Kisvállalkozások Európai Chartája Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009

Kisvállalkozások Európai Chartája Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009 2009

Kisvállalkozások Európai Chartája Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009

DOI: 10.2769/9803 European Commission 2009

BEVEZETÉS Kiadványunk több helyes gyakorlatból álló válogatás, mely különböző bevált módszereket mutat be arra, hogyan könnyíthetik meg a közigazgatások az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) életét. A helyes gyakorlatok gyűjteménye a Kisvállalkozások Európai Chartájával összhangban született. A charta létrehozását a 2000. évi lisszaboni Európai Tanács kezdeményezte. A dokumentum aláírásával az állam- és kormányfők elkötelezték magukat amellett, hogy több kulcsfontosságú területen fellépnek a kis- és középvállalkozások érdekében. A Bizottság ösztönözni kívánja a tagállamokat arra, hogy tanuljanak egymás tapasztalataiból, ezért évente válogatást tesz közzé a legjobb politikai intézkedésekből. 2008-ban az új európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA Small Business Act) új keretet teremtett az európai kkv-szakpolitikának. A helyes gyakorlatok gyűjteményének legfrissebb kiadványa ezért az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban kiemelt szerepet kapó témákra összpontosít: 1. Pénzáramlás a vállalkozásfejlesztésért A nyereség visszaforgatására és a fizetési késedelmek csökkentésére ösztönző intézkedések 2. A közbeszerzési szerződések hozzáférhetőbbé tétele 3. A vállalkozás dinamikája: a csődeljárás és a vállalkozásátadás egyszerűsítése 4. A vállalkozói kreativitás ösztönzése 5. A nők vállalkozói tevékenységének ösztönzése 6. Az ökoinnováció és energiahatékonyság ügyének előmozdítása a kkv-k körében A kiadvány mindegyik témának külön fejezetet szentel. A 2008 2009-es helyes gyakorlatok gyűjteménye Ebben az évben 200 gyakorlatban bevált kkv-politikai intézkedésről érkezett beszámoló a Bizottsághoz az EU tagállamaiból és Norvégiából. Az összes helyes gyakorlat az alábbi címen tekinthető meg: http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/charter/gp A kiválasztott helyes gyakorlatokat bemutató kiadvány olyan kezdeményezéseket gyűjt egybe, amelyek különösen hasznosnak bizonyultak tagállami szinten, és amelyek más országok érdeklődésére is számot tarthatnak. Számos esetben a politikai döntéshozók intézkedésterveiket a bevezetés előtt vállalkozói szervezetekkel és vállalkozókkal is megvitatták. Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009 3

Egymástól tanulni A Kisvállalkozások Európai Chartájának egyik eredményeként a részt vevő országoknak lehetőségük nyílt arra, hogy az egymás által felmutatott jó példákból tanuljanak. 2004-ben az uniós tagállamok mintegy 20 olyan kezdeményezésről számoltak be, amelyet más országokból származó tapasztalatok ihlettek. Idén ez több mint 40 kezdeményezésről mondható el. Például: a belga ökológiai támogatás, melyet környezetbarát technológiákba beruházó vállalkozások igényelhetnek, hasonló holland intézkedések ötletén alapul; Észtország előzetes csődeljárásához Németország, Finnország és Ausztria hasonló eljárása szolgált példaként; a vállalkozásátadást segítő olasz eszköztárt 2006-ban átvette a Norvég Vállalkozók Szövetsége; Luxembourg, mielőtt bevezette a kisipari innovációs klubot, teljesítményértékelő tanulmányokat folytatott más európai országok hasonló projektjeiről; Litvánia Milliókat ér vállalkozói műsorát a több mint 30 országban közvetített Dragon s Den tévéműsor ihlette; Svédország a Női vállalkozók nagykövetei program ötletét egy hasonló egyesült királysági programból merítette Az Európai Bizottság most ezt a programot az EU egészében be kívánja vezetni. Más területeken a tagállamok különböző szakpolitikai intézkedések megvalósításában már kezdettől fogva együttműködtek. Így például Németország tizenkét országgal közösen létrehozta az online európai közbeszerzési információs rendszert, az ETIS-t. Az ETIS segítségével a felhasználók megtalálhatják a résztvevő országok olyan közbeszerzési felhívásait is, amelyeket mivel értékük nem éri el az európai küszöbértéket nem kell közzétenni az EU elektronikus közbeszerzési értesítőjében (a TED-ben). A résztvevő országok: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Lengyelország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szlovákia és Németország. Charta-konferencia A helyes gyakorlatok átvételét elsősorban azok az éves charta-konferenciák szolgálják, amelyeken az évente megjelenő gyűjteményekben kiemelt kezdeményezések közül többet is bemutatnak az érintett projektek gazdái. A Kisvállalkozások Európai Chartájától az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagig című 2009-es konferenciának Stockholm ad otthont 2009. október 5 6- án. További információk: http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/charter/conf2009 Következtetés A kkv-indítás ösztönzését és a kkv-k növekedésének elősegítését szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos helyes gyakorlati tapasztalatok megosztása a kkv-politika alakításának fő eszközévé vált több mint 40 országban. Kérjük, tekintse át kiadványunkat, és gondolja végig, a bemutatott kezdeményezések közül melyiknek látnák hasznát országának kis- és középvállalkozásai! 4 Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009

