jó, hiszen egy ellenőrzés során az esetleges hiányosságok jelentős hátrányokkal járhatnak. A környezetszennyezés elkerülése érdekében meghatározásra került a téli trágyázási tilalmi időszak (nitrátérzékeny területeken), ez minden évben október 31-től február 15-ig tart (A Nitrát Direktíva részeként került be a hazai jogalkalmazásba). A szabályok szerint trágyázás során a tápanyagok semmilyen módon (szivárgás, erózió) nem juthatnak be a felszíni és felszín alatti vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki műtrágya a felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában, szerves trágya pedig a tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban, valamint forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben. A szerves trágya kijuttatásakor az egyéb felszíni vizektől mért védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű. A meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be. A meglévő trágyatárolót minőségi tanúsítvánnyal kell ellátni. Ez a tanúsítvány igazolja, hogy a gazdálkodó trágyatárolója megfelelő, és szigetelése 20 éven át védi a talajt a felesleges csurgalékvíztől és bélsártól, valamint ezek hatásaitól. Hazánkban 4 típusú trágyatároló építhető: fóliával bélelt trágyatároló, betonból kiöntött trágyatároló, fém és műanyag trágyatároló edények, földfelszínen elhelyezett betonozott trágyatároló. Fóliával bélelt trágyatároló: A tározó bélelésére alkalmazott fóliának: teljesen vízzárónak (ellenőrizhetően a toldásoknál is), a hígtrágya kémiai hatásával szemben ellenállónak, egyenletes falvastagságúnak és szilárdságúnak, a tározó méretezése alapján számolt terheléseknek megfelelő szilárdsággal és rugalmassággal rendelkezőnek, magas szakítószilárdságúnak (a kötéseknél és toldásoknál is), és az elvárt élettartamon belül megfelelő UV sugárzás- és ózon ellenállónak kell lennie. A fentiek szerinti mechanikai tulajdonságokat meg kell tartania -30 és +80 o C hőmérsékleti szélsőértékek között is. Trágyatárolók bélelésére ezért csak Építésügyi Műszaki Engedéllyel (ÉME), vagy a hazai jogszabályokba illeszkedő EU közösségi tanúsítvánnyal rendelkező fóliák, illetve műanyagok használhatók fel

10 Beton trágyatároló: Betontároló csak a harmonizált nemzeti szabványban megjelölt: vízzáró, tervezői méretezéssel kiszámított szilárdságú (vastagságú és minőségű), szulfátálló betonból készíthető. Amennyiben a betontároló előre gyártott elemekből készül, ezen elemekre vonatkozóan rendelkeznie kell a korábban már említett Megfelelőségi Tanúsítvánnyal, vagy Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozattal. Ezek hiányában az elemek trágyatárolásra való alkalmasságát ÉME (Építőipari Műszaki Engedély) vagy ETA (Európai Műszaki Engedély) tanúsítvány is igazolhatja. Fém vázszerkezetű, szerelt hígtrágya tároló: Fém trágyatároló tartályok esetében kiemelt jelentősége van a korrózió elleni védelemnek, az előírt 20 év élettartam biztosításának. A gyártmányhoz felhasznált fém tartályfal szerkezeti elemek megfelelőségét vagy az anyag minősége önmagában, vagy bevonat biztosítja. Trágyák csoportosítása A korrózióálló anyagból készített fém tartálylemezek mind a szilárdsági, mind a korrózióállósági feltételt ki kell, hogy elégítsék. A korrózióálló fémek tulajdonságait a nemzeti és nemzetközi szabványok rögzítik. (MSZ EN :2005; MSZ EN :2005). Nem korrózióálló fémek csupán a számított szükséges mechanikai szilárdságot biztosítják, a korrózióállóságról pedig külön felületi műanyag bevonat gondoskodik. A felületi műanyag bevonatról, illetve a felhordás technikájáról Minőségi Tanúsítvány kiállítása szükséges. Ugyanez vonatkozik a szerkezeti elemek közötti tömítések megfelelőségére is. Az állattartás során keletkező trágyát állatfajtól függetlenül alapvetően két csoportra oszthatjuk: almostrágya, hígtrágya. Külön csoportot alkothatnának azok, a tárolás és a gyakorlat szempontjából trágyának nevezett állati ürülékek, melyek sem alomanyaggal, sem tisztítóvízzel nem keveredve gyűlnek össze a termelés során. Ilyenek pl. a ketrecben tartott tojótyúkok és a nyulak tartásakor keletkező ürülékek. A gyakorlatban ezeket jelenleg állaguk (szárazanyag tartalmuk) alapján a híg- vagy az almostrágya csoportba soroljuk. Állattartási technológiák szerint nem, vagy csak igen általánosan lehet csoportosítani az állatfajoktól függetlenül. A keletkező trágyát is érintően az elfogadott tartástechnológiai csoportosítás a következő: almozásos, almozás nélküli. Ezen túlmenően a tartástechnológiáról és jellemzőiről a trágyatermelés szemszögéből csak állatfajhoz, korcsoporthoz és tartási célhoz kapcsoltan lehet vizsgálódni, és megállapításokat tenni