1. PÉNZÁRAMLÁS A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSÉRT A nyereség visszaforgatására és a fizetési késedelmek csökkentésére ösztönző intézkedések Ahhoz, hogy túléljék a pénzügyi válságot és a gazdasági visszaesést, a kis- és középvállalkozásoknak meg kell szilárdítaniuk saját tőkéjüket. Többnyire azonban ehhez nincs elegendő pénzügyi forrásuk. A támogatási lehetőségek egyike az, hogy a saját tőke növelése érdekében adókedvezménnyel ösztönözzük a kkv-kat a nyereség visszaforgatására. Számos uniós tagország vezetett be ilyen adóösztönzőket ezek közül mutat be néhányat ez a kiadvány. Az EU-ban az áruk és szolgáltatások többségét, amelyet cégek más cégeknek vagy hatóságoknak szállítanak le, illetve nyújtanak, a megrendelők nem fizetik ki átvételkor. A kifizetések gyakran a szerződésben vagy a számlán meghatározott határidőnél később történnek ez pénzügyi nehézségeket és bizonytalanságot teremt, főként a kkv-k számára. Az EU 2002 óta feljogosította a vállalkozásokat arra, hogy késedelmi kamatot számoljanak fel azoknak a cégeknek és hatóságoknak, amelyek nem fizetnek a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott határidőn belül. Sok vállalkozó és érdekelt fél azonban úgy gondolja, hogy ezek az előírások nem elégendőek. A Bizottság ezért további intézkedéseket hirdetett meg az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban és az európai gazdaságélénkítési tervben annak érdekében, hogy a vállalkozások idejében megkapják más vállalkozásoktól és a hatóságoktól a leszállított áruért, illetve a nyújtott szolgáltatásért járó pénzt. Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009 5

1.1 A közvetítői eljárás népszerűsítése a vállalkozások körében A késedelmes kifizetések számottevően megnehezítik a magyar kis- és középvállalkozások működését. Ennek ellenére a cégek csak az esetek mintegy felében fordulnak jogos panaszaikkal bírósághoz, vagy kezdeményeznek felszámolási eljárást, mivel a bírósági eljárások lassúak, költségesek és rendkívül bonyolultak. A helyzet javítására a Gazdasági Minisztérium a közvetítési eljárás kkv-k körében történő népszerűsítésére 10 közvetítői mintaesetet finanszírozott. A mintaeseteket a szakmai szövetségek választották ki. A program partnere az Országos Mediációs Egyesület (OME, www.mediacio.hu) volt. A kkv-k számára gyors és hatékony vitarendezést biztosító közvetítői eljárás (mediáció) népszerűsítése sikeres esetek bemutatása által. Kkv-k, a kkv-k szakmai szövetségei 05/01/2008 Az intézkedés határozatlan időtartamú. Esettanulmányok. A kamarák, illetve szövetségek folyóiratban megjelent cikkek. Négy szakmai szövetség nagygyűlésein, valamint a szövetségek tagjainak szervezett képzési nap alkalmával tartott előadások. Négy szövetség vett részt a programban: főleg azok, amelyek pénz, illetve szakértelem hiányában nem tudták maguk megszervezni az egyeztető eljárást. Ipartestületek Országos Szövetsége, www.iposz.hu. A közvetítői eljárásban részt vevő cégekkel kapcsolatos információk kezelése bizalmasan történik. Mind a 10 kiválasztott eset sikeresen megoldódott. Az éveken át elhúzódó perek helyett 1 5 (egyenként 2-3 órás) ülés alatt minden vitás kérdésre sikerült megoldást találni, és ezzel a résztvevők sok időt és pénzt takarítottak meg. A vitatott összegek nagysága 1700 és 330 000 euró között mozgott. Ministry for National Development and Economy Istvan Csirke, Hold utca 17. H 1054 Budapest Hungary csirke.istvan@nfgm.gov.hu www.nfgm.gov.hu; www.mediacio.hu Több ezer vállalkozás kapott tájékoztatást az alternatív vitarendezés egyik formáját képező közvetítői eljárásról. A nemzetközi tapasztalatok tanúsága szerint a közvetítői eljárás segítségével az esetek 50%-ában már az első ülés alkalmával sikerül a konfliktusokra megoldást találni. Mivel gyakran évekbe telik, mire egy bírósági eljárás eljut a követelés végrehajtásáig, a cégek eleinte meglehetősen kevéssé bíztak a közvetítői eljárás eredményességében. Nehézségeket okozott az is, hogy a program keretében csak korlátozott számú közvetítői ülés finanszírozására és nyomon követésére nyílt lehetőség. Ez ahhoz vezetett, hogy néhány cég nem kívánt részt venni a programban, mert úgy ítélte meg, hogy kevés esélye van a sikerre. 6 Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009