11 A trágya szállítása Mechanikus trágyamozgató berendezéssel, illetve trágyaszállító pótkocsival történő almostrágya szállításnál a mechanikus trágyamozgató berendezésnek szivárgásmentes felületen, ill. csatornában kell működnie; a trágyaszállító pótkocsinak biztosítania kell, hogy az almos trágya ne szóródjon le a kocsiról szállítás közben sem, ennek megfelelően a telepen belüli nyitott pótkocsival történő trágyaszállítás is tilos. A trágya szállítására, kiszórására alkalmazott pótkocsinak mindenben meg kell felelnie a jogszabályokban foglalt, közlekedési járművekre vonatkozó előírásoknak. A szervestrágya Szerves trágya alatt jól kezelt, tápanyagban gazdag szerves anyagot értünk. A szerves trágyákat keletkezésük, tárolásuk és kezelésük szerint az almos istállótrágyák és a hígtrágyák alkotják. Az ily módon keletkezett szerves trágyákat úgy kell felhasználni, hogy kezelésük minél kevesebb költséget jelentsen, hasznosításuk pedig feleljen meg a szigorú környezetvédelmi- és agrotechnikai követelményeknek. A szervestrágya felhasználása Bármilyen trágyakijuttatás során alapvető követelmény, hogy a nitrátkimosódás a lehető legkisebb legyen. Akkor beszélhetünk szakszerű trágyakijuttatásról, ha az a talaj tulajdonságainak, tápanyag ellátottságának, a környezeti feltételeknek és a termesztett növény helyesen megválasztott termésszintjéhez tartozó tápanyagigénynek megfelelő adagokban, megfelelő időben és módon, a trágya tápanyagtartalmának ismeretében történik. Ennek megfelelően szakszerűen csak akkor tudunk trágyát felhasználni, legyen az művagy szervestrágya, ha rendelkezünk megfelelő szakemberek által készített tápanyagpótlási tervvel, és annak megfelelően végezzük el a kijuttatást. Szerves trágya tárolása a gyakorlatban itthon és külföldön Magyarországon sok olyan állattartó telep van, melynek a trágyatárolás gondot okoz. A legtöbb vállalkozó, illetve állattartó 3 havonta elszállíttatja a felgyülemlett trágyát, és ezzel átmenetileg orvosolja a problémát. A trágyatárolók formája, kialakítása csak kevés helyen felel meg a követelményeknek (trágyatárolók kialakítása). A legtöbb helyen kicsi a tároló, vagy egyáltalán nincs kialakítva ilyen célra megfelelő tároló létesítmény, mely így helyileg szennyezi a talajt, rossz esetben a talajvizet, melyből itatás során jelentős károk származhatnak. Nitrátérzékeny területen ezek a megállapítások hatványozottan igazak. Külföldön a trágyatárolók úgy vannak kialakítva, hogy azt könnyű üríteni, fedett, és az állattartó telep, illetve az udvar legmesszebbi pontján található, az uralkodó szélirány a különböző bűz és egyéb hatásokat semmikképpen sem a lakóövezet felé szállítja, továbbá a csugalékvizet megfelelően kezelik. Ezek az elvárások hazánkban is jogszabályi követelmények. A csurgalékvíz gyűjthető csurgalékvíz tárolóban, felhasználható a trágya komposztálására egy magasabb minőségű terméket (komposztot) előállítva, illetve újabban terjednek a nád gyökérzónás ülepítő tavak. A tárolókat szélvédett helyen állítják fel, hogy a szagok ne zavarják a körülöttük élőket, és ha föld feletti az építmény, akkor 3 oldalú, döntött trágyatárolót hoznak létre, melynek végében egy csurgalékvíz-gyűjtő található, amit szintén ürítenek

12 Fontos határidők A vonatkozó rendelet szerint a nitrátérzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatároló, -feldolgozó műtárgyainak kialakítására vonatkozó követelmények végrehajtásának határideje: az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek (intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés: több mint férőhely baromfi számára, 2000 férőhely - 30 kg-on felüli - sertések számára, 750 férőhely kocák számára) esetében az engedélyben meghatározott időpont, az egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött tevékenységek esetében - a korábbi, december 31-i határidőt elmulasztók részére december 31. napja. (Tehát a határidőt kitolták jövő év végéig!) A nem nitrátérzékeny területeken fekvő, egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött állattartó telepek trágyatároló, -feldolgozó műtárgyait a leghatékonyabb megoldást kielégítő műszaki védelemmel kell ellátni: az állattartó telepek hígtrágyatárolóira legkésőbb december 31-ig (az eredeti, január 1-jei határidő helyett), az állattartó telepek istállótrágya-tárolóira legkésőbb december 22-ig (változatlan határidő). Korábbi hírszolgáltatásunkban már olvashattak információkat arról, hogy szeptember 1. napjától jelentősen bővült hazánkban a nitrátérzékeny minősítésű MePAR blokkok köre. Az újonnan kijelölt földek 2013 szeptemberétől már nitrátérzékenynek számítanak, de esetükben csak szeptember 1. napjától kell megfelelni a nitrátérzékeny területeken történő gazdálkodás külön előírásainak. A szeptember 1-jei hatállyal kijelölt nitrátérzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek előírásoknak megfelelő trágyatároló és -feldolgozó műtárgyai kialakításának határideje: az állattartó telepek hígtrágyatárolóira legkésőbb december 31., az állattartó telepek istállótrágya-tárolóira legkésőbb december 22. napja. Néhány kisebb településen, falvakban még ma is előfordul közös depónia, ahol a legtöbb magán állattartó haszonállatai trágyáját gyűjtheti, illetve ide szállíthatja. Azonban sok esetben ezek sem felelnek meg az előírásoknak (pl. nem határolt 3 oldalról, nincs beton aljzata, illetve csurgalékvíz gyűjtője). Ezen létesítményeknek jelentős előnye lehet, hogy a tároló közelében sem lakóövezet, sem üdülő övezet nem található, a falu legszélén találhatóak, közel a mezőgazdasági területekhez, így nem veszélyes a lakosságra, állatokra, a mezőgazdasági felhasználás könnyen megoldható. Továbbá könnyebb közösségként egy ilyen létesítményt megfelelően felépíteni, így megfelelni a jogszabályi követelményeknek. Megfelelő kialakítás esetén biogáz üzem építésére szintén alkalmas lehet, melynek a közösség is érezheti előnyös hatásait. Az előírások végrehajtását, betartását az állattartó telepen a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, a NÉBIH, az MVH és egyéb hatósági szervek ellenőrzik. Az adatszolgáltatást és nyilvántartást a talajvédelmi hatóság ellenőrzi. Az eljáró hatóság az előírásokat megsértő tevékenységet a kötelezettségszegés és az előidézett veszély súlyától függően határozatban felfüggeszti, korlátozza vagy megtiltja. Ez akár telepbezáráshoz is vezethet. A termelő az előírások nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén bírságot (nitrátszennyezési, nitrát adatszolgáltatási) köteles fizetni. Nagy Nikoletta, Tatárvári Károly Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a szaktanacsadas@euroeco.hu címünkre!

13 Alternatív tápanyagpótlási lehetőségek a talajvédelmi tervek tükrében A műtrágyák árának folyamatos emelkedése, a szerves trágyák egyre kisebb mennyiségben, illetve nem a megfelelő helyen és időben rendelkezésre állása a mezőgazdasági termelést is az új utak, lehetőségek keresésének irányába mozdítja el Ennek megfelelően egyre több olyan anyag jelenik meg a piacokon, amelyek alternatívaként szolgálhatnak a mezőgazdasági termelők számára. Ezek nagy része nem feltétlenül új innováció, általában valamilyen mezőgazdasági területen hulladékként keletkező anyag, melyet ilyen célra is felhasználhatunk. Ezek az anyagok tehát általában mezőgazdasági vagy ipari eredetű szerves anyagok. A talajok védelme, a környezetvédelem, valamint az élelmiszertermelés minőségének megőrzése érdekében ezen anyagok felhasználása forgalomba-hozatali vagy felhasználói engedélyhez kötött. Jelenleg a talajvédelmi hatóságok a következő anyagokat engedélyezik mezőgazdasági felhasználásra talajerő-pótlási céllal: állati eredetű hulladékokból és szennyvíziszapokból készített komposztok, növényi- és állati eredetű hamu, biogázüzemi fermentálás maradékanyagai, aprított tojáshéj, letermett termesztő közegek (pl. gombakomposzt), szeszfőzés és borászat maradékanyagai. Külön ki kell emelnünk az alom nélküli állattartás során keletkező hígtrágyákat, melyek szakszerűtlen felhasználás esetén jelentős környezetszennyezést okozhatnak (felszíni és felszín alatti vizek szennyezése). A fent felsorolt anyagok felhasználása engedélyköteles, tehát a műtrágyákon és a szerves almos trágyákon kívül szinte minden anyag engedélyköteles. Ennek oka az, hogy az esetleges szennyezőanyag-tartalmon kívül azok hosszú távú hatásait a környezetre és a talajra nyomon kell követni. Bizonyos esetekben külön védőtávolságok megállapítására is szükség lehet, különösen szennyvíziszapok és hígtrágyák esetében. Némely talajok tulajdonságaik miatt (fizikai, mechanikai összetétel, ph, K A ) alkalmatlanok, illetve korlátozottan alkalmasak lehetnek bizonyos trágyatípusok alkalmazásra. Például kevésbé kötött, homok fizikai féleségű talajokra nem, vagy csak korlátozott mennyiségben lehet hígtrágyát, szennyvíziszapot kijuttatni, azok gyenge vízmegkötő, erős vízvezető képessége miatt, különösen nitrátérzékeny- és vízvédelmi területeken. Ezen körülmények tisztázása, az évente kijuttatható mennyiség meghatározása az 5 évente megújítandó talajvédelmi tervekben történik. Legelső alkalommal az aktuális állapot rögzítése történik, ezért ekkor nagyobb mintavételi sűrűséggel dolgoznak a szakértők. A későbbi, ismétlő vizsgálatok során már kisebb a mintavételi sűrűség, azonban ekkor már a veszélyeztetett helyekre koncentrálnak, különös tekintettel azokra a területekre ahol a káros anyagok felhalmozódhatnak. A felhalmozódás miatt akár a növénytáplálásban elengedhetetlen elemek is toxikussá válhatnak, jelentősen korlátozva ezáltal a termesztési lehetőségeket is.