1.2 Adókedvezmény a cégnyereségek felhasználásának ösztönzésére A lett hatóságok adóügyi ösztönzőt hoztak létre annak érdekében, hogy a cégek a külső finanszírozás helyett a cégben részesedéssel rendelkező személyek nyereségeiből finanszírozzák beruházásaikat. Az intézkedést a társasági adótörvény megváltoztatása tette lehetővé. A módosított törvény előírja, hogy amennyiben egy cég a nyereség egy részét vagy teljes összegét nem fizeti ki a résztulajdonosoknak, a cég adóköteles jövedelme a ki nem fizetett összeggel egyenértékű kölcsön kamatainak összegével csökkenthető. A fiktív kamat összegének kiszámításához használt referencia-kamatláb a Központi Bank által a referenciaévben a nemzeti valutára számolt átlagos kölcsönkamatláb. Az intézkedés kidolgozására a pénzügyminisztérium közreműködésével került sor. Az intézkedés arra ösztönzi a cégben részesedéssel rendelkező személyeket, hogy nyereségüket a vállalatba ruházzák be. A célcsoportba valamennyi cég beletartozik, az intézkedés azonban különösen előnyös a kis- és középvállalkozások számára, mert forrásszerzési lehetőségük korlátozott. 01/01/2009 31/12/2013 Az intézkedés az üzleti környezet javítására létrehozott éves terv részeként született, amelyet a szervezők széles körben népszerűsítenek és amely kidolgozása és megvalósítása során a vállalkozói szervezetek véleményét is kikérik. Az intézkedés kidolgozásában részt vett a Lett Munkaadók Szövetsége, valamint a Lett Kereskedelmi és Iparkamara. Mindkét szervezet képviselői úgy vélik, hogy az intézkedés hatékonyan ösztönzi a résztulajdonosokat arra, hogy a beruházásokhoz külső források helyett a nyereségüket használják. Lett Munkaadók Szövetsége, Lett Kereskedelmi és Iparkamara. Jelenleg még nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok. A jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a kkv-k forrásszerzési lehetősége kicsi, az intézkedés előrelépést jelent: arra ösztönzi a résztulajdonosokat, hogy nyereségüket beruházásra fordítsák. A hatóságok 2008 elején tervezték meg az intézkedést, amikor az adóbevételek még elégségesek voltak. Időközben azonban az adóbevételek jelentősen csökkentek; 2009-ben az állami költségvetés mérlege negatív lesz. Ebben az időszakban az adóbevételek bárminemű csökkenése is érzékenyen érinti az államháztartást. Ennek ellenére az üzleti szövetségekkel kötött megállapodás tiszteletben tartása érdekében az intézkedést 2009-ben a terveknek megfelelően hajtották végre. Investment and Development Agency of Latvia Diāna Laipniece, Perses St.2 LV 1442 Riga Latvia Diana.Laipniece@liaa.gov.lv www.liaa.gov.lv Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009 7

1.3 Fejlesztés-támogatás a nyereség visszaforgatásával Románia pénzügyi segítséget nyújt azon kkv-k részére, amelyek nyereségeiket a termelési kapacitás növelését célzó eszközökbe és gépekbe, illetve immateriális javakba (pl. ipari tulajdonjogok) invesztálják. A rendszer keretében a vállalkozásoknak nyújtott támogatás az azon aktívákra fordított nyereség 25%-a, amelyeket a vállalkozás az előző pénzügyi évben kezdett el hasznosítani, és amelyeket teljes mértékben kifizetett. (A támogatás maximális összege: 23 000 EUR). A vállalkozások kötelesek a beruházást a következő 3 évben fenntartani. Az intézkedés célja, hogy előmozdítsa a kkv-k tőkeberuházásait és technológiai modernizációját, piaci tőkéjük és versenyképességük megerősítése érdekében. Kkv-k, amelyek a) mérlege a számviteli év végén pozitív, b) a nyereség egy részét vagy egészét visszaforgatták, c) új anyagi vagy nem anyai javakat vásároltak, és ezek hasznosítását az előző évben elkezdték. 15/05/2005 31/12/2008 Weboldal, újságcikkek, a kkv-k konzultációs bizottságának promóciós anyagai. Az információkat a kkv-k területi irodái és a kkv-szövetségek is terjesztik. Az intézkedést a kkv-kat képviselő szervezetekkel folytatott konzultációt követően vezették be. A kkv-k és szövetkezetek területi irodája, Constanţa Bd. Tomis 79-81, et.1, cod 900669, Constanţa Dumitru Nancu, ügyvezető igazgató, dumitru.nancu@mimmc.ro; www.otimmccta.ro Ministerul IMM, Comerţ şi Mediul de Afaceri Viorica Dragomirescu, Ileana Modreanu, Calea Victoriei, No 152, Sector 1 010072 Bucuresti Romania viorica.dragomirescu@ mimmc.ro; ileana.modreanu@mimmc.ro www.mimmc.ro A kedvezményezett vállalatok száma: 750. A bruttó visszaforgatott nyereségek visszatérítésére előirányzott költségvetés: 4 070 000 EUR. A kedvezményezett vállalkozások által a támogatható aktívákra fordított összeg 2005 és 2008 között: 17 000 000 EUR. Az összeg 75%-át technológiákba (gépekbe, berendezésekbe és felszerelésekbe) invesztálták olyan gazdasági ágazatokban, mint pl. textilipar, faipar, műanyagtermék-előállítás, építőipar, a piaci szolgáltatások ágazata és a kereskedelem. A fennmaradó 25%-ot számítógépekre és tartozékaikra, illetve nem anyagi javakra fordították. A kezdeményezésnek köszönhetően a kkv-k többet ruháztak be anyagi és nem anyagi javakba. Az intézkedés arra ösztönzi a kedvezményezetteket, hogy nyereségük nagyobb hányadát forgassák vissza a vállalkozásba, így a program eredményei megsokszorozódnak. 8 Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009