14 Ezen talajvizsgálatok összevonhatók az AKG és egyéb programokban is kötelező talajvizsgálatokkal, így a terv költségei csökkenthetőek. A talajvédelmi terveket azonban kizárólag regisztrált szakértők készíthetik el! Meg kell említenünk azt is, hogy a műtrágyák és a fenti trágyatípusok semmilyen esetben nem helyettesíthetik teljes mértékben az almos trágyákat (a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, vízháztartást javító hatás, stb.). A szerves anyagok pótlásának hiányában számolnunk kell azzal, hogy a talajok biológiai aktivitása, vízgazdálkodása és tápanyagmegkötő képessége (egyben pufferkapacitása) is csökken, a talaj tömörödöttsége és erózió érzékenysége romlik. Többek között ezért sem szerencsés, hogy a magyarországi talajok szervesanyag tartalma folyamatosan csökken. Például a rendszeresen eladott szalma a talajok kálium veszteségének pótlását hosszú távon nem fedezi, különösen, ha ehhez még a kálium hiányából adódó terméscsökkenést is figyelembe vesszük. Tatárvári Károly Amennyiben kérdésük merülne fel, kérjük, írják meg a szaktanacsadas@euroeco.hu címünkre! Önök kérdezték, mi válaszolunk Amennyiben a Borászati gépek beszerzésének támogatása jogcímmel érintett gép esetében cserére lenne szükség, úgy legkésőbb meddig kell megtörténnie a gép pótlásának? A közelmúltban módosult a támogatási jogcím feltételeit szabályozó rendelet, melynek értelmében új szabályként bevezetésre került, hogy a gép pótlásának meg kell történnie a gépcsere okának felmerülését követő hat hónapon belül. Amennyiben a támogatással érintett gép esetében cserére lenne szükség (pl.: lopás, amortizáció, működésképtelenség miatt), úgy azt a csereok bekövetkezésétől számított 30 napon belül az MVH felé be kell jelenteni. A gépcsere megvalósulását legkésőbb 5 nappal a gépcserét követően szintén jelenteni kell. Az AKG - Nádgazdálkodási célprogramban mely időszakban engedélyezett a nád aratása? Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) Nádgazdálkodási célprogramjában a nád aratása és egyéb tevékenység végzése kizárólag december 1. és február 15. napja között engedélyezett. Meddig lehet módosítani a Kérődző szerkezetátalakítási programban a évre vállalt nemzeti feltételt? A választott nemzeti program legkésőbb a tárgyévet követő év március 15. napjáig módosítható. Az évente választható (vagy később ezekre módosítható) nemzeti programok a következők: a referencia anyatehén-, hízottbika- és anyajuh állományt alapul véve minden 80 állategység (ÁE) után egy fő teljes munkaidőben történő foglalkoztatása, vagy 2013-ban 2008 munkaóra elismert élőmunka ráfordítás biztosítása; az előző naptári év elismert tevékenységéből (mezőgazdasági, erdészeti, halászati, valamint vidékfejlesztési tevékenység) származó árbevétel 10 százalékának megfelelő összeg beruházásra, beruházásokra, felújításra, felújításokra vagy azok részteljesítésére történő fordítása úgy, hogy azokat - a megfelelő bizonylattal alátámasztva - legkésőbb a következő év március 15-ig befejezik; az ügyfél vagy alkalmazottja, családi gazdaság esetén annak valamely tagja által szakmai továbbképzésen való részvétel, és annak a tárgyévet szaktanacsadas@euroeco.hu követő év március 15-ig történő befejezése

15 Zöldség-gyümölcs termelői csoportok és szervezetek: működési szabályok, támogatások Mivel az utóbbi időben számos megkeresés érkezett cégcsoportunkhoz a zöldség-gyümölcs termelői csoportokkal és termelői szervezetekkel, valamint támogatási lehetőségeikkel kapcsolatban, ezért az alábbiakban szeretnénk ismertetni Önökkel a legfontosabb kapcsolódó tudnivalókat. Elismerési terv, elismerés iránti kérelem A zöldség-gyümölcs közös piacszervezésben való részvételhez és támogatás igényléséhez termelői szervezetként vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportként történő elismerés szükséges. Elismerési tervet nyújthat be az a szövetkezet vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság: amely legalább tíz termelő taggal rendelkezik, és gazdasági társaság esetén pedig legalább tíz, kizárólag a termelő tagok által jegyzett üzletrésszel rendelkezik, amelynek saját, vagy termelő tagjainak bizonylatokkal igazolt, forgalmazható termékeinek értéke az elismerési terv benyújtását megelőző egy évben meghaladta a százötvenmillió forintot. Az előző ponttól eltérően, ha a szövetkezet vagy a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság egy termelői szervezettel