1.4 Adóügyi Tanács Az adójogi ügyekre specializálódott szakértői bizottság, az Adóügyi Tanács, a Lengyel Magánmunkaadók Szövetségén (PKPP Lewiatan) belül működik. Feladata, hogy konzultációkat szervezzen jogszabályjavaslatokkal kapcsolatban és álláspontokat dolgozzon ki, amelyeket kormányzati konzultációkon, parlamenti fórumokon, illetve az elnöki hivatal kapcsolattartóival ismertet. A tanács saját jogszabálytervezeteket és programokat készít, valamint vizsgálja az adótörvényeket. Tagjai rendszeres üléseken vitatják meg a nemzeti és az európai szinten végbemenő jogi fejleményeket. A tanács célkitűzése az adójog fejlődésének elősegítése annak érdekében, hogy a vállalkozók számára kedvező adóügyi megoldások szülessenek. A Lengyelországban működő cégek, különösen a kkv-k, mivel ez utóbbiakra az adórendszerből fakadó pénzügyi terhek különös súllyal nehezednek. 11/12/2004 Az intézkedés határozatlan időtartamú. A tanács közzéteszi az adóügyi jogszabályokkal kapcsolatos véleményét. Emellett konferenciákat is szervez az adórendszer legfontosabb módosításainak megvitatására. Robert Pasternak, Deloitte&Touche, Doradztwo Podatkowe Sp. z o.o., ul. Piękna 18, 00-549 Warszawa; KPMG Tax Sp. z o.o., ul. Chłodna 51, 00-867 Varsó; MDDP Michalik Dłuska Dziedzic i Partnerzy Sp. z o.o. ul. Książęca 4, 00-498 Varsó. A legfontosabb eredmények: 2005: az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása, 2006: az adózás rendjéről szóló törvény módosítása, 2007: a társasági adóról szóló törvény módosítása, a legfontosabb adóügyi szabályokat felsoroló Adóügyi Almanach közzététele. A kezdeményezést a CBI - The Voice of Business nevű egyesült királyságbeli lobbiszervezet, illetve egyéb üzleti szervezetek példája ihlette. Polish Confederation of Private Employers (PKPP Lewiatan) Kamila Grobelna, Klonowa 6 00-591 Warsaw Poland grobelna@pkpplewiatan.pl www.pkpplewiatan.pl Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009 9

2. KÖZBESZERZÉS Az EU közbeszerzési piaca mintegy 1800 milliárd euró értékű ami az EU GDP-jének 16%-át jelenti. Ez elegendő súlyt ad az EU-nak ahhoz, hogy elősegíthesse az innovációt, ösztönözhesse a vállalatok növekedését és a munkahelyteremtést. Egy nemrég készült tanulmány azt mutatja, hogy 2005-ben kkv-k nyerték el azoknak a közbeszerzési szerződéseknek a 64%-át, amelyekre mivel értékük meghaladja az előírt küszöbértéket az uniós jog alkalmazandó. A kis- és középvállalkozásoknak ítélt szerződések értéke az e közbeszerzési szerződések összértékének 42%-át teszi ki. Tekintve a kkv-k jelentős gazdasági szerepét, ezek az adatok lehetnének jobbak. Az a tény, hogy a kkv-k nehezen jutnak közbeszerzési szerződésekhez, főként az ajánlatkérő hatóságok közbeszerzési szokásaival magyarázható. Például rövid távú költségcsökkentés érdekében az ajánlatkérők a kisebb tételeket összevonják egy nagy közbeszerzési eljárásba, amelyért a kkv-k már nem tudnak versenybe szállni, illetve amelyet már nem tudnak kezelni. Ezenkívül nagyon sokszor a kiválasztási kritériumok között az árat túl nagy súllyal veszik számításba, ezért az innovatív, környezetvédő és fenntarthatóbb termékek hátrányba kerülnek. A Bizottság, A kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételét megkönnyítő legjobb gyakorlatok európai kódexe című dokumentumban, melyet az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében dolgozott ki, több megoldási lehetőséget is javasol azoknak a problémáknak a megoldására, amelyekkel a kkv-k szembesülnek. A következő fejezet néhány olyan helyes gyakorlatot ismertet, amelyet az e kódexben foglalt kritériumok alapján választottunk ki. 10 Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009