közös értékesítést valósít meg, az elismerési terv benyújtásának feltétele, hogy a forgalmazható termékeik értéke az elismerési terv benyújtását megelőző egy évben meghaladja a százmillió forintot. Az elismerési terv benyújtásakor azok a termelők vehetők figyelembe, amelyek a szövetkezet vagy a gazdasági társaság által értékesített termékükkel korábban nem voltak tagjai más zöldség-gyümölcs termelői csoportnak vagy termelői szervezetnek. Termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet nyújthat be az a szövetkezet vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely legalább tizenöt termelő taggal rendelkezik, és gazdasági társaság esetén pedig legalább tizenöt, kizárólag a termelő tagok által jegyzett üzletrésszel rendelkezik, amelynek saját, vagy termelő tagjainak bizonylatokkal igazolt, forgalmazható termékeinek értéke az elismerési kérelem benyújtását megelőző egy évben meghaladta a kettőszázötvenmillió forintot. Az elismerési kérelem jóváhagyásának feltétele, hogy a kérelmező folyamatosan biztosítson a tagjai részére a piac igényei alapján összeállított ütemezett és ellenőrzött termelési tervet és termesztési technológiát, valamint ezek végrehajtásához szükséges információs és szaktanácsadási rendszert; rendelkezzen integrált termesztés- és növényvédelemi technológia alkalmazását elősegítő ellenőrzött minőség-tanúsítási rendszerrel, forgalmazási minőségszabványoknak való megfelelést szolgáló minőségi kézikönyvvel és ezek alkalmazása érdekében tagjai számára biztosítson szaktanácsadási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint az integrált technológia tagok által történő alkalmazásához szükséges inputanyagokhoz való szervezett hozzáférést, a gazdasági ügyek, valamint a kereskedelem irányítására főmunkaidőben olyan szakembert alkalmazzon, aki feladatkörének megfelelően gazdasági vagy kereskedelmi felsőfokú végzettséggel, vagy legalább ötéves igazolható szakmai tapasztalattal rendelkezik

16 Termelői szervezetek társulása A termelői szervezet más termelői szervezettel történő társulással új szervezetet hozhat létre, amennyiben összesített forgalmazható termékük értéke meghaladja az évi egymilliárd forintot. A termelői szervezetek társulásának a termelői szervezeteken kívül tagja lehet: zöldség-gyümölcs termelői csoport, termelői szervezet, vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportok leányvállalata, valamint zöldség-gyümölcs termelő. Nem termelői szervezetek részvétele esetén biztosítani kell, hogy minden termelői szervezet tag közvetlenül képviselve legyen a szervezet irányításában, a tagok összesített szavazati aránya ne haladja meg a leadható szavazatok harminc százalékát, valamint a termelői szervezetek társulása a termelői szervezetek kezdeményezésére jöjjön létre. A termelői szervezetek és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok szervezeti működésére vonatkozó közös szabályok A gazdasági társaságként működő termelői szervezet, és zöldség-gyümölcs termelői csoport elismerésének feltétele, hogy alapszabályában, alapító okiratában vagy társasági szerződésében (létesítő okirat) rendelkezni kell arról, hogy a termelő tagok szavazati aránya csak abban az esetben haladhatja meg a leadható szavazatok harminc százalékát, amennyiben az nem haladja meg a forgalmazott termék értékéhez való hozzájárulásuk arányát. A szavazati felső határ tekintetében össze kell számítani a termelő tag, valamint azon termelő tag vállalkozások szavazati arányát, amelyben a termelő tag tulajdonrésszel rendelkezik. Az összeszámítás során a termelő tag vállalkozás szavazati aránya, valamint a tulajdonos termelő tag tulajdoni hányadának szorzatát kell figyelembe venni. Egyetlen termelő tag szavazati aránya sem haladja meg a leadható szavazatok negyvenkilenc százalékát. A termelői szervezet és a zöldség-gyümölcs termelői csoport tagjainak ügyfél azonosító számmal kell rendelkeznie. A csoportnak és szervezetnek naprakész tagnyilvántartást kell vezetnie, amely a tagjaik azonosító adatait, regisztrációs számát, termelői státuszát, tagsággal érintett termékeiket, ezek helyrajzi számmal azonosított termőterületét és termésmennyiségét, valamint a tagság időtartamát tartalmazza. Tagok lehetnek nem termelő természetes és jogi személyek is, azonban e személyek összesített aránya nem haladhatja meg a tagok tíz százalékát és szavazati arányuk nem lehet több a leadható szavazatok harminc százalékánál. A