2.1 A European Tender Information System közbeszerzési portál Az Európai Unióban a közbeszerzési szerződések értéke a legtöbbször alatta marad az európai küszöbértéknek. Ilyen esetekben az ajánlati felhívást nem kell közzétenni az Európai Unió elektronikus közbeszerzési értesítőjében (a TED-adatbázisban). Elég, ha a felhívás megjelenik az országos, illetve a regionális médiában. Az európai közbeszerzési információs rendszer (European Tender Information System, ETIS) egy többnyelvű elektronikus közbeszerzési portál. Az ETIS az egyetlen olyan központi platform, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy 13 európai ország (Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szlovákia) nemzeti közbeszerzéseiről tájékozódjanak. A kezdeményezés célja, hogy új piacok nyíljanak meg a kkv-k előtt azoknak az akadályoknak a felszámolása révén, amelyek megnehezítik, hogy a vállalkozások hozzáférjenek a közbeszerzésekkel kapcsolatos információkhoz. Ezáltal az ETIS javítja az európai közbeszerzés terén a piaci átláthatóságot. Az ETIS-t kifejezetten úgy alakították ki, hogy megfeleljen a kkv-k igényeinek. 01/01/2005 Az intézkedés határozatlan időtartamú. A szolgáltatást ágazati és országos rendezvények, valamint az Enterprise Europe Network hálózat partnerei népszerűsítik. 2008-ban mintegy 1800 vállalkozás tesztelte Németországban az ETIS közbeszerzési szolgáltatást. A négyhetes időszakra ingyenesen rendelkezésre bocsátott tesztszerződések száma kb. 2200-ra tehető. A közbeszerzési szolgáltatás biztosításán túlmenően az ETIS partnerei tájékoztatással szolgálnak a közbeszerzési szerződések odaítélését meghatározó legfontosabb nemzeti szabályokról, továbbá országos és ágazati információs rendezvényeket szerveznek. A projekt egy körülbelül egy évig tartó kísérleti szakaszt foglalt magában, melynek során a szolgáltatás tesztelésében hozzávetőleg 1500 vállalkozás vett részt. Az ETIS egy az econtent programon keresztül uniós támogatásban részesített projekt eredményeként jött létre. 2005 2006-ban 10 uniós tagországból 10 Euro Info Központ és 3 magáncég projektkonzorciumot hozott létre abból a célból, hogy közösen kifejlesszék az ETIS-adatbázist. Berlin Partner GmbH nicht angegeben Fasanenstr. 85 10623 Berlin Germany eu-beratung@berlin-partner.de www.etisys.com; www.berlin-partner.de Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009 11

2.2 Svéd Közbeszerzők Szövetsége A Svéd Közbeszerzők Szövetsége (Sveriges Offentliga Inköpare, SOI) kapcsolatépítési lehetőséget biztosít a közbeszerzők számára, akik a hálózat révén megoszthatják egymással a közbeszerzés hatékonyságának javítását szolgáló, bevált módszereiket. Az önkormányzatok és megyék információs találkozókat rendeznek a közbeszerzés témájában, melyekre meghívják a helyi vállalkozókat. A találkozókon a vezető közbeszerzési szakember nagy vonalakban ismerteti, hogyan lehet a gyakorlatban ajánlatot benyújtani, és felhívja a figyelmet azokra a pontokra, melyekre a vállalkozóknak különösen figyelniük kell. A rendezvények számos kis- és középvállalkozót győztek meg arról, hogy beszállítóként részt vegyenek az állami szektor beszerzéseiben. Helyi szinten arra ösztönözni a kisebb cégeket, hogy ajánlatot nyújtsanak be a közbeszerzési eljárásokban, illetve felszámolni azokat az esetleges akadályokat, melyek meggátolják, hogy új szereplők vegyenek részt a tendereztetésben. A közbeszerzés területén tevékeny szereplők: önkormányzatok, megyék, helyi kereskedelmi szervezetek. 01/01/2007 Az intézkedés határozatlan időtartamú. A Svéd Közbeszerzők Szövetségét 1979-ben alapították. 2008. december végén az SOI 1100 tagot számlált. A tagok a közbeszerzés területén dolgoznak. Újságok, weboldalak, konferenciák, képzések, különböző hálózatok stb. A vállalkozások részére szervezett tájékoztató rendezvények azonnal telt házat vonzanak. Marknad Varberg AB, Näringslivschef Lars-Gunnar Berndtsson tel. 0705-571779; Halmstad kommuns Näringslivsbolag, T. Fröhlich, torbjorn.frolich@halmstad.se. Halland megye önkormányzatainak információs rendezvényein nagy számban vettek részt kis- és középvállalkozók. A keretmegállapodáson alapuló szerződésekre beérkezett ajánlatok száma szerződésenként négyről ötre emelkedett, és megnövekedett azoknak a cégeknek a száma is, akik első alkalommal nyújtottak be ajánlatot. Közöttük említhetők például azok a helyi kereskedők, akik szerződésben vállalják, hogy élelmiszert szállítanak a megrendelők állami lakásprojektek és regionális konferenciaközpontok részére. Esetükben a legkisebb vállalkozó forgalma hozzávetőleg 19 000 eurót tett ki. Sveriges Offentliga Inköpare (SOI) Lisbeth Johnson, Box 406 791 28 FALUN Sweden lisbeth.johnson@halmstad.se www.soi.se A vállalkozók választ kaphatnak konkrét kérdéseikre, és elmondhatják, milyen akadályokat kell leküzdeniük tevékenységük során, a közbeszerzési szakemberek pedig közvetlen visszajelzést kapnak az ajánlati felhívásban szereplő feltételekkel kapcsolatban. Az SOI-hálózaton keresztül a módszert más megyék is átvették, amelyek most már maguk is rendeznek hasonló információs találkozókat. Ezek a közbeszerzők és vállalkozók közötti találkozók sokkal fontosabbak, mint a közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos hagyományos képzések. 12 Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009

2.3 A kkv-k hozzáférése a közbeszerzési lehetőségekhez Az intézkedésnek köszönhetően a közbeszerzési szerződések ma már több tételre oszthatók az online tendereljárásokban. Az új szabályok értelmében az ajánlattevőkkel szemben támasztott minimumkövetelményeket nem a szerződés egészére, hanem az egyes tételekre vonatkozóan kell meghatározni, illetve teljesíteni. Ez nagyon fontos a kkv-k számára, mivel ezek a vállalkozások a múltban gyakran nem tudtak részt venni a közbeszerzési eljárásokban korlátozott termelői kapacitásuk miatt, illetve abból kifolyólag, hogy nem tudtak eleget tenni az ajánlatkérők által előírt követelményeknek. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (Sistemul Electronic de Achiziţii Publice, SEAP) lehetővé teszi a közbeszerzési hirdetmények ingyenes közzétételét, és technikai platformot biztosít az eljárások lefolytatására (www.e-licitatie.ro). A célt az jelenti, hogy a több tételre osztott közbeszerzési szerződésekről szóló új szabályok révén a kkv-k könnyebben vehessenek részt ajánlattevőként a közbeszerzési eljárásokban. Az online információk és az elektronikus úton lefolytatható eljárások az átláthatóság javítását szolgálják. A kis- és középvállalkozások. 28/07/2006 Az intézkedés határozatlan időtartamú. Weboldalak, információs rendezvények, sajtócikkek. Az intézkedés népszerűsítéséhez a kereskedelmi kamarák és a kkvszövetségek is hozzájárulnak. A fentiekben ismertetett kezdeményezések az üzleti környezet egészére hatást gyakorolnak. Camera de Comerţ şi Industrie a României (Román Kereskedelmi és Iparkamara) - www.ccir.ro Bd. Octavian Goga nr. 2, Sector 3, Bucuresti. 2008-ban hozzávetőleg 90 000 közbeszerzési hirdetmény közzétételére került sor. A közzétett szerződések közül közel 75 000 volt hozzáférhető a kkv-k számára. A kis- és középvállalkozások az általuk megpályázott közbeszerzéseknek hozzávetőleg 56%-át, összességében pedig a szerződések kb. 40%-át nyerték el. Ez az odaítélt szerződések összértékét alapul véve a közbeszerzések 29%-át jelenti. Az eszköz lehetővé teszi az ajánlatkérők számára, hogy megszervezzék és lebonyolítsák a több tételre osztott szerződések odaítélését célzó közbeszerzési eljárásokat, melyeknél az odaítélés kritériumát az jelenti, hogy a szerződést a legkedvezőbb árajánlatot, illetve a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlatot adó cég nyerje el. Autoritatea Naţională pentru Reglementarea şi Monitorizarea Achizitiilor Publice -ANRMAP Codrin Vulcu, dul Dinicu Golescu nr. 38, et. 4, sector 1 010873 Bucuresti Romania birouldepresa@anrmap.ro; codrin.vulcu@anrmap.ro www.e-licitatie.ro; www.anrmap.ro Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009 13

2.4 Alkalmasság igazolása az alkalmas vállalkozók jegyzéke Online adatbázisunk révén az ajánlattevők, a pályázók és az alvállalkozók számára lehetővé válik, hogy cégük alkalmasságát bizonyítsák az Ausztria-szerte működő ajánlatkérők számára. Az adatbázis egyúttal abban is segít, hogy az ajánlatkérők megfelelő cégeket találjanak közbeszerzéseikhez. A regisztráció azonban, mely cégenként évente 65 euróba kerül, nem kötelező: az ajánlatkérőknek az alkalmasság más, fentiekhez hasonló bizonyítékát is el kell fogadniuk. A cél az, hogy a közbeszerzési eljárásokhoz online rendelkezésre álljon az alkalmassági igazolások teljes jegyzéke. A közbeszerzési eljárásokban és a pályázati felhívásokban részt vevő cégek mindegyike. 13/12/1999 Az intézkedés határozatlan időtartamú. Vállalkozóknak szóló nyomtatott és elektronikus anyagok. Ajánlatkérők tájékoztatását szolgáló bemutatók. 1: Az osztrák vállalkozások nyilvántartása (Auftragnehmerkataster Österreich, ANKÖ) remek szolgáltatás, mely segít a vállalkozások alkalmassági igazolását közreadni. A tendereljárások során az ajánlatkérők gyakran kérik be újra és újra ugyanazokat a dokumentumokat, ami magas adminisztratív költségekkel jár, különösen az építési vállalkozók számára. 2: Az osztrák vállalkozások nyilvántartása (Auftragnehmerkataster Österreich, ANKÖ), és az alkalmasságukat igazoló vállalkozások itt megtalálható jegyzéke a tendereljárások során hasznos segítséget jelent az ajánlatkérő hatóságok és különösen a kkv-k számára. 1: Fachverband der Bauindustrie, Dkfm (Építőipari Szövetség), Dr. Hans-Peter Haselsteiner, Schaumburgergasse 20/8, A-1040 Wien; 2: Wirtschaftskammer Österreich (Osztrák Gazdasági Kamara), Dr. Annemarie Mille Wiedner Hauptstrasse 63, A-1045 Wien. 4000 közbeszerzési előadó egy év alatt 42 000 alkalommal keresett rá online a jegyzékben szereplő mintegy 8000 vállalkozás adataira az egyes cégek alkalmasságának ellenőrzése céljából (2008-as adatok). Auftragnehmerkataster Österreich (ANKÖ) Dipl.-Kfm. Dr. Alfred Jöchlinger, Handelskai 94-96 1200 Wien Austria sekretariat@ankoe.at Az ajánlatkérők Ausztria-szerte bármikor ellenőrizhetik az egyes cégek alkalmasságát. A vállalkozások mentesülnek az alól a teher alól, hogy ismételten bizonyítaniuk kelljen: alkalmasak arra, hogy részt vegyenek meghatározott tendereljárásokban. Ezáltal a tendereztetés könnyebbé válik, és kevésbé lesz bürokratikus. Számos tanulmányból az derül ki, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően az osztrák gazdaság jelentős megtakarítást könyvelhet el. (A potenciális megtakarítás értéke a 20 millió eurót is elérheti). A szolgáltatás biztosítása számottevő műszaki költséggel jár. Az alkalmazás mintául szolgált a Németországban 2006-ban létrehozott PQ-BAU adatbázis kialakításához. www.ankoe.at 14 Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009