termelői szervezetnek vagy a zöldség-gyümölcs termelői csoportoknak tagja maradhat az a természetes személy, aki a zöldség- és gyümölcstermeléssel végleg felhagyott vagy azt átmenetileg szünetelteti. A termelés megszüntetésére vagy szüneteltetésére vonatkozó szabályokat a termelői szervezet az alapító okiratában állapítja meg. Ezen nem termelő tagokat nem kell figyelembe venni a megállapított arányok tekintetében. A nem termelő tagok vezető tisztségviselőnek nem választhatók, valamint nem vehetnek részt az elismerési feltételeket és a működési alapot érintő döntések meghozatalában. A termelői szervezet és a termelői szervezetek társulása bármely tevékenységének teljesítésével harmadik felet bízhat meg, ha az elismerés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy a kiszervezésre vonatkozó szerződés megkötése előtt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy ez a célkitűzések, illetve intézkedések megvalósításának megfelelő módját jelenti

17 Egyesülés A termelői szervezetek és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok más szervezetekkel és csoportokkal egyesülhetnek. Az egyesülés módja lehet összeolvadás vagy beolvadás. Egyesülés esetén az elismerési tervet vagy a működési programot módosítani kell. Az erre vonatkozó kérelmet a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül kell megküldeni a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. Eljárási szabályok Zöldség-gyümölcs termelői csoportként történő elismerés-hez az elismerési tervet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti példányban papír alapon, valamint elektronikus adathordozón. A termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet szintén a minisztériumhoz kell benyújtani. A kérelemhez különböző nyilatkozatokat és igazoló dokumentümokat is csatolni kell, továbbá az elismerési terv elbírálásához a miniszter egyéb iratokat is bekérhet. A zöldség-gyümölcs termelői csoport, a termelői szervezet, és a termelői szervezetek társulása köteles az okiratokban, a taglétszámban, valamint a miniszter által jóváhagyott elismerési tervben és működési programban szereplő adatokban bekövetkezett változásokról, azok bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül írásban és elektronikus úton értesíteni a minisztériumot. A termelői szervezetek társulása leg-később minden év február 15. napjáig jelentést küld a minisztérium részére az elismerés hatálya alá tartozó tevékenység végrehajtásáról. A zöldség-gyümölcs termelői csoport kérelmezheti a miniszter által elfogadott elismerési terv és az abban szereplő intézkedések, beruházások módosítását. A módosítás eredményeképpen a jóváhagyott kiadások összege legfeljebb negyven százalékkal csökkenhet. Folyamatban lévő végrehajtási szakasz tekintetében a kérelmet legkésőbb harminc nappal az éves vagy a féléves szakasz befejezése előtt kell benyújtani. A zöldség-gyümölcs termelői csoportnak az elismerési terv végrehajtásáról az elismerési terv éves vagy féléves szakaszainak végét követő harminc napon belül jelentést kell benyújtania a minisztérium részére, amelyben bemutatja, hogy az adott évre kitűzött feladatok hogyan teljesültek, a jóváhagyott beruházások miként valósultak meg. Működési alap A működési alap finanszírozásának módját és a hozzájárulás mértékét kizárólag a termelői szervezet legfőbb döntéshozó szerve állapíthatja meg. A működési alap felhasználásának módjáról a termelői szervezet létesítő okiratában meghatározott, a tagok képviseletében eljáró testület dönt. A referencia időszaknak a működési program végrehajtásának évét megelőző naptári év számít. A termelői szervezet indokolt esetben új működési program benyújtásával egyidejűleg eltérő referencia időszak alkalmazását is kérheti a működési program teljes időtartamára