2.5 Kkv-kat védő garanciák beépítése a közbeszerzési jogba A Közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szerint semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés minden olyan rendelkezése, amely kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegésének esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, illetve a késedelmi kamatra vonatkozóan eltér a polgári törvénykönyvben foglaltaktól. A kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének elősegítése azoknak a hátrányoknak a csökkentése révén, melyek egyenlőtlen alkupozíciójukból származnak. Ajánlatkérők, ajánlattevők, kkv-k 07/07/2007 Az intézkedés határozatlan időtartamú. A megvalósításra törvénymódosítás révén került sor. Az ajánlatkérők részt vettek a véleményezésben. A Közbeszerzések Tanácsa által vezetett statisztikák alapján a 2007. évhez képest 2008-ban a mikro-, kis- és középvállalkozások által elnyert közbeszerzések aránya mind az eljárások számát, mind azok értékét tekintve megnövekedett (+8%, illetve +7%-kal). Közbeszerzések Tanácsa Fribiczer Gabriella, Margit krt. 85. 1024 Budapest Hungary fribiczer.gabriella@ kozbeszerzesek-tanacsa.hu www.kozbeszerzes.hu Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009 15

2.6 Körbetartozások mérséklése A módosított közbeszerzési törvény több rendelkezést is tartalmaz a vállalkozók körbetartozásának mérsékléséről. A körbetartozások mérséklése érdekében a közbeszerzési szerződések módosításáról, illetve teljesítéséről szóló hirdetményben nemcsak az ajánlattevői teljesítés időpontját, hanem az ajánlatkérői ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját is közzé kell tenni. Az ajánlatkérőnek az ellenszolgáltatás teljesítését, illetve a teljesítés megtagadását közzé kell tennie honlapján, ha rendelkezik honlappal. A közbeszerzési eljárásban részt vevő cégek megtudhatják, hogy az ajánlatkérőnek szándékában áll-e fizetni és ha igen, mikor a részére leszállított termékekért és szolgáltatásokért. Átláthatóvá válik az ajánlatkérő fizetési kötelezettségének tényleges teljesítése; az intézkedés rászorítja a kérdéses hatóságot a teljesítés elismerésére vagy megtagadására. Ajánlatkérők, ajánlattevők, kkv-k 07/07/2007 Az intézkedés határozatlan időtartamú. A kezdeményezés megvalósítására törvénymódosítás révén került sor. A törvény elfogadását széles körű egyeztetés előzte meg, amelynek során mind az ajánlatkérők, mind a potenciális ajánlattevők kifejthették véleményüket. Az Építésgazdasági Munkacsoporton belül is folyt egyeztetés. A Közbeszerzések Tanácsa által vezetett statisztikák alapján a 2007. évhez képest 2008-ban a mikro, kis- és középvállalkozások által elnyert közbeszerzések aránya mind az eljárások számát, mind azok értékét tekintve megnövekedett (+8%, illetve +7%-kal). Közbeszerzések Tanácsa Fribiczer Gabriella, Margit krt. 85. 1024 Budapest Hungary fribiczer.gabriella@ kozbeszerzesek-tanacsa.hu www.kozbeszerzes.hu 16 Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009