18 A termelői szervezeteknek a működési alapokhoz való közösségi hozzájárulásnak, tagjaik hozzájárulásának és magának a termelői szervezet hozzájárulásának a következő évre vonatkozó becsült összegét a működési program elfogadására vonatkozó, vagy a következő évre vonatkozó módosítási kérelmek benyújtásával egyidejűleg legkésőbb november 15. napjáig be kell jelenteni a minisztériumnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentést megelőző időszak vonatkozásában a főkönyvi kivonat alapján könyvvizsgáló által hitelesített tényadatokat, valamint a hátralévő időszakra vonatkozó, a becslésnél figyelembe vett szempontok bemutatását. A termelői szervezet által létrehozott működési alap a szervezet által vezetett könyvvitel részét képezi. A működési alapot külső könyvvizsgáló évente megvizsgálja, ellenőrzi és hitelesíti annak kiadásait és bevételeit. Működési program A közösségi pénzügyi támogatáshoz a működési programot egy eredeti példányban, papír alapon, valamint elektronikus adathordozón legkésőbb annak végrehajtását megelőző év szeptember 15. napjáig kell benyújtani a minisztériumhoz. A termelői szervezetek társulása elismerési kérelmével egyidejűleg vagy az elismerést követően teljes vagy részleges működési programot nyújthat be a minisztériumhoz. Ezzel egy időben a termelői szervezetek társulását alkotó termelői szervezeteknek be kell nyújtaniuk működési programjuknak a termelői szervezetek társulása teljes vagy részleges működési programja által érintett területére vonatkozó módosítási kérelmét is. A működési program részeként részletesen be kell mutatni a tevékenységek végre-hajtását igazoló dokumentáció tervezett formáját és tartalmát. A működési programoknak tartalmaz-niuk kell kettő vagy több környezet-védelmi intézkedést, vagy a működési programok kiadásainak legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani. A termelői szervezet legkésőbb december 15. napjáig kérelmezheti a miniszter által jóváhagyott működési program legutolsó hatályos változatának és a működési alapnak az év közben történő módosítását. A kérelemnek külön összefoglalót kell tartalmaznia a módosítások bemutatásáról, indokolásáról és a módosítások hatásáról a működési programban megfogalmazott célkitűzések megvalósulására. A következő évre vonatkozó módosítást a termelői szervezet legkésőbb november 15. napjáig kérelmezheti. A miniszter jóváhagyása nélkül lehet módosítani a működési programban foglalt tevékenységek technikai paramétereit, kapacitását és költségeit, valamint az intézkedések költségvetését az intézkedésre eredetileg a működési program teljes időtartamára jóváhagyott költségvetés legfeljebb tíz százalékáig úgy, hogy ezáltal a működési alap mértéke nem változhat. Ekkor a működési program módosítását legkésőbb az érintett naptári év december 31. napjáig be kell jelenteni a minisztériumnak. Egyesülés esetén a működési program év közben úgy módosítható, hogy a működési alap nagysága elérje az egyesüléssel létrejött szervezet referencia időszaka alapján lehetséges legnagyobb mértéket. Ez esetben a működési programok módosítás útján történő egyesítése iránti kérelemhez csatolni kell azon dokumentumokat, amelyekkel a módosítás okát, jellegét és következményeit ismertetik

19 A termelői szervezet és a termelői szervezetek társulása a működési program, valamint a részleges működési program tárgyévi végrehajtásáról a tárgyévet követő február 15-ig mutatók megadásával és szöveges értékeléssel éves jelentést nyújt be a minisztériumnak és az MVH-nak a működési alap éves támogatására vonatkozó kérelemhez csatolva. Adatszolgáltatás A zöldség-gyümölcs termelői csoportok, illetve a termelői szervezetek kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni tagjainak a tulajdonában, illetve használatában lévő, a tagsági jogviszony által érintett termőterületéről, termeléséről, a megtermelt áru értékesítéséről, valamint a továbbértékesítés céljából beszállított, illetve a zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet által saját maga termelt, az elismerés hatálya alá tartozó áru mennyiségéről és forgalmazott értékéről a beszállító tagsági jogviszonya szerinti bontásban, figyelemmel arra, hogy a beszállított terméket a beszállító, vagy más termelő termelte meg. A termelői szervezet vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport a nyilvántartásról a tárgyévet követő év február 15. napjáig köteles a minisztériumot írásos és elektronikus formában is tájékoztatni. Finanszírozás Ha a termelői szervezet, vagy a zöldség-gyümölcs termelői csoport központosított begyűjtő vagy csomagoló pontjai és elosztási pontja között legalább kétszáz kilométer távolság van, úgy a két pont között szállított áru vonatkozásában a forgalomba hozott termék értékének számításakor a számlán szereplő értéket négy tized százalékkal csökkenteni kell. Az elfogadott működési programmal és működési alappal rendelkező termelői szervezetek részére nemzeti támogatás nyújtható a működési program finanszírozására, amely nem haladhatja meg a tagok valamint a termelői szervezet által befizetett hozzájárulás nyolcvan százalékát. A zöldség-gyümölcs termelői csoportok létrejöttének ösztönzése és adminisztratív műkö-désük elősegítése érdekében nemzeti támogatás nyújtható. Az elismerési tervben szereplő tevékenységekhez nyújtható nemzeti támogatás mértéke legalább öt százalék. A működési alapok támogatása A támogatás alapja, mértéke, kiszámításának módja A támogatás alapját a minisztérium által jóváhagyott működési program megvalósítása során felmerülő kiadások képezik. A támogatás a működési program minisztériumi jóváhagyását követően igényelhető, a január 1- jétől december 31-éig tartó éves időszakokban végrehajtott tevékenységek költségeire vonatkozóan. Az uniós támogatás az alábbi összegek közül a legkisebb értékével egyezik meg: a termelői szervezet tagjai vagy közvetlenül a termelői szervezet által a működési alapba ténylegesen befizetett pénzügyi hozzájárulások összege; a felmerült tényleges kiadások 50%-a; a termelői szervezet által a referencia-időszakban értékesített termelés értékének 4,1%-a. (Ez a százalékarány a forgalomba hozott termék értékének 4,6%-ára növelhető, amennyiben a forgalomba hozott termék értékének 4,1%-át meghaladó összeget csak válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel.)

20 A válságmegelőzési és -kezelési eszközök közül a termelői szervezetek az alábbiakat alkalmazhatják: promóció és kommunikáció; képzési intézkedések; be nem takarítás; piacról való árukivonás. Valamennyi válságkezelő intézkedés alkalmazásának feltétele, hogy azt a minisztérium a működési program részeként jóváhagyja. A kiegészítő nemzeti támogatás az alábbi összegek közül a legkisebb értékével egyezik meg: a termelői szervezet tagjai vagy közvetlenül a termelői szervezet által a működési alapba ténylegesen befizetett pénzügyi hozzájárulások összegének 80%-a; a termelői szervezet működési programjában a minisztérium által a nemzeti kiegészítő támogatásra jóváhagyott keretek összege; a felmerült tényleges kiadások 100%-a. A kiegészítő nemzeti támogatás összegének legalább 10%-át a működési program intézkedéseinek megvalósításához szükséges szaktanácsadási, kutatási, oktatási tevékenységek végrehajtásához kell felhasználni. A működési program számlákkal igazolt kiadásai alapján igényelhető támogatás akkor folyósítható, ha a termelői szervezet a számla teljes összegét függetlenül a támogatás alapjaként figyelembe vett rész értékétől kiegyenlítette. A működési alap támogatása a minisztérium által jóváhagyott működési programnak megfelelően a termelői szervezet alkalmazottai, illetőleg tagjai által végzett munka költségei alapján is igényelhető. A támogatás alapja az alkalmazott bruttó bérének és a termelői szervezet által viselt járulékainak az a hányada, amely megegyezik az alkalmazott által a hónap folyamán a működési program megvalósítása érdekében végzett munka idejének az alkalmazott által a hónap folyamán végzett összes munka idejéhez viszonyított arányával. Az elvégzett munka idejét dokumentálni kell. Ennek megfelelően a saját személyzeti költségek között a betegszabadság költsége, az alkalmazottnak adott jutalom, tiszteletdíj, szociális juttatások nem számolhatóak el. A támogatás igénylésének módja, típusai A termelői szervezet a működési program keretében megvalósított intézkedései után igényelhető támogatást az alábbi módokon kérelmezheti: a támogatás részleges kifizetéseként; a támogatás éves igénylése formájában. A termelői szervezet a már megvalósított intézkedések után a működési alaphoz kapcsolódó támogatás részleges kifizetése iránti kérelmet nyújthat be a tárgyidőszak folyamán bármely időpontban, de egy adott évben legfeljebb három alkalommal. A részleges kifizetés iránti kérelem egy, vagy több hónapra is vonatkozhat. Az uniós támogatás esetében a részleges kifizetések összege nem haladhatja meg az igazolt költségek alapján számított jogos támogatási összeg 80%-át. Az uniós támogatási összeg ki nem fizetett részét (20%) az MVH az éves támogatási összeggel együtt fizeti ki, ehhez azonban szükséges, hogy a termelői szervezet az éves támogatási igényét ezzel az összeggel megnövelten tüntesse fel. A termelői szervezetnek a működési alap éves támogatása iránti kérelmét a tárgyévet követő év február 15-éig kell előterjesztenie. Az e határidő lejártát követően benyújtott kérelmek esetében a támogatási összeg a késedelem minden egyes naptári napja után 1%-kal csökken