3. A VÁLLALKOZÁS DINAMIKÁJA: a csődeljárás és a vállalkozásátadás egyszerűsítése A vállalkozások megszűnése egy dinamikus, egészséges gazdaságban nem számít rendkívüli jelenségnek az új vállalkozások 50%-a nem marad fenn 5 évnél tovább. Az ehhez kapcsolódó csődeljárás azonban nehézkes és terhes folyamat. Annak ellenére, hogy az üzleti kudarc mögött csupán az esetek 4 6%-ában áll tisztességtelen vállalkozói magatartás, a legtöbb országban a csődöt jelentő vállalkozásoknak és vállalkozóknak rossz a megítélése, függetlenül attól, mi volt a kudarc oka. Ennek eredményeként a kudarcot vallott vállalkozók gyakran nem mernek új vállalkozásba kezdeni, pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy az újrakezdő vállalkozók cégei gyorsabban növekednek és nagyobb eséllyel maradnak fent, mint a többi új vállalkozás. Az a tény, hogy a csőd rossz fényt vet a vállalkozóra, a potenciális vállalkozókat is elriaszthatja attól, hogy üzleti tevékenységbe fogjanak. Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag 2008-as elfogadása után az EU felkérte a tagállamokat arra, hogy tegyenek lépéseket a helyzet javítása érdekében. Ez az útmutató áttekintést ad ezekről a tagállami intézkedésekről, amelyek segítik a vállalkozókat az újrakezdésben. Bővebben erről az Újrakezdés sikeresen portálon olvashat az érdeklődő. http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/sme2chance/index_en.html A következő években több mint 690 ezer együtt mintegy 2,8 millió embernek munkát adó vállalkozás esetében lesz szükség arra, hogy a nyugdíjba vonuló vállalkozótól átvegye valaki a céget. A sikeres vállalkozásátadás óriási kihívást jelent, melynek során le kell bonyolítani a megfelelő jogi eljárásokat; a vállalkozás erőforrásait rendezni kell, hogy kedvező képet mutasson a cégátvétel iránt érdeklődőknek; át kell adni a vállalkozás vezetéséhez szükséges ismereteket; ki kell építeni a kapcsolatokat a vállalkozás új vezetése, illetve az ügyfelek, a beszállítók és az alkalmazottak között. Pénzügyi szempontból egy működő vállalkozást átvenni költségigényesebb lehet, mint új céget indítani, ugyanis az anyagi és pénzügyi eszközöket is ki kell fizetni. A sikeres vállalkozásátadáshoz a vállalkozónak idejében el kell kezdenie annak előkészítését, és szakértői tanácsra van szüksége. Ez az útmutató áttekintést ad arról, hogy milyen szakpolitikai intézkedéseket hoztak az EU tagállamai a cégátadás megkönnyítésére. További információk: http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/transfer_en.htm Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009 17

3.1 A csődbe jutottak társadalmi megbélyegzettségének felszámolása A csődeljárás jogszabályban meghatározott időtartama három évről 1 évre csökkent. Ennek alapjául az a feltételezés szolgált, miszerint a csődbe jutást a legtöbb esetben balszerencse, nem pedig felelőtlen vállalkozói magatartás okozza. Ezt az intézkedést új korlátozások ellensúlyozzák, melyeket azokra a ritkán előforduló esetekre vonatkozóan vezettek be, amikor az adós magatartása szigorúbb szankciókat indokol. A vagyonbukás miatti megbélyegzés elleni fellépés és a tiszta lappal történő újrakezdés ösztönzése. Minden fizetésképtelenné vált magánszemély Skóciában ide tartoznak a csődbe jutott egyszemélyes társaságok, a társulások és más nem társasági formában működő vállalatok is. 01/04/2008 Az intézkedés határozatlan időtartamú. Az intézkedés nagy sajtó- és társadalmi nyilvánosságot kapott a 2007. évi skóciai csődtörvény elfogadása idején. Az érdekelt felektől származó nyilatkozatokat a Vállalkozási és Kulturális Bizottság jelentésének második kötete ismerteti, mely a következő internetcímen olvasható: http://www.scottish.parliament.uk/business/committees/enterprise/reports-06/ ecr06-07-vol02.htm. Szándékunkban áll a reformokat kiértékelni. Ennek során felkérjük majd azokat az érdekelt feleket, akik részt vettek a törvény megalkotásában, bocsássák rendelkezésünkre a birtokukban lévő információkat arra vonatkozóan, milyen hatást gyakoroltak a reformok a vállalkozásokra. Az Egyesült Királyság Fizetésképtelenségi Szolgálata által finanszírozott kutatás bebizonyította, hogy a csődtörvény liberalizálása kifejezetten ösztönzőleg hat a vállalkozói tevékenységre. (J Armour és DJ Cummings, Bankruptcy Law and Entrepreneurship (A csődtörvény és a vállalkozói tevékenység), Amerikai Jogi és Közgazdasági Szemle 10.2 (2008)). Az intézkedés csökkenti a csődbe jutott önfoglalkoztatók és kisebb társaságok társadalmi megbélyegzettségét, és elősegíti, hogy az érintettek tiszta lappal kezdhessenek újra vállalkozói tevékenységbe. Accountant in Bankruptcy Sharon Bell, Head of Policy Development, Pennyburn Road KA13 6SA Kilwinning United Kingdom sharon.bell@aib.gsi.gov.uk Konfrontálódnunk kellett azokkal az emberek és sajtóorgánumok által egyaránt hangoztatott nézetekkel, miszerint az adósok elleni csődeljárás időtartamának lerövidítését célzó intézkedések túlzottan elnéző hozzáállásról tanúskodnak. Hasznosnak bizonyult párhuzamot vonni az Angliában és Walesben bevezetett hasonló intézkedésekkel. Az intézkedés előzményének az Angliában és Walesben a 2002. évi társasági törvény alapján bevezetett hasonló reformok tekinthetők. www.aib.gov.uk 18 Helyes gyakorlatok gyűjteménye 2009